Bognár Zoltán a Szabadelvű Kör új elnöke
Szombaton tartották meg a Szabadelvű Kör 9. Országos Gyűlését, ahol új vezetőt választottak a küldöttek, mivel Eckstein-Kovács Péter már nem vállalt új elnöki mandátumot.
Az új elnök a 30 éves Bognár Zoltán politológus lett.
Bognár Aradon született, ott is érettségizett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen elvégezte a Politikatudományi Kart. Az elmúlt években politikai elemzőként több romániai és magyarországi sajtóorgánum kérte ki a véleményét. Létrehozta az első romániai magyar politikai elemző céget. 2008-tól tagja a Szabadelvű Körnek, ám eddig nem vett részt a vezetőség munkájában.
Bognár a sajtónak elmondta: elnökként az Eckstein-Kovács Péter által megkezdett úton halad; továbbá a szervezetépítésre, a fiatalság bevonására összpontosít. Fontos szerepet tulajdonít a pártokkal, a közvéleménnyel és a sajtóval való kommunikációra is.
Részben megújult a Szabadelvű Kör elnöksége is. Eckstein-Kovács Péter vállalta a pártkapcsolatokért felelős alelnöki tisztséget, az új ifjúsági alelnök Birtalan Csanád lett, Babóczi Imre pedig a területi csoportokért felelős alelnöki tisztséget gyakorolja.
A régi elnökség közül tisztségében maradt Czika Tihamér (szervezési alelnök), Magyari Nándor-László (külkapcsolati alelnök), Egyed Péter (oktatási alelnök), Péter Pál (gazdasági alelnök). A Szövetségi Képviselők Tanácsában a Szabadelvű Kört Bognár Zoltán és Hegedűs Csilla képviseli.
A Szabadelvű Kör gyűlésén módosították az alapszabályzatot is. Erre azért volt szükség, hogy az alapszabályzat összhangban legyen az RMDSZ-kongresszuson megváltoztatott alapdokumentummal. Három állásfoglalást fogalmaztak meg a gyűlésen: a romapolitikáról, a szélsőséges megnyilvánulások ellen és a kolozsvári multikulturális kérdésre vonatkozólag.
Eckstein-Kovács Péter a platform leköszönő elnökeként üdvözölte a résztvevőket, majd sorrendben Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Annamária, a Nők a Nőkért Platform elnöke, Gál Éva, a Szociál-Demokrata Platform elnöke és Kelemen Kálmán a Keresztény-Demokrata Platform elnöke köszöntötte az Országos Gyűlést.
Eckstein-Kovács Péter beszámolt az utóbbi két év tevékenységéről, eredményeiről, így a Szabadelvű Kerekasztalokról, a Szabadelvű Kör szerepléséről az RMDSZ Nagyváradi Kongresszusán, valamint a Szabadelvű Kör különböző egyéb politikai megnyilvánulásairól. A jelentést az Országos Gyűlés egyhangúlag elfogadta. Magyari Nándor alelnök a platform tagsága nevében megköszönte Eckstein-Kovács Péter 18 éves elnöki munkáját.
Az Országos Gyűlés elfogadta a platform új Programját. A program 6 fejezetre oszlik: gazdaságpolitikai kérdések; emberi jogok; közpolitikák és államszervezés; oktatás, tudomány, művelődés és médiapolitikák, illetve ifjúsági politikák és környezetvédelem.
Etnikai feszültségeket gerjeszt a Kolozsvári Városháza
Egyik állásfoglalásában a Szabadelvű Kör elítéli a Kolozsvári Városházának etnikai feszültségeket gerjesztő provokációit, így a Iorga-tábla illegális kiállítását és a nemrég kiállított többnyelvű üdvözlőtábla levételét, valamint a Házsongárdi temetőben folytatott rombolást. Kifejtik: „önkormányzatunk minden egyes döntését a törvényesség keretén belül kell meghoznia. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy úgy helyeztek el egy a Mátyás király emlékét sértő táblát, hogy arra semmiféle engedély nem volt. Felszólítjuk Kolozsvár önkormányzatát, hogy távolítsa el ezt a táblát, az összes többi olyan táblával együtt, amelyeknek egyetlen célja a város két közössége egymás ellen való uszítása. Kolozsváron nincs helye olyan tábláknak, amelyek a történelem valós vagy vélt sérelmeiről szólnak, amelyek egyik vagy másik nemzetiség ellen uszítanak. Táblákat arról kell kihelyezni, ami összeköt minket.” –, áll a dokumentumban.
Egy másik állásfoglalásban a Szabadelvű Kör a romániai közéletben egyre jobban erősödő etnikai alapú provokációkra és a szaporodó szélső jobboldali megnyilvánulásokra hívja fel a figyelmet: „Aggasztó, hogy egyes önkormányzatok, egyházak és médiacsatornák teret és hitelt adnak a szélsőséges szervezetek megnyilvánulásainak, és az, hogy politikusok, pártok, sajtóorgánumok bejegyzett vagy be nem jegyzett szervezetekkel igyekeznek politikai tőkét kovácsolni a nacionalista indulatok gerjesztéséből. A provokációk és szélsőséges megnyilvánulások soha nem hoztak és nem hozhatnak eredményt. A Szabadelvű Kör mindezekért híven eddigi elveihez és gyakorlatához racionális hozzáállást vár el a politikai és társadalmi élet minden felelős szereplőjétől.”
A Szabadelvű Kör továbbá romapolitikai kérdéseket tárgyaló állásfoglalásában a nemrég Kolozsváron lezajlott roma-kitelepítésekre reagálva kifejti: „A Szabadelvű Kör többször hangsúlyozta: amit a közbeszéd „romakérdésnek” nevez, nem csak a romák, hanem az egész társadalom problémája. A gazdasági egyenlőtlenségek, a hátrányos megkülönböztetés, az előítéletes megbélyegzés, a rasszizmus által hajtott gyűlöletbeszéd és intézményes diszkrimináció halmozottan hátrányos helyzetet teremtenek az élet minden területén: lakás- és egészségügyben, foglalkoztatásban, oktatásban. A Szabadelvű Kör szolidaritását fejezi ki mindazokkal a marginalitásban élő roma etnikumú személyekkel szemben, akiket továbbra is veszélyeztet a kényszer-kilakoltatás. Felhívja az országos döntéshozó szerveket és helyi önkormányzatokat, hogy jogkörüknek megfelelően, felhasználva az ez irányú uniós támogatást, hozzanak azonnali konkrét intézkedéseket, amelyek intézményesen támogatják a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedési szándékát.”
Az Országos Gyűlés elfogadhatatlannak tartja a Demokrata-liberális Párt által javasolt közigazgatási átalakítás tervezetét. Úgy döntött, hogy e kérdésben egy kerekasztal-beszélgetés során fogja kialakítani saját álláspontját.
NAGY-HINTÓS DIANA 
Szabadság (Kolozsvár)

Az etnikai konfliktustól az etnikai kompetícióig
A Mátyás szoborcsoport harmadik felavatása után mintha ismét a funári periódusra emlékeztető „hangulat” jellemezné a közéletet: mégis visszakerült a szobor elé a „Iorga-tábla” néven elhíresült felirat. Amilyen hamar kikerült, olyan gyorsan el is tűnt a város határát jelző háromnyelvű tábla, a magyar tanácsosok látványosan tiltakoznak, a polgármester pedig ugyanilyen látványosan továbbra is hallgat... A magyar nyelvű nyilvánosságban pedig a nacionalizmus kísértete lebeg.
Kétségtelen, hogy az elmúlt évek hangulatához mérten a politikai mezőben egyre markánsabban nyilvánul meg egyféle nacionalizmus, amire az egyébként is érzékeny magyar közösség természetszerűen reagál. Messzemenően értékelendő az RMDSZ-es politikusok fellépése, illetve teljesen egyetértek Kiss Olivér barátom pénteken megjelent írásában megfogalmazottakkal. Csupán néhány vonatkozást emelnék ki a pillanatnyi és a funari idők közötti párhuzam kapcsán.
Egyfelől, szociológiai tény, hogy a mindenkori válságok és a nacionalizmus (most beleértve a sovinizmust és a rasszizmust is) között szoros kapcsolat van. Amikor a közösségeknek nehéz a boldogulás, természetszerűen fogékonyabbak lesznek a bűnbakkeresésre, mások hibáztatására, valamint a „ősi múlt”-ban gyökerező hősiességbe, nagyságba kapaszkodni. Magyarán, ha baj van, akkor ellenség kell, mert ez erősíti a kollektív tudatot, csoportszolidaritást termel, aminek birtokában az emberek úgy érzik, hogy a problémáik is mintha könnyebben megoldhatóak lennének. A politikum erre reagál, de gerjeszti is. Ilyen tekintetben valóban funári jellegű a helyzet, de jóval kisebb skálán.
Másfelől, a kérdés elsősorban a magyar nyelvű médiában „téma”. A román nyelvű médiában, bár a Iorga-tábla szerepelt, a kommentekben jelen volt a nacionalizmus (a józanabb írások és megjegyzések mellett), de az nem képezte soha a fő napirendi pontot – a funári időkben pedig ez uralta a közbeszédet (lásd például tábla-, ásatás-, szobor-kérdések).
Aztán, kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a román–magyar kapcsolat témának (jelen esetben kiemelten a tábláknak) a közönsége beszűkült: a politikusok mellett egy kvázi-értelmiségi mezőben képez központi toposzt. A nagyközönség – legyen az magyar vagy román – időközben tömegesen elfordult a politikától, közélettől; kutatások bízonyítják, hogy a kilencvenes évekre jellemző kritikus állampolgári szerepből a bő többség egy kritikátlan fogyasztói szerepre váltott. Magyarán: tömegmozgalmakra alig hajlandó, magánszférába (családba) bezárkózó és az anyagiakra illetve a szórakozásra koncentráló „tipikus” egyénekké alakultak át, akik alig olvasnak újságot, magánbeszélgetésken pedig ritkán vitatnak meg olyan közéleti kérdéseket, amelyeknek nincsen anyagi vonzata.
Végül, a fentiek miatt (szűk közönség, kritikátlan attitűd, fogyasztás-centrikusság, politikával szembeni bizalmatlanság) a jelenlegi helyzetre leginkább a politikai eszközökkel vívott etnikai kompetíció és (szerencsére) nem az etnikai konfliktus illik a leginkább.
Ez azt jelenti, hogy a politikusokra és az értelmiségiekre sokkal nagyobb felelősség hárul, hiszen ennek az egyenletnek a tömegközönség hiányában ők lettek a főszereplői, potenciális aktív alakítói. Ugyanis az etnikai kompetíció (szemben a funári időszakra jellemző nyílt etnikai konfliktussal, ahol a tömegek aktív szereplők voltak) egy hallgatólagosan elfogadott szabályrendszer szerint alakul (szemben a funári totális háborúval, ahol semmilyen szabály nincsen), illetve már nem a mennyiségi ismérvek számítanak: az álláspontok intenzitása, a célok eléréséhez az optimális eszközválasztás, a hatékony kommunikáció és tárgyalási stratégia, eltökéltség sokkal fontosabb, mint a mennyiségi ismérv.
Mára már nem az számít, hányan mondják, hanemhogyan mondják(hiszen mindkét oldalon egy szűk réteg vitázik). Ebben a tekintetben a 80–20 százalékosdi felvetések nem csupán félrevezetőek, hanem a sikertelenség későbbi legitimációját is képezhetik.
PÉTER LÁSZLÓ 
Szabadság (Kolozsvár)

Utcára vonuló székelyek?
Nem zárja ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy a három székelyföldi megye lakossága utcai demonstrációkkal nyomatékosítja ellenkezését a Demokrata Liberális Párt által tervezett megyeösszevonással kapcsolatban.
A politikus hozzátette: a szövetség szándéka, hogy parlamenti, demokratikus módszerekkel akadályozza meg a magyarság szempontjából hátrányos területi-adminisztratív átszervezést. „Ha tárgyalásokkal nem tudjuk érvényesíteni akaratunkat, akkor – a helyszínről kapott információim szerint – azt sem tartom kizártnak, hogy az emberek utcára vonulnak” – fogalmazott Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke hozzátette: 1968-ban is megtették, amikor Ceauşescu kénytelen-kelletlen engedett a székelyek kérésének, és így jött létre Hargita és Kovászna megye. Leszögezte: a békés tiltakozás eszköze része a demokratikus játékszabályoknak. A szövetség terveivel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, mivel nincs egyetértés a kérdésben, a „szupermegyésítés” ügyét minél hamarabb le akarják venni a politikai napirendről és fél éven, egy éven belül térnének vissza rá. A nagyobbik kormánypárt nyolc egységre tagolná Romániát, a Székelyföldet is magába foglaló Centrum megyében – Brassó, Szeben és Fehér megyéknek „köszönhetően” – a magyar lakosság aránya 30 százalék alá csökkenne.
Modellértékű megbékélés?
A magyar jelleg tervezett „felhígítása” kisebb diplomáciai összeszólalkozást okozott Románia és Magyarország között is, bár hétvégi nyilatkozatával Teodor Baconschi román külügyminiszter megpróbálta enyhíteni a feszültséget.
„Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború, a két ország stratégiai partnere egymásnak, a román–magyar megbékélés számos európai ország számára modellértékűvé vált” – fogalmazott a román külügyminiszter. Hozzátette: meglepte a túlhaladottnak hitt nacionalista érzelmek túlfűtöttsége.
A külügyminiszter szerint a romániai magyarság által élvezett széles körű jogok szavatolják, hogy élő maradjon ennek a közösségnek a kulturális és nyelvi önazonosságtudata. Megfogalmazása szerint a különböző etnikumok közötti összhang csodálatra méltó válóság, amit senkinek sincs joga megbontani provokatív megnyilatkozásokkal.
Szegény Székelyföld
A külügyminiszter megállapította: a másiktól való félelem és a közösségi bezártság szegénységet okoz. Baconschi szerint a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna Románia legzártabb és legszegényebb megyéi közé tartozik, ezért az európai és regionális nyitás, amelyet javasolnak, a jólét növekedéséhez vezet majd el mind Kovászna, mind Vaslui megyében.
Mint ismeretes, a román külügyminisztérium múlt csütörtökön szokatlannak és nem helyénvalónak minősítette Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes álláspontját, amely szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás.
Ponta „visszacsinálná”
„Ha, Isten őrizz, Traian Băsescu államfő megszünteti a megyéket, amikor mi hatalomra kerülünk, visszacsináljuk őket. Nincs más lehetőség” – szögezte le Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök. Az ellenzéki politikus elmondta, hogy reményeik szerint július 17-én meg tudják tartani az összes megyében az általuk tervezett népszavazást az ország területi-adminisztratív átalakításáról, hogy „mindenki számára világos legyen, mit akar a lakosság”.
Borboly: nem etnikai, fejlesztéspolitikai kérdés
Az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók újraszervezésére vonatkozó tervét fejlesztéspolitikai, nem pedig etnikai szempontból kell vizsgálni – jelentette ki a hétvégén Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Hozzátette: Bukarestből senki nem kérdezte meg a helyieket, mik a gondjaik, elvárásaik. Ennek orvoslására felmérést végeznek a megye román ajkú lakói körében: hogyan vélekednek, mik a percepcióik, előítéleteik, félelmeik a Székelyfölddel kapcsolatban.
Ennek kapcsán nyilvános vitát rendeznek július hónap folyamán, amelyre meghívják a térség román civil szervezeteit, egyházi képviselőit, valamint azokat a politikusokat, akik az elmúlt hetekben az ellen foglaltak állást, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régiót alkosson.
M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés László a regionális újraszervezésről
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint nyilvánvaló, hogy Basescu elnök vezényeli azt a politikai játszmát, amelyben összekapcsolják a területi újjászervezés kérdését a kisebbségi törvény elfogadásának a kérdésével, és egy „előkampányt” szerveznek a jövő évi országos választási kampányok előtt.
A másik eleme a vitának az, hogy az ország regionális újraszervezése kapcsán megpróbálják felosztani Székelyföldet, és beolvasztani, akárcsak a partiumi vagy a többi magyar részeket – véli a néppárti euroképviselő. „Ceausescu ahhoz képest nagyvonalú volt, mert mégiscsak meghagyta Hargita és Kovászna megyét két magyar többségű székely megyeként, és csak Marosszéket olvasztotta be Maros megyébe. Most a demokrácia örve alatt még kérlelhetetlenebbek és európai színekben akarják tovább folytatni azt az alattomos románosítási politikát, amit semmiképpen nem fogadhatunk el” – jelentette ki Tőkés László.
A helyi önkormányzatok európai chartája vagy a regionális és kisebbségi nyelvek chartája mind azt írja elő, hogy egyfelől meg kell kérdezni az embereket az adott régiókban, hogy mi a véleményük, másfelől, hogy mesterségesen nem szabad megváltoztatni egyetlen területnek sem az etnikai összetételét. Tehát a székelyekkel, a partiumiakkal együtt szilárdan ki kell állnunk, és az RMDSZ-nek semmilyen engedményt nem szabad tennie ebben a kérdésben, mert akkor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hiába áll ki, hogyha ők beadják a derekukat – figyelmeztetett.
„A székelyföldi régió képviseletének a brüsszeli megalakulása alkalmával tüzet okádtak a román politikusok reánk, de hadd nyugtassuk meg őket, hogy mi nagyon szívesen támogatjuk azt, hogy a Móc-vidék vagy Dobrudzsa is alakítson képviseleti irodát Brüsszelben, sőt most már azon gondolkodunk, hogy ne csak a Székelyföld, hanem a Partium határon inneni területei is egy önálló képviseleti irodát alakítsanak Európa fővárosában, a partiumi képviselet- és lobby irodát” – mondta Tőkés László.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma

