Rosszindulatú vádaskodásnak, lejárató szándékú félrevezetésnek tartja az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Krónika állításait a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Nagy Zsolt leszögezte, a Krónika „2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve”, és „nem fizeti ki az alkalmazottainak a társadalombiztosítási járulékot”, így hát nincs erkölcsi alapja a Communitas pénzügyeit bolygatni. Megítélése szerint a Krónika írásai ügyészségi feljelentéshez hasonlítanak. „2001-től több ezer pályázatot bíráltunk el, és rejtélyességről beszélni meglehetősen butaság, amikor a nyilvános pályázatok a Krónikában is megjelentek” – jelentette ki Nagy Zsolt. Hozzátette, a Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágította a román számvevőszék, és megállapította, hogy szakszerűen gazdálkodnak. A Krónika táblázatban közölte, hogy a Communitas a rendelkezésére álló összegnek 2001-ben 43 százalékát, 2002-ben 34 százalékát, 2003-ban pedig a 27 százalékát osztotta ki sajtóban meghirdetett pályázaton. A törvény tiltja, hogy az alapítvány pénzeit az RMDSZ használja fel, ennek ellenére a Communitas jelenlegi 33 alkalmazottja között szerepel a szövetség három ügyvezető alelnöke, három megyei ügyvezető elnöke, Borbély László képviselő irodavezetője, a Markó Béla titkárnője és az elnök nyilvános fellépéseit filmező tévés szakember, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi referense. /Szucher Ervin: Válasz helyett ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatón, Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség országos elnöke nyílt levélben támadta Markó Bélát, a Communitas Alapítvány körül kialakult pénzügyi botrány miatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyarságnak szánt kormánypénzeket a Communitas az RMDSZ alkalmazottjaira és klientúrájára fordítsa. /Gazda Árpád? Az ellenzék elszámoltatná Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Eddig összesen 259 helységben tartottak előválasztásokat az RMDSZ szervezésében, ezeken mintegy 78 ezer ember szavazott – mondta ápr. 8-án Borbély László parlamenti képviselő, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az előválasztások kétféle módon zajlottak. Az egyik az ún. állóurnás szavazás, s ezt alkalmazták eddig 133 helységben, és 64 ezer ember voksolt ebben a formában. További 126 helységben rendeztek eddig „elektoros szavazást", ezeken mintegy 14 ezer ember vett részt. Ez azt jelenti, hogy egyes helységekből megbízott személyek, ún. elektorok képviselik a lakosokat, ők szavaztak egy-egy adott helyen. A romániai magyarok, mint a 2000-ben rendezett hasonló előválasztásokon. „Nagyon sajnáljuk, hogy az ún. Polgári Szövetség esetleges jelöltjei nem vettek részt ezeken az előválasztásokon" – jegyezte meg Borbély, aki szerint ez azt bizonyítja: nem merik felvenni a versenyt az RMDSZ jelöltjeivel. /Előválasztások az RMDSZ szervezésében. Eddig 78 ezer magyar voksolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Dr. Ioan Selejan, bihari származású ortodox pap 1994 őszén érkezett Csíkszeredába, hogy átvegye a frissiben alapított Hargita–Kovászna egyházkerület püspöki tisztségét. Alig telt el egy év, és a Vocea Romaniei 1995. szept. 14-i számában már így panaszkodott: „Alig emeljük fel a telefonkagylót, máris bekapcsolják a lehallgatót. Mikor a beszédünk nem tetszik, zavarni kezdik." Romániában a telefonközpontokat fegyveres karhatalom őrzi, felmerül a kérdés, vajon kik figyelik az ortodox püspököt? Államellenes aknamunkájának gyanúja fel sem merülhet, hiszen 1997 októberében ő kalauzolta a székelyföldi, úgymond, románellenes megnyilvánulásokat felülvizsgáló, 30 tagú parlamenti rohamosztagot, benne George Pruteanu szenátorral. Ilie Neacsu, a Nagy-Románia Párt képviselője később a Románia Mare hetilap hasábjain cikksorozatban közölt diadalittas beszámolót leleplezéseikről: magyarországi kiadványokat találtak iskolai könyvtárakban, a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymás között, az iskolákban és az utcákon magyar feliratok láthatók stb. A szerző elismerően méltatta Ion Selejan püspököt, aki segített a hasonló szörnyűségek felleltározásában. 