"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

A bánsági regionalizmusról tartottak vitafórumot Temesvárott, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő-jelölt és Bodó Barna szenátor-jelölt részvételével. Toró T. Tibor elmondta: izgalmas párbeszéd alakult ki a kérdésről az RMDSZ és a haladó román értelmiség képviselői között. Toró javasolta, hogy a választások után valamennyi bánsági parlamenti képviselő, pártállástól és nemzetiségtől függetlenül, dolgozzon ki egy közös platformot, amelynek segítségével hatékonyabban képviselnék a bánságiak sajátos érdekeit a parlamentben. Az RMDSZ képviselője reményt keltőnek nevezte a temesvári román értelmiség képviselőinek viszonyulását a kérdéshez. A Temes megyei RMDSZ párbeszédet kezdeményezett a többi bánsági nemzeti közösség szervezetével, elképzeléseik közös nevezőre hozása és a közös érdekképviselet megvalósítása érdekében. Konkrétan eddig a német és a zsidó kisebbség szervezetei válaszoltak az RMDSZ ajánlatára. /A bánsági regionalizmusról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A CURS utolsó felmérése szerint Ion Iliescu mindenképpen győztes. Elnökválasztási esélyek: Ion Iliescu 40, C.V. Tudor 18, Theodor Stolojan 5, Mugur Isarescu 12, Frunda György 6, Petre Roman 4, Teodor Melescanu 4, mások 1 százalék. A parlamenti választások valószínűsített eredményei: SZDRP 45, NRP 16, NLP 12, RDK 2000 8, RMDSZ 7, DP 5, SZRP 4, mások 2 százalék, olvasható az Adevarul hasábjain. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Romániában nov. 26-án, vasárnap, reggel héttől este kilencig tart a szavazás. Az eddigi választásoktól eltérően este kilenc óra után a szavazókörzetek elnökei nem hosszabbíthatják meg a szavazást. Az átutazóban vagy látogatóban levők bárhol szavazhatnak. Szavazáskor a pecsétet a képviselő-, szenátor- és államfő-jelölteket feltűntető kocka közepére, mindenképpen a kereten belülre kell tenni. Romániában 17,6 millió szavazót várnak az urnákhoz. Ezeknek az első fordulóban 327 képviselőt és 140 szenátort, illetve legfeljebb két fordulóban államfőt kell választaniuk. A parlamenti jelöltekre adott szavazatokat arányosan osztják el azok között a pártok között, amelyek az öt százalékos bejutási küszöböt elérték (például az RMDSZ). Két pártból álló választási szövetség esetén a küszöb nyolc százalékos. Három vagy több pártból álló választási szövetség esetén a harmadik és minden további pártért a 8 százalékhoz egy-egy százalékot adnak hozzá. Legfeljebb tizenöt parlamenti képviselői helyet azoknak a nemzeti kisebbségeknek tartanak fent, amelyek szervezetei jelöltjeik bejuttatásához nem szereztek elegendő szavazatot. Ez utóbbi törvényes előírás értelmében 1996-ban 13 kisebbségi képviselő jutott parlamenti mandátumhoz. /Kiss Olivér: Nem hosszabbítják meg a szavazást 21 óra után. Bárhol voksolhatnak a nem lakhelyükön tartózkodók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Négy éve egyértelműen a fordulatra szavazott, és ez a fordulat be is következett. A mostani szavazata a visszafordulás, a visszarendeződés ellen szól, nyilatkozott Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban. Az utóbbi időben előretörtek a román szélsőséges, nacionalista erők, nagyot nőtt a Nagy-Románia Párt népszerűsége. Markó reménykedett abban, hogy a magyar részvétel nagy lesz. - Az alacsony részvétel a szélsőséges nacionalizmust segíti, mert általában az ilyenszerű pártoknak a szavazótábora fegyelmezettebb. Markó kifejtette, hogy az erdélyi, romániai magyarság megosztására több kísérlet is történt. Nemcsak fantompártok segítségével. A tiszteletbeli elnök például kitartóan, a magyar média segítségével olyasféle üzeneteket juttatott el Budapestről, "amelyek célja messze nem az volt, hogy minden magyar érdekvédelmi szövetségünkre szavazzon." Tőkés László püspök magatartása kivétel. Az "egyházak, az egyházfők egyértelműen mellettünk állnak, a szavazáson való egységes részvételre szólították fel a magyarságot". Markó szerint "az RMDSZ tiszteletbeli elnöke odajutott, hogy saját szervezete ellen kampányoljon." /Gyarmath János: Most nemcsak valamiért, hanem valami ellen is... Interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megye RMDSZ elnöke a választást értékelte: sajnos, előrelátható volt Corneliu Vadim Tudor előretörése. Az RMDSZ pedig nem tehetett mást, minthogy egy erős parlamenti csapat kialakítására koncentráljon. A szövetség a továbbiakban sem tágít politikai célkitűzéseitől, és próbál kitartani mindamellett, ami a demokrácia szabályaiba belefér. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