Koalíciós patthelyzet (Akadályoztatott kisebbségi törvény)
Kudarcba fulladtak tegnap a kisebbségi törvényről lezajlott, szakértői bizottság szintjén folytatott egyeztetések a demokrata-liberálisok és az RMDSZ között. Lapzártánkkor magasabb szinten egyeztettek a koalíció tagjai a vitás kérdésekről, egyelőre azonban nem tudni, mi lesz a jogszabály további sorsa, hiszen a bizottsági vita megrekedt, a nagyobbik kormánypárt pedig a jelek szerint nem hajlandó felelősségvállalással elfogadni a tervezetet.
Az egyeztetések napja volt tegnap: reggel a koalíció ülésezett – a közigazgatási átszervezésről az ülés után nyilatkozók szerint nem esett szó –, és úgy döntöttek, a vitás kérdések tisztázását szakértői csoportra bízzák. Mint ismeretes, a koalíciós tárgyalásokat maga az RMDSZ szorgalmazta, miután múlt héten a képviselőház emberi jogi bizottságában a törvény 78 cikkelye közül csak 18-at sikerült megvitatni, ráadásul a magyar közösség számára kedvezőtlen módosításokat is jóváhagytak. A szakértői csoport megbeszélése azonban eredménytelenül zárult, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es képviselő lapunk érdeklődésére elmondta: a lényeges kérdésekben nem sikerült közös nevezőre jutniuk, ezért azok ismét a koalíció asztalára kerültek. Mint Márton Árpád elmondta, a két leglényegesebb kérdésben továbbra is eltérőek az álláspontok. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz az előíráshoz, mely szerint nem szabad megváltoztatni a kisebbségek által lakott közigazgatási egységek határait oly módon, hogy az megváltoztassa az etnikai arányokat, a demokrata-liberálisok azonban úgy gondolják, az államnak joga van a határok megváltoztatásához. A másik vitatott kérdés a kulturális autonómia jogkörével kapcsolatos, az RMDSZ szerint ez jól meghatározott döntési jogkör lenne, a DLP viszont ragaszkodik ahhoz, hogy csak a konzultáció legyen kötelező. Azt sem tudni egyelőre, mi lesz a törvény további útja, ugyanis egyre kevesebb a valószínűsége, hogy a nyári parlamenti ülésszak végéig el lehessen azt fogadni. Az RMDSZ korábban jelezte, kérni fogja a felelősségvállalást, a demokraták azonban nem hajlanak erre. Képviselői – Elena Udrea, Sorin Frunzăverde, Sever Voinescu – tegnap is azt fejtegették, felelősségvállalás nélkül is el lehet fogadni a tervezetet.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Régiósításról Cotroceni-ben
Sok szempontból döntő tárgyalások zajlanak ma délben a Cotroceni-palotában: az államfő meghívására az ellenzéki és a koalíciós pártok az alkotmánymódosításról és a régiósításról egyeztetnek. Időközben folytatódott a régiósítási háború: Borboly Csaba levélben fordult Johannes Hahn európai biztoshoz, a romániai hírtelevíziók pedig Dan Manolăchescu, a Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentéseit rágták, amelyben a politikus kijelentette, nem hiszi, hogy az RMDSZ Koszovót szeretne Székelyföldön.
A koalíció a tét
A demokrata-liberálisok és az RMDSZ képviselői egyaránt cáfolták, hogy a koalíció tegnapi ülésén szó esett volna a régiósításról. Sorin Frunzăverde, a nagyobbik kormánypárt első alelnöke szerint a mai Cotroceni-palotai egyeztetések után beszélnek majd a közigazgatási átszervezésről a koalícióban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában azt ecsetelte: az ország közigazgatási átszervezése nyolc mamutmegyébe hatalmas költségekkel járna, és a következménye az lenne, hogy Románia nem tudná tartani az államháztartási hiánycélt. Szerinte az átszervezést a fejlesztési régiók átrajzolásával kellene kezdeni. Hangsúlyozta: az RMDSZ nyugodtan, alaposan, részletesen szeretné megközelíteni a kérdést, szerinte ilyen horderejű reformot nem lehet egyik napról a másikra, hatástanulmányok nélkül megvalósítani. Leszögezte: a mamutmegyés változatot az RMDSZ nem fogadja el. “A koalícióról van szó, és meggyőződésem, hogy mindenki stabilitást akar, senkinek nem érdeke, hogy politikai instabilitás alakuljon ki. Mi nem akarjuk ezt, és nem rajtunk áll majd” – fűzte hozzá.
Levélben a biztoshoz
Közben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke levélben fordult az EU regionális fejlesztési biztosához, tizenegy kérdést fogalmazva meg. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy a régiósítást kezdeményezők az uniós alapok hatékonyabb lehívására hivatkoznak. Johannes Hahntól ezért többek között azt kérdi, mekkora területű és lakosságú fejlesztési régiók szolgálnák leginkább a térség felzárkóztatását, igaz-e, hogy az EU ajánlásai szerint hasonló népességű és gazdasági fejlettségű régiókat kell kialakítani, az uniós alapok felhasználása szerint hatékonyabbak-e a mesterségesen létrehozott régiók, mint azok, amelyek szoros történelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatban álló egységeket foglalnak magukban. Azt is megkérdi, hogy az eddigi tapasztalat szerint miként alakulnak a régión belüli fejlettségi különbségek, ha egy fejletlenebb és fejlettebb térséget ugyanabba a közigazgatási egységbe vonnak össze.
Koszovó helyett
A régiósítás témájában nyilatkozott tegnap Dan Manolăchescu, a Demokrata Liberális Párt (DLP) Kovászna megyei szervezetének elnöke is. Kelemen Hunornak az utcai tüntetésekkel kapcsolatos nyilatkozatára utalva úgy vélte, az RMDSZ elnöke az ellenzék és egyes televíziók nacionalista retorikájának csapdájába esett. Szerinte az RMDSZ és Kelemen Hunor egy nyugodt és fejlődő térségért harcol. “Ha nem ez a céljuk, akkor gyakorlatilag egy eljövendő Koszovót akarnak, és akkor mondják meg az elejétől, hogy mindannyian tudjuk, mi a dolgunk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk az ország vagy a világ más, nyugodtabb tájaira” – fejtette ki. Miután nyilatkozatát felkapták a hírtelevíziók, Manolăchescu közölte: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy bizonyos politikai témákat Bukarestből passzolnak át Kovászna megyébe. Hangsúlyozta: nem szeretné, ha a megyében és a városban a politika “az utcára költözne”. Ugyancsak tegnap Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök javaslatára a felsőház vezetése úgy döntött, bizottságot hoznak létre a régiósítás ügyében.
Mit akar a külügyminiszter?
A magyarországi hivatalosságoknak visszafogottságot, józanságot, jó regionális érzéket és jó szomszédságot kell kinyilvánítaniuk, hogy ne rontsuk el, amit építettünk – nyilatkozta tegnap Teodor Baconschi külügyminiszter. Utalva arra, hogy Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes kijelentései után – miszerint a területi átszervezésről szóló tervezet az etnikai arányok tudatos és elfogadhatatlan megváltoztatását jelentené – a bukaresti magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba, elmondta: a gesztus jelent egyfajta feszültséget. Hangsúlyozta: nem akar “érzelmi reakciókat”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Késik az iskolák kétnyelvűsítése Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen szinte egyik érdekelt fél sem tűnik túlságosan derűlátónak azok után, hogy jelentős késéssel, de az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elmarasztalta a kétnyelvűséget szabályozó hazai és nemzetközi rendelkezéseket, és ezáltal a magyar diákokat semmibe vevő iskolaigazgatókat.
Mind a magyar gyerekek szülei, mind az ügyet kirobbantó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), mind Maros megye magyar főtanfelügyelő-helyettese úgy érzi, hogy a CNCD amúgy teljesen egyértelmű válasza nem elegendő az iskolai diszkrimináció felszámolásához.
Mint ismeretes, a diszkriminációellenes testület tagjai azért látogattak meg négy marosvásárhelyi általános iskolát, mert a magyar szülők és az emberjogi szervezet a kétnyelvűség hiányát kifogásolta. A CNCD mind a négy tanintézet – a 2-es számú iskola, a Liviu Rebreanu, a Dacia és az Európa általános iskola – vezetőségét elmarasztalta, és kétnyelvű feliratok felszerelésére szólította fel. Közben az RMDSZ kezdeményezésére helyi tanácsi határozat is született, amiben a városatyák lényegében a 2001/215-ös törvénybe foglaltakat erősítették meg.
Bojkottra készülnek
„Eddig semmiféle előrelépés nem történt, sőt a tanév végén a kétnyelvű oklevelekért is meg kellett küzdeniük a szülőknek” – mondta el lapunknak Horváth Kovács Ádám, a CEMO elnöke, aki gyermekeit éppen az egyik inkriminált iskolákba járatja. Amennyiben a nyári szünidő alatt sem sikerül törvényes mederbe terelni a dolgokat, a magyar szülők eldöntötték: gyermekeik bojkottálni fogják az új tanévet. „Ha nem jelennek meg a magyar feliratok, egyszerűen nem fogjuk engedni gyermekeinket iskolába. Ez nem egy-két szülő partizánakciója lesz, felhívást intézünk a város valamennyi magyar szülőjéhez” – hangsúlyozta Horváth Kovács Ádám. A CEMO-elnök ugyan elégedett a diszkriminációellenes testület döntésével, azonban pesszimista a tanfelügyelőség, az iskolaigazgatók és az önkormányzat hozzáállását illetően.
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes szerint nem feltétlenül csak a román igazgatókban kell keresni a hibát. „A magyar aligazgatók is sokkal többet tehetnének. Pozitívumként a Dózsa György utcai 2-es iskola fiatal aligazgatóját említhetem, aki addig ragasztgatta a magyar feliratokat, amíg a román gyerekek megunták letépni azokat” – fejtette ki Illés Ildikó. Szerinte a magyar pedagógustársadalomnak éppen ezért érdeke megtalálni azokat a felelősséget vállaló személyeket, akik az augusztusi igazgatói és aligazgatói versenyvizsgák után nemcsak statisztaként állnak egy-egy vegyes tannyelvű iskola élén, hanem megküzdenek a magyar gyerekek jogaiért is.
Késik a kétnyelvű táblák kihelyezése
Annak ellenére, hogy a tíz évvel ezelőtt életbe lépett közigazgatási törvény leszögezi, hogy a homlokzati névtáblákról az önkormányzatnak kell gondoskodnia, Marosvásárhelyen ezen a téren sem történt előrelépés. A helyi tanács jogi szempontból teljesen fölöslegesen az elején ugyan megszavazta a kétnyelvű feliratok kifüggesztését, Dorin Florea polgármester azonban nem érzi elérkezettnek a pillanatot a törvény és a tanácsi határozat végrehajtásához. „Többször is tárgyaltam a polgármesterrel, ő meg is ígérte, hogy intézkedik, de ennél többre nem jutottunk” – számolt be a Krónikának Csegzi Sándor. A tanintézetekért felelős alpolgármester úgy érzi, a kisebbségi jogok biztosítása Vásárhelyen még mindig kedveskedésnek számít, és nem kötelességnek. Csegzi szerint az iskolák formai kétnyelvűsítése egyenértékű lenne a megbékélés kinyilvánításával, ez azonban a felettesét, Dorin Floreát támogató nacionalista körök számára elfogadhatatlan.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

