Júl. 27-én a Bálványosi Szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségügyi miniszter, Tudor Dunca, Románia berlini nagykövete, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, finnországi nagykövet, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő értekeztek a két ország, Magyarország és Románia, a két nemzet kapcsolatáról. Németh Zsolt szerint a két ország közötti kapcsolatok alapkérdései elsősorban Romániában dőlnek el. A két kormányzat között nagyon jó a kapcsolat, ez jelent megoldást a nagy kérdésekre. Elsősorban Bukarestnek és az erdélyi magyarságnak kell kiegyeznie, ugyanakkor elismerte: a román-magyar kérdés elsősorban a politikai akarattól függ. Eckstein-Kovács Péter szerint bárki kerül hatalomra, az a kettős kötődés, ami Románia és Magyarország között kialakult, normális mederben marad. Hozzátette: az RMDSZ mindig ott kell hogy legyen, ahol a dolgok eldőlnek, ezt akarja a közösség is. Tudor Dunca kifejtette: nem szabad elfeledni, Magyarország a NATO-tagságot annak is köszönheti, hogy Románia és Magyarország között létrejött az alapszerződés. Elég stabil-e a kettős kapcsolat? Dunca megállapította: ebben az évben már két alkalommal bebizonyosodott, hogy stabil kapcsolatról van szó. A ciánszennyezés során tanúsított magatartás bizonyította ezt, valamint hogy a helyi választások során nem erősödött fel a nacionalista hangvétel. Szilágyi Zsolt figyelmeztetett: nem szabad összemosni a szándékokat a realitásokkal. Még túl sok a tabutéma, amiről nem lehet beszélni a kormányközi kapcsolatok során. Ezek közé tartozik a csángókérdés, valamint a regionalizmus. Az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalására utalva elmondta: vigyázni kell, mert Romániában túl sok az olyan politikus, akik a kommunisták vagy a szekuristák emlőin nevelkedtek. /(Daczó Dénes:) A 11. Bálványosi 4. napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

"A Reform Tömörülés szellemi atyjának, eszmei mentorának Tőkés László református püspököt, a Szövetség tiszteletbeli elnökét tudja a közvélemény. Magának az RT létrejöttének a történelmi előzménye az a bizonyos neptuni találkozó, amelyről Frunda György, Tokay György és Verestóy Attila utólag tájékoztatta az SZKT-t (ami nem csoda, hisz az RMDSZ politikai pozícióját tették nem hivatalos alku tárgyává) - és amelyre Tőkés Lászlót természetesen elfelejtették meghívni. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy az RMDSZ képviseletét, vezetését elbitorlókkal szemben feltétlenül létre kell hozni egy belső ellenzéket - amely szükség esetén testületileg is képes fellépni velük szemben. Az RT a belső pluralizmus kikövetelésével rugalmasabb politizálást tett kívánatossá, és jelentősen megkönnyítette a (különben elkerülhetetlen) pályakorrekciókat is. Kereskényi Sándor újságíró szerint az RT némileg elkülönül a "hivatalos" RMDSZ-től, funkcionálisan azonban kiszakíthatatlan belőle, mert a FIDESZ-nek pontosan így van szüksége rá.Van külön RT-ideológia (egyfajta erdélyi színezetű nemzeti liberalizmus), de nincs külön RT-stílus. Az RT vezetői ugyanis rámenősségben kezdik felülmúlni azokat, akiket hajdan oly szívesen bíráltak emiatt. Sokan úgy gondolják: az RT-nek gyakorlati mestere is van. Ez utóbbi éppen a "baloldaliak", körének oszlopos tagja - a dúsgazdag udvarhelyi szenátor, Verestóy Attila /Kereskényi Sándor: Két mester. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./"

A választások után ismét Günthner Tibor műépítész Szatmárnémeti városi RMDSZ tanácsosi csapatának vezetője, Szilágyi Ferenc vállalkozó pedig új a Szatmár megyei RMDSZ-frakció élén. A helyhatósági választások előtti városi frakció nem tudta kiharcolni a kétnyelvű településjelző tábla kitételét, pedig ezt kormányrendelet is előírta. Másrészt alig tett valamit a megalázóan lecsökkentett magyar utcanevek legalább egy részének helyreállításáért. Mindössze egy utcanevet sikerült kiharcolni négy év alatt (a városépítő Hám János püspökét. A megyei frakciót nem "terhelik" táblaügyek, mert a megyei tanács bejáratához már mindjárt az idézett kormányrendelet megjelenése után felkerült a kétnyelvű felirat, lényegében a prefektúráéval együtt. Másrészt Szatmár megye magyar és vegyes lakosságú községeiben rendszeressé vált a két- és háromnyelvű feliratozás. Ilyen tekintetben Szatmár megye jobban áll, mint Bihar, de méginkább, mint Maros megye. /Sike Lajos: Munka is, de kétnyelvű tábla is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

"Júl. 28-án Sepsiszentgyörgyön Martonyi János külügyminiszter megbeszélést folytatott román kollégájával, Petre Romannal. Martonyi délelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadást. Előadásában kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés gyenge pontjai azok, amelyek nem szerepelnek benne. Hiányzik például a felsőoktatás témája, vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése. Martonyi szerint ezért az alapszerződést bővíteni kell. Martonyi kijelentését kommentálva Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár elmondta: mind az egyetem, mind az elkobzott ingatlanok visszaadásának ügyére indirekt módon utal az alapszerződés. Másfelől a román törvényhozás a tulajdonkérdés rendezésének útján halad. Az egyetemet illetően minden akadály elhárult egy romániai magyar magánegyetem létrehozás előtt, vélte a román államtitkár. A Petre Romannal való megbeszélés előtt Martonyi találkozott az RMDSZ vezetőivel. Rögtönzött sajtótájékoztatóján Martonyi leszögezte: "Nem látom megvalósíthatónak a magyar állampolgárság automatikus megadását. Azt viszont el tudom képzelni, hogy az állampolgárság egyes rendelkezéseit felülvizsgáljuk..." A két miniszter a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt. /Martonyi-Roman találkozó Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ Bár a megbeszélést mindkét fél igyekezett informális, "baráti" csevegésnek álcázni, megbízható források szerint azon a két ország kapcsolatainak szinte valamennyi kérdését áttekintették. Az idézett források szerint a Szegeden megkezdett párbeszéd folytatódott Sepsiszentgyörgyön, s a vacsora során a csíkszeredai magyar főkonzulátus ügye is terítékre került. A megbeszélések részleteiről egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"

Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

"A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja címet viselte a XI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye, amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Mircea Ciumara román államminiszter, Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének nemrég megválasztott elnöke, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetésének néhány nappal korábban lemondott tagja, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ-elnök. A vitát Andreas Oplatka, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai elemzője vezette. "Az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek a magyar-román kapcsolatokban, mert egy antikommunista, Európa irányába elkötelezett polgári kormány alakult Romániában, ezáltal pedig megszűnt a korábban a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés" - jelentette ki Orbán Viktor a szabadegyetemen. Ami a magyar-magyar viszonyt illeti, a miniszterelnök úgy értékelte: először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, amikor a kedvezőtlen külső feltételek megszűntek, és tényleges lehetőség van arra, hogy az itt élő magyarok számára a megmaradás és a gyarapodás megvalósítható programmá váljon. Magyarországon olyan kormány van, amely egységes egészként kezeli a Kárpát-medencei magyarságot. Ezért jött létre a Magyar Állandó Értekezlet, jogelvek helyett ezért léptek a tettek mezejére. Hangsúlyozta: a magyar-magyar és a magyar-román viszony konszolidálásán túl Magyarország a történelmileg és szellemileg létező Közép Európa gazdasági és politikai megteremtésének mentén tevékenykedik. Akik hajlandók elfogadni ezt a magyar ajánlatot, azokkal szívesen működnek együtt. Kérdés az, hogy Románia is társunk lesz-e - zárta előadását Orbán Viktor. Mircea Ciumara felszólalásában az EU-integráció fontosságát hangsúlyozta. Adrian Severin, a szabadegyetem gyakori vendége azt vallotta: a magyaroknak és a románoknak közös jövője mindenekelőtt egy új, egyesült Európában van, amelynek a különböző kultúrák, történelmi tapasztalatok szintézisévé kell válnia. Severin a multikulturalitásnak, a kultúrák együtt, nem pedig egymás mellett élésének a jelentőségét hangsúlyozta a balkanizmus, az egy etnikumú nemzetállam meghaladott eszméjével szemben. Nicolae Manolescu úgy értékelte: a magyar-román kapcsolatok kulcsa mindenekelőtt az RMDSZ. A szövetségnek olyan erős, európai szellemiségű politikai párttá kell kinőnie magát, amely minket, románokat is európai politizálásra tanít - vélte Manolescu, elismerően értékelve az RMDSZ kormányzati tevékenységét. Markó Béla kifejtette: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok alakulásával. Az elmúlt időben bekövetkezett szemléletváltást, az RMDSZ kormányzási szerepvállalását nem sikerült úgy kihasználni, hogy az a kétoldali kapcsolatok épülésére vált volna. A szövetségi elnök szerint Magyarországnak ma lehetősége van arra, hogy összehangolja a térség integrációs törekvéseit. Markó szerint Magyarország elsősorban abban segítheti az erdélyi magyarságot, hogy idehaza tartsa fiataljait, s hogy egy jó, a tervezettnél jobb státustörvény szülessen, hogy Magyarországon és itthon is otthon érezhessék magukat. A magyar-román alapszerződés Markó szerint nem egy dinamikus, belső erők által szuverén módon létrejött termék, hanem azt s Nyugat diktálta. Tőkés László szerint Romániának most lehetősége nyílik arra, hogy felzárkózzon a nyugati keresztény értékrendhez, ebben pedig Erdélynek nagy szerepe van. Magyarország és az RMDSZ felismerte a románokkal közös érdeket, de nem ismerte fel, hogy ez a helyzet milyen jelentős alkupozíciót teremt számára. Javasolta: "a kincstári elégedettség, a teljesítetlen ígéretek, az öndicséret helyett valós lépéseket tegyünk a kérdések megoldására". Amivel nem lehet egyetérteni az Nyugat félrevezetése, a látszatkeltő politizálás, amely a romániai magyarság helyzetének súlyosbodásához vezet. Az előadásokat követően a meghívottak a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a magyarországi sajtó azon felvetését kommentálva miszerint a szabadegyetemen állítólag elhangzó nacionalista kijelentések azok, amelyek a meghívott román politikusokat távol tartják a rendezvénytől, elmondta nem éli meg kudarcként azt, hogy román kollégája, Mugur Isarescu nem jött el Tusnádra. Nem egy "meghiúsult kormányfői találkozóról van szó, a rendezőknek nem ennek összehozása volt a célja. De ha meghívták a magyar miniszterelnököt, kötelességüknek tartották hasonló meghívást intézni a román kormány vezetőjéhez is." A státustörvényről, külhoni állampolgárságról, kettős állampolgárságról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette: minden alternatívát megfontolnak. De végiggondolták-e a javaslattevők azt, hogy milyen következményekkel járna az, ha Magyarország úgy dönt: teljes jogkörrel rendelkező állampolgárságot ad valamennyi Kárpát-medencei magyar számára. Véleménye szerint ez az intézkedés a szülőföldjüket elhagyni kívánókat bátorítaná. A MÁÉRT-t épp azért jött létre, hogy az ilyen "súlyos következményekkel járó egyébként legitim gondolatokat" elemezze - mondta a magyar kormányfő. Orbán kijelentette: a schengeni határok kiterjesztésének következményeit akkor lehet felmérni, ha eldőlt már az, milyen vízumpolitikát szándékozik érvényesíteni az EU Romániával szemben. Ugyanennél a kérdéskörnél kifejtette: nem Budapesten dől majd el, hogy "ki a magyar", tehát hogy kik esnek majd a státustörvény hatálya alá. Az alternatívákat a határon túli magyar szervezetek dolgozzák ki. A kérdésre, miszerint változik-e a magyar kormány biztatása az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatban a sorra következő választások után, Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány azt az RMDSZ-álláspontot tartja hivatalosnak (mindaddig, amíg más jelzések nem érkeznek), hogy nem szerepel a terveik között az, hogy szövetségre lépjenek a mai román ellenzékkel, amennyiben az megnyeri a választásokat. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban megjegyezte: bár voltak kudarcok, lásd Marosvásárhely helyzetét, nem lenne szabad sikertelenségnek megélni az összehasonlíthatóan jobb eredményeket. /Székely Kriszta: Orbán Viktor a Székelyföldön. A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A Romániai Magyar Szó bőven idézett Orbán Viktor beszédéből: "Időm korlátozottsága miatt elsősorban állításokra kell szorítkoznom és érvelésekre, indoklások megadására kevésbé lesz módom. Mondandómat azzal szeretném kezdeni, hogy az ember benne él egy korszakban, annak a sajátos történeti jelentőségét, miután benne él, nem mindig tudja felmérni. Ennek ellenére, mi egy történeti pillanatban vagyunk, ha nem is érezzük ezt mindennap. Az egész Európai Unió metamorfózison megy át. A kibővítési tárgyalások Romániával is megkezdődtek. Magyarország tagja a NATO-nak, egy nagyon határozott misszióval, a délkelet- európai stabilitás kiépítésében való közreműködéssel. A magyar gazdaság tíz év zsugorodás után növekedésnek indult, regionális befolyása, hatása is növekszik. Ez jótékonyan hat nem csak a Magyarországon élő magyarokra, hanem - véleményünk szerint - hamarosan érezhető módon az egész Kárpát- medencében élő magyarságra is. A magyar állam tárgyalásai az Európai Unióval a végső szakaszhoz érkeztek. Hogy a végső szakasz milyen hosszú lesz, az egy más kérdés. Ez az a helyzet, amiben érdemes a román-magyar viszonyról véleményt cserélni. Első állításom az, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-tagságát. Nem csak elvi okokból, hanem azért, mert mi, magyarok, amiután bent vagyunk, érzzük ennek jótékony hatását. Ma a NATO bővítés nem szerepel a NATO politikai napirendjén. Erről ugyan esik szó itt-ott, amott, de nincs olyan hivatalos NATO-dokumentum, mely a legfontosabb kérdésként jelölné meg a további bővítés ügyét. A magyar diplomáciának ma azért is kell dolgoznia, hogy a NATO bővítése továbbra is napirenden legyen. A második állításom az Európai Unióra vonatkozik. Az EU 1990-ben egy történelmi lehetőséget mulasztott el, ez mostmár látszik. A dilemma úgy hangzott, az egyébként Nyugat- Európához köthető, szervesen létező Közép-Európa legyen a legfontosabb az Unió számára, vagy a már meglévő keretek helyett/mellett az Unió együttműködésének, belső szerkezetének az elmélyítése. Az Unió e második forgatókönyvet választotta, ezért van az, hogy 1990 óta egyfolytában öt évre vagyunk az Európai Uniós tagságtól. És ez ma sincs másként. Ezzel függ össze a vízumkényszer problémája. Ami a román-magyar viszonyt illeti: az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek. A választások jelentették a fordulópontot. Azért, mert egy antikommunista, európai irányban elkötelezett polgári kormány alakult Romániában. Ez egy történelmi esély volt és egy történelmi kísérlet zajlik. Ennek a végéhez vagy első fejezetének végéhez érkeztünk el, amikor Romániában a magyarok részt vettek a polgári kormány működtetésében. Ennek a mérlegét megvonni nekem nem dolgom. Ráadásul a helyzet rendkívül egyszerű, mert mind az RMDSZ-nek, mind a román polgári kormánynak van saját programja, amihez képest meg lehet mondani, abból mi valósult meg és mi nem. Egy dolgot mindenképpen szeretnék elmondani. Van egy választóvonal a '96-előtti és a '96 utáni román-magyar viszony szempontjából. Azt talán rögzíthetjük, hogy a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés 1996 óta nem volt Romániában. Ennek megléte illetve hiánya választja el a 96 előtti és a 96 utáni időszakot a két egymástól különböző korszakra az én Budapestről kialakuló látásom szerint. A demográfiai helyzet a Kárpát-medencében a magyarság körében nem változott. A romló tendenciák fennmaradtak, de azt is megemlíthetem, hogy először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, hogy megszűntek a kedvezőtlen külső körülmények, legalábbis ezek egy része, beleértve a Budapestről jövő időnkénti értetlenséget is, és tényleges lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára a megmaradás és a gyarapodás valósággá tehető program legyen. Ráadásul egy olyan kormány van Magyarországon, mely egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot, döntését is ez vezeti. Ezért hoztuk létre az Magyar Állandó Értekezletet. A jogelvek helyett ezért léptünk át a tettek mezejére más kérdésekben, mint pl. a magyar egyetemnél, és ezért akarunk egyébként egy státustörvényszerűséget, amiről még viták vannak, létrehozni. Láttam olyan pólót, amire az van írva: magyar vagyok nem turista. Ez nagyon helyes, ez a státustörvény kiindulópontja. A román-magyar kapcsolatok kulcsa Románián belül van, és ezt a jövőben is követendő irányként tudjuk megjelölni a magyar diplomácia számára. Szeretném, ha a román-magyar viszonyt, valamint a magyar-magyar viszonyt közép-európai összefüggésbe is tudnánk helyezni. A magyar kormány hisz abban, hogy létezik Közép-Európa és lehetséges egy közép-európai építkezés. Ez lehetséges a politika világában és lehetséges gazdaság világában is. A politika világában két lépést tettünk: az első, hogy a magyar választások után a polgári kormány újra vitalizálta a visegrádi együttműködést. Most szeptemberben pedig meg fog történni az, hogy az eddig létezett szlovén-olasz- magyar hármas együttműködést Horvátország befogadásával négyes együttműködésre fogjuk kibővíteni. Erről megszületett a szükséges politikai döntés. A gazdasági építkezés terén: Szlovénia esetében összekötöttük a magyar-szlovén vasúti rendszert, Horvátországban közös kikötőt építünk Rijekában, közös autópálya programot valósítunk meg és összekötöttük tavaly a horvátországi és a magyarországi elektromos rendszereket. Szlovákiával közösen felépítjük a hidat, amely Esztergomban és Kispárkánynál található és elvi megállapodás született politikai szándéknyilatkozatok szintjén a Miskolc-Kassa autópálya megépítésére. Ukrajnával is megállapodásunk van egy határmenti fejlesztési térség létrehozásáról. Ezek nem különálló történetek mindössze, hanem egy Magyarország által kialakított közép- európai építési koncepció. Van ilyen értelemben a magyar viszonyon is túllépő, történelmileg és szellemileg létező Közép-Európát gazdaságilag és politikailag is újra megteremteni akaró magyar szándék, illetve magyar ajánlat. Aki hajlandó ezt az ajánlatot elfogadni, hajlandó velünk társulni e célok érdekében, azzal mind a gazdaság, mind a politika világában örömmel működünk együtt. A kérdés, hogy Románia a jövőben milyen társuló partnerünk lesz ebben majd." /A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján hallottuk ...ORBÁN VIKTORTÓL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

