A Magyar nyelvű térképet a magyar osztályokba elnevezésű akció keretében Szilágyi Zsolt képviselő, az RMDSZ képviselőjelöltje és Szatmári Judit irodavezető nov. 16-án több Nagyváradhoz közeli településre vitt el magyar nyelvű Közép-Európa-térképet. Partiumi és erdélyi szinten összesen 500 Magyarországról származó ilyen térképet osztanak ki. /Nagy Tibor: Magyar térképek ajándékba. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./

Nov. 16-án Nagykárolyban felavatták a szatmári (belső) vámiroda nagykárolyi kirendeltségét. Bekő Tamás polgármester mondott beszédet. A kirendeltséget Kovács Jenő volt polgármester kezdeményezte. A tervet az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselői, illetve szenátorai támogatták. Nagykároly és Tasnád város, valamint az övezetbe tartozó települések számára ez pozitív esemény. Ezáltal a vidéken a járművek mentesülnek a Szatmár-Nagykároly út oda-vissza való megtételétől. A jövőben ez a kirendeltség független vámirodává válhat. /Boros Ernő: Tegnap Nagykárolyban belső vámot avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

Az elmúlt tíz évben sajnos nem sikerült állami magyar egyetemet alapítanunk Erdélyben, de növelni tudtuk a magyarul tanuló hallgatók számát és lehetőségeiket - szögezte nov. 16-án Kolozsváron Markó Béla, a Beugró-Egyetemek körútja elnevezésű rendezvényen, hozzátéve: ma már hatezren tanulnak magyarul Romániában egyetemi szinten. Az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: a az eltelt évtized legnagyobb eredménye a hazai közösség visszaszerzett magyarságtudata. Kitért arra is, hogy Magyarország demográfiai mutatóinak csökkenése szívó hatást jelent az erdélyi magyarság számára, amellyel szembe kell nézni. A fiatal szakemberek hozzáértésével kimozdítható az ország a holtpontról. /Markó Béla szerint a fiatal szakemberekben a jövő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./ Nagy F. István oktatásügyi alelnök közölte: a magyar egyetemisták száma évről évre nő, és az állami egyetemeken kiharcolt magyar helyek száma is nagyobb. /Valkai Krisztina: A BEUGRÓ utolsó állomásán. Kolozsvári egyetemistákkal találkoztak az RMDSZ képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje harangzúgás közepette érkezett meg Zsibóra, a református templom előtti térre, ahol rövid beszédet mondott magyarul, majd amikor észrevette, hogy nagyon sok román anyanyelvű is ünnepli zsibói jelenlétét, az állam nyelvén is szólt néhány szót. A Szilágycseh felé vezető úton, az országút mindkét felén a magyar és román nemzetiségűek százai köszöntötték RMDSZ-zászlócskákkal, illetve piros-sárga-kék trikolórral az RMDSZ elnökjelöltjét. Szilágyballán, Sarmaságon majd Nagyfaluban is sikert aratott a karaván. Frunda György szilágysági kampánykörútja Zilahon ért véget. /Szabó Csaba: Nem Garibaldi, hanem Frunda György. Szilágy megyében a románság is ünnepelte az RMDSZ államelnök-jelöltjét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Egy évtizeddel a változások után sem sikerült megoldani az anyanyelvű oktatás kérdését a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A magyar tanárok, az RMDSZ számos alkalommal kérte az intézmény vezetőségét és az Oktatási Minisztériumot, hogy engedélyezze a magyar nyelvű képzés újraindítását a zeneakadémián, eredménytelenül. Áprilistól új vezetősége van az akadémiának: Aurel Marc a rektor. A Szabadság munkatársa a rektort, Angi István professzort, zeneesztétát és Kötő József oktatási államtitkárt kérdezte a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar nyelvű oktatásáról. Aurel Marc rektor szerint nem jogos a kérés. Az első évesek között sok a magyar nemzetiségű. Szerinte a zenében nincsenek nyelvi különbségek, a zene nyelve mindenki számára érthető, továbbá a magyar nyelvű oktatás esetén a magyar diákok lehetőségei szűkülnének. Kötő József hangsúlyozta, hogy a zenekultúra ugyanolyan része az anyanyelvnek és az identitást megőrző kultúrának, mint maga a nyelv Kidolgozták az anyanyelvi képzés tervét. Kötő államtitkári minőségében lejött Kolozsvárra, és részt vett a szenátusi ülésen, amelynek a témája az anyanyelvi képzés volt. Az intézmény akkori rektora és szenátusa azonban elutasították a kérést. - Kolozsvári látogatása alkalmával Max van der Stoel EBESZ-főbiztossal is tárgyalásokat folytattak. Kötő újra kezdeményezni fogja az anyanyelvi képzést. Angi István leszögezte: a zene anyanyelven történő oktatása nemcsak jog, hanem kötelesség is. - Az akadémián korábban is létezett magyar csoport. Ez az ötvenes években alakult meg, és egészen a nyolcvanas évek elejéig működött. Az elmúlt évek során több