„Ha az RMDSZ Koszovót akar, szóljon, s vagy fegyvert fogunk, vagy elmegyünk”
Dan Manolăchescu, a PDL Kovászna megyei elnöke úgy véli, ha az RMDSZ vezetői „eljövendő Koszovót” akarnak, „mondják meg első perctől, hogy ez a céljuk és akkor mindannyian tudjuk,, mit kell tennünk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk, más nyugodtabb térségbe”.
Dan Manolăchescu hétfőn Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatával kapcsolatosan mondta el, „aki nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Hargita és Kovászna megyei lakosság az utcára vonuljon”, és hogy ez alkalommal az RMDSZ és különösképpen elnöke, Kelemen Hunor az ellenzék és egyes televíziók nacionalista retorikájának csapdájába estek.
„Kár, mert nem hiszem, hogy Kelemen elnök úr egy elkülönített, lebombázott, véres Székelyföldet akarna, úgy gondolom, egy nyugodt, csendes és minden szempontból virágzó Székelyföldet akar”, mondta a PDL helyi vezetője.
Manolăchescu kiemelte, ha az RMDSZ vezetői „egy eljövendő Koszovót” akarnak, akkor mondják meg nagyon tisztán az első perctől, hogy ez a céljuk.
„Én úgy gondolom az RMDSZ és Kelemen Hunor mégis inkább egy nyugodt és fejlődő térségért harcolnak. Ha nem ez a céljuk, akkor gyakorlatilag egy eljövendő Koszovót akarnak, és akkor mondják meg az elejétől, hogy mindannyian tudjuk, mi a dolgunk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk az ország vagy a világ más nyugodtabb tájaira” – mondta.
A PDL Kovászna megyei elnöke szerint a magyarok és románok közös céljának kellene lennie egy olyan térség, régió, ország kiépítése, amelyben mindannyian jól és otthon érzik magukat.
„Nem szeretném, hogy az legyen az érzésem, elveszítettem valamit, mint ahogy a magyarok sem szeretnék, ha ez lenne az érzésük” – mondta Manolăchescu.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Hargita és Kovászna megyei lakosság az utcára vonuljon, és békésen tiltakozzon a területi-közigazgatási átszervezés ellen, szerinte a tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze.
Kelemen Hunor vasárnap elmondta: az RMDSZ szándéka, hogy leállítsa a Demokrata Liberális Párt (PDL) által kezdeményezett átszervezést, és ehhez minden parlamenti, demokratikus, kormányzati vagy parlamenti eszközt felhasznál.
„Az a szándékunk, hogy leállítsuk ezt a kezdeményezést, ezt a közigazgatási reformot, és minden parlamenti, demokratikus eszközt, a párbeszédet, a kormányzati, parlamenti eszközöket is felhasználjuk, hogy ez ne történhessen meg. Amennyiben mégis erőltetnék a közigazgatási reformot, érzésem és információim szerint – márpedig politikai vezetőként tudnom kell, mit mondanak az emberek – nem zárható ki annak lehetősége, hogy utcára vonulnak az emberek, amint tették azt 1968-ban, amikor Ceauşescu próbálkozott egy közigazgatási reformmal, és végül létrejött a két megye. Az utcára vonulás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze, amelyet világszert alkalmaznak: ha valaki tiltakozni akar, utcára vonul, elmondja, mit gondol, mit szeretne” – fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ elnöke szerint ez a Kovászna és Hargita megyei közhangulat, politikai vezetőként ő nem tekinthet el ettől.
„Demokratikus eszközökről beszélünk. A békés tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze. Az a szándékunk, hogy az átszervezési témát mielőbb vegyük le napirendről, ha nincs konszenzus a koalícióban, és inkább hagyjuk az egészet, majd visszatérünk rá egy év múlva, fél év múlva” – magyarázta Kelemen.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Az RMDSZ kéri Băsescutól, álljon el a közigazgatási reformtervétől
Kedden az RMDSZ kérni fogja Traian Băsescu államelnöktől, hogy egy kompromisszumos megoldás kialakulásáig függessze fel a közigazgatási átszervezésről folytatott párbeszédet.
A témának akkor kell újból napirendre kerülnie, amikor adódnak egy politikai pártok közötti egyezség létrejöttének feltételei – állítják kormányzati források.
Kelemen Hunor egy tévéadásban elmondta, egyelőre zárójelbe kellene tenni a témát, hiszen Románia politikai stabilitása prioritást élvez.
Traian Băsescu államfő június 21-re, keddre egyeztetésre hívta a politikai pártokat és csoportokat. A javasolt témák között szerepel a közigazgatási reform és az alkotmánymódosítás.
Az ellenzéket 14, a kormányt támogató pártokat 16 órára várja az államfő.
(Realitatea)
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar Szabadságért-díjat kapott Markó Béla
Nem lehet egy ország szabad, ha a nemzet egésze nem szabad, különösen, ha az ország és a nemzet, az állam és nemzet nem esik egybe. Akkor lesz szabad a magyar nemzet, ha minden részében szabadon élheti meg a magyarságát Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján is – jelentette ki a Magyar Szabadságért-díj idei kitüntetettje, Markó Béla költő, író, politikus vasárnap Gödöllőn.
Az RMDSZ volt elnökének, miniszterelnök-helyettesnek a magyar szabadság napja alkalmából Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a díjat gondozó alapítvány elnöke adta át a kisplasztikát és az oklevelet. A rendezvényen – amelyen jelen volt Antall József néhai magyar miniszterelnök özvegye is – Gödöllő polgármestere méltatta az utolsó szovjet katona Magyarországról való 1991-es távozásának alkalmából törvényben is rögzített szabadság napja jelentőségét, majd a hasonló nevet viselő díjról szólva kijelentette: az elismerést immár 13. éve azok kapják, akik az átlagembernél többet tettek a magyarságért, illetve a szabadságért.
Úgy értékelte, az elmúlt húsz év távlatából kijelenthető: az RMDSZ a legerősebb határon túli magyar érdekvédelmi szervezet, és ennek elérésében Markó Bélának meghatározó szerepe volt.
„Markó Béla elsősorban a párbeszéd és a tárgyalás révén próbálta érvényesíteni a magyarság érdekeit, és ezáltal a Szövetség olyan lehetőség-bővülést ért el, amelyre sehol máshol nem volt példa” – mutatott rá, hozzátéve, az RMDSZ másik nagy eredménye, hogy az elmúlt két évtizedben senkinek sem sikerült bekebeleznie a szervezetet.
Az indoklás szerint Markó Béla „az elmúlt évtizedek alatt végzett munkásságával, életútjával, személyes példamutatásával, irodalmi alkotásaival nagyban hozzájárult a magyar nyelv és kultúra ápolásához, az erdélyi magyarság értékeinek fennmaradásához”.
G. Merva Mária, a gödöllői múzeum igazgatója a költő-műfordító Markó Béla irodalmi munkásságát méltatta. Kiemelte: a kitüntetett élete jó példa arra, hogy a költői és a politikusi pálya nem összeférhetetlen, noha egymásnak ellentmondó két foglalkozásról van szó.
Markó Béla úgy fogalmazott: számára a szabadság szó szorongást és aggodalmat is jelent, hiszen a szabadságot félteni kell, s egyben küzdeni érte; nem lehet egyszer s mindenkorra megszerezni, ugyanez a feladat hárul újra és újra az egyes nemzedékekre is.
Úgy értékelte, a Kárpát-medencében egyik nép sem lehet szabad, ha a másik nemzet elnyomásban él. „Nekünk fontos a magyar szabadság, de a szabadság egy és oszthatatlan a Kárpát-medence minden népe és minden nemzete számára. Ezt kell nekünk megértenünk és megértetnünk azokkal a népekkel, amelyekkel együtt élünk, és amelyek helyzetüknél fogva, bizony hajlamosak ezt nagyon sokszor elfelejteni” – hangsúlyozta az író-politikus, aki egyben arra is figyelmeztetett: nem elég a szabadságot megszerezni, de élni kell a szabadsággal, tartalommal kell telíteni. „Ma számunkra ez a legnagyobb feladat: hogy minőséggel telítsük a magyar szabadságot, tudománnyal, szellemiséggel, kultúrával, oktatással és politikával is” – mondta Markó Béla.
A Magyar Szabadságért-díjat korábban Bánffy György, Tempfli József, Rózsás János, Grosics Gyula, Sebestyén Márta, Pozsgay Imre, özvegy Antall Józsefné, Csoóri Sándor és Nemeskürty István vehette át, de megkapta a díjat a Kormorán együttes is.
(Transindex)

Az RMDSZ állásfoglalása
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) határozottan visszautasítja és elítéli azt a vandál tettet, amelyet a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektora ellen követtek el a hétvégén. Az Oláh Zoltán ellen elkövetett agresszió nem csak személye ellen szólt, hiszen az ittas állapotban lévő fiatalok magyarellenes szólamokat is kiabáltak, így az erdélyi magyarság egészét érintő vandalizmusnak vagyunk a tanúi.
Elítéljük ezt és az ehhez hasonló cselekedeteket és kérjük a tettesek mielőbbi felelősségre vonását, ezt személyesen Traian Igas belügyminiszternek is tolmácsoltam és arra kértem, hogy a rendőrség gyorsan és példamutatóan járjon el az ügyben. 
Ugyanakkor rendkívül aggasztónak tartjuk az elmúlt időszak felerősödött, magyarellenes hangulatát, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra és a békés együttélés szorgalmazására hívunk fel minden politikai szereplőt.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében kérem Gyulafehérvár és Fehér megye vezetőit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a hétvégén történt erőszakos cselekedetnek ne legyen folytatása és állítsák helyre a békés együttélés feltételeit a térségben. 
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
erdon.ro

Térképrajzoló RMDSZ
Elképzelhető, hogy a koalícióban sikerül kompromisszumra jutni Románia közigazgatási átszervezésének kérdésében – legalábbis ebben a reményben álltak fel az asztaltól tegnap a kormányt támogató pártok delegációi a Cotroceni-palotában tartott konzultáción.
Mint ismert, a találkozót Traian Basescu azért hívta össze, hogy az általa sürgetett alkotmánymódosításról és a romániai megyék újrarajzolásáról egyeztessen a parlamenti politikai alakulatokkal.
A konzultáción az RMDSZ továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy határozottan elutasítja a Demokrata Liberális Párt (PDL) javaslatát nyolc „szupermegye” kialakításáról, mert ezáltal a három székely megye további három, román többségű megyével együtt kerülne egy közigazgatási egységbe. A találkozón azonban olyan kompromisszumos javaslatok is terítékre kerültek, amelyek Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető szerint „elgondolkoztatták” az RMDSZ-t.
A politikus elmondta, két-három olyan variánsa is van a közigazgatási átszervezésnek, amelyet megvitatnak majd ezen a héten előbb a parlamenti frakciókban, majd a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán, végül a Szövetségi Képviselők Tanácsán. „Ha valamelyiket sikerül elfogadhatónak találni, akkor elképzelhető, hogy a koalícióban ezzel a változattal megyünk tovább” – mondta a frakcióvezető.
Tájékoztatása szerint az RMDSZ hétfőig foglal állást az ügyben, erre tettek ígéretet tegnap az államfőnek is. „Majd meglátjuk” – felelte arra a kérdésünkre a politikus, hogy mi történik, ha végül a kisebbik koalíciós partner egyik változatot sem fogadja el.
Fekete Szabó András nem kívánta részletezni, melyek azok a közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatok, amelyekben az RMDSZ a kompromisszum lehetőségét látja. A román sajtó azonban tegnap este felröppentette, elképzelhető egy olyan, tizenkét megyés variáns, amelyben Maros, Kovászna és Hargita megyét Brassó megyéhez csatolnák.
Băsescu várja a hétfőt
A kompromisszum lehetőségéről beszélt, s a közigazgatási átszervezés több változatát említette a találkozó utáni értékelésében az államfő is, aki azonban szintén nem részletezte, milyen variánsokról van szó. Traian Băsescu leszögezte: szerinte „bármelyik más közigazgatási felosztás jobb lenne a mostaninál”. Kijelentette, senkinek sem áll szándékában tönkretenni a kisebbségek hagyományait és nem akarja korlátozni nyelvi jogait.
„Másfelől viszont nem szabad olyan múltbeli közigazgatási berendezkedésekbe kapaszkodnunk, amelyek már nem felelnek meg Románia igényeinek” – tette hozzá. Szerinte a román politikusok felelőtlenül nyilatkozgattak a székelyföldi régiók kérdésében. Emlékeztetett, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol Hargita és Kovászna megye magyar lakosságával.
„Nem hiszem, hogy a székelyföldi magyarok hátukra kapják Hargita és Kovászna megyét és átfutnak vele Magyarországra” – jelentette ki Traian Băsescu államfő. Úgy fogalmazott: hétfőn várja az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek álláspontját Románia új megyéivel kapcsolatban, „és akkor majd eldől, hogy fel lehet-e gyorsítani az ország közigazgatási reformját”.
Haladtak a kisebbségi törvénnyel
A cotroceni-i találkozóval egy időben a képviselőház emberjogi bizottságában a kisebbségi törvény vitája zajlott, az ülés végéig a honatyáknak a 27. cikkelyig sikerült eljutniuk. Mint ismert, a PDL és az RMDSZ politikusai hétfőn délután egyeztették a tervezet szövegét, abban a reményben, hogy estig kidolgozzák a mindkét fél számára elfogadható változatot, amelyet a kormánytöbbség révén elfogadtatnak a szaktestületben.
Ez végül csak részben sikerült, így az a kompromisszum született, hogy folytatják a jogszabály vitáját, ám kiugorják azokat a paragrafusokat, amelyekről a koalícióban nem sikerült egyezségre jutni – tudtuk meg Varga Attila képviselőtől. Az emberjogi bizottság RMDSZ-es tagjának tájékoztatása szerint a testület tegnap nem vitatta meg a kényesnek számító 20. cikkelyt, illetve az ehhez kapcsolódó további két cikkelyt. Így a jelenlegi állás szerint a bizottságban továbbra sem sikerült elfogadtatni a 14. paragrafusnak azt az előírását, hogy egy adott térség etnikai arányai közigazgatási eszközökkel nem változtathatók meg.
„Történik ez annak ellenére, hogy a kitételt közvetett formában a kisebbségvédelmi keretegyezmény is tartalmazza, amelyet korábban Románia is ratifikált” – mondta Varga. További gondot jelent a 18. cikkely, amely kimondja, hogy az iskolaigazgatók nem válthatók le a Kulturális Autonómia Tanács beleegyezése nélkül. A tegnap a 20. cikkelyt azért kellett átugrani, mert lehetőséget ad a kisebbségeknek arra, hogy közjogi kulturális szervezeteket hozhassanak létre.
Varga tájékoztatása szerint a bizottság ma és holnap folytatja a munkát, s ha a törvény végére érnek, újra előveszik a kihagyott paragrafusokat. Máté András képviselőházi frakcióvezetőtől megtudtuk, a koalícióban ezen a héten még egyeztetnek a kisebbségi törvény „átugrott” cikkelyeiről.
Az elnök ragaszkodik a saját alkotmányához
Traian Băsescu a találkozó után az alkotmánymódosítással kapcsolatban elmondta, az Alkotmánybíróság véleményétől függetlenül az eredeti változatban küldi a parlamentbe módosító javaslatait. Ugyanakkor az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökeit azzal vádolta, hogy kizárólag választási nyereséget keresve jöttek a megbeszélésre.
„Dicséretes az a lelkesedés, amellyel az inkompetensek az előrehozott választásokat kérik. De aztán megnyugodtam, amikor előadták terveiket, ugyanis nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nincs kivel beszélnem” – fogalmazott Băsescu
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Diplomáciai feszültség magyarverés miatt
A gyulafehérvári polgármester tegnap sajnálatosnak nevezte a helyi katolikus teológiai intézet magyar rektorának bántalmazását, a román külügyminisztérium ugyanakkor nem tartja megfelelőnek a magyar diplomácia reagálásának nyelvezetét.
Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderaşcu alprefektus tegnap beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában. Mint arról beszámoltunk, román fiatalok szombaton este baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat.
A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minősítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta: a tettet elkövető három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. Füzes Oszkár köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerű közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívből reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Meggyőződésének adott hangot, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset.
A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete “nem megfelelő és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével”. A bukaresti szaktárca tájékoztatása szerint a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint “normális módon” így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása előtt. A román külügyi tárca közölte: sürgős tájékoztatást kért a belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteiről. A magyar külügyminisztérium hétfőn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. Úgy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar–román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.
Az RMDSZ szerint a gyulafehérvári rektor bántalmazása az erdélyi magyarság egészét érinti. A szövetség rendkívül aggasztónak tartja az elmúlt időszak felerősödött, magyarellenes hangulatát, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra és a békés együttélés szorgalmazására kér fel minden politikai szereplőt. A magyarországi kormánypárt tegnapi állásfoglalása szerint a Fidesz felháborodással fogadta a gyulafehérvári magyarokat ért újabb támadás hírét. Az alakulat elutasít minden olyan cselekedetet, amely az utóbbi években javuló magyar–román kapcsolatokat veszélyeztetheti. Elítélte az incidenst a KDNP, a Jobbik és az MSZP is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megmaradhat Hargita és Kovászna megyei státusza
A román pártok még ragaszkodnak az óriásmegyék kialakításához, de külön megoldást találhatnak Székelyföld számára.
Bár a Demokrata Liberális Párt változatlanul ragaszkodik az „óriásmegyék” gondolatához, e pillatanban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné státusát – mondta Markó Béla kedd este az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV).
Az RMDSZ volt elnöke – közölte: a kormánykoalíciót alkotó pártok keddi találkozóján elhangzott javaslatot a hétvégi Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén vitatják meg, ezt megelőzően az RMDSZ parlamenti frakciói is egyeztetnek az ügyben.
Markó Béla érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség a kérdésben. „Ennek a megoldásnak amennyi előnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy azt elemeznünk kell” – mondta.
Mint ismeretes, a kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt, valamint a függetleneket tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) támogatja a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását. Az RMDSZ, akárcsak a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója azonban nem ért egyet ezzel a tervvel. Élesen szembehelyezkedik a Basescu által szorgalmazott területi felosztási elképzeléssel az ellenzéki szociáldemokrata és liberális párt is.
Az RMDSZ azért ellenzi az nyolc óriásmegye kialakítását, mert a magyarok által többségben lakott vidékek jelentős román többségű közigazgatási egységhez tartoznának. A romániai magyarság csaknem felét tömörítő Hargita, Kovászna és Maros megyét Brassó, Szeben és Fehér megyékhez csatolnák, így az új közigazgatási egységen belül a magyarok számaránya a 30 százalékot sem érné el.
A szintén jelentős magyar lakosságú Szatmár, Bihar és Szilágy megye Kolozs, Máramaros és Beszterce-Naszód megyével alkotna új közigazgatási egységet, amelyben a magyar lakosság számaránya a 20 százalékot sem érné el.
Erdély.ma

