Nov. 29-én a választások nyomán kialakult helyzetet értékelte az RMDSZ Operatív Tanácsa Bukarestben tartott ülésén. Az OT közleményt adott ki. Az RMDSZ államelnök-jelöltje, szenátorjelöltjei és képviselő-jelöltjei az 1996-osnál jobb százalékarányt értek el, és ezáltal a minden valószínűség szerint az eddiginél erősebb parlamenti képviselete lesz a romániai magyarságnak. Az RMDSZ aggodalommal vette tudomásul, hogy a választásokon előretört a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt. A Társadalmi Demokrácia Pártjának memoranduma a valós együttműködéshez nem elégséges. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Nov. 30-án találkozóra találkoztak az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt vezetői. A találkozón az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, valamint Kelemen Hunor SZET-elnök. Az NLP-t Valeriu Stoica, a párt első alelnöke, illetve Paul Pacurariu alelnök képviselte. A megbeszélésen a résztvevők elemezték a Társadalmi Demokrácia Pártjának memorandumát. A PDSR kisebbségi kormány-alakításának támogatását illetően, a NLP vezetői tájékoztatták az RMDSZ vezetőségét pártjuk prioritásairól. A következő napokban az RMDSZ is elkészíti a Szövetség prioritásait, amelyeknek elfogadásától teszi függővé a megalakítandó kisebbségi kormány támogatását. A találkozón mind a két politikai alakulat vezetői egyetértettek abban, hogy a demokratikus ellenzéknek szolidárisan kell fellépnie annak érdekében, hogy visszaszorítsa a szélsőséges nacionalizmust. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. - 1862. sz./

Nov. 29-i televíziós interjújában Ion Iliescu elégedetten nyilatkozott az ellenzéki demokratikus pártok PDSR-memorandummal kapcsolatos válaszáról. A PDSR-elnök ésszerűnek nevezte a liberálisok, a demokraták és az RMDSZ reakcióját. Elmondta, pártja elképzelései szerint a nov. 27-én közzétett memorandumtervezet csak a tárgyalások alapját jelenti. Pártja kész tárgyalni a három demokratikus párttal az ellenzék és a hatalom együttműködésének konkrét feltételeiről. Nem zárta ki, hogy a megalakuló kisebbségi kormány programjába bekerüljenek az együttműködésre kész alakulatok célkitűzései, ha ezek országos érdeket szolgálnak. A PDSR-elnök ugyanakkor úgy vélte, természetes, hogy a pártok képviselői nem szabtak külön feltételeket azért, hogy az elnökválasztások december 10-i második fordulójában őt támogassák a szélsőséges-nacionalista Corneliu Vadim Tudor ellenében. /Ion Iliescu elégedett a válasszal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

"Az Országgyűlés nov. 28-i ülésén Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejezte reményét, hogy a romániai választások után a jószomszédi viszony, a jogállamiság alapelvei és az euroatlanti integráció tekintetében nem következnek be alapvető változások. "Valóban nagy mértékben megerősödött egy szélsőséges, antiszemita, magyarellenes politikai erő Romániában "- értékelte. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy a demokratikus erők "földcsuszamlásszerű" vereséget szenvedtek. Az RMDSZ és a magyar kormány ugyanakkor továbbra is Erdélyben szeretne a romániai magyarságnak jövőt látni - szögezte le Németh Zsolt. - Csurka István, a MIÉP elnöke úgy vélte, Romániában az történt, mint 1994-ben Magyarországon, csak eredeti román változatban. 1994-ben Magyarországon az MSZP főlényes győzelmet aratott, és az SZDSZ-szel koalícióra lépett. Csurka István nov. 29-én különben sajtótájékoztatón részletezte pártja állásfoglalását. Eszerint Magyarországnak véget kell vetnie annak az állandó visszavonuló politikának, amit a kisebbségi magyarsággal kapcsolatban folytat. Románia hátat fordított minden európai csatlakozásnak, a magyar kormánynak nincs miről tárgyalnia a lehetséges romániai elnökök közül sem Ion Iliescuval, se Vadim Tudorral. "Ha európai segítséggel nem vívja ki a magyarság az autonómiáját, vagy azt, hogy bizonyos határkiigazítások történjenek, akkor nagyon nehéz lesz" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva közölte: a határkiigazítás ügyét csak lehetőségként vetette fel, jelezve, hogy "ide is el lehet jutni", bár - mint hozzátette - jelenleg nincs olyan helyzet, amelyben érvényesen lehetne foglalkozni ezzel a problémával. Véleménye szerint Románia a Kelethez - Ukrajnához, Oroszországhoz, a FÁK keleti tagállamaihoz - csatlakozott, azokhoz az országokhoz, amelyek annak a szovjet uralkodórétegnek a birtokában vannak, ami állítólag már nincs. Nov. 29-i, szerda reggeli, szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: nem kívánja a magyar-román viszonyt elkapkodott előzetes nyilatkozatokkal rontani és a kormány a romániai magyarság pártja értékelésének ismerete nélkül sem kíván véleményt alkotni. Szerinte a most megbukott koalíció európai kormány volt, amelyikkel meg tudták találni a hangot, annak ellenére, hogy a magyar kormány nem tartotta kielégítőnek a kisebbségi kérdés kezelését. /További magyar visszhangok a romániai választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