A Krónika interjút készített Markó Bélával, az RMDSZ elnökével a tusnádi nyári egyetem zárónapján. Markó megállapította, hogy változott a rendezvény megítélése a román sajtóban. A román politikusok közül azonban ugyanazok vállalták most is a részvételt, akik néhány évvel ezelőtt, nyitás tehát nem történt. Markó közölte: a státusztörvény koncepcióval egyetért, elégedetlen viszont az eddigi ajánlat igényszintjével. Leszögezte: ″Nem más státustörvényre volna szükség, hanem ezt a keretet kell sokkal gazdagabb tartalommal megtölteni.″ /Markó Béla elégedetlen a státustörvény mércéjével. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Borbély László, a Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára július 27-én a Kovászna megyei Tanács meghívására Sepsiszentgyörgyre látogatott, találkozott a Kovászna megyei polgármesterekkel és megyei tanácsosokkal. Borbély László elmondta, hogy Kovászna megye részesült a 60 millió dolláros nemzetközi hitellel beindított beruházásokból: szociális lakásokat építenek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Az államtitkár rámutatott arra, hogy öt Kovászna megyei helységben a spanyol kormány finanszírozza a vízhálózat kialakításához szükséges előtanulmány elkészítését. /Borbély László államtitkár Kovászna megyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1. - 1772. sz./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: egyelőre nem kíván elvárásairól nyilatkozni, mert nincs kikristályosodva, milyen legyen a majdani státustörvény. ″Erdélyi emberként azt értékelem leginkább, hogy nemzeti szerződés születik. Emellett az adott kedvezmények bizonyára sok ember számára nagyon fontosak, de számomra távlatilag és össznemzeti szempontból ez a jogi szerződéses viszony a döntő. Ezzel bizonyos értelemben helyreáll a nemzet együvé tartozása, ami ezáltal jogi, illetve politikai konstrukcióban is testet ölt″ - mondta. A püspök kijelentette: ″az összes kárpát-medencei magyar gyermek alanyi jogáról beszélnék a teljes értékű anyanyelvű tanuláshoz. Integrálnám a tanügyi rendszert. Függetlenül attól, hogy Kassán, Brassóban vagy a Mezőségen lakik, minden gyermeknek ugyanazt az esélyegyenlőséget kellene biztosítani, mint amit a legszínvonalasabb magyarországi iskolák biztosítanak.″ - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a kettős állampolgárság kizárná a magyarságot a törvényhozásból, az önkormányzatokból, illetve a helyi és a központi végrehajtó hatalomból is. - Románia ez évtől alanyi jogon biztosít román állampolgárságot Moldova Köztársaság román nemzetiségű lakosainak. Erről Mircea Ciumara államminiszter kijelentette: az EU Romániát keleti határainak rendkívül komoly ellenőrzésére kényszerítette. Kénytelenek voltak a Pruton túli románoknak állampolgárságot adni. ″Ehhez hasonlóan Magyarország is adhat állampolgárságot vagy különleges státust a Romániában élő magyaroknak. Magánvéleményem szerint ez viszont rendkívül helytelen lenne, mert az erdélyi lakosok közötti diszkriminációhoz vezetne.″ /Tibori Szabó Zoltán: Tőkés László: A státustörvénnyel nemzeti szerződés születik. Mircea Ciumara szerint helytelen lenne az erdélyiek megkülönböztetése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A szórványmagyarság lélekszámának apadása észlelhető Krassó-Szörény megyében. A mintegy tízezer magyar lelket számláló megye az idei választáson elvesztette egyetlen magyar megyei tanácsosát is. Híre-hamva sincs magyar óvodáknak. Hunyad megyében sem jobb a helyzet, az idei választáson elesett Hátszeg, a hunyadi magyarság egyik legerősebb bástyája: Kásler Pál RMDSZ-es tanácstagjelöltre olyan kevesen szavaztak, hogy magyar tanácsos nélkül maradt a kisváros. Ugyanígy elesett Vulkán és Lupény is, ahol eddig volt RMDSZ-tanácsos. Fehér megyében elesett Gyulafehérvár és Tövis. Nagyenyed híres kollégiuma gyermekhiánnyal küszködik: idén felére csökkent az első osztályba iratkozó magyar gyermekek száma, így csak egy osztály indul. Idén félezerrel kevesebb szavazatot kapott Nagyenyeden az RMDSZ, mint négy évvel ezelőtt. Mindezek miatt Szabó Csaba cikkében kiemelte: ″Együtt kell mentenünk, ami még menthető, párttól, frakciótól, választásoktól és politikai múlttól függetlenül.″ /Szabó Csaba: A fekete vonal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

"A legújabb közvélemény-kutatás szerint a Stolojan-Isarescu államelnök-miniszterelnök tandem előretört: az egykori és a jelenlegi miniszterelnök párosra a megkérdezettek 44 %-a szavazna, míg az Iliescu-Nastase párosra csak 30 %. A harmadik helyen van 13 százalékkal a Melescanu-Stolojan, majd e mögött a Roman-Basescu páros. Amennyiben most lennének az országos választások, a megkérdezettek 42 %-a szavazna a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, a második, harmadik és negyedik helyen áll - egyaránt 9 százalékkal - a Nemzeti Liberális Párt, a Szövetség Romániáért párt és Nagy-Románia Párt. A demokraták és a parasztpártiak egyenként 8 %-kal színesítik a palettát; az RMDSZ-re voksolók számát 6 százalékra taksálja a közvélemény-kutatás. /Hátulsó pár előre fuss! A Stolojan-Isarescu páros lekörözte az Iliescu-Nastase kétülésest. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

