A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának Mármaros egyházmegyei rendezvényei között, július 9-én került sor Színérváralján egy nem mindennapi ünneplésre. A helyi református templomban Tőkés László királyhágómelléki püspök hirdetett igét, miután Bak Lászlóné Major Enikő helybeli tiszteletes asszony és Szilágyi Béla RMDSZ-elnök, egyházmegyei főgondnok üdvözölték a hallgatóságot. Tőkés László püspök tolmácsolta a jelenlévőknek a világtalálkozó két alapmondanivalóját: megmaradni magyarnak és lehetőleg otthon, s kibővítette azt egy harmadik alapgondolattal: egységben maradni meg magyarnak. A több mint három órás, kulturális műsorral kibővített istentisztelet után, a tömeg meglátogatta a két püspök által felavatott Erdős Sylvester Jánosról elnevezett Ifjúsági és Rehabilitációs Központot, valamint az Erdős János múzeumot. Az új épület termeiben Pákey Sándorné Gyerkó Mária helybeli képzőművész kiállítását is megtekinthették az érdeklődők. Ezután a tömeg a város temetőjébe vonult, ahol előbb a zágoni Zágonyi Károly - nem is olyan régen felavatott - kopjafájánál emlékeztek meg az amerikai szabadságharc és a 48-as magyar forradalom kiemelkedő alakjáról. A Szinérváraljáról elszármazott honvéd, a forradalom leverése után Amerikába vándorolt, ahol -hőstettei révén - nevét az USA történelmébe is beírta. A megemlékezés az első világháború szomorú, tragikus eseményeit felidéző II. Székely Hadosztály tömegsírjánál folytatódott. /Farkas E. Zoltán: Zágonyi Károly emléke a Református Világtalálkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Júl. 12-én tartotta újraalakuló gyűlését a Háromszéki RMDSZ Területi Szervezetének önkormányzati tanácsa: a választások után mandátumhoz jutott 278 RMDSZ-tanácsos, polgármester a reméltnél is nagyobb számban volt jelen a fórumon. A 9 tagú választmány elnöke Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester lett, alelnökök Ádám Attila (Zabola), illetve Albert Dénes (Barót) polgármesterek. Az ülés végén politikai állásfoglalásokat is megszavaztak. Ezek szerint a közeli SZKT-n a háromszékiek az RMDSZ-es parlamenti jelöltek állóurnás előválasztása mellett foglalnak állást. /(Flóra Gábor): Albert Álmos újabb megbízatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója értékelte a választás eredményét: Ádáz belső harcokat okoztak az RMDSZ-ben a szövetségnek a helyhatósági választásokon elért eredményei. A Markó Béla szárny szerint a szövetség Erdélyben a legerősebb politikai alakulatnak bizonyult, hiszen idén az RMDSZ 148 polgármesteri székhez jutott, tizennéggyel többhöz, mint 1996-ban. A Tőkés László körüli csoport mindennek az ellenkezőjét állítja: csúfosan elvesztettük Marosvásárhelyt, kudarc az is, hogy Kolozsváron ismét Funar lett a polgármester. A választások alapos, adat- és tényszerű elemzésére ez idáig egyik szárny sem vállalkozott. Tibori szerint a romániai magyar választó az idén is az egységre szavazott. Markó Béla kilátásba helyezte, hogy azokat, akiknek "túlságosan nehéz a hűség", útjukra engedik. Tibori szerint a vásárhelyi vereség egyik oka talán éppen az volt, hogy Fodor Imre eddigi polgármester nem szólította meg városa románságát. Az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Romániai Demokratikus Konvenció jelöltje olyan magyarellenes kampánnyal győzött Marosvásárhelyen, hogy ehhez képest Funar kolozsvári kampányfogásai is elhalványultak. /Tibori Szabó Zoltán: Lélektani terhek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Dáné Tibor Kálmán, Kolozsvár és Erdély egyik közismert alakja, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztályát vezeti, ugyanakkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület titkára. Elmondta, hogy 1979-ben elvégezte Kolozsváron az egyetemet, a matematika szakot. A Hét hetilap tudomány rovatához került, majd Mócson, 1983-tól pedig Kolozsváron tanított. 1982-től elkezdte szervezni Kolozsváron az Ember és természet szabadegyetemi kollégiumot. 1991-92-ben a kolozsvári tanfelügyelőségen dolgozott, majd egy évig vezette a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségét. 1993-ban alakult meg az RMDSZ mai önkormányzati struktúrája. Azóta az RMDSZ főosztályvezetője és az EMKE titkára. Fontosnak tartja a felnőttképzést. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Az önszerveződés terén sok szakmai szervezetnek a létrehozását segítették. Most abban kellene segíteni a civil szervezeteket, hogy megerősödjenek. Főleg azokat, amelyek háttérintézményként működnek az egyetemmel. /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Bolyai Társaság/. /Ördög I. Béla: Találkoztam elégedett erdélyi magyarokkal Egy "javíthatatlan" közszolgáló. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./"