1997. nov. 19-én az Adevarul így ujjongott Hargita és Kovászna, a románizmus romjain című cikkében: „Őszentsége, Ioan Selejan visszahozta a reményt a két megye százezer hívőjének lelkébe. Fiatal papokat hozott, akik buzgón szolgálják gyülekezetüket. Egyházkerületében három év alatt 40 új templomot építtetett vagy renováltatott, jelenleg is 56 helyen épül templom, kolostor, parókia." Selejan püspök magyar újságíróknak csak elvétve nyilatkozik, kivétel volt, amikor az Erdélyi Napló 2003. máj. 7-i számában Oláh-Gál Elvirának adott terjedelmes interjút. Bevezetőül ezt mondja: „Én békével a lelkemben jöttem, azt is mondhatnám, olajággal a kezemben." „Missziót vállaltunk ezen a vidéken." Hogy milyen missziót? Legutóbb, ápr. 5-én a Duna Televízió számolt be egy folyamatban lévő akcióról. A 700 lakosú Csíklázárfalvára márc. 17-én rendőrségi kísérettel, négy pópa társaságában Selejan püspök érkezett, hogy elfoglalja a római katolikus templom mellett álló kis kápolnát. Ha a lakosság nem lép közbe, kitűzte volna az ortodox olajágat az ódon műemlék oromzatára. A rendőrség hamar elvonult a színről, mert rájött, hogy az őszentsége hamissággal vétkezett. A kápolnát 300 évvel ezelőtt a község magyar görög katolikus gyülekezete építtette. A kis közösség idővel átállt a római katolikus hitre, így törvény szerint kápolnája is a plébánia tulajdonába került. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta a görög katolikus egyházat, és minden vagyonát az ortodoxoknak ajándékozta. Híveit és kétezer papját megkísérelte beolvasztani, de ez a törekvése sohasem sikerült. A görög katolikus egyház 1989 után újra színre lépett, ingatlanjait az évek során visszakapta, kivéve azokat a templomait, amelyekről az ortodox klérus akkor sem mond le, ha nem használja: a Brassó megyei Sárkány gyülekezete törvényileg kapta vissza ősi templomát, de a helybeli ortodox pópa befalaztatta az ajtaját. Sike Lajos újságíró emlékeztetett az S.A. Prundus–C. Plaianu szerzőpár Scurt istoric al Bisericii Unite cu Roma (A görög katolikus egyház rövid története) című, 1994-ben Kolozsvárott megjelent könyvére, amely megrázó képet festett a görög katolikusok, az unitusok 1948 utáni drámájáról, tizenkét püspökük mártíriumáról, a beolvadást megtagadó 500 lelkipásztoruk szenvedéseiről. Mindez nem akadályozza Selejan püspököt, hogy gátlástalan honfoglalását ma is folytassa, erről Hajdú Gábor csíkszeredai jogász, az RMDSZ volt Hargita megyei szenátora mandátuma idején, 2000-ig, rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt és interpellált is, de hiába. Tudni kell azt is, hogy 1928–32. között a Csíki Magánjavaktól mindent törvényes alap nélkül elkobzott területén épült fel a csíkszeredai görögkeleti gyülekezet temploma (jelenleg a püspökség minikatedrálisa). Selejan püspök beiktatása után egyházkerülete számára megvásárolta a csíkszeredai UGIRA ingatlant, amelynek keretében ruhagyár is üzemel. Azóta elmaradhatatlan ügyfél az árveréseken, legutóbb 2003. novemberében csekély 3,4 milliárd lejt fizetett ki a csíkszeredei Romarta üzletsor földszinti épületszakaszáért. A püspök a szünet nélkül terjeszkedő ingatlanbirodalmat bérbe adja kereskedelmi társaságoknak. /Barabás István: A béke ortodox olajága Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószékieknek szervezett lakossági fóruma díszvendégeként Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő válaszolt a közönség