alkalommal is kérték a magyar csoport visszaállítását. Rengeteg próbálkozás volt, de kemény ellenállásba ütköztek. - A Nagyváradon létrehozott Partiumi Keresztény Egyetemen jelenleg egy magyar zenetanárképző csoport is működik. Idén végez az első generáció, mintegy tizenöt személy. Ez sem működik azonban zökkenőmentesen. Az intézet akkreditálásakor csak az egyházzenei fakultás címet hagyták jóvá, eredetileg mi zenetanári-egyházzeneit kértünk. A Tanügyminisztérium megígérte az intézmény vezetőségének, hogy a kérdést rendezni fogják. /Papp Annamária: Megoldásra vár az anyanyelvű oktatás kérdése a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A 80-as évekig működött magyar csoport az akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A kormány Olosz Gergelyt nevezte ki Kovászna megye alprefektusává. E tisztséget mostanig Gazda László látta el, akitől a helyi RMDSZ-vezetés megvonta a bizalmat. Nov. 20-án lesz az új alprefektus beiktatása. (Flóra Gábor): Új alprefektus Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület millenniumi közgyűlést tartott nov. 18-án, amelyen Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára előadásában hangsúlyozta a magyarság történelmének tanulságait. A politikus, aki a királyhágómelléki egyházkerülethez tartozó Reménység szigete - Erdélyi Gyülekezet főgondnoka is, Pro Partium díjat kapott és vehetett át ez alkalommal. E díjban részesült még dr. Csapó József, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szenátora, Pro Ecclesia díjat adtak Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztény Egyházkerület püspökének. Millenniumi különdíjat adományoztak Nemeskürthy Istvánnak, a magyar millenniumi országos bizottság vezetőjének, valamint Halzl Józsefnek, az Illyés Közalapítvány elnökének. /Millenniumi díjakat osztottak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Németh Zsolt államtitkár kifejtette: Magyarországnak ki kell nyújtania kezét az elszakított területeken élő magyarok felé, s a nemzet egységének intézményes keretet kellett biztosítania. Ez a keret a Magyar Állandó Értekezlet, amelyben a magyarországi politikai tényezők és a határon túli érdekképviseletek a nemzet jövőjéről, stratégiai kérdésekről döntenek. Ilyen körülmények között a készülő státustörvény fő célja a magyarságnak a határok felett történő szellemi újraegyesítése. A díjkiosztási ünnepségen Tőkés László püspök beszédében kijelentette: "Egyházunk mind országos, mind pedig helyi szinten komoly ellentétbe került a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Ennek következtében aggályos, hogy egyházaink jó lelkiismerettel, teljes mellszélességgel melléálljanak az RMDSZ választási kampányának." "Az RMDSZ ellen nem kampányolunk, senkit nem beszélünk le arról, hogy teljesítse állampolgári kötelességét, azonban aggályossá vált a viszonyulásunk." A püspök közölte: egyházkerülete különösképpen a Szilágy megyei iskolavita és a Krassó-Szörény megyei szenátori lista miatt került az RMDSZ-szel ellentétbe. Az egyház azzal az iskola-igazgatónővel találta szemben magát, akinek a férje az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, illetve Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettessel, akit a szövetség juttatott mostani pozíciójába. Amikor Csapó szenátor interpellált ez ügyben a román parlamentben, akkor Kötő József magyar államtitkárt tették oda a magyar interpellációra válaszolni, hogy azt tapintatosan, óvatosan leszerelje. Az az igazgatónő pedig, akit az egyház az iskola élére kinevezett, visszaélt a bizalommal, és megerősítette pozícióját állami szinten. A püspök ezzel válaszolt Frunda György szenátor bírálatára, aki kifogásolta, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem szólítja fel egyértelműen a romániai magyarokat a szövetség jelöltjeinek támogatására. - A Szabadság kérdésére, hogy a magyar kormány hogyan értékeli a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökének, Ion Iliescunak elmúlt heti erdélyi körútja során tett magyarellenes kijelentéseit, Németh Zsolt elmondta: "Ezeket a kijelentéseket az RMDSZ értetlenséggel fogadta, mi viszont teljes mértékben megértjük az RMDSZ értetlenségét. Ezek a kijelentések sem a jogállamisággal, sem a magyar-román kapcsolatok javításának a szándékával, sem pedig az euroatlanti integrációval nem egyeztethetők össze. Bízunk abban, hogy ezek a gondolatok, ezek a nézetek a romániai választásokat követően nem fognak kormányra kerülni." /T. Sz. Z.: Ultimátumot adott az RMDSZ-nek Tőkés. Németh Zsolt: a magyar kormány megérti az RMDSZ értetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