" Buchwald Péter 1989. decemberéig Kolozsváron gyógyszerkémiai kutatóintézet főkutatója volt, 1974-ben doktorált, több találmányát szabadalmaztatták. 1990. január 6-tól az RMDSZ javaslatára az akkor megalakult Nemzeti Megmentési Front Kolozsvár városi alelnöke volt augusztusig, majd októbertől 1992. szeptemberéig az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. 1992. októberétől 1996. szeptemberéig Kolozs megye szenátora, majd 1996. december 26-tól 2000. június 16-ig a megye alprefektusa. Az idei választásokon a megyei tanácsosi listán bejutó helyen indult. Sokan azt várták, hogy Buchwald Péter megmarad alprefektusnak a novemberi országos választásokig, de ő nem így döntött. Összeférhetetlenség van a két tisztség között, választania kellett, a megyei tanácsosi tisztséget választotta. Buchwald Péter a megyei tanács alelnöki székére pályázott, azonban az RMDSZ frakciója Kerekes Sándort választotta meg erre a tisztségre. Buchwald Péter ezt személyes kudarcnak fogta fel, úgy látta, hogy eddigi munkáját nem értékelték. Szerinte azért döntöttek így, mert ő a Reform Tömörüléssel együtt, a belső ellenzék politikai vonalát vivő Kolozs megyei RMDSZ-ben az RMDSZ országos vezetésének politikai irányát képviseli. Úgy látta, hogy "ebben a balkáni bizánci szellemű román politikai életben" lehetőségeik csak akkor vannak, "ha a hatalomban vagyunk." Visszaemlékezett a múltra: "Az RMDSZ-en belül első pillanattól kezdve létezett egy úgynevezett belső ellenzék: amikor Domokos Gézát megválasztották, ez ellen összeállt a Szőcs Géza vezette radikális vonal, Markó Béla megválasztása után pedig a Markó-Tőkés vonal mentén alakult ki ez az ellenzékiség." Buchwald szerint a mérsékelt-radikális ellentét mögött "személyes politikai ambíciók is jelentkeztek." /Újvári T. Ildikó: Egy politikus ne legyen sértődős - vallja Buchwald Péter, Kolozs megye volt alprefektusa, jelenleg megyei tanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./"

Júl. 15-én a Maros megyei RMDSZ-szervezet tisztújítása Kelemen Attila parlamenti képviselő elnökké választásával ért véget. Néhány héttel a helyhatósági választások előtt, a választási listák körüli szabálytalanságokra hivatkozva, az RMDSZ csúcsvezetőségét tömörítő Operatív Tanács (OT) felfüggesztette tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökét. Kincses a szövetségen belüli ellenzék egyik vezetője, aki a legutóbbi kongresszuson a szövetségi elnöki tisztségért folytatott harcban Markó Béla kihívója volt. A OT a Maros megyei elnöki teendők elvégzésével ugyanakkor Kelemen Attila parlamenti képviselőt bízta meg. A szövetség belső ellenzékének több politikusa úgy értékelte, ennek a döntésnek következménye volt az, hogy Marosvásárhelyen román polgármester került a város élére. A tisztújító küldöttgyűlés első szakaszában Kincses és tábora politikai, szabályzati és erkölcsi okokra hivatkozva próbálta a választást ellehetetleníteni. E csoport tagjaiból álló szabályzat-felügyelő bizottság 120 küldött mandátumát érvénytelenítette. Ezt azonban a küldöttgyűlés elutasította, és új bizottságot választott. A küldöttgyűlésen részt vevő Markó Béla szövetségi elnök olyan Marosvásárhely-stratégiát hirdetett, amely az elmenni szándékozó magyarokat visszafordítja, az eltávozottakat visszahozza, és a fiatalokat is a városba csalogatja. /Kelemen Attila a Maros megyei RMDSZ-szervezet új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

" Júl. 14-én kezdődött Kolozsváron, a Kálvária körüli földváron a három naposra tervezett Millenniumi sokadalom népünnepély. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere üdvözölte az egybegyülteket. Felléptek a különböző településekről érkezett hagyományőrző néptánccsoportok. Közben a nézősereg megtekinthette a népművészek által kiállított fafaragásokat, szőtteseket és egyéb hagyományápoló tárgyakat. Júl. 15-én tartották meg az országos magyar gyermektánc-fesztivált. A Krónika napilap által szervezett vitaest témája ezeréves fennmaradásunk története volt, különböző szemszögekből megközelítve. Ezután ismét a táncosok vették birtokukba a színpadot. Felléptek: a Bokréta néptánccsoport (Erdőhegy-Arad), a mérai hagyományőrző csoport, a Guzsalyas néptánccsoport (Temesvár), a Bokréta néptánccsoport (Kraszna), a Hollósy Simon Művelődési Egylet néptánccsoportja (Máramarossziget) és a magyarlapádi Pirospántlikás néptáncegyüttes. Júl. 16-án, vasárnap szentmise volt a Kálvária-templomban, délután ökumenikus istentiszteletre gyülekeztek az emberek. Az ünnepi záróműsor címe "...Summája ezredévnek". /Nánó Csaba: Milleniumi sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Mugur Isarescu kormányfő az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége szervezte konferencián azt hangsúlyozta, hogy "már létezik egy kisebbségügyi törvényjavaslat is". Ez a javaslat véglegesen megoldaná a nemzeti és etnikai kisebbségek gondjait. Nem tudni, hogy a kormányfő milyen törvénytervezetre utalt, jegyezte meg Gyarmath János. Az elmúlt tíz esztendőben ugyanis legalább három, ha nem több ilyen dokumentum született. Kidolgozott egyet az ellenzékben levő RMDSZ, egyet a kormány akkori főtitkára, Viorel Hrebenciuc által irányított "kisebbségi sóhivatal", de közreadott egyet Gabriel Andreescu is. Azonban egyik sem került a parlament elé! Markó Béla szövetségi elnök megállapította, hogy létezik tervezet, de az nem volt megfelelő. Olyan kisebbségi törvényre van szükség, amiben minden benne van, tehát nyelvhasználat, oktatás, de ilyen tervezet nincsen még. Románia ratifikált egy sor Európában általában elfogadott, a nemzetiségek sorsát, helyzetét rendező keretegyezményt, kell-e, van-e értelme egy belső kisebbségi törvénynek? /Gyarmath János: Ha lesz, milyen legyen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Júl. 15-én tartották Brassóban az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának soros ülését. Gábor István dr., az MKT elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Fetykó Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy az 1996-os választásokhoz képest idén az RMDSZ tanácsosokat veszített, de alpolgármestereket nem. Apácán és Alsórákoson van magyar polgármester (Bölöni Gyula, illetve Gáspár Tamás személyében), alpolgármesterek Tatrangon, Apácán, Rákoson, Keresztváron, Szásztyúkoson és idéntől Négyfaluban is. Idén mintegy 10 000 szavazattal kevesebbet kapott a Brassó megyei RMDSZ a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. Nádudvary György kérésére felolvasták azt a beadványt, amelyben az aláírók kérik a helyi felsőbbvezetőség, valamint a tanácsosok azonnali lemondását. Madaras Lázár vélekedése szerint ez az irat bizonyítja, hogy a brassói RMDSZ-be, ha burkoltan is, de be kíván törni a Reform Tömörülés. A gyűlésen vita volt, végül egyetértettek Kovács Csaba Tibor képviselővel, hogy"egységben az erő", a szennyest ildomosabb egyelőre félretenni és a közelgő őszi választásokra kell összpontosítani. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói mérleg, választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

