Budapest kedvezően bírálta el a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diáktanácsának Medgyessy Péter kormányfőhöz intézett levelében megfogalmazott tiltakozást amiatt, hogy a nagykorú diákok nem kapnak támogatást a kedvezménytörvény alapján. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke jelezte, hogy a kedvezménytörvény alkalmazását felügyelő kolozsvári iroda arról tájékoztatta, hogy ettől a héttől a 18. életévüket betöltött diákok is igényelhetik a 20.000 forintos támogatást. A magyar kormány ugyanakkor elutasította a diáktanács kérését azzal kapcsolatban, hogy a támogatásokat terjesszék ki az óvodásokra is. /A nagykorú diákoknak is jár a kedvezmény. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Eckstein-Kovács Péter szenátor február 25-én tartott sajtótájékoztatóján elmondotta, több Kolozs megyei településen megfordult, többek között Tordaszentlászlón is, ahol az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek találkozóján vett részt. Meggyőződött arról, hogy az utóbbi években ezek a tisztségviselők a közigazgatásban jól megállták a helyüket. Az általa vezetett Szabadelvű Kör február 27-én "Autonómia – a megvalósítás esélyei Romániában" címmel konferenciát szervez, amelyre meghívást kapott számos jelentős személyiség. A felkért előadók – Bakk Miklós, Csapó József, Varga Attila, Gabriel Andreescu, Dan Pavel és Sabin Gherman. /Köllő Katalin: Konferencia az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Az RMDSZ parlamenti csoportjának február 24-i ülésén Toró T. Tibor képviselő bejelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács felszólítására székelyföldi autonómia-tervezetet nyújtanak be a képviselőházba. Az RMDSZ parlamenti csoportja erről nyilatkozatot adott ki. Ebben hangsúlyozták, hogy eljárással kapcsolatosan „súlyos erkölcsi, elvi és tartalmi kifogásaik” vannak. „A különböző autonómiaformák megvalósítása alapvető célkitűzése az RMDSZ-nek”, ezért a tervezettel kapcsolatban „a parlamenti csoportban érdemi vitát kellett volna folytatni, és utána közösen kellett volna meghozni a döntést”. A kezdeményezők a közösség bizalmával visszaélve „az autonómia gondolatát lejáratják”. Mindez a szélsőséges román nacionalistáknak kedvez. A tervezettel szemben az RMDSZ-nek „súlyos tartalmi kifogásai” vannak. Az RMDSZ még 1993-ban kidolgozott egy törvénytervezetet "A nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről". A tervezet számos előírása, az eltelt több mint tíz év alatt különböző törvényekben szabályozást nyert. „Az RMDSZ egész parlamenti tevékenysége éppen az autonómiát fokozatosan építő jogok becikkelyezéséről, az önálló intézményrendszer kialakításáról szólt.” A 2004. évi választások után kezdődő törvényhozási ciklusban korszerű kisebbségi törvénytervezetet fog az RMDSZ parlamenti képviselete benyújtani. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

A Népújság közölte az RMDSZ parlamenti frakcióinak a Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét benyújtó képviselőkkel kapcsolatos közleményét: elítélik az autonómiatervezet benyújtását. A közlemény mellett olvasható a lap munkatársának kommentárja. Az autonómia jó. Az autonómia szép. A kérdés, hogy az autonómia-tervezeteket hogyan lehet valóra váltani. A lap munkatársa csatlakozott az RMDSZ véleményéhez. /Mózes Edith: L'art pour l'art autonómia? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

Az autonómiastatútum végre törvénykezdeményezés formáját öltötte, ezzel hat parlamenti képviselő, mintegy megerősítve eredeti mandátumát, egy közösség igényének képviseletét vállalta fel, az aktust tehát a normalitás felé tett lépésként kell értelmeznünk – jelentette ki Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke február 26-án tartott sajtóértekezletén.  