Băsescu: szó nincs magyarellenességről a gyulafehérvári incidensben
Négy férfi ellen indult bűnvádi eljárás a szombati gyulafehérvári incidens ügyében – közölte csütörtökön a gyulafehérvári ügyészség, amely az ügyben vizsgálódik.
Mint arról beszámoltunk, a fiatalok ittas állapotban kövekkel dobálták a római katolikus egyház gyulafehérvári, Béka utcai ingatlanjainak ablakát, Oláh Zoltánt, a teológiai intézet rektorát – aki megpróbálta őket lefényképezni –, illetve a segítségére siető férfit baseballütővel verték meg.
Az ügyészségi közlemény szerint Victor Daniel Pop, Claudiu Robert Plăcintă, Mircea Iulian Gojei és Ionuţ Bogdan Fântână az áldozatoknak 11-12, illetve 7-8 napon túl gyógyuló sérülést okoztak, bántalmazással, rongálással, a közerkölcs megsértésével, rendzavarással és csendháborítással vádolják őket. Pop és Plăcintă esetében elrendelték, hogy 30 napig nem hagyhatják el az országot.
Megszólalt az ügyben szerda este a B1 Tv-nek nyilatkozva Traian Băsescu államfő is. Szerinte nem beszélhetünk magyarellenességről. „Három részeges volt, akik ha én lettem volna ott, ha ön, ha a magyar rektor, hasonlóképpen jártak volna el. Fogalmuk nem volt, hogy ő a magyar rektor. Szidalmazni kezdték, s amikor kiderült, hogy magyar, akkor magyaroztak. Azt kijelenteni, hogy megtámadtak egy kisebbségit túl sok és túlhaladott, főleg a román állam tisztségviselője, állampolgára által” – reagált Băsescu Kelemen Hunor korábbi állásfoglalására.
Mint beszámoltunk, az RMDSZ-elnök szerint az Oláh Zoltán ellen elkövetett agresszió nemcsak személye ellen szólt, hiszen az ittas állapotban lévő fiatalok magyarellenes szólamokat is kiabáltak, „így az erdélyi magyarság egészét érintő vandalizmusnak vagyunk a tanúi”
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Nem kell a csonka Székelyföld
Nemet mond az RMDSZ Traian Băsescu régiósítási ajánlataira. Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap Marosvásárhelyen a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülése után leszögezte: nem fogadják el sem a jelenlegi fejlesztési régiók átalakítását nyolc mamutmegyévé, sem pedig az államfő “kompromisszumos” ajánlatát, a 8+2-es változatot, amely szerint a fejlesztési régiókat ugyanúgy átalakítanák nyolc közigazgatási egységgé, de Kovászna és Hargita megmaradna két külön megyének.
Kelemen Hunor még a TEKT ülése előtt elmondta: az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának mai ülésén alakítja végső álláspontját, de a Traian Băsescu által felvetett javaslatért egyetlen kollégája sem lelkesedik, és ő maga sem tartja azt megfelelőnek. “Az SZKT-n meghatározzuk álláspontunkat, a 8+2-es változat nem megy, a nyolcas változat sem, a többiről tárgyalunk” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a közigazgatás reformjának mindenki számára elfogadhatónak kell lennie, és ha jelenleg nem létezik erre nézve konszenzus, úgy véli, e kérdés vitáját a választások utánra kellene halasztani. A szövetség nem óhajt politikai vagy gazdasági instabilitást, továbbra is érdekelt a jelenlegi kormánykoalíció megőrzésében – magyarázta. Ugyanakkor hozzáfűzte: semmi gond nincs azzal, hogy bizonyos megyékben a többséget a Szociál-Liberális Szövetség valamely pártjával alkotják, meg hogy a szövetség képviselői a parlamentben minden kollégájukkal tárgyalnak, legyenek azok az ellenzék vagy a hatalmon lévő pártok soraiból. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi történik, ha az SZKT szombaton megszavazza a kormányból való kilépést, Kelemen azt válaszolta az újságíróknak: ne aggódjanak emiatt.
A területi elnökökkel való konzultáció után Kelemen megismételte az ülés előtt elhangzott kijelentéseit. Hangsúlyozta: jelenleg egyetlen olyan átszervezési javaslat sincs, amely parlamenti támogatottsággal rendelkezne. Mint mondta, szükség van a közigazgatási reformra, de azt nem lehet egyik napról a másikra, komoly elemzések hiányában megvalósítani. Hangsúlyozta: nincs szükség káoszra, nem szabad sietni az átszervezéssel. Hozzáfűzte: még a Hargita és Kovászna megyei szervezetek sem támogatták az államfő javaslatát. Az RMDSZ további kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban leszögezte: senkinek nincs szüksége politikai válságra. Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu elnök szerdán a B1TV-ben azt mondta, közölte az RMDSZ képviselőivel, hogy a legtöbb, amit ajánlhat, nyolc megye plusz Hargita és Kovászna megye, a két utóbbi külön-külön, mint most, de “sohasem egyesítve”. Az államelnök azt is mondta, hogy ha az RMDSZ elutasítja az átszervezéssel kapcsolatos javaslatot, eltekintenek ettől a folyamattól, és megkezdik a dekoncentrált intézmények reformját, csökkentik azok számát és személyzetét.
Népszavazás a régiósításról Szeben és Bihar megyében is népszavazást tartanak az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében. A két megyei önkormányzat tegnap döntött a referendum lebonyolításáról. Kiss Sándor, Bihar Megye Tanácsának alelnöke szerint nem valószínű, hogy a referendumra sor kerül, mert az RMDSZ inkább kilép a kormányból, mintsem hogy elfogadja a javasolt átszervezést. A partiumi megyében a következő kérdésre kellene válaszolniuk a választópolgároknak: “Egyetért a Bihar megye adminisztratív-területi egység megszüntetésével?” Szeben megyében július 17-re ütemezték be a referendumot. A kérdés a következő: “Egyetértenek Románia elnöke, Traian Băsescu ama szándékával, hogy megszüntesse Szeben megyét?”
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megalakult az új SZKT, elnöke továbbra is Bíró Rozália
169 tagú az új Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), elnöke továbbra is Bíró Rozália marad - dőlt el az SZKT jelenleg zajló marosvásárhelyi ülésén. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt főtitkár-helyetteseket is megerősítette tisztségükben a testület.
Így a kulturális-főtitkárhelyettesi tisztséget Hegedűs Csilla műemlékvédelmi szakember, az önkormányzati főtitkár-helyettesi tisztséget Horváth Anna tölti be, Bodor László a program és ifjúsági főtitkár-helyettes, illetve Székely István a főtitkárság társadalomszervezésért felelős főosztályt vezeti.
A főtitkár-helyetteseket 127 érvényes szavazattal erősítette meg tisztségében az SZKT, ellenszavazat nem volt. Jelenleg Kelemen Hunor tartja elnöki beszédét, amelyben a kisebbségi törvénynek és a régióátszervezésnek témája is terítékre kerül - tudósít az Erdély FM. (hírszerk.)
Transindex.ro

Kelemen Hunor: az RMDSZ-nek vannak még feladatai a kormányban, de nem sérülhet a romániai magyarság édeke
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) még fontos feladatai vannak a romániai kormány tagjaként, de csak addig maradhat benn a koalícióban, amíg nem sérülnek a romániai magyarság egészének az érdekei - e gondolatra építette fel mondanivalóját szombaton Marosvásárhelyen Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
 Ezen a napon megalakult az új összetételű Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Kelemen Hunor beszédében a közigazgatási reformra összpontosította a figyelmet. Nevezetesen a Traian Basescu által az elmúlt hetekben előterjesztett elképzelésre, amely szerint az ország nyolc jelenlegi fejlesztési régiójának megyei hatáskört adnának, ennek nyomán mintegy ötödére csökkenne a mostani, megszűnésre ítélt 41 megyének a száma.
 Az államfő javaslata élvezi az iránta lojális Demokrata Liberális Párt (PD-L) támogatását, viszont a román szociáldemokrata és liberális ellenzék, akárcsak - a PD-L koalíciós partnereként - az RMDSZ elutasítja azt. Ez utóbbi ugyanis mindig arra törekedett, hogy a három székely megye (Hargita, Kovászna és Maros) egy közigazgatási egységben, a magyar többséget megőrizve maradjon együtt.
 Az államfő azonban az utóbbi napokban “kompromisszumos” ötletként felajánlotta: a nyolc megye mellett Hargita és Kovászna maradhasson meg két külön megyeként. A magyar szervezetnek erről a “nyolc plusz kettes” változatról kellene eldöntenie, hogy elfogadható-e a számára.
 Kelemen Hunor elismerte: első látásra érdekesnek tűnt Basescu indítványa, ilyennel román politikus eddig még állt elő. De e javaslat csapdát is rejt magában, mert megosztaná a magyarságot - hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy a jelenlegi Maros megye ez esetben egy jövendő óriásmegyébe olvasztva elvesztené minden lehetőségét a döntések befolyásolására, arról nem is beszélve, hogy a mostani Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Fehér, vagy Temes magyarsága “felolvadna” az óriásmegyékben.
 A szövetség elnöke úgy vélte: ennek az egész kérdésnek a megvitatását el kellene halasztani, mert annak előkészítetlen, a magyarság számára elfogadhatatlan mivolta a koalíció felbomlásához vezethet. Márpedig az RMDSZ nem akar politikai válságot kirobbantani, annak egész Románia látná a kárát - tette hozzá.
 Kifejtette azonban azt is, hogy valójában a régió-átszervezésről szóló vita nem csupán Székelyföldről szól, márpedig az elmúlt hetekben a médiában és a közéletben másról sem lehetett hallani, mint arról, hogy a magyarok szét akarják szakítani Romániát. Aki ebbe az irányba kívánja terelni a közvélemény figyelmét, az felelőtlenül cselekszik - szögezte le az RMDSZ elnöke.
 Kitért arra is, hogy várhatóan nem sikerül június végéig elfogadtatni a kisebbségi törvényt, noha a koalíciós protokollumban ebben megállapodtak. Csupán a határidő szorítása miatt azonban a szövetség nem mehet bele egy számára hátrányos tartalmú törvény megteremtésébe, ezért - mint fogalmazott - ha nem sikerül a szövetség elvárásainknak megfelelő változatot elfogadni, e kérdés rendezését is halasztani kellene.
 Fontosnak tartotta eloszlatni azt az illúziót, miszerint az RMDSZ ebben a helyzetben többet is kikényszeríthet a partnerből, vagy hogy ellenzékben nagyobb lenne a mozgástere. Szerinte az is téved, aki azt hiszi, hogy a jövő évi választásokig egy másik - a mai ellenzéki - csapattal összeállva az RMDSZ-t beveszik majd egy másik kormányba.
 E pillanatban az RMDSZ még nem merítette ki összes lehetőségét, még vannak megoldandó feladatai e kormány tagjaként - mondta Kelemen Hunor. “De van egy határ, amit nem léphetünk át, például, ha a magyarokat felolvasztó közigazgatási reformot akarnának megvalósítani” - szögezte le az RMDSZ elnöke
Garzó Ferenc
MTI

