Az RMDSZ szatmárnémeti szervezete mellett működő Magyar Ifjúsági Kezdeményezés a jövőben élénkíteni kívánja tevékenységét, elsősorban a középiskolás és a főiskolás fiatalokkal való szervezettebb kapcsolattartás terén - nyilatkozta Popomayer Helga, a Kölcsey Ferenc Kollégium tanárnője, a MIK elnöke. Elindítottak egy olyan szabadegyetemi jellegű előadás-sorozatot, amely elsősorban a pályaválasztásban kíván segítséget nyújtani. /A MIK élénkíteni kívánja a tevékenységét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./

Az utóbbi napokban kiemelt helyen szerepel a magyar média híradásaiban a román határátkelőhelyeken a belépő gépjárművek térítés ellenében való fertőtlenítése. A magyar kormány felszólította Romániát a rendelet visszavonására, mondván: Magyarország területén nincs járvány. Marius Rotar, a borsi vámhivatal vezetője nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy a szóban forgó ügy törvényileg nem rájuk tartozik, viszont a vámnál egy bizonyos cég már elkezdte a fertőtlenítőberendezés építését. Szerinte a témában a Mezőgazdasági Minisztérium az illetékes. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: egy 1999 decemberében kibocsátott kormányrendelet alkalmazásáról van szó, amely kizárólag az áruforgalomra vonatkozik. Az érvényben lévő állat-egészségügyi törvénynek megfelelően az állatokat szállító járműveket eddig is fertőtlenítették, ez nem újdonság. A botrány akkor robbant ki, amikor a varsándi átkelőnél elkezdték válogatás nélkül a belépő járművek fertőtlenítését, beleértve a személygépkocsikat is. Az államtitkár szerint túlkapásról van szó, amely ellen az RMDSZ máris tiltakozott, ugyanis a személyszállító járművekre nem alkalmazható a kormányrendelet. /Nagy Tibor: Borsnál még nem fertőtlenítenek. Újabb túlkapás a határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./

Nov. 11-14. között az RMDSZ vezetői székelyföldi kampánykörutat tesznek meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje, Borbély László ügyvezető alelnök, valamint a Szövetség székelyföldi képviselő-, illetve szenátorjelöltjei nov. 11-én elsőként Parajdra látogatnak, a következő állomások: Korond, Farkaslakán /ahol megkoszorúzzák a Tamási Áron emlékművet/, Máréfalva, Székelyudvarhely, Bögöz, Barót, Nagyajta, Bölön, végül Sepsiszentgyörgy. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10. - 1847. sz./

Nov. 9-én Nagyváradra érkeztek azok a lelkes fiatalok, akik az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábjának kezdeményezésére az ország 36 településén korteskednek az RMDSZ mellett. Porcsalmi Bálint, az egyik főszervező elmondta: a tizenöt fős csoport nov. 5-én, vasárnap indult Kézdivásárhelyről, és két héten át járja a magyarlakta városokat. Bihar megyében Érmihályfalván, Székelyhídon és Nagyszalontán álltak meg. "Jelmondatunk - Mi Erdélyben utazunk - egyrészt jelzi, hogy az ifjak itthoni tájainkon tartják mozgásban a kampányt, másrészt kifejezi, hogy sok fiatal látja a jövőjét Erdélyben" - magyarázta Porcsalmi. /Váradon járt az RMDSZ Ifjúsági Karavánja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Az RMDSZ Ifjúsági Kampánystábja Beugró-Egyetemek Körútja elnevezéssel találkozósorozatot szervez november 13-16. között. A Szövetség oktatási szakértőinek, tisztségviselőinek, honatyajelöltjeinek, valamint a diákszövetségek képviselőinek részvételével tartandó vitafórumok elsődleges célja a romániai magyar egyetemisták minél szélesebb körű megszólítása, az RMDSZ rájuk vonatkozó üzenetének eljuttatása. A kampánykörút négy várost érint: Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Brassót és Kolozsvárt. Az RMDSZ választási kampányának részeként Nagyváradon, nov. 13-án rendezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség az oktatási fórumot. A rendezvény meghívottja Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó országos ügyvezető alelnöke. /RMDSZ-oktatási fórum Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

"Adrian Nastase a Szatmári Friss Újságnak nyilatkozott: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni." Arra kérdésre, hogy pártja a választások után szövetségre lép-e az RMDSZ-szel, és mi az álláspontja az RMDSZ elvárásairól: magyar egyetem, a magyar nyelv közéletben való használata s az egyházi javak visszaszolgáltatása. Nastase válasza: ami az RMDSZ-szel való esetleges partnerséget illeti, ez a feltételezés tévedésen alapszik, vagyis a PDSR nem állított ilyesmit. "Az RMDSZ kisebbségi elvárásai meghaladják az európai szintet, mi viszont az európai standardokhoz kívánunk igazodni." /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: Adrian Nastase: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./"