Az SZNT Állandó Bizottsága elhatározta, megküldi a tervezetet az Európai Parlament elnökének, az intézmény pártfrakcióinak, a Külügyi Bizottságnak, valamint a Románia integrációjával foglalkozó vegyes bizottságnak, hasonlóképpen figyelmébe ajánlja az Európa Tanács elnökségének, frakcióinak, az EBESZ illetékeseinek, a kérdésben érdekelt neves személyiségeknek, megkeres vele sok képviselőt és intézményt is. Az RMDSZ-bírálatra reagálva, Ferencz elmondta, az RMDSZ-politikusok nem állíthatják, hogy nem kapták meg hivatalosan is a dokumentumot még tervezet formájában, Verestóynak átnyújtották azt, csakhogy nem kívántak részt venni annak vitájában. A benyújtott tervezet kilenc táblázatot és egy térképmellékletet is tartalmaz a települések 2002-es népszámlálási adataival. Az alapelv az volt, hogy csak azt a községet tüntetik fel, ahol a lakosság több mint fele magyar. Összesen 127 községre és városra vonatkozik a közel félezer települést összefogó igénylés, ezek tízezer négyzetkilométernél valamivel nagyobb területet ölelnek fel. Kimarad tehát a Bodza-vidék, benne van viszont Hargita megye teljes egészében, Maros megyének pedig a marosszéki része. A régió összesen 809 000 lakost számlálna, ebből 612 000 magyar és 175 000 román, azaz a magyarság 75,68 százalékot képviselne benne. A tervezett régió mindenben megfelel az EU idevágó ,,szabványának”. /(b. kovács): A politikusok tették dolgukat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

A határon túliakra is kihatnak a Draskovics-csomag megszorító intézkedései- Egymilliárd háromszázkilencvenötmillió forinttal csökkentik a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által előterjesztett megszorító intézkedések értelmében a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat. Az egyik legsúlyosabb megszorítás azonban a Sapientia Egyetemet érinti: 1894 millió forintos költségvetését 380 millió forinttal csökkentik. Az elvonás a Mocsáry Lajos Alapítványt érinti a legsúlyosabban: az 1992-ben létrehozott intézménytől, amely a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentálhigiénés szerveződéseit volt hivatva támogatni, a 2004-es évre eredetileg előirányzott 60 millió forintot az utolsó fillérig megvonták. Az Illyés Közalapítvány (IKA) 2004-re előirányzott 1021,2 milliós keretéből 194,6 millió forintot elvontak. Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az IKA támogatásaiból mégis elvonnának. Az Új Kézfogás Közalapítványtól 134,6 millió, az Apáczai Közalapítványtól 30 millió, a Segítő Jobb Alapítványtól pedig 150 millió forintot vontak meg. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kiadásokat is csökkentik 37,5 millió forinttal. A csángó magyarok kulturális támogatására szánt összeg – amely évek óta évi 100 millió forintot jelent – idén 20,4 millió forinttal csökken. Jó hír ugyanakkor, hogy a költségcsökkentések nem érintik a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági szervezeteket és ernyőszervezeteket, valamint a határon túli magyarok informatikai támogatását. Ez utóbbira idén 300 millió forintot irányoztak elő. Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi titkára elmondta: miután Szabó Vilmostól, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkárától szóban értesült a megvonásokról, kezdeményezte az IKA kuratóriumi ülésének összehívását. „A kuratórium a megvonásokat tovább háríthatja az alkuratóriumi keretekre, a központi stratégiai keretekre, vagy differenciálhat, azaz újragondolhatja bizonyos programok kiírását, illetve átütemezheti a programokat úgy, hogy azok a legkisebb károsodást szenvedjék” – tájékoztatott a lehetőségekről a titkár. Székely István, a központi státusiroda vezetője úgy gondolja, hogy a megvonások ellenére elő tudják teremteni a megfelelő költségeket. Kató Béla, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését felügyelő Sapientia Alapítvány elnöke leszögezte: „teljesen térdre kényszerítik az egyetemet az új költségvetéssel, hiszen azt jelenti: az eddiginél húsz százalékkal kevesebből kell gazdálkodnunk”. „Így például a marosvásárhelyi építkezésünk esetében arányosan leosztva ez azt jelenti, hogy 120 millió forinttal kevesebb jut a campus felépítésére, de ugyanúgy vissza kell fognunk a kutatási programokat is.” Kató Béla elmondta, valószínűleg csökkennek a szakkollégiumokra és az ösztöndíjakra fordítható összegek, egyes programokat pedig beszüntetnek. „Ezek után kétségessé vált, hogy az egyetem egyáltalán képes lesz-e fennmaradni.” A Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: a kimaradó költségvetési pénzek pótlására nemzetközi kampányt szerveznek, melynek során a kárpát-medencei és a tengeren túli magyarság képviselőit szeretnék rávenni, járuljanak hozzá az egyetem fennmaradásához. „Ha a civil szféra nem áll mellénk, az az egyetem végét jelentheti. Ez pedig nem csupán az erdélyi, de az összmagyar társadalom kudarca is lenne” – összegezte a Sapientia Alapítvány elnöke. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatásának csökkenése miatt: „Álláspontunk egyértelmű: nem kellett volna csökkenteni a támogatásokat, hiszen azok nem képeznek akkora tételt, hogy jelentősen befolyásolhatnák a magyar költségvetést, megvonásuk viszont rendkívül nehéz helyzetbe hoz egyes határon túli magyar intézményeket” Markó Béla közölte, az RMDSZ megpróbálja ellensúlyozni a támogatások megvonása nyomán keletkezett hiányt, a kulturális pályázatok támogatására például a Communitas Alapítványon keresztül is biztosítanak összegeket. „Mindent megteszünk, hogy más forrásokat találjunk, és arról sem mondunk le, hogy a határon túliak végül megkapják az eredetileg előirányzott összeget. Ezen összegeket ugyanis nem vonták el véglegesen, csupán zárolták, így elméletileg van arra esély, hogy ismét hozzáférhetővé válnak, ha a pénzügyi helyzet ezt lehetővé teszi” – adott hangot reményeinek Markó. Támogatott intézmények és célok Támogatás a 2004-es költségvetésben (millió ft.) Megvonás (millió ft.) Új Kézfogás Közalapítvány 560,7 134,6 Illyés Közalapítvány 1021,2 194,6 Határon túli magyar felsőoktatás támogatása 1894 362,3 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 1023 64 Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány 200 30 Mocsáry Lajos Alapítvány 60 60 Segítő Jobb Alapítvány 250 150 Határon túli magyar színházak támogatása 100 5 Határon túli csángó magyarok kulturális támogatása 100 20,4 Szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvény kiadásai 1850 37,5 /Balogh Levente: Egymilliárd forinttal kevesebb a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Funar polgármester Stefan cel Mare moldvai fejedelem szobrát akarja felállítani Kolozsváron, annak ellenére, hogy a városi tanács több ízben elvetette javaslatát. A szobrot a Farkas (M. Kogalniceanu) és Egyetem (Universitatii) utca sarkán vagy a Főtér északi részén, a Bánffy-palota és a Szent Mihály-templom között helyeznék el. A szoborállítási bizottság tagjai között szerepel Bartolomeo Anania ortodox és Florentin Crihaineanu görög katolikus püspök, Camil Muresan akadémikus, díszpolgár, Raoul Sorban egyetemi tanár, díszpolgár, Paul Eugen szobrász, díszpolgár, Ioan Sbarciu, a képzőművészeti akadémia rektora, Nicolae Bahnareanu, a IV. erdélyi hadtest parancsnoka és Marcel Bontidean városi rendőrfőparancsnok is. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos felháborodását fejezte ki a polgármesteri hivatal terveivel kapcsolatban. /Kiss Olivér: Tiltakoznak az önkormányzati képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Tele van a sajtó egy része azoknak a közvélemény-kutatásoknak az eredményeivel, amelyeket februárban végeztek Marosvásárhelyen. A Romániai Magyar Szó még nem írt erről, most a lap marosvásárhelyi munkatársa, Máthé Éva tájékoztatott arról, hogy a marosvásárhelyi Natinonal Info Statistics nevű intézet felmérése szerint, ha most lenne az önkormányzati szavazás, akkor 64,5 százalékos arányban Dorin Florea, a jelenlegi polgármester nyerné a marosvásárhelyi választást, Kelemen Atilla, az RMDSZ jelöltje 19 százalékot szerezne meg, és körülbelül 14 százalék azoknak az aránya, akik nem mennének el szavazni vagy nem tudják, hogy kire szavaznának. (Az RMDSZ is végeztetett felmérést, és annak eredménye sem különbözik túlságosan ettől.) A kívülálló számára meghökkentő adatok elemzése arra a következtetésre vezet, hogy Florea a magyarok szavazatai nélkül nem nyerné meg a választást, illetve hogy minden negyedik magyar szavazó rá adná a voksát. Máthé Éva számára – aki 10-12 éve végigül szinte minden városi önkormányzati ülést, és részt vett szinte valamennyi polgármesteri sajtótájékoztatón, az eredmény logikusnak tűnik. Sőt, Dorin Florea sikere részben az RMDSZ-nek köszönhető. Szerinte az RMDSZ következetes, reális, jövőbe mutató parlamenti politikájában gyökerezik Florea sikere. Az újságírónő elismeri: Florea enyhén magyarellenes érzelmű. Nem tette ki a kétnyelvű utcanévtáblákat, és a városban másutt sem sokasodtak a magyar feliratok. Florea durván sértő kijelentésekkel illeti az RMDSZ-es városi tanácsosokat, de ez már a politikai harc része. /Máthé Éva: Frontvárosi aszfaltpolitika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Fey László cikkében hitet tett az RMDSZ emellett és kárhoztatta a vele szembenállókat: egyesek hatalomra törnek, hiúságból, karrierizmusból, egyéni és csoportérdekekből stb. Nem feledkezett meg Tőkés László ostorozásáról sem: paphoz nem illik a politizálás… A történelmi múltról is ítéletet mondott: Trianon a magyar politikai elit hibáinak egyenes következménye. Fey László kifejtette: Meg kell találnunk azt a megoldást, amely a többségi nép számára is pillanatnyilag elfogadható.” /Fey László: Levél egy baráthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 27./