Markó Béla szövetségi elnök júl. 17-én az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Szabadelvű Kör Eckstein-Kovács Péter platformelnök (kisebbségvédelmi miniszter) vezette küldöttségét. Főként az őszi választásokra való felkészülés teendőit beszélték meg. A felek egyetértettek abban, hogy az RMDSZ-nek minél pontosabb és tényszerű kampányüzenetet kell megfogalmaznia, amelynek tartalmaznia kell a regionális stratégiát, vagyis Románia magyarok által is lakott régióinak sajátos fejlesztési elképzeléseit. /Markó és a Szabadelvű Kör, = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az államfő elhatározását "nagy politikai és erkölcsi bátorságnak" nevezte. Döntését Emil Constantinescu egyedül hozta meg. Megtörténhet, hogy a visszalépés erkölcsileg jó hatással lesz a politikai életre. A politikai következményeket nehéz felmérni; nekünk az elnök azt mondta, mivel nincs esélye. Markó Béla Mugur Isarescut nevezve meg Constantinescu lehetséges utódaként. /Markó: Isarescu a lehetséges utód. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

Júl. 19-én Markó Béla bemutatkozó látogatáson fogadta Íjgyártó Istvánt, Magyarország új bukaresti nagykövetét a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban. A találkozón a nagykövetség részéről részt vett Szabó Béla, a nagykövet első beosztottja és Polonyi Géza attasé. Az RMDSZ képviseletében jelen volt Borbély László területfejlesztési államtitkár, kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök, Kelemen Hunor művelődési államtitkár és Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke. A megbeszélésen a jelenlévők a két ország közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről és ebben az RMDSZ szerepéről, illetve más időszerű politikai kérdésekről cseréltek véleményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./ Íjgyártó István, az új nagykövet 37 éves beregszászi születésű diplomata 13 éves korában települt Magyarországra családjával. Angolul és oroszul beszél, fél éve pedig elszántan tanulja a román nyelvet. A legfontosabbnak tartja a következőket: a magyar konzuli hálózat fejlesztése /csíkszeredai és a konstancai főkonzulátus/, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítése, beleértve a kereskedelemben mutatkozó akadályok mihamarabbi lebontását, a határ menti és a regionális együttműködés fejlesztése, a határátkelők korszerűsítése, illetve új határátkelők megnyitása, egyes rendkívül fontos - például a katasztrófavédelmi, illetve a környezetvédelmi együttműködésre vonatkozó - szerződések megkötése, a magyar-román kulturális kapcsolatok előmozdítása. A nagykövet úgy véli, a bukaresti magyar nagykövetségen szakmailag kitűnően felkészült, tapasztalt gárda dolgozik. /Hatalmas kihívás a bukaresti nagyköveti poszt - véli Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság új bukaresti nagykövete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Júl. 19-én Markó Béla elnök az RMDSZ bukaresti székházában megbeszélést tartott Victor Ciorbeával, a Keresztény Demokrata Nemzeti Szövetség (ANCD) elnökével. A felek véleményt cseréltek az esetleges koalíciókról, szövetségekről, amelyek az őszi választások előtt, illetve után kialakulhatnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./