Kormányon, de nem bármi áron (Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT)
Az RMDSZ nemet mond Traian Băsescu megyésítési javaslatára, sem a nyolc nagy megyét, sem a nyolc plusz kettőt nem fogadja el, de kormányon marad, “amíg lehet”, s megpróbál eredményeket kicsikarni partnereiből – ez a döntés született a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén. Sokan heves vitára, éles párbeszédre számítottak, ám meglehetősen egyszólamúan zengtek a hozzászólók, hisz pénteken estére a megoldás már megszületett a szűkebb döntéshozó testületekben.
Szombaton tíz óra előtt úgy sorakoztak a román televíziós közvetítőkocsik a marosvásárhelyi kultúrpalota előtt, mintha a teremben Románia sorsáról születne döntés, az előtérben berendezték kis stúdióikat, és folyamatosan vadászták a “fontos embereket”. Új SZKT gyülekezett, de kevés új arccal, a legtöbb területi szervezet jól ismert vezető személyiségeit delegálta. 169 mandátumot igazoltak, és a jelenlevők egyhangú igennel választották újra a testület elnökének Bíró Rozáliát. Megszavazták a főtitkárhelyetteseket, akiket már néhány hete nevesített a szövetségi elnök, és megalakult a tíz frakció.
Erősödő magyarellenesség
Az ülés izgalmasabb része Kelemen Hunor szövetségi elnök beszámolójával kezdődött, aki az elmúlt fél év mérlegét vonta meg. Amikor kormányra léptek, tudták, mire vállalkoznak, és kivel, 2010-ben, 2011 elején ígéreteik egy részét teljesítették, kiemelkedő (s egyetlen) eredményként említette az új tanügyi törvényt. Kelemen Hunor felhívta a figyelmet arra, hogy március eleje-közepe óta jelentős nacionalista, magyarellenes retorika uralta el a közbeszédet, és ennek előidézői a jelenlegi ellenzéki pártok. Nehéz visszazárni a palackba a kieresztett szellemet – a társadalom normális fejlődését veszélyezteti a magyarellenesség, elronthatja az itthoni magyar közösség és a románság közti viszonyt, de veszélyezteti a román–magyar államközi kapcsolatokat is – hangsúlyozta. A régiók átalakításáról, a közigazgatási átszervezésről elmondta, ezek szükségességét az RMDSZ is elismeri, ám a DLP-vel korábbi egyezségük másról szólt, az ország új felosztását 2011 második felében, 2012 elején kellett volna megvitatniuk. Teljesen váratlanul érte a szövetséget, amikor néhány hete koalíciós partnereik jelezték, fel akarják gyorsítani a közigazgatási reformot, még a mostani parlamenti ülésszak végéig módosítanák az 1968-as megyésítési törvényt, nyolc nagy megyét létesítve, majd decemberig megváltoztatják azt a 170–180 törvényt, amely az új megyék, intézményeik működését tenné lehetővé, és 2012-ben már az új felosztás szerint tartanák a választásokat – ismertette Kelemen Hunor a demokrata-liberális javaslatot. Erről próbálták meggyőzni az RMDSZ-t, írott formában eddig semmit sem mutattak be, és erről alakult ki az az egyöntetű vélemény: ezt a szövetség nem tudja elfogadni, nemcsak a magyarság számára hátrányos volta miatt, de azért sem, mert Románia nemzetközi egyezményeket szegne meg, és mert tudatában vannak, egy előkészítetlen közigazgatási reform több bajt okozhat, mint amennyi nyereséget.
Csapdaajánlat Ezt követően érkezett kedden a cotroceni-i találkozón Traian Băsescu új javaslata a nyolc nagy megyéről, melyek mellett megmaradna jelenlegi formájában külön Hargita és Kovászna megye. Ez az első látásra érdekes ajánlat azonban csapda, nem oldja meg sem a Székelyföld, sem a Partium, sem az erdélyi magyarság többi részének problémáit, ha elfogadják, megosztják a magyar közösséget, olyan helyzetet teremtenek, amelyet utóbb nem lehet kezelni – fejtette ki Kelemen Hunor. Éppen ezért az RMDSZ azt javasolja, tárgyaljanak a felosztásról az RMDSZ tizenhat régiós javaslata alapján, vagy vegyék le napirendről a kérdést, és folytassák a decentralizációt. Ha a DLP nem hajlandó erre, és erőlteti a nyolc nagy megyét, az szakadáshoz vezet, márpedig Romániát pár hetes politikai válság is igen nehéz helyzetbe sodorná, a nemzetközi pénzintézetek előtt elveszítené hitelképességét. Felszólalásai során Kelemen Hunor többször megismételte, az RMDSZ nem akar kormányválságot előidézni, marad a kabinetben, de nem bármi áron.
Esélytelen a kisebbségi törvény
A szövetségi elnök a kisebbségi törvényről és a június 30-ig adott határidőről, no meg ultimátumáról szólva elmondta: a jelenlegi politikai helyzetben nem látja esélyét annak, hogy a hónap végéig egy, a magyarság számára megfelelő kisebbségi törvényt sikerüljön elfogadtatni, más jogszabály megszavazásába belemenni nem érdemes, nem szabad – hangsúlyozta. Június 30-ig mindennap ezen dolgoznak, de ha nem sikerül megfelelő jelentést elfogadtatniuk, akkor halasztani kényszerülnek, mint az elmúlt húsz év során sok más kérdést. Az RMDSZ-nek türelmesnek kell lennie, kivárásra játszania, és volt ugyan egy ultimátum, de a politikai kontextus azt felülírta, mérlegelniük kell, hogy egy esetleges kormányból való távozással zöld út nyílna magyarellenes jogszabályok elfogadása előtt, már megszerzett jogokat is elveszíthetünk. Kelemen Hunor Szlovákia példáját említette, ahol az ellenzékbe került magyar párt nem tudta megakadályozni, hogy a kormány úgy ossza fel az országot, hogy a magyarság mindenütt kisebbségbe kerüljön. Lehet, most az a látszat, hogy nem történt egyéb, csak behozták a kecskét a házba, és az RMDSZ kivitte – fejtette ki Kelemen Hunor, de megítélése szerint gyakorlatilag huszonegy éve ugyanez történik, mindegyre kiviszik az úja és újra betelepített kecskéket. “Ebben a helyzetben nekünk nagyon határozottan arra kell koncentrálnunk, amit eddig elértünk, ne veszítsük el, és hogy ahhoz valamit hozzá tudjunk tenni” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
A 22-es csapdája
A hozzászólók többsége egyetértett a szövetségi elnök álláspontjával, néhányan azonban árnyalták, új információkkal egészítették ki a helyzetismertetőt, s mások, például a Bihar megyeiek egyértelműen az ellenzékkel való tárgyalások megkezdésében látják a kiutat, Lakatos Péter a 22-es csapdáját emlegette, no meg azt, Traian Băsescu és a DLP nem sértődhet meg, ha leülnek egyeztetni az ellenzékkel, a megállapodást nem az RMDSZ szegte meg először. Márton Árpád háromszéki képviselő szerint határozott döntést kell hoznia az SZKT-nak arról, melyek a kisebbségi törvény, a közigazgatási átszervezés és az alkotmánymódosítás “elfogadhatatlansági feltételei”, “ha pedig több kettőnél, akkor ki kell lépni”. Szomorú helyzetet vázolt Varga Attila képviselő, a képviselőház emberi jogi bizottságának tagja a kisebbségi törvény jelenlegi helyzetéről: úgy látja, bármelyik pillanatban kialakítható a kétharmados többség – de a jogszabály ellen. Ha kilépnének a kormányból, akkor sem találnának olyan pártot, amely támogatná elfogadását, márpedig értelme csak akkor lenne ennek a döntésnek. Varga Attila szerint rosszul áll a kisebbségi törvény vitája, és az a groteszk helyzet alakulhat ki, erőiket, energiájukat arra kell fordítaniuk, hogy kivédjék egy, a magyarság számára rossz törvény elfogadását. Markó Béla szerint tévednek azok, akik a Székelyföld nyereségeként próbálják beállítani az elmúlt napok történéseit. Lehet, hogy végre beszélnek rólunk, de vegyük figyelembe azt is, hogyan és milyen szándékkal – hívta fel a figyelmet. Van egy hatalmas nettó veszteségünk: a kisebbségi törvény – mondotta, s elismerte, pár hete még neki is meggyőződése volt, el lehet fogadtatni. Kiemelte, jelen pillanatban a kormányzásnak egyetlen alternatívája van: az ellenzékbe vonulás, a következő választások előtt elképzelhetetlen, hogy a másik oldallal kössenek szövetséget, és nem szabad elfeledni azt sem, a magyarellenes hangulatot éppen azok fokozták ily mértékig “akikkel egyesek szövetséget kötnének”. Markó szerint hozadéka is van az elmúlt időszaknak: bebizonyosodott, “rajtunk, és csakis rajtunk múlik, ami az elkövetkezőkben itt lesz”, nem járható út, amit az erdélyi magyar ellenzék hangoztat, azazhogy nem kell kormányon lenni, és nem oldja meg gondjainkat a magyar kormány vagy Brüsszel sem. A vita végén Kelemen Hunor elmondta: nehéz a helyzet, de nem reménytelen, majd összegezte az RMDSZ állaspontját: maradnak a kormányon, de nem bármi áron. “A mai ülésen azt láttam, hogy a szövetség egységes, a bizalom egymás iránt megerősödött. Nekünk továbbra is úgy kell politizálnunk, hogy mindig hozzáépítsünk valamit ahhoz az építményhez, amelyen az elmúlt huszonegy évben dolgoztunk. Következetesen, céljainkat szem előtt tartva nem szabad feladnunk semmit az eredményeinkből” – összegezte a szövetségi elnök.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-es jelöltet támogat az EMNT
Vass Levente miniszteri tanácsost támogatná az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt a jövő évi helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi a választmány, illetve a küldöttgyűlés véleményére kíváncsi. „Kétszer már megittuk a levét a felülről érkező kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak” – szögezte le a Krónikának Benedek István, a marosvásárhelyi szervezet elnöke, hozzáfűzve: a jelöltet „nem az országos vezetésnek és nem is a többi pártocskának” kell megneveznie.
Miután a Bölöni-féle lufi kipukkadt, a marosvásárhelyi jobboldali magyar alakulatok egy RMDSZ-tisztségviselő nevét vetették fel lehetséges közös polgármesterjelöltként. Vass Leventét, Cseke Attila miniszteri tanácsosát mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mind a Magyar Polgári Párt (MPP) hajlandó támogatni a jövő évi helyhatósági választásokon. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. A párton belüli megosztottság az esetleges jelölt megítélésére és támogatottságára is rányomja a bélyegét. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi visszafogottabb, a választmány, illetve a küldöttgyűlés véleményére kíváncsi. Közben a román sajtó egy része már rég kikezdte az egykori diákvezért, azt furcsállva, miként forgathat auditáló egészségügyi cégein keresztül eurómilliókat.
Az EMNT javasolta, az MPP támogatja
Az EMNT Vass Levente mellett több más személyt javasolt, mint például Dávid Lászlót, a Sapientia EMTE rektorát vagy Albert Attila vállalkozót. Mégis az orvos-politikusban vélik felfedezni azt a személyt, akit saját pártja, az RMDSZ vagy legalábbis annak bizonyos szárnya támogat. „Lényeges, hogy olyan személyt javasoljunk, aki mellett kiáll az RMDSZ is, majd a választásokon felsorakozik a város összmagyarsága” – vélekedett a Krónikának Jakab István, a nemzeti tanács megyei elnöke. Érdeklődésünkre, miszerint azon túl, hogy megfelelő jelöltnek tartják, mennyire hisznek Vass esélyeiben, az EMNT vezetője bizakodónak mutatkozott. „Vassal meg lehetne nyerni a választásokat – akár Dorin Florea ellenében is” – válaszolta, hozzáfűzve, hogy ehhez a magyarságnak össze kell fognia.
Az MPP számára elfogadható az EMNT által felvetett valamennyi név. Ennek ellenére László György megyei elnök szerint még mindig Bölöni László egykori válogatott futballista, későbbi sikeredző lenne a legmegfelelőbb választás. „Mielőtt bárkiben gondolkodni kezdenénk, Bölönit kellene hivatalosan és közösen felkérni. Az ő válasza után még mindig lehet gondolkodni, és lépni” – nyilatkozta. Kérdésünkre, hogy mennyire tartanák megfelelőnek Vass jelölését, László György kijelentette: az MPP azt az embert fogja támogatni, akit a másik két párt is jelöl vagy elfogad. „Vass Leventét karizmatikus, jól felkészült személynek ismerem, aki a korát illetően is jó választásnak bizonyulhat. Viszont az MPP nem fogja senkire se ráerőltetni az akaratát” – szögezte le László.
Vassnak az RMDSZ-ben kell megvívnia a harcot
Paradox módon, annak ellenére, hogy évek óta – helyi vagy akár országos szinten – az RMDSZ által „kicsikart” tisztségeket tölt be, Vass Leventének a saját szervezetében kell megvívnia a legkeményebb harcot. A városi körzetek képviselői közül többen azért nem támogatják, mert nem ismerik. Mások meg azért nem örülnének az esetleges jelölésének, mert – mint fogalmaznak – „volt alkalmuk megismerni”. A városi szervezet elnöke, Benedek István semlegesen viszonyul hozzá. „Az egyetemen diákom volt, ügyes fiúként ismertem meg. De azóta sok idő telt el, és ezek során semmiféle kapcsolatot nem ápolt a marosvásárhelyi RMDSZ-szel. Most sem jelezte, hogy indulna, csak egy magánbeszélgetésünk alkalmával mondta el, hogy amennyiben a szövetség őt jelöli, vállalja” – ecsetelte a helyzetet Benedek. Kérdésünkre, hogy esélyesnek tartja-e Vasst, az orvosprofesszor annyit mondott, jelen pillanatban ő ezt nem tudhatja. Bárki is lesz a jelölt, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete ezúttal nem fogadja el a felülről jövő ukázt. „Kétszer már megittuk a levét a felülről érkező kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak” – szögezte le Benedek István. Ezelőtt hét évvel, annak ellenére, hogy a körzetek Csegzi Sándor alpolgármestert javasolták, a szervezet megyei elnöke, Kelemen Atilla a vidéki polgármesterekkel folytatott nyárádselyei poharazgatáson bejelentette, versenybe száll Florea ellenében. Négy esztendővel később, 2008-ban Borbély László ütötte ki a csúcsvezetés segítségével a választmányi ülésen nála több szavazatot szerző Csegzit. Mindkét politikus már az első fordulóban csúfos vereséget szenvedett Floreától. Benedek szerint a városi szervezet nemcsak a felülről jövő ukázt, hanem az ellenzéki alakulatok javaslatait is elveti. „A jelöltet a választmányon, majd a küldöttgyűlésen keresztül nekünk kell megneveznünk. Nem az országos vezetésnek és nem a többi pártocskának. Ahogy nem az RMDSZ mondja meg a maga hét százalékával, ki legyen a kormányfő, úgy sem az MPP, sem az EMNT nem diktálhat nekünk” – vélte Benedek.
Lapunk megkeresésére Vass Levente annyit mondott, megtisztelve érzi magát, ha három különböző alakulat is benne látja az esetleges közös jelöltet. „Jól esik, de nem nekem, hanem a három szervezetnek kell kimondania, hogy közös jelöltként indítana” – jelentette ki szűkszavúan a miniszteri tanácsos.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

EMNT: autonómia helyett gumicsont
„Minket, magyar politikusokat is minősít, miként viszonyulnak a román vezetők az autonómia kérdéséhez” – jelentette ki egy marosvásárhelyi lakossági fórumon Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetője úgy véli: nemcsak a románság, az erdélyi magyarság sincs felkészülve eléggé az autonómiára. Szerinte azok a magyar elöljárók, akik tisztségben vannak, és számos gazdasági, politikai, szociális és kulturális kérdésre van rálátásuk, képtelenek autonómiában gondolkodni. „Ehelyett inkább Petőfi–Schiller típusú meg ehhez hasonló gumicsontokat rágnak, a neptunos, aprólépések politikáját érvényesítve” – vetette az RMDSZ vezetőinek szemére a szövetség egykori parlamenti képviselője. Papp Előd arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az RMDSZ-es politikusok, akik évekkel ezelőtt benyújtották a román parlamentbe az autonómiatervezetet, mind kikoptak a döntéshozás padjaiból. „Több európai autonómiamodellről beszélünk, de tudnunk kell, hogy közülük egyik sem született meg máról holnapra. A katalánok több mint kétszázszor próbálkoztak, míg sikerült. Ehhez képest a mi politikusaink rég feladták” – mondta az EMNT alelnöke. Mind Toró, mind Papp cáfolták a főként román oldalról érkező, de számos magyar hangadó által is átvett ijesztgetést, miszerint egy önálló Székelyföld éhen halna. „Az autonómia mindenütt fejlődést generált, nem értem, ez miért lenne másként a Székelyföldön?” – kérdezett vissza Toró T. Tibor.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Ha nem figyelnek oda, nyoma sem marad az RMDSZ-nek a következő kormányzatban
Mircea Geoană, a szenátus elnöke szombaton azt nyilatkozta, hogy a PDL és az RMDSZ által vitatott területi átszervezés kérdése mesterséges, a románok „vasvillával” fogják elűzni a hatalomból a PDL-t, s ha nem figyel oda, az RMDSZ-nek nyoma sem marad a következő kormányban.
„Megszoktuk már az RMDSZ eléggé ügyes játékát. Ki tudja játszani a lapjait, mert világos, hogy a hatalom összeomlóban. A legrosszabb, ami Traian Băsescu és a PDL számára megtörténhet, hogy elveszítik a hatalom indítógombjait a 2012-es választásokkor. (…) Egyedüli gondjuk, miként maradjanak a vezérlőpult mellett, hogy pénzre tegyenek szert, és befolyásolják a jövő évi választásokat. Bármit is tennének, a románok vasvillával fogják őket elkergetni. Írmagja sem marad a PDL-seknek a következő kormányzatban, és ha nem figyelnek oda, egy árva RMDSZ-es sem lesz az új kormányban” – mondta a PSD volt elnöke.
Rámutatott, a területi átszervezéssel kapcsolatos vita a politikai energia és a közvélemény elfecsérlésének tipikus példája, miközben Romániának sokkal fontosabb gondjai vannak.
„Teljesen érdektelen számomra a PDL és az RMDSZ közötti vita, nem érdekel, miként dönt az RMDSZ vagy a PDL. Lesz időnk megtárgyalni terepen a szervezési módot, de ezt a választások utáni első évben szokás megtenni, az új politikai ciklus első esztendejében. (…) Most, a választások küszöbén módosítani a játékszabályokat – kihívó, nem meggyőző próbálkozás Traian Băsescu részéről” – fejtette ki Geoană.
Arra a kérdésre, hogy az ellenzék hajlandó-e leülni tárgyalni az RMDSZ-szel, Geoană azt válaszolta: a parlamenti pártok közötti párbeszéd mindig szükséges és hasznos.
„Az RMDSZ-nek a kisebbségi törvénnyel vagy az enklavizáló, illetve etnikai alapú területi felosztással kapcsolatos igényei soha sem fognak meghallgatásra lelni nálunk. Minden más kérdésben készen állunk a nyitott párbeszédre”– fűzte hozzá a szenátus elnöke.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Marosvásárhely: RMDSZ-es személyt támogatna az MPP és az EMNT a polgármesteri tisztség kapcsán
Az RDSZ-es Vass Leventét, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsosát indítaná közös jelöltként a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségért az EMNT és MPP, azonban a helyi RMDSZ még nem egyezett bele a javaslatba. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke a Krónikának kijelentette, a városi a választmány, illetve a küldöttgyűlés véleményére kíváncsi az ügyben, a marosvásárhelyi RMDSZ többé nem fogad el “fentről érkező ukázokat”. Emlékeztetett, a helyi szervezet engedékenysége már két alkalommal, 2004-ben Kelemen Atilla és 2008-ban Borbély László indulásakor is balul sült el, amikor is Dorin Florea jelenlegi polgármester már az első körben leelőzte a két jelöltet. (krónika)
Transindex.ro