A Demokrata Párt ellenzéki tömörülés létrehozását javasolta, az RMDSZ nov. 30-án a Nemzeti Liberális Párttal tárgyalt. Verestóy Attila szenátor tájékoztatott a tárgyalás eredményéről. Az RTDP memorandumáról megállapították, hogy ez a dokumentum egy jó elvekből felépített szándéknyilatkozat, amely nem tartalmaz garanciákat. Legtöbb pontját vállalja az RMDSZ is, hiszen saját programjában is szerepelnek. Ilyen pontok az integráció elősegítése és felgyorsítása, a társadalmi reform folytatása, az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány minimálisra szorítása, a privatizáció folytatása, a kis és középvállalatok támogatása. Az RMDSZ sajátos igényeinek teljesítését is kéri. Pillanatnyilag még nem ismert mennyire hajlik az RTDP az ellenzék kéréseinek teljesítésére, ugyanis közös tárgyalásra még nem került sor. /Gál Mária: Folyamatosan egyeztet a demokratikus ellenzék. A támogatás fejében konkrét garanciákat kér az RMDSZ, a DP és az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Az RTDP által kezdeményezett megállapodás aláírása nem függ az elnökválasztások második fordulójának időpontjától - jelentette ki Ion Iliescu, az RTDP elnökjelöltje. Azzal kapcsolatban, hogy az NLP, DP és RMDSZ kéréseit is foglalják be az RTDP kormányprogramjába, Iliescu úgy vélekedett: az RTDP saját és nem mások programjáért vállalt felelősséget. - Corneliu Ciontu, az NRP alelnöke kijelentette: pártja hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. Elmondta: az NRP vezetősége az együttműködést világosan megfogalmazott, dokumentumban rögzített megállapodás alapján képzeli el. /Iliescuék szívesen fogadják a demokratikus ellenzék ötleteit. Az NRP hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Brassó megyében november 26-án a választásra jogosultak 67,84 %-a voksolt, 1996-ban nagyobb volt a részvétel, 78,2 %-os. Az államelnökjelöltek közül a szavazatok 28,7 %-át C.V. Tudor, 23,7 %-át Ion Iliescu, 18,4 %-át Theodor Stolojan, 12,2%-át Mugur Isarescu szerezte meg. Frunda Györgyre Brassó megye szavazópolgárainak 7,3% (23 958 szavazat) voksolt. Petre Roman 3, míg Teodor Melescanu 2,5%-ot ért el. A képviselőházi jelöltekre leadott szavazatok aránya a következőképpen oszlik meg: az RTDP 27,3, az NRP 17,7, az NLP 10,7, a DK 2000 6,61, a DP 5,6, a SZR 5,29 % szavazatot kapott. Kovács Csaba RMDSZ-képviselőre 26 957-en (8,62 %) szavaztak. A szenátorjelöltekre leadott szavazatok aránya: RTDP 25,9 %, NRP 21,1 %, NLP 11,5 %, DP 9,2 %, RMDSZ 8,75 %, SZR 5,8 %, DK 2000 5,2 %. Aranyosi István RMDSZ-szenátorjelöltre 27 483-an szavaztak, s kevesebb mint kétezer szavazattal maradt le a demokrata párti jelölt mögött. Az RTDP-nek négy képviselője és egy szenátora, az NRP-nek két képviselője és egy szenátora, az NLP-nek és a DP-nek egy képviselője és egy szenátora, míg az RMDSZ-nek egy képviselője lesz a parlamentben. - Összehasonlításképpen: 1996-ban Frunda György államelnök-jelölt Brassó megye szavazatainak 7,4 %-át szerezte meg. Az RMDSZ szenátorjelöltje akkor 31 300 szavazatot (8,5 %), míg a képviselőjelölt 28 300 szavazatot (7,7 %) kapott. /Jól szerepelt az RMDSZ. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./

A Szekusdossziékat Átvilágító Bizottság (SZÁB) által közzétett listán megjelent Aranyosi István brassói RMDSZ-szenátorjelölt neve is. Aranyosi István cáfolta ezt , mondván, soha semmiféle kapcsolata nem volt a Szekuritátéval, nem írt alá semmiféle nyilatkozatot. Megfellebbezte a SZÁB-döntését. Szerinte lejáratási kísérletről van szó. Kevesen tudják, hogy Brassó megyében az NRP, a DP, a Szövetség Romániáért és az RMDSZ közel azonos eséllyel pályázott a szenátori tisztségre. Nem véletlen, hogy az NRP és a DP jelöltjeinek az átvilágítását a SZÁB a választások utánra halasztotta, őt pedig megpróbálták lejáratni. /Aranyosi István válaszol a vádakra. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./