kérdéseire, amelyek többek között a romániai magyar kisebbség kettős állampolgárságának problémájára vonatkoztak. Németh Zsolt beszélt a közelgő magyarországi európai uniós csatlakozás jelentőségéről, továbbá a romániai ellenkezéseket cáfoló, EU-s szemszögből elismert „régiók politikájá”-ról. A találkozón Szász Jenő MPSZ-elnök az elmúlt évtized erdélyi mérlegét megvonva kijelentette: nem lehet magyar közösségi eredményekről beszélni. Szász bemutatta az MPSZ színeiben Gyergyószentmiklóson induló polgármesterjelöltet, Pázmán Attilát. Pázmán Attila RMDSZ-es ellenjelöltje Pap József nyugdíjas vállalkozó. /Gergely Edit: Csapatmunkát ígér. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Az erdélyi magyar közösség jelen pillanatban a szétesettség és a többszörös kiszolgáltatottság állapotában van. Kiszolgáltatott az általánosan rossz gazdasági helyzet miatt, kiszolgáltatott a magyarellenes román hatalomnak és kiszolgáltatott a felette uralkodó komprádor-elitnek, az RMDSZ nómenklatúrának. Ezt a kiszolgáltatottságot Markóék professzionális módon tudták a maguk javára fordítani. Az RMDSZ-en belül a pénz s vele együtt a formális legitimitás nem alulról felfelé közlekedik, a szervezet nem a tagdíjakból tartja el magát, s sajnálatos módon nem a tagság választja vezetőit, hanem fordítva. A pozícióba jutott Markó-csapat egyre tökéletesebben monopolizálta a román és a magyar állam által az erdélyi magyar nemzeti közösségnek juttatott források feletti döntéskört, írta Borbély Zsolt Attila. Az Illyés Közalapítvány legtöbbször politikai alapon kiválogatott szakmai alkuratóriumainak döntését felülbírálhatja az RMDSZ csúcspolitikusaiból álló felettes alkuratórium. Az RMDSZ Communitas általi finanszírozása egyrészt törvényellenes, másrészt aligha maradhat rejtve a román államhatalom előtt, amint azt Bakk Miklós megállapította a Krónikában. Ennek ára van, a hatalom kontrollt kér a kisebbségek vezető szervezeteitől, azok társadalmával szemben. /Borbély Zsolt Attila: Kéz kezet mos. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./

Szilágyi Zsolt nyílt levelet írt Lakatos Péternek, az RMDSZ Bihar megyei Szervezete elnökének, ebben javasolta, hogy a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ Nagyváradon tartson közösen előválasztást. Az előválasztás legyen általános, titkos, egyenlő és állóurnás. /Szilágyi Zsolt: Nyílt levél Lakatos Péternek, az RMDSZ Bihar megyei Szervezete elnökének. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./

A másként gondolkodók Tőkés László (akkori) tiszteletbeli elnök védnöksége alatt megszervezték az Alsócsernátoni Fórumot /1998. szept. 12./, amelyre hivatalos volt Markó Béla szövetségi elnök is. Azonban az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a fórumon, ehelyett Kolozsvárra összehívták az országos választmányt, és bejelentették, hogy ha a kormány nem engedélyezi az önálló magyar Bolyai Tudományegyetemet, az RMDSZ kilép a kormányból. Markó Béla elnök a marosvásárhelyi Bernády-házba értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek az RMDSZ szenátorai, képviselői, az államtitkárok, a magyar prefektusok és alprefektusok, valamint a megyei elnökök. Gaál Márton jelen volt akkor ezen a tanácskozáson, most beszámolt erről. Markó Béla feltette a kérdést, hogy kinek-kinek a területén milyen gazdasági, politikai és személyi következményekkel jár a kilépés.  Toró Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: a kilépésre vonatkozó határozatot be kell tartani. Toró beszéde alatt Verestóy Attila szenátor nevetett, végül röhögött. Utána indulatosan ezt mondta Torónak: „Gondolkodnék a szavaidon, ha embernek tartanálak, de a szememben nem vagy ember!” Durva kijelentéséért a gyűlésvezetőnek rá kellett szólnia Verestóyra. Gaál Márton hozzászólásában kifejtette a Verestóy szavaival kapcsolatos véleményét, mire Verestóy kimondta: „Vegyék tudomásul, azért jelentettük be, hogy kilépünk a kormányból, hogy benne maradhassunk.” /Gaál Márton, Marosvásárhely: párbeszéd RMDSZ módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./