"Júl. 19-én az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megbeszélést tartott a Romániai Magyar Szórványtanács elnökségével. Vetési László, a Szórványtanács társelnöke és a református egyház szórványügyi előadója bemutatta az "Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk" c. szórványstratégiai tanulmányát, amely ennek a kérdéskörnek stratégiai értékű elemzése. A megbeszélésen az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselőivel - Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Szép Gyula művelődési és egyházügyi alelnökkel - a szórványstratégia alkalmazására vonatkozó új cselekvési ütemtervben állapodtak meg. A szórványprogramok finanszírozására szolgáló összegek messze elmaradtak a romániai magyar nemzeti közösség szórványban élő alapintézményeinek (oktatás, művelődés, hagyományőrzés, egyházak) fenntartásához és működtetéséhez szükséges minimumtól. Megállapodtak abban, hogy a Szórványtanács és a Művelődési Főosztály közös szórványtanács-irodát működtet, melynek számára a költségvetésből keretet különítenek el. Teljes egyetértésben állapították meg azt, hogy a kis- és nagytelepülések szórványmagyarsága olyan mély gazdasági, nyelvi, lelki válságban - gyors ütemű asszimilációs veszélyben - él, hogy kérdéseiket csak alapvetően új, szórványrehabilitációs stratégiával lehet orvosolni, melyhez új támogatási szemlélet szükséges. Arról is döntöttek, hogy el kell készíteni a romániai szórványmagyarság teljes, részletes, régiókra és helységekre lebontott védelmi tervét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./"

"Júl. 17-én, két nappal azután, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének közgyűlése dr. Kelemen Atillát választotta a szervezet elnökévé, Kincses Előd, a volt megyei elnök sajtótájékoztatót tartott. Értesítette a sajtó képviselőit arról, milyen fázisba jutott az a per, melyet Tőkés László indított az Associated Press hírügynökség, és annak munkatársa, Alison Mutler ellen, amiért azt állították, hogy Tőkés László szekuritátés ügynök volt, és ezt be is ismerte. Bukarestben volt az újabb tárgyalás, melynek során Hermann Mostest Ioan református lelkészt hallgatták meg tanúként, aki kettős, román-holland állampolgárságú, és aki bebizonyította, hogy súlyos rágalmazás történt, hiszen Tőkés Lászlót már 1980-81-től üldözte a szekuritáté, mint az Ellenpontok szamizdat kiadvány munkatársát. Az ügyvédet meghökkentette az, hogy a bukaresti 2-es kerület bírósága Tőkés László szekus dossziéjának a bekérését rendelte el, illetve felkérték a szekus dossziékat felülvizsgáló bizottságot: nyilatkozzon arról, hogy nem volt-e szekus a lelkész. A másik téma, melyről Kincses tájékoztatta a sajtót - a marosvásárhelyi magyar napilaphoz, a Népújsághoz kapcsolódik. Szólt a közte és a lap között kialakult konfliktusról, mely a Magyar Újságírók Szövetségének Etikai Bizottsága elé került. Kincses kifejtette, hogy a marosvásárhelyi választási kudarc fő oka az, hogy az első fordulóban a közel háromezer érvénytelen szavazatot az RMDSZ szavazókörzeti megbízottai nem óvták meg. Kincses szerint a júl. 15-i Maros megyei közgyűlést "teljesen szabályzatellenesen hívták össze, hiszen a megyei és országos alapszabályzat is határozottan kimondja, hogy a küldötteket kizárólag a kerületek és körzetek jelölhetik, viszont a küldöttek között ott voltak azok is, akiket a Reform Tömörülés, a MADISZ, és más platformok delegáltak, tehát az egész törvénytelen volt, csak 21 küldött rendelkezett valóban érvényes mandátummal, akiknek kezében volt a körzet által kiállított megbízás". Kincses az Országos Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordul. /(Máthé Éva): Belenyugodott kudarcába, de kivizsgálást kér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"Bíró Béla kifejtette véleményét a státustörvénnyel kapcsolatban. Nem elég az, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát, mert "úgymond visszaélésekre ad lehetőséget." ezért a döntést az RMDSZ végezhetné, Bíró szerint "egy politikai párt funkcionáriusainak szeretnék átutalni" a döntést. és ez "valóban abszurd dolog." Bíró - akárcsak a magyarországi liberális sajtó, ilyeneket ír: a döntésnél milyen "hitelesnek tekinthető fajmércéjéhez folyamodhat?" "Mert mennyivel magyarabb az a Szekuritáté-besúgó, aki ugyan - Árpádig vissza - fajmagyar, de évtizedeken át többé vagy kevésbé szintén fajmagyarok tucatjainak tönkretételében (esetenként meggyilkolásában) működött együtt egy irgalmatlanul magyarellenes és fajromán terrorintézmény tagjaival, mint az a - tételezzük fel - román, aki anyagi érdekből, önnön nemzettársainak rosszallását is vállalva, magyarrá (vagy magyarrá is) válik". "Különben is, mi a rossz abban, ha egy románnak ezentúl az jó, ha magyarnak vallja (netán érzi) magát." /Bíró Béla: Lélekátvilágítás? = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./"

A brassói RMDSZ a sírgyalázás miatt feljelentette Ioan Cioaca földvári polgármestert, aki június 24-én a tömegsírok fölé állított emlékművet ledöntötte. Az emlékműrombolást Ungvári Barna hídvégi tiszteletes videoszalagon rögzítette. Az RMDSZ kéri, hogy a földvári Polgármesteri Hivatal költségén állíttassák vissza a lerombolt emlékművet. - Gheorghe Funar kolozsvári polgármester viszont elismerőlevelet küldött földvári (elv)társának. /Feljelentett sírgyalázó. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./