December 2-4. között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítőkészség jegyében. Erdély kisebb-nagyobb települései egy-egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják, és velük közös ünnepi megemlékező programot szerveznek. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra, hogy a moldvai csángómagyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása magyar közösségünk összefogása nélkül nehezen elkerülhető. Kolozsvár Klézse csángómagyarjainak küldötteit fogadja. Dec. 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás, a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában bemutatják egy csángó néptáncegyüttes németországi útjának rövid filmjét. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncműsorukat a kolozsvári érdeklődőknek. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya, az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Tranzit Ház, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttműködése tette lehetővé. A Heltai Alapítvány Magyar meséskönyvet a csángó földre elnevezésű karácsonyi könyvgyűjtő akciót indít. /Pillich László: Kolozsvári csángó napok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Nyilvánosságra hozták a parlamenti mandátumok megoszlását. Ion Iliescu volt államfő párja, a PDSR 65 szenátori és 155 képviselői hellyel rendelkezik majd az új román törvényhozásban, a szenátori helyek 46,4 %-át, a képviselőházi helyek 44,9 %-át szerezte meg. A szélsőjobboldali Nagy-Románia Párt következik 37 szenátori mandátummal / 26,4 %/ és 84 képviselői hellyel /24,3 %/. A Petre Roman vezette Demokrata Pártnak 13 szenátora /9,3 %/ és 31 képviselője /9 %/ lesz. A Nemzeti Liberális Párt 13 szenátorral /9,3 %/ és 30 képviselővel /8,7 %/, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12 szenátorral /9 %/ és 27 /7,8 %/ képviselővel rendelkezik majd. További 18 képviselői helyet osztottak ki a különböző nemzeti kisebbségeknek. A szenátus összesen 140, míg a képviselőház 345 főből áll majd. Ez az arány a szavazatok újraosztásával alakult ki, eredetileg, a kapott szavazatokkal például Iliescu pártja a szenátusi helyek 37, a képviselői helyek 36,6 %-át nyerte el. /Mandátumok megoszlása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

"Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

Az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT) az államelnök-választás első fordulójának eredményei ismeretében felkéri a választókat, hogy a második fordulóban vegyenek részt a választáson, és szavazzanak Ion Iliescura, a PDSR elnökjelöltjére, a szélsőségesen nacionalista PRM jelöltjével szemben. Az RMDSZ területi elnökeinek hét végén tartott konzultatív tanácskozásáról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a romániai Magyarok távolmaradása a szavazástól a szélsőségesen nacionalista, demokrácia‑ és magyarellenes erők győzelmének esélyét növelné. Ezzel kapcsolatban Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: Amikor jövő vasárnap Iliescura szavazunk, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az RMDSZ a PDSR-vel való együttműködés mellett döntött. Iliescu támogatásával a szélsőségesen nacionalista erők visszaszorítására törekszünk - mondotta Markó Béla, aki viszont nem zárta ki az PDSR parlamenti támogatásának a lehetőségét. /Sz. K. [Székely Kriszta]: TEKT: Iliescu megszavazása az egyetlen lehetséges döntés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Hiába reménykedtek Kolozs megyében, az RMDSZ-nek nem sikerült a harmadik képviselői mandátum, a megyében maradt az egy szenátori /Eckstein-Kovács Péter/ és két képviselői /Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly/ mandátum. - 1990-ben Kolozs megyében az RMDSZ képviselőházi lista 88 126 szavazatot kapott, a szenátori pedig 89 953-et. Ez a szavazatarány akkor 3 képviselői és 1 szenátori mandátumot ért. /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter, és Podrádszky László, majd az 1992 februárjában lemondott Eckstein-Kovács helyébe lépő Balázs Sándor képviselő, a szenátor pedig Szőcs Géza volt./ 1992-ben az RMDSZ 3 képviselői mandátumot (74 216 szavazat), 1 szenátusi mandátumot (74 684 szavazat) nyert. Képviselők: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő. A Sinkó István halálával megüresedő helyet Neményi-József Nándor vette át, akit később kineveztek a Versenytanács tagjává, ezért le kellett mondania mandátumáról. Őt Bitay Levente követte. A Kolozs megyei szenátori tisztséget 1992-1996 között Buchwald Péter töltötte be. 1996-ban: 2 képviselői mandátum (72 633 szavazat), 1 szenátusi mandátum (74 181 szavazat). Képviselők: Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő, szenátor: Eckstein-Kovács Péter. 