Nov. 3-5-én a Bákó megyei Klézsén, a közösségi házban tanácskozást tartottak és konkrét csángómagyar cselekvési tervet dolgoztak ki. Hárman a munkacsoportból, Bartha András (Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke), Farkas András (Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet elnöke) és Hegyeli Attila (Szeret-Klézse Alapítvány elnöke) nov. 9-én Kolozsváron, az EMKE Országos Elnökségének szervezésében, a Kriza János Néprajzi Társaságnál ismertették elképzeléseiket. Alapelvként kimondták, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges, intézményeik tevékenységét is ott kell lebonyolítaniuk. Számítanak a kárpát-medencei magyarság segítségére. Cselekvési tervükbe hét témát (civil szervezetek működése, információs hálózat kiépítése, oktatás, rendezvények, gazdaság, egyház, kitelepedés/kitelepítés) építettek be. A három civil szervezet, amely Moldvában működik, az RMDSZ-t a magyar kisebbség jogai védelmezőjének tekinti, és felkéri az országos elnökséget, hogy nevezzen ki egy személyt, aki a csángó ügy intézéséért feleljen. Elismerik, hogy a mindenkori magyar kormány támogatása nélkül elképzelhetetlen a jó irányú haladás. Az oktatás a mai csángók egyik legfájóbb pontja. Az oktatást eddig erdélyi magyar iskolákban végezték. A cselekvési terv kidolgozói szakítani akarnak ezzel a gyakorlattal, és a klézseihez hasonló tájházat (közösségi házat) szeretnének létre hozni minden csángó faluban. Ahol a pedagógusok tömegesen taníthatják anyanyelvén az ifjúságot. A gyermekeket és a szülőket a helyi szervek módszeresen próbálják megfélemlíteni. Jelenleg több mint ötven gyermek tanulja a magyar nyelvet Klézsén. Gyimesfelsőlokon 78-an kezdtek tanévet, de ha a cselekvési tervük beindul, az ezret is meghaladná az erre az oktatási formára jelentkezők száma. - A legfőbb gazdasági célkitűzés feltételeket biztosítani a moldvai csángók számára szülőföldükön való megélhetésükhöz. Konkrét lépéseket tettek és terveznek a továbbiakban Klézsén, Pusztinán, Gyimesbükkön, Trunkon. A jelenleg Nyugat-Európában dolgozó moldvai csángók 95%-a keresetével haza akar térni, és építkezést, vállalkozás beindítását tervezi falujában. Ami az alternatív magyar nyelvű misézés elérését illeti, ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és felkérik a római katolikus egyház magyar püspökeit, határozottan álljanak ki a csángómagyarok óhaja mellett. A cselekvési terv szerzői anyagilag, erkölcsileg és politikailag is támogatni kívánják azokat a hazatelepülő csángó fiatalokat, akik vállalkozni, közösségük fejlesztését, megtartását célzó intézményeket szeretnének. A három civil szervezet el akarja érni, hogy minden évben Erdély-szerte és bárhol a világon szervezzenek egy csángó napot, a sajátos kultúrkincs védelme, az anyanemzethez tartozás érzésének erősítése érdekében. Eddig Magyarországon tartottak ilyen rendezvénysorozatot, most szeretnék az itteni támogatókat megnyerni ennek az ügynek a céljából. Az idei csángó szolidaritási napot december 3-ra tervezik, amikor, többek között adománygyűjtést is rendeznek elképzeléseik (népfőiskolai jellegű oktatás felnőtteknek, kiállítások és vásárok megszervezése, tapasztalatcsere céljából látogatások erdélyi és anyaországbeli magyar közösségekhez, a csíksomlyói búcsúra történő utazás megszervezése stb.) további végrehajtására. A hónap eleji klézsei tanácskozás Kolozsváron megfordult három küldöttéről Dáné Tibor Kálmán EMKE-titkár elárulta: a fiatalok Magyarországon vagy Erdélyben tanultak/tanulnak, de erős meggyőződésük hazavezérelte/vezérli őket. És szervezeteikben nagyon sok a fiatal, aktív tag. /Ördög I. Béla: Moldvai csángók Cselekvési Terve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Székelyudvarhelyen továbbra sincs működőképes tanács, közölte Kontesveller József, Hargita megye prefektusa a sajtó képviselői előtt. Miután a marosvásárhelyi táblabíróság törvénytelennek ítélte meg a tanács előző megalakulását, most újabb alakuló ülést hívott össze a prefektus. Az ülésen a 21 tanácsos mandátumát igazolták, két RMDSZ tanácsos, akiket a megyei önkormányzatba is megválasztottak, lemondtak városi tanácsosi tisztségükről. Ezt követően az RMDSZ lista újabb két helyezettjének mandátumát kellett volna elfogadni. Ezekből azonban csak az egyiket szavazták meg az UPE (Udvarhelyért Polgári Egyesület) tanácsosai, a másodikat - minden indoklás nélkül - nem. Erre az RMDSZ tanácsosok elhagyták a teremet és a korelnök berekesztette az ülést. Amint a prefektus beszámolt arról: az ülést az UPE képviselői tovább folytatták - igaz, törvénytelenül. A csíkszeredai sajtótájékoztatón a prefektus még elmondotta: jövő hétre újabb alakuló ülést hív össze. /Daczó Dénes: Csalódott a prefektus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"Az RMDSZ által nov. 3-án Földváron, a volt hadifogolytábor helyén a pár órára felállított emlékmű helyén tartott Halottak napi megemlékezésen, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének képviselője elmondotta: az itt elpusztult áldozatok emlékére állított és a földvári Cioaca polgármester által ledöntetett emlékművet nemsokára visszaállítják. Az emlékműről azonban máshogy vélekedik a gyalázó polgármester, Ioan Cioaca. Ő ugyanis azt állítja, hogy a földvári községi tanács által jóváhagyott emlékműállítási határozat az 1941-1945-ben elhunyt szerb, cseh, orosz, lengyel, német, magyar és román nemzet áldozatainak emlékére lesz állítva. "A hídvégi református egyház kizárólag a magyaroknak állított törvénytelenül egy emlékművet" - nyilatkozta még most is a polgármester az egyik helyi napilap nov. 6-i számában. Szerinte az itt elhunytak valamennyien hősöknek nyilváníthatók, de azért furcsállná, ha egyszerre hét emlékmű nőne ki a földből... /Lesz emlékmű Földváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