" A Magyarországon működő erdélyi szervezetek nov. 25-én, a budapesti Erdélyi Gyülekezet Karitatív Központjában tartott második országos találkozójukon megvitatták a nov. 26-án sorra kerülő romániai választások legidőszerűbb kérdéseit és állást foglaltak az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte azt a Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében elhangzott magyar miniszterelnöki kijelentést, mely szerint az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak kívánatos lenne, hogy megfontoltan döntsön arról, kikkel lép esetleg koalícióra. "A legjobb, ha mindenki megtartja saját bőrét - idézte Orbán Viktor nyáron elhangzott szavait. Tőkés László véleménye szerint az RMDSZ-nek becsületes politizálással kell képviselnie az erdélyi magyarság érdekeit. - A Magyarországon tevékenykedő erdélyi szervezetek - az Erdélyi Gyülekezet, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége, a Budapesti Székely Ház és az Erdélyi Magyarságért Alapítvány - nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének története újabb fordulóponthoz érkezett a vasárnap megtartandó romániai választásokkal. A nyilatkozat szerint az eltelt tíz évben az RMDSZ politikájában bizonyos eredmények mellett a szervezet hitelességét súlyosan megkérdőjelező döntések is születtek. Mindenekelőtt ilyenek volt az autonómia-koncepció elfektetése, a Bolyai Egyetem ügyében megfogalmazott ultimátum visszavonása, valamint annak tudomásul vétele, hogy a hatalom, durva választási manipulációkkal, román polgármestert juttatott Marosvásárhely élére. A Magyarországon működő erdélyi körök kifogásolják az RMDSZ által folytatott személyzeti politikát. A nyilatkozat szerint "az erdélyi magyarság több kiemelkedő és hiteles személyisége nem juthat be a román parlamentbe, viszont jelöltekké váltak olyanok, akikről bebizonyosodott, hogy együttműködtek az egykori titkosrendőrséggel". Az erdélyi szervezetek megállapítják, hogy veszélyt jelent néhány vezető RMDSZ-politikusnak az utóbbi napokban elhangzott kétértelmű nyilatkozata, mely szerint az RMDSZ koalícióra léphetne az Iliescu által vezetett kommunista utódpárttal. "A román posztkommunista erőkkel való koalícióra lépés óhatatlanul az RMDSZ széteséséhez vezetne" - tartalmazza a nyilatkozat. /Erdélyi szervezetek budapesti találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Máris megállapítható, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja és annak államfő-jelöltje vezet a pártok és köztársasági elnökjelöltek között. A kérdés az, hogy melyik párttal, pártokkal alakítanak majd koalíciót. A legesélyesebbnek a Nemzeti Liberális Párt mutatkozik. Hosszú találgatások sorozata volt egy esetleges RTDP-RMDSZ szövetség is. A romániai magyarok elsöprő többsége hallani sem akar Iliescuról, és pártjáról. A korábbi nyilatkozatok szerint az RTDP nem szívesen kompromittálná magát a Nagy-Románia Párttal sem. Különösen azután nem, hogy C. V. Tudor pártelnök, államfő-jelölt kijelentette: ezt az országot géppuskával kell irányítani, a sportcsarnokokat pedig ideiglenes fogolytáboroknak kell kinevezni, hogy Romániát végre megtisztíthassák az olyan nemkívánatos elemektől, mint amilyenek a magyarok és cigányok is. - Románia 2000 novemberében a visszarendeződésre szavaz. Az Iliescut dicsőítők zöme pedig az iskolázatlan, elsősorban moldovai, a Ceausescu-rendszert is hosszú évtizedekig éltetők köréből kerül ki. /Székely Kriszta: Visszarendeződés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