Miután lejárt Magyari Lajos négyéves mandátuma az Országos Audiovizuális Tanácsban (CNA), az RMDSZ a fiatal marosvásárhelyi színészt, Gáspárik Attilát /sz. Nagyvárad, 1935/ jelölte helyére. Gáspárik Attila 1990-től a főiskola tanára is. Az ő nevéhez fűződik - Nagy István színészkollégájával együtt - a romániai magyar politikai kabaré feltámasztása, és ő kezdeményezte az Alternative nemzetközi rövidfilmfesztivál megtartását is. Új megbízatása mellett Bukarestben beiratkozott színészeti szakon doktorátusra, az improvizáció témájából. /Béres Katalin: Az Audiovizuális Tanács új tagja. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./

A nyolcadik Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóján, július 17-én Csíkszeredában Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára és Lászlóffy Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Kötő József államtitkárt, Nagy Istvánt, az RMDSZ oktatási osztályának alelnökét, Ríz Ádámot, a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjét, Dézsi Zoltánt, a Hargita Megyei Tanács alelnökét és dr. Csedő Csaba István polgármestert. Dr. Kötő József hangsúlyozta: nem durva erőszakkal, hanem műveltséggel kell kitűnni. Ríz Ádám elmondta: az erdélyi pedagógus szövetség a legéletképesebb, nemcsak számarányát, hanem vitalitását tekintve. Hozzátette: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. /Hátsekné Kovács Kinga: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának júl. 22-i marosvásárhelyi rendkívüli ülésén kell döntenie arról, hogy indítson-e az RMDSZ saját államfőjelöltet az őszi választásokon. Öt lehetséges jelölt neve merült fel eddig. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter, parlamenti képviselő, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor, Frunda György szenátor, Kolumbán Gábor volt Hargita megyei tanácselnök, illetve Markó Béla szövetségi elnök, szenátor közül kellene a testületnek kiválasztania azt a személyt, akit a következő hetekben a szövetségnek "fel kell építenie" a választási küzdelemre. A legesélyesebbek Frunda György, aki négy évvel ezelőtt sikeresnek bizonyult. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Emil Constantinescu államelnök visszalépése az újabb jelöléstől e pillanatban még inkább balra nyomja a választókat. Mugur Isarescu is közelebb áll a mostani baloldalhoz, mint Constantinescu. Arra a kérdésre, elképzelhető-e a hárompólusú - szociál-liberális (SZR+NLP+DP), baloldali (RTDP), illetve jobboldali (KDNPP+JESZ) - helyzet az őszi konfrontáción, az RMDSZ elnöke kifejtette: a választások idejére már kétpólusú lesz a verseny. Érdekes analógiát lehet talán kimutatni azzal is, ami Bukarestben a főpolgármester-választáskor történt. Ahol a Ion Iliescu és a Petre Roman pártja versenyzett, s mindkettő baloldali párt. A választók nem akarják visszahozni a régi pártot. Ezért szavaztak végül is valószínűleg a legtöbben a Demokrata Párt jelöltjére, Traian Basescura a főpolgármesteri versenyben. Ez lehet analógiája annak, ami az ősszel is történni fog, de egyelőre mindez csak találgatás. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Csak a második forduló előtt kötne az RMDSZ szövetséget. Markó Béla szerint Constantinescu visszalépése még inkább balra nyomja a választókat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"Júl. 22-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT). Szeptemberre halasztották a döntést a saját államfőjelölt-állításról. A testület elfogadta a képviselők és szenátorok jelöltállításának szabályzatát, melyet a területi elnökök terjesztette elő: a területi szervezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. Szintén a helyi szervezetek határozzák meg, hogy előválasztásokon vagy küldöttgyűlésen rangsorolják a jelölteket. Megállapodtak abban, hogy nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek vagy egyik társult szervezetnek; nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén; az érvényben levő ügynöktörvény hatálya alá esik, továbbá azok sem, akik az 1996-os parlamenti választásokon, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként vagy más párt, illetve szervezet listáján indultak. Az RMDSZ-jelölt nem lehet büntetett előéletű, a politikai elítéltek kivételt képeznek. Vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon mandátumot szerzett önkormányzati képviselők indulhatnak-e a parlamenti választásokon. Hosszas vita után eldöntötték, hogy ez végül csak a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácselnökökre, illetve alelnökökre vonatkozik. Eckstein-Kovács Péter miniszter, szenátor felszólalásában az RMDSZ parlamenti frakciójának a nemeket tekintve aránytalan összetételére hívta fel a figyelmet. - - Döntés született arról, hogy Markó Béla a Maros megyei szenátusi lista vezetője. A testület elfogadta a parlamenti és elnökválasztás megszervezéséért felelős bizottság szabályzatát, és megbízta Takács Csabát ennek vezetésével. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Szabályozták a képviselők és szenátorok jelöltállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Egy nappal az SZKT ülése előtt Hargita megye tanácsának volt elnöke, Kolumbán Gábor kilépett az RMDSZ-ből, tudósított a bukaresti Cotidianul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) elnöksége elfogadja a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának a külhoni magyar állampolgárság intézményéről szóló javaslatát, a Magyarok Világkongresszusának Zárónyilatkozatába foglalt álláspontot, és csatlakozik az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának határozatához - olvasható a RODOSZ közleményében. A RODOSZ felkérte az RMDSZ országos vezetőségét, hogy csatlakozzon a RODOSZ álláspontjához, és tegye meg a megfelelő lépéseket a külhoni magyar állampolgárság intézményének gyakorlati megvalósítása érdekében. - Elkezdődött a XI. Bálványosi Szabadegyetem, a szervezők az idén ezer vendéggel számolnak, ami a az előző évekhez képest 100 százalékos növekedést jelent. Az első két napon a centrumpártok együttműködési lehetőségeit vizsgálják meg. Meghívottak: Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke és Ioan Muresan, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke. /Külhoni magyar állampolgárságot akar a RODOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