"Négyéves elnöki mandátumának mérlegét ismertette nov. 17-én Emil Constantinescu az újságírók előtt. Beszédében egyetlen témára összpontosított: az 1996-os kampány alatt meghirdetett korrupcióellenes harcban játszott szerepéről számolt be. Négy év alatt 3500 bűnügyi eljárás indult korrupció vádjával, ezek közül 1000 esetben szabadságvesztéssel sújtották a bűnösöket. Nem úszták meg sem a Credit Bank vagy a Bankcoop vezetői, mint ahogy a Bancorex, a Dacia Felix, a SAFI, a Caritas, vagy a FNI csődjéért felelős személyek sem. Bűnügyi vizsgálat indult az 1992-1996 közötti kormányok szemethunyásával zajló olaj- és fegyvercsempészetért felelősök, vagy a cigarettával, alkohollal, kávéval feketézők ellen is. - Constantinescu elnök igyekezett kimaradni mindenféle hétköznapi, "rangon aluli" csatározásból, holott Romániában rendteremtő, erős kezű elnök kerestetett. Az RMDSZ és a romániai magyarság is láthatta: amikor a koalíciós partnerek lépten-nyomon megszegték a közös kormányprogramban foglaltakat, nem számíthatott az elnök segítségére. /Székely Kriszta: Négy év. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

A volt titkosrendőrség archívumában nem szerepel semmiféle Iliescu-dosszié, tehát nincs mit összevetni az RTDP államfő-jelöltjének írásos vallomásával, amelyben tagadja, hogy Szekuritáté-kollaboráns lett volna, jelentette ki Csendes László, a szekus dossziékat tanulmányozó bizottság RMDSZ-es tagja. A Román Demokratikus Konvenció-2000 ugyanis felszólította az átvilágító bizottságot, hogy bírálja felül korábbi döntését, amelynek értelmében Ion Iliescu múltja tiszta. Iliescu ugyanis 1974-1979 között a Román Kommunista Párt Iasi megyei első titkára volt, s mint ilyen, hatáskörébe tartozott a szekuritáté megyei felügyelősége tevékenységének koordonálása. - A bizottság eddig 4331 dossziét nézett át, most pedig kihallgatásra várják azokat a személyeket, akiknek múltjában tisztáznivalóra akadtak. Ezek között van két-három RMDSZ-jelölt is. A bizottság nov. 22-én hozza nyilvánosságra azok nevét, akiknek múltjában foltokat fedezett fel. /[Székely Kriszta] Sz. K.: Eltüntették Iliescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség parlamenti jelöltlistáin több mint 300 név szerepel. A szekusdossziékat átvilágító bizottságtól eddig csak olyan listák jutottak el hozzá, amelyeken minden személy tisztának találtatott. " Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy ebben a szervezetben bármilyen tisztséget olyan emberek viseljenek, akik együttműködtek a Szekuritátéval. Akiről ez bebizonyosodik, azt az RMDSZ valamilyen módon visszalépteti. A törvény erre sajnos nem ad eszközt a kezünkbe, de azt gondolom, hogy a szövetségnek van erre ereje. Olyan erkölcsi és politikai nyomást gyakorolhat az érintett személyre, hogy az kénytelen lesz visszalépni" - jelentette ki a szövetségi elnök. /Markó Béla a CNSAS-jelentésről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