"A nemzetközi sajtó a romániai választásokról. Euronews: "Románia újra megismétli a múlt hibáit, mivel a választásokon szereplők - bár a kommunizmusnak vége - ugyanazok maradtak. Ugyanakkor a második fordulóban a következő két jelölteket véli esélyesnek: Iliescu - " a volt ifjúsági miniszter Ceausescu idejéből", és Corneliu Vadim "a volt diktátor nacionalista udvari költője." - CNN: "az eredmények veszélyeztetik Románia integrációját az euro-atlanti struktúrákba." - New York Times: "C.V. Tudor hatással volt azokra, akik háborút akarnak Magyarországgal Erdélyért." - Le Monde: "Iliescu megválasztása a románok által egy szükséges rossz az aktuális kormány megbüntetésére, ugyanakkor a románok egy tíz éve halott ember megszavazására készülnek." - The Independent: " Ceausescu segédje elnök lesz. - BBC: "A jövő kormány rá lesz utalva külföldi támogatásra - a románok nem nőtték ki a kommunizmust." - The Times: "Ion Iliescu, Ceausescu volt szövetségese és a PDSR vezetője megnyeri az elnöki választásokat" címen arról ír, hogy a PDSR sikerének a titka az Iliescu által tett ígéretei a szegényeknek, mely le fogja állítani az ipari átszervezést, amit máskülönben még Adrian Nastase is szorgalmazott. - Agence France Presse: "A külföldi befektetők nem félnek a baloldali erők hatalomrajutásától." - Die Welt: "Romániában a volt kommunisták jutnak hatalomra." /RMDSZ Sajtószemle, nov. 27. - 471. sz./"

Pete István államtitkár, a szenátorjelöltek listájának az RMDSZ-frakciók jövőjéről magánvéleményét közölte: az RMDSZ a következő négy évben ellenzéki alakulat lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./

Nov. 25-én Lohinszky Loránd színművészt köszöntötte Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a Művészt ünnepelte valójában az egész teátrum. A díszelőadás előtt fotókiállítás nyílt a művész jelentős alakításairól. Szűnni nem akaró vastapsba kezdett a közönség, amikor Béres András, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója függöny elé szólította az ünnepelt színművészt, aki ötven éve végzett a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. Az igazgató, mint a marosvásárhelyi egyetem rektora is, köszöntötte az ünnepeltet. A köszöntők között volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. /Lohinszky Loránd érdemes művész köszöntése. Vastaps, köszönet a Mesternek. = Népújság (Marosvásárhely), 2000. nov. 27./

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja tulajdonképpen megnyerte a választást, de önmagában nem tud kormányt alakítani. Koalíciós partner pedig egyelőre inkább csak elméletben adott. Ion Iliescu és Adrian Nastase kategorikusan kijelentették, hogy nem hajlandók a Nagy-Románia Párttal kormányozni. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői, nem "lelkesedtek" a RTDP-NLP közös kormányzásért. Az RMDSZ országos vezetői már a kampány végén elhatárolták magukat az RTDP-től, és az első részeredmények ismeretében is hasonlóképpen nyilatkoztak. A Nagy-Románia Párt kész lenne, sőt, készül is a kormányzásra. C. V. Tudor nov. 27-én kijelentette: "Ez a koalíció Iliescu akaratától függetlenül is létre fog jönni". A nagy-romániás vezér optimizmusa nem teljesen alaptalan. Iliescu és pártja koalíciós partnerre szorul, vagy felvállalja a kisebbségi kormányzás kockázatát. - Ha az NLP, DP és RMDSZ felvállalja a kisebbségben kormányzó RTDP parlamenti támogatását, akkor talán "elméletben" elképzelhető, ám ezt nem fogadná egységes lelkesedéssel a két párt szavazótábora. - Az NRP kormányba emelése az ausztriai helyzetet teremtené újra, és teljes mértékben ellehetetlenítené Románia euroatlanti integrációját. /Gál Mária: Ki alakít kormányt? Patthelyzetben Románia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök kifejtette, hogy Vadim Tudorra semmiképpen sem lehet szavazni. A második alternatíva az, amire nem szívesen voksolunk, tette hozzá. Az RTDP és az RMDSZ közti esetleges együttműködés lehetőségéről Takács Csaba úgy nyilatkozott: Olyan politikai erővel, amelynek az általános értelemben vett politikai szándékai, programpontjai nem összeegyeztethetőek a romániai magyarság elvárásaival, nem lehet koalícióra lépni. A most kialakult helyzet azonban bonyolultabb. /Takács: Ellensúlyozni fogjuk a jelenlegi helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter kijelentette: Ha az embernek két rossz közül kell választania, a leglogikusabb a kisebb rosszat választani. Az RMDSZ-nek meg kell mondania választóinak, hogy nem értékeli pozitívan Iliescu volt államfő tevékenységét, és szavazzanak a kisebbik rosszra. Az RMDSZ-nek el kell mondania, hogy ez nem pozitív, hanem Vadim-ellenes szavazat. A miniszter szerint az RMDSZ-nek az RTDP-vel való koalíciója mellett szóló érv az, hogy kormányzati pozícióból jobban lehet az érdekeket érvényesíteni. Ő azonban szkeptikus, úgy véli, hogy az RMDSZ nem fog koalícióra lépni az RTDP-vel. /Eckstein-Kovács: A kisebb rosszat kell választani. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta: "a magyaroknak nincs más választása, csak az, hogy ne szavazzanak senkire". Az RMDSZ-t semmi sem kényszerítheti arra, hogy kormányzást vállaljon Iliescu posztkommunista pártjával. A püspök attól tart, hogy az RMDSZ kész lesz belépni a koalícióba. Tőkés László azonban leszögezte, semmi áron nem szabad koalícióra lépni az RTDP-vel. /Tőkés: Nem szabad koalícióra lépni az RTDP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