A szatmárnémeti magyarok döntő többsége, 51 százaléka Ilyés Gyulára, város jelenlegi alpolgármesterére szavazna, aki a júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben versenybe száll a városvezetői tisztségért – derült ki a felmérésből. Riedl Rudolfot a megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka tartja alkalmasnak a polgármesteri tisztség betöltésére. Pécsi Ferencet, a Szatmár megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőjét, aki a helyi román lapok szerint az MPSZ polgármester-jelöltje lesz – az alanyok 8 százaléka tartott alkalmasnak a városvezetői tisztségre. Az RMDSZ a biztos szavazók körében az önkormányzati tisztségviselőknél és a parlamenti választásoknál is magabiztosan vezet 64–66 százalékos támogatottsággal. Őt követi az MPSZ 5-6 százalékkal. /B. T.: A szatmáriak az RMDSZ polgármester-jelöltjét támogatják. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Az elmúlt hetekben Kalotaszeg több magyarlakta településén az RMDSZ előválasztásokat szervezett a júniusban sorra kerülő helyhatósági választásokon induló magyar tanácsosok rangsorolására, valamint a polgármesterjelöltek kiválasztására. Bánffyhunyad lakossága mára már csak 32 százalékban magyar, ezért itt hangsúlyozottan nagy szükség lenne az összefogásra. A helyi magyarság kettéhasadását egyértelműen a Kusztos Tibor helyi református lelkipásztor által a közelmúltban létrehozott Bánffyhunyadi Magyar Polgári Szövetség tagtoborzói okozták, írta Péntek László. /Péntek László: Magyar gondok Kalotaszeg fővárosában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Egyes református lelkészek a Magyar Polgári Szövetség soraiba hívják híveiket. A református egyházközségek Zilahon évek óta semmiféle közösséget nem vállalnak az RMDSZ-szel, ezt elítélte Józsa László, aki szerint a politika valamiféle ellenőrzési törekvése érződik a zilahi lelkészek részéről. /Józsa László: Húsvéti gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A Szabadság napilap tiltakozott Magyar Polgári Szövetség által Bánffyhunyadon terjesztett röplap ellen, amely szerint a Szabadság az "RMDSZ-t kiszolgáló újság"-ként "véget nem érő gyalázkodásokkal" folyamatosan támadja a református egyház vezetését. Valójában a Szabadság vitafórum, véleményének megnyilvánulási helye, politikai hovatartozástól függetlenül. A Szabadságban a legkülönbözőbb politikai szervezetek hírei, nézetei helyt kapnak. /Balló Áron: Olvasóink bölcsességében bízva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Temesváron a Geml József Társaskör húsvéti bált szervezett. A nagy sikerű bál bevételét a józsefvárosi RMDSZ-ház, a Geml József Társaskör székhelyének javítására fordítják. /(Sz. I.): Bál a székház javítására. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

A szenátus ápr. 13-án elvetette a Nagy-Románia Párt (NRP) által benyújtott határozati javaslatot, amely az aradi Szabadság-emlékmű felállítását elrendelő kormányhatározat érvénytelenítését kérte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ egyedül maradt a vitában, mivel a mérsékelt ellenzéket alkotó Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a végszavazásnál az NRP mellé állt. Az SZDP és az RMDSZ együttes parlamenti többségének köszönhetően azonban az indítvány nem ment át, hetven szenátor ellene voksolt, negyvenhat mellette szavazott, ketten pedig tartózkodtak. /Leszavazták az NRP Szabadság-emlékmű elleni indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