Okt. 6-9. között a Kárpát-medencéből és a világ más tájairól magyarok ezrei zarándokoltak Rómába. A magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton az anyaországból, az utódállamokból a magyar püspökök szinte kivétel nélkül mind ott voltak. Okt. 7-én a Szent Pál bazilikában tartott magyar szentmisén egy utódállambeli magyar püspök /dr. Jakubinyi Görgy érsek/, majd az ezeréves határon túli magyarok püspöke /Miklósházy Attila/ mondott szentbeszédet. A pápa külön kihallgatáson fogadta a Szent Péter bazilikában a magyar jubileumi zarándokokat. - Okt. 25-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői találkoztak az RMDSZ vezetőivel. A cél az volt, hogy a választások előtt tisztázzák az RMDSZ és a történelmi egyházak kapcsolatát. A megbeszélés eredményes volt, mert a magyarság ügyét - s benne az erdélyi történelmi egyházak érdekeit - az RMDSZ képviseli. A püspökök leszögezték, hogy a novemberi választásoknál kettőt kérnek a hívőktől: vegyenek részt a választásokon, mert hívő nem maradhat közömbös, amikor törvényhozókat kell megválasztani, szavazatukat csak olyanra adják, akiről tudják, hogy egyházukat és népüket szolgálják. /Schuller Mária: Római élmények és kolozsvári tanácskozás. Interjú dr. Jakubinyi György érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./