Ha Markó Béla elnök úr arra kéri a választókat, hogy Vadim Tudorra ne szavazzanak, én arra kérem őket, hogy Iliescura se szavazzanak. Szerintem nem a mi mérkőzésünk, ami két hét múlva zajlik - nyilatkozta a Szabadságnak Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke. A politikus úgy véli: az egyik lehetőség az, hogy az RTDP a liberális párttal alakítson ki életképes koalíciót. Ebben az esetben azonban - Toró megítélése szerint - az RMDSZ-re nincsen szükség. A másik változat a kisebbségi kormány létrehozása lenne csendes nagy-romániás parlamenti támogatással, de Toró ennek nem nagy esélyét látja. Harmadik lehetőségként körvonalazódna, hogy az RTDP a liberálisok mellett az RMDSZ-t is felkérje kormányalakításra, amit viszont a Temes megyei elnök szerencsétlen megoldásnak tartana. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-nek ellenzékben kell maradnia. /Papp Annamária: Toró: Iliescura se szavazzanak! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Nagyszalontán, Arany János városában az 1992-es népszámlálás szerint 20.660 ember élt, közülük 12.662 vallotta magát magyarnak. Jövőre már jó, ha tízezren lesznek azok, akik még értik a Toldit. Az apadást egyaránt okozza a kivándorlás és a gyermekszületések alacsony száma. Az iskolákban már nagyságrendekkel kevesebb diák tanul magyarul, mint románul. A (még) RMDSZ-es polgármester, a városvezetés nagyon is jól érti az idők szavát: igyekszik maximálisan kedvében járni a lassan itt is többségbe kerülő nemzetnek, hangadóinak, politikai szervezeteinek. A Magyar Házban hull a vakolat, de mindenki elégedettnek tűnik. Az önkormányzat december 1-je megünneplésére készülve talált 25 milliónyi fölös pénzt a városkasszában. /Bőkezűek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

A nov. 26-i választásokon győztes Iliescu-párt központi végrehajtó vezetősége kijelölte az új miniszterelnököt Adrian Nastase, a TDRP első alelnökének személyében. A testület úgy döntött, hogy egyszínű - kisebbségi - kormányt alakít, nem kíván koalícióra lépni sem a szélsőséges Nagy-Románia Párttal, sem az eddig kormányon levő, parlamentbe is bejutott politikai erőkkel, tehát sem a Nemzeti Liberális Párttal, sem a Demokrata Párttal, sem az RMDSZ-szel. Ez utóbbiaknak, valamint a szakszervezeteknek és a munkaadóknak egy-egy évre szóló politikai és szociális paktum megkötését javasolta. A paktum kötelezné aláíróit, hogy a választások második fordulójában Ion Iliescut támogassák, támogassák a Nastase-kormányt a parlamentben, mondjanak le arról, hogy jövő novemberéig bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kabinet ellen, mondjanak le a magyar egyetem létesítéséről stb. Amennyiben Iliescu nem győz a második fordulón, Iliescu pártja átadja a kormányalakítás jogát a Nagy-Románia Pártnak, és ellenzékbe vonul. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke azt javasolta pártja vezetőségének, hogy maradjanak ellenzékben. A liberálisok a demokratákkal, majd az RMDSZ-szel fognak tárgyalni. A Demokrata Párt elképzelhetetlennek tartja, hogy ellenzékben legyen, s ugyanakkor támogassa a TDRP-kormányt. A szakszervezetek tárgyalási hajlandóságot mutatnak Iliescuékkal. /Egyszínű kormány, Nastase miniszterelnök? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./ Adrian Nastase 1950. jún. 22-én született Bukarestben. 1973-ban szerezte meg a jogi diplomát, majd a szociológia szakot is elvégezte, 1987-ben lett a jogtudományok doktora. 1974-1990 között a Román Tudományos Akadémia Jogi Intézetének kutatója, közben egyetemi tanár is volt. 1990-ben képviselőnek választották, 1990. jún. 28. - 1992. okt. 28-a között külügyminiszter, 1992-1996 között a képviselőház elnöke. Jelenleg a képviselőház alelnöke. /Adrian Nastase-életrajz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