"Adrian Paunescu születésnapját "egyenesben" közvetítette júl. 21-én az egyik romániai magántévé. Az ünnepi asztal körül válogatott Paunescu-barátok ültek, köztük Hajdu Győző is, aki úgy érezte, neki, a magyar írónak kell először - hosszasan - köszöntenie a hírhedt költő-politikust. Hajdu Győző magyar írónak és román hazafinak nevezte magát, majd rettenetes románsággal az egekig magasztalta Paunescu költészetét. - Azt akarom, hogy hallja meg Markó Béla, Verestóy Attila, Tőkés László és társaik, amit mondok - harsogta Hajdu Győző. - Adrian Paunescu barátom nem volt soha és most sem magyarellenes. Számos írása magyarbarátságról tanúskodik. /Szabó Csaba: Hajdu Győző születésnapi tósztja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Paunescu Ceausescu udvari költője volt. Hajdu Győző minden alkalmat megragad, hogy kirohanjon az RMDSZ ellen. "

Júl. 21-én Sepsiszentgyörgyön tartották RMDSZ önkormányzati konferenciáját. A tanácskozáson részt vettek Hargita, Maros és Kovászna megye prefektusai, a megyei tanácsok vezető tisztségviselői, parlamenti képviselők, RMDSZ-es elöljárók. A sajtótájékoztatón Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, a helyhatósági választások után a mindennapi gondok egyik legfontosabbikává vált az 1/2000-es törvény alkalmazása. Maros és Hargita megyében egy kicsit jobban halad a visszaszolgáltatás, viszont Kovászna megyében mindeddig egyetlen dossziét sem juttattak el a megyei földosztó bizottsághoz. A konferencián elhatározták, hogy létrehoznak egy országos megfigyelőrendszert, amely nyomon követi a munkálatokat. Régiónként találkozókat szerveznek a polgármestereknek, és a helyi önkormányzatokhoz eljuttatnak minden szükséges dokumentációt. Mindemellett az RMDSZ segítséget nyújt szervezési, szakmai és politikai kérdések megoldásában. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke legfőbb gondként fogalmazta meg, hogy a prefektúra és az erdészet sok esetben akadályozza a földosztó bizottságok munkáját. Demeter bízik abban, hogy legkésőbb október elsejéig Háromszéken is megkezdődik a törvény alkalmazása, és novemberig Kovászna megye is felzárkózik Hargita és Maros megye mellé. /Önkormányzati konferencia a Lupu-féle földtörvényről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

