Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/
30951 tétel
2011. június 14.
Az RMDSZ magyar nyelvű reklámpannói miatt bírságol a kolozsvári hivatal
Piros lapot mutattak Sorin Apostu kolozsvári polgármesternek egy flashmobon, amelyet a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) szervezett szombaton a román színház előtt. Szombaton este épp az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) gálaestje zajlott a kolozsvári Román Nemzeti Színházban, amikor a szemközti Bocskai téren több tucatnyi kolozsvári magyar fiatal jelent meg, akik sípszóra piros lapokat és tiltakozó táblákat a magasba tartva tiltakoztak az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásai ellen.
Facebook-on szervezett megmozdulás kezdeményezőinek az volt a célja, hogy a megmozdulással felhívják a kolozsvári polgármesteri hivatal és a városlakók figyelmét, hogy a magyar nem tekinthető idegen nyelvnek, és hogy a városháza „sem tetteiben, sem nyilatkozataiban ne hagyja figyelmen kívül a város kulturális és etnikai sokszínűségét”
Magyarellenes cselekedetek
A flashmobon résztvevők többek között az ellen tiltakoztak, hogy a kincses város bejárataitól három hete eltávolították az RMDSZ-frakció által kihelyezett „Üdvözöljük Kolozsváron!” feliratú ötnyelvű táblákat. Azt is sérelmezték, hogy a polgármesteri hivatal újra elhelyezte a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a polgármester „eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával”, valamint hogy a városnapok alatt a nemrég felújított emlékművet a városi rendőrök szeme láttára kilátóként, játszótérként használta a lakosság, illetve a magyar énekesek fellépésének programját az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U-szurkolótábor ünnepségét is. Hasonlóképpen az ellen is tiltakoztak, hogy a városháza az RMDSZ megbüntetését tervezi, mivel a szövetség magyar nyelvű reklámpannókat helyezett ki. A rendezvény után a rendőrség két tüntetőt igazolt és bekísért az őrsre. A Kifor közleményében elítéli „a régi időkre emlékeztető megfélemlítést”. Sorin Apostu polgármester egyébként nem vett részt a TIFF-gálán.
Szemet szúrt a reklámpannó
A fiatalok az ellen is szót emeltek, hogy a polgármesteri hivatal megbírságolta az Amprenta Advertising reklámcéget, mivel az kizárólag magyar nyelvű reklámpannót helyezett el a városban, az RMDSZ erdélyi konzultációját népszerűsítő óriásplakátja két helyen is látható. A szövetség közleményben tiltakozott a polgármesteri hivatal akciója ellen kifejtve: újabb magyarellenes megnyilvánulásnak lehetünk tanúi. „Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Miért huny szemet az egyértelmű törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvű hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki?” – teszi fel a kérdést közleményében Kovács Péter főtitkár, arra kérve Sorin Apostut, „ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmű, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe”.
Az Amprenta Advertising reklámcég képviselője a Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, a cég számos, kizárólag angol és német nyelvű óriásplakátot helyezett el a város területén, de ez soha nem jelentett problémát. „Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvű pannó elhelyezése? Én román nemzetiségű vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvű pannó?” – mondta a lapnak a cég neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa.
A napokban egyébként olyan plakátok jelentek meg Kolozsvár utcáin, amelyeken Sorin Apostu Gheorghe Funar hírhedt exelöljáróval látható, a kép alatt pedig a Kluj Kapitală Kulturală (Kolozsvár Kulturális Főváros) felirat olvasható. Az akciót senki nem vállalta magára. (Mátyás-szobor: hiábavaló tiltakozás. Nem érkezett hivatalos válasz a Mátyás-szobor elé elhelyezett Iorga-tábla elleni tiltakozásokra, ideértve a magyar állam tiltakozását is – nyilatkozta a Krónikának Szőcs Géza, Magyarország kulturális államtitkára, aki a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra érkezett a kincses városba. „Nagyon sok eszközünk nincs. Fölmerült ugyan – bár szerintem ez nagyon buta gondolat –, hogy Magyarország kérje vissza azt a mintegy 400 ezer eurós összeget, amellyel részt vett a szobor restaurálásában. Ezt én elfogadhatatlannak tartom, hiszen az ország egy nagyon jelentős műtárgy megmentésére szánta ezt az összeget, és arra is használták fel. Nem követelhetjük vissza a pénzt, még akkor sem, ha méltatlan az, ami a szobor körül történik, újrakezdik azt a nagyon régi történetet, amelynek már számos epizódját élhettük meg” – fejtette ki lapunknak Szőcs Géza. Mint ismeretes, korábban Horea Uioreanu liberális párti parlamenti képviselő javasolta, hogy a kolozsvári önkormányzat fizesse vissza a magyar államnak a Fadrusz-alkotás restaurálására fordított összeget, hiszen így a magyar hivatalosságoknak „nem lenne okuk a helyi vezetés zaklatására”.
V. L.)
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 14.
Hamisított román aláírások az EMNP listáin?
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatólistájának mintegy nyolcszáz bukaresti aláírója között mindössze két magyar név található – árulta el lapunknak Budai Richárd. A bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, a bejegyzés előtt álló párt szellemi vezére tegnap közleményben sérelmezte, hogy az EMNP bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drăghici ügyvéd közjegyző előtt hatalmazta fel Budayt és Novák Levente művelődési miniszteri tanácsadót az EMNP bejegyzési iratcsomójának tanulmányozására.
„Bebizonyosodni látszik, hogy az RMDSZ alias UDMR – ha önös érdeke úgy diktálja – sokkal közelebb áll többségi partnereihez, mint az erdélyi magyar közösségből való, saját Testvéreihez” – fogalmaz Tőkés. Az RMDSZ ellenpártját szervezgető politikus „a nemzeti szolidaritás hiányát” kéri számon az RMDSZ-en, és felszólítja, hogy „tegye félre a szűkkeblű pártpolitikát”, tegye lehetővé „az érdemi összefogás” megteremtését.
Budai Richárd az ÚMSZ-nek Tőkés vádjai kapcsán kifejtette: őt a magyarság legitim érdekképviseletének területi vezetőjeként a szerveződő magyar ellenpárt bukaresti támogatottsága érdekelte csupán. „Az aláíráslisták alapján megállapítható, hogy több mint nyolcezer bukaresti magyarból mindössze ketten írták alá a Tőkés-párt támogatólistáit, ha ők egyáltalán magyarok, mert ez sem biztos. A mintegy nyolcszáz román nevű személy aláírása pedig gyanúsan egyforma” – tette hozzá Budai.
S. M. L.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. június 14.
Mi tartható, s mi nem?
A múlt hét eseményei ismét ráébreszthettek, hogy milyen szomorú nekünk, erdélyi magyaroknak egyszerre szégyenkezni és szenvedni két, mindinkább elszigetelődő ország erőszakos, személyiségzavaros belpolitikája miatt.
Milyen hálátlan, szinte kilátástalan ilyen körülmények között az RMDSZ helyzete! Milyen hirtelen puskaporos hordóvá tehetik az országot, a térséget a felkorbácsolt nacionalista indulatok!
Magyarország a médiatörvény miatt elszenvedett megaláztatások után újabb heves támadások kereszttüzébe került alaptörvényének vitáján az Európai Parlamentben. A néppártiak látszatőrző próbálkozásai – miszerint bármit tételezhet, az alkotmány az ország szuverenitásának körébe tartozó ügy, amibe másoknak nincs beleszólása – nem válaszolnak az érdemi kérdésekre, kifogásokra, és nem tarthatóak.
Nem tartható, akármilyen magas világi vagy egyházi szószékről hirdetik is, az emberek alapvető jogainak megsértése, a demokratikus játékszabályok, az uniós értékek és alapelvek semmibevétele; de említhetnénk az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését vagy a házasság meghatározását, a jogszabály túl gyors és egyeztetés nélküli elfogadásának körülményeit is. Mindez szakmai, közjogi vita tárgya kell hogy legyen, nem hit kérdése!
Az alaptörvény preambulumának avítt történelemszemlélete még tekinthető „magánügynek” – de például milyen alapon lehet felháborodni a külföldi „beavatkozásokon”, amikor maga az új magyar alkotmány átnyúl országhatárokon!? Egyébként fel lehet-e tételezni józan ésszel, hogy a fő kifogásolók – olyan világszervezetek, testületek, mint az ENSZ, a Velencei Bizottság és az Európai Parlament – egytől egyig rosszindulatúak, elfogultak, magyarellenesek? (És még össze is beszéltek!) Lehetséges dacosan semmibe venni a véleményüket, vagy egyenesen „harcot hirdetni” ellenük? Ideát Orbán Viktor eksztatikus harcaival egy időben Traian Băsescu felforgató hiperaktivizmusa immár ennek a politikai/politikusi képletnek a dicstelen jövőjét: agóniáját illusztrálja. Romániában az államfő már az eltérő politikai konstelláció miatt sem tudja kiélni autoriter hajlamait. Mind az alkotmánymódosítás, mind a közigazgatási-területi átszervezés elnöki terve kudarcra van ítélve. Miként az az újabb elnöki diverzió is, amely egymás feltételeként összekapcsolná a regionalizálás és a kisebbségi törvény parlamenti megszavazását. Miközben a nagyobbik kormánypárt változatlanul azt játssza, hogy „akarnánk, de nem tudjuk”, illetve „tudnánk, de nem akarjuk”. A PDL végül is teljesen feloldódott a vesztét érző Traian Băsescuban.
Ez a nyomott hangulat, a játékszabályok állandó megváltoztatása, az örökös készenléti kényszer, stresszállapot tarthatatlan. Az RMDSZ, könnyen meglehet, kénytelen lesz beváltani többszöri figyelmeztetését. Minél nagyobb a felelőssége az egész ország további sorsát illetően, annál kevésbé hagyhatja, hogy a saját sorsa megpecsételődjék.
Az idő szorít. Az ellenzék frusztráltabb, de eltökéltebb is, mint valaha. Ha lépni kell, lépni kell.
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. június 15.
Nem enged az RMDSZ (Régiósítási háború Bukarestben)
Csatát veszített tegnap a Demokrata Liberális Párt: a koalíciós ülésen nem sikerült megállapodniuk az RMDSZ vezetőivel az ország közigazgatási átszervezéséről, a szövetség ugyanis határozottan elutasította a nyolc fejlesztési régió mamutmegyévé alakítását.
Ha a DLP ragaszkodik ehhez, elveszíti a parlamenti többséget – szögezte le tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Édler András háromszéki képviselő pedig kijelentette, az ellenzék bizalmatlansági indítványát, ezzel pedig a kormány megbuktatását is inkább kész támogatni. A vélemények a DLP-n belül is megoszlanak, többek szerint hiba volt bejelenteni, hogy a kabinet felelősséget kíván vállalni egy ilyen jogszabályért, mert ha erre sor kerül, a kormány megbukhat. Egyesek szerint a nyolc megamegye ötlete nem is a Demokrata Liberális Párttól, hanem Traian Băsescu államfőtől származik, és nincs kidolgozott tervezet. Most azonban megkezdték a tárgyalásokat a kormányban, és a következő napokban koalíciós szinten próbálják közelíteni az elképzeléseket. Emil Boc kormányfő és a DLP vezetői – köztük az átszervezéssel pénteken előállt Ioan Oltean pártfőtitkár – nem nyilatkoztak a hétfői koalíciós ülés után, tegnap azonban Sever Voinescu szóvivő kijelentette: a koalíciós pártok javában tárgyalnak, hogy konszenzusra jussanak az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében. Szerinte nem alakult ki zárlat a koalícióban. A törvény elfogadásának módja másodlagos – válaszolta a felelősségvállalásra vonatkozó kérdésre. “Végül kialakul a koalíció közös álláspontja” – fűzte hozzá. “Nem tudjuk elfogadni azt a változatot, hogy a nyolc fejlesztési régiót átalakítsák nyolc mamutmegyévé. Az RMDSZ egyetlen területi vagy megyei szervezete sem támogatja ezt a változatot. Számunkra a kiindulópont a tizenhat fejlesztési régióról szóló tervezetünk. Úgy véljük, nincs elég érv a nyolc mamutmegye létrehozására” – fejtette ki Kelemen Hunor tegnap a szövetség álláspontját. Szerinte ilyen átszervezés esetén előbb politikai döntésre van szükség, és azt követően lehet figyelembe venni a technikai vonatkozásokat, a dekoncentrált intézményeket, hivatalokat, azokat a hatásköröket, amelyek megyei szintűek. Ha pedig a DLP ragaszkodik a régióátszervezési projekthez, elveszíti a parlamenti többséget. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor meglepőnek tartja, hogy a magyar kormány egyelőre nem reagált a fejleményekre, mert “az olyan kérdésekben, amelyek a romániai magyar közösség jövőjét érintik, reagálni szoktak”.
A kisebbségi törvény nem váltópénz
Nem voltak és nem is lesznek olyan tárgyalások, amelyek szerint az RMDSZ támogatná a DLP régióátszervezési tervezetét a kisebbségi törvény elfogadásáért cserében – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. “A koalíciós tárgyalások nyomán megállapodtunk abban, hogy a kisebbségi törvényt kedden és szerdán vitatják meg a képviselőház emberi jogi bizottságában, és csütörtökre el kell készülnie a törvényről szóló jelentésnek. Ha késik, akkor megbeszéljük, mit teszünk, hogyan megyünk tovább” – magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint a DLP kérte, hogy “még egyszer, utoljára nézzék át a kollégáink által a múlt héten a parlamentben megtárgyalt változat végső formáját”. “Csütörtökön még tárgyalunk erről, de ezek nem kapcsolódnak egymáshoz, a kisebbségi törvény nem váltópénz a régióátszervezésre” – hangsúlyozta Kelemen, aki egy hete azt mondta, hogy kérni fogja a kormány felelősségvállalását a kisebbségi törvény esetében, ha egy héten belül nem lesz meg a bizottsági jelentés. Sever Voinescu, a DLP szóvivője nem hinné, hogy gondok adódnának a kisebbségi törvény elfogadásában. “Várjuk a jelentést, és támogatjuk a törvényt abban a formában, amely a bizottság elé került” – nyilatkozta tegnap a párt állandó bürójának ülése után.
Átszervezésre szükség van
A régiók átszervezésére szükség van, de a vonatkozó törvényt nem felelősségvállalás révén kellene elfogadni – véli Vasile Blaga DLP-s szenátor, aki szerint a párt tegnapi frakcióülésén Emil Boc bemutatta az átszervezési tervet, de “a kezdeményezés a koalíción belüli tárgyalások fázisában van egyelőre”. A megyék számáról még nem született döntés. “Nekünk van egy álláspontunk, az RMDSZ-nek más a véleménye, a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a nemzeti kisebbségek még nem alakították ki álláspontjukat. Még nem dőlt el semmi. Mintegy két héten belül alakulhatna ki a koalíció álláspontja, majd tárgyalások következnek, hiszen az államfő is konzultációra hívta a pártokat” – mondotta, és emlékeztetett: a régióátszervezés szerepelt a 2009-es kormányprogramban is, amelyet a Szociáldemokrata Párttal közösen dolgoztak ki, majd a jelenlegi kormányprogramban is. “Megoldást kell találnunk, azaz 800 000 és hárommillió lakosú régiókra van szükség, hogy közvetlenül a kormány beiktatása nélkül hívhassunk le pénzeket Brüsszelből” – összegzett.