Markó Béla: Pártcsinálók
Otthon, Háromszéken, apám szűkebb pátriájában, Erdővidéken már kisgyerekkoromban megtanultam, hogy nemcsak az emberektől, hanem a tárgyaktól is lehet bocsánatot kérni. Ha elhamarkodva félredobtak egy sokat használt eszközt, és a helyette vásárolt újról kiderült, hogy nem a legjobban fungál, gyakran elsóhajtották: bocsánatot kérünk mi még a régitől. De a gazdaember óvatos volt az ilyesmiben természetesen, nem hajította el a megdrótozott vizeskorsót vagy az agyoncinezett fazekat sem, hanem gondosan félretette, így aztán egy tréfás bocsánatkéréssel valóban orvosolható volt a baj, ha valami felmondta a szolgálatot. Legtöbbször inkább a nekünk, gyermekeknek szóló figyelmeztetésként hallottam ezt a bocsánatkéréses szólásmondást, amikor az alig kopott, de éppen megunt játékot szemétre vetettük. A kenyeret az utolsó morzsáig meg kellett enni, a használható szerszámot használni kellett, és ami elromlott, azt meg kellett javítani. Egyszerű, világos, működő törvénye volt ez egy olyan közösségnek, amely még elképzelni sem tudta a fogyasztói társadalmat. Elsüllyedt világ ez természetesen, de azon gondolkodom mostanában, hogy nem kérünk-e hamarosan bocsánatot azoktól a politikai-erkölcsi értékektől, amelyeket, mielőtt felocsúdnánk, szemétre dobatnak velünk, és ráadásul nincs is helyettük semmi vadonatúj, semmi más, ami kihúzhatna a pácból.
Huszonegy esztendeje vitázom-vitázunk Romániában egymással mi, magyarok, és újabban már nem is annyira egymással, hanem magyarországi politikusokkal elsősorban, hogy kell-e közös politikai szervezet nekünk, ér-e valamit az időnként kétségtelenül Prokrusztész-ágyhoz hasonlító egységpolitika, és érdemes-e egyáltalán a bukaresti parlamentben vagy kormányban toldozgatnunk-foldozgatnunk a szakadt jövőt, vagy pedig hajítsuk el ezt az egész retyerutyát, és tegyünk helyette valami újat, kényeset-fényeset, radikálisat, forradalmit, lélegzetállítót. Nem értek egyet, persze, azokkal, akik nyűtt szerszámnak látják az RMDSZ-t, én egy számos koloncot cipelő, de mégis mindig megújulni képes, kemény politikai gépezetnek látom ezt a szövetséget, sőt, azt gondolom, hogy a térség legstabilabb magyar szervezete volt 1989 után. Igaz, nem mindenkinek érdem ez, vannak, akik unják a változatlant, új arcokra, új pártjelvényekre, új tisztségekre vágynak. Csakhogy! Csakhogy vissza szoktam kérdezni ilyenkor: ha szétverjük a régit, mit is teszünk a helyébe? Óvatos székely parasztemberek és parasztasszonyok – na jó, legyenek lófők! – unokájaként szeretném látni ugyanis a következő lépést. Az RMDSZ megfontolt előrehaladását lassúnak tartó opponensek általában érzelmes, de semmitmondó válaszokat adnak az ilyen kérdésekre, bár ezekből is kitapintható valamiféle eszközrendszer. Kezdetben, különösen a kilencvenes években a gazdag örökséget „tál lencséért” eladó, mérsékelt bukaresti politizálás hatékony alternatívájaként elsősorban a nemzetközi fórumok és szervezetek, a „nyugat” beavatkozását, illetve az országon belüli radikális fellépést, polgári engedetlenséget, passzív vagy akár aktív rezisztenciát emlegették, az utóbbit nyilván félszájjal. Emellett természetesen mindig ott volt a heves illúzió, hogy Magyarország képes gátat vetni a szomszédos országok többségi nacionalizmusainak, és megfelelő európai háttérrel kikényszeríteni a helyzetünk rendezését. Én magam sem gondoltam soha, hogy nincsen szükség nemzetközi támogatásra és Magyarország mellénk állására, sőt, az erdélyi magyarok „erődemonstrációit”, tüntetéseket, tömeggyűléseket is eszköztárunk szerves részének tekintettem, viszont eltérően a velünk szembeforduló, valamikor az RMDSZ-ben politizáló, de ott véleményüket érvényesíteni nem tudó mostani pártcsinálóktól mindezt az eredményes parlamenti politizálás kiegészítőjeként szemléltem. Tudatában voltam annak, hogy a román parlamentben vagy kormányban ránk nemcsak szavazatainkért, hanem a jó nemzetközi megítélésért, a Magyarországgal való gazdasági-politikai együttműködésért, illetve a Romániában élő másfél millió magyar egységes erejéért, az ország érdekében végzett munkájáért van szükség. Ez a gondolat az itteni magyarok előrevivő vagy visszahúzó szerepéről egyébként már Kós Károly kiáltványában, a Kiáltó Szóban jelen van. Mi az RMDSZ-ben önálló romániai magyar politikában gondolkodtunk, tudtuk, hogy nekünk kell dönteni és cselekedni, mert más nem teszi meg helyettünk, de számítottunk ebben a magyarországi pártok, a mindenkori magyar kormány segítségére folyamatosan. Volt pártütés, volt pártalakítás ebben a két évtizedben többször is, de alapvető egységünket máig megtartottuk. Máig, de még meddig, kérdezhetném, és nem véletlenül éppen most, amikor ismét pártcsinálók járják Erdélyt, és úgy tűnik, minden eddiginél nagyobb magyarországi támogatással.
Lehetne ugyan, de fölösleges, netán félrevezető lenne ezt a pártcsinálási szándékot erkölcsi kérdésként kezelni, és morális kifogásokat támasztani vele szemben. A dolog ennél súlyosabb: megítélésem szerint egy tragikusan szűk látókörű politikáról van szó, amely nemhogy a Kárpát-medencéből, de még a hegyekkel nem árnyékolt magyar alföldről sem képes kitekinteni, és azok a magyarországi politikusok – még mindig remélem, hogy nem pártokról, csak politikusokról kell beszélnem -, akik ezt a pártcsinálást propagálják, sőt, úgy hírlik, a sebtében létrehozott demokrácia-központokon keresztül közvetve pénzelik is, hiába járják be keresztül-kasul Erdélyt, mert a lényegből nem sokat vesznek észre. Ők csak annyit látnak, hogy a renitens, megbízhatatlan, önállóskodó RMDSZ helyett kellene egy engedelmes magyar párt, amely megszoríthatja, vagy „jó” esetben akár ki is ütheti a szövetséget a választásokon. Nem úgy, hogy ez az új párt jusson be helyette, hiszen ekkora naivságot azért nem kell feltételeznünk az alapítókról. Nekik már az is elégtétel lenne, ha a gyűlölt ellenfelet elüthetnék a parlamentbe jutástól. Hogy ezáltal a magyarokat is elütik a parlamenti képviselettől? Sebaj! Legalább nem kell Bukarestben tárgyalni, egyezkedni, kompromisszumot kötni, végre jöhetnek a tiszta, erős, hatékony eszközök, jöhet a részegítő szabadság, a nagy lépések politikája. És egy ilyen politika mellé már teljes mellszélességgel odaállhat Magyarország, a magyar kormány is. Így nézhet ki valahogy az erdélyi pártcsinálók eufóriája, és körülbelül eddig a pontig tart a koncepció is, mert a többi érzésem szerint sűrű homály, olyasmi, mint a novemberi köd az erdélyi utakon, elgázolt kutyák és macskák tetemével szegélyezve. Végül is jól ismerem pártcsinálóinkat, ott voltak az RMDSZ-ben, egyikük-másikuk művelt, kulturált ember, de szerintem kívül vagy belül ennyire képesek a politikában. Megpróbálni lebontani egy várat, és építeni helyette egy kulipintyót!
A magyarországi támogatókat viszont már nem vagyok hajlandó megértéssel nézni, hallgatni. Még akkor sem, ha a morális kifogásoktól eltekintünk, hiszen amint azt mondani szokás, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Két elv, két eszme, két koncepció ütközik ma már élesen egymással a határon túli magyarokkal kapcsolatos elképzelésekben, és ezt nem először ugyan, de most, egy általam drámainak ítélt pillanatban szeretném ismét nyomatékosan kimondani: az önálló erdélyi – felvidéki, vajdasági, kárpátaljai? -, de Magyarország által partnerként támogatott politika eszméje áll szemben egy távirányított, zsinóron mozgatott, és saját országában emiatt korlátozott cselekvőképességű határon túli elit koncepciójával. A kettős állampolgárság lehetőségét meg kellett adni, ez fontos jóvátétel, és rendben van. De amikor a román parlamentben arról folyik a vita, hogy a nemrég törvénybe foglalt anyanyelvű oktatási jogokat miképpen lehetne visszavenni, és a többségi székely megyéket hogyan lehetne egy Szlovénia-méretű óriásmegyébe olvasztani, közben pedig egyesek rá se hederítenek erre, hanem azon lelkendeznek, hogy szavazati joguk lesz a magyar országgyűlési választásokon, akkor ez bizony nincs rendben. Kivéve, ha.... Ha ott, a budapesti Országházban, abban az épületben, ahol az én szívem is nagyobbat dobban, amikor belépek, szóval ha ott dőlnek el majd ezek a dolgok. De nem ott dőlnek el. Sajnos, rólunk, határon túli magyarokról ma, többek közt egy rossz XX. századi magyar politika következményeként is, más államok fővárosaiban döntenek. Ott, ahol keserves dolog magyarként politizálni, de időnként elégtétellel is jár: nyelvhasználati törvényt, anyanyelvű oktatást, alkotmánymódosítást, önkormányzatiságot, erdők, földek, ingatlanok restitúcióját csikartuk ki az elmúlt években. Hogy egy számot is mondjak példaként: több mint hatvan önálló magyar középiskolát indítottunk újra ebben a két évtizedben.
És végig tudtuk: mindez elrontható, visszafordítható, lebontható. Egyetlen garancia van rá, hogy nem lesz baj: csakis mi magunk, erdélyi magyarok. Akik tudjuk, hogy még Magyarország kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátusa sem nyílhatott volna meg a mi következetes politikánk nélkül – aki nem hiszi, járjon utána! -, és azt is tudjuk, hogy soha semmi nem ér véget: íme, fogunkat csikorgatva látjuk, hogy megint nem hagyják békén a kolozsvári Mátyás-szobrot.
De mondom, most ennél is nagyobb lehet a baj, és ha ezt ki-ki felismeri, talán előbb-utóbb megjön a kijózanodás is. Hátha sikerül végre helyes válaszokat találni arra, ami Szlovákiában történt, és ami Romániában is akármikor megtörténhet. Hátha valamikor sikerül feloldani azt az ordító paradoxont, hogy a jelenlegi jobbközép kormányt Romániában az RMDSZ tartja össze, nélkülünk nem lenne többsége, de a magyarországi jobbközép egy része mindent megtesz azért, hogy az RMDSZ-t a nyeregből kiüsse, miközben ugyanez a jobbközép büszke arra, hogy néppárti alapon baráti viszonyt ápolhat a román kormánykoalícióval és magával az államfővel, akik az RMDSZ jóvoltából kormányoznak immár másfél éve.
Ugye hogy még mondatnak is képtelenség, amit itt leírtam? Pedig ez maga a képtelen igazság. Nem kellene-e vajon elgondolkozni ezen? Nem kellene-e végiggondolni azt, hogy mi lesz, ha egy legyengített, körbeharapdált RMDSZ nem képes majd kivédeni egy olyan javaslatot, mint ami ezekben a napokban lázban tartja Romániát. Ha a tervezett közigazgatási reformot végrehajtják, megszűnik a 74 százalékos magyar többségű Kovászna megye (223 750 lakos) és a 85 százalékos magyar többségű Hargita megye (326 347 lakos), ahol magyar az önkormányzati vezetés, illetve Maros megye (38 százalék, összesen 583 210 lakos), amelyet szintén mi vezetünk (egyfordulósan, relatív többséggel közvetlenül választanak Romániában megyei elnököt), és beolvadnak abba a tervezett Közép-régióba (Brassó, Szeben és Fehér megyével együtt), amelyben attól kezdve 28-29 százalékos aránya lesz a magyarságnak (összesen 2 638 809 lakos, 34 100 négyzetkilométer). Mindezt, ismétlem, akkor kell elképzelni, amikor Erdélyben négy megyének (Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár) magyar, RMDSZ-es önkormányzati elnöke van.
Egy ilyen egyébként sem funkcionális, megvalósítása esetén valószínűleg az egész országban komoly közigazgatási zavarokat okozó tervet, sajnos, meg lehet ma pillanatok alatt szavazni Romániában. Nem kell hozzá más, csak törvénymódosítás a parlamentben. Megakadályozni pedig nem fogja Brüsszel, miért is tenné, hiszen az etnikai szempontok nem érdeklik, más normákat pedig nem sért egy ilyen átszervezés, és nem fogja elakasztani más sem.
Tudom, vannak, akik kétkedve csóválják a fejüket, hát kíváncsian várom tőlük: ki fogja ezt a szándékot eredményesen vétózni? A NATO? Magyarország? Az ENSZ? A szlovákiai közigazgatási átszervezést ki akadályozta meg néhány éve? Senki. Nálunk is ez történne, ha ebben a pillanatban nem lenne ott az RMDSZ, ahol van. A maga önálló politikájával, önálló kompromisszumaival, önálló egyezkedéseivel és – igen! – önálló víziójával a romániai magyarság nemzeti integrációjáról egy erős, cselekvő bukaresti politikai jelenlét segítségével is.
Ezt nem értik a pártcsinálók. De legalább a támogatóik értenék! Mert az a kisebb gond, hogy az esetleg félrehajított RMDSZ-től kér-e jó székely szokás szerint valaki később bocsánatot. Az igazi kérdés: ki kér majd bocsánatot magyarországi szavazati joggal felvértezett és romániai képviseletüktől végképp megfosztott gyermekeinktől?
Markó Béla
Élet és Irodalom, jún. 24. – újraközölte: Népújság (Marosvásárhely), 2011. június 30.
(A Népújság csak Markó Béla írását közölte, Demeter Szilárd reagálását /Pártkicsinálók – Válaszféle Markó Bélának, Erdély.ma, jún. 28./ nem.)
Erdély.ma