2000-ben tovább csökkent a szavazatszám: a képviselői listára 69 323-an, a szenátori listára pedig 69 221 érvényes szavazatot adtak le. Fehér megyében 1990-ben egy RMDSZ-es képviselő jutott be Brendus Gyula személyében, 1992-ben pedig egy szenátor, ezt a tisztséget Incze István töltötte be. 1996-ban, és 2000-ben sem sikerült képviselői vagy szenátori mandátumra szert tenni. Beszterce-Naszód megye 1990-ben 1 RMDSZ-es képviselővel rendelkezett (Szilágyi János), 1992-ben szintén egy képviselőt küldött (Szilágyi Zoltán), 1996-tól nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője. Szilágy megyének 1990-től 1 képviselője, és 1 szenátora van. 2000-2004 között Vida Gyula a negyedik, Seres Dénes pedig a harmadik mandátumát kezdi. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Több RMDSZ-mandátum a törvényhozásban. Kolozs megyének mégsem jutott harmadik képviselői hely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei dec. 1-jén politikai megállapodásra jutottak arról, hogy feloldják a Bulgáriával szemben fennálló vízumkényszert, és - feltételesen - hasonló lépést helyeznek kilátásba Románia esetében is. Az RTDP vezetői elégedetlenül vették tudomásul, hogy az Európai Unió csak Bulgária esetében hozott politikai döntést a vízumkényszer feltétel nélküli feloldásáról, míg Romániával szemben a vízumok eltörlését feltételekhez kötötték. A közép- és kelet-európai EU-tagjelöltek közül az uniós tagállamok már csak e két országgal szemben tartottak érvényben vízumkötelezettséget, elsősorban az illegális bevándorlással kapcsolatos gondok miatt. Az uniós miniszterek egyelőre csak elvi döntést hoztak, felkérve egyúttal az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül terjesszen elő jelentést arról, milyen intézkedéseket tett Bulgária a határellenőrzés megszigorítása és az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök szerint az EU ″szerencsétlen diszkriminációt alkalmazott, ami Románia nemzetközi besorolását tükrözi″. Ion Iliescu pártelnök hangsúlyozta, hogy a románokat kevéssé érdekli a vízumprobléma. Ezt a kérdést véleménye szerint a román gazdaság talpraállításával lehet megoldani, hogy a románok ne másutt a világban kényszerüljenek munkát keresni maguknak. - Markó Béla RMDSZ elnök a Mediafaxnak kijelentette: az EU döntése a szélsőséges erők előretörésének tulajdonítható. /Még várni kell a vízumkötelezettség feloldására. Az RTDP elégedetlen az EU-döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Szamosújváron dec. 3-án rendezték meg a csángó napot. Róka Szilvia, a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke, Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését - jelentette ki Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezőségi magyarok helyzete között. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára, amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait, kultúráját. - Adományokat ajánlottak fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága, az Arménia - Kolozsvár, a helyi RMDSZ-szervezet, a szamosújvári Cserkész Szövetség, a Téka Alapítvány, a református egyház, valamint a Szabadság napilap. - Tíz táncosból, négy zenészből és 30 klézsei, magyarul tanuló gyermekből álló csoport érkezett dec. 1-jén Kolozsvárra. Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak, melyek biztosították a szállást, valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. /Sikeres Csángó Nap Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Kaffka Margit 1880 júniusában született Nagykárolyban, és 1918. december elsején hunyt el, Budapesten. Az írónő halálának 82. évfordulója alkalmából dec. 2-án Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság, illetve a helyi RMDSZ képviselői az RMDSZ-székház Kaffka-termében tartottak megemlékezést, majd megkoszorúzták a parkban lévő szobrot, amelyet a Színek és évek szerzőjének tavaly állítottak a szülővárosában. /(bor): Nagykároly. Kaffka Margit-megemlékezés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

Az új kormány az európai normák szellemében harmonikus kapcsolatokra törekszik majd Magyarországgal - jelentette ki Adrian Nastase leendő kormányfő. Elmondta: következetes, szigorúan az európai normáknak megfelelő álláspontra van szükség, alapvetően a magyarság ügyében. Szerinte nincs egyetlen olyan európai jogszabály sem, amely kötelezően kimondaná, hogy a nemzeti kisebbség számára állami anyanyelvű egyetemet kell létesíteni. Ugyanakkor a magyar nyelvű felsőfokú oktatás kérdésében is lehet kompromisszumot találni - hangsúlyozta. Úgy vélte: az NRP előretöréséért az RMDSZ-t is bizonyos felelősség terheli: az RMDSZ tagja volt annak a kormánynak, amelynek tevékenysége katasztrofális következménnyel járt. /Harmonikusabb román-magyar kapcsolatokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság elkezdi a beérkezett fellebbezések megtárgyalását. Két-három személy kivételével mindenki megóvta a bizottság döntését. A nyilvánosságra hozott listán szereplő Rákóczi Lajos és Fazakas László