Mi a gond a Székelyfölddel?
Személy szerint semmi kifogásom nincs az ellen, hogy az új megyékben bizonyos régiókat megkülönböztessünk, és semmilyen kifogásom nincs a Székelyföld elnevezés ellen – nyilatkozta tegnap Gheorghe Scripcaru brassói polgármester, aki szerint a majdani, Brassó központú közigazgatási egységen belül lehet Barcaság, Hátszeg stb. mellett önálló jogi személyiséggel nem bíró, de saját kultúrával és hagyományokkal rendelkező tájegység. Ezzel a magyarok büszkeségét is kielégítenénk – mondotta Scripcaru a DLP ülésén. Ötletét Emil Boc kormányfő nem fogadta lelkesen. Elég engedményt tettünk – válaszolta röviden. A pártnak az új régiók neveit is meg kell találniuk, eddig a nem történelmi egységek szerint szervezett vidékeken ugyanis élénk viták várhatóak. A Gândul úgy tudja, hogy a DLP júliusban rendkívüli ülésszakon szeretné elfogadtatni az új közigazgatási törvényt.
Az ellenzék tervei
A szociálliberális ellenzéki pártszövetség minden megyében népszámlálást kíván kezdeményezni a jelenlegi területi közigazgatási egységek felszámolásáról – jelentette be Victor Ponta SZDP-elnök az alkotmányra hivatkozva. Crin Antonescu liberális pártelnök azt reméli, hogy a DLP nem tesz túl sok engedményt az RMDSZ-nek. “És csak remélni lehet, hogy Băsescu úr és az övéi nem adják koncesszióba az RMDSZ-nek Románia egy darabkáját” – mondta. Az ellenzék átszervezési tervezetétben is nyolc megamegye szerepel, élükön a kormány által kinevezett prefektusokkal, ők azonban 2016-tól látják ezt megvalósíthatónak, hiszen alkotmánymódosításra is szükség lesz.
Aradon bizottság alakult
Három Arad megyei szervezet, az Aradi Kezdeményezés, a Helyi Polgári Tanács és a Szerbek Egyesülete tegnap bizottságot hozott létre Arad megye megmentéséért, és megpróbál minél több civil szervezetet és pártot a maga oldalára állítani. A DLP közigazgatási átszervezési tervezete szerint ugyanis Arad megyét felszámolnák, az új megye székhelye pedig Temesvár lenne. A bizottság közleményben szögezi le, hogy “Traian Băsescu államfő egyoldalú javaslata – amelyet utóbb a DLP is átvett – súlyosan érinti az állampolgárok pénztárcáját és a romániai demokráciát”. Ilyen összevonási tervezetre csak a sztálinista korszakban volt precedens – írják. A bizottság a következő időszakban konzultációt kezdeményez a lakosság körében, tiltakozó megmozdulásokat, tüntetéseket szervez, petíciókat és leveleket küld az Európai Unió intézményeinek. Megyei referendumot is kezdeményeznek a kérdésről. A bizottság a DLP vezetőinek csatlakozására is számít.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 15.
Kivonult a városi tanácsülésről az RMDSZ frakciója
A liberálisok szerint nagyobb Iorga-tábla kellett volna a Mátyás-szoborhoz
Botránnyal kezdődött a kolozsvári városi tanács tegnapi ülése, az RMDSZ képviselői ugyanis – a szövetség megyei tanácsosaihoz hasonlóan – az első napirendi pont elhangzása előtt kivonultak az ülésteremből. A helyhatóság magyar érdekképviseleti közössége a Iorga-idézetet tartalmazó tábla, a városszéléről eltüntetett többnyelvű üdvözlő tábla, a Házsongárdi műemlék-rongálás, a városvezetőség utóbbi hetekben tanúsított magyarellenes hozzáállása miatt döntött úgy, hogy nem vesz részt a tanácsülésen. A tiltakozás e formáját megelőzően a sérelmeket Csoma Botond tanácsos közölte a polgármesterrel és a többi tanácsossal, miközben Irsay Miklós tanácsos átadott több mint 13 ezer aláírást, amelyek a műemlékek többnyelvű feliratozását kérik. A magyar képviselők kivonulása után a szociáldemokrata és a nemzeti liberális párt „hozta a formáját”, és az etnikumközi konfliktusokért a magyar képviselőkre kent mindent.
A himnuszt követően, de még mielőtt a tanácsosok rátértek volna az első napirendi pontra, Csoma Botond RMDSZ-es képviselő szót kért, és vázolta a Sorin Apostu polgármester magyarság ellen tanúsított cselekedeteit. A sérelmek felsorolása alatt Irsay Miklós átadta a polgármesternek azt a 13 515 aláírást tartalmazó iratcsomót, amely többnyelvű információs táblák kifüggesztését kéri a műemlék-épületekre, továbbá román, magyar és német nyelvű helységnévtáblák elhelyezését követeli. A határozattervezetnek szánt előterjesztést magyarok és románok egyaránt támogatták aláírásukkal.
„Kollektív döntésről van szó – nyilatkozta a kivonulást követően László Attila alpolgármester. – Ebben a pillanatban a magyar közösség minden egyes tagjától elvárjuk, és igény van arra, hogy szolidárisak legyünk egymással. Döntsük el végre azt, hogy mi elfogadható és mi nem ilyen esetekben”. Az alpolgármester szerint, amennyiben az megszűntetné a további nézeteltéréseket, az is elfogadható kompromisszum lenne, ha mindkét táblát eltávolítanák a szobortól. „Ma azzal kezdtük a napot, hogy a házsongárdi-esettel foglalkoztunk. Lassan minden napra jut már valami. Ebből legyen már elég!” – nyilatkozta végül László Attila.
Legyen nagyobb a Iorga-tábla!
Az RMDSZ-es tanácsosok kivonulása után a nemzeti liberálisok (PNL) és a szociáldemokraták (PSD) élesen bírálták a magyar tanácsosok hozzáállását.
Steluţa Cătăniciu szabadelvű önkormányzati képviselő gratulált Apostunak a Iorga-tábla kihelyezéséért, és büszkén vállalta, hogy egyike volt a tábla támogatóinak. Az etnikumközi nézeteltérésekért az RMDSZ tanácsosait tette felelőssé. Hozzá hasonlóan, bár kissé „finomabban” vélekedett párttársa, Manuel Chira is, aki hangoztatta, hogy az etnikumközi feszültségeket nem a románok vagy a magyarok generálják, hanem a politikusok. A PNL részéről a legradikálisabb Teo Peter volt, aki szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblának a jelenleginél is nagyobbnak kellene lennie. A PSD zászlóvivője Claudia Anastase volt, aki felállva fejezte ki helyeslő véleményét a tábla ottlétét illetően, továbbá felelőtlennek minősítette az RMDSZ képviselőit, amiért a napirendi pontokra fittyet hányva elhagyták a termet. „Ezek a megnyilvánulások nem tehetnek kárt a román nemzeti öntudatban. Felszólítom a románságot, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Kolozsváron minél több helyen hirdessük a román gyökereket.”
A demokrata-liberálisok részéről senki sem szólalt fel.
Egyre erősebben inog a koalíciós viszony
Az RMDSZ tanácsosainak kivonulása után Csoma Botond a funari politika európaibb módszerekkel történő folytatásának vélte az eseteket. „Amennyiben nem tartják be a törvényt, tovább kell gondolnunk az együttműködést a demokrata liberális párttal, mert semmibe vesznek minket, nem tekintenek reális partnernek. Ilyen körülmények között meg kell gondolnunk, érdemes-e folytatni a koalíciós viszonyt” – nyilatkozott Csoma.
„Annak idején a város kitáblázása pontosan a Mátyás-szoborral kezdődött” – hívta fel a figyelmet Molnos Lajos, megjegyezve, hogy a PD-L-vel való koalíciót mind városi, mind pedig megyei szinten felülvizsgálják. A Iorga-tábla üggyel kapcsolatos két feljelentés eredményére még várni kell, továbbá – Molnos szavaival élve – a magyar kormány is továbbléphetne a nyilatkozatok szintjéről. „A szobor érdekében nem egyszer mentünk már ki a térre, és nincs kizárva, hogy erre újra sor kerül” – tette hozzá a tanácsos.
A koalíció képviselőházi szinten is inog. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki egyben a párt képviselőházi frakciójának vezetője is – az eset kapcsán lapunknak elmondta: „Amennyiben folytatódik a magyarellenes hangulat Kolozsváron, megtörténhet, hogy Kötő József, Máté András és Pálffy Zoltán nem szavaz a Demokrata-Liberális Párt vagy a kormány által előterjesztett tervezetekre.”
„A magyar nyelv nem idegen nyelv”
A jelenlévők az Erdélyi konzultációt hirdető magyar nyelvű reklámtábla kapcsánis megkérdezték az alpolgármestert. „Magánterületen, magánszerződés alapján kitettek egy táblát. A polgármesteri hivatalnak nincs jogköre a tábla tartalmát jóváhagyni vagy sem, mert a reklámcég és a megrendelők közötti szerződés rendelkezik a tartalom felől” – nyilatkozta László Attila, hozzátéve, hogy a városban több „idegen” nyelvű táblával is találkozhatunk. „Úgy látszik senkit nem zavar, ha angol, német, vagy bármely más nyelven reklámoznak, de amikor a magyar közösségnek célzottan információt átadó tábláról van szó, az valakinek a csőrét nagyon csípi.”
A tanácsülésen a Kolozs megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) is képviseltette magát. Részükről ifj. Deák Ferenc nyilatkozott a sajtónak, aki kijelentette, hogy addig adják Apostunak a „piros lapot”, amíg a polgármester ki nem lép az illegalitásokból. „A magyar nem idegen nyelv, hanem egy romániai állampolgári kisebbség nyelve” – fűzte hozzá ifj. Deák a reklámtábla kapcsán.
(kovács) 
Szabadság (Kolozsvár)
2011. június 15.
Közösen gondolkodni közös jövőről
A pánikkeltés elsősorban a választások miatt van
Nemrég alakult meg Marosvásárhelyen a Székelyföldi Önkormányzati Tanács (SZÖT), amelynek elnökévé Péter Ferencet, Szováta polgármesterét választották.
– Mi a SZÖT lényege?
– Az RMDSZ egy belső szerve, akárcsak az Országos Önkormányzati Tanács vagy a megyei önkormányzati tanácsok. E kettő közé ékelődik a regionális önkormányzati tanács, amelynek gyakorlatilag ugyanazok a céljai, mint az előbbi kettőnek. Vagyis az önkormányzati érdekek képviselete. A SZÖT vezetői tagjai a Szövetségi Állandó Tanácsnak, így reméljük, az önkormányzati testületnek erőteljesebb befolyása lesz mind országos, mind európai uniós szinten. Elsősorban az önkormányzati elvekről van szó, amelyek segíteni tudnák az önkormányzatokat, de lehetne beszélni helyi autonómiáról is, és ezek mellett reméljük, nagyobb lesz a befolyásunk a jogalkotásra, a politikai döntésekre, s hogy így egy picit másként fognak nézni az önkormányzatokra, akár kormányszinten is.
– Ezzel van egy kis probléma. Mert például ha nem lesz magyar megyei tanácselnök, akkor Maros megye biztosan nem marad a Székelyföld része, s ki fogják vonni ebből a tanácsból. Ön is tudja, micsoda vihart kavart a tanács megalakulása a román politikumban, sőt a szórványban élő magyarok is úgy érzik, róluk megfeledkezik az RMDSZ.
– Szokják meg.
– Hogyhogy? És kik, a románok vagy a magyarok?
– Szerintem mindenki megszokja. Ne felejtsük el, hogy Marosszék Parajdon kezdődik, Szováta az első marosszéki település, Szováta és Parajd között van az udvarhelyszéki határ. Tehát Marosszék Szovátától Bándig tart. Ha azt vesszük, Maros megye magyarságának nagy része ezeken a marosszéki településeken lakik, Székelyföldből kihagyni Marosszéket bűn lenne, mert a székelyföldi határ nem szűnik meg Parajd és Szováta között.
Megértem, hogy Dicső, Ludas vagy Segesvár, Régen környékén is van magyarság. De azt is tudni kell, hogy Székelyföld nemcsak a magyarok érdekeit akarja védeni, hanem a románokét, a cigányokét és minden más nemzetiségét.
– Hogyan fogja erről meggyőzni például Al. Petru Frăteant vagy Ciprian Dobrét? Mindkettő a megyei tanács elnöki székére áhítozik. Ha nem lesz magyar tanácselnök, a románok biztosan nem fogják annyiban hagyni.
– Szerintem párbeszédet kell folytatni mindenkivel. Ez a hisztéria azért van, mert jövőre választások lesznek, és az az érdekük, hogy minél nagyobb cirkusz legyen ekörül. Még mindig jól eladható a kampányban. Valószínű most, a választások közeledtével mindegyik politikai párt ki fogja használni, de aki logikusan gondolkodik, annak nincs miért tiltakoznia ellene.
Ne úgy tegyük fel a kérdést, hogy mi lesz, ha nem lesz magyar tanácselnök. Olyan személyt kell indítsunk, aki meg tudja nyerni a választásokat, és abból induljunk ki, hogy Maros megyének továbbra is magyar tanácselnöke lesz. Ha meg nem úgy lesz, akkor más helyzet alakul ki, és akkor más stratégiára lesz szükség.
– Ezt a stratégiát előre ki kellene dolgozni, nem? Kell legyen, ahogy mondani szokás, egy A és egy B stratégia is. Nem lehet „majd akkor” elkezdeni gondolkodni.
– Abból indulok ki, hogy egykörös választás van, és majdnem lehetetlen, hogy ne nyerjük meg. Az a fontos, hogy a magyarság összefogjon és ne hatfelé szavazzon. Ha Maros megye magyarsága ugyanarra az emberre szavaz, lehetetlen, hogy a 38 százalékkal ne nyerjük meg a választásokat. Ebből kell kiindulni. Ne a B variánson gondolkozzunk, hanem tegyünk meg mindent, hogy az A variáns működjék. Ehhez pedig együtt kell működni a Székelyfölddel. Ha netalán másként történne, nem lesz nagy dolog, hogy létrehozzunk egy társulatot, egy társas formát a marosszéki településeknek. Ezt külön kell választani, mert sajnos minden román politikus önálló közigazgatási egységnek tekinti a Székelyföldet, holott nem erről van szó.
– Ugyanez a hisztéria a brüsszeli irodával is.
– Elsősorban arról szól, hogy közösen gondolkodunk egy közös jövőről.
Ha egy turista eljön Szovátára, az jó Maros megyének, jó az egész országnak. Érthetetlen számomra, hogy a brüsszeli iroda megnyitása, ami követendő példa kellene legyen más régiók számára, s óriási lehetőség a Székelyföldnek, egyes politikusokból hisztérikus reakciót váltott ki, bár kézenfekvő, hogy a székelyföldi románokat, németeket, cigányokat egyaránt fogja képviselni. Nem látják be, hogy bűn lenne, ha nem használnánk ki egy ilyen lehetőséget. Ezt kell felfogják a román politikusok is, pártállástól függetlenül.
– Hogyan próbálják meggyőzni őket, mert a jelek szerint nem igazán akarják felfogni azt, amit ön annyira kézenfekvőnek tart?
