Aznap, amikor a Román Televízió magyar adása a csángó-magyarokról szóló kerekasztalt közvetítette, hirtelen leállott a bákói tv-relé, így Moldova e tájain az említett műsort nem láthatták. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke Mugur Isarescu kormányfőt kérte, tegye közhírré: ki döntött a relé üzemeltetésének egy magyar adásnyi időre való beszüntetéséről. - Nagyobb baj azonban, hogy nem engedik a csángó-magyar gyerekeket anyanyelvükön tanulni. "Egyébként, a közoktatási minisztérium mossa kezeit, mondván, ez helyi probléma, a megyei tanfelügyelőség azt állítja, a törvény alkalmazása az iskolák vezetőségének a jogkörébe tartozik, az iskolaigazgatók pedig azzal védekeznek, semmiféle utasítást nem kaptak erre a megyei tanfelügyelőségektől. A kör bezárult, a rendszer tökéletesen működik" - mondotta a román kormányfőhöz intézett interpellációjában a csángó-magyarok védelmét felvállaló Szilágyi Zsolt képviselő. Szilágyi Zsolt Andrei Marga közoktatási, valamint Vlad Rosca, közigazgatásügyi miniszterek válaszára is kíváncsi, ugyanis a Bákó megyei prefektúrán dolgozó bizonyos Dumitru Nada nemhogy a törvényt nem alkalmazza, hanem Klézsére kimenve feltüzelte a helybeliek egy részét a gyerekeiket magyarul tanítani akarók ellen. "Összeegyeztethető-e vagy sem az állami köztisztviselői minőséggel a Nada úr cselekedete, aki polgárokat polgárok ellen uszít, feltüzeli a kedélyeket, s akinek intoleráns, nemzetiségellenes a magatartása?" - tette fel az újabb kérdését az erdélyi magyar honatya. /Magyar Balázs: Csángók relétlen sötétben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16.

Okt. 14-én Csíksomlyón ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Jelen volt a mozgalom elnöke, Kelemen Kálmán, Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, államminiszter, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, dr. Bárányi Ferenc és más vezetőségi tagok. A mozgalom fontosnak tartja a választásokon való részvételt, a közvélemény ez irányba történő mozgósítását. Továbbra is a keresztény értékek mentén való politizálást tekintik céljuknak - hangzott el a találkozón. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 1990-től 1996-ig pártként működött, ezután mozgalommá alakult át, és az RMDSZ-en belül platformot alkot. /Tízéves a romániai magyar kereszténydemokrata mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

Az okt. 14-én megtartott tisztújítás eredményeképpen, Gazda István leköszönő elnök beszámolója után, Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke lett a városi RMDSZ vezetője. A 19 tagú választmány is megfiatalodott, a régi vezetésből csak ketten kaptak újbóli bizalmat. /(Flóra Gábor): Új elnök a Kovászna városi RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

A nagyváradi színház centenáriumi ünnepségsorozata koszorúzásokkal folytatódott okt. 15-én. Az épület főbejáratánál, az immár kétnyelvű felirat alatt elsőként Petre Panait főigazgató köszöntötte a tisztelettevőket. Meleg Vilmos kijelentette, a felirattal végre elismerték, hogy magyar szó is elhangzik e falakon belül. Szigligeti Ede szobránál a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a debreceni Csokonai Színház, a nagyváradi RMDSZ és a Szigligeti Társulat képviselői helyezték el koszorúikat. Szigligeti szülőházánál dr. Indig Ottó irodalomtörténész felelevenítette a drámaíró, színidirektor életútját.A színházban fotókiállítás nyílt, a színházépítést bemutató korabeli fotókból, tervrajzokból, dokumentumokból rendeztek tárlatot. Okt. 15-én második száz esztendejét kezdte meg Nagyvárad kőszínháza. /Pásztai András: Százéves a nagyváradi kőszínház. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