"Az összes leadott szavazat: 11 069 149. Lokodi Edit Emőke, a Központi Választási Bizottság RMDSZ-es tagja arról tájékoztatott, hogy a szavazatok 98,05 százaléka alapján az államfő-jelöltek - százalékban kifejezve - a következő teljesítményt érték el: Ion Iliescu - 36,61, Corneliu Vadim Tudor - 28,47, Theodor Stolojan - 11,80, Mugur Isarescu - 9,49, Frunda György - 5,83, Petre Roman - 3,00, Teodor Melescanu 1,92. A második fordulóba az SZDRP és a Nagy-Románia Párt jelöltje került be. Mind a szenátust, mind pedig a képviselőházat az említett két politikai alakulat fogja "uralni". Mindkét házba ugyanaz az öt párt került be, a mandátumokat tehát ezek között fogják elosztani, egyelőre a következő arányokban: szenátus: SZDRP 37,35, NRP 21,10, DP 7,61, NLP 7,48, RMDSZ 6,49 százalék; képviselőház: SZDRP 36,88, NRP 19,58, DP 7,06, NLP 6,90, RMDSZ 6,38 százalék. Az RDK 5,26, illetve, 5,01 százaléknyi szavazatot összesített, ami messze elmaradt a 10 százalékos választási küszöbtől. - Térképre kivetítve, a politikai erőviszonyok a következőképpen alakultak. Az elnökválasztás tekintetében Ion Iliescu uralta az egy Tulceát kivéve, ami C.V.Tudoré lett, egész Munténiát és Moldovát. Erdélyben viszont 12 megyében a Nagy-Románia Párt jelöltje vitte a prímet, míg Frunda György Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első. Ami a pártokat illeti, ott főleg Erdélyben színesebb a kép. A szenátor-jelöltekre leadott szavazatok tekintetében az RMDSZ Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első, míg az NRP Arad, Fehér, Kolozs, Szeben és Beszterce-Naszód megyében. Minden más megyében az SZDRP-é lett az elsőség. A képviselők tekintetében csak annyiban változik a helyzet, hogy az RMDSZ Biharban is tarolt, míg az NRP teljesítménye némileg gyengébb volt, csak három megyében, méghozzá Kolozsban, Aradon és Beszterce-Naszódban került többségbe. - Az RMDSZ nagyjából megismételte négy évvel ezelőtti teljesítményét, ami a két lépcsőben végrehajtott újraleosztás nyomán mindenképpen több parlamenti helyet fog jelenteni. - Olyan szabálytalanságok nem voltak, amelyek lényegesen befolyásolták volna a végső eredményeket. Néhány helyen elvesztették a pecséteket, a leadott statisztikákban nem egyeznek a számok, például kevesebb az érvényes és jegyzett szavazat, mint a kiadott szavazólap, amiből esetleg arra lehet következtetni, hogy imitt-amott elvettek néhány szavazatot egyik vagy másik párttól. /Gyarmath János: '96-os formáját hozta az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

Ion Iliescu elhatárolódott hajdani koalíciós partnerétől és jelenlegi riválisától, Corneliu Vadim Tudortól. Bizonyos politikai elemzők arról sugdolóznak, hogy a két párt titokban megegyezett egymással a bizonyos mértékű voksátadásról, nehogy egy harmadik párt vagy pártszövetség embere kerüljön szembe Iliescuval a második fordulóban. Iliescu, az RTDP elnöke a külföldi sajtónak a pártja iránti kedvezőtlen reagálását minősítette primitívnek a választások eredményeivel kapcsolatban. Közelebbről azt a megállapítást, hogy "az exkommunisták győztek Romániában". Iliescu pártfeladatként jelölte meg a "primitíven viszonyuló" nyugati sajtó felvilágosítását és meggyőzését pártja eurokonform törekvéseiről. Iliescu továbbá azokat "primitívezte le", akik tanult ember létükre a Nagy-Románia Párt jelöltjére szavaztak, mert azt vallják, hogy "inkább vezesse az országot Vadim Tudor, aki fejeket hullat, de legalább rendet teremt". Iliescu pártja vezetőinek ülésén megállapodtak a kisebbségi kormányzásban, csupán bizonyos kérdésekben (intézkedések a várható téli válság átvészelésére, tulajdonjog-ügy, EU-integráció) kötnek egyezményt a demokratákkal, a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. Azt fel se vetették, hogy netán az RTDP is engedne valamiben. /Szilágyi Aladár: Kétfelé osztogatják a primitív jelzőt. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