"A királyhágómelléki reformátusok háromnapos /nov. 17-19/ millenniumi közgyűlését gazdag program jellemezte. Nov. 18-án húsz ifjú református lelkipásztor fogadalomtételével kezdődött közgyűlés. A lelkészavatást Tőkés László püspök végezte, aki megáldotta az ifjakat. Időközben megérkezett Németh Zsolt budapesti külügyi államtitkár, aki a magyar millenniumról tartott előadást. Kijelentette, hogy Magyarország EU-csatlakozását szomszédaikra és a határon túli magyarokra való tekintettel akarják megtenni. "A státustörvény mindenkit személyében köt Magyarországhoz" - mondta. Délután az Amerikai és az Ír Presbiteriánus Egyház, a Szlovákiai Református Egyház, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi szerződést kötött. Ezután kiosztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Ecclesia és Pro Partium Díjait. Többek között az Illyés Közalapítvány, Hegedűs Lóránt püspök, a Pro Professione Alapítvány, Németh Zsolt államtitkár, Erdélyi Géza püspök, Berkesi Sándor tanár és karnagy, Eszenyeiné dr. Széles Mária, dr. Csapó I. József szenátor, Nemeskürty István professzor, Balogh Sándor esperes részesült elismerésben. A díjkiosztáson Tőkés László beszámolt a millenniumi közgyűlés döntéséről. kérdésessé vált, hogy az egyházkerület támogatja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ-t. Két esetre utalt: az egyik egy Szilágy megyei iskolával kapcsolatos, ahol a magyar illetékesek nem az egyház, hanem a hatalom oldalára álltak; a másik a krassó-szörényi szenátorlista ügye, a névsort ugyanis az a lelkipásztor vezeti /Makay Botond/, aki 1989-ben a Securitatéval karöltve munkálkodott. Zárásként nov. 19-én előbb Millenniumi emékoszlopot avattak Nagyváradon, a hajdan Ezredévi emléktérként nevezett városrész egyik legszebb helyén. Az emlékoszlopot három székelyföldi művész készítette /Gergely István, Dóczi András és Bocskai Vince szobrászművészek/. A három méter magas andezittömb két részből áll, a Szent Korona körvonalait körbefogva, felső részén a Vörösmarty Szózatából kölcsönzött idézettel: "Él nemzet e hazán." Ezután a Teleki utcán Illyés Gyuláról elnevezett magyar könyvesboltot avattak. Nagy taps köszöntötte az édesapja nevét viselő könyvesbolt felavatására Váradra érkezett Illyés Máriát, aki az Illyés Közalapítvány elnökének, Halzl Józsefnek a társaságában vágta el a bolt piros-fehér-zöld avatószalagját. /Emlékoszlop és könyvesbolt a váradiaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

Frunda György államelnökjelölt stábja nov. 18-án érkezett Nagyenyedre. A polgármesterrel tárgyalva Frunda javasolta, hogy háromnyelvű román, magyar és német táblákat kellene Nagyenyed bejáratánál elhelyezni, amitől a polgármester nem zárkózott el. Rácz Levente, az RMDSZ ideiglenes megyei elnöke, parlamenti képviselőjelölt üdvözölte Frunda Györgyöt. Az RMDSZ államelnökjelöltje felvázolta elképzeléseit iskoláról, fiatalokról, nyugdíjasokról, a rendőrség szerepének gyökeres megváltoztatásáról, a vízummentességért folytatott küzdelemről. /Bakó Botond: Nagyenyed. Háromnyelvű helységnévtáblákat javasolt Frunda. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Háromszék RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelöltjei Felsőháromszék talán legdinamikusabban fejlődő vidéki településére, Esztelnekre látogattak. A találkozót a helyi református presbitérium és a Jókai Mór Közművelődési Egyesület szervezte. A jelöltek jártak Ozsdolán és Gelencén is. /A választók között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

"Molnár János teológiai professzort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanár karának dékánját, a zsoboki Bethesda árvaház és szórvány bentlakás igazgatóját több egyházmegye jelölte a püspöki tisztségre. Kijelentette, hogy elvállalja a jelölést. Szükségesnek tartja az egyház igei, hitvallási és adminisztratív egységének a megtartását és kiépítését, a zsinatpresbiteri elvek következetes alkalmazását. Ezzel tulajdonképpen a világiaknak az egyházi életbe történő bevonását szeretnék elérni. A püspökjelölt lényegesnek tekinti ugyanakkor az egyházmegyék és gyülekezetek autonómiájának a biztosítását. El kellene készíteni az egyház szociális és turisztikai térképét. Szükségesnek tekinti egy állandó egyházi képviseleti irodának a megnyitását Bukarestben, amely nemcsak az RMDSZ-el, hanem a kormánnyal, a nagykövetségekkel is tartaná a kapcsolatot. Az egyházon belüli ébredési mozgalmakról elmondta, hogy támogatja a tanulmányi központok létrehozását Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Szerinte amennyiben az egyházkerület fellendíti a belmissziós munkát, a jelenlegi ébredési mozgalmak betagolódnak az egyházi struktúrába és életbe. /Papp Annamária: Molnár János: Ha megválasztanak, azt nem tartom sem győzelemnek, sem dicsőségnek, hanem szolgálati megbízatásnak" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

Testvérvárosi kapcsolat kezd kibontakozni a magyarországi Szigetvár és Déva között. Négytagú szigetvári küldöttség érkezett Dévára, élén Mozsgai Péter polgármesterrel. A delegációt fogadta Mircia Muntean dévai polgármester, majd Szőts Lajos alprefektus és a dévai RMDSZ választmánya. Két éve műkődő kapcsolat létezik a két város általános iskolái között. Elsősorban személyes kapcsolatrendszert kívánnak kialakítani. Szőts Lajos alprefektus is pozitívan értékelte a szigetváriak látogatását. /Gáspár-Barra Réka: Alakulóban a Szigetvár-Déva testvérvárosi kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

