Az RMDSZ csúcsvezetősége elhatárolódott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiatervezetétől. Makkay József: rámutatott, eleve két tábornak igyekeznek a kedvébe járni. A kormánypárt felé bizonyítaniuk kell, hogy ők nem támogatnak semmiféle erdélyi magyar autonómiakövetelést, ugyanakkor szavazóik, az erdélyi magyarság irányában azt a látszatot akarják kelteni, hogy az autonómiát követelők téves úton járnak, dilettáns politikusok. Az RMDSZ hangoztatja, hogy a választások után benyújtja majd saját autonómiatervezetét. Egyelőre semmiféle törvénytervezet nincs. Autonómia helyett az EU-ban honos önkormányzatiság intézményét ajánlják, meg a regionalizmust. Románia még messze áll a jogállamiság fogalmától. A mai magyar kormánypártok közelebb állnak a román Szociáldemokrata Párthoz, mint az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseihez, írta Makkay. A dél-tiroliak is úgy jártak sikerrel, hogy a korabeli osztrák kancellár, Bruno Kreisky az ENSZ elé vitte ügyüket. Lett kedvezménytörvény, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, oktatási támogatás a határon túli magyar gyerekeknek, sorolta az újságíró. Hamar elfeledték egyesek, hogy mindez az Orbán-kormány hozzáállásának volt köszönhető. /Makkay József: Az autonómia stációi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Nincs két egyforma autonómiaforma Európában, a baszkok, a katalánok és a dél-tiroliak autonómiája is eltér egymástól – hangoztatta az autonómia témájában tartott hét végi nagyszalontai lakossági fórumon Székely Ervin parlamenti képviselő. Leszögezte, autonómiát kizárólag tárgyalásos úton lehet kivívni. A képviselő újfent bírálta a Csapó I. József SZNT-elnök által kidolgozott székelyföldi autonómiakoncepciót, mivel ez szerinte kizárná a nem székely nemzetiségűeket a különböző apparátusokból. Székely Ervin közölte, az RMDSZ a választások után terjeszti elő programjába 1993-ban belefoglalt autonómiatervezetét, amelyen jelenleg szakértők dolgoznak. /R. Sz.: Nincs két egyforma autonómia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Amennyiben Dorel Popa, Arad polgármestere, illetve a PSD polgármesterjelöltje teljesíti a magyar közösséggel szemben fölvállalt kötelezettségeit, a szobor felállítását, akkor a helyi RMDSZ szövetség saját jelölt indítása helyett a kormánypárt jelöltjét támogatja a helyhatósági választásokon. Mindezt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ politikai szakbizottságának elnöke a Markó Béla szövetségi elnök aradi villámlátogatását követően megtartott Arad városi jelöltállító küldöttgyűlésen jelentette ki. /Gujdár Gabriella: A PSD-t támogatnák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 20-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági főosztálya szervezésében "Mi célba érünk!" mottó égisze alatt egynapos tanácskozást tartottak, hogy kidolgozzák az RMDSZ sportstratégiáját. Felvetődött egy tehetségkutató- és gondozó központ létrehozása, amely a romániai magyar sportélet utánpótlásának nevelését segítené. /Országos sportstratégia készül. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 20-án tartották az RMDSZ Arad városi szervezetének jelöltállító küldöttgyűlését, amelyen a 83 küldött közül 70 jelent meg. A jelöltek bemutatkoztak, ismertették tevékenységüket. Végül Bognár Levente kapta a legtöbb szavazatot. /Balta János: Listavezető Bognár Levente. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