Nov. 13-án Kovásznán, Zabolán, Kézdivásárhelyen, Sepsibükszádon, Tusnádfürdőn és Csíkszeredában járt az RMDSZ kampánykaravánja. Az akció utolsó napja nov. 14-e, az útvonal pedig Gyimesfelsőlokon, Csíkcsicsón, Csíkszentdomokoson, Gyergyóújfalun, Gyergyóremetén és Gyergyószentmiklóson keresztül vezet. /Kampánykaraván Udvarhelytől Sepsiszentgyörgyig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Az RMDSZ képviselőjelöltjei Temesváron lelkészekkel találkoztak. A református lelkészi közösséggel Toró T. Tibor Temes megyei képviselőjelölt, Halász Ferenc líceumigazgató (RMDSZ-egyházügyi alelnök), illetve Makay Botond Krassó-Szörény megyei szenátorjelölt beszélgetett el. A lelkipásztorok megígérték, hogy helyileg mindent megtesznek a minél nagyobb szavazatszám elérésének érdekében. /Makay Botond: Lelkipásztorokkal találkoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Több román értelmiségi a napokban felhívást tett közzé, amelyben felszólítják Frunda Györgyöt, Mugur Isarescut, Petre Romant és Theodor Stolojant, hogy lépjenek vissza annak a legesélyesebb elnökjelöltnek a javára, aki a második fordulóban lekörözheti Ion Iliescut. A felhívást kommentálva Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ-nek nincs szándékában visszaléptetni a jelöltet. Frunda György tehát továbbra is az RMDSZ államelnökjelöltje. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, képviselőjelölt korábban a Cotidianulnak nyilatkozatott a kérdéssel kapcsolatban. Szerinte Frunda György is mérlegeli a lehetőségeit és ha úgy látja, hogy tényleg nincs más megoldás, ő maga fogja ezt a döntést egyoldalúan meghozni, és visszalép. /Nincs szó Frunda visszalépéséről. Markó a román értelmiségiek felhívásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Nov. 14-én a szenátus elfogadta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyben az Állami Vagyonalap (ÁVA) tevékenységének felfüggesztését kérte. Az RMDSZ szenátorai az indítvány ellen voksoltak. Az RTDP, többek között, azt rótta fel az ÁVA vezetőségének, hogy az nem volt eléggé nyitott, elherdálta a nemzet vagyonát, a pénzalapokat nem a nemzetgazdaság fejlesztésére fordította. Az egyszerű bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez 25 aláírás szükséges. Az RTDP javaslatát támogató listát közel negyven szenátor írta alá, elsősorban az RTDP, a Román Nemzeti Egységpárt és néhány független szenátor. Radu Sarbu, az ÁVA elnöke az RTDP indítványának elutasítására szólította fel a szenátus plénumát. Kifejtette: a magánosítási folyamat leállítására egyetlen kelet-európai országban sem került sor. Sarbu szerint amennyiben felfüggesztik az ÁVA tevékenységét, ennek negatív jelzésértéke lesz a befektetők számára, kompromittálja a Világbankkal kötött egyezségeket, ellehetetleníti a folyamatban lévő 162 vállalat privatizálását, valamint figyelmen kívül hagyja a nemzetközi intézmények elvárásait. /Elfogadták a bizalmatlansági indítványt. A szenátus felfüggesztette az ÁVA tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Gyimesekben, Felcsíkon és Gyergyóban járt tegnap az RMDSZ székelyföldi karavánja, élén Frunda György államelnökjelölttel. A vendégek mindenütt lelkes fogadtatásban részesültek. Nov. 14-én Gyimesfelsőlokon csángó népviseletbe öltözött muzsikusok fogadták Frunda György szenátort, az RMDSZ államelnökjelöltjét, Markó Béla szövetségi elnököt, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, Zsombori Vilmos megyei tanácselnököt. Markó Béla példaértékűnek nevezte a gyimesiek helytállását, kitartását, Frunda György pedig támogatást ígért az itt élőknek, kijelentve: Ha Románia államelnöke leszek, létrehozom a Csángó Főosztályt. A Vadhajtás együtes fellépése zárta a műsort. A csíkcsicsói fogadtatást a madéfalvi fúvószenekar tette ünnepélyessé. A földtörvény alkalmazásának nehézségeit, a fa mértéktelen kitermelését többen szóvá tették, akárcsak az 1968 előtti közigazgatási egységek visszaállítását, a magyar anyanyelvű rendőrök szükségességét vagy a földgáz bevezetésének problémáit. A kormánykoalícióba lépés Markó Béla szerint csak nagyon kemény feltételekkel történhet meg. Csíkszentdomokos lakossága a község főterén várta a székelyföldi karavánt, a találkozót a helyi hagyományőrző együttes műsora fejezte be. Telt házas találkozókat tartottak Újfaluban, Remetén és Gyergyószentmiklóson is. Gyergyóremetén versekkel köszöntötték a vendégeket. Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezsővel egészült ki a székelyföldi karaván. /Kovács Attila, Bajna György: Sikeres volt az RMDSZ székelyföldi karavánja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

Kereskényi Sándor készített interjút Ilyés Gyulával, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnökével, Szatmárnémeti alpolgármesterével. Ilyés Gyula elmondta, hogy Beke György Szatmár megyéről írott monográfiája, a Boltívek teherbírása nagy hatással volt rá. Látta, hogy van itt egy fiatal értelmiségi gárda, amely változtatni akar. Ő is bekapcsolódott munkájukba. A hatóságok hamar az értésükre adták: örüljenek, hogy élnek. 1990-ben jelen volt az RMDSZ tevékenységében. Akkor az erdélyi magyarság jelesre vizsgázott. Azonban a lelkesedés nem tartott sokáig. Az emberek látták, hogy Romániában lényegében alig változott valami. 1992-ben egy ideig a Vállalkozók Fórumánál dolgozott. Különösen Csirák Csaba tevékenykedett a szatmári civil társadalom erőinek összefogása érdekében. 1993-ra már mindenki előtt világossá vált, hogy ebben a közegben a magyarság csak nagyon nehezen veheti a kezébe saját gazdasági életének az irányítását. Ilyés Gyula 1992-96 között városi tanácsos volt Szatmárnémetiben. 1995-től - Muzsnay Árpád második megyei elnöksége alatt - a megyei szervezet gazdasági alelnöke, 1996-tól pedig Szatmárnémeti alpolgármestere. Elsősorban szociális problémákkal szembesült. Észre kellett vennie, hogy a magyarság fokozatosan veszít életteréből, és ahhoz nem elég tőkeerős, hogy állja a versenyt. Ilyés Gyulát 1999 tavaszán megválasztották az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elnökének. - A Szatmár megyei magyarok legnagyobb gondja a megélhetés. - Szerinte a megyei RMDSZ arra vigyázott, hogy ne sodródjon a szélsőségek felé. "Közösségünk sorsa a mi közös cselekvőképességünkön múlik, kisebbségi politikai elkötelezettségünkön, józan, céltudatos elhatározásunkon." /Kereskényi Sándor: Ilyés Gyula a megyei magyarság helyzetéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./