Júl. 28-29-én három központi román lap közölte: Eckstein Kovács Péter szenátor tusnádfürdői beszédében azt állította, hogy a romániai magyarság 50, 52, illetve 57 százalékban támogatja azt az elképzelést, miszerint az RMDSZ ″minden áron″ kormányon maradjon. Dr. Neményi Ágnes feltette a kérdést: ha a választást Iliescu pártja, az RTDP nyeri meg, minek alapján jelentette ki a honatya a fenti támogatottságot? /Dr. Neményi Ágnes: Aktuális gyorskérdés az olvasótól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ A kérdésre válaszolt Eckstein-Kovács Péter. Tusnádfürdői felszólalásában Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés elnökének azon kijelentésére válaszoltam, miszerint az RMDSZ jelenlegi vezetőségének néhány posztkommunista érzelmű tagja akár a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) is szövetkezne, csakhogy kormányon maradjon. Eckstein-Kovács Péter idézte az Erdélyi Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ által 2000. május-júniusában végzett felmérés adatait, amit az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének megrendelésére készítettek. Eszerint a megkérdezettek 52,3 százaléka úgy vélekedett: függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat, az RMDSZ-nek részt kell vennie a kormányban. Ha a magyar lakosságnak több mint a fele bármilyen körülmények között a következő kormánykoalícióban szeretné látni az RMDSZ-t, akkor ezt az RMDSZ vezetésnek figyelembe kell vennie. A megkérdezettek 42, 6 százaléka szerint az RMDSZ-nek csakis demokratikus pártokkal kell kormánykoalícióra lépnie. Felszólalásában leszögezte: nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ kormánykoalícióra lépjen az RTDP-vel tekintettel arra, hogy az elmúlt kilenc évben következetesen magyarellenes álláspontra helyezkedett. /Eckstein-Kovács Péter: A választás lehetősége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti frakciójának egyetlen nőtagja, Máramaros megye magyarságának képviselője visszatekintett a négy évre. Kezdeményezte a nagybányai RMDSZ képviselői iroda megalakítását, ami sikerült is. Az irodavezetőnő fogadja az ügyfeleket, rendszerezi a felgyűlt problémákat. A nagybányai irodavezető bérén kívül, bértámogatásban részesítette a máramarosszigeti, a felsőbányai, a színérváraljai szervezetek irodavezetőit is. Előfizetett a legfontosabb helyi és országos lapokra, amelyeket bárki fellapozgathat a képviselői irodában. Általában hetente tartottam fogadóórát Nagybányán. Néhány cikket, szaktanulmányt is írt, azok megjelentek a Caritas füzetekben. A lobbizás legfontosabb eredményének a nagybányai önálló magyar középiskola 1997-es kiharcolását tartja. Nemrég sikerült a máramarosszigeti magyar líceum számára is megszerezni a tárca beleegyezését, remélhetően az idei tanévben ott is beindulhat az önálló magyar iskola. - A munkaügyi és szociális bizottságban fejtette ki parlamenti tevékenységét. Ő kezdeményezte 1997-ben a szülési szabadságnak az újszülöttek két éves koráig való meghosszabbítását, 85 %-os javadalmazás mellett. Két évig az RMDSZ parlamenti frakciójának titkára is volt. Böndi Gyöngyike a MÁÉRT társadalmi és egészségügyi szakbizottságának egyik szakembere. Újra akar indulni az őszi megmérettetésen. /Farkas E. Zoltán: Beszélgetés négy év politikai tevékenységéről. Válaszol: Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazási pert indított az Associated Press, valamint annak bukaresti tudósítója, Alison Mutler ellen, aki 1998-ban azt a valótlan hírt röpítette világgá, hogy a felperes szekusügynök volt, amit be is ismert. Bár a megrágalmazott és ügyvédje, dr. Kincses Előd, illetve a panaszos tanúja, Herman M. János lelkipásztor hitelesen bizonyították, hogy Tőkés Lászlót a securitate éveken át üldözte, a bukaresti bíróság, Bogdan Benegni bíró a ″valóság bizonyítása″ (proba veritatii) megállapítása címén elrendelte a püspök szekus-dossziéjának bekérését, illetve felkérte a szekus-dossziékat átvilágító bizottságot, hogy nyilatkozzon a megrágalmazott esetleges ügynök-múltja tárgyában. - Tőkés László hivatala közleményben tudatta: a püspök készséggel aláveti magát bármely átvilágításnak, hiszen egy hiteles és becsületes átvizsgálás végképp megcáfolná a sorozatos rágalmakat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bukaresti bíróság nem az igazságszolgáltatás elvégzésére, nem a rágalmazók megbüntetésére, hanem a sértett fél befeketítésére törekszik. A rágalmazó ugyanis képtelen bizonyítani állításait, s a maga során nem is igényelte a ″valóság bebizonyítása″ alkalmazását. Következésképpen a bíróság június 30-i intézkedése esetében célzatos bírói túlkapásról lehet beszélni. Feltételezhető, hogy ez alkalommal is Tőkés László püspök szándékos politikai befeketítésére történik kísérlet. /Átvilágíttatná a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Először találkoztak az RMDSZ képviseletében megválasztott Szatmár megyei polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok, létszámuk meghaladja a kétszázat. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke először is arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy megalakítják az önkormányzati tanácsot, mely gondoskodik arról, hogy képviselőik rendszeres továbbképzésben vegyenek részt. Szabó István, a megyei tanács elnöke felkérte őket, hogy minél előbb készítsék el a települések helyzetének összefoglalóját, hogyan állnak az utak karbantartásával, a víz, gáz bevezetésével, a szeméttárolással és más közhasznú szolgáltatásokkal. Készítsenek külön listát a prioritásokról. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a pályázati lehetőségekről tartott tájékoztatót. /Önkormányzati tanácsot alakítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Lugoson június végétől kezdődően minden kedden este Magyar Fórumot tartanak az RMDSZ-székházban. Augusztus elsején a Magyar Fórumon Tóth Alice ny. tanár kérte a külhoni magyar állampolgárság bevezetését, mely magyar útlevelet is jelentene, de Magyarországon letelepedési jogot és szavazójogot nem. A jelenlevők elfogadták javaslatát. - A magyar óvoda napközi csoportjába már több mint harmincan iratkoztak be, a rövid programú csoportban is 12-en vannak. /Király Zoltán: A Magyar Fórum hírei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

Jobb az RMDSZ-szel együtt kormányozni, vagy legalább is megnyerni a szövetség parlamenti támogatását - jelentette ki Teodor Melescanu, az ApR elnöke aug. 5-én Kolozsváron. Melescanu leszögezte, hogy a kormányzásba mindenképpen be kellene vonni az RMDSZ-t. /Melescanu méltatja az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