A Sapientia Alapítvány Csíkszeredában tartott kuratóriumi ülésén leváltották tisztségéből dr. Lányi Szabolcsot, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánját, hivatali hatáskörének túllépése miatt. Egy szépvízi szennyvíztisztító komplexumra benyújtott SAPARD pályázatban Lányi Szabolcs az egyetem nevében 90 ezer eurós önrészt vállalt, ebből egy monitorizáló és kutató-laboratóriumot építenének ki. A kuratórium szerint ezzel a vállalással Lányi túllépte hatáskörét, a volt dékán viszont azt vallja, egy társfinanszírozási megállapodásra feletteseitől elvi jóváhagyást kapott. Lányi Szabolcs helyére dr. Györfi Jenőt nevezték ki dékánnak, helyettesei Gagyi József és Szabó Árpád lettek. Dr. Lányi Szabolcs leváltásáról a romániai magyar történelmi egyházak elöljáróinak március 11-i testületi ülésén elfogadott határozatban döntöttek. Az egyházi elöljárók megdöbbenésüket fejezték ki a magyarországi pénzügyi megszorító intézkedések miatt. Megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz annak érdekében, hogy más forrásból pótolják az egyetem idei költségvetési hiányát, és a jövő évi költségvetésben az eredeti, két milliárd forintos támogatást biztosítsák. A testület másfelől elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra ("például az ún. erdélyi televízió") nyújtson tetemes támogatást, "ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket". A határozat értelmében módosító törvénytervezetet terjesztenek a román parlament elé a felekezeti oktatás jogának az elkövetkező tanévvel kezdődő biztosítása céljából, a beterjesztést az RMDSZ parlamenti képviselői vállalják. /Leváltották a Sapientia egyetem csíki dékánját. Hatásköri visszaéléssel vádolták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Lányi Szabolcs professzor tanszékvezetőként tevékenykedik továbbra is a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./ Ideiglenesen két rektor-helyettest is kineveztek Bakacsi Gyula, a közgazdasági tanszék vezetője, magyarországi vendégtanár, valamint Dávid László, a marosvásárhelyi egyetem tanszékvezető professzora személyében. /D. Balázs Ildikó: Félreállítás vagy elvhűség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A Református Megújulási Közösség (ReMeK) törvénytelennek tartja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003/54-es közgyűlési határozatát, amely megtiltja a lelkészeknek a Szilágy és a Bihar megyei RMDSZ-szel való mindennemű együttműködést. A Csernák Béla és Szatmári Elemér lelkész (a ReMeK vezetőségi tagjai) által aláírt nyilatkozat szerint az illető határozattal a közgyűlés „túllépi kánon adta hatáskörét, sérti a gyülekezetek önrendelkezési jogát és híveinek méltóságát”. A ReMeK vezetői úgy vélik, a lelkipásztorok közéleti tevékenységének korlátozása ellentétes a kánon előírásaival. /Pengő Zoltán: Törvénysértéssel vádolt egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 20-án tartotta évi közgyűlését Csíkszeredában a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. Buzogány Dénes elnök emlékeztetett működésük eredményére, a 309/2002-es kárpótlási törvényre. Buzogány közölte, a volt munkaszolgálatosok tiszteletére Csíkszeredában emlékmű készül, átadása májusban esedékes, őszre emlékkönyv is megjelenik. Az elkövetkező RMDSZ-előválasztásokon a szövetség jelöltje a megyei tanácsosi listára Pataki Imre jogász Csíkszeredából. /Kovács Attila: Volt munkaszolgálatos katonák közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

Garda Dezső képviselő tárgyal Valer Dorneanuval, az alsóház elnökével, hogy az erdőgazdálkodási törvényről szóló jelentés ismét az egyeztetőbizottság elé kerüljön. Az történt ugyanis, hogy a testület által korábban elfogadott változat „út közben” módosult. Garda rámutatott, hogy a képviselőház ülésén nem a testület által elfogadott változat került a plénum elé. Ebben ugyanis még az állt, hogy a fakitermelésnél használt bárcákat a szaktárca területi felügyelőségei állítják ki mind a magán-, mind pedig az állami erdészetek számára. A képviselők azonban azt szavazták meg, hogy a számlatömbök kiállítása az állami erdészetek hatáskörébe tartozik. A képviselő szerint bizonyos kormánytisztviselők módosíthattak rajta, ezt azonban nem tudja bizonyítani. A többi RMDSZ-es kollegájával együtt a márc. 15-i ünnepségek miatt nem vett részt a jelentés képviselőházi megszavazásán. Így csak másnap szerzett tudomást arról, hogy a tervezet egyik fontos előírása megváltozott. /Cseke Péter Tamás: Szabotálták a jogszabályt? = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak egységesnek kell maradnia, nem egymással kell