"Tíz éve látogatnak el Ady Endre szülőhelyére magyar iskolások. A Szatmárnémetiben tartott irodalmi vetélkedőn "Ti vagytok az örökség / A jutalom / Ti vagytok a dalom..." Ady-sorokat kellett értelmezni. Öt ország - Jugoszlávia, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Magyarország - területéről érkezett 22 esszészerűen megírt dolgozat érkezett. A pályázatokat két neves irodalomtörténész, egyetemi tanár, Láng Gusztáv és N. Pál József értékelte. A vetélkedő a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium csapatának győzelmével végződött. A második helyen a kishegyesi (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művelődési Egylet és a szatmárnémeti Református Líceum osztozkodott. Harmadik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kéttagú csapata. A kolozsvári brassaisták nyolcadikok lettek. - Érmindszenten, a szülőház udvarán, az idén is nagy tömeg gyűlt össze. Beszédet mondott többek között Fazakas László költő, margittai lelkipásztor, Kósáné Kovács Magda tanárnő, magyar ország-gyűlési képviselő, Cseh Áron, kolozsvári magyar konzul és Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke. Az ünnepségen átadták Ady Endre helyreállított szülőházát. /S. Muzsnay Magda: Ady Endre a harmadik évezred küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

Nov. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartotta az RMDSZ országos kampányzáró gálaestjét, Erdélyben a jövő mottóval. "Az elmúlt 10 esztendőben sikerült visszaszerezni az erdélyi magyarság számára a múltat, sikerült és sikerülni fog visszaszerezni elkobzott házainkat, földjeinket, erdeinket. Az elkövetkező évek feladata visszaszerezni a jövőbe vetett hitet és bizalmat. Ehhez szükséges az egységes és erős parlamenti képviselet" - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Takács Csaba, az RMDSZ Országos Kampánystábjának vezetője beszédében figyelmeztetett arra, hogy nov. 26-án az RMDSZ-re leadott szavazatok az erdélyi magyar közösség erejét mutatják meg. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje, Tamási Áron ismert szavaira utalva hangsúlyozta: Mi, erdélyi magyarok ebben a világban itt vagyunk otthon benne. Nekünk itt kell maradnunk, hogy otthon legyünk valahol a világon és ez rajtunk múlik. A magyar kormány üzenetét Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter továbbította, kifejtve, hogy az RMDSZ szereplése a romániai választáson az egész nemzet számára fontos. Sikeres volt az ünnepi gálaműsor is, fellépett többek között Kilyén Ilka és a Maros Néptáncegyüttes. - A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Markó Béla hangsúlyozta, hogy választási körútjuk során felmérték a magyar közösségek, kistelepülések problémáit. Markó Béla bevezető beszédében rámutatott: az RMDSZ helyesen döntött, amikor a programjában jelentős hangsúlyt fektetett a regionális fejlesztés kérdéskörére. Leszögezte: az RMDSZ nem fog koalícióra lépni egy olyan párttal, amely nem ismeri el a kisebbségi jogokat, ellenzi a privatizációt és elutasítja az elkobzott javak visszaszolgáltatását. A Szövetség csupán akkor hajlandó újabb kormányzati szerepre, amennyiben konkrét biztosítékokat kap arra, hogy az állami magyar egyetem, a tulajdontörvények, az egyházi ingatlanok, a közigazgatási decentralizáció, valamint az anyanyelvhasználat kérdésében tartós megoldás születik. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, hogy az RMDSZ kampánykaravánja több mint 3 ezer kilométert tett meg Erdélyben. Az RMDSZ vezetői egyetértettek abban, hogy amennyiben a szélsőnacionalista Nagy-Románia Párt államelnökjelöltje kerülne be a választás második fordulójába ez rendkívül súlyosan érintené és lelassítaná az ország európai integrációját. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 22. - 1856. sz./ Az RMDSZ kampányzáró rendezvényén részt vevő Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter Marosvásárhely felé menet Kolozsváron is rövid időre megállt. A miniszter felkereste az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét. A beszélgetésen felmerült az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek és a magyar ifjúsági és sportminisztérium közötti további együttműködés kérdése is. /Deutsch Tamás Kolozsváron, = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Székelyudvarhelyen nov. 21-ére Szász Jenő polgármester összehívta a rendkívüli önkormányzati ülést, melyen megjelent csaknem az egész frakció, és letette a hivatali esküt. Működőképes önkormányzata van végre a városnak. A szakbizottságokba történő beiratkozásnál véleménykülönbség alakult ki az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) és az RMDSZ képviselői közt, ezért az utóbbiak kivonultak a teremből. Az ott maradó nyolc UPE-s és egy független képviselő folytatta az ülést László János elnökletével. Szász Jenő polgármester tájékoztatójában az építendő szeméttározó ügye, a város gazdasági helyzete, a Marin Preda iskola botrányos magatartása és a távfűtés támogatása szerepelt. Még az RMDSZ-frakció kivonulása előtti felszólalásokból világosan kitűnt, hogy a testület rövidesen meg fog egyezni a jól előkészítendő rendes havi ülés dátumában és napirendi pontjaiban. /Komoróczy György: Székelyudvarhely. Megtört a jég. Rendkívüli önkormányzati ülést tartottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