Pártkicsinálók – Válaszféle Markó Bélának
Markó Béla volt RMDSZ-elnök régi szokásához híven ismét az ÉS-ben jelentkezett egy dolgozattal, és – nem gondoltam volna – ennek most kifejezetten örülök. Ugyanis a látszattal ellentétben nem annyira nagy élvezet a Facebookon szájkaratézni Kovács Péter újonnan választott RMDSZ-főtitkárral, alig-alig szórakoztat, mert Kovács Péter főtitkár egy vonásában emlékeztet Petőfire: egy gondolat bántja. De az nagyon.
Markó Bélának viszont van stílusa, és ez ma már becsülendő erény, cikke elején a lírai felvezető egészen megkapó. Lófő őseire nem tudok rátromfolni, én a ványolós Demeterek közül való vagyok, nagyszüleim Lövétebányán éltek, mi Szentegyházán, akkoriban Vlahicának hívták, a tárgyszerető székelyekből éppen gyermekkoromban akartak sokoldalúan fejlett szocialista embert nevelni, hát érdekes kísérlet sikeredett, elvették tőlük, ami az övék volt, ők meg visszalopkodták az államtól darabonként, és aki nem ezt tette, arra azt mondták, hogy élhetetlen. Mai napig nyögjük ezt a pedagógiát, életerős férfiak mennek seregszám idő előtt betegnyugdíjba, majd világgá – régebb Magyarba’ – dolgozni, fiatalok várják a „sommert”, nézem a gyermekkori pajtásaimat, amint az utcasarkon állva éppen semmit tesznek, és nem visz rá a lélek, hogy megmondjam nekik: az én adómból teszik azt a semmit, sokba van nekem az az utcasarok.
Markó Bélával mégis van közös élményünk, azt a kenyeret az utolsó morzsáig meg kell enni figurát még én is éltem, nagyapám azt mondta, ne gazolj, fiam. Bár a jó öreg ritkán szólt hozzánk, unokákhoz, inkább a keze járt el, súlyos keze volt, meg kell hagyni, és néha én is örülnék annak, ha kinek-kinek a nagyapja a túlvilágról átnyúlna, és visszapofozná az unokát az „életbe”.
Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese talán megbocsát nekem, ha egy triviális tétellel alapozom meg válaszomat: a politikai hatalom egyetlen legitimációja a választók akarata. Vagy legalábbis abban a politikai berendezkedésben, amit mind közönségesen demokráciának szoktunk nevezni, és ennél egyelőre magam sem tudok jobbat, így a XXI. században elég fura lenne, ha a miniszterelnök Istentől eredeztetné a hatalmát. De azt valamiért mégsem tartjuk annyira furának, ha valaki mondjuk az Ész felkent papjaként – a nagybötűs Igazság kizárólagos birtokosaként – formál igényt a vezetésre, pedig hát a XX. századra visszatekintve olyan nagyon nem győzött meg a teljesítményével ez a kaszt, hogyismondják, értelmiség. Tehát én eleve kételkedve fogadok minden olyan gondolatmenetet, amely indulásból lekezelő módon viszonyul azokhoz, akiket megcéloz, „egy tragikusan szűk látókörű politikáról van szó, írja Markó Béla, amely nemhogy a Kárpát-medencéből, de még a hegyekkel nem árnyékolt magyar alföldről sem képes kitekinteni”, hát, e mondat tartalmát Magyarországon egy szóban foglalják össze, „mucsai”, mucsai magyar politika, mintha ez köszönne vissza, Markó Béla író stilizál, pedig azt mondja tulajdonképpen, hogy bunkó mindahány. Nem szép, nem elegáns, hogy az igazságtartalomról ne is beszéljünk.
De térjünk vissza a választói legitimációhoz, mert ez roppant fontos. Markó Béla volt RMDSZ-elnök számokat is idéz, és én a számokat nagyon szeretem, megmutatják igazukat, nincs annyi baj velük, mint a szavakkal.
Nézzük tehát a számokat, most vegyük az országos választásokat: 1990-ben 991 601 szavazat jutott az RMDSZ-es parlamenti képviselőkre, 1 004 353 a szenátorokra, 1992-ben 811 290 magyar szavazott a képviselőkre, 831 469 a szenátorokra, 1996-ban 812 628 voks ment a képviselőkre, 837 760 a szenátorokra, 2000-ben 736 863-an járultak az urnák elé képviselőinket támogatván, 751 310-en a szenátoraink miatt, 2004-ben 638 125 erdélyi magyar adott felhatalmazást a képviselőinknek, 637 109-en a szenátoroknak, 2008-ban pedig 425 008-re fogyatkozott az RMDSZ-es képviselők, 440 449-re a szenátorok választóinak a száma. Az utolsó népszámláláskor, 2002-ben 1 434 377 lelket számlált a romániai magyar közösségünk, szóval én ezen az adatsorokon nagyon elgondolkodnék, még mielőtt bárkire rá akarnám kenni a parlamentből való kiesés ódiumát.
Továbbmennék: a miniszterelnök-helyettes úr felsorol néhány magyar, vagy magyarok lakta megyét, nézzünk körül hát saját portánkon, és itt most mutatónak a 2008-as helyhatósági választások RMDSZ-es eredményeit venném: a 223 750 lakosú Kovászna megyében, írja Markó Béla, 74 százalékos magyar többséget képez a 164 158 székely-magyar, na, 2008-ban ebből 37 648-en méltóztattak elmenni a megyei tanács RMDSZ-es elnökét megszavazni, 36 061-en szavaztak a megyei tanácsosi listára, helyi tulipános tanácsosokra 32 413-en voksoltak, a polgármesterekre 40 981-en. Hát ennyit talán az RMDSZ-ről, és hogy ne érje szó a ház elejét, vegyük ide a Magyar Polgári Párt eredményét is, példának okáért – mert ez a legmagasabb szám – a polgármesterekre leadott szavazatokat: 18 304. Az összesen annyi, mint 59 285 magyar szavazat.
Nem élnék vissza az olvasók türelmével, végig lehet venni a miniszterelnök-helyettes úr által említett megyéket, a 85 százalékos magyar többségű Hargita megyében, ahol 326 347 lakosból 2002-ben 276 038 vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 2008-ban 67 448-an szavaztak RMDSZ-es polgármesterre, 58 536-an tulipános helyi tanácsosokra, 63 551-en a megyei tanácsosi listára és 67 353-en az RMDSZ-es megyei tanácselnökre. És így tovább…
Ha mai fiatal lennék, akkor azt mondanám: ez nagyon gáz. Így csak csendesen hümmögök, ráment az életemből huszonegy év.
A másik felvetés, ami enyhén sántít Markó Béla ex-elnök sirámában, az az, hogy az Erdélyi Magyar Néppártot azért hozná létre dróton rángatott bábukból az a sok alföldi mucsai politikus, hogy az RMDSZ-t „félrehajítsák”. Emlékeztetném a t. miniszterelnök-helyettes urat Tőkés László EP-alelnöknek – a Néppárt védnökének – a nyilvános ajánlatára, melynek értelmében előválasztások során kialakított közös listával lehetne indulni már az önkormányzati választásokon. És bár egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem ugyanazt értjük az „összefogás” szó alatt, szerintem ez a megközelítés inkább elvezet az „összefogás” lényegéhez, mint a kizárólagos egységretorika. Az összefogásra való felkérésre az RMDSZ érdemben nem reagált, megvitatni nem óhajtotta, horribile dictu: párbeszédbe bocsátkozni róla közvita keretében pláne nem volt hajlandó. Lehet ugyan az ÉS-ben tilitolizni a szavakkal, t. miniszterelnök-helyettes úr, a haverek aggódó és megértő bólogatásai között mutogatni a koporsót, de megjegyezném, innen kintről nézve nagyon hülyén néz ki, amint önkezükkel verik belé a szegeket.
A végére hagytam a kedvenc tételemet: „Nálunk is ez történne [mint Szlovákiában], ha ebben a pillanatban nem lenne ott az RMDSZ, ahol van. A maga önálló politikájával, önálló kompromisszumaival, önálló egyezkedéseivel és – igen! – önálló víziójával a romániai magyarság nemzeti integrációjáról egy erős, cselekvő bukaresti politikai jelenlét segítségével is.” Ilyenkor rápillantok a gazdasági mutatókra, aggódó szemeimet az IMF-re vetem, végigolvasom a parlamenti jegyzőkönyveket, majd megbogarászom a politikusok vagyonnyilatkozatait, az oktatási reformokat már nyomon sem tudom követni – és igyekszem nem megbetegedni. Ha Székelyföldön megállít a rendőr – már ha nem ejt foglyul valamelyik tankcsapdányi gödör –, románul beszélek vele, a hivatalokban románul töltöm ki a papírt Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában egyaránt. Ha ez az RMDSZ víziója – márpedig 1996 óta kormányon vagy legalább hatalomközelben van –, akkor bocs, de nekem annyira nem jön be.
Én például el tudnám azt képzelni, hogy azt a százötven milliárd régi lejt, amit évente kap az RMDSZ az erdélyi magyarság képviselőjeként, arra fordítsam, hogy példának okáért a román nyelv minél jobb elsajátítása érdekében speciális tankönyveket írassak, nyomtassak és juttassak el ingyen minden magyar iskolásnak, ha már önálló politikával elértem, hogy ez lehetséges legyen, és ne akkor álljak neki vakarózni, amikor hosszú-hosszú küzdelem után talán tényleg elértem. Vagy azt sem tartanám ördögtől valónak, hogy az önálló vízió része legyen minden erdélyi régió összehangolt térségfejlesztési stratégiája, olyan, amilyent az ott lakók magukénak éreznek (gyakorlatilag a központ segítségégével alkotnak meg), mint ahogy az ellen sem tiltakoznék, ha a magyar vagy magyarok lakta településeinknek lenne kulturális stratégiája – egy sajátosan erdélyi kulturális stratégia integráns részeként. És bár lehet, hogy a bukaresti minisztertárs morogna, de több pénzt feccölnék az erdélyi vállalkozásfejlesztésbe, és az is egészségesebb környezetet teremtene, ha nem a helyesen írni sem tudó politikus elnökölne a szakmai kuratóriumban.
És bíznék az emberekben. Nem hülyék. Kis segítséggel óriási dolgokra képesek, tessék csak megnézni az izmosodó civil szférát.
És bíznék a magyarokban is. Nem csupán Erdélyből vagy Magyarországról, hanem szerte a világból. Van magyar tudástőke, egészen egyszerűen nyitottnak kell lenni, és lehetőséget kell teremteni arra, hogy egymást megtaláljuk – és tanuljunk egymástól. Tudja, tisztelt miniszterelnök-helyettes úr, azok a mucsai politikusok megcsinálták azt, amire a romániai politikum két évtized alatt nem volt képes: önálló magyar egyetem-hálózatot hoztak létre és tartanak fenn a magyarországi adófizetők pénzén. Adóforintokból képezünk magyar szakembereket Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában – azt azért illene legalább elismerni és megköszönni. Önök helyett dolgoztunk, bizony, a Sapientia–EMTE és a PKE rendszere nem csupán abban különbözik a Petőfi–Schiller Egyetemtől, hogy nem a hamis multikulturalitás égisze alatt szerveződött, hanem abban is, hogy létezik.
Kedves miniszterelnök-helyettes úr, elhiszem, hogy Bukarestben nem olyan könnyű, ha hiszi, ha nem, szurkolok Önöknek, ha másért nem is, de az én pénzemet is költik, és nekem nagyon nem mindegy, hogy mire, keményen megdolgozom érte.
Minden normális román állampolgárnak az az érdeke, hogy ez az ország fejlődjön, és ha Önök ennek az ígéretét hordoznák, akkor nem veszítettek volna annyit a népszerűségükből. De Önöknek részük és felelősségük van abban, hogy ott tart Románia, ahol, hiszen a kormánydöntéseket Önök ellenében aligha tudták volna meghozni. És a rossz kormányzást minden normális demokráciában büntetik a választók – nemzetiségi kérdéstől függetlenül.
És Ön sértődötten nekiáll védeni a védhetetlent. Saját kormánytársait csuklóból benyomja a sötét nacionalista – ellenség! – skatulyájába, ugyanakkor ugyanazzal a mozdulattal felülírja a demokrácia lényegét – a szabad társulás és a politikai véleményformálás jogát –, ráadásul mindezt belehelyezi valamiféle mucsai magyar összeesküvés-elméletbe.
Ennél azért többet várnék egy, a rajongói szerint a legnagyobb erdélyi magyar államférfitól. Például bíznék Erdélyben, ha már megidézte Kós Károlyt. Ki lehet lépni a görcsös Bukarest-paradigmából, és ki is kell – ami nem azt jelenti, hogy nem kellene ott lennünk; de nekünk Erdély az otthonunk, nem a Regát, hát helyezzük Erdélyt minden politikánk középpontjába.
Tudja, tisztelt miniszterelnök-helyettes úr, engem egyre inkább zavar, nem is zavar, kísért egy gyanú, főként, amikor ilyeneket olvasok Önöktől, szóval fel-felsejlik, hogy 1989-ben nagy nehezen megszabadultunk a Román Kommunista Párttól, és helyette mintha hosszú és következetes munkával megcsináltuk volna magunknak ugyanazt kicsiben, rommagyarban.
Kicsi, savanyú, de a miénk, vagy hogy is van ez.
És nagyon nem szeretem ezt az érzést.
Demeter Szilárd 
Erdély.ma

Halasztják a régióátszervezést
Miután a koalíció tegnapi ülésén az RMDSZ elutasította a DLP valamennyi, területi-közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos javaslatát, a kormánypártok vezetői úgy döntöttek: elhalasztják a megvalósítását. Az RMDSZ azt javasolta a demokrata-liberálisoknak, hogy a régióátszervezést a jövő évi helyhatósági választások utáni időszakra halasszák. Sebastian Lăzăroiu munkaügyi miniszter ugyanakkor kijelentette: a közigazgatási reformot 2012-ig mindenképpen megvalósítják. Traian Băsescu államelnök tegnap a parlamentben kijelentette, hogy nem tekinti felhagyott célnak a közigazgatási átszervezést, véleménye: a kormányügynökségek és a megyei tanácsok “megfojtják” a helyi önkormányzatokat. Reméli, mondta, hogy a parlamenti vakáció után találnak megoldást.
Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt tegnap megállapodott, hogy őszig csökkentik a minisztériumok hatáskörébe tartozó, úgynevezett nem központosított intézmények számát. A két koalíciós partner már korábban jelezte: egyetért azzal, hogy a minisztériumi intézmények átszervezése a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonala mentén történjen. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek kormányzati intézmények mind a 41 romániai megyében, hanem csak egy-egy ilyen központi intézet jön létre a nyolc fejlesztési régióban, amely majd egy egész régiót szolgál ki. A felek a kisebbségi törvénytervezet további vitáját is őszre halasztották. Sever Voinescu, a DLP szóvivője bejelentette, hogy a két pártnak még közös nevezőre kell jutnia a törvény szövegének bizonyos cikkei kapcsán. Elsősorban a kulturális autonómiát szabályozó fejezet tekintetében nem értenek egyet, a demokraták ugyanis nem akarnak vétójogot adni a jogszabály értelmében megalakuló kisebbségi Kulturális Autonómia Tanácsoknak a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben. Traian Băsescu tegnapi parlamenti beszédében egyértelműsítette: nem mond le a közigazgatás átszervezéséről, és ismét síkraszállt a megyék számának csökkentése mellett. Részletesen ismertette, milyen módosításokat javasol az alaptörvényben. Hozzáfűzte: valamennyi megyében van legalább 44–45 dekoncentrált intézmény, állami hivatal. “1989-ben ennek a fele sem volt. Az államnak milyen modernizációjáról beszélünk a húsz év alatt, ha újabb és újabb ügynökségeket hoztunk létre. Tulcea megyében például, amely a Delta miatt különleges helyzetben van, egy sor deltához kapcsolódó ügynökség és ügynökségecske létezik” – mondta az államfő. Véleménye szerint a kormányügynökségek megfojtják az önkormányzatokat, így a polgármesterek, a közösségek nem tudnak érvényt szerezni elképzeléseiknek. “A régiók gazdasági jellegű rendszerét meg kell tartanunk, és el kell halasztanunk a közigazgatási átszervezést, ha meg akarjuk menteni a koalíciót” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Elena Udrea fejlesztési miniszter szerint már nincs idő július elsejéig megvalósítani a közigazgatási átszervezést, folytatják a tárgyalásokat a politikai megállapodásért, s közben átszervezik a dekoncentrált intézményeket a régiók mintájára. Victor Ponta SZDP-elnök úgy nyilatkozott, hogy pillanatnyilag nincs szükség a megyei referendumokra, ha a kormány nyilvánosan lemond a területi-adminisztratív átszervezésről. Hozzátette: ha “megérzik”, hogy be akarták csapni az embereket, kezdeményezik a referendumot.
SZNT: antidemokratikus átalakítási terv
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs tegnap sajtótájékoztatón elmondta: a tanács egyetért azzal, hogy a jelenlegi területi-adminisztratív felosztás elavult, a jelenlegi fejlesztési régiók megyékké való átalakítását célzó terv antidemokratikus, és hangsúlyozta, a pártok egyike sem kérdezte meg a lakosságot, mielőtt javaslatát megtette volna. Az RMDSZ javaslatával a Székelyföld összetétele miatt adódnak gondok, mert a történelmi Székelyföld csupán Maros megye egy részét, Marosszéket foglalta magában a Mezőség és Segesvár meg Dicsőszentmárton környéke nélkül. Az RMDSZ terve szerint a “magyar kisebbség” aránya csökkenne az összlakosság viszonylatában – érvelt Izsák. Megjegyezte, hogy az SZNT már 2004-ben benyújtotta a parlamentnek autonómiajavaslatát, amelybe belefoglalta a Székelyföld településeit felmutató térképet is, és annak alapja “a kulturális összetartozás, a közös hagyományok, miként azt Európában mindenütt elismerik”.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Indul az RMDSZ Erdélyi Önkormányzati Konzultációja
Az RMDSZ Főtitkársága június 27-i ülésén véglegesítette az önkormányzatokért felelős főosztály által kezdeményezett Erdélyi Önkormányzati Konzultációval kapcsolatos teendőket. 
A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, illetve az Országos- és Regionális Önkormányzati Tanácsokkal történő egyeztetést követően beindított Konzultáció célja mérleget vonni, számba venni az RMDSZ önkormányzati szintű sikereit, megvalósításait, kudarcait.
”A soron következő önkormányzati választásokra való felkészülés, illetve az RMDSZ sikeres szereplésének elengedhetetlen feltétele az önkormányzati képviselőinkkel kialakított folyamatos és közvetlen kapcsolattartás. Tudjuk mindannyian, a közigazgatás csapatmunka: a hatékony problémamegoldás titka az önkormányzati, parlamenti és kormányzati munka összehangolásában, a helyi közösség, a vállalkozók és a civil szervezetek összefogásában rejlik, illetve abban, hogy az elért eredményeket, megvalósításokat az erdélyi magyar közösség tagjai hangsúlyosabban kapcsolják össze az RMDSZ-szel” – hangsúlyozta Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettese.
Az önkormányzati kérdőívek feldolgozása és kiértékelése a kampányra való felkészülés fontos részét jelentik, ezek elősegítik a még megoldatlan helyi problémák beazonosítását.
A kérdőívben az önkormányzati tisztségviselőknek többek között meg kell jelölniük azokat a helyi megvalósításokat, amelyekben jelentős szerepet játszott a Szövetség frakciója, külön ki kell emelniük a település magyar közösségét érintő eredményeket, de fel kell sorolniuk azokat az elképzeléseket, terveket is, amelyek szerepeltek az RMDSZ választási programjában, de nem sikerült gyakorlatba ültetniük. Az Önkormányzati Konzultáció során a Szövetség azt is szeretné feltérképezni, településekre lebontva, hogy melyek azok a teendők, amelyek megvalósítására reális esély van az elkövetkező egy évben.
A közel 2500 RMDSZ színekben megválasztott megyei és helyi szintű önkormányzati képviselőt megszólító kérdőív kitöltésére, összegyűjtésére a területi/megyei RMDSZ szervezetek segítségével kerül sor. 
(RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad)