– Mondtam már, ez a pánikkeltés elsősorban a választások miatt van. Fontos hangsúlyozni, hogy az utóbbi évek turisztikai vásárain, ahol megjelentünk Székelyföld címszó alatt, akár Budapesten, akár Bukarestben, a Székelyföld standnak sokkal nagyobb volt a látogatottsága, mint a többieknek. Tehát azt jelenti, hogy Székelyföld jól eladható címszó. Akkor mi a gond? A Székelyföld címszó alatt kell a közös brandet kialakítani a többi településsel, mert ugyanaz az érdeke Maros, Hargita vagy Kovászna megyének. Fontos, hogy lobbizzunk az észak-erdélyi autópályáért, a marosvásárhelyi repülőtérért. Valószínű, egy másik régiónak nem a marosvásárhelyi repülőtér a legfontosabb, de ennek az önkormányzati regionális testületnek igen, s ezért lobbizik itthon és az ország határain kívül. Ha a prioritásokat tekintjük, bárki, aki logikusan gondolkozik és nem politikai hevület fűti, meg kell értse, hogy nem rossz dolog.
– Gyönyörű beszéd volt, kampányszövegnek is beillik. Azt beszélik, hogy megpályázza a megyei tanács elnöki tisztségét. Igaz, vagy esetleg a polgármesterséget kívánja folytatni?
– A jövő év még messze van. Hogy az elkövetkező évben milyen döntéseket hozok, arról egyelőre nem tudok semmit mondani. Egy dolog biztos, a szovátai polgármesteri székért indulni akarok.
MÓZES EDITH
Népújság (Marosvásárhely)
2011. június 15.
Nem vagyunk sem bánságiak, sem bihariak”
A régiókialakítási hisztériával kapcsolatban nyilatkozott lapunknak Bognár Levente, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke.
 – Ez az egész felröppent dolog, amit akár diverziónak is lehetne nevezni, messze távol áll a szakszerűségtől. Egy régiószervezés kidolgozása komoly munkát igényel, ám amiről itt ma szó van, hogy például négy megyéből gyúrjanak egyet, párját ritkítja Európában, de szerintem a világ más részeiben is. Egyszerűen fából vaskarikának tartom az egészet, egy bizarr, elfogadhatatlan dolognak, ezt így abszurdum megtárgyalni.
– Diverziót említett, esetleg az egész nem több figyelemelterelő államfői diverziónál?
– Erre most nehéz válaszolni, de az tény, hogy ilyen vita sem nekünk, sem az országnak nem hiányzott.
– Esetleg az is cél, hogy a PD-L egy évvel a helyhatósági választások előtt szándékosan szétverje a koalíciót, tudván, hogy az RMDSZ hallani sem akar a nyolc régióról?
– Megmagyarázhatatlan, miért ilyen hirtelen kapták elő, el kell teljen egy kis idő, hogy a színfalak mögé lássunk. Pedig évek óta folynak műhelymunkák ezzel a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban, az RMDSZ is kidolgozta saját elképzelését. Egyébként a most meglévő nyolc fejlesztési régió csupán szervezési szintet jelent.
– PD-L-oldalról hallatszik, hogy fölösleges félni a megyék átcsatolásáról a régióközpontnak kinevezett városhoz, mert a megyék maradnak, a régió pedig csak átfogja ezeket. Erről mi a véleménye?
– Szerintem az aradiakat is meg kellene kérdezni, hova akarnak tartozni. A megyéket nem kell megszüntetni, sőt, nem is lehet, mert az Alkotmány 122-es cikkelye meghatározza az ország közigazgatási felosztásában a megyéket, ezt most képtelenség összemosni valamilyen régióval, vagyis először is módosítani kell az alaptörvényt, amit érthető okokból, a PD-L el akar kerülni.
– Hatalmi kérdéseket is felvet, például, hogy Arad és Krassó-Szörény közigazgatási központja Temesváron legyen.
– Ha kialakítjuk a régiókat, hisz Európa is a régiók Európája, a megyéket nem kell megszüntetni, legfeljebb módosítani a kompetenciákat. Ne feledjük, hogy most sok megyének, köztük Aradnak is létezik identitása, ezért én el tudok képzelni Arad-központú régiót. Mi nem vagyunk sem bánságiak, sem bihariak, mi a Bánság és a Partium határán élő, sajátságos identitású megye vagyunk. Arad közlekedési csomópont, itt találkozik az Alföld a hegyvidékkel, meghatározott gazdasági szereppel.
– Ön szerint a megyei tanácselnökök némán tűrik majd, hogy kihúzzák alóluk a lovat?
– Aki racionálisan gondolkodik, és elhivatottságot érez megyéjével szemben, az nem fog beleegyezni, de az is igaz, hogy a megyei elnökök státusa, mai hatalma szubjektív véleményeket is előhoz.
– Népszavazást emlegetnek, ön szerint erre felkészült a nép? Tudják egyáltalán, miről kellene dönteni?
– Mivel Európa irányába törekszünk, lassan meg kellene tanulni a demokráciát, a döntések felvállalásának felelősségét. Sajnos, nagyon sok politikus a nép véleményét be sem kalkulálja, az ország nem a kormányoké, hanem a népé. A megye sem a megyei elnöké, a város sem a polgármesteré, hanem a lakósoké. Ezt kellene tudatosítani, mert Európa már rég így gondolkodik. Hogy mi lemaradtunk, az másik kérdés.
Irházi János
Nyugati Jelen (Arad)
2011. június 15.
AZ EMNT szerint bizonyítható az RMDSZ gáncsoskodása
Bizonyítékokat mutatott be kolozsvári sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor arra vonatkozóan, hogy Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsadója felhatalmazást kapott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drăghici román ügyvédtől arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják.
Az EMNT ügyvezetője elmondta, miután a szervezet több forrásból is arról értesült, hogy az új párt bejegyzéséhez szükséges, az öszszegyűjtött támogató aláírásokat is tartalmazó iratcsomókat az RMDSZ megbízásából tanulmányozzák, arra voltak kíváncsiak, hogy a Bukaresti Törvényszéken milyen nyoma van annak, hogy ki(k) és mikor kértek engedélyt a dosszié áttanulmányozására. A törvényszéken iktatott folyamodványokból kiderült, Adrian Drăghici május 17-én egy bukaresti közjegyzőnél hitelesítette azt az okiratot, amelynek alapján felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Leventét, hogy bármikor betekintést nyerjenek, vagy lefotózhassák az EMNP bejegyzését célzó, 32654/3/2001-es számú dossziét. „Kiderült, a pártbejegyzés ellen óvást benyújtó Adrian Drăghici csupán a pártbejegyzést célzó dosszié és az aláírási ívek áttanulmányozását kérte a törvényszéktől, az ügyvéd azonban soha nem élt ezzel a lehetőséggel, felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Levente minisztériumi tanácsost, akik valószínűleg pártfeladatot teljesítve vizsgálták át a dokumentumokat” – mondta Toró T. Tibor. A hitelesített felhatalmazás alapján Budai és Novák már másnap, május 18-án írásban kért – majd ez alapján kapott – engedélyt a Bukaresti Törvényszék elnöknőjétől a pártdosszié tanulmányozására és lefényképezésére.
Az EMNT ügyvezető elnöke (a bejegyzés előtt álló néppárt ideiglenes elnöke) szerint tisztességesebb lett volna Kelemen Hunor elnök, Borbély László politikai alelnök és Kovács Péter főtitkár részéről, ha nem tagadják, hogy az RMDSZ-nek köze van a pártbejegyzés megakadályozásához. „Itt az alkalom, hogy Kelemen Hunor hívja vissza az embereit, akik hazugságban hagyták, ugyanakkor elvárjuk, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot attól a 30 ezer személytől, akik kézjegyükkel látták el az aláírási íveket, és akiket csalással gyanúsítottak” – jegyezte meg a politikus.
Mint ismeretes, az új erdélyi magyar párt bejegyzése ellen a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt, a Nép Pártja és egy magánszemély, Adrian Drăghici nyújtott be óvást a Bukaresti Törvényszéken. Az utóbbi, egy bukaresti ügyvéd egyébként arra hivatkozva kérte az EMNP bejegyzésének elutasítását, hogy szerinte a 29 ezer kézjegyet sorjázó ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak. A Krónikának korábban nyilatkozó Budai Richárd megerősítette, hogy betekintést kapott az EMNP-dossziéba, mint mondta, arra volt kíváncsi, milyen az új alakulat támogatottsága a bukaresti magyarok körében. Budai ugyanakkor úgy nyilatkozott, az akcióról előzetesen nem egyeztetett az RMDSZ-szel, emiatt a szövetség vezetői „leteremtették”, miután az ügy nyilvánosságra került. Az EMNT ügyvezető elnöke jelezte továbbá: még május 10-én levelet írt Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, arra kérve őt, hogy hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, és érdemben tárgyaljanak az erdélyi magyarság nemzeti kataszterének összeállításáról, a belső választások megszervezéséről, valamint azokról a kérdésekről, amelyeket nem szabad pártpolitikai csatározások tárgyává tenni. Toró elmondta, bár több mint egy hónap telt el azóta, semmilyen válasz nem érkezett Kelemen Hunor részéről, ezért úgy döntöttek, a levelet nyilvánosságra hozzák az EMNT honlapján.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 15.
Milyen bizonyítékoktól tartanak az EMNT vezetői?
Bocsánatot kéretne az RMDSZ-szel „az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését támogató harmincezer embertől” Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke tegnapi – Gergely Balázzsal, a szervezet közép-erdélyi régióelnökével együtt tartott – kolozsvári sajtótájékoztatóján kifejtette: bírósági bizonyítékai vannak arra, hogy az RMDSZ próbálja megakadályozni a Tőkés László volt püspök nevéhez fűződő új párt bejegyzését.
A sajtótájékoztatón kiosztották Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvását, a Drăghici által Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnök és Novák Levente művelődésügyi miniszteri tanácsos nevére kiállított felhatalmazást a fővárosi törvényszékhez benyújtott pártbejegyzési iratok és támogató aláírások tanulmányozására és lefényképezésére, valamint utóbbiaknak a törvényszék elnökéhez benyújtott, erre irányuló kérvényét.
Toró elismételte a Tőkés egy nappal korábbi, lapunk által is ismertetett közleményében foglaltakat, miszerint a pártbejegyzést megóvó Adrian Drăghici Budai Richárdtól és Novák Leventétől kapta az óváshoz szükséges „állítólagos bizonyítékokat”. Azt azonban Toró nem árulta, el, hogy melyek azok a bizonyítékok, amelyeknek bírósági felhasználásától tartanak az EMNT vezetői.
Mint arról az ÚMSZ tegnapi lapszámában beszámolt, Budai Richárd szerint a bukaresti támogatólisták egyforma aláírások hosszú sorait tartalmazza, ami arra utal, hogy ugyanaz a személy írt alá több tíz, vagy akár száz – eszerint fiktív – név helyett is. Emellett Budaitól azt is megtudtuk, hogy a több mint nyolcszáz fővárosi aláíró között mindössze két magyar név volt, és őt – területi RMDSZ-elnökként – voltaképp csak az is érdekelte, hogy a bukaresti magyarok mennyiben támogatják az új magyar párt létrehozását. „Semennyiben” – vonta le a végkövetkeztetést Budai.
Toró egyébként a sajtón keresztül üzent Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek: ajánlatot tett egyeztetések elkezdésére, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására. „Ha van egy kis eszük, lépjenek velünk szövetségre” – fogalmazott plasztikusan az EMNT politikusa, aki sérelmezte, hogy az RMDSZ „nem vesz tudomást” a be sem jegyzett Tőkés-párt létezéséről.
Sipos M. Zoltán
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. június 15.
Tamás Sándor civil engedetlenségi akciót kezdeményez, ha nem jön létre a sajátos statútumú Székelyföld
Abban reménykedünk, hogy politikai úton oldódik meg a régióátszervezés. A mi szempontunkból elfogadhatatlan az a tény, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régió alakuljon át megyékké. Számunkra az egyedüli elfogadható verzió az lenne, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy, a Székelyföld régióba tömörüljön, Szilágy, Bihar és Szatmár megye pedig ugyancsak egy entitás legyen, hiszen ott is egy sajátos magyar közösség él. Ha politikai úton ez a probléma nem oldódik meg, akkor kénytelenek leszünk polgári engedetlenségi akciókat szervezni. Az RMDSZ vezetőségével, a magyar egyházak vezetőivel, a helyi önkormányzatok vezetőivel, és a civil szervezetekkel már beszéltünk arról a lehetőségről, hogy békés felvonulást szervezzünk. Amennyiben ez úton nem érjük el célunkat, meglátjuk, mihez fogunk.” - jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke a Gândul napilapnak. A Kovásza megyei RMDSZ azt hangoztatta, hogy az egyedüli elfogadható variáns az lenne, hogy a Székelyföld Dél-Tirolhoz hasonló, speciális statútumot kapjon a régióátszervezés eredményeként. (gândul)
Transindex.ro
2011. június 16.
Teee, beszélj románul!” – kiáltott rá Sógor Csabára egy szocialista képviselőtársa
Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy szerdai szakbizottsági ülésén az Unió soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei, Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter beszámoltak a magyar uniós elnökség tevékenységéről, és válaszoltak az EP-képviselők kérdéseire.
A magyar miniszterek elmondása szerint a főbb elnökségi célkitűzéseket sikerült teljesíteni, és több igazságügyi dosszié előrehaladásában fontos eredményt elérni. Igazságügyi területen elsődleges szempont volt az emberi tényező: az unió polgárait állította a központba a magyar elnökség. Navrasics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült uniós szinten adatvédelmi ütemtervet összeállítani, és a spanyol-belga-magyar trió együttműködésének köszönhetően fontos lépéseket tenni a gyerekek szexuális kihasználása ellen, a kisebbségek védelmében, a szegénységben élők felkarolásában, illetve kiemelten a romák ügyében is.
Pintér Sándor belügyminiszter beszámolójában számszerűsítette a soros uniós elnökségi eredményeket: 25 Tanácsi következtetés, 12 határozat, 1 rendelet és 1 irányelv elfogadtatására került sor a magyar elnökség alatt, és utolsó fázisba került a migráció egységes kezelésének kérdése.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a LIBE szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora. E minőségében az erdélyi magyar képviselő társai közül elsőként kapott szót. Megköszönte a magyar elnökség határozott ügyvezetését, és elismerően nyilatkozott a média-törvény, illetve az Alaptörvény kapcsán ért támadásokra adott válaszokról. A Schengen-dosszié kapcsán Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának időzítése érdekelte. Pintér Sándor szeptemberre jelölt meg céldátumot, és ismételten hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott félelmekkel ellentétben, a hatékony ügyvezetésnek köszönhetően, semmi nem hátráltatta vagy veszélyeztette az állampolgárok biztonságát és szabad közlekedését, hiszen a migránsokat azonnal fogadta az Unió, a MISS működtetését is azonnal elrendelte a magyar elnökség, sőt a dublini rendeletet alkalmazását is felfüggesztették a tagállamok, szolidaritásból.
Sógor Csaba felszólalását sajnálatos, a ház szabályainak szellemével ellentétben álló incidens zavarta meg. Ioan Enciu, román szocialista képviselőtársa mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: „Băi, vorbeste româneşte!” (magyarul: Teee, beszélj románul!) Az ülésvezető elnök, Juan Fernando Lopez Aguilar, spanyol szocialista, elnézést kért Sógor Csabától, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Ebből ügyet csakis magyar-román vonatkozásban látott – fűzte hozzá.