konfrontálódnia. A lap néhány megyei szervezet vezetőjét kérdezte az újkeletű magyar-magyar viszonyról. Ráduly Róbert, Hargita megye: Ez váltakozó. Jó néhány éve Székelyudvarhelyen kemény törésvonalak alakultak ki. Gyergyóban már 2000-ben az elöljárók egy része liberális színekben szerzett mandátumot, Csíkban pedig a vita most van kibontakozóban. Lakatos Péter, Bihar megye: Bihar megyében az RMDSZ-nek jó eredményei voltak az elmúlt négy évben. Töretlen az igény, az egységes képviseletre. Azért van ez, mert elérték, arányosan történik a költségvetési leosztás Bihar megyére. Márton Árpád, Kovászna megye: a megyében elsősorban Alsó-Háromszéken, hangsúlyozottan Sepsiszentgyörgyön van egy csoport, amely nem akar az RMDSZ-szel szót érteni. Kabai István, Szatmár megye: az egyházak egyes képviselőivel van baj, akik úgy gondolják, hogy híveik táborát politikailag is képviselhetik. Seres Dénes szenátor, Szilágy megye: Szilágy megye szórvány is. A magyar-magyar viszonyt jónak minősíti. Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megye: Az RMDSZ-szervezet mellett nem merülnek fel azok a megosztottsági gondok, mint más megyékben. /Mózes Edith: Hogyan értékeli a magyar-magyar viszonyt? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

A Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi szervezete együttműködési ajánlattal fordult az RMDSZ-hez. Makkai János újságíró ezt egy rosszul eltervezett csapdának tartja. /Makkai János: Kis magyar abszurd. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Az SZDP, az RMDSZ és az NLP képviselői elfogadják az új Büntetőtörvénykönyvnek a jogi bizottságban rögzült változatát. Valamennyi parlamenti párt egyetértett abban: bár nem mondható tökéletesnek, az új jogszabály előrelépést jelent a korábbihoz viszonyítva. /Vita az új Btk-ról a képviselőházban: mindenképpen előrelépés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

A Magyar Polgári Szövetség kérte az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetét, hogy támogassák az MPSZ előválasztásokra vonatkozó kezdeményezését, amelynek célja az lenne, hogy "a polgármesteri székért harcba induló egyetlen magyar polgármesterjelölt minden magyar politikai és társadalmi szervezet támogatását élvezze". Ezért előválasztásokon javasolják eldönteni, ki örvend nagyobb támogatottságnak. Dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje az MPSZ-ajánlatáról kifejtette: az RMDSZ meghirdette, mindenki jöjjön, mérettessen meg, de akkor az MPSZ részéről nem jelentkeztek. Kelemen Atilla egy háromlépcsős jelölési rendszerben megkapta a marosvásárhelyi, illetve a Maros megyei RMDSZ bizalmát a polgármester-jelöltségre. Ezek után a szóban forgó felkérés valójában félrevezetés. /Mózes Edith: Dr. Kelemen Atilla: Az MPSZ felkérése félrevezetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetősége sikeresnek tartja Biró Rozália nagyváradi alpolgármester két és fél éves mandátumát. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Tőkés László református püspök kijelentéseire reagálva, miszerint a szövetség olyan trikolór-háborút folytat, mint Funar Kolozsváron, elmondta: az egyházi méltóság valószínűleg fizikai és lelki fájdalmat érez, ha másnak van jó ötlete. Biró Rozália jelentős eredményeket ért el a környezetvédelem, szociális ügyek, civil szervezetek, valamint testvérvárosi kapcsolatok területén. Tőkés László korábban azt kifogásolta, hogy a megyei szervezet idén márc. 15-ét megelőzően tizenötezer nagyváradi magyar családnak küldött kokárdás meghívót. A Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása szerint mintegy 15 ezres tömegjelenlétről beszéltek, miközben valójában még ötezren sem voltak. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a Bihar megyei MPSZ polgármesterjelöltje. Lakatos úgy vélte, hogy Szilágyinak az RMDSZ által szervezett előválasztáson lett volna a helye. /Borbély Tamás: Bemutatkozott Nagyvárad magyar polgármesterjelöltje. Irigységgel vádolták Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Évekkel ezelőtt, amikor a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanárai nevében helyzetelemző írások jelentek meg az erdélyi magyar napilapokban, kisebbfajta felzúdulás keletkezett. Akkor a sajtóvita kezdeményezői az önálló magyar egyetem újraindításának gondolatát kérdőjelezték meg. S tették ezt a valamikori Bolyai lejáratásával, és a diákok, illetve a felsőoktatásban dolgozó magyar tanárok sorában végzett felmérésre hivatkozva. Az akkori vita előzménye a multikulturális egyetemi modell, a sebtében beindított "magyar és német vonal" volt. A lap munkatársa, Németh Júlia leszögezte: a magyar egyetem kérdése nem a felsőoktatás berkeiben eldöntendő dolog, hanem kifejezetten politikai ügy, amely a magyar kisebbség egészét érinti. Az RMDSZ azóta jó néhány csapdába belesétált (lásd Petőfi-Schiller Egyetem, spanyolfalként használt multikulturalitás, egyetemi autonómia stb.), de nem szűnt meg hangoztatni azt a jogot, hogy az anyanyelvi oktatás kérdésében kizárólagos döntési jogra és számarányának megfelelő költségvetési intézményrendszerre tart igényt. A magyar intézményrendszer ügyében semmi előrelépés nem történt. A döntést nem lehet azokra hárítani, akik nem hajlandók, vagy nem merik véleményüket nyilvánosan vállalni. A politikai nyomásgyakorlás, a megfélemlítés még nem szűnt meg. /Németh Júlia: Személyes érdek kontra közügy. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./ 1997. elején indult vitában többen megkérdőjelezték az önálló magyar egyetemet, elsősorban a Szabadelvű Kör tagjai. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallotta Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./ Magyari Nándor László szerint "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 10./ A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3./

A Kovászna megyei tanács vagyonkezelésébe került a Háromszék épülete. Egyelőre nincs lehetősége a két Kovászna megyei napilapnak, a Háromszéknek és a Cuvantul Nou-nak, hogy megvásárolja székházát. A megyei tanács úgy döntött, nem adja el az épületet, csak átveszi a szerkesztőségektől saját vagyonkezelésébe. A Háromszék szerkesztősége régen szeretné megvásárolni székházat, Demeter János megyei tanácselnök megígérte, hogy mindent megtesz ez ügyben. Az RMDSZ vezetőségéből többen azonban rosszallásukat fejezték ki, amiért a megyei önkormányzat az általuk „ellenséges hangvételűnek” ítélt lap segítségére siet, Márton Árpád képviselő nyíltan megfogalmazta ezzel kapcsolatos tiltakozását. A zárt tanácsülésről kiszivárgott hír szerint néhányan úgy vélték, a két újság egy „borsos lakbérrel” jól sakkban tartható. A román lap számára jobb lenne, ha nem adnák el az épületet, mert a román szerkesztőségnek nincs pénze vásárlásra. /Farkas Réka: Nem eladó a lapszékház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hetilapnak adott exkluzív interjújában kifejtette, nem tenné meg, amit Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke a díj visszautasításával megtett, megbántva azokat is, akik a díjat megkapták, s át is vették. Bugár Bélát most cserbenhagyta politikai ítélőképessége. Markó szerint a kitüntetés „Magyarország és a magyar állam gesztusa felém, felénk. Nagyon nagy baj lenne, ha a megosztottság már ide is behatolna”. Az Erdélyi Riport kérdésére kifejtette véleményét a Magyar Írószövetség mostani helyzetéről. Ezáltal „beteljesül a magyar közélet kettészakítottsága.” „Az írótársadalmon belül már 1989 előtt is egymásnak feszültek az indulatok, a népi-nemzeti vonal ütközött az urbánus irányzattal.” Markó szerint a közélet most már a mélyponton van, tehát innen csak fölemelkedni lehet. Markó szerint a véleménymondás alól nem bújhat ki az írószövetség, s itt a probléma gyökere. Sokan nem értik, miért halasztják a Magyar Állandó Értekezlet összehívását, vetette fel Szűcs László, a lap munkatársa. Valószínűleg attól tartanak a kormány képviselői, hogy egy ilyen Máérton a támogatás csökkentése nem éppen dicsérőleg kerülne szóba, mutatott rá Markó. Szerinte nincs nemzetstratégia, ezt igazolja