Bihar megyei képviselőjelöltek, valamint Aranyosi István Brassó megyei jelölt szintén éltek a fellebbezés lehetőségével. Az RMDSZ-es politikusok részéről csak a szenátusi listán induló Bárányi Ferenc nem nyújtott be óvást. Mint ismeretes Bárányi esetében a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott politikai rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András Máramaros megyei képviselőjelölt a bizottság döntése nyomán visszalépett a jelöltlistáról. Helyét a soron következő jelölt, Takács Attila matematikatanár foglalta el. - Az eddig ismerteken kívül újabb, állambiztonságot érintő lista is létezik. - Ez olyan személyekre vonatkozik, akiknek a tevékenysége az állambiztonságot érinti. A listán minden párt részéről szerepelnek nevek, tehát az RMDSZ részéről is. - Az eddigi vizsgálatokból is kiderül, hogy az RMDSZ inkább megfigyelt és nem megfigyelő szervezet volt. Ezt az is bizonyítja, hogy csak egyetlen RMDSZ-es jelölt tevékenysége minősült politikai rendőrségi tevékenységnek - hangsúlyozta Csendes László. - Gheorghe Onisoru bizottsági elnök elmondta, Corneliu V. Tudor dossziéja eltűnt a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) irattárából. A dosszié nem veszett el teljesen, ugyanis erről mikrofilm készült, amely jelenleg a hírszerző szolgálat mikrofilm archívumában található meg. Mint ismeretes, az átvilágító bizottság több liberális képviselő politikai múltjában foltokat fedezett fel. Többek között Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt is meghallgatásra idézték a bizottság elé. - Valeriu Stoica, az NLP első alelnöke a kollaboránsnak minősített személyeket, valamint azokat, akik politikai rendőrségi jellegű tevékenységet folytattak - nevezetesen Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt, Alexandru Paleologut és Vasile Danilat - arra szólította fel, hogy az igazságszolgáltatás döntéséig függesszék fel tevékenységüket a parlamentben. /Vadim dossziéja eltűnt, a mikrofilmet még keresik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Dec. 5-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, tájékoztatást adott a romániai választás utáni helyzetről, az RMDSZ eredményeiről, valamint arról, hogy milyen prognózisok várhatók. A szövetségi elnök kijelentette: ″A miniszterelnök úr is egyetértett azzal a nézetünkkel, hogy a PDSR-vel csak úgy tudunk bármiféle együttműködést elképzelni, ha az nem téríti le az RMDSZ-t az eddigi útjáról.″ /Markó-Orbán megbeszélés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./ Markó Béla szövetségi elnök a Duna Televízió december 4-i Napóra című műsorában a Napórában elmondta: jelentős eredményt jelent az, hogy a szövetség a 140 fős Szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős Képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Markó Béla úgy vélte: az RMDSZ választási kampányának legfőbb erénye az egység volt. A szövetség elnöke felhívást intézett az erdélyi magyarsághoz, amelyben a romániai elnökválasztások második fordulóján való részvételre hívta fel a magyar szavazókat. Mind a romániai magyar közösségnek, mind a romániai társadalom egészének alapvető érdeke úgy cselekedni, hogy mindenképpen megakadályozza Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt jelöltjének államelnökké választását. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 5. - 1864. sz./

A határátlépés kérdésére is megoldást ajánl a státustörvény tervezetének az a változata, melyet december 13-án a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé terjeszt a magyar kormány. Erről Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár nyilatkozott a Krónikának azután, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetőivel tárgyalt. "Ebben a jogszabályban kell biztosítani a határátlépéssel és a magyarországi tartózkodással kapcsolatos jogosultságokat is″ - szögezte le Németh Zsolt. - Olyan javaslatot fogalmazunk meg, amely a vízumkényszer esetleges bevezetését követően is díjtalanul biztosítja a határon túli magyar igazolvánnyal rendelkezők számára a Magyarországra való beutazást.″ Markó Béla szövetségi elnök elmondta, további egyeztetést igényel az, hogy változtatja-e a státustörvény tervezetébe foglalt jogok kiterjesztése az RMDSZ-nek a külhoni magyar állampolgárságot érintő álláspontját. A határon túli magyar igazolvány a szövetségi elnök értelmezése szerint feljogosítaná a határon túli magyarokat arra, hogy a lehetséges legnagyobb kedvezményben részesüljenek. /Bővítik a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke a képviselői mandátumhoz szükséges szavazatok mintegy 95 %-át, 22 124 voksot kapta meg a november 26-i választásokon, tehát már a (képviselői) páholyban érezheti magát. A Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke kifejtette, hogy az elmúlt négy esztendőben a szervezetépítésbe fektetett munka nem volt hiábavaló. A képviselői listára kétezer, szenátori listára háromezer szavazattal kaptak többet megyei szinten, mint 1996-ban. Az RMDSZ-t nem pártnak tekintik, hanem önkormányzatnak, ahol minden magyar embernek helye van valamilyen módon. Az 1996-os 5,19 %-hoz képest most 6,46 % az RMDSZ-képviselőlistára leadott szavazatok számaránya. 