Szentgyörgyi Sándor írásában kiállt az RMDSZ mellett. Kell egy működőképes (jó vagy rossz) képviselet, politikai akarat és a hozzávaló erő, hangsúlyozta. Szerinte ugyanis az RMDSZ teljesitette felvállalt feladatát. /Szentgyörgyi Sándor: Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 27./

Dénes András reagált Szentgyörgyi Sándor írására /„Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés!"/. Ugyanazt a szervezetet más-más szemszögből nézik, de azért vannak alapigazságok. Az RMDSZ megmaradásának kérdését Dénes András az erdélyi magyarság megmaradásának kérdésévé változtatta. Az utóbbi nyolc év kormányzási kalandja után az RMDSZ parlamenti képviselői az erdélyi magyarság érdekeit tették alku tárgyává a bukaresti parlamenti irodákban. Az eddigi erdélyi magyar egypártrendszer után a Magyar Polgári Szövetség az erdélyi magyarság számára is a választás szabadságát teremti meg. /Dénes András: Nyílt levelek Szentgyörgyi Sándornak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 5./ Hasonlóan ellenvéleményt fogalmazott meg Szentgyörgyi Sándor hozzászólásával szemben egy másik írás is. /(V.K.): Te is fiam, Brutus? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 5./ Előzmény: Szentgyörgyi Sándor: Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 27./

A székelyföldi autonómiatervezet nem hajtja a szélsőséges nacionalista erők malmára a vizet – szögezte le február 26-án Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei képviselője, aki elutasította azt a véleményt is, miszerint e tervezet parlamenti előterjesztésének rossz az időzítése. Toró T. Tibor egyike annak a hat RMDSZ-képviselőnek, akinek aláírásával benyújtották a román képviselőházban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott székelyföldi autonómiastatútum-tervezetet. Toró elutasította az RMDSZ parlamenti frakciói által megfogalmazott kifogásokat. Toró – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik alelnöke – úgy látja: a mostani kampányban a román pártok nem a nacionalista kártya kijátszására törekednek, inkább a korrupcióra, a reformok megrekedésére, az igazságszolgáltatás átpolitizálására, a sajtószabadság megsértésére, az emberi jogok helyzetére, a gyermekek jogaira összpontosítják figyelmüket. Az autonómiapolitikát sürgetők mostanra teremtették meg a tervezet megszületésének a feltételeit. Toró tagadta, hogy az RMDSZ az elmúlt években az autonómiáért harcolt volna. /Elutasítják az RMDSZ kifogásait. Toró T. Tibor az autonómiatervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Autonómia – a megvalósítás esélyei Romániában címmel február 27-re konferenciát tartott RMDSZ Szabadelvű Köre Kolozsváron. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felkérésére elkészített autonómiatervezet koordinátoraként tartotta meg előadását Bakk Miklós politológus, a BBTE adjunktusa. Kifejtette: fontos elérni, hogy az autonómia kérdése állandóan jelen legyen a politikai diskurzusban. Bakk szerint a jelenlegi helyzetben magyar–magyar dialógusra lenne szükség Erdélyben, általános magyar–román dialógusra, valamint székelyföldi román–magyar párbeszédre is. Salat Levente politológus, a BBTE docense kifejtette: az autonómiatörekvések több vonatkozásban is kontraproduktívnak bizonyultak. A különböző törekvések a belső megosztottságot tovább fokozták. A másik probléma: a tervezet kidolgozása egyoldalúan történt, a román fél bevonása nélkül ki. Varga Attila RMDSZ-képviselő az autonómiát folyamatnak tekinti, nem pedig ugrásszerű dolognak Varga Attila hangsúlyozta: magyar–magyar, illetve magyar–román politikai-társadalmi párbeszédre van szükség. Kis János, a Budapesti Közép-Európai Egyetem professzora a párbeszéd megindításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Gabriel Andreescu, politológus, emberjogi aktivista rámutatott: az autonómiaformák, akár a területiek is, pozitív megoldásnak bizonyultak a modern Európában, törvényes dolognak