Nov. 20-án Csíkszeredában tanácskoztak a gyergyói közbirtokossági vezetők és a megyei erdészeti felügyelőséget vezető szakemberek. A tanácskozásról dr. Garda Dezső parlamenti képviselő tiltakozásul kivonult. Elmondta, hogy olyan dolgokat próbálnak belemagyarázni a törvénybe, ami megrövidítené a közbirtokosságokat és az erdőtulajdonosakat. Sajnos, vannak RMDSZ-politikusok még a megyei vezetésben is, akik hajlanának az egyezkedésre. Garda Dezső beszélt Markó Béla elnökkel, aki megnyugtatta: az RMDSZ nem alkudozik a törvénybe foglalt jogok kapcsán. - Melles Előd, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetője a hivatalos, minisztériumi álláspontot ismételgette, felettesei utasítására hivatkozott. Kolumbán Imre, a kilyénfalvi közbirtokosság elnöke is megerősítette Garda aggodalmát. A minisztériumban arra törekednek, hogy lefaragják a közbirtokosság jogait. /Bajna György: Lármafákká válnak az erdők fái? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

A lap a választás előtt bemutatta Hargita megye RMDSZ-jelöltjeit. Verestóy Attila /sz. 1954. márc. 1., Székelyudvarhely/ 1978-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a bukaresti műegyetemen, majd 1999-ben megszerezte a vegyészeti és környezetvédelmi tudományok doktora címet. 1980-83 között a bukaresti műegyetemen tanársegéd, majd tudományos kutató a bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. 1989 decemberében az országos RMDSZ alapító tagja. 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly szakértői irodájának tagja. 1990 februárjától májusáig az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, kisebbségi bizottságának elnöke. 1990-től Hargita megyei RMDSZ-szenátor, a szenátus RMDSZ-frakciójának elnöke, 1997-től az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke. Verestóy kijelentette, hogy politikai tevékenysége az RMDSZ programjának megvalósítását szolgálta. A parlamenti küzdelem minden tisztességes eszközét felhasználta a romániai magyarság érdekeinek szolgálatában. Szükség van a nemzetállami koncepció lebontására és a szubszidiaritás elve alapján az önkormányzatiságra. "Nincs olyan területe a törvénykezésnek, amely jelenleg teljes mértékben kielégítené a romániai magyarság igényeit. Csak a felsorolás kedvéért: az európai jogrendbe illeszthető autonómiai formák jogszabályban rögzítése, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak, az állami magyar egyetem kérdésének megnyugtató rendezése, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása." Verestóy "harcos típusú reálpolitikusnak" mondta magát. Antal István /sz. Alsórákos, 1948/ a brassói műegyetemen diplomázott. 1972-től Székelyudvarhelyen él. 1990. február 15-én az udvarhelyszéki RMDSZ-fórum egyik szervezője volt. 1992-től parlamenti képviselő, az ipari és szolgáltatási szakbizottság tagja. Az Emberért, a holnapunkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az Agyagfalva 1848 és az alsórákosi Bethlen-kastély Alapítvány elnöke. Ő volt az ipari parkokra vonatkozó jogszabály kezdeményezője, melyet már elfogadott mindkét ház. A jövőre nézve fontosnak tartja a helyi autonómiára vonatkozó törvény megszavazását, a nyugdíjtörvény módosítását, a helyi önkormányzatoknak kellene alárendelni a rendőrséget, égető kérdés az államosított egyházi javak és ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Egy új szövetkezeti törvény elfogadását is szorgalmazza. A tervezet a nyugat-európai szövetkezeti törvények mintájára készült. - Támogatni kell a fiatalokat, akik itthon szeretnének maradni. Asztalos Ferenc /sz. 1945/ Kolozsváron, a filozófia szakon szerzett oklevelet. 1990-1992 között szaktanfelügyelő volt, majd 1992-ben parlamenti képviselővé választották. A képviselőház oktatási, kutatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) oktatási bizottságának elnöke. Az Erdélyi Iskola Alapítvány kuratóriumának tagja, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási szakértői bizottságának tagja. Az RMDSZ Székelyudvarhely városi és udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. A képviselőházban mindeddig az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, a jövőben is ezt folytatná. Nem sikerült változtatni azon, hogy a románok történelme, illetve a Románia földrajza tantárgyakat a VII., VIII., illetve a XII. osztályokban román nyelven kell tanulni. - Tény is, hogy a törvény nem mondja ki félreértelmezhetetlenül az önálló állami magyar egyetemhez való jogot. Törvénymódosítás szükséges. /Választás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