Az erdélyi magyar képviselő a replika jogán, immár mikrofonnal tisztázta a hallgatóság számára az ügyet, de írásos panasszal fog fordulni Jerzy Buzek házelnökhöz.
- Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenő nyelvi szabadságot biztosító európai intézmény keretén belül, súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselőtársának elhallgattatását – nyilatkozta Sógor Csaba.
Erdély.ma
2011. június 16.
Semjén: a Ceausescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni
Semjén Zsolt szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában elfogadhatatlannak nevezte a magyarság számára az elképzeléseket.
A székely és az erdélyi magyar megmaradás nagyon súlyos veszélyeztetését jelentené az új beosztás, s azt semmilyen formában nem tudják elfogadni – szögezte le.
Ugyanakkor hozzátette: ez az egyik legsúlyosabb és legfontosabb kérdés a mostani időszakban, de hasonló ötletek már többször előfordultak. Nehéz megmondani, hogy a nagyon viharos román belpolitikai életben ez mennyire „átpozícionálási kérdés”, és mennyire gondolják komolyan.
”A magyarság számára élet-halál kérdés, hogy a történelmileg kialakult Székelyföld, a magyarlakta megyék egyben maradjanak” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki emlékeztetett arra is: Románia nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy az etnikai arányokat erőszakosan nem lehet megváltoztatni. Semjén Zsolt szerint egy ilyen román többségű nagy megyének létrehozása az etnikai arányok tudatos megváltoztatására irányulna. Ez azokat a rossz emlékű időket idézi, amikor megszüntették a Maros autonóm területet, s a Ceausescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette: nagyon határozottan le kell szögezni, hogy ez elfogadhatatlan a magyarság számára, és „minden eszközzel (...) kötelezettek vagyunk arra”, hogy ebből ne legyen semmi, mert ez a magyarság önfeladását jelentené. Szavai szerint olyan román tömb jönne létre, amin belül a magyarság feloldódna. Székelyföld történelmileg, kulturálisan kialakult egység – jegyezte meg.
A mi álláspontunk, hogy vagy ne legyen átalakítás, vagy ha lesz, akkor vegyék figyelembe a Székelyföld „realitását” – mondta Semjén Zsolt.
A román kormány fő erejét alkotó PD-L a keddi koalíciós tárgyalásokon ismertette elképzeléseit az RMDSZ-szel a közigazgatás átfogó reformját előíró törvénytervezetéről. A PD-L a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót megyékké alakítaná át. Ezt az RMDSZ elsősorban azért ellenzi, mert az újonnan létrehozott közigazgatási egységekben jelentős mértékben csökkenne a magyar lakosság számaránya. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a keddi koalíciós tárgyalásokat követően is jelezte: ha a PD-L nem áll el attól a szándékától, hogy nyolcra csökkenti a megyék számát, akkor felbomolhat a kormánykoalíció.
A PD-L elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentős magyar lakossággal rendelkező jelenlegi három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyékkel, így az újonnan létrehozandó „óriásmegyében” a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el (legalábbis a 2002-es népszámlálási adatok szerint). A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem éri el.
MTI
2011. június 16.
Hisztérikus nemzetféltés
Nevetséges az a hisztéria, amit a román újságírók, hírelemzők és politikusok rendeztek szerdán, a régiós átalakítás egyeztetése alatt és után. Korábban napokig Traian Băsescun és Emil Bocon köszörülték nyelvüket a köztudatba váratlanul bedobott nyolcmegyés terv miatt, ám amikor kiderült, hogy az RMDSZ e kérdésben megvetette a lábát, elkezdte siratóénekét a gyászos kórus, és késő éjszakáig a magyarokon és az RMDSZ-en köszörülték nyelvüket.
Már-már temették az egységesnek, oszthatatlannak hitt nemzetállamukat, s vízióikban ott lebegett Nagy-Magyarország réme. Fájt nekik – bármennyire utálják Bocot, a demokrata-liberálisokat, magát Băsescut –, hogy az RMDSZ-nek sikerült legalább annyit elérnie, ne a kormány felelősségvállalásával kerüljön a parlament elé a törvénytervezet. Már-már kiloccsant a tévéstúdiókból a kétségbeesett nemzetféltés, a magyarellenesség. Megzsarolta az RMDSZ a kormányt – sziszegték. S mert a román sajtó kisebb-nagyobb diverziókra mindig kész, az igen jól informáltnak tekintett internetes újság, a Gândul tálcán kínálta az újabb és újabb döbbeneteket: Brassó polgármestere, Gheorghe Scripcaru azt találta javasolni – zárt ajtók mögött –: miért ne lehetne Székelyföldet Székelyföldnek nevezni? Emil Boc “túl sokat engedtünk már eddig is nekik” megjegyzéssel azonnal elutasította, mégis jó ideig még rágták a gumicsontot. Hamarosan jobb csemegét kínált a Gândul, egy ropogósan friss Tamás Sándor-nyilatkozatot. A megyei tanácselnök arról beszélt a lap brassói tudósítójának, hogy e térség lakossága kiáll az egységes Székelyföldért, ha kell, tüntetni fog, ha szükség lesz rá, a polgári engedetlenséghez folyamodik. S mert vagy az elnök úr fogalmazott lazábban, vagy az újságíró színezte ki nyilatkozatát, majdnem sírva fakadtak ama állítólagos kijelentése miatt, miszerint “előbb fegyver nélkül vonul utcára a nép, aztán meglátjuk...” (Nyomban hibaigazítást kért.) Fegyvereik vannak, szörnyű! – mi lesz ebből, kitépik a haza szent testéből a középső három megyét, odacsapják Magyarországhoz, s a Partiumot sem hagyják békén, ott is követelőznek, borzasztó ez a magyar kisebbség, huszonegy éve vezeti orránál fogva Romániát, minden kormányt kiszolgált, a jelenlegit is, mégsem ül nyugton. Pedig az Európai Unióban is megmondták, ez az ország mindent megadott kisebbségeinek. Beszélhetett Borbély László, Antal István, Frunda György, a rémület és pánik nem ült el. Éjfélig osztották a semmit, siratták a hazát, s féltették a hétszázalékos parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-től. A szövetség valójában csak időt nyert. Boc még aznap este a közszolgálati televízióban elmondta: nem mondanak le a nyolcmegyés területi átszervezésről, mert ez az ország korszerűsítésének egyetlen lehetséges módja. A hírek szerint júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakot akarnak összehívni, s arra számítva, hogy az ellenzék nyári szabadságát nem szakítja meg, áterőltethetik a törvényt.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 16.
Régiósítási háború
Magyarország az egységes magyarságot támogatja
A magyar kormány támogatja a romániai magyarság egységes álláspontját az erdélyi régiók felosztásáról – jelentette ki Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár-helyettes tegnap Budapesten. Véleménye szerint a DLP nyolcrégiós javaslatát a 16 régiós javaslatot megfogalamzó RMDSZ és a többi magyar szereplő egyértelműen elutasítja, mert az eddig hagyományosan magyar többségű területek elvesztését és politikai visszalépést jelentene. A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplők számíthatnak támogatására – szögezte le.
Székelyföld nem három megyéből áll
Az SZNT nem fogadja el az RMDSZ régióátszervezésről szóló tervezetét, mert az három megyéről, Kovászna, Hargita és Maros megyéről beszél, miközben Székelyföld két és fél megyéből áll, és egységesnek kell maradnia – nyilatkozta tegnap Ferencz Csaba SZNT-alelnök. Izsák Balázs, az SZNT elnöke emlékeztetett: a román többségű Mezőséget a Ceauşescu-korszakban csatolták Maros megyéhez, a Székelyföld valós határait az SZNT által kidolgozott autonómia-statútum rögzíti. Izsák úgy véli, a kormány olyan közigazgatási felosztást tervez, “amely magyarellenes jellegében túltesz Ceauşescu 1968-as közigazgatási reformján”, és arra szólította fel a székelyföldieket, hogy “készüljenek fel akár a polgári engedetlenségre is”. Az SZNT tegnap közleményben tiltakozott Románia közigazgatási átszervezése ellen, az ország nemzetközi vállalásaival és a 2009-ben összehívott – ám az RMDSZ és az EMNT “ellenrendezvényei” miatt nem eléggé sikeres – Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen kinyilvánított népakarattal érvelve. “Egy régiót nem kijelölnek, hanem elismernek, Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható” – áll az SZNT által említett határozatban. A tiltakozást elküldték az államelnöknek, a miniszterelnöknek, a bel- és külügyminisztereknek, és tájékoztatásként az EU-s, az orosz és az amerikai nagyköveteknek is.
A tüntetés nem megoldás
”Nem megoldás az utcára vonulás, és éppen ezért a politikum felelőssége olyan döntéseket hozni, amelyek nem váltanak ki ilyen megnyilvánulásokat” – válaszolt az SZNT sajtóközleményére Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, aki szerint természetes, hogy elégedetlenek az emberek. 1968-ban, a kommunista diktatúra idején is voltak tiltakozások, amikor az államhatalom fel akarta számolni a magyar többségű rajonokat – mondotta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 16.
Érvekkel a megamegyék ellen
Felkészületlenül érte a Demokrata Liberális Pártot az RMDSZ határozott ellenállása – fejtette ki a Háromszék kérdésére Antal Árpád, aki szakértőként jelen volt a keddi bukaresti tárgyalásokon. Úgy véli, nem valószínű, hogy az ügy lekerül a napirendről, a legnagyobb kormánypártot választási érdekek hajtják, de szerepelt számításaikban az is, hogy így talán sikerül sarokba szorítaniuk az RMDSZ-t. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke ismertette azokat az érveket, amelyekkel a demokrata-liberálisokat is szembesítették a keddi egyeztetésen. Elmondták, hogy a jelenlegi regionális felosztás 1996-ban történt, akkor készült erről hatástanulmány, azóta eltelt tizenöt év, és kiderült, nem úgy működtek ezek a fejlesztési régiók, ahogy elképzelték.
Az európai alapelv szerint a szegényebb régiók részesülnek nagyobb támogatásban, ám ez a tizenöt esztendő bebizonyította, a jelenlegi felosztás nem alkalmas sem a szegényebb térségek felzárkóztatására – a szakadékok még nagyobbak lettek –, sem arra, hogy adott fejlesztési egységen belül a szegényebb megyék helyzete közelítsen a gazdagabbakéhoz – ismertette a legfontosabb gazdasági érvet Antal Árpád. Szerinte ez megfelelő bizonyíték arra, hogy az érvényben lévő fejlesztési régiós leosztás gazdasági szempontból nem életképes.
Nincs racionalitása a Demokrata Liberális Párt által elképzelt megamegyéknek a pénzek lehívása szempontjából sem, hiszen az önkormányzatok eddig is jól teljesítettek, a Regionális Operatív Program összes pénzét lehívták, rosszul állnak azonban a minisztériumok felelősségkörébe tartozó Szektoriális Operatív Programok. Az infrastruktúra-fejlesztésnél szintén balgaság a nagy megyékre hivatkozni, sem az országutak, sem az autópályák építése nem tartozik az önkormányzatokra. Nem szerepelt az első érvek között, de elmondták a román politikusoknak, hogy Románia három nemzetközi egyezményt is ratifikált, így kötelező számára azok alkalmazása. Ezek közül az egyik kimondja: nem lehet közigazgatási egységet úgy átszervezni, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. „Ma Hargita megyében több mint 80 százalékos a magyarok aránya, az új, nagy régióban 29 százalék lenne. Ez elfogadhatatlan” – szögezte le Antal Árpád. Elmondta azt is, felmerült, de válasz nélkül maradt még számos kérdés, például, hogy mi lesz a megyéknek alárendelt intézményekkel – nálunk a Székely Nemzeti Múzeummal vagy a Háromszék Táncegyüttessel –, mi történik a megyei önkormányzatok által felvett hitelekkel – Kovászna megyének nincs ilyen, de Brassónak annál több –, ki vállalja át a megyei tanácsok feladatkörét a községi közbeszerzések, urbanisztikai engedélyek ügyében? Egyértelmű volt, a koalíciós partner nem készítette elő javaslatát, elsősorban választási szempontok vezették, taktikázás, melynek céltáblája lehetett akár az RMDSZ is, és csak a 2012-es megmérettetést tartották szem előtt – vélekedett Antal Árpád, aki szerint a 2014 utáni uniós pénzekre hivatkozni most botorság, az RMDSZ öt éve fújja: 2012 végéig el kell készíteni a fejlesztési régiók újrafelosztását, hogy a 2013 utáni EU-s költségvetést már aszerint osszák el.
A DLP azért akarja a nyolc nagy megyét, mert alkotmánymódosítás nélkül csak ezt a változatot tudják átvinni, az alaptörvény megváltoztatásához pedig nincs többségük. 
A jelenlegi felosztás mellett érveltek, főként azzal, hogy ezt már mindenki megszokta, ha más javaslatot – például az RMDSZ-ét – fogadnának el, felborulna a rendszer. Az RMDSZ azt szeretné, ha első lépésként a fejlesztési régiókat változtatnák meg, sok érv szól az általa javasolt 16 régió mellett, s majd csak akkor alakítsák közigazgatási egységekké, ha beigazolódott alkalmasságuk – mondta Antal Árpád.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 16.
Megoszlanak a vélemények a Hit Gyülekezetének nagyváradi jelenlétéről
Nem nézi jó szemmel a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, hogy a részvételükkel megpályázott pénzből épített, Tempfli József nyugalmazott megyés püspök által felszentelt Ady Endre Kulturális Központban tartja istentiszteleteit a Hit Gyülekezete. Fodor József, a püspökség vikáriusa lapunk megkeresésére azt is kilátásba helyezte, hogy levélben fogják felszólítani a központot működtető, RMDSZ-hez közeli Mecénás Alapítványt: a továbbiakban ne engedélyezze az alkalmakat, de erről még további egyeztetésekre kerül sor a püspökségen belül. Azt mindenesetre megjegyezte: az Ady-központ nem a Hit Gyülekezetének, hanem Ady Endre emlékének épült. „Biztosan tiltakozni fogunk” – szögezte le Fodor József.
Mint ismeretes, a központot a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a római katolikus egyház közös pályázatán elnyert pénzből építették fel – a 2002-ben lezárult pályázat 320 millió forintos összegét egyébként eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélte meg az Orbán-kormány, azonban az időközben hatalomra került Medgyessy-kabinet annak az alapítványnak irányította át az összeget, amelynek vezetője a Bihar megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Kiss Sándor. A pénzből a reformátusok eredetileg Érmindszenten, Ady szülőfalujában hoztak volna létre a költő emlékét megidéző zarándokhelyet, a Mecénás viszont Nagyváradon építtette meg a létesítményt. A tervek szerint szabadidőközpont épült volna a Körös-parton a 320 millióból, termálhotellel és más létesítményekkel, ebből azonban mindmáig csak az Ady-központ vagy Mecénás Terem néven emlegetett konferenciaterem épült fel, a hotel építése hamar abbamaradt. A teremben a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, illetve különböző eseményekre, esküvőkre, születésnapokra adja bérbe azt az alapítvány.