A pedagógusszövetség irodavezetője szerint a magyar kormány és az RMDSZ szándékosan hallgat a 2002–2003-as évről. „Kifelejtettek” egy évet az oktatási támogatásokból – jelentette ki Márton Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által működtetett pályázati iroda vezetője. Szabó Vilmos államtitkár szerint viszont a támogatásokat nem a 2001–2002-es, hanem a 2002–2003-as esztendőtől kell számolni. A szülők szinte mind úgy tudják, hogy gyermekeik az elmúlt tanévre kapták a segélyt. Ezzel szemben a Medgyessy-kabinetnek az – immár az Iskola Alapítványon keresztül meghirdetett – újabb programja már a 2003–2004-es tanévre vonatkozik. „Annak, hogy a pedagógusszövetség helyett az idéntől az RMDSZ-nek alárendelt Iskola Alapítvány osztja a támogatást, politikai vetülete van. A budapesti döntés lényegében nem is ellenünk irányul, hanem inkább az RMDSZ-nek próbál kedvezni. A szövetség politikusai a kampányban azzal ágálhatnak, hogy ők pénzt osztanak” – jelezte Márton Zoltán. Azzal egy időben, hogy a támogatás már nem az RMPSZ-en keresztül jut el a címzettekhez, a szovátai iroda megszűnik. „Erről még senki nem értesített hivatalosan, mi is hónapokkal ezelőtt, az újságokból szereztünk tudomást a döntésről. Pedig az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának ellenőrei elégedetteknek bizonyultak a tevékenységünkkel, mi több, Budapesten dicséretet is kaptunk” – mondta Keresztesi Erzsébet. Szabó Vilmos államtitkár kifejtette: a kedvezménytörvény 2002. január elsején lépett életbe, tehát az oktatási-nevelési támogatás sem vonatkozhatott a 2001–2002-es esztendőre. Szabó szerint a félreértés azzal kezdődött, hogy a 2002. január elsején életbe lépett törvény végrehajtási utasításaiban nem szerepelt, hogy naptári vagy iskolai évre vonatkozik a támogatás. Az államtitkár ezen állításának ellentmond viszont, hogy a Szülőföldön magyarul címet viselő program Budapestről érkezett dokumentumain ez szerepel: „2001–2002 pályázati ciklus”. Szabó Vilmos azzal érvelt, hogy utolsó napjaiban az Orbán-kormány „kiürítette az Illyés Közalapítvány kasszáját”. A támogatás kifizetését Orbán Viktor volt miniszterelnök is felvetette a jelenlegi kormányfővel az év elején folytatott megbeszélésén. Akkor Medgyessy Péter ígéretet tett Orbánnak, hogy abban az esetben is kifizetik a határon túli magyar családoknak járó támogatást, ha ennek összértéke eléri a keret dupláját. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Oktatási támogatás – egy hiányzó esztendő? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Fey László vitába szállt Borbély Zsolt Attilával, aki elítélte a „neptunosokat", azokat az RMDSZ-tisztségviselőket, akik a PER (Project on Ethnic Relations) meghívására Neptunfürdőn magánszemélyekként eszmecserét folytattak a román kormány képviselőivel (Neptun és Atlanta, Romániai Magyar Szó, ápr. 9.). Borbély Zsolt Attila szerint ez „alkalmat nyújtott a nyíltan magyarellenes román hatalomnak demokratikus kisebbségbarát színben tetszelegni Nyugat előtt az ország Európa Tanácsi csatlakozásának küszöbén". Fey szerint az akció titokban maradt volna, ha Tőkés László nem kürtöli világgá. Tőkés László téves következtetéseket vont le. Arról beszélt, hogy az RMDSZ „a hatalom uszályába" került. /Fey László: Még egyszer Neptunról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Sikeresen zajlanak az RMDSZ előválasztásai, eddig 259 romániai helységben tartottak előválasztásokat az RMDSZ szervezésében, melyek során mintegy 78 ezer ember szavazott – ismertette a sajtó képviselőivel Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ ápr. 15-én, Bukarestben megtartott heti sajtóértekezletén. A közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a romániai magyar választópolgárok körében az RMDSZ támogatottsága továbbra is állandó. Markó Béla kifejtette, a szövetség