A Temesvári Magyar Diákszervezet idén is megrendezte a városban tanuló magyar gólyák fesztiválját, mely csaknem egy hétig tartotta lázban a hallgatókat. Rigó Csaba TMD-elnök azt nyilatkozta, hogy öt nap alatt mintegy 450-500 egyetemistát sikerült megmozgatniuk. Az orgonakoncerten pedig több mint nyolcvanan hallgatták Tatár Csilla, a Zeneművészeti Kar egyik legtehetségesebb hallgatójának játékát. Sikeresnek tartják az RMDSZ Temes megyei vezető politikusaival - Toró T. Tibor elnök-képviselőjelölt és Bodó Barna szenátorjelölt - való baráti találkozót, nemkülönben a táncházi mulatságot. /X. TMD Gólyafesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./

"Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elnökjelöltje, Ion Iliescu nov. 15-én Besztercén kijelentette: jóllehet elképzelhetőnek tartja az RMDSZ részvételét az új kormányban, ez nem jelenti azt, hogy pártja eleget tesz majd az RMDSZ túlzott követeléseinek, mint például a magyar egyetem létesítése vagy az anyanyelvhasználat biztosítása a közigazgatásban. Iliescu kifejtette: az RMDSZ-nek a felsőfokú oktatás megosztására tett kísérlete a szeparatista törekvéseket szilárdítja meg, szerinte ezek a kezdeményezések csakis a magyar ifjúság hátrányára válnának. Iliescu szerint a középszintű oktatás megosztása sem helyes. Elmondta: az RTDP eddig nem folytatott tárgyalásokat sem az RMDSZ-szel, sem a Nemzeti Liberális Párttal. /Az RTDP nem tenne eleget az RMDSZ túlzott követeléseinek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

A román értelmiségiek felhívása szerint Iliescu ellenében csakis egyetlen, minden demokratikus erő által támogatott közös jelöltnek van esélye. Lépjen tehát vissza a többi, és csak egy maradjon. Ez a felszólítás túlságosan későn jött. Eddig ezek az értelmiségiek hallgattak. A felszólított elnökjelöltek nem fogadták el a javaslatot. Petre Roman azt hajtogatta, hogy ő tehát az egyetlen, aki legyőzheti Iliescut. Theodor Stolojan egyetértett a levélben foglaltakkal, de úgy látta, Ion Iliescu után neki van a legnagyobb esélye. Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő a felhívást ártalmasnak tartotta. Frunda György szintén elutasította a visszalépést. Az RMDSZ az utolsó pillanatig várt arra, hogy ez az összefogás megtörténjen. Frunda György a televíziós vitában azt is mondta: ha olyan két elnökjelölt kell a románság többségének, mint Iliescu és C. V. Tudor, akkor a lelkük rajta - nem érdemelnek jobbat. Ezt nekik kell majd kezelniük. /Cseke Gábor: Vészfék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"Az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábja által szervezett Beugró nevű országos körút keretében Brassóban nov. 16-án tartottak találkozót, amelyen részt vettek Kötő József államtitkár, Nagy István RMDSZ oktatási alelnök, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Nedeczky László iskolaigazgató és városi tanácsos, Markó Attila, a helyi RMDSZ tanügyi alelnöke is. Kötő József leszögezte, hogy az RMDSZ az óvodától az egyetemi oktatásig törekszik biztosítani az anyanyelven folyó oktatást. "A következő iskolai évben majd minden téren lesz magyar nyelvű tanítás" - mondotta. A közeljövőben a posztliceális képzést is felsőiskolai tanulmánynak ismerik el, s bővül a három éves kollégiumi oktatás is. Nagy István alelnök beszámolt az erdélyi Iskola Alapítvány 1999-es eredményeiről. Nagy István a brassói Áprily Lajos, egykori Római Katolikus Gimnázium áldatlan helyzetére emlékeztetett: a társbérlőktől már évek óta nem tudnak megszabadulni és ebből konfliktushelyzetek adódnak. Aradon a Csiky Gergely Iskolaközpontban is hasonló gondok vannak. A helyi hatalmasságokban nincs meg a politikai akarat a rendezésre. - A Világbank támogatná egy országos projekt keretében a brassói Andrei Saguna, a Johannes Honterus, valamint az Áprily Lajos középiskolák feljavítását. /Tóásó Áron Zoltán: Első Beugró Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