Vádak a gyülekezet ellen
A Hit Gyülekezetének váradi tevékenysége ellen az elmúlt télen emelt szót az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete, amely legutóbbi közleményében a „Hit Gyülekezete titkos bihari szeretőjének” nevezi a helyi RMDSZ-szervezetet. Nagyvárad önkormányzati testülete az év elején leszavazta azt a tervezetet, amelynek alapján a neoprotestáns egyház ingyenes használatra megkapta volna a város elhagyott lovardáját, amelyet az ígéret szerint fel is újítottak volna. A tanács RMDSZ-frakciója támogatta törekvésüket, azóta az EMI többször is utalt a szövetség és a gyülekezet közötti feltételezett összefonódásokra. Szűcs István, a Hit Gyülekezetének nagyváradi lelkésze azonban határozottan elhatárolja önmagát és közösségét mindenféle politikai alakulattól.
Növekvő gyülekezet
Magyarországon már hivatalosan is egyházként jegyzik a Hit Gyülekezetét, és a bejegyeztetés Romániában is folyamatban van, a szükséges két lépcsőfok közül az elsőt már megtették, most már csak két-három évet kell várni, amíg egyház státusba lépnek – ecsetelte a Krónikának a váradi közösség vezetője. Szűcs István elmondta: Bihar megyében mintegy 700 tagja van a pünkösdi karizmatikus gyülekezetnek. Az Ady Endre Kulturális Központban azért kezdtek el már tavaly istentiszteleteket tartani, mert egyre többen voltak, és már nem fértek el az előző bérleményben – a lelkész szerint a társadalmi ellenállásnak az utóbbi időben tapasztalható erősödése is a gyülekezet növekedésének tudható be. A Hit Gyülekezete Magyarországon alakult 1979-ben, Romániában nagyjából a rendszerváltás óta van jelen, bár azok az imacsoportok, amelyekből építkezik, már korábban létrejöttek, de csak titokban működhettek az elnyomó hatalom miatt – tudtuk meg. Nagyvárad mellett Marosvásárhelyen, Brassóban, Szatmárnémetiben, Nagybányán és Erdély egyéb városaiban is vannak közösségeik, több helyen román nyelven is folynak az istentiszteletek.
Nincs politikai kapcsolódás
Mindazonáltal a magyar gyökerű vallási közösség lelkésze azt mondja, számára személyesen is fontos a nemzeti identitás, éppen ezért furcsállja, hogy épp egy magyar szervezet támadja őket. „Krisztus-centrikus egyház vagyunk. Épp pünkösd vívmánya, hogy mindenki az anyanyelvén hallhatja az Igét. A keresztény ember az egységet, a békességet támogatja, nem pedig a magyar–magyar konfliktust” – fogalmazott Szűcs István. A lelkész határozottan kijelentette: a Hit Gyülekezetének semmilyen kapcsolata nincs a politikummal, és nem tetszik neki, hogy valakik pártokkal akarják összemosni közösségüket. Azt is kijelentette, hogy egyes vádakkal ellentétben közösségének nem célja, hogy a történelmi egyházaktól vegye el a híveket. „Ugyanannak a Krisztusnak a nevében próbáljuk megmenteni a bűnösöket” – jelentette ki. Hozzátette: alkalmaikon magyar ajkú nagyváradiak vesznek részt.
Csak Isten dönthet
„Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent” – idézte János evangéliumából Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, amikor a témában megkerestük. Ennek jegyében ő és egyházkerülete is türelmesen viszonyul a fiatal gyülekezethez, hiszen – mint fogalmazott – csak az Úr döntheti el, jó-e vagy rossz, amit cselekszenek. Azt azonban megjegyezte, egyértelműen nem jó, hogy tudomása szerint „az önmagát gyülekezetnek nevező közösség támadja a történelmi egyházakat”. A püspök egyébként teológiai szempontból közömbösnek tartja, hogy a gyülekezet az Ady-központban tartja alkalmait, de azt kijelentette: ha úgy épült volna meg a központ, ahogyan azt az eredeti pályázatot benyújtó és megnyerő egyházkerület tervezte, akár istentiszteleti helyszínként is funkcionálhatna, így azonban „nem lépi át a polgári kereteket. Van egy kiadó terem és egy szórakozni vágyó közösség, amelyek megtalálták egymást” – összegzett a püspök. Szerettük volna a Mecénás Alapítvány részéről Szabó Ödön ügyvezető véleményét is kikérni, de ő azt mondta, az EMI vádjaira semmit nem hajlandó reagálni, és munkatársunkat arra is megkérte, ilyen ügyben többet ne hívja. Ezenkívül anynyit mondott, hogy ha az RMDSZ-szel partnerként együttműködő történelmi egyházak részéről ellenvetés érkezik, azt föltétlenül figyelembe veszik majd.
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 16.
Kovács Péter: miért nem „harcol” értünk a magyar kormány?
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára sérelmezi, hogy a magyar kormány nem emeli fel a hangját a székelyföldi és partiumi magyarok beolvadása ellen.
Miért nem „harcol” értünk a magyar kormány? – teszi fel a kérdést Kovács Péter szerdai blogbejegyzésében a regionalizációs vita kapcsán.
„Hosszú hónapok óta folyamatosan azt halljuk, hogy Budapest és Brüsszel majd megoldja a problémáinkat. Azt ismételik nekünk, hogy brüsszeli nyomásra a román kormány, a parlament beadja a derekát, és lesz autonómia, bővül a kisebbségi jogok köre. A médiából az folyik, hogy ilyen jó viszonya soha nem volt a magyar és a román kormányoknak, hogy Orbán Viktor és Traian Băsescu amiben megegyeznek, az meg is valósul, kitartás magyarok, mert Budapest közbenjár az ügyünkben. Na, itt az alkalom, és mégis nagy a csend” – írja Kovács.
Az RMDSZ-főtitkár sérelmezi, hogy „senki” nem emeli fel a hangját a magyarok által is lakott nyolc megye ügyében.
„Miért nem mondja el egyetlen kétharmados magyar politikus sem, hogy a magyar közösségek számára a beolvadáshoz vezethet a székelyföldi és a partiumi »magyar« megyék egybeolvasztása olyan megyékkel, amelyekhez gazdasági, szociális, történelmi szempontból semmi közük?” – olvasható a blogbejegyzésben. Kovács így folytatja: „Ha Budapest meg tudja oldani a gondjainkat, akkor most mire vár? Tapsra?”.
A magyar kormány reakcióját Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is hiányolta a Románia közigazgatási-területi felosztásáról folyó vita kapcsán „Egyelőre senki nem kérdezett semmit, és nem tudom, hogy a magyar kormányt érdekli-e e a régióátszervezés, vagy van-e valamilyen álláspontja ez ügyben. Meglepőnek tartom ezt, mivel a romániai magyar közösség sorsát érintő kérdésekben a budapesti kormány általában közli álláspontját” – mondta kedden Kelemen Hunor. (Répás Zsuzsanna: a kormány támogatja az RMDSZ és a magyarság erdélyi régiók felosztásáról szóló álláspontját. A kormány támogatja a romániai magyarság egységes álláspontját az erdélyi régiók felosztásáról – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerdán Budapesten. Kiemelte: az RMDSZ megfogalmazott egy javaslatot, ami 16 megyére vonatkozna, ezzel szemben a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) egy nyolc régiós felosztást hirdetett meg. Ezt az RMDSZ egyértelműen elutasítja, ahogy a többi magyar szereplő is, mert az eddig hagyományosan magyar többségű területek elvesztését, és politikai visszalépést jelentene. A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplők számíthatnak támogatására – jelentette ki.)
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 16.
Konzervatívok és toleránsak a fiataljaink 
Nagyvárad – Szerda délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete által elindított Szacsvay Akadémia és a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet társszervezésében Barna Gergő politikai szociológiával foglalkozó kutató és Kiss Tamás osztályvezető tartott előadást.
Az Ady Endre Középiskola egyik osztálytermében lezajlott rendezvény címe Fókuszban a fiatalok: az erdélyi magyar és a romániai fiatalok összehasonlító elemzése volt. A megjelenteket Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Barna Gergő politikai szociológiával foglalkozó kutató elmondta: a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet 2008-ban végzett közvéleménykutatást az 18-35 év közötti erdélyi fiatalok körében, egy 1202 fős mintán, tizenhat megyében. Ennek a felmérésnek az újdonsága abban rejlik, hogy a kapott adatokat összehasonlították annak a közvéleménykutatásnak az eredményeivel, melyet az Országos Ifjúsági Hatóság bonyolított le szintén három évvel ezelőtt román fiatalok körében (a kérdőívek pontjai 70 százalékban megegyeztek), valamint a Mozaik 2001 kutatás statisztikáival, melyet a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet végzett tíz évvel ezelőtt. E három felmérésből számos következtetés vonható le. Kiderült például, hogy a fogyasztási javak (mobiltelefon, személyi számítógép, otthoni internetezés, saját autó) birtoklásának aránya nagyjából azonos az erdélyi magyar és román fiatalok körében, viszont a magyar ifjak jobban állnak a használatban levő gépkocsi, illetve a saját lakás tulajdonlása kategóriában. Ugyanakkor 2001-2008 között jelentős expanzió ment végbe a javak birtoklása terén: a 18-29 év közötti magyar fiatalok körében a mobiltelefon-tulajdonosok aránya 30 százalékról 94 százalékra, a számítógép tulajdonosoké 15 százalékról 71 százalékra, a használatban levő saját autó tulajdonosoké pedig 15 százalékról 43 százalékra emelkedett. Megfigyelhető tovább az is, hogy hét év leforgása alatt a materiális problémák helyett inkább az erkölcsi gondok kerültek előtérbe, de a lakáshelyzet továbbra is megoldatlan maradt, és riasztóan elterjedt a kábítószerhasználat (utóbbi a Partiumban a leghangsúlyozottabb).
Passzív magyarok
Az erdélyi magyar fiatalok leginkább azt várják el a magyar ifjúsági szervezetektől, hogy segítsenek nekik az elhelyezkedésben, támogassák a rászorulókat és szakmai továbbképző tanfolyamokat rendezzenek. A legismertebb ifjúsági szervezetek amúgy az IKE, az EMI, a MIÉRT és a MIT. A felmérések ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a magyar fiatalok kevesebbet tévéznek, mint román kortársaik, és kisebb arányban olvasnak újságokat és folyóiratokat, de intenzívebben. Valamivel kisebb arányban élnek társasági életet, azonban nagyobb arányban sportolnak és sokkal többet kirándulnak. 2001-2008 között 24 százalékról 74 százalékra nőtt a számítógép és internet használók aránya, a digitális írástudatlanok száma pedig 45 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az erdélyi magyar fiatalok már nem netkávézókban, hanem otthon böngészik a világhálót. Elszomorító viszont, hogy úgy a román, mint a magyar fiataloknak az elit kultúrához való viszonyulása (színház, opera, mozi) jelentéktelen.
A kutatások során a biztosok arra is rákérdeztek, hogy milyen mértékben érdeklődnek a magyar fiatalok az országos szintű politikai történések ránt, illetve szerintük milyen mértékben befolyásolják az életüket az önkormányzati és a fővárosi döntések. Kiderült: a magyar fiatalok sokkal passzívabbak, mint a román ifjak, és megítélésükben az RMDSZ (80%) és az MPP (12,9%) képviseli leginkább az érdekeiket.
Inkább mobilisak
Kiss Tamás, a Kisebbségkutató Intézet elemzési és kutatási osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet: a magyar fiatalok inkább mobilisak, mint román kortársaik, ami a külföldi munkavállalást, kirándulást, tanulást, rokonlátogatást és üzleti utakat illeti, viszont ezek megtervezésében együtt mozognak a többségi nemzet fiataljaival. A migrációs célország tekintetében viszont hét év alatt változás történt a magyar fiatalok esetében: míg 2001-ben Magyarország dominált, addig az utóbbi években előtérbe kerültek a nyugati országok, és Németország, valamint Ausztria vezetik a preferencialistát. Elvi szinten ugyan a hagyományos családmodell érvényesül az erdélyi magyar fiatalok körében, viszont a társadalmi valóság felülírja ezt, és a családalapítás, illetve a gyermekvállalás ideje kitolódott a harmincas életkor irányába. Ugyanakkor az erdélyi magyar értelmiségi réteg háromnál több gyermeket szeretne elméletileg, ellentétben a román felsőfokú végzettségű fiatalokkal, akik megelégednének egyetlen utóddal is.
Nemi szerep
Érdekes módon a családon belüli nemi szerep tekintetében a magyar fiatalok konzervatívabbak román kortársaiknál, vagyis úgy gondolják, hogy „az asszonynak a fakanál mellett a helye”, azaz a nő feladatai közé tartozik, hogy főzzön, takarítson és bevásároljon, és erről nem csupán az alacsony végzettségűeknek, hanem az értelmiségieknek is ez a véleménye. A magyar fiatalok viszont toleránsabbak a többségnél, inkább elfogadnák azt, hogy roma, fogyatékkal élő, meleg, AIDS-es vagy volt drogos legyen a szomszédjuk, barátjuk vagy családtagjuk. Ugyanakkor olyan értékek fontosak számukra, mint a család, a béke, és a jólét, és kevésbé vallásosak, mint a román fiatalok.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2011. június 17.
Mircea Geoana: „Csapda Székelyföld etnikai rögeszméje”
Székelyföld „etnikai rögeszméje csapda”, hiszen az ott élő románok és magyarok érdeke elsősorban az, hogy a régió gazdasága fejlődjön – jelentette ki Mircea Geoana, a román szenátus elnöke. 
Az ellenzéki szociáldemokrata párti politikus a Gandul című portálnak nyilatkozott. Kifejtette: Székelyföldnek meg kell adni az esélyt, hogy fejlődjön, ugyanis ez a legfontosabb kérdés az ott élő emberek számára. Geoana úgy vélte, hogy amennyiben az alacsony gazdasági teljesítményű, jelentős magyar lakosságú Maros, Hargita és Kovászna megyéket egy régióba tömörítenék, az ott élő embereket enklávé kialakításával elszigeteltségre és fejlődésképtelenségre ítélnék.
A szenátus elnöke – aki Romániában a második legmagasabb közjogi méltóság – szerint az RMDSZ által szorgalmazott Székelyföld-vita „hamis és anakronisztikus”, amelyet Budapest is táplál. Szerinte az új magyar kormány elavult „poszt-Trianon retorikát” használ. Geoana példaként említette az új magyar alkotmányt, amely magyar nemzetről beszél, valamint magyar állampolgárságot „osztogat”. Geoana úgy véli, hogy ilyen körülmények között az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem hasznos Románia számára.
Raluca Turcan, a román kormánykoalíció fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) parlamenti képviselője csütörtökön kijelentette: egyetlen román kormány sem lenne hajlandó elismerni a „képzeletbeli” Székelyföldet, ezért – mint mondta – nincs értelme, hogy az RMDSZ tovább erőltesse ezt a kérdést. A politikus hangsúlyozta, hogy személyes véleménye szerint a PD-L soha nem fog belemenni abba, hogy Székelyföld elismeréséről tárgyaljon.
A Romania libera című román napilap csütörtöki számában Sabina Fati publicista Románia tervezett területi-közigazgatási szerkezetének átalakításáról ír. Megállapítja, hogy a román kormánykoalíció fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) tervei szerint a romániai magyarok még ott is kisebbségbe szorulhatnak, ahol amúgy többségben lehetnének, utalva ezzel arra, hogy a jelentős magyar lakosságú Hargita, Kovászna és Maros megyéket másik három, jelentős román többségű megyéhez csatolnák. A lap szerint kompromisszumos megoldást jelenthet, ha a PD-L által óhajtott nyolc régió mellett létrejönne még egy Székelyföldön, amely magyar többségű lakossággal rendelkezne.