A Kolozsvárt havonta megjelenő Civil Fórum beszámol a szervezetek tevékenységéről. A civil szervezetek szerepe a romániai magyarság, a magyar közösség intézményépítésében ma történelmi jelentőségű, szögezte le a Civil Fórum utóbbi számában. Több magyar civiltömörülés alapítványként működik. Májusban tartották az országos második civil fórumot A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben címen, ahol a Kolozsvári Magyar Diákszövetség gazdasági kérdésekkel foglalkozott, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a jelenlegi műemlékvédelem problémáit taglalta, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének az Oktatási Főosztálya az oktatással kapcsolatos témaköröket elemezte. Hasonló rendezvény volt a Civil Európa - Civil Magyarország tanácskozás erdélyi és magyar vállalkozók részvételével vagy a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek évente megtartott fóruma. További összejövetelek lesznek, például Királyfürdőn a nyolcadik diákönkormányzati szabadegyetem vagy szeptemberben a harmadik alkalommal megszervezett alapítványközi szaktalálkozó. /Civil szervezetek nyara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Júl. 24-én megnyílt a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Újra együtt vagyunk, immár tizenegyedszerre, hogy számba vegyük, mire mentünk, ment-e előbb országaink, népeink ügye, a román-magyar kapcsolat normalizálása - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke a megnyitóján. Az egyhetes rendezvényt vendégül látó Tusnádfürdő polgármestere, Zólya Zoltán meggyőződését fejezte ki, hogy a tábor jelentős mértékben hozzájárul Románia EU-csatlakozásához. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tábort szervező, annak rendezvényein részt vevő fiatal politikus-generáció megvetette lábát az elmúlt évtizedben Magyarországon és Romániában, befolyásolta a dolgok alakulását. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta az itt körvonalazódott párbeszéd fontosságát. - A délelőtti előadások témája a centrumpártok közötti együttműködés volt. Kolumbán Gábor, a vita moderátora bevezetőjében feltette a kérdést, hogy léteznek-e centrumpártok középosztály nélkül, meg hogyan ölthet intézményes jelleget a köztük való együttműködés. Mihai Sora professzor, volt tanügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt tagja az elmúlt évtized elszalasztott lehetőségeiről, a megoldásra váró gondokról szólt. Véleménye szerint a jelenlegi politikai elit nem kínál mindkét fél számára elfogadható megoldást. Kövér László a centrumpártok együttműködése hiányának okait annak történelmi hagyományai hiányában látta, továbbá abban, hogy e pártok a kormányzás napi gondjaival vannak elfoglalva. Toró T. Tibor az erdélyi magyar közösséget saját politikai alrendszerrel rendelkező társadalomként határozta meg, az RMDSZ-t a közösségi önkormányzat fórumának nevezve. Véleménye szerint az RMDSZ egysége kulcsfontosságú kérdés, de ez csak a közösségi önkormányzati modellben képzelhető el. Mint mondotta, a magyarországi pártokkal az együttműködés ideológiák, míg a román pártokkal a regionális érdekek mentén építhető ki. Kövér László is az RMDSZ egysége megőrzésének szükségességére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozta, hogy a Fidesz-MPP az RMDSZ egészét tekinti partnerének. Délután a Magyar Kisebbség, Provincia és Altera folyóiratokat mutatták be a szerkesztők, este rock-koncert szerepelt a programban. A júl. 25-i nap témája: Azt mondták, miénk a jövő. Az új nemzedék szerepe a posztkommunista társadalmak demokratizálódásában. Előadók: Deutsch Tamás és Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter, valamint Gyürk András, a Fidelitas elnöke. Moderátor Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány igazgatója. Délután az egyetemekről beszélnek magyarországi és romániai kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselői. /Centrumpártok és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./ Tusnádfürdőn Kövér László, a Fidesz elnöke kifejtette: a Fidesz az RMDSZ-t az erdélyi magyarság legitim szervezetének tekinti. Függetlenül attól, hogy egyetértenek-e Markó Béla szövetségi elnökkel vagy sem, ő az RMDSZ vezetője. Barátaikat viszont, akikkel e viszony még az 1989 előtti időszakból származik, nem kívánják megtagadni. A Fidesz komolyan gondolja, hogy a határon túli magyaroknak kell eldönteniük, hogy mi is a fontos számukra, ezt a döntést pedig a magyarországi vezetésnek tiszteletben kell tartania. A Fidesz igyekszik elkerülni az olyan helyzeteket, hogy azok oktassák ki, akik minden eszközzel igyekeztek megosztani a határon túli magyar szervezeteket, az RMDSZ-t pedig Markó Bélástól, Toró Tiborostól, mindenestől kutyába sem vették, amikor például barátaikkal - elvtársaikkal megkötötték az alapszerződést. Szeretnénk elkerülni, hogy minket egy Kovács László vagy egy Horn Gyula oktasson ki a határon túli magyarokhoz való viszonyulásban, azok, akik Markó Bélát az akkori ellenzék határozott követelése ellenére sem engedték be a magyar parlamentbe alapszerződés-ügyben - emlékeztetett Kövér László. /Székely Kriszta: Kövér: Elfogadhatatlanok az MSZP-sek kioktatásai A Fidesz-elnök az RMDSZ-szel való viszonyokról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke, Katona Ádám nyílt levelet intézett Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. Ebben csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ nem vette komolyan a platform által felvetett közérdekű problémákat, valamint az RMDSZ megújítását szorgalmazó kezdeményezést. Az EMK-elnök felkérte az RMDSZ-t, szorgalmazza koalíciós partnereinél Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter haladéktalan visszahívását az ismételt "dicstelen szereplése" miatt. Az EMK hangsúlyozta: az RMDSZ nem figyelheti közömbösen azt, amit Moszkva a szabadságukért, önrendelkezésük kivívásáért küzdő csecsenekkel elkövet. Ezért az EMK kívánatosnak tartja, hogy az RMDSZ "haladéktalanul csatlakozzék a párizsi székhelyű Nemzetközi Emberjogi Szövetségnek a moszkvai vezetés felelősségre vonását kezdeményező javaslatához". Katona Ádám ugyanakkor választ szeretne kapni az RMDSZ elnökétől, hogy milyen eredménnyel járt közbe az illetékes hatóságoknál dr. Barki Éva, illetve Bardóczy Csaba ügyében. /Megoldásokat sürget az EMK elnöke. Katona Ádám nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"A határon túli magyarok szószólója" tartalommal új jogintézmény létrehozását javasolják a szocialisták - jelentette be saját ötletét júl. 25-i sajtótájékoztatóján Tabajdi Csaba, akinek elképzelései szerint a szószóló tanácskozási joggal venne részt az Országgyűlés munkájában azzal a céllal, hogy tolmácsolja a környező országokban élő magyarságnak a magyar-magyar kapcsolatrendszerrel összefüggő igényeit. A szószóló felhívhatná például a figyelmet - mondotta - azokra az atrocitásokra, melyek egyes esetekben vámosok, útlevélkezelők részéről érik a Magyarországra látogatni akaró határon túli magyarokat. Elmondotta: szerinte a kormányt túlexponált nemzeti érdekvédés, és a határon túli magyarság ügyében szimbolikus politizálás jellemzi. Az Orbán-kormány megosztja a magyarságot, mert az RMDSZ-en belül nyíltan a radikális tömörülést támogatja a legitim módon megválasztott centrista szárnnyal szemben. /Szószólót a határon túli magyaroknak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./"

"Verestóy Attila, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke közleményt adott ki.Júl. 21-én ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége. "Érthetetlen számunkra Székelyudvarhely polgármesterének álláspontja, aki nem akar együttműködni a törvényesen megválasztott tanáccsal és alpolgármesterrel. Amennyiben ezen magatartásán a Széki RMDSZ-elnökség közleményének nyilvánosságra hozatala után sem változtat, az ügy megoldása érdekében kénytelenek leszünk a Köztisztviselők Minisztériumához folyamodni." Antal István, Székelyudvarhely RMDSZ-elnökének lemondása után ideiglenes városi RMDSZ-elnöknek Ladányi Lászlót, az Udvarhelyszéki RMDSZ alelnökét nevezték ki. /Új RMDSZ-elnök Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./"