Maros megyében összeszámolt adatok szerint (a 471 szavazókörzetből 468-nak az eredményei alapján) jó eredményt ért el az RMDSZ. Frunda György az elnökjelöltekre leadott voksoknak a 36 százalékát szerezte meg. A magyar nemzetiségű képviselőjelöltek aránya meghaladja a 38 százalékot, a szenátorok esetében csaknem 40 százalék az arány. A második helyen a Nagy Románia Párt áll minden vonalon (elnök-képviselő-szenátor), eredménye mindhárom esetben meghaladja a 21 százalékot. Harmadik helyen a PDSR található, 16-17 százalék között, Ion Iliescu is körülbelül ilyen eredményt mutathat fel. A részvételi arány magasabb, mint az országos átlag: csaknem 71 százalék. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kommentálja az eredményeket: "A Maros megyei magyarság bebizonyította, hogy mindenféle próbálkozás, diverzió ellenére nem távolodott el az RMDSZ-től. A megyében 9 képviselői hely van, ebből továbbra is megtarthatjuk a négy helyet, kérdés, hogy a kosárból leosztott szavazatok alapján hogyan alakul majd a helyzet. A négy Maros megyei szenátori helyből kettő a miénk, tehát Markó Béla és Frunda György lesz a két Maros megyei szenátor". - Marosvásárhelyen a választás napján kb. 700 magyar személy e-mail levelet kapott dr. Kakassy Sándor képviselő aláírásával, melyben felszólították a címzetteket: ne Frunda Györgyre szavazzanak, hanem bárki másra. Kelemen Atilla a diverzió mögött a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártot sejti. Kakassy Sándor az egész diverzióról mit sem tudott. Messzemenően tiltakozik neve felhasználása ellen, hisz számítógépe sincs, azt se tudja, miként kell egy e-mail levelet elküldeni. Érdekes lenne megtudni, hogy a levelezők honnan szereztek meg 700 e-mail címet, olyanokat, melyek tulajdonosai mind magyar nemzetiségűek. (Máthé Éva): Továbbra is megvan a négy hely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Temes megyében az 556 371 szavazásra jogosult állampolgár közül mindössze 362 108-an éltek állampolgári jogukkal-kötelességükkel, a részvételi arány 65,08 százalékos volt. Az elnöki székre pályázók eredményei: C.V. Tudor - 89 894 (25,45%), Ion Iliescu - 86 468 (24,48%), Theodor Stolojan - 65 612 (18,57%), Mugur Isarescu - 57 462 (16,27%), Frunda György - 17 462 (4,94%), Petre Roman - 11 325 (3,21%), Teodor Meleşcanu - 8439 (2,39%). A pártok vetélkedőjéből a TDRP került ki győztesen. A szenátori lista rangsora: TDRP - 85 881 (25,05%), Nagy-Románia Párt - 60 229 (17,60%), Nemzeti Liberális Párt - 46 103 (13,45%), Demokratikus Konvenció 2000 (nem jutott be a parlamentbe!) - 31 110 (9,08%), Demokrata Párt - 27 078 (7,9%), RMDSZ - 23 095 (6,74%), Szövetség Romániáért (nem jutott be a parlamentbe) - 17 848 (5,21%). A képviselői lista rangsora: TDRP - 82 790 (24,18%), Nagy-Románia Párt - 61 642 (18,00%), Nemzeti Liberális Párt - 48 973 (14,30%), Demokratikus Konvenció 2000 (nem jutott be a parlamentbe) - 27 226 (7,95%), RMDSZ - 22 124 (6,46%), Demokrata Párt - 20 744 (6,06%). A végleges adatok ismeretében Bodó Barna, az RMDSZ szenátorjelöltje elmondta, hogy a szórványban élő magyarság figyelemmel követi a politikai változásokat, és amint veszélyeztetve látja közösségi értékeit, nyomban összeszedi magát és egy emberként sorakozik fel érdekei védelmében. A négy évvel ezelőttihez viszonyítva ugyanis a mostani eredmény tíz százalékos javulást mutat. /(Sipos): Temes megyét öt párt képviseli Románia parlamentjében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

"Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetősége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar főtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyőződésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sőt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsőséges alakulatnak minősíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgősségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetőivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül működő RMDSZ vezetőit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerző Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk őket. A sürgősségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fűződik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdőket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt főtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztőznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