A publicista szerint a román politikusok „nevetséges sirámai” felszínre hozzák a nemzeti biztonságérzet hiányát egy olyan államban, amely 1918 óta képtelen szabadulni a felbomlás rémétől – olvasható a Romania liberában.
MTI
Erdély.ma
2011. június 17.
Belföldi hírek
A kisebbségi törvény alkotmányos
Elutasította tegnap Varga Attila RMDSZ-es képviselő a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma és a Román Akadémia felvetéseit, miszerint a kisebbségi törvény alaptörvénybe ütköző lenne, és leszögezte: a tervezet teljes mértékben alkotmányos.
A székelyföldi románok és a román akadémikusok küldöttsége tegnap megjelent a képviselőház emberi jogi bizottságának ülésén, amely a sajtó kizárásával zajlik, és amelyen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt vitatják meg – a bizottság azonban őket is kitessékelte a teremből. A két szervezet szerint a kisebbségi törvénytervezet szentesíti az RMDSZ abszolút ellenőrzését Románia területének egy része fölött, és “diszkriminálja a három megyében élő 400 000 románt”. Eugen Popescu, a fórum tagja úgy látja, hogy a kulturális autonómia “gyakorlatilag területi kritériumokon alapuló etnikai autonómiát” takar, és “az ott élő románoknak semmilyen eszközük nincs identitásuk megőrzésére”. A Román Akadémia képviselője szerint a kulturális autonómia politikai autonómiát jelent. A bizottság megvitatta a tervezet első tizennégy cikkelyét.
Román nyelvi agresszió Brüsszelben
Băi, vorbeşte româneşte! – kiáltott rá Ioan Enciu román szociáldemokrata politikus Sógor Csaba RMDSZ-es képviselőre az Európai Parlament szakbizottsági ülésén szerdán. Sógor Csaba e szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora, és e minőségében erdélyi magyar képviselőtársai közül elsőként kapott szót, beszédét azonban megzavarta román kollégája. Az incidensért Juan Fernando Lopez Aguilar ülésvezető elnök, spanyol szocialista politikus elnézést kért Sógortól, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Sógor Csaba a mikrofontól tisztázta a hallgatóság számára a történteket, és írásos panaszt fog benyújtani Jerzy Buzek házelnökhöz, mert súlyos ügyrendi vétségnek és etikátlan eljárásnak tartja, hogy ily módon próbálták elhallgattatni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 17.
Román–magyar külügyi megbeszélés
A Balla Mihály elnök vezette magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának delegációja Bukarestben találkozott a román képviselőház külügyi bizottságának tagjaival, a parlament román–magyar baráti tagozatával, valamint a román külügyminisztérium vezetőségével.
Balla Mihály ezt követően elmondta: a magyar fél örömmel állapította meg, hogy Románia nagyot lépett előre a schengeni csatlakozás felé vezető úton. „Bízunk abban, hogy mielőbb lezárulnak a tárgyalások a csatlakozásról” – tette hozzá.
Felvetettek olyan kérdéseket is, amelyek a közvéleményt élénken foglalkoztatják, így napirendre került a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-tábla, valamint a házsongárdi temető ügye. Ez utóbbival kapcsolatosan a magyar fél kérte a román hatóságokat: kövessenek el mindent annak érdekében, hogy ilyen atrocitások ne fordulhassanak elő a jövőben.
A magyar küldöttség tagjai tájékoztatást kértek a jelenlegi romániai közigazgatási reformtervezetről is. Kifejezték reményüket, hogy ez az átalakítás nem okoz majd problémát a Romániában élő kisebbségek számára.
A parlament külügyi bizottságának Korodi Attila elnök által vezetett delegációjával részletesen tárgyaltak ezekről a kérdésekről. Az RMDSZ közleménye szerint mindkét fél egyetértett abban, hogy fel kell éleszteni a közös, román–magyar kormányülések gyakorlatát. Fontosnak nevezték, hogy az év második felében Traian Băsescu államelnök látogatást tegyen Schmitt Pál magyar köztársasági elnöknél.
A felek szerint folytatni kell az együttműködést az AGRI (az Azerbajdzsánból Grúzián át és a Fekete-tengeren keresztül megépítendő földgázvezeték) és a Nabucco projektekben. Kifejezték reményüket, hogy mielőbb befejeződjék a Békéscsabát Nagyváraddal összekötő elektromos vezeték kiépítése.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes is fogadta a magyar parlamenti bizottság delegációját. Markó Béla méltatta Magyarország támogatását Románia schengeni övezethez való csatlakozásához.
(MTI)
Nyugati Jelen (Arad)
2011. június 17.
„Fúrják” a kisebbségi törvényt
Csökkent az esély a kisebbségi törvény elfogadására a parlamenti ülésszak június végi lezárultáig azt követően, hogy a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottsága csütörtökön késő délután véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ráadásul máris elfogadtak olyan módosításokat, amelyek kedvezőtlenek a magyar közösség számára – jelentette ki a Krónikának Varga Attila, a testület RMDSZ-es tagja az ülést követően.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet vitája eredetileg szerdán délután kezdődött volna, ám különböző ügyrendi viták miatt csütörtökre halasztották, ezért Varga Attila szerint mind a 78 cikkely megvitatására nem is lett volna esély egy nap alatt. Az egyik, az RMDSZ számára kedvezőtlen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelőtt abbamaradt, hanem az első cikkelytől, ennek is betudható, hogy csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, és végül abban állapodtak meg, hogy pénteken, hétfőn és kedden is folytatódik a vita, és várhatóan kedden születik meg a bizottság állásfoglalása a jogszabályról.
Nem volt azonban eddig sem sima az ügy – tudtuk meg Vargától –, mivel több olyan cikkely is volt, amelyhez egynél több módosító indítvány érkezett, és nem csupán az ellenzék, hanem a koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) részéről is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezőtlenek a kisebbségek számára. Az egyik ilyen módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A magyar szempontból kedvezőtlen, elfogadott módosítás értelmében azonban az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait – az arányok megváltoztatása azonban kimaradt.
„Ráadásul következik a 18. cikkely, amely a kulturális autonómiatanácsok vétójogát rögzítené a kisebbségi intézmények – így az oktatási intézmények – megszüntetésére irányuló szándék esetén. Ezt a PDL sem nagyon akarja elfogadni, ezért további egyeztetések szükségesek. A bizottsági vita folytatása így nem pénteken lesz, hanem hétfőre marad, a hétvégén ugyanis politikai egyeztetés szükséges a koalíciós partnerrel, ellenkező esetben, ha további, kedvezőtlen módosítások születnek, értelmetlen és tartalmatlan lesz számunkra a jogszabály” – mondta el lapunknak Varga Attila.
Felelősségvállalás jöhet
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárultáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. „Ha nem készül el jövő héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelősségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelősségvállalásra” – jelentette ki Varga. Elmondta ugyanakkor, hogy immár nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerüljön elfogadtatni. „További egyeztetések lesznek, de ha olyan módosítások kerülnek be a jogszabályba, amelyek csorbítják a többséget, akkor mi sem fogjuk erőltetni, hiszen értelmetlen lesz” – mondta el a képviselő. Kérdésünkre hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha meghiúsul a jogszabály elfogadása, elmondta: erről a jövő héten ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve az RMDSZ többi vezető testülete hivatott dönteni.
Kiküldött újságírók
Az ülés amúgy feszült hangulatban zajlott: előbb a nemzeti kisebbségek frakciójához tartozó bizottsági elnök, Nicolae Păun javaslatára többségi szavazással, a kormánypárti honatyák voksaival 6-5 arányban a sajtó kizárásáról döntöttek a bizottság tagjai, majd később az ülésen jelen lévő Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű nacionalista szervezetet és a Román Akadémia képviselőit nem engedték hozzászólni a vitához, sőt őket is kiküldték az ülésteremből. Eugen Popescu, a román fórum tagja ezt követően a sajtónak elmondta, jelenlegi formájában ellenzik a tervezetet, mivel az abszolút ellenőrzést biztosít az RMDSZ számára Románia területének egy része fölött. Szerintük a jogszabály tervezete „diszkriminatív a három megyében élő 400 ezer románnal szemben”, ezért annak elvetésére szólították fel a honatyákat. Popescu a tervezet azon cikkelyét tartja diszkriminatívnak, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségek számára, mivel az szerinte „területi kritériumok alapján biztosított etnikai autonómiát jelent”. „Formailag kulturális autonómiáról van szó, ami azonban világosan a három megye területére szól, az ottani románok pedig semmilyen eszközzel nem rendelkeznek, hogy megőrizzék önazonosságukat” – jelentette ki Popescu.
Az Akadémia képviselője egy, az Etnikai Ügyek Etnikai Kutatóközpontja nevű intézmény tanulmányával érkezett az ülésre. A tanulmány bírálja a tervezet 55. cikkelyét, amely szerint a kulturális autonómia egy nemzeti közösség azon jogát jelenti, hogy saját soraiból választott szervei révén normatív és adminisztratív döntéseket hozzon nemzeti, kulturális, nyelbi és vallási ügyeiben. A tanulmány szerint ezen cikkely hatályba lépése esetén a parlament, a kormány, illetve az állami szervek általában kizárólag etnikai alapon létrejött szerveket ruháznának fel bizonyos hatáskörökkel, vagyis a kulturális autonómia tulajdonképpen politikai autonómiát jelent, ez pedig ellentétes az alkotmánynyal. A bizottságban egyébként több, mint négy év után került terítékre a kisebbségi törvény. A jogszabályt több mint hat éve terjesztette be az RMDSZ, még a Tăriceanu-kormány idején. A szenátus 2005 októberében elutasította, és négy éve porosodik a képviselőház házbizottságának állandó bizottsága archívumában. A jogszabályt egy korábbi döntés értelmében más bizottságnak nem kell megvitatnia, úgyhogy – ha időben elkészül a jelentés – az az alsóház plénuma elé kerülhet. (Erősödhetnek az RMDSZ pozíciói. A jogszabály kimondja, hogy az ország 19 nemzeti kisebbsége államalkotó elem. Nyelvhasználat tekintetében a közigazgatási törvény rendelkezéseit veszi át, az oktatás tekintetében az új tanügyi törvényhez hasonlít. A tervezet előnyben részesíti azon szervezeteket, amelyek a parlamentben is jelen vannak, illetve igen szigorú feltételeket szab a szervezetalapításnak. Emellett a parlamentben működő szervezeteket ismeri el az egyes kisebbségi közösségek egyetlen jogos képviselőjének. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (NKT) is csak azok a tömörülések vehetnek részt, amelyek a törvény hatályba lépésekor képviselik szavazóikat a törvényhozásban. A tervezet bevezeti a kulturális autonómia fogalmát. Ennek értelmében a kisebbségek ún. kulturális autonómiatanácsokat hozhatnak létre, a megalapítás folyamatát azonban a törvény által elismert kisebbségi szervezetnek (a magyarság esetében az RMDSZ-nek) kell kezdeményezni. Ellenzéke – az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt – azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi törvény révén meglévő pozíciói bebetonozására törekszik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 17.
Visszatértek Kolozsvárra a funári idők?
Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista kolozsvári expolgármester időszakára emlékeztetett a június 14-i, keddi városi tanácsülés: ismét feszültség, botrány, cirkusz, tiltakozás, elégedetlenség, kivonulás.
Sorin Apostu polgármester és csapata feltételezhetően számított arra, hogy akárcsak korábban a megyei tanácsülés esetében, az RMDSZ ki fog vonulni a teremből. Az ilyen gesztust csak végső esetben követi el egy érdekvédelmi szervezet vagy politikai párt: ily módon egyértelmű jelét adja annak, hogy a szóbeli tiltakozás már nem használ, és ekképpen fejezi ki módfeletti felháborodását.
A kivonulás felidézte azt az időszakot, amikor Funar folyamatosan ugratta, provokálta, sértegette a kolozsvári magyarságot, s az idők során Eckstein-Kovács Péter, Molnos Lajos, Boros János és a többi városi tanácsos tiltakozott a szemtelen gesztusok miatt.
Ha jól belegondolunk, az elmúlt hetekben kirobbant cirkuszok sorozata mindenkinek kedvez: a többségi kormánypártnak azért, mert felmutatja a magyar veszélyt, s ezáltal szavazatokat gyűjt. Az ellenzéknek is jól jönnek az egymást követő botrányok, ugyanis bírálni tudja a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L) amiatt, hogy az RMDSZ-szel szövetkezik. Emellett az ellenzékiek is ki tudják játszani a nacionalista kártyát, s közös frontot alkotnak a többségi kormánypárttal.
Az RMDSZ-nek mindez égi manna, ugyanis egyrészt hárítani tudja a „kemény jobbnak” nevezhető szervezetek (elsősorban EMNT) részéről érkező bírálatokat, s megmutatja, hogy akaratosan és határozottan is fel tud lépni. Másrészt pedig a kolozsvári magyarságot emlékeztetni tudja a funári örökségre, rávilágíthat a közös ellenségre, aki lassan-lassan a szélsőségesen nacionalista expolgármester nyomdokába lép. A funári szellem megidézése egyesítő, frontállító hatással van a magyarságra – gyűlnek a szavazatok, érdekeltté válnak a választópolgárok, nő a mozgósító erő. Erre az oxigénpalackra nagy szüksége volt a helyi RMDSZ-nek, ugyanis László Attila alpolgármester enyhén szólva gyöngéd, sokszor félénk fellépése miatt valósággal vérszemet kaptak a helyi narancssárgák, s azt hitték, szinte bármit megtehetnek.
Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke állítólag bekeményít. Érzésem az, hogy a valódi kemény vonalat nem ő, hanem Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos képviseli, aki nemrég polgári engedetlenséget helyezett kilátásba a Iorga-idézetet tartalmazó táblaügy miatt. Botond az új vonal megtestesítője lehet, amennyiben kitartó, következetes munkát végez. Neki nincs sok veszteni valója, habár amennyiben valamilyen köztisztségre pályázna, amely a közösség szempontjából is fontos, akkor bizonyára a narancssárgák ellehetetlenítik majd a dolgát.
A helyzetből a szélsőségesnek nevezhető különböző magyar szervezetek (EMI, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Gárda székely szakasza) is hasznot húznak, ugyanis próféciájuk bevált: lám-lám, a román többséggel szemben csak ilyen, és hasonló módszerekkel lehet fellépni. Számtalan ilyen jellegű hozzászólás érkezett magánblogomra (www.koliver.wordpress.com, „megmondtuk, hogy a nyerspolgári, besimuló, egyeztetős, koalíciós politikai út nem járható”). Sőt, sokszor uszító, gyűlölködő megjegyzéseket is tettek ebben a témában.
De nézzük az összefüggéseket: a politikusok fellángoltak, ugyanis jövőre helyhatósági és parlamenti választások lesznek.
Önkritikának vagy tragikomédiának is nevezhető az, hogy: az egész helyzet a sajtónak is kedvez, ugyanis az uborkaszezon közeledtével folytonosan biztosított a téma. Hol sírgyalázás, hol kivonulás a megyei vagy városi tanács üléséről, hol a magyar feliratot is tartalmazó táblák tőből történő kivágása, hol pedig idézetes tábla törvénytelen elhelyezése. Égnek a képernyők, szikrázik a levegő a forró frekvenciáktól, egymásnak esnek a politikusok, nő a nézettség.