1990 óta talán először, a bánsági magyar közösség tagjai nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a többség. Toró T. Tibor Corneliu Vadim Tudor és a Nagy-Románia Párt előretörését azzal indokolta, hogy a demokrácia elveit értéknek tekintő románok nem találták meg azt a pártot, amelyre szavazhattak volna, és nem mentek el szavazni. Az elégedetlen rétegek viszont megtalálták azt a hangot, amelyet hallani szerettek volna. A "radikális, szélsőjobb és baloldali politika keveredéséből összeötvözött, demagóg, populista retorika volt, amelyet Vadim Tudor megütött.″ Toró hangsúlyozta: "le kell számolnunk a bánsági tolerancia mítoszával.″ "Ha megfelelő módon szítják, itt is felszínre tör az idegengyűlölet, a többségiek nem toleránsabbak a kisebbségekkel szemben mint máshol.″ A képviselő szerint az RMDSZ-nek nem kell koalícióra lépnie a PDSR-vel. /Pataki Zoltán: "Le kell számolnunk a bánsági tolerancia mítoszával″ Temesváron többen szavaztak a tulipánra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Vadim Tudor előretörése nagy baj Románia és benne a romániai magyarság számára. Várható, hogy a külföldi képviseletek előtt kígyózó sorok még hosszabbak és lesznek. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója hangsúlyozta: ″az idei választási kampányban az RMDSZ-t és a magyarságot nem a Vatra Romaneasca, nem a Nagy-Románia Párt, a Románok Nemzeti Egységpártja vagy a legionáriusok támadták, hanem a magyar közszolgálati rádió egyik-másik műsora, a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Magyarok Világszövetsége, illetve szövetségünk saját tiszteletbeli elnöke.″ Az RMDSZ-nek ″át kellene gondolnia végre azt is, hogy mennyi hasznot és mennyi kárt okoz az, ha tiszteletbeli elnöke állandóan a szövetség ellen és ezzel a legitim erdélyi magyar érdek ellen cselekszik. Nem azt mondom, hogy Tőkés Lászlót ki kell zárni a szervezetből. Azt mondom, Tőkés László egyetlen jelét nem adja már annak, hogy az erdélyi magyarságot teljes sokszínűségében integráló személyiség. S akkor vállaljon platform vezetői tisztséget annál a politikai irányzatnál, amelyhez szíve közelebb áll, a tiszteletbeli elnökséget pedig az RMDSZ szüntesse meg vagy bízza másra. Az RMDSZ-nek a mostani választások tapasztalataiból le kell vonnia a tanulságokat, s újra kell gondolnia azokat az elveket, amelyeken az egész szövetség nyugszik. S ugyanakkor a magyarországi politikai osztálynak világosan a tudomására kell hozni, hogy hálásak vagyunk a támogatásért, de efféle beleszólások ártanak nekünk.″ /Tibori Szabó Zoltán: Bambán a pampán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Nincs békesség Marosvásárhelyen azóta, hogy RMDSZ-es Fodor Imre polgármestert Dorin Florea parasztpárti vezető váltotta fel, ezt mutatta a legutóbbi marosvásárhelyi tanácsülés. Napirenden szerepelt, immár sokadszor a polgármesteri hivatal felépítése, és ezzel kapcsolatban szóváltásra, sértegetésekre is sor került. Dorin Florea polgármester kijelentette: a hivatal nem jótékonykodási intézet, nem azért vesznek fel oda embereket, mert megélhetést kell nekik biztosítani, hanem azért, hogy jól dolgozzanak.- Dorin Florea saját embereit akarja alkalmazni. /Máthé Éva: Nincs béke a hivatalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A liberális pártelnök, Mircea Ionescu-Quintus szerepelt a szekus listán. Elgondolkoztató volt a kijelentése: ″Olyan tisztségeket töltöttem be, hogy ha bűnösnek éreztem volna magam, eltüntethettem volna a dossziémban lévő iratokat.″ Ez megerősíti azt, hogy a dossziékat átnézték valakik, jó néhány ismert politikusét eltüntették, kifehérítették. Az pedig közismert, hogy a ma is aktív (azaz 1989 decembere után ″átállt″, s az 1990 márciusában újjáalakult titkosszolgálatoknál tovább szolgáló) ügynököket, besúgókat, hírszerzőket védi a törvény, akkor is, ha szenátorok vagy képviselők. Nyilván minden politikai alakulatba beépültek, s e szabály alól nem lehet kivétel az RMDSZ sem. /R. Gy.: Hiányjeles dossziék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 5./