Házsongárdi temető: egy lépéssel közelebb a védettséghez
Elkezdte a minisztérium a műemlék-jellegű sírok helyrajzi felmérését
A kulturális és örökségvédelmi minisztérium Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértők hétfőn elkezdték a kolozsvári Házsongárdi temető műemlék-jellegű sírjainak a felmérését – jelentette be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi szaktárcavezető örökségvédelmi kérdésekért felelős személyi tanácsosa. A sírok, síremlékek helyrajzi beazonosításának célja egyrészt az, hogy többletvédelmet biztosíthassunk számukra, másrészt, hogy műemlékké nyilvánításukat követően restaurálhassuk, illetve megfelelően hasznosíthassuk őket – magyarázta Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a Házsongárd a város leglátogatottabb turisztikai célpontja, mintegy ezer turista tekinti meg havonta. A tanácsos megítélése szerint a topográfiai felmérés két hónap alatt elkészülhet, majd november közepéig az Országos Műemlékvédelmi Bizottság asztalára kerülhet a védelemre javasolt sírok jegyzéke.
– A topográfiai felmérés eredményei alapján pontosan tudni fogjuk, hogy melyek a védelmet igénylő sírok, és remélhetőleg kiterjeszthetjük a körülbelül 300 tételből álló, műemlékké nyilvánításra javasolt sírkövek, síremlékek jegyzékét is – részletezte Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a hétfőn elkezdődött munka első szakaszában a szakemberek bejárták a terepet, és viszonyítási pontokat állapítottak meg.
A tanácsos hangsúlyozta: a 2001/422-es műemlékvédelmi törvény értelmében a tulajdonosnak, azaz a városházának kötelessége biztosítani a temető védelmét, megfékeznie az ismétlődő vandál tetteket és megfelelően karbantartani az erdélyi panteont, amelyben egyébként a sokévszázados magyar kultúrtörténet nagyjainak sírjai és síremlékei mellett más nemzetiségek jeles személyiségei is nyugszanak: itt található például Gheorghe Dima zeneszerző, Dominic Stanca egykori neves nőgyógyász örök nyughelye, illetve a Haţieganu-család kriptája is.
Az RMDSZ már korábban kezdeményezte a sírhelyek műemlékké nyilvánítását, a topográfiai mérések pedig ennek a folyamatnak képezik az első technikai lépését – tájékoztatott tegnapi közleményében Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője. – Fontos kiemelni, hogy a temetőben található, mintegy háromszáz műemlék-jellegű sírhelyet egyenként kell védetté nyilvánítani – összegezte közleményében a politikus.
– A XVI. századtól működő Házsongárdi temető osztályozási folyamatának első lépéseként helyrajzilag, azaz parcellánként azonosítjuk erre képesített szakemberek segítségével a törvény védelmére javasolt emlékeket – jelentette ki Leonard Horvath, a Kolozs megyei művelődésügyi igazgatóság vezetője. Ilyenképpen a városháza is pontosan tudni fogja, melyek a felügyeletet igénylő sírok – tette hozzá. Újságírói kérdésre elmondta, egyelőre még nincs hozzáférésük a temető irattárában őrzött térképekhez, de a már említett 422-es törvény értelmében a városházának kötelessége a szükséges dokumentációt a felmérést végző szakemberek rendelkezésére bocsátania.
1970-ben ugyan a temető egészét műemlékké nyilvánították, de a törvény nem biztosíthat kellő védelmet az egyes síroknak az erre vonatkozó pontosítás híján – magyarázta Virgil Pop, a Területi Műemlékvédő Bizottság főtanácsosa, aki a topográfiai mérések elkészülése nyomán irányító szerepet vállal majd az országos műemlékvédelemhez felterjesztendő dokumentáció elkészítésében. Hegedüs Csilla emlékeztetett arra, hogy az említett eljárást már alkalmazták a bukaresti Bellu (Şerban Vodă) temető esetében is: emlékeit utólag helyezték különálló tételenkénta törvény védelme alá.
Amint arról már beszámoltunk, a Házsongárdi temetőben egyre hangsúlyosabban körvonalazódó pusztítási „gyakorlat” legutóbbi áldozata két, az iktári Bethlen-kripta kertjében tárolt, a közelmúltban restaurált XIX. századi tumba, valamint Nagy Gyula egykori református püspök sírköve volt, amelyeket fáradt olajjal öntöttek le.
A városháza az elmúlt napokban közleményben tájékoztatott arról, hogy az ismétlődő sírgyalázások miatt – meghatározatlan számú – térfigyelő biztonsági kamerát szereltet fel a Házsongárdi temetőben, de az intézkedést még nem foganatosították. A polgármesteri hivatal ugyanakkor bejelentette azt is, hogy tájékoztató kampányt indít annak tudatosítására, hogy mit tehetnek a sírgyalázást tetten érő polgárok: azonnal hívják a 984-es ingyenes számot, ahol a helyi rendőrségnél jelenthetik az esetet. A kampány keretében a temető főbejáratánál az említett információt feltüntető szórólapokat osztogatnak az alkalmazottak.
ZAY ÉVA
Összefogás a Házsongárdért délután 4 órától
A szervezők által előzőleg meghirdetett 18 óra helyett szombaton délután 4 órától kezdődik az ökumenikus istentisztelet és a temető közös bejárása.
A Házsongárdi temetőben évek óta büntetlenül gyalázzák és rongálják ismeretlenek a magyar sírokat. Mivel halottaink nem tudják megvédeni sírjaikat, nekünk kell megvédenünk azokat!
A Házsongárd, Erdély panteonjaként, teljes nemzeti közösségünk ügye. Éppen ezért mindenkit hívunk július 2-án, szombaton délután 4 órára a Házsongárdi temető bejáratához, hogy történelmi egyházaink elöljáróinak vezetésével a Bánffy-család nemrégiben meggyalázott sírkertjében ültessük vissza a garázdák által kitépett facsemetéket, és imádkozzunk halottaink nyugalmáért. Az ökumenikus áhítatunkkal is jelezzük: nem hagyjuk veszni a Házsongárdot!
Kegyeletet a holtaknak, békességet az élőknek!
A szervezők
Szabadság (Kolozsvár)

Halasztások dominójában a kisebbségi törvény
Őszre halasztotta a kormánykoalíció az ország területi-közigazgatási átalakítását, akárcsak a kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadtatását. Amint várható volt a Demokrata Liberális Párt (PDL) nem erőlteti tovább a megyék számát radikálisan csökkentő tervezetet, de Traian Băsescu államfő máris jelezte, hogy nem mond le a közigazgatás átalakításáról, amelyet – Băsescu vallomása szerint – a demokraták sem igazán támogatnak. Az államfő a tegnapi parlamenti beszédében a jelenleginél radikálisabb tervet pedzett meg, a megyei tanácsokat a közigazgatás átpolitizálásának fő forrásaként nevezte meg, és azt sejtette, hogy a megyei önkormányzatokat meg kell szüntetni. A közigazgatási átalakítás halasztásáig a kormány a dekoncentrált intézményeket szervezi át a fejlesztési régiók határvonalai alapján.
A kormánykoalíció őszre halasztotta az ország területi-közigazgatási átalakítását, miután az RMDSZ elutasította Traian Băsescu államfőnek és a hozzá hű demokrata pártnak az erre vonatkozó tervezetét. Az RMDSZ és a román kormány fő erejét képező PD-L hétfőn megállapodtak, hogy őszig a minisztériumok hatáskörébe tartozó dekoncentrált intézmények számát csökkentik. A két koalíciós partner már korábban jelezte: egyetért azzal, hogy a minisztériumi intézmények átszervezése a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonala mentén történjen. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek kormányzati intézmények mind a 41 romániai megyében, hanem a nyolc fejlesztési régióban csak egy ilyen központi intézet alakul, amely kiszolgál majd egy egész régiót. A felek kedden állapodtak meg erről Băsescunak a parlamenti pártokkal folytatott konzultációján. Az államfő ugyanis csökkenteni szeretné a bürokráciát és a központi államapparátust.
A területi-közigazgatás átalakítása mellett a koalíció a kisebbségi törvénytervezetet is elhalasztotta őszre. Sever Voinescu, a PDL szóvivője bejelentette, hogy a PDL-nek és az RMDSZ-nek még közös nevezőre kell jutnia a törvény szövegének bizonyos cikkelyei kapcsán. A felek főként a kulturális autonómiát szabályozó fejezet tekintetében nem értenek egyet, a demokrata pártiak ugyanis nem akarnak vétójogot adni a jogszabály értelmében megalakuló kisebbségi Kulturális Autonómia Tanácsoknak a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben. Ezt a jogszabályt a koalíciós megállapodás szerint június végéig kellett volna elfogadnia a parlamentnek, amelynek asztalán már 2005 óta vajúdik a tervezet. Az RMDSZ azonban azt mondta, hogy egyelőre nem lép ki a kormánykoalícióból az ország politikai stabilitásának biztosítása, valamint a már létező kisebbségi jogok védelme érdekében.
Băsescu hétfőn a parlamentben elmondott beszédében jelezte: nem mond le a közigazgatás átszervezéséről, és ismét síkraszállt a megyék számának csökkentése mellett. Kifejtette: az ügynökségek sokasága, a megyei tanácsok szerinte megfojtják a helyi önkormányzatokat, megakadályozzák ezek hatékony működését. Szerinte lélegezni kell hagyni az országot azzal, hogy a kormányzati intézmények hatáskörét átruházzák a helyi közigazgatásra. Emellett a regionális projekteket kell elősegíteni, ehhez elengedhetetlen a közigazgatás depolitizálása, ugyanis a pártpolitizálást, mint mondta a megyei tanácsok végzik. Băsescu szerint ezért nem kell elvetni a közigazgatási reformot még akkor sem, ha most nem létezik ehhez támogatottság a koalícióban. Reményét fejezte ki, hogy szeptemberben a koalíció közös megoldást talál a kivitelezésre.
Băsescu a parlamenti beszédében részletesen ismertette, mely módosításokat javasolja a román alkotmányhoz az alaptörvényt módosító tervezetében, amit az államfő a kormány javaslatára terjesztett a törvényhozás elé. Az ellenzék bojkottálta az államfői beszédet, amely alatt csak a kormánykoalíció honatyái voltak jelen az ülésteremben.
Szabadság (Kolozsvár)

Tusványos: összenő, ami összetartozik
Időszerű társadalmi és politikai témákat, mint a népszámlálás, a jövő évi parlamenti és önkormányzati választások, a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztése, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalakulása, különböző gazdasági valamint közoktatást érintő kérdéseket boncolgat az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.
Idén is gazdag programra számíthatnak a Tusványosra látogatók, a július 19–24., a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a budapesti Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szerevezésében zajló tábort immár 22. alkalommal szervezik. A ma délben, Kolozsváron, a Spritz Caféban tartott sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, főszervező, a MIT elnöke hangsúlyozta: az idei tábor tematikája a kettős állampolgárság köré csoportosul majd, hiszen ez egy nagyon aktuális politikai és közéleti kérdés. A főszervező jelezte azt is: idén is elmaradhatatlanok lesznek a gazdasági válságot, környezetvédelmet érintő témák, valamint közismert politikusok is részt vesznek a táborban. Sándor Krisztina elmondásából kiderült: Orbán Viktor, magyar kormányfő, Tőkés László, EP képviselő, és Traian Băsescu, román államfő jelenlétére is számítanak, azonban a politikai nagyságok szombati jelenléte valószínűleg a tábor szerdai napján lesz száz százalékosan biztos. „Igazán biztos, akkor lesz, amikor már ott lesznek. De ha szerda-csütörtökön megjelennek a táborban a hírszerző szolgálat emberei, akkor már azt mondhatjuk, jön a román államfő is” – fogalmazott. Mint az kiderült: a táborba meghívást kapott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, azonban még egyelőre nem érkezett válasz a napokban elküldött meghívóra.
A programok kapcsán megtudtuk: a fősátorban fog zajlani a politika, közélet, oktatás tematikája köré csoportosuló előadások nagy része, a MISZ sátorban az ifjúságot érintő témákat boncolgatnak majd, mint például a kábítószer fogyasztás vagy az összeesküvés elméletek. Mindezek mellett élménybeszámolót hallhatunk a székely hegymászóktól is, valamint elmaradhatatlanok lesznek a bulik és a koncertek.
A táborban a Kultúrsátor is tartogat idénre érdekességeket. A program teljes egészében nincs még pontosítva, de ami biztos, hogy kortárs irodalomra, filmvetítésekre, táncházra, színházat érintő beszélgetésekre, előadásokra, valamint, stand-up comedyra lehet majd számítani.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontja most is az esti koncertek lesznek. Idén is színvonalas együtteseket láthatunk majd a színpadon, kedden este lép fel a Kiscsillag, a Kaláka és a Budapest Bár. Szerdán az Intim Torna Illegál, illetve a Shantel lép színpadra. Csütörtökön a Magna Cum Laude, a Maszkura és a Tücsökraj együttesek produkcióira lehet bulizni, pénteken pedig az Edda és a Beatrice rajongóknak kedvez a tér. Az utolsó napon a Ghymes, valamint a Role dallamaiban lehet gyönyörködni, valamint Illés Lajos emlékkoncertre is sor kerül. Az idei tábor költségvetése kapcsán Sándor Krisztina elmondta: a tavalyi évhez képest vissza kellett fogniuk magukat, 150 000 euróból gazdálkodtak csupán, akárcsak a tavaly, idén is az Ursus a főszponzor, de számos civil, üzleti, önkormányzati támogató is besegített.
A szállások ügyében az idei tábor tartogathat kellemetlen meglepetéseket azok számára, akik nem foglalnak időben helyet. A nyugdíjasok gyógyüdültetését célzó országos programhoz több tusnádfürdői vendéglátó-ipari egység is csatlakozott. Az erre vonatkozó törvény értelmében kötelesek több helyet is fenntartani számukra. Így a helyek száma napi százzal lesz kevesebb tavalyhoz képest, olyannyira, hogy néhány a táborban fellépő zenekar számára Csíkszeredában kellett szállást foglalniuk a szervezőknek. Aki időben szeretne faházikóra szert tenni, talán még van esélye, de biztosabb idén, ha sátorral táborozik az ember –tudtuk meg. Egy napra egy személy számára a sátorhely 20 lejbe kerül, egy hétre 100 lejt kell fizetni. Egy kétszemélyes faház 400 lejbe fog kerülni. Varga Melinda
Erdély.ma