Máris itt a forró nyár!
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)
2011. június 17.
Magyar műemlék nem műemlék
Dukrét Gézának a munkáját méltatta Péter I Zoltán helytörténész
Csütörtök délután a nagyvárad-rogériuszi református templomban Épített örökségünk Bihar megyében címmel nyílt fotókiállítás Dukrét Géza műemlékvédő felvételeiből.
A nagyvárad-rogériuszi református templom előcsarnokában kiállított felvételeket illetve azok készítőjének, Dukrét Gézának a munkáját méltatta Péter I Zoltán helytörténész. Péter I. Zoltán elmondta, hogy tavaly jelent meg az Épített örökségünk Bihar megyében című könyv második kiadása és a templomban kiállított fotók ebből a tudományos munkából valók. A helytörténész a dokumentumfotók fontosságáról beszélt, elmondva, hogy bár a Dukrét Géza által megörökített épületek zömében több száz éves épületek, de mivel minden kor rajtuk hagyja maga nyomát, ezért ötven-száz év múlva tanulságos lesz látni, hogy néztek ki a mi korunkban ezek az építmények. Péter I. Zoltán kiemelte, hogy a fotók dokumentumértékén kívül nagyra értékelendő Dukrét Géza munkája, aki végigjárta az egész megyét, összegyűjtötte az épületekhez kapcsolódó információkat, megadva ezen ingatlanok pontos topográfiáját is.
Az államnak nem érték
 Ezt követően a felvételek szerzője, Dukrét Géza Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke részletezte a Bihar megyei műemlékek összeírásnak előzményeit. Megtudtuk, hogy az összeírás projektje 1991-ig nyúlik vissza, amikor Dukrét Géza Péter I. Zoltánnal közösen megkezdte a megye műemlékeinek felmérését és tanulmányozását. A 90-es évek második felében Budapesten létrejött a Kárpát-medencei Műemlékvédelmi Koordinációs Bizottság, amelynek Dukrét Géza is tagja lett. Ez a testület elhatározta, hogy elvégzi a műemlékek leltározását az egész Kárpát medencében. A második lépés az volt, amikor a 2000-es évek elején az RMDSZ országos vezetése elrendelte azt, hogy minden megyében írják össze a műemlékeket, illetve azokat az épületeket is, amelyek műemlékek ugyan, de nincsenek rajta a műemlék listán. Bihar megyében Dukrét Géza irányította ezt a munkát, amellyel azóta szinte teljes mértékben elkészült. A leltározás eredménye döbbenetes: Bihar megyében a műemlékek kilencven százaléka nincs rajta a műemléklistán, a síteri Árpád kori templomot említette kirívó példaként Dukrét Géza, mely épület egyedülálló az egész Kárpát-medencében. Ezt követően az általa készített kiadványról beszélt, mely 103 Bihar megyei magyar település műemlékeinek leírását tartalmazza. Hozzátette: több település az idők folyamán színrománná vált, de az ott található értékes ingatlanok magyar műemlékek. Több mint háromszáz építmény leírása szerepel a kötetben, de ez a lista nem teljes. Dukrét Géza elmondta, hogy a Bihar megyei műemlékeket négy kategóriába csoportosította: templomok, kastélyok, kúriák, valamint a népi építkezés ingatlanaira (lakóházak, pincesorok), majd a templomban kiállított felvételeken ábrázolt épületeket mutatta be részletesen. A csütörtökön megnyílt kiállítás a tervek szerint augusztusig lesz látható a rogériuszi templomban.
Pap István
erdon.ro
2011. június 17.
Nyílt levél
Markó Attila államtitkárhoz, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjéhez
Tisztelt Államtitkár úr!
Miközben az egész ország régióátszervezési lázban ég, reméljük, a kormányapparátusnak, illetve az illetékes állami intézményeknek jut ideje és energiája arra, hogy az ősszel esedékes népszámlálást minél jobban előkészítsék és megszervezzék. Erdélyi magyarságunk számára roppant fontos az őszi népszámlálás. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a végeredmények nagy mértékben meghatározhatják jövőbeli kilátásainkat. Hivatkozva az RMDSZ-nek e témában az idei kongresszusán elfogadott határozatára, illetve az Önt személy szerint is helyzetbe hozó kormánypárttól kapott “házi feladatokra” (lásd A népszámlálás küszöbén - Tudatosítási kampány: célcsoportok beazonosítva, Transindex, 2011. március 30.), tisztelettel felkérem, hogy erdélyi magyar közösségünk nyilvánossága előtt szíveskedjék választ adni a következő kérdésekre: - Többnyelvűek lesznek-e a népszámlálási űrlapok (mint Magyarországon, Szlovákiában és Európa megannyi országában)? - A hivatalos népszámlálási kampány, vagyis a népszámlálásról tájékoztató szórólapok, a rádió-, tévé és újsághirdetések, s a plakátok a 20%-ban egy kisebbség által lakott településeken két- vagy többnyelvűek lesznek-e? - Milyen módon biztosítják, hogy a magyar anyanyelvű polgárokat magyarul értő kérdezőbiztosok keressék fel? Mielőbbi megnyugtató válaszainak reményében sikeres munkát kívánok - tisztelettel: Nagyvárad, 2011. június 17.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
2011. június 18.
Kényes egyensúly
Néhány hete Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár – egyebekben a romániai és az erdélyi helyzet egyik legjobb magyar ismerője – kijelentette, hogy százötven esztendeje nem volt ilyen jó a magyar–román viszony, ennyire felhőtlen a két ország kapcsolata. Kiderült, kár az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik.
Azóta ugyanis történt egy és más, a Dâmboviţa partján fortyogni kezdtek a levantei politika boszorkányüstjei. Először az uniós székelyföldi iroda megnyitásával kezdődtek a jellegzetes román hazaféltés vádaskodásokkal vegyes sirámai, aztán a nyolc mamutmegye létrehozásának a terve, s az a tény, hogy az RMDSZ ezt nem támogatta, nehéz helyzetbe hozva koalíciós partnerét, végképp kiverte a biztosítékot. Újra felharsant a magyarellenes népdalkórus, amihez fogható az első Har-Kov-jelentések óta televíziókban nem hangzott el, az ember csak kapkodta a fejét: valóban, különben normális, jó képességű román politikusok és hírmagyarázók, politológusok ténylegesen el is hiszik, amit állítanak, hogy a székelyföldi autonómia egyre inkább az illúziók ködébe vesző terve befolyásolhatja a magyar–román országközi kapcsolatokat, és Románia megcsonkításához vezethet?! Minden vád, amit az elmúlt évtizedekben nemzetféltő történészek és politikusok kiejtettek a szájukon, ismét elhangzott, az ellenérvekre nem voltak kíváncsiak, ahogy mondani szokás, fáradhatatlanul fújták a magukét, mutatva, hogy a kívülről néhány hete még felhőtlennek tűnő magyar–román viszonyt milyen kényes egyensúly jellemzi, s hogy a magyarság puszta jelenléte, a székelyföldi autonómia puszta terve mennyire idegesíti a haza féltőit. Pedig amúgy lenne Romániában a magyar galuskán – ami állandóan egyesek torkán akad –, az ország területi újraelosztásán s az alkotmány megváltoztatásán kívül éppen elég baj, ami azt illeti. Az ország népessége csökken, a lakosság nagy része elszegényedik, az infláció elszabadulóban, az árak emelkednek, a kormány képtelen kezelni a növekedő korrupciót... Soroljuk még? De ez mind nem számít, a lényeg most az, hogy fújni kell a veszély trombitáit, hiszen a magyarok soha nem mondtak le Nagy-Magyarországról, és Erdély újra veszélyben van. “Murim, luptăm, Ardealul nu cedăm” – skandálták a tüntetők jó húsz esztendeje, bár akkor is kérdéses volt, ha előbb meghalnak, hogyan harcolnak. Azt hittük, az ilyesmi már végképp a múlté. Hát nem. A fantomok feléledtek megint. Sárkány alszik velünk...
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 18.
Román panaszáradat az elnyomásról
Megvetik a román ajkú polgármestereket Hargita megyében – legalábbis így érzi Stelu Platon. Maroshévíz polgármestere Mircea Duşa parlamenti képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján a megye elöljáróinak a románsággal szembeni magatartását nehezményezte.
Mircea Duşa és Stelu Platon „Mostanáig még azt mondtuk, hogy a megyében létező nyolc román polgármestert semmibe sem veszik, de mától nyilvánosan is ki kell mondanunk, megvetnek bennünket. Magyar nyelven megfogalmazott meghívókat kapunk olyan programokra, amelyeken Székelyföld fejlesztési stratégiáját, Székelyföld turizmusát mutatják be, és mi azt sem tudjuk, mi az a Székelyföld” – fakadt ki a maroshévízi elöljáró. Platon ugyanakkor nehezményezte, három éve látja el a polgármesteri teendőket, de Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke egyszer sem hívta fel telefonon. Sőt mi több – panaszolta –, a román elöljárókkal szervezett találkozók csupán a formalitásoknak tesznek eleget. A sérelmeit felsoroló városvezető elmondta, a többségében románok lakta települések a megye vezetői részéről semmilyen támogatásban nem részesülnek a fejlesztési programokban való részvételt illetően, sőt, ha finanszírozási projektet szeretnének benyújtani, kénytelenek megkerülni a megyei elöljárókat, és a siker érdekében Bukaresthez kell fordulniuk támogatásért. Platon ugyanakkor azt is a megyei tanácselnök szemére veti, hogy egyetlen, a megye északi részén lévő település által szervezett rendezvényen sem vesz részt. „Ha most így viszonyulnak hozzánk, vajon mire számíthatunk Székelyföldön. Erre még gondolni sem merek, remélem, erre nem kerül sor” – summázott Stelu Platon, akinek véleményét Mircea Duşa is osztotta. A Szociáldemokrata Párt Hargita megyei parlamenti képviselője maga is úgy látja, Hargita megyében a románokat semmibe veszik, az általuk lakott településeken pedig elmaradnak a fejlesztések, sőt ezek a települések nagyon kevés pénzt kapnak a megyétől. „Borboly Csaba jobban tenné, ha hallgatna” – reagált a honatya az elnök által pénteken tett kijelentésekre, miszerint a megye északi részén történő fejlesztések az RMDSZ-es politikusok által hozott pénzeknek köszönhetők. Annál is inkább szerencsés lenne, ha nem beszélne – mondta Duşa –, ugyanis másfél évvel ezelőtt még azt vette a szemére, hogy csak a megye északi részén lévő településeknek hoz pénzt. A honatya nemtetszését fejezte ki Borboly ama szándékával kapcsolatban, miszerint felmérés készülne arról, hogy a megye román ajkú lakossága szupermegyében vagy kisebb régióban szeretne élni. Szerinte ez alkotmányellenes, és Borboly csak választási tőkét kíván kovácsolni. Mircea Duşa ugyanakkor bejelentette, a Hargita megyei Szociáldemokrata Párt két megyei tanácsosa pénteken egy határozattervezetet nyújtott be arra vonatkozóan, hogy július 17-én szervezzenek a megyében is népszavazást. Ennek keretében arról kérdeznék meg a lakosságot, hogy egyetértenek-e vagy sem a megyék megszüntetésével. A két tanácsos levélben kérte fel Borboly Csabát, hogy a határozattervezet elfogadása érdekében hívjon össze egy rendkívüli megyei tanácsülést.
D. Balázs Ildikó
Székelyhon.ro
2011. június 18.
A forradalmár utóélete
A véletlen műve, hogy Tőkés László pártjának bejegyzéséről épp június 16-án, Nagy Imre és forradalmár társai újratemetésének napján tárgyalt/döntött a román bíróság. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta nem fért kétség ahhoz, hogy lesz újabb erdélyi magyar párt, ami egy év elteltével meg is valósult.
Mindenki csak Tőkés-pártként emlegeti az Erdélyi Magyar Néppártot, mivel úgy tűnik, hogy neki és őérette született. Lehetne a Fidesz erdélyi tagozatának is nevezni, vagy Orbán Viktor erdélyi pártjának, de ez nem lenne elég, ahhoz, hogy gyökeret tudjon ereszteni az erdélyi politikai életben. Kell hozzá Tőkés neve, Tőkés arca, és nem utolsó sorban az ő politikai antitalentuma. Az egykori forradalmár megtépázott hírneve, megcsorbult feddhetetlensége dacára is Orbánék egyetlen esélye erdélyi térhódításuk biztosítására és az RMDSZ “megbüntetésére”. Kockázatos, de mindenképpen esély. Nézőpont kérdése megválaszolni a címben feltett kérdést, hogy sikeres lehet ez a párt. Attól függ, kinek mit jelent a siker. Arra elég lehet, hogy kiszorítsa a román parlamentből az RMDSZ-t, ahhoz viszont túl kevés, hogy átvegye helyét. Ha csak a bosszú a cél, tökéletes eszköz lehet - a párt is és Tőkés is.