Júl. 26-án az ökológiai biztonság időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Tusnádfürdőn a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Gönczy János tiszai kormánybiztos sürgette a Tisza menti országok, Magyarország, Románia és Ukrajna összefogását, mert csak nemzetközi segítséggel lehet megszüntetni a különböző ökológiai szennyező forrásokat. A kormánybiztos emlékeztetett a nagybányai Aurul által okozott nagyméretű ciánszennyezésre, és kijelentette: a szennyezés élettelenné tette a Szamost, és soha nem tér vissza a ciánszennyezés előtti Tisza sem. Dan Manoleli, a bukaresti egyetem ökológiai tanszékének tanára elmondta: a beruházások mintegy fele korrupció révén valósul meg, és a nagybányai szennyezés volt az a tipikus eset, amely bebizonyította, milyen beteg az egész környezetvédelmi rendszer. A kormány letagad mindent és a baleseteket minden esetben természeti okokkal magyarázza, miközben elhallgatják az emberi mulasztásokat - állapította meg Dan Manoleli. /XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Örökké időszerű téma - a környezetvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Júl. 26-án délután az egyik legelhagyottabb magyar népcsoport, a csángók létkérdéseiről folytattak vitát Tusnádfürdőn. Több, a csángó magyarok kérdését alaposan ismerő volt jelen: Tánczos Vilmos etnográfus, egyetemi tanár, Bartha András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség nemrég megválasztott fiatal elnöke, Farkas János, a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet elnöke, Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, Sántha Attila, a román Közoktatási Minisztérium tanácsosa, Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Csoport társelnöke, Komlóssy József (FUEV) Svájcból és Pozsony Ferenc etnográfus, egyetemi tanár. Pozsony Ferenc rövid felvezetőjében kitért a népességi adatokra is, eszerint mintegy háromszázezres közösséggel kell számolni, amelyből 60-100 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Bár a magyarság a legkeletibb testvéreinek tekinti a moldvai magyarságot, ennél sokkal nehezebb ezen etnikai csoport meghatározása, mert ők maguk csángóknak tartják magukat. Farkas János, a Via Spei elnöke kifejtette, csak akkor lehet arra a kérdésre válaszolni, létezik-e csángómagyar közösség, ha valaki ott él közöttük, Duma András pedig kitért arra, hogy érthetetlen számukra, miért fél a román közösség attól, hogy mi magyarok leszünk, hiszen nem valaki ellen válunk azzá. Duma élesen bírálta az RMDSZ vezetőségét, akik nem tesznek semmit a csángókért, nehogy román partnereik megsértődjenek. Már 1996 júniusától kérte a klézsei közösség a magyar órák bevezetését, amiért csak fenyegetések érték a szülőket a helyi pópa részéről. Bár jelen pillanatban a tanügyi törvény is engedélyezi az anyanyelvi oktatást a kisebbségek számára, ennek bevezetése továbbra is lehetetlen, elsősorban a helyi tanfelügyelőség miatt. Bár már több esetben is elindulhatott volna a magyar nyelvű oktatás, a helyi Dimineata c. lap "ébresztő" hadjáratot indított ez ellen. A magyar nyelvű misék kérdésében is változatlan a helyzet, mert a jászvárosi püspökség nem engedélyezi a magyar szertartást. Hogy lehet vállalni a magyarságot, hogyha a magyarok sem állnak mellénk - fogalmazott Duma András - ezért két félelem között élünk. Sántha Attila hangsúlyozta: szégyellem magam, hogy az intézmény, amit képviselek, nem tudott semmit sem tenni a magyar tanórák bevezetéséért. A minisztériumi beosztott ugyanakkor ismertette az a beadványsort, melyet a csángómagyarok eljutattak a minisztériumhoz és a helyi tanfelügyelőségre. Táncos Vilmos szerint a román nacionalizmus nagyot téved, miközben azt hiszi, hogy a nyelvi asszimilációval megoldódik a csángó-kérdés. Egyfajta regionális csoport-identitástudat figyelhető meg, amely valószínűleg nem lesz köthető a magyar nyelvhez. Elgondolkodtató az is, hogy Európa tele van csángókkal Olaszországtól, Görögországig. A magyar gazdaság fellendülésével Magyarországon is egyre többen vannak. Az etnográfus egy kérdést is megfogalmazott: kormánypolitikával irányítani lehetne-e a kivándorlást. A magyar kormány 100 millió forinttal támogatja a gyimesfelsőloki Szt. Erzsébet Iskolát, ahol a csángómagyarok tanulnak, az Illyés Alapítvány támogatásainak 50%-át is csángókérdésre fordítják. Táncos szerint egy nemzeti-liberális megoldást kellene alkalmazni: senkit nem kényszeríteni magyarul tanulni vagy kivándorolni, de aki akarja, megtehesse. Sántha Attila szerint a csángóknak hagyni kell, hogy ők határozzák meg saját magukat. A találkozóra Tusnádfürdőre érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár is, aki a '80-as években többször is felkereste a csángómagyarokat, ezért ki is tiltották az országból. Az államtitkár azon kevesek közé tartozik, aki megtörte a jeget és az idén tavasszal ellátogatott újra a csángókhoz. /Daczó Dénes: A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és a csángók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./