a támogatáscsökkentés ügye is. Ha lenne stratégia, akkor annak alapján döntenének, hogy mi a fontos, és mi a kevésbé fontos a határokon túl élő magyarok támogatásánál és nem a fűnyíró-elv érvényesült volna. A Máérton a kettős állampolgárság ügyéről kellene beszélni. A felmérés eredménye az volt, hogy a kettős állampolgárság igényével az emberek többsége egyetért. Ugyanakkor ez az elvándorlást gyorsítaná fel. Félelem van az értekezletet is érintő megosztottságtól. Markó tudja, hogy nem mindenki ért egyet az RMDSZ politikájával. Az eltérő véleményeknek az RMDSZ-en belül is helyet lehet adni. A román politika ugrásra készen várja, hogy két egymással vetélkedő politikai szervezete legyen a romániai magyarságnak, hogy aztán ő dönthesse el, a kettő közül adott pillanatban melyiknek adjon igazat. Egyik-másik magyarországi politikai erőnek sincs ellenére ez a megosztottság. /Szűcs László: A közélet mélypontjáról csak felemelkedni lehet. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 25./

Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa hosszan bírálta Tőkés László püspököt, aki egyetértett Bugár Bélával, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnökével, amiért nem fogadta el a Magyar Köztársaság Nagykeresztjét, mert most nem kitüntetésre, hanem támogatásra van szüksége a határon túli magyarságnak. Példája követendő lett volna párthivatali kollégái részéről is, állapított meg a püspök. Azonban Markó Béla, az RMDSZ és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke átvették a kitüntetést. Barabás szerint Tőkés László nyilatkozata a gyűlölködés szellemében fogant, az újságíró szerint a püspöknek nincs joga beleszólni a magyar állam döntéseibe. /Barabás István: Az elnök-püspök is „ünnepelt". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

A hetvenedik életévébe lépett Mitrica Mária naponta közel 120 kilométert ingázik Nagyszebenből Bürkösre, ahol hat gyerekkel folyik az anyanyelvű oktatás. A Szeben megyei Hortobágy menti vidéken közel négy évtizeddel ezelőtt számolták fel a magyar osztályokat. Szentágotán ma már csak 350 magyar él, többnyire idősek. „Az ágotai magyarság valamikor pezsgő életet élt. Kiváló tánc- és színjátszó csoportunk volt. Most is emlékszem, micsoda előadást produkáltunk 1948-ban Segesváron, a Petőfi-ünnepélyen” – emlékezik vissza a hetven év fölötti Ganea Júlia. Szepesi József azon kevés magyar közé tartozik, akik Ágotán születtek. A fiatalok elmentek vagy asszimilálódtak. – A magyar gyermekek többsége pedig még írni-olvasni sem tud anyanyelvén – mondta Kozma Endre református lelkész. Az RMDSZ segítségével sikerült beindítani egy összevont magyar osztályt négy gyerekkel a közeli Bürkösön. Jelenleg hatan vannak. Az oltszakadáti születésű Mitrica Mária immár 43 éve tanít. – Szívügyem a magyar iskola, vallja. /Szucher Ervin: Hat magyar diák szigete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjának, illetve a választások utáni négy esztendő cselekvési prioritásainak részletes kidolgozása céljából a romániai magyarság érdekképviseleti szervezete konzultációsorozatot kezdeményez, amely az erdélyi magyar történelmi egyházak és civil szervezetek mellett nyitva áll a romániai magyarságon belüli minden demokratikus áramlat és csoportosulás számára – jelentette ki márc. 25-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozsváron. Markó Béla ismertette Párbeszéd a jövőért című felhívását, kiemelve, hogy a romániai magyarságnak meg kell őriznie az érdekképviseleti és politikai egységét, mert csak így használhatja ki az európai uniós csatlakozási folyamatban rejlő lehetőségeket. Markó Béla elmondta: a Tőkés László református püspök által kezdeményezett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, valamint Székelyföld autonómiájának megteremtése céljából létrejött Székely Nemzeti Tanácsot civil szervezeteknek tekinti, és részt vehetnek a párbeszédben, ha akarnak. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tervezett két önálló magyar kar létrehozásáért elsősorban a kormány a felelős, és nem az egyetem, szögezte le. /Borbély Tamás: RMDSZ-felhívás az egységre. Markó Béla széles körű társadalmi párbeszédet kezdeményezett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