Nov. 15-én sem sikerült megoldani a székelyudvarhelyi tanács megalakulása kapcsán kialakult kötélhúzást. A választások nyomán ugyanis a városi tanács nem tudott megalakulni, előbb az RMDSZ tanácsosai tagadták meg a Szász Jenő polgármestert támogató Udvarhelyért Polgári Egyesület pár tanácsosának mandátum-igazolását, ezután az UPE lépett. Két táborra szakadt a tanács. Nov. 15-én Hargita megye prefektusa újra összehívta az alakuló tanácsülést, Szász Jenő polgármester nem volt jelen, az ülés összesen két percet tartott, Kontesveller József prefektus, Romfeld Mária-Magdolna, a prefektúra vezérigazgatója ugyanis konstatálták: nincs meg a szükséges kétharmados jelenlét. Az UPE tanácsosai nem jöttek el, ők Szász Jenő polgármesterrel együtt úgy vélik, hogy a tanács hivatalosan megalakult, a kilenc tanácsos már alpolgármestert is választott. A prefektus bejelentette: nov. 20-án újra összehívja az alakuló ülést. Szász Jenő polgármester nov. 17-re rendkívüli tanácsülést hívott össze, a két tábor nem közeledett. Székelyudvarhelyen körvonalazódnak az új választások. /Szondy Zoltán: Tovább tart a cirkusz Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

Krassóvár (a hazai horvátok /krassovánok/ "fővárosa") műkedvelő csoportjának egyik táncoktatója azzal a céllal kereste fel az RMDSZ-t, hogy magyar ruhákat szeretne szerezni vagy kölcsönözni, mivel magyar táncok betanítását is megkezdték. Mivel Resicabányán kiöregedőben és halódóban van a magyar tánccsoport, nem zárható ki az a tény, hogy a horvátok fognak magyar táncműsorokat bemutatni egy-egy, a megye kisebbségeit bemutató ünnepélyen. Hátha ez a tény egy kissé fölrázza a nemzeti önazonosságát könnyen feladó resicabányai magyarok lelkiismeretét. /Magyar tánccsoport Krassóváron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Margittán a helyi RMDSZ választási kampánygyűléssel egybekötött Ady-emlékünnepséget rendezett nov. 12-én. A díszvendégek között volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Komlós Attila budapesti református lelkész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ részéről jelen volt Kapy István elnök, Lakatos Péter ügyvezető alelnök, alprefektus, valamint Pete István államtitkár, szenátorjelölt, Székely Ervin, Kovács Zoltán, Fazakas László képviselőjelöltek. /Kampánygyűlés és Ady-emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"Ion Iliescu volt államfő, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja elnöke Magyarországot Marosvásárhelyen, egy választási gyűlésen a nemzeti kisebbségekkel szembeni asszimilációs politikával vádolta. Szerinte Magyarországon az ott élő román nemzeti kisebbség beolvasztása folyik. A trianoni szerződés aláírásának idején Magyarországon "250 ezer román élt, számuk ma 10-30 ezer között mozog". Iliescu szerint a Magyarországon élő román nemzeti kisebbségnek semmiféle lehetősége nincs arra, hogy anyanyelvén tanulhasson, s nincs parlamenti képviselője sem a magyar országgyűlésben. Ilyen körülmények között vajon Magyarország kioktathatja-e Romániát a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról? - tette fel a kérdést. Ezzel szemben Romániában nincs szükség magyar nyelvű állami egyetemre, mert az adott keretek között is mindenki számára biztosított az anyanyelven való tanulás joga - szögezte le azzal együtt, hogy pártja továbbra is nyitott a politikai párbeszéd előtt, de semmilyen feltételt nem fogad el az RMDSZ részéről a jövőbeni tárgyalásokhoz. /(Gózon István, Bukarest / MTI: Iliescu Magyarországot bírálja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"