Új párt régi arcokkal
Orbánék a 2002-es bukásuk óta próbálkoztak már kihelyezett erdélyi tagozattal az RMDSZ ellenében, de Orbán személyes kampányrészvétele sem volt elegendő a polgárinak nevezett belső ellenzék győzelméhez. Az elmúlt nyolc évben egyértelműen bebizonyosodott, hogy Tőkés személye nélkül nem lehet RMDSZ ellenzéket építeni Erdélyben. Orbán Viktor és Kövér László helyi potentátjai, Szász Jenő és párttársai, rendre alulmaradtak Markóval, az RMDSZ-el szemben, egyedül Tőkésnek, egyéni jelöltként sikerült felvennie a versenyt a 2007-es EP-választás során. Nem volt teljes a győzelem, mert az RMDSZ így is bejutott a brüsszeli parlamentbe, ám a Tőkés egyéni képviselői mandátuma is összejött. Három RMDSZ képviselő helyett ugyan csak kettő jutott be, de a romániai magyarság végül is három személyt delegálhatott az európai törvényhozásba. Késélen táncolt a helyzet, a szerencsés végkifejlethez kellett a rendkívül alacsony román részvétel, ellenkező esetben brüsszeli képviselet nélkül maradt volna a legnagyobb lélekszámú kisebbségi magyar közösség. Egy év múlva, 2008-ban a román helyhatósági választásokon a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) Tőkés és Orbán személyes kampánytámogatása dacára, ismételten csúfosan alulmaradt az RMDSZ-szel szemben. Talán az volt ez volt az a pillanat, amely mind Orbán, mind az RMDSZ számára egyértelművé tette a helyzetet. Markóék kiegyeztek Tőkéssel a 2009-es EP-választásra, odaadták neki a listavezető helyet, mert talán felmérték, hogy mégha kényelmetlen, kezelhetetlen útitársról is van szó, biztonságosabb őt újra a szövetségen belül tudni, mint egy esetlegesen egységesülő ellenzék élén, tényleges vezetőként viszontlátni. Tőkés számára pedig ez volt az egyetlen megoldás a politikai túlélésre: újabb püspöki mandátumért nem indulhatott, a polgári ellenzék megosztottsága és erőtlensége folytán nem tudott politikai jövőt biztosítani. Ő általában nem szokott számolni tettei-kijelentései politikai következményeivel, talán meg is kockáztatta volna az újbóli egyéni megmérettetést, még akkor is, ha ez a brüsszeli képviselet elvesztését eredményezheti. Esetében valószínűleg nem az, vagy nem csak az döntött az RMDSZ lista mellett, hogy nem bízott saját erejében, hanem inkább az a megaláztatás, amely 2007-ben Brüsszelben érte egyéni képviselőként. A temesvári forradalom hősének azzal kellett szembesülnie, hogy a Néppárt elutasította felvételi kérelmét, s többszöri nekifutással, a Fidesz és az ősellenség RMDSZ támogatásával sem sikerült elérnie, hogy a néppárti frakció tagja lehessen. Egyedül annak a Cohn Benditnek a zöld-radikális frakciója fogadta be, aki ellen a médiatörvény és Orbán kritikája miatt az idén már közleményben tiltakozott az egykori pártfogolt. A zöld-radikális püspök szerepét nem vállalhatta újra, akkor már inkább az örökösen lekommunistázott, lenemzetárulózott RMDSZ biztos listáján mentette át magát. Orbán is ekkor, 2008-ban, ismerhette fel, hogy sem saját személye, sem Tőkés kívülálló, pártok fölött lebegő személyként nyújtott támogatása nem elég ahhoz, hogy kiüsse az RMDSZ-t a nyeregből. Tőkést csak úgy lehet felhasználni, ha számára biztosítja a megkérdőjelezhetetlen első számú vezető szerepét, kizárólag rá épít. Ezután Orbán látványosan kivonult Szász és a polgári párt mögül, s fokozatosan Tőkés emberei is kiszálltak a pártból. Kövér László támogatottjai kegyvesztettek lettek Orbánnál, úgy tűnt, hogy a Fidesz Erdély politikájában kezd a kompromisszumra hajlamosabb, racionálisabb, ún. Németh Zsolt-vonal felülkerekedni. Erre engedett következtetni a Tőkés-RMDSZ kiegyezés a 2009-es EP választásokon, ám ezt cáfolták meg a tavalyi budapesti kormányváltás óta eltelt hónapok történései. Tőkés RMDSZ listavezetőként az RMDSZ leghangosabb és legvehemensebb bírálója lett, s a régi, RMDSZ-ből kiszorult, az MPP létrehozásánál is bábáskodó politikusokkal, a magyar kormány anyagi-erkölcsi-politikai támogatásával megszületett az új párt. Neve már van, Erdélyi Magyar Néppárt, elnöke viszont még nincs, ami azt jelzi, hogy valami nincs rendben a gépezetben, Budapest stratégiájában valami nem működik olajozottan. Orbánék egyértelműen Tőkésre építették ezt a pártot, de nem tudták elérni, hogy ő fel is vállalja annak elnökségét. Az előtérbe tolt arcok, a pártépítés nem egyszerű feladatát elvégző két politikus - Toró T. Tibor volt RMDSZ-es képviselő és Gergely Balázs, Tőkés unokaöccse, az MPP volt kolozsvári elnöke - nem elegendő ahhoz, hogy a püspök konkrét, tisztségben is nevesíthető részvétele nélkül sokkal többet tudjon nyújtani, mint egy kissé felturbózott MPP.
Tőkés pedig úgy tűnik, kivár az RMDSZ brüsszeli listavezetői biztonságában. Egyetlen dolgot vállalt, nevezetesen azt, hogy egyre harsányabban támadja az RMDSZ-t, és egyre szolgaibb módon védelmezi, dicsőíti Orbánt. Ha nem sikerül Tőkéssel felvállaltatni a pártvezetést, Budapest taktikája csődöt mondhat. A püspök nyilvánvalóan arra játszik, hogy kitölti brüsszeli mandátumát, és ha majd a jövő nyáron esedékes helyhatósági választásokon sikeres lesz pártja, akkor már trónkövetelőként ő tárgyalhat az RMDSZ-el az őszi parlamenti választási együttműködés feltételeiről. De az ő személyes implikálódása nélkül akár el is úszhat a helyhatósági választás, az RMDSZ ugyanis sokkal jobban beágyazódott a helyi közösségekben. Bár Tőkésnek már sokszor, sok mindent elnézett a közösség, az azért mégis visszatetszést, sőt visszautasítást válthat ki, ha névlegesen mások vezetik pártját, ő pedig továbbra is brüsszeli RMDSZ politikusként kampányol az ellen a szervezet ellen, amelyet Európa felé képvisel, nem kis fizetésért. A kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon megoldás nincs ebben az esetben. Tőkésnek rövidesen választania kell a kecske és a káposzta között, mint ahogy azt is aránylag el kell döntenie, hogy marad az erdélyi autonómia eszme “élharcosa”, vagy Orbán Viktor és a Fidesz erdélyi helytartója. Mert, hogy a kettő együtt nem megy, az kétségtelen. Ha az új párt nem fogalmazza meg saját, a Fideszétől jól elkülöníthető, az erdélyi valósággal legalább köszönő viszonyban lévő politikai álláspontját, esélye sincs a fennmaradásra, akkor sem, ha Orbán személyesen vállalja el a pártelnökséget. Erdélyben nemcsak az RMDSZ, hanem a transzilvanizmus is erős. A kettős állampolgárság biztosítása fölötti öröm sem lesz képes sokáig elfedni, hogy a Fidesszel szembeni politikai kiszolgáltatottság és alárendeltség logikailag ütközik az erdélyi magyar önrendelkezés-autonómia eszméjével, a transzilvanizmus lényegével. Fülkeforradalmárrá lett a temesvári forradalom hőse A forradalmár Tőkés László, a püspök-politikus sikere, népszerűsége, de maga a személyisége is talány. Egyelőre nem ártott meg neki sem nyilvánvaló politikai hozzánemértése, kompromisszumképtelensége, sem egyházi emberhez nem méltó állandó politikai bosszúvágya, sőt, még botrányos magánélete, nőügyei, válása sem törte össze “erkölcsi mérce” imidzsét. Tavalyi válása idején nyilvánosságra került nőügyei kapcsán az egyik erdélyi magyar portál összeállítást készített, amelyben politológusoktól érdeklődött arról, milyen hatással lehet mindez Tőkés politikai karrierjére, mennyire hitelteleníti azt az alapállását, miszerint ő “erkölcsi” alapon ostorozza az RMDSZ-t. Az azóta néppárttá vált nemzeti tanács mozgalom egyik legfontosabb ideológusa akkor úgy nyilatkozott, hogy el kell különíteni a magánerkölcsöt a politikai erkölcstől. Tőkés nyilvánvalóan a politikai erkölcs szószólója. Bár akkor nevetségesnek tűnt ez a meghatározás, úgy tűnik bevált. Igaz, hogy Európában minél keletebbre megyünk, annál kevésbé számít rossz pontnak némi félrelépés egy férfi politikus részéről, de az ő esetében az is bebizonyosodott, hogy még a püspökök számára is bocsánatos bűn lehet. Politikailag nagyon hosszú ideig kiszámíthatóan következetes volt. Adott helyzetben előre lehetett vetíteni az ő várható reakcióját, szinte már szavait is meg lehetett jósolni. Ebben a bizonyosságban-kiszámíthatóságban hozott kiszámíthatatlan változást a tavalyi magyar kormányváltás, s Orbán Viktor miniszterelnöksége. Tőkés, aki mindeddig sohasem viselte el, hogy bármi vagy bárki beárnyékolja, megkérdőjelezze az ő első számú vezetői szerepét, az elmúlt hónapokban, rá egyáltalán nem jellemző módon, nyíltan felvállalta a másodhegedűs szerepét, most már következetesen Orbán első és leghűségesebb fegyverhordozójaként jelenik meg. Ez a váltás több más, mondhatni személyiségbeli változást is eredményezett a volt püspöknél. Tőkés László a forradalmár, aki húsz éven át a demokrácia, a jogállamiság, a sajtó-és szólásszabadság szószólójaként viselkedett, aki 1989-ben Temesváron ezek megvalósulásáért (is) kockáztatta önmaga és családja biztonságát, a Ceausescu-rendszer nyelvezetét, stílusát és szellemiségét idéző közleményekben, látszólag önként áll ki Orbán Viktor védelmében mindannyiszor, amikor kritika éri a kormányfő fülkeforradalom utáni intézkedéseit. Megvédte már a magyar médiatörvényt, Orbánt is Cohn Bendittel és mindenkivel szemben, aki rossz szót szólt a nemzet miniszterelnöke ellen. Közleményei Orbánnal kezdődnek és Orbánnal végződnek, vagy legalábbis utalnak Orbán valamely megnyilvánulására, kijelentésére, pozitívan méltatják már nem csupán a nemzet újraegyesítésére tett erőfeszítéseit, hanem időnként belpolitikai döntéseit is. Annak, aki élt az elmúlt rendszerben, és főképp a Ceausescu-diktatúrában, akaratlanul is a korabeli közlemények, nyilatkozatok jutnak eszébe. Azok, amelyek mindig Ceausescu elvtárs hasznos útmutatásaival voltak tele és folyton-folyvást az ő nagyságát bizonygatták. A forradalmár püspök-politikus ma már teljesen kritikátlanul viszonyul olyan magyarországi, Orbán-Fidesz intézkedésekhez, amelyek a tekintélyelvűség, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság korlátozása, a jogbiztonság felszámolása irányába mutatnak. Gyakorlatilag nyilvánosan elkötelezte magát egy olyan eszmerendszer mellett, amely ellen oly sikeresen harcolt 1989-ben, aminek köszönhetően máig jelen van egy olyan porondon, - a politikai erőtérben - amelynek bár az alapszabályait sem volt hajlandó elsajátítani. Sikeres lehet a párt, van-e politikai jövője Tőkésnek? A válasz röviden: nem. Orbán óriásit tévedett, amikor bedarálta Tőkést, megfosztotta jellegzetes, ellentmondásos személyiségétől. Temesvár hősét sikerült a magyar belpolitika részévé tennie, besorolnia hűséges fegyverhordozói közé. Tőkés egy lett a sokból, olyannyira, hogy az erdélyi választók szemében is rövidesen megszűnhet erdélyi politikusnak lenni. Orbánnak sikerült az, ami sem a Securitaténak, sem az RMDSZ-nek, sem az egyháznak, sem a magánéletéről szóló pletykáknak nem sikerült: azzal, hogy kiiktatta Tőkés különvéleményét, fülkeforradalmárt csinált a forradalmárból, gyakorlatilag megpecsételte politikai jövőjét is. Ez a Tőkés addig létezik, míg Orbán Viktor életben tudja, vagy akarja tartani őt, erdélyi pártja pedig addig él, amíg választói erdélyinek tudják tekinteni őt. Orbán az RMDSZ-t akarja legyőzni, s ezért akár Tőkés Lászlót is feláldozza.
Gál Mária
Népszava
2011. június 20.
Apor Péter-szobrot és óriás kopjafát avattak (Torjai falunapok)
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leplezte le tegnap Torján Apor Péter szobrát. A községben a hét végén nyolcadik alkalommal tartottak falunapot, melyen a magyarországi testvértelepülések közül Bálványos és Gádoros képviseltette magát. Tegnap Torján újabb “világrekordot” hirdettek, az óriáspuliszka és székely kapu után egy tizenöt méter magas kopjafát avattak.
Szombaton a magyar történelmi egyházak képviselői – Bakó Ferenc altorjai, Papp Antal feltorjai és Tifán Lajos futásfalvi római katolikus plébános, illetve Egyed László Levente feltorjai református lelkipásztor – áldásukat adták az életfánál a harminchárom újszülöttre és a huszonhat, idén nagykorúvá váló fiatalra, akiket a művelődési otthonban a község vezetői is megünnepeltek. Bemutatták Torja első, 150 oldalas képes albumát, majd átadták a Torjáért-díjat dr. Dobai Dénes nyugalmazott családorvosnak, Tifán Lajos ezüstmisés plébánosnak és Bardocz Lenke nyugdíjas postafőnöknek. A nagy érdeklődéssel követett nemzetközi szabadtéri főzőversenyre tizenhat – öt magyarországi, egy németországi és tíz, zömében háromszéki – csapat nevezett be. A Katrosa Vadászegyesület első alkalommal vett részt a versenyen, melyen pörköltfélék és hagyományos puliszkás ételek készültek. A zsűri elnöke Mioara Stoian Vişan, az országos falusiturizmus-szövetség alelnöke volt, értékelés után a számos érdeklődő percek alatt elfogyasztotta a finomabbnál finomabb falatokat. A szombati nap másik nagy attrakciója az ötven méter hosszú túrós puliszka volt, mely rekordidő alatt, alig négy-öt perc alatt fogyott el. A puliszka elkészítésénél, akárcsak előző években, Tamás Sándor megyeitanács-elnök is tevékenykedett.
Az idei falunapok legkiemelkedőbb, kettős eseményére június 19-én délelőtt az altorjai Szent Miklós római katolikus templomban celebrált ünnepi szentmise után az Árpád-parkban került sor. “Rá kell jönnöm arra, hogy jó torjai polgármesternek lenni, büszke vagyok arra, hogy a hétszáznégy éves Torja polgármestere lehetek” – mondotta Daragus Attila a 230 kg-os bronzszobor – Miholcsa József alkotása – avatóünnepségén, amikor köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a szobor elkészítéséhez. A szobrot Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke leplezte le, majd a magyar történelmi egyházak képviselői áldották meg. Ezt követően ünnepi beszédet tartott Prokai Gábor, a Magyar Művelődési Intézet és Közművelődési Rektorátus művészeti osztályvezetője, aki az együvé tartozás fontosságát emelte ki. Végül a lelkészek a Vojna család által adományozott és Pethő Sándor által kifaragott, 15,15 méter magas juharfából készített kopjafát áldották meg, majd megkoszorúzták és közösen énekelték el a magyar és a székely himnuszt. A falunapok tegnap este Homonyik Sándor koncertjével és tűzijátékkal értek véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 20.
Semmilyen autonómiában nem tudna megélni
Varujan Vosganian, a PNL alelnöke úgy véli, Kovászna és Hargita megye semmilyen autonómiában nem tudna megélni, mert a két megye a bukaresti alapoktól függ, gazdaságuk kizárólag fakitermelésre és borvízre alapszik.
Vosganian vasárnapi, kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: nem érti egyes RMDSZ-es vezetők „büszkeségét”, hiszen Kovászna és Hargita megye a legszegényebb megyék köz tartozik Romániában.
„A külföldi beruházások nem jutottak túl a Kárpátokon, vannak szegény megyék, mint Vaslui vagy Botoşani, de Hargita és Kovászna is. Nem értem egyes RMDSZ-es vezetők büszkeségét, hiszen Hargita és Kovászna Románia legszegényebb megyéi közé tartozik. Ott a magyar hatóságok elűzték a külföldi befektetőket. Kovászna és Hargita megye kizárólag az erdőkből és a borvízből él. Nem lehet két megyét ebből működtetni. Szükségük van Románia fővárosára és a költségvetési alapokra még inkább, mint bármely más megyének. Kovászna és Hargita megye képtelen lenne bármilyen autonómia-formában létezni, mert teljes mértékben függnek a Bukarestből érkező pénzektől”, magyarázta Vosganian.
Varujan Vosganian szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szombaton és vasárnap Kolozsváron részt vett a Liberális nők segíthetik Romániát című politikai képzési program indításán, amelyet a Liberális Nők Szervezete (OFL) kezdeményezett.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)