„A helyhatósági választásokig időt kell adni a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új vezetőségének, hogy egységes álláspontot alakíthasson ki a két magyar kar kérdésével kapcsolatban” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint megengedhetetlen, hogy egy alkotmányos jogot az intézményi autonómiára hivatkozva korlátozzanak. „A kormánynak vagy az Alkotmánybíróságnak kell közbeavatkoznia olyankor, amikor egy állampolgár vagy egy közösség jogát az alkotmánynál vagy a törvényeknél kisebb hatáskörű szerv próbálja nehezíteni” – mondta Takács, aki szerint az RMDSZ-nek jogában áll megtámadni ezeken a fórumokon akár az egyetem szenátusát is. Az RMDSZ adatai szerint eddig több tízezren vettek részt az előválasztásokon. A magas részvételi arányt Markó azzal magyarázta, hogy pozitív fogadtatásra talált a magyar közösség soraiban az az üzenet, miszerint az RMDSZ-t nyitott, demokratikus szervezetként működtetnék annak vezetői. /Lepedus Péter: Az RMDSZ időt ad a Babes–Bolyainak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Ha az RMDSZ nem hajlandó az urnás előválasztások megszervezésére a marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyének kiválasztására, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete fogja megszervezni április végén – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András elnök. Az MPSZ nem tartja szükségesnek az előválasztást a városi tanácsosok esetében. Tőkés András dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje nyilatkozataira reagált: "Nem Kelemen Atillának címeztük az előválasztások kezdeményezésére vonatkozó felkérést, hanem az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökségéhez, és választ is innen várunk". Szerinte "érthetetlen, hogy Kelemen Atilla miért beszél a marosvásárhelyi összmagyarság nevében, miért nem csak a megyei RMDSZ-tagok nevében". /(antalfi): Az MPSZ előválasztásra készül. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Öt nap alatt több mint négyezer, az MPSZ választásokon való indulását támogató aláírást sikerült összegyűjtenie a Polgári Szövetségnek Háromszéken. Az MPSZ egyébként úgy döntött, nem a törvény által kért 25 ezer, hanem legalább 35 ezer aláírást gyűjt össze az esetleges utólagos támadások esetére. Tulit Attila, az MPSZ megyei elnöke leszögezte, az aláírás nem a szervezetbe való belépést jelenti, hanem azt, hogy az aláíró egyetért azzal, hogy az MPSZ jelölteket indítson a helyhatósági választásokon. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke szerint az MPSZ elvtelen eszközökhöz folyamodik az aláírásgyűjtés során. Példaként Zágont említette, ahol tudomása szerint arról is kikérik az emberek véleményét, hogy a jelenlegi polgármester ellen vagy mellett szavaznának. Az MPSZ vezetői szerint teljesen alaptalanok a Zágonnal kapcsolatos vádak – mivel a településen 50 százaléknál kisebb a magyarok aránya, nem indítanak polgármesterjelöltet. /Farkas Réka: Albert Álmos szerint elvtelen az akció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

„Az RMDSZ-szel vagy nélküle, de az MPSZ-nek eltökélt szándéka április végén megszervezni a marosvásárhelyi előválasztásokat – nyilatkozta Tőkés András, a polgári szövetség helyi elnöke. Dávid Csaba, szerint tárgyalóasztalhoz kellene ülniük az MPSZ-szel. Szovátán minden esély megvan arra, hogy közös előválasztást szervezzünk az RMDSZ-szel – jelentette be Tőkés András. /Szucher Ervin: Megmérettetés helyett tárgyalás? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