A második világháború után Európában először fordul elő, hogy egy párt, melynek vezetői a gépfegyverrel való kormányzást emlegetik programjukban, ilyen sok szavazatot kapjon demokratikus választásokon - jelentette ki Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Szerinte nemcsak a romániai magyarság, de az egész román társadalom érdeke, hogy Vadim Tudor ne legyen köztársasági elnök: ki kell mondani, hogy Iliescura kell ütni a pecsétet. /Márton Árpád képviselő szavazásra buzdított. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

A kolozsvári magyar konzulátus telefonja egyfolytában cseng, amióta a szélsőségesen nacionalista Vadim Tudor bejutott az elnökválasztások második fordulójába. "Tízszeresére növekedett a telefonhívások száma, az emberek tudni akarják, hogyan távozhatnak innen, mit kell ennek érdekében tenniük″ - idézte Financial Times dec. 5-i számának kolozsvári riportja Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét. Vadim Tudor ugyanis vitriolos támadásokat intézett a kisebbségek, köztük a magyarok ellen. Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette, hogy ha Tudor nyeri a választásokat, feloszlatja a magyar pártot. Funar kijelentette az angol lap munkatársának, hogy "a magyar párt vezetése szélsőséges és románellenes... Románia egyik városában élünk, lehetséges, hogy a magyarok ezt nem tudják. Hihetetlen, hogy román állampolgárok ilyen magatartást tanúsítanak a nemzeti zászlóval szemben, az ilyen embereknek mentális problémáik vannak″. Nem véletlen, hogy sok befektető más térségekre vetette szemét a viszonylag gazdag Erdélyi térségben, és Temesvár vagy Arad manapság gyarapodik - írta a brit üzleti körök lapja. /A Financial Times kolozsvári riportja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja cáfolta a Financial Times értesülését. Semmilyen érzékelhető változás nincs sem a vízumforgalomban, sem a letelepedési kérelmeket illetően, se az érdeklődők között - jelentette ki a magyar főkonzul. Ebben az évben mintegy 250 ember adta be kérelmét, ezeknek a 80 százaléka olyan nyugdíjas, aki a gyermekeihez megy Magyarországra. A főkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy a kép nem ilyen rózsás, mert Magyarországon a közigazgatási hivatalokban körülbelül ennek a tízszeresét nyújtják be a romániai magyarok. /Alföldi László cáfol: Nem ostromolják a főkonzulátust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dec. 4-én Fugyivásárhelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyházmegyéinek harminc lelkészi és világi tisztségviselője megalapította a Református Megújulási Közösséget. A kezdeményezőket ″az évek óta tartó egyházi törvényességi válság legújabb fejleményei″ késztették erre a lépésre. A válság egyik forrása - állapították meg -, hogy az egyházi vezetés által kezdeményezett fegyelmi ügyek többnyire személyes vonatkozásúak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága nem volt hajlandó kiszolgálni az egyházkerületi vezetés elvárásait. Ez volt feloszlatásának valódi oka. A kezdeményezők szerint a közgyűlésen elnöklő püspök ″megengedhetetlen hangnemben, trágár szavakat használva″ késztette ilyen döntésre a közgyűlés résztvevőit. ″A Református Megújulási Közösség kielemezte az általános választásokkal kapcsolatos püspöki (RMDSZ tiszteletbeli elnöki) megnyilvánulásokat, és megállapítja: azok nélkülözték a reálpolitikai meggondolásokat, és elbizonytalanítva az RMDSZ választói táborát, veszélyeztették a szövetség választási eredményeit. Ez a kétértelmű viszonyulás odáig vezetett, hogy megrontotta az egyházkerület eddig közismerten jó ökumenikus kapcsolatait is.″ A Megújulási Közösség szerint a krisztusi örömüzenet helyét átvette a nemzetieskedő populista politizálás, a törvényesség helyét a centralista önkény. A közösség fájdalommal állapította meg, hogy sem a Romániai Református Egyház Zsinata, sem a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, sem a Magyarok Világszövetsége keretében nem valósult meg az egységesülési törekvés. A Megújulási Közösség dec. 13-án az érmihályfalvi református templomban fórumot tart. A találkozó napirendjén az egyház megújulásának programtervezete szerepel. /Megalakult a Református Megújulási Közösség. Nemzetieskedő, populista politizálással vádolják Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Kállay László fugyivásárhelyi lelkész, a Közösség egyik alapítója szerint elsődleges céljuk, hogy a szeretetlenség lelke kikerüljön az egyházból. Tőkés László püspök szerint a megújulás csak ürügy az egyházkerület és püspöke elleni támadásra. Összehívják az esperesek kollégiumát, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. ″Megítélésem szerint ez olyan egyházi belügy, amelynek megvitatását nem a világi sajtó