"A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint "a város föld alatti folyosóinak rendeltetése foglalkoztatja", ezeket ugyanis turisztikai objektummá akarják átalakítani. A közlemény szerint a föld alatti folyosókat jelen pillanatban "egyes románellenes körök és alakulatok stratégiai anyagok, beleértve fegyverek és lőszerek tárolására használják". A sajtóosztály szerint a fent említett alakulatok "a polgárok biztonságát, az ország egységét és szuverenitását aláásó akciókat" terveznek. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a Szabadságnak nyilatkozott: a közlemény kimeríti az uszítás fogalmát, nem több olcsó kampányfogásnál. Emlékeztetett arra, hogy a főtéri ásatások elkezdése előtt azzal vádolták a magyarokat: azért ellenzik a munkálatokat, mert a Szent Mihály-templom, illetve a Mátyás-szobor alatt levő alagútban van elrejtve a magyarság aranya. - A most közzétett dokumentumoknak is ilyen valóságtartalma lehet. /Kiss Olivér: Titkos föld alatti folyosók? Terroristáktól tart a városháza. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

"Az RMDSZ október 16-án tartotta meg első sajtóértekezletét Bukarestben, a World Trade Centerben működő nemzetközi sajtóközpontban. Markó Béla megnyitó beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ választási programja egybeesik Frunda György elnökjelölt programjával, amelyek választ adnak ama három megfogalmazott kérdésre, hogy milyen magyarságot, milyen Erdélyt és milyen Romániát akarnak. Frunda György ismertette választási programját, melynek fő pillére az "állampolgár biztonsága". Hangsúlyozta a privatizáció, valamint a veszteséges vállalatok felszámolásának, illetve átszervezésének szükségességét - az általuk okozott kár a nemzeti össztermék 12%-át teszi ki. Kitért a magyar nyelvű oktatás, valamint a Bolyai Egyetem létrehozása fontosságára. Jelenleg 19 700 magyar diák tanul különböző egyetemeken, közülük 6 000 anyanyelvén. Az RMDSZ elnökjelöltje bízik egy olyan Európa megszületésében, amelynek egyenjogú polgárai lesznek magyarok és románok egyaránt. Románia integrációs helyzetére utalva Frunda György kifejtette, hogy az erdélyi egészséges mentalitásnak, a több évszázados európai kultúrának, valamint a nemzetek együttélésének köszönhetően Erdély a romániai integráció mozdonya. /(Szász Attila): Biztonság minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

A Bernády György Közművelődési Alapítvány /Marosvásárhely/ idén október 20. és 21-én negyedszer rendezi meg a Bernády Napokat. Az első napon Bernády György és a város tavasza címmel diákvetélkedőt tartanak, másnap a marosvásárhelyi Bernády téren megkoszorúzzák a Bernády György szobrot, melyet 1994-ben állíttatott a város és a Maros megyei RMDSZ, a kiváló polgármester emlékére. /(Máthé Éva): Bernády Napok negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Az RMDSZ brassói szervezetének legutóbbi sajtóértekezletén Kovács Csaba képviselő, a helyi szervezet elnöke minősíthetetlennek tartotta ama rendőrjárőr magatartását, aki a megvert magyar egyetemistáknak azt tanácsolta, keressenek egy taxit, ahelyett, hogy megpróbálta volna felderíteni a tetteseket. /(Tóásó Áron Zoltán): Morális fiaskó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Varga Attila képviselő, alkotmányjogi szakértő hangsúlyozta, az RMDSZ-nek továbbra is fenn kell tartania az alkotmány 1. cikkelyével szembeni kifogásait, mert a nemzetállamként való meghatározás elavult. Emellett sérelmes a nemzetállamként való meghatározás, tette hozzá Varga, mert egy sor, a kisebbségekre nézve hátrányos jogi következménnyel jár. Arra a kérdésre, hogy van-e az RMDSZ-nek átfogó, a román alkotmány módosítására vonatkozó koncepciója, Varga elmondta, jelenleg nincs olyan szakértői csapat, amely ezzel a kérdéssel célirányosan foglalkozna. Az RMDSZ már az alkotmány megszerkesztésekor megfogalmazta javaslatait és kifogásait. Ezek ma is bármikor elővehetőek. Ezek a kifogások és javaslatok, véli Varga Attila, kiegészítendőek azokkal az új elemekkel, amelyek az elmúlt tíz év tapasztalatából következnek. /A nemzetállam már térségünkben is idejétmúlttá vált. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezeti a tervezett lelkipásztori találkozókat a gyergyói, csíki és székelyudvarhelyi főesperesi körzetekben. A Hargita Népe munkatársának elmondta, hogy most tért haza Rómából, ahol a püspökök jubileumán és a magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton vett részt. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak vezetőinek újabb találkozója volt okt. 16-án. Mostani körútja miatt nem vehetett részt a tanácskozáson, viszont Fogyó Ferenc általános helynök képviselte. Az RMDSZ annak idején elvállalta a magyar történelmi egyházak érdekképviseletét, mivel a katolikus egyház papjai nem vállalnak parlamenti tevékenységet. Arról beszélnek, hogy esetleges visszarendeződésre lehet számítani. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye azt teszi, amit a magyarországi katolikus püspöki kar is tesz hasonló helyzetben: kérik a híveket, hogy mindenki vegyen részt a választásokon, mert keresztény embernek nem lehet közömbös az, hogy kik kerülnek a törvényhozásba. A hívek nézzék meg azt, "hogy kit választanak, mert csak olyanra szabad szavazatot adni, aki mind a nemzeti, mind az egyházi érdekeinket szem előtt tartja." /Bajna György: Jakubinyi György érsek Hargita megyei körúton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Markó Béla szövetségi elnök okt. 14-én részt vett a Szilágy megyei Szilágynagyfaluban a helyi iskola megalakulásának 400. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen jelen volt a megye prefektusa, a megyei tanács elnöke és alelnökei, a megyei főtanfelügyelő, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselő, Kása Ernő, a község polgármestere is. Az idei iskolai évtől a Petri Mór, Szilágy megye monográfusa és hajdani tanfelügyelője nevét viselő oktatási intézményt köszöntő rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd a köszöntőbeszédek után magyar és román nyelvű évfordulós emléktáblákat, valamint a mindenkori tanárok tiszteletére emelt emlékoszlopot lepleztek le. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 16. - 1825. sz./ Szilágynagyfaluban az ökumenikus istentiszteleten az igét Lukács József református, Chis Nicolae ortodox és Szekrényes Pál baptista lelkészek hirdették. Az emlékülésen beszédet mondott Markó Béla, továbbá Vasile Bulgareanu főtanfelügyelő, Aurel Vaida prefektus, Mircea Nicovschi megyei tanácsalelnök, Seres Dénes szenátor és Kása Ernő polgármester. Leleplezték a régi iskolaépület homlokzatán a két emléktáblát, román és magyar nyelvűt. Az új iskolaépület előtt emlékparkot avattak fel. /Fejér László: 400 éves a szilágynagyfalui oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Mugur Isarescu miniszterelnök okt. 18-án az általa vezetett kormány tevékenységének tíz hónapját értékelte, megállapítva, hogy nagyrészt teljesítette azt, amit 1999 decemberében vállalt. A kormányváltás előtt, háromévi folyamatos gazdasági recesszió közben, a hazai össztermék (GDP) közel 14 százalékkal csökkent, a munkanélküliség 11,5 százalékos, a tizenkét havi infláció pedig 54,8 százalékos volt. Ebben a helyzetben az új kabinet kénytelen volt az ország valutatartalékainak jelentős részét felhasználni. Az idei évre kidolgozott gazdasági elképzelések a pénzügyi reformra, az infláció csökkentésére összpontosultak. Az inflációt a kormány 2000-ben 27 százalékosra tervezte. A pénzromlás üteme ehelyett az év végére 40 százalék lesz, de ez is közel 15 százalékpontos javulás 1999-hez képest. A korábbi folyamatos gazdasági visszaesés helyett az idén Románia három év után először 1,5 százalékos gazdasági növekedést fog elérni. A választások utáni új kormányra az 1996-os szinttel megegyező külső adósságot és 2,2 milliárd dolláros devizatartalékot hagynak, mondta. A jelentésre változatos reakciók érkeztek. A kormányzati partner Demokrata Párt képviselője szerint a miniszterelnök nem teljesítette vállalásait. A másik szövetséges, a Nemzeti Liberális Párt tudatta: követelik, hogy Isarescu mondjon le a Jegybank vezetői tisztségéből. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerint a kabinet vezetőjének jelentése az ország katasztrofális állapotát tükrözi. A Szövetség Romániáért párt elnöke, Teodor Melescanu bejelentette: megvonják a politikai támogatást a végrehajtástól. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati partnerek nem vállalják a felelősséget a miniszterelnökkel együtt az elkövetett hibákért. /Ideje volt a tisztánlátásnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