November elsején lépett életbe Romániában az a kormányrendelet, amely a diszkrimináció minden formáját tiltja és bünteti. Az RMDSZ, az Eckstein-Kovács Péter miniszter által vezetett Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által kezdeményezte a rendeletet, amely egyedüli a volt szocialista tábor országainak törvényhozásában. Ez az elmúlt tíz év legnagyobb előrelépése a kollektív jogok romániai elfogadtatása irányába. A rendelet nemcsak a faji, nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozik, hanem tiltja a vallás, kor, nem, szociális helyzet, világnézet, valamint a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés minden formáját. A rendelet megszabja a hatóságok feladatait a hátrányos megkülönböztetés megelőzése terén, kijelenti a diszkriminált személyek arányos kártérítéshez való jogát, és tételesen tartalmazza a megkülönböztetést alkalmazó fizikai vagy jogi személyek büntetését is. A rendelet szerint szabálysértést követ el az is, aki passzív magatartásával hozzájárul a hátrányos megkülönböztetés megvalósulásához. A kollektív jogok romániai elfogadtatása szempontjából fontos lépés, hogy a kormányrendelet nemcsak az egyénekre, hanem ezek közösségeire, csoportjaira is vonatkozik. Tehát akkor is az igazságszolgáltatáshoz lehet fordulni, ha egyéni szinten nem, de közösségi szinten megállapítható a hátrányos megkülönböztetés. Ilyen eset például az, ha egy intézmény alkalmazottainak összetétele nem tükrözi az álláshirdetésre jelentkező személyek etnikai vagy nemi összetételét. A kormányrendelet alapján kihágásnak minősül és mint ilyen büntetendő, ha valamely munkahely betöltését vagy a létszámcsökkentést fajra, nemzetiségre, etnikumra, vallásra, korra, szociális helyzetre, világnézetre, nemre vagy szexuális irányultságra vonatkozó feltételekhez kötik, vagy ezen kritériumok is közrejátszanak a döntéshozatalban. Ha valaki úgy érzi, hogy valamely említett kisebbséghez való tartozása miatt nem vették fel, vagy bocsátották el, bírósághoz fordulhat. Ugyancsak bírósághoz fordulhatnak azok, akik úgy érzik, hogy a fenti kritériumok alapján utasította el őket valamilyen közintézmény vagy szolgáltató egység, hiszen tilos bármilyen állami vagy magánszolgáltatást fajra, nemzetiségre, etnikumra, vallásra, korra, szociális helyzetre, világnézetre, nemre vagy szexuális irányultságra vonatkozó feltételekhez kötni. A rendelet megtiltja a lakosság etnikai vagy faji összetételének megváltoztatására irányuló betelepítéseket is. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében nem elegendő a jogegyenlőség biztosítása, adott esetben pozitív diszkriminációt kell alkalmazniuk a hatóságoknak, a köz- és magánintézményeknek. /Szatmári Tibor: Útban az esélyegyenlőség felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

"A Nyílt Társadalomért Alapítvány rendelte legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ha a választásokat a jövő vasárnap tartanák, a pártok sorrendje a következő lenne: Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) 52%, Nagy-Románia Párt (NRP) 13%, Nemzeti Liberális Párt (NLP) 10%, Romániai Demokratikus Konvenció (RDK) 7%, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 7%, Demokrata Párt (DP) 5%, Szövetség Romániáért (SZR) 5%, más 1%. Történelmi régiókra bontva: Moldvában - RTDP 64%, NRP 12%, NLP 9%, SZR 6%, DP 5%, RDK 3%, más 1%; Havasalföldön - RTDP 61%, NRP 14%, NLP 8%, RDK 5%, DP 4%, más 2%; Erdélyben - RTDP 36%, RMDSZ 23%, NRP 14%, NLP 12%, RDK 7%, SZR 4%, DP 4%. - Az államfői jelöltek sorrendje: Ion Iliescu 47%, C.V. Tudor 14%, Mugur Isarescu és Theodor Stolojan 13-13%, Frunda György 5%, Teodor Melescanu 4%, Petre Roman 3%, mások 1%. Erdélyben: 1. Iliescu 33%, 2. Frunda (17%), 3. Stolojan (16%), 4. C.V.Tudor (14%), 5. Isarescu (13%) stb., Moldvában: 1. Iliescu (55%), 2-3. C.V. Tudor és Isa¦rescu (13-13%), 4. Stolojan (12%), 5. Melescanu (5%) stb., Havasalföldön: 1. Iliescu (56%), 2. C.V. Tudor (16%), 3. Isarescu (11%), 4. Stolojan (10%), 5. Melescanu (4%) stb. /CURS: Továbbra is 10% alatt a konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