Kónya-Hamar Sándor képviselő kifejtette: nem szabad egyedül ellenzékben hagyni a Nagy-Románia Pártot, mert négy év múlva könnyen ők nyerhetik meg a választásokat. Az NRP előretöréséről leszögezte: "a Vasgárda 1937-es, és az NRP 2000-es előretörését ugyanazok a politikai és társadalmi körülmények határozták meg. Ezek a politikai bizonytalanság, gazdasági leromlás és társadalmi nyomor, a jogorvoslati reform lelassulása, a korrupció soha nem tapasztalt nyilvánvalósága." Kónya-Hamar szerint az RMDSZ-nek egyelőre ellenzékben kell maradnia, de csakis a liberálisokkal, és a demokratákkal együtt. Amennyiben az NLP, vagy a DP kormányra lépne az RTDP-vel, az RMDSZ-nek is újra kell gondolni stratégiáját. Azonban a parlamenti támogatás árát előre kell igényelni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kónya-Hamar Sándor: Nem szabad egyedül ellenzékben hagyni a Nagy-Románia Pártot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Fey László kifejtette: A választások azt mutatták, hogy az ország lakossága politikailag éretlen és tájékozatlan. Ilyen körülmények közt lehetségessé vált, hogy egy kis agresszív rohamcsapat a zavarosban halászva látványos sikert érjen el. "Ez vezetett az első világháború után Hitler hatalomra jutásához, Romániában pedig a Vasgárda gyors térnyeréséhez. Most Corneliu Vadim Tudor és pártja használta ki a lakosság politikai műveletlenségét." "Mi magyarok C. V. Tudorban elsősorban a szélsőséges, rasszista, antiszemita, idegengyűlölő sovént látjuk, aki azt ígérte, hogy ha hatalomra jut, akkor 48 óra alatt törvényen kívül helyezi az RMDSZ-t." Romániában a nacionalista-xenofób ideológiának mély gyökerei vannak. A román fejedelemségekben a romák a XIX. sz. közepéig rabszolgák voltak, a zsidók csak az 1923-as alkotmányban kaptak egyenjogúságot. Iorga A.C. Cuzával együtt alapította 1910-ben az antiszemita Demokratikus Nacionalista Pártot. - Vadim egyik leghatásosabb ígérete az, hogy ő majd erős kézzel fog kormányozni és rendet csinál. "A román nép hajlamos az autoritárius vezető, sőt diktátor elfogadására, dicsőítésére. Erre épít emberünk is, mikor nagy tisztelettel és sok dicsérettel emlegeti Antonescut és Ceausescut." /Fey László: A Vadim-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

"A mostani választás annak a népnek a választása volt, amelyik Dobrudzsát a bolgárok, zsidók kiüldözésével, irtásával s beolvasztásával "egységes román területté" tette; "annak a népnek a választása, amely soha nem tartotta be saját gyulafehérvári határozatainak az Erdélyben élő más nemzetekre vonatkozó ígéreteit; amely híven szolgálta a legembertelenebb Ceausescu-féle diktatúrát, és most is virágot visz a kivégzett zsarnok sírjához" - állapította meg Lászlóffy Csaba. "A kizárólagosságra törekvő nagynemzeti eszmének köszönhető mindez..." "Ki kell mondani a szót, melyet az RMDSZ vezetői is elhallgattak e tragikus pillanatban: a román sovinizmus! Hatvan év után mire lesz képes újra?" /Lászlóffy Csaba: Nem árnyékbokszolás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