"A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság nov. 22-én nyilvánosságra hozza azoknak a parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteknek a névsorát, akikre rábizonyosodott, hogy a múltban kapcsolatot tartottak fenn a Szekuritátéval, illetve politikai rendőrség jellegű tevékenységet folytattak. A Ticu-törvény értelmében ezeket a személyeket a bizottság elé idézik meghallgatásra. Az RMDSZ-t az átvilágító bizottságban képviselő Csendes László elmondta: három RMDSZ-es politikus neve is felmerült. Egyikük Bárányi Ferenc, az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, volt egészségügyi miniszter. Az átvilágító bizottság előtt megjelenő Bárányi elmondta: annak idején valóban aláírt együttműködési nyilatkozatot, a Szekuritáté kényszerítésére. Figyelembe véve azonban, hogy az RMDSZ-es politikus semmilyen politikai rendőrségi jellegű tevékenységet nem folytatott, a bizottság úgy döntött, nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Csendes László emlékeztetett: Bárányi Ferenc tulajdonképpen áldozat, hiszen a Szekuritáté hosszú ideig üldözte, fia is gyanús körülmények között halt meg. Csendes a másik két RMDSZ-es politikust nem nevezte meg tekintettel arra, hogy meghallgatásuk még folyamatban van. - A bizottság válaszolt az RDK 2000 fellebbezésére is. Eszerint Ion Iliescu esetében is érvényes a Ticu-törvény azon előírása, amely a volt Szekuritáté kollaboránsának tekinti az államelnökjelöltet. Az RDK 2000 szerint a Szekuritátéval való együttműködés tényét az bizonyítja, hogy Iasi megyei pártfőtitkárként Iliescu az ottani Szekuritáté tevékenységét is felügyelte. Annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt a bizottság azt válaszolta, hogy Ion Iliescu nem volt kollaboráns, most a bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru hivatalosan is elismerte, hogy nem lehet ítéletet hozni igazoló okiratokra való hivatkozás nélkül. Egy alapos vizsgálathoz és átvilágításhoz pedig túlságosan hosszú időre lenne szükség, hiszen, többek között, ellenőrizni kellene a Iasi megyei Szekuritáté 1974-1979 közötti tevékenységét. "Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a nyilvánosságra hozott adatainkat nem lehet teljesnek és véglegesnek tekinteni. Ezek azonban tükrözik lehetőségeink jelenlegi szakaszát, valamint azt, hogy három irattár anyagainak áttanulmányozására szorítkoztunk, a Szekuritáté, a külföldi hírszerző szolgálat és a nemzetvédelmi minisztérium irattárára, mivel a jelen pillanatban ezek szolgálnak használható eszközként" - jelentette ki a bizottság elnöke. A Ticu-törvény szerint azok a személyek, akiknek politikai múltjában foltokat fedeznek fel, bíróság előtt is felelősségre vonhatók, tekintettel arra, hogy hamis nyilatkozatukkal a közvéleményt becsapták. /Bárányi nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Onisoru: Az "ítéleteket" nem lehet véglegesnek tekinteni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

Nov. 21-én Nagyváradon, Ady Endre szobránál emlékeztek költő születésének 123. évfordulójára diákok, állami intézmények, civil szervezetek, iskolák képviselői. A koszorúzást a Kőrösvidéki Múzeum és az Ady Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac, illetve Tóth János kezdte. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Kapy István elnök, Lakatos Péter alprefektus és Jakabffy László ügyvezető elnök rótta le tiszteletét. Az Ady Endre Középiskolát nagyszámú diáksereg kíséretében Jankó Szép Sándor igazgató és Tóth Márta aligazgató képviselte. Elhelyezték koszorúikat a Szigligeti Társulat, a Kiss Stúdió, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, az Anna Nőszövetség valamint a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselői. /Ady születésére emlékeztünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

Az óvodától az egyetemig biztosítani kell az anyanyelvű képzést - jelentette ki Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára a Nagyváradon tartott oktatási fórumon. Az esemény az RMDSZ választási kampányának része volt, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) szervezésében. 1990-ben 7000 magyar diák tanult a romániai felsőoktatási intézetekben, a 2000/2001-es tanévben pedig 19.726-an, s közülük 6-7000-en anyanyelvükön képezhetik magukat. /Rais W. István: RMDSZ-oktatási fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