A magyarországi állampolgársági törvény három cikkelyének módosítása megoldaná a határon túli magyarok anyaországi jogállásának kérdését, számunkra utazási szabadságot biztosítana, és a szülőföldjükön maradást ösztönözné - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház titkára, Kolozs megyei RMDSZ-elnök. Kónya-Hamar elmondta: az RMDSZ már korábban eldöntötte, hogy kidolgozza a külhoni állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. Ezután Magyarországról azt a tájékoztatást kapták, hogy a jelenleg hatályos, a magyarországi állampolgársági ügyeket rendező 1993. évi LXXXVI. törvény három cikkelyének módosításával megoldódnának a határon túli magyarok által elvárt kedvezmények. - Az RMDSZ elégedetlen a státustörvény jelenlegi koncepciójával, mert az nem rendezi a határátkelés és Magyarország Schengen-tagsága esetében a vízum ügyét. Markó Béla továbbította a magyar kormánynak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet javaslatát, miszerint ″a Kárpát-medencében élő magyar nemzet békés integrációjának folyamatában az egyik fontos eszköz a külhoni magyar állampolgárság intézményének megteremtése″ - mondta. Kónya szerint a leendő törvény alapján legfeljebb három hónapra adnának ki munkavállalási engedélyt. Aug. 15-ig elkészítik a tervezetet az RMDSZ szakértői a magyarországi Magyar Jogászok Szövetségének, illetve a Magyarországon Ösztöndíjjal Tovább Tanuló Doktoranduszok Szövetségének (RODOSZ) a közreműködésével. - Külhoni állampolgárság létezik például Spanyolországban, Hollandiában és más európai államokban is. /T. Sz. Z.: Augusztus 15-ig elkészül a külhoni állampolgárságról szóló törvény tervezete. A kettős állampolgárságot, illetve a különleges státust biztosító jogszabály helyett a magyar kormány már csupán törvénymódosításban gondolkozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

A két független politikus - Theodor Stolojan volt és Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő - ″politikai árfolyamának″ hirtelen emelkedése azt mutatja, hogy Romániában az elmúlt tíz évben nem alakult ki artikulált politikai élet, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A független kormányfő sikerének, sajnos, egyszerű magyarázata van: a politikai pártok az elmúlt években önös érdekeket képviseltek, visszafogták egymást, és saját programjukat sem teljesítették - kommentálta Markó Béla a kormányfő döntését /hogy vállalja az államfői jelölést/. - Szükség van arra, hogy végre kialakuljanak azok a politikai pártok, áramlatok, amelyek valóban képviselnek egy politikai irányt - mondotta az elnök. - Az RMDSZ még nem döntött arról, hogy indít-e saját jelöltet, vagy kit fog támogatni. Markó szerint lehetséges, hogy aki mellett az RMDSZ kiállna, az jut a második fordulóba. - Van bizonyos balratolódás, de ez a balratolódás nem jelenti feltétlenül Iliescut. /Az jut a második fordulóba, aki mellett az RMDSZ kiáll. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

″Olyan értelmiségi minőségemben tartok sajtótájékoztatót, aki Marosvásárhelyen született, nevelkedett, aki felelősséget érez a marosvásárhelyi magyarság, a romániai magyarság sorsa és nem utolsó sorban az ország demokratizálódása iránt″ - jelentette ki Kincses Előd ügyvéd aug. 8-án vásárhelyi ügyvédi irodájában. Arra emlékeztetett, hogy 11 évvel ezelőtt ő volt Tőkés László ügyvédje, amikor a román titkos rendőrséggel találta szemben magát védence. Ma, amikor az Associated Press, annak munkatársa ellenében védi a püspököt, szerinte ugyanazokkal az erőkkel kell szembe szállnia. Hangsúlyozta: nincs kétsége afelől, hogy a szekus dossziékat felülvizsgálni hivatott bizottság tisztességes, feddhetetlen román értelmiségiekből áll. De nem bízik azokban a szekus dossziékban, melyek tartalmát 11 év alatt akár gyökeresen meg lehetett változtatni. - Kincses Előd az RMDSZ-SZKT legutóbbi ülésének határozatait bírálta. Nem ért egyet azzal, hogy nem lehet parlamenti jelölt az a hazai magyar nemzetiségű állampolgár, aki korábbi választásokon független jelöltként indult valamely tisztség elnyeréséért. Azt is sérelmezte, hogy az SZKT kimondta: Markó Béla szövetségi elnök biztos bejutóként lesz szenátorjelölt, és az SZKT azt is elhatározta, hogy Markó Maros megyei szenátor lesz. Ezzel Maros megye választói lényegében kész tények előtt találják magukat. Kincses hangsúlyozta, kizárólag Markó Béla a felelős azért, hogy ma Marosvásárhely polgármestere nem magyar nemzetiségű. Kincses indulni fog az ősszel esedékes választáson. Kincses Előd továbbá közölte a sajtóval, hogy megfellebbezte azt a jelentést is, melyet a Szövetségi Ellenőrző Bizottság állított össze, és amelyben egy egész sor vád érte őt a Maros megyei RMDSZ anyagi ügyei, állóeszközei kezelésével kapcsolatban. /Máthé Éva: Kincses Előd ″hadviselése″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Aug. 12-én tartotta Szászrégen magyar lakossága a millenniumi ünnepséget, melyen részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, és képviseltette magát a magyar nagykövetsége, valamint a Magyarok Világszövetsége is. Az ünnepi szentmisét követően dr. Jakubinyi György erdélyi érsek megáldotta a templomkertben elhelyezett Szent István és felesége Boldog Gizella tiszteletére állított szobrot, Jorga Ferenc alkotását, valamint a helyi egyházközösség támogatásával az elmúlt tíz évben létesített szociális intézményeket. Az elmúlt ezer év a magyar nyelv győzelme, mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szép anyanyelvünk megmaradt, ″ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazt gondoljuk Szászrégentől Dunántúlig, Soprontól Őrségig″ - hangoztatta. A rendezvényt helyi fiatalok által, az István a király rockoperából előadott részletek tették emelkedetté. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