Csép Sándor, a MÚRE elnöke kifejtette, hogy az utóbbi másfél évben a kolozsvári stúdió sorsa rossz irányba fordult. A kisebbségi stúdióban egy ember maradt állandó munkaszerződéssel, illetve meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel. Az egyből idővel lett négy. Csép társaival azt akarta elérni, hogy a magyar-német osztály külön szerkesztőség lehessen, ehelyett az történt, hogy az osztály is megszűnt. A mostani szervezeti felépítésben nincs megnevezve, hogy létezne egy magyar-német szerkesztőség. A magyar műsoridőt többször rövidítették, majd más-más időpontra tették. Csép Sándor főszerkesztő-helyettesként vezette a magyar adást tíz éven át, ezt a funkciót megszüntették. Az RMDSZ vezetői próbáltak segíteni, de nem tudtak eredményt érni. Ez már sok volt Csép Sándornak, eljött a tévétől. Csép azt szeretné - sokadmagával -, hogy legyen egésznapos romániai magyar televíziózás. Csép hangsúlyozta: független televíziót kell létrehozni. Ehhez sok millió dollár kell. Csép Sádornak a BBC az eszményképe. Tárgyilagosság, komolyság, korrektség. Ha megszületik az egésznapos magyar nyelvű TV, akkor ennek is ezek lesznek a célkitűzései. Csép azt is felvetette, hogy egy világra szóló gyűjtést lehetne rendezni. Van már konkrét kezdeményezés: a Sándor grófi család tagjai felajánlottak ilyen célra egy tízhektáros ingatlant Kolozsvár környékén. /Csomafáy Ferenc: A BBC erdélyi ikertestvére magyarul, ha Románia magyarsága és a világ magyarsága akarja, akkor létrejön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere sajtótájékoztatón ismertette az udvarhelyi választási eredményeket. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az államelnök-, szenátor- és képviselőjelöltek listáján az urnák elé járuló udvarhelyiek csaknem mindegyike az RMDSZ jelöltjeire szavazott. A megyei átlagosnál gyengébb udvarhelyi részvétel (valamivel 53% fölött) a polgármester szerint Kolumbán Gábor óvásának méltánytalan elutasításával magyarázható. Szó volt az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) helyzetéről is, mert Verestóy Attila szenátor azt nyilatkozta a helyi Digital 3 Televízió híradójában, hogy a Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntése is világossá tette: az UPE törvénytelenül alakult meg. Így működése is jogszabály-ellenes volt. Ha az ítélet jogerőre emelkedik - mondta a tévében Verestóy -, a majdani testület 20 RMDSZ-es és egy független képviselőből fog állni. Szász Jenő szerint azonban az Ítélőtábla döntése nem végleges, az UPE fellebbezni fog. Az illetékes minisztérium jóváhagyta az UPE bejegyzését, tehát törvényesen alakult meg április 21-én. Az UPE-s képviselőktől nem lehet visszavenni az igazolt mandátumot. Szász Jenő hangsúlyozta: békét kell teremteni, szükség van az együttműködésre az UPE, az RMDSZ és a polgármester között. Az UPE - amint neve is mondja - csak a város dolgaival kíván foglalkozni, nem szólt és nem szól bele az úgynevezett nagypolitikába. Békére nem lehet támadással törekedni - folytatta Szász Jenő -, megemlítve, hogy Verestóy Attila megfenyegette a Polgármesteri Hivatal néhány munkatársát. /Székelyudvarhely. Békére lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

A napokban újabb magyar lap indult, megjelent Túrterebesen a Túrterebesi Napló első száma, melynek kezdeményezői Sárosi Tibor, felesége, Melinda és Koczán Levente polgármester voltak. A megjelentetéséhez szükséges összeget a helyi tanács RMDSZ-t képviselő tagjai adták össze, tanácsosi illetményük egy részét felajánlották. A községi lap ezentúl havi egy-két alkalommal jelenjik meg, két nyelven. Szatmárnémetiben fog fellépni a nemrég alakult túrterebesi kórus, és egyben készülnek a karácsonyi előadásra. /Megjelent a Túrterebesi Napló, készül a karácsonyi műsor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./

Az RMDSZ szenátusi és képviselői listái hat megyében kapták - Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár és Bihar - a legtöbb szavazatot. A a képviselőházi listára az RMDSZ összesen 733 383 szavazatot (6,79 %), a szenátusira pedig 747 688 szavazatot (6,89 %) kapott. Frunda György elnökjelöltre pedig 693 879 fő szavazott (6,21 %). - A közvélemény-kutatással foglalkozó INSOMAR szerint a romániai magyarok 72 %-ban szavaztak Frunda Györgyre, az RMDSZ államfő-jelöltjére. A felmérést az említett intézet vasárnap, a szavazóhelyiséget elhagyók körében végezte. Az adatok szerint a magyarok 9 %-a szavazott Theodor Stolojanra, 7 %-a Ion Iliescura, 6 %-a Mugur Isarescura, 3 %-a Corneliu Vadim Tudorra, 1 %-a Teodor Melescanura és szintén 1 %-a Petre Romanra. Az INSOMAR exit poll eredményei szerint a romániai magyarok 84 %-a az RMDSZ-re, 5 %-a az Iliescu vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, 3 %-a a Nemzeti Liberális Pártra, 2 %-a a Nagy-Románia Pártra, 2 %-a a Román Demokratikus Konvenció 2000-re, 1 %-a pedig Melescanuék Szövetség Romániáért nevű pártjára, és szintén 1 % Petre Romanék Demokrata Pártjára szavazott. /Hat megyében vezet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./