A Bihari Napló munkatársa exkluzív interjút készített Mugur Isarescu miniszterelnökkel, független államfő-jelölttel. A kormányfő leszögezte, hogy nem tartja magáénak egyik párt választási programját sem. Úgy érzi, hogy ő a civil társadalom képviselője, azoknak, akiket a politológusok "csöndes Romániának" neveznek. Kifejtette, hogy az RMDSZ bebizonyította: fontos része a romániai politikai életnek. Szerinte az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jó Románia számára. Orbán Viktor miniszterelnökkel való találkozóinak nincs köze a választási kampányhoz. "Nagyon jól megértjük egymást. Tulajdonképpen mindketten ahhoz a generációhoz tartozunk, amely az egyesült Európa kiépítésén dolgozik." - Isarescu úgy látja, hogy Romániának elsősorban a jólét, a gazdasági fejlődés felé kellene haladnia, nem a kevés újraosztása felé. Vallja a kisebbségek jogai tiszteletben tartásának fontosságát. - Románia gondjai többnyire gazdasági jellegűek. Egy ilyen téren járatos államfő komolyan tárgyalhatna ezekről az ügyekről a miniszterelnökkel és a miniszterekkel. -Románia legsúlyosabb gondjai: a szegénység, a munkanélküliség, az infláció, a bürokrácia és a korrupció. Isaresu hozzátette: programja éppen e problémák megoldására vonatkozik. /Szeghalmi Örs: Exkluzív interjú Mugur Isarescuval, Románia miniszterelnökével, független államfő-jelölttel. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

Márton Árpád háromszéki képviselő visszatekintett politikusi pályafutására, ami azért is érdekes, mert végzettsége szerint színművész. 1990-ben, a MISZSZ kongresszuson elért szavazatok alapján jelölték először a parlamentbe, azóta képviselő. Megállapította, hogy képviselőként könnyebb az ellenzékiség. Az elmúlt években a töménytelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó sürgősségi rendelettel való kormányzás óriási bizonytalanságot eredményezett. Márton Árpád 1990 óta a művelődési szakbizottság tagja. A képviselőház, a szakbizottság az elmúlt időszakban sok fontos törvényt fogadott el, és ezek néhány cikkely kivételével, jó törvények. Módosították a közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvényt, létrehozták műkincsekkel foglalkozó törvényt. Nem sikerült elérniük a levéltárakra vonatkozó törvény módosítását: a belügyminisztérium nem akarta kiengedni kötelékéből a levéltárakat. Márton szerint az RMDSZ programjának kétharmada körülbelül megvalósult. /Éltes Enikő: "A közösséget szolgáltam..." Beszélgetés Márton Árpád háromszéki képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Ilyés Gyula elnök javaslatára az RMDSZ Szatmár megyei választmánya egyhangú szavazással úgy döntött, hogy december 1-től Kabai Istvánt bízza meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával. Az indoklás szerint a szervezet előtt álló feladatok, a munka sokrétűsége indokolja a fizetéses ügyvezető elnök visszaállítását. E feladatokat eddig Horváth Pál székházi igazgató látta el. /Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

A Civil Kurázsi II. szociológiai felmérése szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ magyar anyanyelvű hallgatóinak 84,2 százaléka venne részt a vasárnapi parlamenti választásokon. A magyar diákok etnikai alapon szavaznak: 95 százalékuk adná voksát az RMDSZ-re. /Felmérés készült a BBTE magyar egyetemistáinak körében. /Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

Az RMDSZ nov. 19-én megalakította Olténiában, Motruban szervezetét. Az első olténiai RMDSZ-szervezet megválasztotta ideiglenes vezető tanácsát, amelyet Vintilescu Emese irányít. Az alakuló közgyűlésen 17-en vettek részt, az aláíró kezdeményező csoport tagjai pedig 40 főt számlálnak. A szervezet képviselőjelöltje Csontos József. /RMDSZ-szervezet Olténiában. = RMDSZ Sajtófigyelő, nov. 23. - 469. sz./

Nov. 22-én Budapesten, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén az MSZP a határon túli magyarok érdekeit képviselő parlamenti szószóló intézményének a megteremtését és a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó állandó parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte, közölte Tabajdi Csaba szocialista képviselő. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a szomszédos államokban élő magyarok egyes kedvezményeiről és támogatásáról, az úgynevezett státustörvényről szóló tervezettel kapcsolatosan elmondta, hogy mind a határon innen, mind a határon túl széles körű az érdeklődés. Varga Attila (RMDSZ) úgy fogalmazott, hogy nagy várakozás előzi meg az egész erdélyi magyar társadalomban az úgynevezett státustörvény elfogadását. Elmondta: miután Magyarország hamarabb lesz az Európai Unió tagja, mint a szomszédos országok, félő, hogy a schengeni határok újabb vasfüggönyt jelentenek majd. /Az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt a státustörvény. = RMDSZ Sajtófigyelő, nov. 23. - 469. sz./

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"