"Fontos, hogy november 26-án minden magyar elmenjen voksolni, hiszen nem mindegy, ki nyeri meg a választásokat - jelentette ki Frunda György okt. 18-án Marosvásárhelyen, a lakossági fórumon. Az RMDSZ államfő-jelöltje a Markó Béla szövetségi elnök, Makkai Gergely képviselő-jelölt, Borbély László államtitkár és az RMDSZ Maros megyei vezetésének részvételével tartott eseményen elmondta, idei programjának célja az állampolgár szociális, gazdasági biztonsága. A szenátor szerint az idősek éveken keresztül végzett munkájukhoz méltó nyugdíjat érdemelnek, a fiatalok alapvető gondját pedig ma már nem az egyetemi helyek száma, hanem a munkalehetőség hiánya, valamint a kivándorlás kényszere jelenti. "Amíg nincs erdélyi magyar egyetemünk, nem használhatjuk anyanyelvünket, egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, nem beszélhetünk kisebbségi biztonságról" - állapította meg a szövetség elnökjelöltje. /Frunda György szerint nem megoldott a magyar kérdés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./ A hét végén befejeződik a Frunda György államelnök-jelöltségét támogató aláírások gyűjtése. Az RMDSZ Udvarhelyszéki és városi szervezeténél több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek, ebből több mint 10 ezret Székelyudvarhelyen és 20 500-at a szervezethez tartozó többi településen. A csíki szervezetnél 17 ezer aláírás gyűlt be, ebből 5500 Csíkszeredában. Az előválasztások alkalmával 10 900-an - ebből 3 ezren Csíkszeredában - támogatták aláírásukkal Frunda György államelnök-jelöltségét. A Gyergyó-területi szervezetnél 12 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, ebből 5400-at Gyergyószentmiklóson. /Még tart az aláírás-gyűjtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közleményben tudatta, hogy határozatot hozott két lelkészi jellegű parlamenti jelölt ügyében. Sógor Csaba engedélyt nyer arra, hogy Hargita megyei szenátorjelöltként induljon a novemberi országos választásokon. Makay Botond resicabányai lelkipásztornak a Krassó-Szörény megyei RMDSZ szenátori listán való indulását az Igazgatótanács visszautasítja és az ügyben írásbeli megkereséssel fordul a Szövetség országos vezetéséhez. A visszautasítás indokai: az 1989-es temesvári eseményekben játszott negatív szerepe; az az összeférhetetlenségi körülmény, hogy Makay Botond jogerős egyházkerületi fegyelmi határozat által nyolc évre megfosztatott az - egyházi - választhatósági jogától, és ennek következtében világi közéleti tisztség betöltésére is méltatlanná vált" - áll az egyházkerületi határozatban. /Egy meleg, egy hideg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

Okt. 21-én Gyergyószentmiklóson emlékeznek az 1956-os forradalom évfordulójára. Ünnepi beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Közreműködik az Ipartestületi Férfidalárda, a Domokos Pál Péter Női Kar, a gyergyószentmiklósi Egyesített Kórus, a Hóvirág Népdal- és Néptáncegyüttes és a Figura Stúdió Színház. A műsort a Duna Televízió közvetíti. Okt. 22-én millenniumi zászlóátadásra és -szentelésre kerül sor. Utána megkoszorúzzák a kommunizmus áldozatainak emlékművét a temetőben. /Bajna György: Hittel és reménnyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./

Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjában az eddigieknél jelentősebb hangsúlyt fektet az erdélyi régiók specifikus problémáinak, igényeinek képviseletére. Az RMDSZ kampánya lehetőséget nyújt arra, hogy az RMDSZ vezetői körútjaik során feltérképezzék az erdélyi falvak, városok magyar lakóinak konkrét gazdasági és szociális gondjait - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az elkövetkező hetekben a szövetségi elnök, Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje, valamint a Szövetség képviselői végigjárják Erdély településeit, ahol választási fórumokon találkoznak majd a helyi magyarsággal. Okt. 22-én kezdődő kampánykörútja során Markó Béla szövetségi elnök Marosvécsre látogat, a további állomások: Disznajó, Marosfelfalu. /Feltérképezik a települések gondjait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Kampánynyitó beszélgetésre invitálta a sajtó képviselőit a Kolozs megyei RMDSZ. Házigazdák: Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök és Bitay Levente megyei ügyvezető elnök. Kónya-Hamar Sándor az SZDRP kész ténynek elfogadott hatalomra jutásával kapcsolatban felhívta a figyelmet Adrian Nastase Kolozsváron tett magyarellenes nyilatkozataira. Emiatt nehéz megtalálni ezzel a párttal a közös pontokat. - Az RMDSZ nem mond le az önálló állami magyar egyetemről, de a jelenlegi kampányban előtérbe kerül a szociális, gazdasági, új munkapiacot teremtő elgondolások hangsúlyozása. /Csomafáy Ferenc: Induló kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Több mint 54 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a tordai harcokban elesett hősi halottakra emlékezzenek. A tordai csatában hősi halált halt honvédekről először 1944 késő őszén Schumann Gyuláné, a helyi Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja állított össze listát. A hősöket a központi magyar temetőben közös sírba temették. Idők múltával a cikkíró, Pataky József új nevekre bukkant, további kutatásokat végzett. 1998 őszére összeállította az első kimutatást, 186 hősi halott került nyilvántartásba, közülük 167 magyar nemzetiségű, 15 orosz, 3 német és egy munkaszolgálatos, 19 ismeretlen, nem magyar katona. A Duna tv-nek, Magyar Nemzetnek, Szabadságnak és Kossuth Rádiónak köszönhetően újabb visszajelzések érkeztek. Ennek köszönhetően újabb 12 ismeretlen honvéd neve vált ismertté. - Az RMDSZ tordai szervezetének kezdeményezésére a történelmi egyházak segítségével Tordán október 29-én, a központi magyar temetőben emlékoszlopot avatnak. 1995 őszén már állítottak egy emlékművet a háború végén Tordáról elhurcolt 204 civil magyar ember emlékére, akik orosz fogságban lelték halálukat. - A felállítandó emlékoszlop nemcsak az itt nyugvó 183 hősi halott emlékét fogja őrizni, hanem a súlyos harcokban elesett több mint 2500 harcos emlékét is. /Pataky József: Kopjafás emlékoszlop-avatás a tordai csatában elesett hősök emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

"Okt. 19-én és 20-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, valamint Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Az Orbán Viktor és Markó Béla megbeszélésen nem volt szó a kettős állampolgárság kérdéséről, mert - a kormányfő közlése szerint - az ebben a kérdésben állásfoglalásra, döntésre hivatott szerv a december elején ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Orbán Viktor a tárgyalások után újságíróknak elmondta: a MÁÉRT decemberi tanácskozásának napirendjén szerepelni fog a státustörvény, a kettős- és a külhoni állampolgárság ügye is. Szerinte a magyarlakta területeken folyó különböző aláírásgyűjtéseket egyfajta igény- és véleményfelmérésnek kell felfogni. "Akik ezeket az akciókat szervezik, a decemberi értekezletre úgy fognak majd érkezni, hogy jobban ismerik az általuk képviselt emberek véleményét állampolgársági és státuszkérdésekben". Markó Béla - aki átadta Orbán Viktornak az RMDSZ választási programját - üdvözölte, hogy okt. 20-án két új határátkelőhelyet avat fel a magyar és a román kormányfő. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ legfontosabb célkitűzése, hogy erős képviselőcsoportot juttathasson a következő négy évre a román törvényhozásba. E törekvésében a magyar kormány erkölcsileg és politikailag is támogatja. Leszögezte: az RMDSZ kormányon és ellenzékben is arra törekszik, hogy a román kormány lépéseket tegyen a nemzeti közösségekre vonatkozó jogi keretek megváltoztatására. /Markó Béla budapesti tárgyalásai. Fogadta őt a miniszterelnök, a külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A tárgyalásoknak nem a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság volt a fő témája, a magyarországi sajtót mégis e két témakör érdekelte. A státustörvénnyel, illetve a külhoni magyar állampolgársággal kapcsolatban. "Választások előtt áll Románia, és alkalmas volt a pillanat arra, hogy áttekintsük egyrészt a magyar-román viszonyt, másrészt pedig a magyar-magyar kapcsolatokat" - nyilatkozta Németh Zsolt államtitkár. A magyar-román viszonyról elmondta, hogy számos célkitűzést nem tudtak elérni, ennek ellenére kedvező légkör alakult ki. "Mindenképpen eredményként lehet elkönyvelni, hogy a központi magyarellenes hangulatkeltés e négy év alatt megszűnt Romániában". Németh Zsolt kiemelte, hogy az elmúlt időszakban lerakták a határokat átívelő nemzeti újraegyesítés első, illetve második lépcsőfokát is. Az első a politikai egyeztetések mechanizmusának a megteremtése volt, a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása. A második lépcső a jogi stádium, amely esetében - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - az elkövetkezendő Magyar Állandó Értekezletnek kell kimondania a döntő szót. Markó Béla hangsúlyozta, hogy lassan beérik az az együttgondolkodás, melyet a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a magyar politikai pártok a határon túli magyarság jogállásának - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - kérdéskörében folytattak. /Guther M. Ilona: Román-magyar, magyar-magyar kapcsolatok alakulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Okt. 20-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulója tiszteletére adott fogadáson részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor SZET-elnök, valamint a Szövetség több szenátora és parlamenti képviselője. Okt. 22-én a Rákóczi Szövetség a Műegyetem 56 Alapítvánnyal karöltve kilencedik alkalommal rendezi meg Budapesten az 1956-os forradalom ünnepi programját. Az ünnepség a Műszaki Egyetemen kezdődik, majd fáklyásmenettel folytatódik, magyarországi és határon túli pártok, társadalmi szervezetek és iskolák koszorúznak a Bem-szobornál. /1956-os megemlékezések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Okt. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartott konferenciát az RMDSZ Maros megyei önkormányzati tanácsa. Napirenden az elnök jelentése, a megyei vezetés megválasztása és a novemberben megtartandó országos önkormányzati tanács Maros megyei küldötteinek kijelölése szerepelt. Nem szabad elfelednünk, hogy sikerült megőrizni a marosvásárhelyi tanácsban az RMDSZ-többséget, és sikerült először megszerezni a megyei tanács elnöki tisztségét - hangsúlyozta Virág György, a Maros megyei önkormányzati tanács elnöke. Markó Béla szövetségi elnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy a helyhatósági választások még nem zárultak le. A következő állomás a november 26-i választás lesz, s akkor lesz lezártnak mondható, ha az RMDSZ-nek erős parlamenti frakciót sikerül összehoznia. A saját közösségünkben, folytatta, jókedvű, reménykedő magyarságot kell teremteni, amely anyanyelvét az önkormányzatokban nyíltan használhatja. Tegyék ki a kétnyelvű táblákat, konkrét megoldásokkal válaszoljanak arra, hogy milyen magyarságot akarnak, kérte Markó Béla. Hozzátette, hogy a hátrányos helyzetű régiók fellendítésére támogatást kérnek a magyar kormánytól. - Az erdélyi magyarság azt várja az RMDSZ-től, hogy az önazonosságának megtartását célzó követelései mellett megoldásokat hozzon a magyar lakosság gazdasági gondjaira is - állapította meg dr. Kelemen Attila. Hivatkozva a legutóbbi közvélemény-kutatásra. Borbély László államtitkár az általa képviselt Területrendezési Minisztérium Maros megyei beruházási terveiről számolt be. Elmondta: a Mezőségen beindult víz-, illetve útprogram keretében 2 év alatt mintegy 220 milliárd lej áramlik a megyébe. /Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 21. - 1831. sz./