Nov. 14-én Gyergyószentmiklóson volt az RMDSZ Kampánykaravánjának utolsó székelyföldi állomása. Megérkezett Frunda György államelnökjelölt, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Kelemen Hunor képviselőjelöltek, Sógor Csaba és Dézsi Zoltán szenátorjelöltek, Kontesveller József prefektus és Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Frunda György az eltelt időszak eredményeiről szólt, mint a módosított földtörvény, tanügyi törvény, közigazgatási törvény, valamint az RMDSZ célkitűzéseiről, mint a magánosítás, az új nyugdíjrendszer, a fiatalok megsegítése munkahelyekkel és bankkölcsönökkel, és arról, hogy az igazságszolgáltatás ne etnikai vagy anyagi alapon, csak törvények alapján működjön. Kifejtette, ahhoz, hogy a magyar kérdés megoldása Romániában valóban modell legyen, pozitív diszkrimináció szükséges. Markó Béla szövetségi elnök beszédében emlékeztetett, hogy 90 után visszaszerezték a nemzeti szimbólumokat, a közös magyarságtudatot, de nem tudják kimondani azt a szót: "Haza". A haza a Székelyfölddel kezdődik, és Erdélyben folytatódik, ha meg tudják teremteni benne az otthonosságérzetet. Az erdélyi magyarságban van elég erő, energia, tudás és emlékezete a múltnak, hogy kiegyenlítse a hátrányt, és a szülőföldből hazát teremtsen. A lakossági kérdésfelvetésekben akadtak bíráló felszólalások is: a Duna-csatornához hurcolt, javaiktól megfosztott áldozatok rehabilitációjának kérdéskörében dr. Garda Dezső ismertette a volt munkaszolgálatosoknak jogokat biztosító törvénytervezetet, amelyet Kerekes Károly képviselő dolgozott ki. Kelemen Hunor államtitkár fölemlítette az adósságokat, amelyeket az Iliescu-féle államvezetés hagyott hátra 96-ban, a 25 ezer milliárd lej, valamint egy 800 millió dolláros hitel, amelyet az eltelt négy évben kellett megfizetnie az országnak. Sógor Csaba megemlítette, hogy Gyergyószentmiklós az országban egyetlen magyar nyelvű vasúti helységnévtáblával megelőzte az RMDSZ-eredményeket. /Gál Éva Emese: Balkáni körülmények között is tisztességesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Erdélyi körútja során nov. 16-án Kolozsvárra érkezett Mugur Isarescu kormányfő, aki az elkövetkező napokban Szilágy, Bihar és Arad megyét is felkeresi. A novemberi elnökválasztásokon függetlenként induló, a Román Demokratikus Konvenció 2000 támogatását élvező Mugur Isarescu Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és Bara Gyula miniszterelnöki tanácsossal is folytatott megbeszélést. Az elnökjelölt kormányfő nov. 17-én a magyar történelmi egyházak vezetőivel és az ortodox érsekkel találkozik. A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a magyar egyházak fel szeretnék hívni a kormányfő figyelmét a még mindig megoldásra váró problémákra. Az összes magyar egyháznak gondot jelent, hogy gazdasági jellegű bevételeik mintegy 25 százalékát az államnak kell juttatniuk profitadó formájában. A kolozsvári unitárius templom restaurálásának kérdése szintén felvetődhet a megbeszélésen. /Papp Annamária: Erdélyi kampánykörúton Mugur Isarescu. Magyar egyházfőkkel találkozik a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Az RMDSZ kolozsvári székhellyel bejegyzett Iskola Alapítványának kuratóriuma 1996 áprilisában kezdte el tevékenységét. Az alapítvány célkitűzései között volt ösztöndíjak juttatása egyetemi hallgatóknak, szórványkollégium létrehozása, lakásvásárlás fiatal tanerők számára, anyanyelvápoló szórványtáborok támogatása. Az elmúlt négy év alatt 333 egyetemi hallgató részesült ösztöndíjban. Az alapítvány napjainkig több mint 4,5 milliárd lejt fordított támogatásokra. /Az Iskola Alapítvány tevékenysége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nov. 9-11-e között tartották meg Felsőtömösön a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD) által szervezett műhelytábort. A magyar diákok tanultak pályázatot írni, előadásokat hallottak az emberi jogokról, az RMDSZ működéséről és az ifjúságpolitikájáról. A Diákszövetség BeMonDó című lapja tábori különszámot adott ki, a BeMűHely-t. Magdó Levente, a BMD alelnöke, a műhelytábor koordinátora elmondta, hogy hangsúlyt fektettek a tagsággal és a külvilággal való kapcsolattartásra. Az Illyés Közalapítvány képviselői a pályázás lehetőségét ismertették. Haller István az emberi jogokról és a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának tevékenységéről beszélt, Csíki Emese a Csíki Alapítványról, Póti Csaba és Melinda a Pro Juventutis Alapítványról, míg Kovács Attila, a brassói RMDSZ ügyvezető elnökségének ifjúsági alelnöke az RMDSZ struktúráját és annak brassói ifjúságpolitikai tevékenységét ismertette. /Tóásó Áron Zoltán: Felsőtömösi Diákműhely tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./