által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért címet viselő konzultációra az EMNT és az SZNT is kapott meghívást, a találkozók időpontjainak egyeztetése már folyamatban van. /Markó: sikeresek voltak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Románia NATO-tagsága növelheti az országban élő kisebbségek biztonságát – fejtette ki Szabó Károly, az RMDSZ szenátora, a felsőház védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági bizottságának tagja az Erdélyi Riport legújabb számában. Szerinte a NATO-tagság visszafordíthatatlanná tette a rendszerváltást. Az RMDSZ döntően hozzájárult az ország politikai stabilitásához, amikor együttműködési megállapodást írt alá a kormánypárttal, a Szociáldemokrata Párttal (PSD). /Szabó Károly szenátor szerint a NATO-tagság növelheti a kisebbségek biztonságát szervezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./

Ha én ma Orbán Balázs lennék… témakörben, egy hónappal ezelőtt pályázatot hirdetett az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezete. Az eredményhirdetés ápr. 15-én volt a Városi Könyvtárban. Péter Pál alpolgármester elmondta, a Székelyudvarhely az idei évet Orbán Balázs-emlékévnek nyilvánította, ennek jegyében került sor a pályázat meghirdetésére udvarhelyi általános iskolás tanulók számára. Az első díjat Gál István nyerte el. /Szász Emese: Díjazták a pályamunkákat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

Folyamatban van az RMDSZ és az újonnan alakult két magyar nemzeti tanács közötti tárgyalások körülményeinek megállapítása – jelentette ki ápr. 16-án Kolozsváron Markó Béla. Markó Béla ápr. 16-án a tagsága szempontjából legnagyobb romániai magyar civil szervezetnek tartott Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) képviselőivel, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) és az RMDSZ-szel együttműködő, 230 szervezetet tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIT) vezetőivel találkozott. /B. T.: Körvonalazódik az RMDSZ és a nemzeti tanácsok közötti találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Ápr. 16-án Szatmárnémetiben a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti szervezetének vezetősége bejelentette: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő lesz a polgármesterjelöltje a június 6–i helyhatósági választásokon. A sajtótájékoztatón közzétették a városi tanácsosjelöltek névjegyzékét is. Kádár Ferenc, a Magyar Polgári Szövetség nagykárolyi szervezetének elnöke megjegyezte, érthetetlen, hogy radikálisnak nevezik őket, amikor a Polgári Szövetség azt a programot képviseli, amely az RMDSZ programjában is szerepel. /(bódi): A tegnapi sajtótájékoztatón hivatalosan is bejelentették: Pécsi Ferenc a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti polgármesterjelöltje. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./

Ápr. 16-án Nagybányán útjára indult Erdély legújabb magyar nyelvű napilapja, a Gutin–melléki Friss Újság, amely Máramaros megye magyarságához kíván szólni. Elindulásában komoly szerepet vállalt mind a Szatmári Friss Újság szerkesztősége, mind annak kiadója, a Zotmar Press Kft. Indulását segítette a nagybányai területi RMDSZ–szervezet és a helyi Németh László Alapítvány is. /Új napilap Máramaros megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke nyitotta meg a tíz napig tartó IX. Bánsági Magyar Napokat Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. Szász Enikő beszédében az idei újdonságról, a tárgyi népművészet felkarolásáról fejtette ki gondolatait. A kiállításon kosárfonók, szőnyegszövők, hímestojás-festők, gyöngyfűzők, keramikusok, fafaragók, népi gyermekjátékot és ajándéktárgyakat készítők vettek részt. /(Szekernyés): Bánsági Magyar Napok – 2004. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