Aug. 11-én kezdődött Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia. Pomogáts Béla, a konferenciát működtető A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az itt, Erdélyben élő románoknak, magyaroknak sajátos és közös kulturális értékeinkkel együtt kell bekerülniük a közös Európába. Fodor Imre alpolgármester, kinek Pomogáts Béla köszönetet mondott, hiszen hónapokon át szívós munkával járult hozzá a Konferencia megszervezéséhez, sikeréhez - emlékeztetett Marosvásárhely dicső múltjára, kevésbé dicsőséges jelenére és reményre okot adó perspektíváira. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára magyar kormány céljaként az egyetemes, az anyaországi és a határon túli, magyar jellegű kultúrkincs megőrzését jelölte meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferenciát. Kifejtette: ″Bölcseleti gondolat, hogy az ember a saját halálát nem élheti át, de anyanyelvének halálát igen. Átélheti a Mezőségen, Csángóföldön, s a magyar diaszpóra földrészein. Átélheti, miközben az agónia fájdalma, a riadalmak lenyomata örökre megmarad benne.″ Előadást tartott Balogh András egyetemi tanár, az MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága vezetője, Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Péntek János kolozsvári professzor, Papp László, az USA-ban élő mérnök. Másnap szekciókban zajlottak a konferencia munkálatai, aug. 13-án pedig székelyföldi kirándulás szerepelt a programban. Aug. 14-én lesz a tisztújítás. /Máthé Éva: Mozaikkockák a IX. Anyanyelvi Konferenciáról. ″Hogy és mint szolgál a kedves anyanyelve?″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Aug. 13-án az Anyanyelvi Konferencia kétszász tagú küldöttsége ellátogatott a marosvécsi kastély kertjébe, és ott megkoszorúzták báró Kemény János, a Helikon nagyvonalú házigazdája, és Wass Albert, a Helikon-társaság egyik tagja sírhantját. A Helikon-találkozók tizedik évfordulóján, 1935-ben Kuncz Aladár, a Helikon-mozgalom atyja emlékére hatalmas malomkőből kifaragott kőasztalnál Gálfalvi György író, majd Pomogáts Béla méltatta a marosvécsi találkozók jelentőségét, megtermékenyítő szerepét. /(Máthé Éva): IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Együtt Európába - ezzel a címmel nyitotta meg kapuit a IX. Anyanyelvi Konferencia. Nem a vereségről, a győzelemről szeretnék beszélni a harmadik évezred küszöbén - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szétszaggatott magyarságnak van egy mindennél erősebb védőernyője, az anyanyelv, amely nem szakadt dialektusokra, amelynek nem volt szüksége, hogy külön irodalmi nyelvet alakítson ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

A múlt héten betörtek a kolozsvári RMDSZ egyik székházába és az ott működő alapítvány, a Pro Juventute Egyesület szobájába. Elvittek egy számítógépet, két televíziót, valamint egy porszívót. /Szakképzett tolvajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

A Mediafax hírügynökség ismertette Markó Bélának, az RMDSZ elnökének azt a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatát, mely szerint az RMDSZ-t több párt is felkereste egy esetleges választási szövetség megkötése érdekében. Tárgyaltak, többek között, a parasztpárttal, a liberálisokkal és a demokratákkal is. Markó azt is elmondta: nehéz lesz szeptember kilencedikén (az SZKT ülésen) a döntés a saját jelöltállításról, hiszen véleménye szerint a magyarság 6-7 százalékos szavazati aránya döntheti el, ki legyen Románia következő államelnöke. /Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

Kolumbán Gábor volt megyei tanácselnök leszögezte: soha nem tett olyan kijelentést, miszerint az RMDSZ-en belül többen is azt szeretnék, hogy ő legyen a szövetség elnökjelöltje. Verestóy Attila szenátor nyilatkozata tehát durva torzítást tartalmaz. Kolumbán hangsúlyozta, hogy nem lépett ki a szövetségből. A Markó Bélához intézett nyílt levelének az volt a célja, hogy felhívja a szövetségi elnök figyelmét arra: az RMDSZ nagyon veszélyes úton jár. Az elnök válasz nélkül hagyta az én levelét, ami azt jelenti, hogy a szövetségen belül nincs párbeszéd. /″Nem léptem ki a szövetségből″ = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 17./

A Nagykároly és Vidéke hetilapban a Kölcsey-évfordulóról, Vénig László nagykárolyi fotóművésznek Nagyváradon megnyílt kiállításáról lehetett olvasni, a Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, július 28-i szám) a június 30-július 22. között lezajlott Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójáról, Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, júliusi szám) a kolozsvári kisebbségi szervezetek májusi találkozójáról írt. Új kiadvány a Lugosi Hírmondó (a lugosi RMDSZ kiadásában kéthetente, két oldalon megjelenő helyi lap), első két számában /júl. 7., júl. 21./ Király Zoltán felelős szerkesztő adott beszámolót, közművelődési tájékoztatót. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Aug. 14-én Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester, Csetri Elek, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Elkán György műépítész, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, illetve Sebesi Karen Attila megbeszélést tartott a Kolozsvár főterén levő gödrök betömésének lehetőségéről. A román közvélemény egy része máris a Főtér eredeti arculatának visszaállítása mellett van: a Clujeanul folyóirat aláírásgyűjtést szervezett ennek érdekében. Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója ismét kifejtette: szerinte a gödröket még ebben az évben betömik. Emlékezetes, hogy tavaly, az éj leple alatt a Liviu Medrea vezette Közterület Fenntartó Vállalat munkásai hordták el a gödrök betömésére szükséges földet. /Kiss Olivér: Visszaállítják a Főtér eredeti arculatát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet dolgozott ki és ajánlott a magyar törvényhozó szervek figyelmébe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A világszervezet koncepciója nem ütközne a magyar kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által kidolgozott státustörvénnyel, hanem kiegészítené azt. A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan fogadják a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezet hírét. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke aug. 18-i budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a külhoni állampolgárság intézményének megteremtését többszintes, az európai gyakorlatban már létező jogi precedens alapján képzelik el. Dr. Zétényi Zsolt jogász részletesen ismertette Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének és Dávid Ibolya igazságügyminiszternek elküldött tervezetet. A külhoni állampolgárság kedvezményezettjei a státustörvény koncepciójától eltérően magyar útlevelet kapnak, és a magyar állampolgárokhoz hasonlóan szabadon utazhatnak a schengeni területeken is. Egy másik eltérés a magyar kormány elképzeléséhez képest annak a szervnek a meghatározásában rejlik, amelyik arról hivatott dönteni, hogy ki esik a törvény hatálya alá. Az MVSZ úgy véli, hogy a külhoni állampolgárságot csakis egy arra hivatott magyar szerv adhatja meg, a határon túli magyar szervezet pedig csak ajánlást adhat a kérelmezőnek. Ezzel ellentétben a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekre bízná a határon túli magyar kedvezményezett meghatározását. A külhoni állampolgárság apróbb részleteiben hasonlítana a státustörvény biztosította kedvezményekhez és jogosultságokhoz: magyar munkavállalás, orvosi ellátás, szociális háló, tanulási lehetőség. Mindezt a Magyarországon dolgozó külhoni állampolgárok adójából létrehozandó alapból, és a külhoni magyar állampolgár alapítvány segítségével finanszíroznák, így a magyar adófizetőket nem érintené közvetlenül a változás. A nem Magyarországon dolgozók önkéntesen adózhatnának az alapba. - Patrubány jelezte, hogy a jövő héten a törvénytervezetről egyeztető tárgyalást kezdeményez valamennyi magyar parlamenti párttal. - A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan ítélik meg a külhoni állampolgárságot. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a külhoni állampolgárság fogalma az erdélyi politikusok kedvence, amelyet a romániai parlamenti választások küszöbén kiújuló politikai harcban egymás ellen használnak fel. Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke jelezte: alaposan át fogják tanulmányozni az ajánlást. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a külhoni állampolgárság tervezete jövőbeli tanácskozás tárgya. Kiemelte: a státustörvény biztosította kedvezményekkel és jogosultságokkal az RMDSZ nincs megelégedve, mert alapvető igény az erdélyi magyarok számára a szabad mozgást biztosító útlevél birtoklása. A törvénytervezet szerint külhoni magyar állampolgárságot kaphatnának mindazok a kárpát-medencei és Duna-völgyi országokban élő magyarok, akik magyar nemzetiségűek, ismerik a magyar nyelvet és felmenőjük valamikor magyar állampolgárságot szerzett. A külhoni magyar állampolgárok nem rendelkeznének szavazati joggal, és nem szereznének automatikusan letelepedési engedélyt. /Elkészült a külhoni állampolgárság törvénytervezete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Aug. 20-án Kolozsváron a Heltai Alapítvány székházától a Szent Mihály-templomig tartott a II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó részvevőinek felvonulása. A népviseletükbe öltözött daloló, táncoló fiatalokat a Főtéren összegyűlt alkalmi nézők megtapsolták. Hasonlóképpen a templom bejáratánál egybeverődött sokadalom is szeretettel fogadta a vendégeket és a házigazda együtteseket. Igazi hagyományteremtő ünnepségsorozat volt. Aug. 18-án a magyar színházban ünnepi nyitógálát rendeztek. Dr. Jakab Gábor plébános az idei augusztus 20-a kettős ünnepére hívta fel a figyelmet: Krisztus születésének kétezredik és a magyarság Kárpát-medencében való végleges letelepedésének ezredik évfordulóját ünnepeljük. A Szent István-i életműre minden magyar joggal lehet büszke. ″Ez a Kolozs megyei nemzetközi fesztivál az ő személyének szól″ - fejezte be beszédét dr. Jakab Gábor. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: ″A nemzet maradt, váltsuk valóra ezeréves akaratunkat!″ - mondotta a szónok. /Ökumenikus istentisztelet és néptáncfesztivál Szent István napján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

"Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2000 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/. Szerkesztette: Bodó Barna. ″Évkönyvet indítunk útjára. Ilyenként az elsőt. 1989 történelmi fordulója óta kísérlet még nem történt a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására. A hangsúly az általánosságon, a teljes körűségre való törekvésen van″ - olvasható az előszóban. Az öt fejezetre osztott évkönyv (I. A demokrácia útján; II. Adatok és folyamatok; III. Magyar nyelvű oktatás és művelődés; IV. Tanulmányok; V. Kronológia, dokumentumok.) rendhagyónak mondható. A temesvári Szórvány Alapítvány által kigondolt munka tényeket, adatokat, elemzéseket közöl. Hasonló útkereső munkák a múltban is megjelentek. Bodó Barna előszavában megemlíti Sulyok István és Fritz László 1930-as, Győri Illés István 1936-os évkönyvét, illetve a Kacsó Sándor által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyvet. Mindezek a kísérletek tiszavirágéletűnek bizonyultak. A mostani évkönyv szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a megkezdett munka, a 2000-es évkönyv, elindítója legyen egy olyan hagyománynak, amely szükségszerű és egyúttal hézagpótló a romániai magyar évkönyvek kiadásában. - Az évkönyv szerzői: Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós, Egyed Péter, Veres Valér, Ráduly Róbert, Farkasné Imreh Mária, Somai József, Kötő József, Murvai László, Szatmári Bajkó Ildikó, Dáné Tibor Kálmán, Dávid Gyula, Gál Mária, Csép Sándor, Hadházy Zsuzsa, Matekovits Mihály, Szász Jenő, Sorbán Angella, Tonk Sándor, Vetési László, Toró T. Tibor, Csűry István. A Kronológia, dokumentumok fejezetet K. Bodor András, Papp Gy. Attila, Udvardy Frigyes, Benedek Ildikó és Bodó Barna válogatták. /Nánó Csaba: Rendhagyó évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Aug. 18-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2000 című kiadványt. Benkő Samu EME-elnök az új könyv huszonnyolc szerzőjének véleményére utalva kijelentette: nem biztos, hogy az a maga teljességében tükrözi a mai magyarság helyzetét, de ismerteti a kisebbségi ember egyetlen menekülési lehetőségét: engedelmeskedni a cselekvési kényszernek. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány által kezdeményezett kiadvány szerkesztője, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az összefoglaló adatokat tartalmazó műfajt a román kultúrában még nem fedezték fel, de a következő években ott is bizonyára nagy jövő előtt áll. Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó igazgatója arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság az utóbbi tíz év alatt vágyait összetévesztette a valósággal. Sőt, sokan közülünk ma is így látják helyzetünket. Pedig ismernünk kell a jelen realitásait, szembe kell néznünk azokkal. Ez a kiadvány ilyen célból készült és ezeknek a helyzettanulmányoknak, nem publicisztikai jellegű adatismertetőknek a következő évkönyvekben is lesz folytatásuk. /Szembenézni önmagunkkal, évkönyvből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Nagyváradon aug. 22-én mutatja be Bodó Barna politológus a Romániai magyar évkönyv 2000 című kötetet. Az Évkönyv öt részből áll. Az elsőben - melynek címe A demokrácia útján - Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós és Egyed Péter értekezik a jelenlegi politikai helyzetről, a hazai politikai rendszer törésvonalairól, az RMDSZ első tíz évéről, illetve a magyar nemzet mai körvonalairól. A második rész - Adatok és folyamatok - a hazai magyarság demográfiáját és belső vándorlását taglalja, illetve gazdasági és civil kérdésköröket. A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című harmadik rész megnevezése önmagáért beszél. A negyedik részben általánosabb, illetve szűken tematikus tanulmányok sorjáznak, majd a kötet végén szerepel egy másik nagyon hasznos gyűjtemény, az elmúlt év kisebbségpolitikai szempontból fontos eseményeinek kronológiája, 1999 közéleti krónikája, az RMDSZ-dokumentumok tára, illetve az Európai Unió országjelentése Romániáról. /Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./"