A Református Megújulási Közösség (ReMeK) törvénytelennek tartja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 2003/54-es közgyűlési határozatát. A közgyűlés november közepén Tőkés László püspök előterjesztésében felszólította e két megye lelkészeit, hogy ne vállaljanak fellépést semmilyen közös rendezvényen az illető megyei RMDSZ-szervezetekkel, és hivatali minőségükben határolódjanak el mindenfajta együttműködéstől. Csernák Béla református lelkész, a ReMeK vezetőségi tagja az MTI-nek elmondta, a döntés elsősorban személyiségi jogaiban igyekszik korlátozni a lelkészeket. Másodsorban olyan érvekre hivatkozva vezet be korlátozást, amelyek nem is szerepelnek az egyház törvénykönyvében. Tőkés László az MTI érdeklődésére úgy válaszolt e fenti megnyilatkozásra: "Nem kívánok reflektálni e véleményekre, ugyanis az egyházi testületi döntések megfellebezhetőek az egyházon belül. Ilyen fellebbezés hivatalos formában nem történt". Tőkés furcsállja, hogy éppen az ő egyházkerületét éri lépten-nyomon támadás, hiszen a többi egyházhoz képest az övének a legliberálisabb a szabályozása. Emlékeztet, hogy például a gyulafehérvári érsekség és a másik három katolikus egyházmegye egyenesen eltiltja papjait a politikai szerepvállalástól. /Református lelkészek Tőkés László egyházkerületének határozata ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Gyorokon az Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ termében már évek óta jó néhány kötetet lep a por. Az adományokból származó könyveket senki nem kölcsönözte ki, senki nem foglalkozott velük. Nemrég a község mintegy kétezer új kötetet kapott, melyekből 300 magyar. Az RMDSZ helybeli elnöke, Lőrincz István legalább hetente egyszer-kétszer nyitva tartó magyar könyvtárat szeretne indítani. Kérdés, hogy találnak-e valakit, aki vállalja a könyvtárosi munkát. /(Németh): Kétezer kötettel gyarapodott a gyoroki könyvtár. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

A Bayer Zsolt Romániába lépésének megtiltásával kapcsolatos információk titkosak, és csak a képviselőház szabályzatában szereplő procedúrák alkalmazása után bocsáthatók a felvilágosítást kérő két RMDSZ-képviselő rendelkezésére, jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter. Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők két héttel korábban interpellációt nyújtottak be a parlamentben, amelyben kérték Ioan Rus és Ioan Talpes miniszterektől, hogy elemezzék a Bayer Zsolt esetében februárban született döntés törvényességét. A két képviselő írásos és szóbeli választ kért a magyarországi újságíró Románia területére lépésének megtiltásával kapcsolatos határozat indoklásáról. Egy Szilágyi Zsoltnak címzett márc. 23-i keltezésű levelében Ioan Rus belügyminiszter kijelentette, az igényelt információk államtitoknak minősülnek. /Titkosak az információk Bayerről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) márc. 26-án kibocsátott nyilatkozatában pozitívan válaszol Markó Bélának, a szövetség elnökének párbeszédre való felhívására. A Magyar Ifjúsági Értekezlet képviselői megméretnek az RMDSZ előválasztásain, és a közelgő önkormányzati választásokon a szövetség listáin vesznek részt, hiszen az egység megőrzése biztosíthatja közösségünk boldogulását – szól a nyilatkozat. /Párbeszéd a fiatalok jövőjéért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Az RMDSZ Szatmár megyei választmány márc. 26-i ülésén döntöttek titkos szavazással, hogy Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács jelenlegi elnökét ismét jelöli erre a tisztségére. A választmány arról is döntött, hogy a tanácselnökjelölt vezesse az RMDSZ megyei tanácsosi jelöltlistáját. A választmány titkos szavazással rangsorolta a jelölteket, akik március 12–ig adták le jelölésüket a megyei szervezethez. /Túrós Lóránd: Az RMDSZ jelöltje a Szatmár megyei tanács elnöki tisztségére ismét Szabó István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./

Az RMDSZ meghirdette a belső pluralizmus elvét, lehetőséget adva a politikai másságok megjelenítésére, írta Markó Attila. Egyesek célja a romániai magyarság egységének szétverése. Markó Attila nem érti, hogy mi a baj az RMDSZ belső pluralizmusával, belső demokráciájával. /Markó Attila: Az olimpiai láng üzenete Mikes Kelemennek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./