Mugur Isarescu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 20-án ünnepélyesen megnyitotta a Csanád- Kiszombor közúti határátkelőhelyet. A két kormányfő a román oldalon felállított katonai sátorban tartott megbeszélése után sajtótájékoztatót tartott. Ez a határátkelő az itt élő embereknek, magyaroknak, románoknak és szerbeknek, nemzetiségi hovatartozás nélkül, egyaránt nagyon fontos - hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a továbbiakban elmondta: Mugur Isarescut tájékoztatta arról, hogy - a román kormányfő korábbi kérésének eleget téve - méltó sírkertet alakítottak ki a világháborúkban Magyarországon elesett román katonáknak Budapesten, a rákoskeresztúri köztemetőben. A román katonatemetőt október 25-én szentelik fel. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a román fél is hasonló gesztust tesz a magyaroknak, ugyanis magyar katonák is nyugszanak méltatlan körülmények között Romániában. - Csökkenteni lehet a magyarországi baromfi és sertéshús behozatalára kivetett romániai vámokat - állította Mugur Isarescu. - A Csanád-Kiszombor közúti határátkelőhely elsősorban a személyforgalmat szolgálja. /Román-magyar miniszterelnöki találkozó. Határnyitás Csanádon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./ Az új határátkelő átadására "elfelejtették" meghívni a megyei RMDSZ szervezet képviselőit, annak ellenére, hogy ők sokat tettek a határállomás megvalósításáért. Isarescu javasolta, hogy az érmihályfalvi határátkelő megnyitása alkalmából ültessenek el egy-egy facsemetét: magyar és román területen. Ezek a két nép közötti barátság szimbólumai lesznek. Isarescu elmondta, hogy beszéltek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról. /Pataki Zoltán: Egy órával közelebb Európához! Nagycsanádnál is (végleg) megnyílott a román-magyar határ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

"Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom évfordulója alkalmából okt. 21-én tartott ünnepi megemlékezésen Markó Béla, az RMDSZ elnöke 1956 az erdélyi magyarság életében címmel tartott ünnepi beszédet. - Mit jelent 1956 a mai erdélyi magyaroknak? Elsősorban a történelem folytonosságát jelenti. Az 1000 esztendős történelem a zsarnokság elleni örök magyar szabadságharc. Részese volt ennek az örök magyar szabadságharcnak a kuruc fölkelés és a kuruc küzdelem, részese volt 1848, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos és része volt és részese volt mindenki, aki 1956-ban szembefordult a zsarnoksággal. 1956-ra a megtorlás következett Magyarországon, és Erdélyben is. A forradalmak sohasem buknak el. "A mi ezer esztendős szabadságharcunk soha, egyetlen pillanatig nem bukott el." Mit jelent 1956 "nekünk, erdélyi magyaroknak"? Ezt a három színt: a pirosat, a fehéret és a zöldet. "Ezt a három színt, amelyet itt tartok a kezemben, most 2000 októberében, amelyet tizenöt, vagy tizenvalahány esztendővel ezelőtt nem tarthattam volna itt a kezemben ezen a színpadon, amely tizenöt, vagy húsz, vagy harminc esztendővel ezelőtt vagy 1956-ban is ott rejtőzött valahol a kabátunk alatt, ott rejtőzött a szívünkben, ott rejtőzött a bőrünk alatt; íme a szabadságharcnak megvan a maga eredménye, a szabadságharcok és a szabadságharcosok előbb-utóbb kivívják azt, hogy itt, Gyergyószentmiklóson, ezen a színpadon teljes nyíltsággal, teljes őszinteséggel felmutathassuk a mi három színünket, a piros-fehér-zöldet, fölmutathatjuk a mi örök szabadságharcunkat mindazok számára, akik számára fontos lehet ez." /Markó Béla: 1956 az erdélyi magyarság életében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./"

Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke független képviselőjelöltként indul a novemberi választásokon. Kincses függetlenként is a magyarságot és a demokráciát kívánja szolgálni, programjának az RMDSZ által megszavazott programot tekinti. /Függetlenként indul Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége okt. 20-án, Kolozsváron elemezte az RMDSZ választási előkészületeit. A választási előkészületek megfelelő ütemben haladnak. Frunda György államelnökjelölt támogatására szükséges aláírásgyűjtési folyamata sikeresnek bizonyult, Bihar, Fehér, Hunyad, Felső Háromszék területi szervezetei számottevően túlteljesítették a nekik leosztott aláírás számot. - Az RMDSZ-en kívül csak egy parlamenti párt terjesztette elő átvilágításra listáit a szekusdossziékat vizsgáló tanácshoz. /Az Ügyvezető Elnökség közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Okt. 17-én Kolumbán Gábor, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke közleményében bejelentette: új szövetség létrehozását tűzte maga elé célul, ugyanakkor nem indul függetlenként a parlamenti választásokon az RMDSZ ellenében. Kolumbán a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy levéllel fordult Markó Bélához, de nem kapott választ. Levelében leszögezte, hogy nem kötöttek szövetséget: hallgatólagos egyezség volt 1990-ben, amikor elindult a magyarságért való politizálás Erdélyben. Ezért most új szövetség szükséges, olyan szövetség, amely bizonyos értékeket és elveket tisztázott. Az erőviszonyok most megközelítik a fele-fele arányt, ezt rendkívül komolyan kell venni. Az RMDSZ jelenlegi gyakorlata tipikusan a politikai pártként működő alakulatnak a gyakorlata. A szervezet kérdése alárendelődik a szövetségnek. Kolumbán szerint először egy szövetséget kell megkötni, és utána eldönteni, hogy abban a szövetségben megkötött dolgoknak a kivitelezésére egy vagy több szervezet szükséges. - Ma nincs szövetség az erdélyi magyar politikában, vallotta Kolumbán. /Daczó Dénes: Kolumbán Gábor és az "újra kötött szövetség" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Okt. 23-án Csíkszeredában a Kalász negyedbeli kopjafánál gyűltek össze a volt politikai foglyok és számos városbeli, hogy az 1956-os eseményekre emlékezzenek. Dr. Csedő Csaba polgármester beszédét követően Nagy Benedek tanár, az ötvenhatosok nevében méltatta a magyar forradalom jelentőségét. Koszorúkat helyeztek el: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi ötvenhatosok, a Németh Géza Egyesület, valamint a főgimnázium nevében, úgyszintén közületek képviselői, magánszemélyek. A Márton Áron Főgimnázium kórusa kórusműveket szólaltatott meg, végül az egybegyűltek elénekelték nemzeti imánkat. Hasonló megemlékezésre került sor a csobotfalvi temetőben, ahol a Szoboszlai-perben elítélt és ártatlanul kivégzett három vértanú (Tamás Imre, Tamás Dezső és Orbán István) emlékére emeltek kopjafát 1995-ben. Gergely István plébános könyörgése után az egyházgondnokság nevében Ambrus Károly, a volt politikai foglyok részéről pedig Kelemen Csongor és Máthé Antal emlékeztek 56-ra. /Kristó Tibor: Ötvenhatos megemlékezések Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Székelyudvarhelyen a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) udvarhelyi fiókjának szervezésében okt. 23-án emlékeztek az '56-os magyar forradalom évfordulójára, a Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél. Beszédet mondott Sándor Balázs, a POFOSZ vezetőségi tagja, udvarhelyi elnöke. /Tisztelgés Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Okt. 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak kopjafájánál a magyar forradalom kitörésének 44. évfordulóján az RMDSZ felsőháromszéki szervezete tartott emlékünnepséget. Lőrincz Károly volt politikai fogoly, a Szoboszlay-per egyik elítéltje emlékezett az erdélyi, romániai '56-os eseményekre. Az egész országot átszövő szervezkedés kapcsán épp 56 személyt ítéltek el, tizenegy halálos ítéletből tízet titokban végre is hajtottak. Csak az akkori Maros Magyar Autonóm Tartományban 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket '56 kapcsán meghurcoltak - tette hozzá. De a mai napig senkit nem követtek meg, még az erkölcsi rehabilitáció sem történt meg - hangoztatta az egykor húsz évre ítélt Lőrincz Károly. /(Ferencz): A megtorlás áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./