Ápr. 17-én rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselőjelöltjeit. A rangsort a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsából (MKT) és a Megyei Önkormányzati Tanácsból (MÖT) álló testület volt hivatott megállapítani. A jelöltek rangsora a következő: 1. Pethő Zsigmond, 2. Dániel Márton (Mezőség), 3. Kerekes Sándor, 4. Lakatos András (Kalotaszeg), 5. Pálfi Mózes Zoltán, 6. Székely István (Aranyos-mente), 7. Mátis Jenő, 8. Váncsa Pál Áron, 9. Pászkány Árpád, 10. Bitay Levente, 11. Major Melinda, 12. Takács Gyula, 13. Barazsuly Emil és 14. Farkas Zoltán. Az eddigi megyei tanácsosok közül Böjthe Dániel, Buchwald Péter és dr. Molnár B. Géza nem indult újabb mandátumért. /Papp Annamária: Rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 16-án a Bernády Házban titkos szavazással véglegesítették az RMDSZ-jelöltek listáját Marosvásárhely Városi Tanácsába. A szavazás eredménye: 1. Benedek István, 2. Csegzi Sándor, 3. Törzsök Sándor, 4. Dávid Csaba, 5. Dáné Károly, 6. Kirsch Attila, 7. Bárczi Győző, 8. Bálint István, 9. Nemes Pál, 10. Molnár Gábor, 11. Mózes Levente, 12. Fekete Attila, 13. Kolozsváry Zoltán. Dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kijelentette, lehet magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Kelemen Atilla közölte, nem tárgyal a Polgári Szövetséggel. Mi az a Polgári Szövetség? – kérdezte. Hozzátette: „amikor például a Vártemplomban kétes eredetű politikusok megvádolnak, azt tartom a legméltóbbnak, ha nem válaszolok, hanem megyek a magam útján és teszem a dolgom”. /Mózes Edith: Rangsoroló közgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

A Bihar megyei RMDSZ ápr. 17-i választmányi ülésén látható volt a helyi választási plakát: Itthon, jobban, együtt. Több mint négyórás maratoni ülésen rangsorolták a 19 jelöltet, elhangzott Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök és Kiss Sándor választmányi elnök beszámolója. Lakatos Péter hangsúlyozta a megyei szervezet erősödését. A választmány rangsorolása alapján összeállt sorrend: Kiss Sándor, Fodor József, Szabó Ödön, Dérer Ferenc, Miklós János, Sárközi Sándor, Sóki Béla, Kiss Imre, Borzási Gyula, Pető Csilla került az első tíz, bejutó helyre, majd következett Hasas János, Gavrucza Tibor, Kállay László, Szoboszlai Gáspár, Rákóczi Lajos, Rajna-Koppány Zoltán, Nyakó József, Kajántó Pál és Létai Zoltán. /(Balla Tünde): Itthon, jobban, együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Ápr. 17-én Temesváron a jelöltállító küldöttgyűléssel Temes megyében befejeződött az RMDSZ előválasztási kampánya. A megyei tanácsosoknál a leadott titkos szavazatok alapján a sorrend: Marossy Zoltán mérnök, Szász Enikő színművésznő, dr. Bodó Barna egyetemi tanár, dr. Bárányi Ferenc orvos, Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere, dr. Preitl István egyetemi tanár. A Temesvár városi jelöltek sorrendje: Halász Ferenc tanár (polgármesterjelölt is), Fórika Éva jogász, dr. Szabadai Zoltán egyetemi tanár, Somogyi Attila politológus. /Sipos János: Hívó szó a magyar közösséghez. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Fehér megyében az RMDSZ választmányi gyűlés legfontosabb feladata a megyei tanácsosi lista összeállítása, mondta Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban összegyűltek előtt. A megyei testületben sokszor a magyar tanácsosok képezték a mérleg nyelvét. A szavazás eredményeként Köble Csaba a megyei RMDSZ tanácsos-jelöltjeinek élén szerepel, második Tóth Csaba, harmadik Ladányi Árpád. Dr. Brendus Gyula nem indult. /N. T.: A magyarságon múlik tanácsosainak száma. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke törvényesnek tartja a Communitas pénzosztási gyakorlatát és politikai indítékú feljelentésnek tekinti a Krónikának a Communitas Alapítvány pénzügyeit vizsgáló tényfeltáró írásait. Takács Csaba az alapítvány alelnöki tisztségét is betölti. Gazda Árpád újságíró közbevetette, hogy az erdélyi magyarság három éve nem kapott részletes tájékoztatást a számára kiutalt román költségvetési támogatások sorsáról. Takács erre azt mondta, hogy a Communitas Alapítvány a közösség intézményépítését segítő programokat is működtet és a támogatási összeget nem az erdélyi magyarságra, hanem erre az alapítványra bízza a jogszabály. A Communitas fizetési listáin három RMDSZ-alelnök és számos RMDSZ-szolgálatban álló személy szerepel, jelezte az újságíró. Takács szerint ők nem ügyvezető alelnökökként, hanem a Communitas Alapítvány programvezetőiként, programkoordinátoraiként szerepelnek a fizetési listán. Milyen Communitas-feladatokat hajt végre Barabási Győző, a Markó Béla közszerepléseinek a filmezésével megbízott tévés szakember? Takács válasza: Milyen jogon próbálja a Krónika megkérdőjelezni azt, hogy tisztességes, becsületes munkáért kapnak fizetést a Communitas Alapítvány munkatársai? A tavalyi Communitas-jelentésből az derül ki, hogy az alapítvány rendelkezésére álló keret 27 százalékát osztották ki nyilvános pályázati rendszeren keresztül. Mi lett a többi 73 százalékkal? Takács válasza: A pénz felhasználásáról többször is összegszerű tájékoztatást nyújtott az alapítvány. További kérdésfeltevések: a művelődési szaktestület a tavaly 2,5 milliárd lej fölött rendelkezett, a végső kimutatásban viszont több mint 7 milliárd lej szerepel a művelődési kiadások fejezetében. A sajtó szaktestület által kiosztott 2,7 milliárd helyett a kimutatásban 5,4 milliárd lej szerepel a sajtó fejezetben. Mi ennek a magyarázata? Takács szerint vannak olyan programok, amelyek további támogatást nyernek el, amit szintén pályázatok alapján ítélnek meg. Az egyes tevékenységeknél a támogatási összegek nem szerepelnek, jegyezet meg az újságíró. Takács közölte: bárki megkérdezhető, aki támogatást kapott. A személyre szóló összegszerinti támogatásokat csak a kedvezményezett hozzájárulásával közölhető. Takács szerint a Krónika állításai rosszindulatúak és azok a Communitas Alapítvány és valamennyi munkatársa megbélyegzését, lejáratását célozzák. /Gazda Árpád: Takács: nincs kettős finanszírozás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Az előkészített talapzathoz szállították át az aradi Szabadság-emlékmű elemeit ápr. 18-án a helyi minorita templom udvarából, hogy egy hét múlva fel lehessen avatni a tizenhárom vértanú tábornok emlékét őrző szoborcsoportot. Horváth Levente, a Szabadságszobor Egyesület alelnöke elmondta: az átszállítást, amelyre a polgárőrség és a rendőrség felügyelete mellett került sor, nem zavarta meg semmiféle incidens. A szoborcsoportot 1925-ben távolították el a helyéről, újbóli felállítása csak az elmúlt években került napirendre az RMDSZ és a román kormánypárt (PSD) közötti megállapodás értelmében. /Ismét köztéren a Szabadság-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 17-én Aradon mondott beszédet Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke. Kíséretében a PRM több megyéből származó képviselői, szenátorai is eljöttek. Vadim a Szabadság-szobor újrafelállítását aljasságnak és a román nemzetet megbecstelenítő tettnek titulálta. “A tizenhárom gyilkos emlékművének felállítása az SZDP–RMDSZ közötti gyalázatos protokollum következménye. Ha győzünk, száz emelődaruval romboltatom le. Ez lesz a legrövidebb életű szobor az ország történelmében; felőlem átvihetik Magyarországra, a Marosba is dobhatják, be is olvaszthatják” – mondta. Beszédének szüneteiben hívei “Le a magyarok szobrával! Téged akarunk elnöknek, Vadim!” mondatokat kiabáltak. Mintegy 1200-1300-an gyűltek össze. /(Sólya): Vadim száz daruval rombolná le a szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./