hasábjain kellene elkezdeni″ - nyilatkozta a püspök. A szöveg megfogalmazói az egyházon belül is benyújthatták volna javaslataikat, tette hozzá. /Az esperesek tanácsa elé kerül a Református Megújulási Közösség ügye. Tőkés ürügynek tekinti a megújulást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Ion Iliescu államfőjelölt dec. 7-én, bukaresti sajtóértekezletén megerősítette, hogy kisebbségi kormányt tervező pártja, az RTDP együttműködik majd a parlamentben a szélsőségesen nacionalista NRP-vel. Úgy fogalmazott, hogy bár a két párt politikája és programja egymással összeilleszthetetlen, a parlamentben lesz együttműködés a két párt között "egyes törvények elfogadása érdekében″. - Ha akarjuk, ha nem, az NRP 3 millió szavazót képvisel, és az RTDP-nek teljesítenie kell azt a küldetést a törvényhozás területén, amellyel választói megbízták - fogalmazott Ion Iliescu. - Az RTDP mostanáig kizárta az együttműködést Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista pártjával, s azt hangsúlyozták, hogy a párt kisebbségi kormánya számára a demokratikus parlamenti ellenzék - a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és esetleg az RMDSZ - külső támogatását igyekeznek megszerezni. Az RTDP a hét elején felfüggesztette a demokratákkal és a liberálisokkal kezdett tárgyalásokat, majd Ion Iliescu kijelentette: államfőként "nem fog engedni az RMDSZ zsarolásának″. /Iliescu: az RTDP együttműködik majd az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, államelnök-jelölt, Ceausescu hajdani udvari költője, aki a választás második fordulóján, dec. 10-én Iliescuval mérkőzik az elnöki címért, híres szélsőséges, uszító kijelentéseiről. Ebből idéz néhányat a Magyar Nemzet: ″Hatalomra jutásom esetén a magyaroknak egyik szemükkel bőröndjükön, a másikkal a határvonalon kellene lenniük.″ ″Jó lesz golyóálló mellénnyel járni az országban, mert gépfegyverrel fogom kormányozni az országot.″ ″Gheorghe Funart nevezném ki miniszterelnöknek.″ ″Törvényen kívül nevezném a szegregacionalista RMDSZ-t, és meglincseltetném annak vezetőit.″ ″A magyarokat, akik Európa idegbeteg emberei, állandó jelleggel nyugtatókkal injekcióznám.″ ″Militarizálnám Hargita és Kovászna megyét.″ ″A multikulturális egyetemnek Horthy-Hitler nevet adnám.″ /Vadim Tudor ″aranyköpéseiből″. = Magyar Nemzet, dec. 8./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) december 13-i és 14-i ülésén vitatják meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetet, mellyel 80 éves adósságot törleszt a magyar állam a határon túli magyarokkal szemben - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Budapesten, a dec. 6-i sajtóbeszélgetésen. Elkészült a törvénytervezet normaszövege, ezt egyeztetik a parlamenti pártokkal, valamint a diplomáciai képviseletek vezetőivel is. "Minden valószínűség szerint a jövő esztendő elején az Országgyűlés elé kerül a tervezet, de annak hatályba lépése csak 2002. január 1-jén történhet meg leghamarabb″ - közölte. A törvénytervezet koncepciója szerint a szomszédos országokban élő magyarok fényképes igazolványt kapnak majd, amellyel különböző kedvezményeket vehetnek igénybe az anyaországban. A határon túli magyar szervezetek ajánlása alapján, egy anyaországi szerv adná ki az igazolványokat mindazoknak, akik nem magyar állampolgárok és nem rendelkeznek állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel. A szomszédos államokban élő állampolgárok magyarságukat több kritérium szerint igazolhatják: a magyar nyelv ismeretével, az elvégzett magyar nyelvű iskolával, egyházi nyilvántartással vagy egyéb módon is. Kedvezményekben részesülnének az oktatás, az egészségügy, az utazás és a munkavállalás terén, de az érintettek kedvezményes beutazásra is jogosultak lennének a schengeni rendszer bevezetése esetén. "A kormány kész érdemi vitát folytatni a Magyar Állandó Értekezleten a kettős állampolgárság kérdéséről, de azt külön kezeli a törvénytervezettől″ - jelentette ki a külügyi államtitkár. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke egy korábbi közvélemény-kutatás eredményeit ismertette, melyből kiderült, hogy a szomszédos országokban élő magyarok mintegy 70-80 százaléka jelentette ki, hogy szeretné igénybe venni a törvénytervezet által biztosított jogosultságokat. - A tanácskozáson képviselteti magát az RMDSZ, Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Vajdasági Magyarok Szövetsége , a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Szlovéniából a Muravidéki Magyarok Nemzeti Önigazgatási Közössége, a nyugati magyarságot pedig a Magyar Nyugati Tanács. /Kétnapos MÁÉRT-ülést terveznek Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./