számít ezeknek a tervezeteknek a kidolgozása. Felhívta a figyelmet: a magyar közösségen belül súlyos krízishelyzet van, elérte a kritikus küszöböt. Az RMDSZ eddig politikai téren a rációt képviselte, most pedig oda jutott, hogy visszautasítja a politikai versenyképesség gondolatát a közösségen belül. /Köllő Katalin: Az autonómia megvalósításának esélyei. Folyamatos párbeszédre lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Február 26-án Marosvásárhelyen, a Magyar Polgári Szövetség városi szervezetének tisztújító közgyűlésen a leadott 84 érvényes szavazatból 67-et szerzett meg Tőkés András marosvásárhelyi tanár. Tőkés korábban megbízott elnökként vezette a szervezetet. Beszámolójában ismét leszögezte: az MPSZ nem osztja meg az erdélyi magyarságot, hanem annak a megosztottsága, rétegzettsége hívta életre az alternatív szervezetet. Az MPSZ a hazai magyar elégedetlenek egyesülete – mondta – azoké, aki nem értenek egyet az RMDSZ politikájával. A vita során tisztázták, hogy mivel az MPSZ nem párt, hanem egyesület, az RMDSZ-tagok is tagjaivá válhatnak. Döntöttek arról is, hogy a tisztségviselők visszahívhatók legyenek, és legfeljebb két mandátumon keresztül maradhassanak tisztségükben. Tőkés András bejelentette: azt szeretnék, ha ápr. 17-én Marosvásárhelyen a magyar nemzetiségű polgármesterjelöltek megmérkőznének egymással, azaz előválasztás lenne. Remélik, hogy az RMDSZ egyetért majd ezzel a javaslattal, hogy végül egyetlen polgármester jelölt képviselje nyáron a marosvásárhelyi magyarságot. /(Máthé Éva): Előválasztást szeretnének – áprilisban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Február 26-án Marosvásárhelyen Borbély László, az RMDSZ alelnöke bemutatta annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amelyet a szövetség megrendelésére január- februárban a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatok Kutató Központja végzett. Kelemen Atillát, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét a magyar válaszadóknak a 79 százaléka támogatná. A Magyar Polgári Szövetség jelöltje kb. 5 százalékot kapna. Borbély László elmondta: májusban nagyszabású ünnepség keretében szeretnék elnevezni a felújított marosvásárhelyi stadiont Bölöni Lászlóról. Erről már egyeztettek a neves futballistával. Az MPSZ-nek arra a javaslatára, miszerint áprilisban legyen előválasztás Marosvásárhelyen az egyetlen magyar polgármester-jelölt kiválasztása érdekében, Borbély azt mondotta: nem érti, hogy Donáth Adél miként lehet az MPSZ jelöltje, hiszen például a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatótanácsában az RMDSZ-t képviseli. /(Máthé Éva): Közvélemény-kutatások kora. Stadion Bölöni Lászlóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán február 27-én szerveztek oktatáspolitikai fórumot „Felsőfokú képzés a Székelyföldön: tények és trendek” címmel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott: magyar nyelven tanuló egyetemi hallgatók száma az 1991–1992-es tanévben regisztrált 500-ról mára tízezerre nőtt. Ez még mindig nem elegendő, hiszen a BBTE-en is létre kell jönnie a két magyar fakultásnak. Verestóy Attila szenátor az egyetemek finanszírozására tért ki előadásában, rámutatva arra, hogy a visszaszerzett közösségi vagyonból az egyetemeket, egyetemistákat, a magyar tudományos életet is lehet támogatni. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a napokban történt magyar állami költségvetés módosítására, ennek erdélyi kihatására is kitért előadásában, az eredeti tervekkel ellentétben a 1,894 milliárd forintos támogatás 1,531 milliárd forintra csökkent a Sapientia Egyetem esetében, amely 234 milliárd lejt jelent. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja úgy fogalmazott, szeretné, ha nem támogatásnak neveznék a magyar tudományba fektetett összeget, hanem a magyar nemzetért tett kötelességként fognák fel az illetékesek, hiszen ez nem segélynyújtás, hanem szakszerű beruházás. Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora kifejtette: a költségvetés módosítása alapjaiban érintette az egyetemet, hiszen nem tudják megvalósítani a tervezett programot. /(Daczó Dénes): A magyar költségvetés csökkentése alapjaiban érinti a Sapientia Egyetemet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Nyilvánosságra hozták az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit. A marosvásárhelyi választópolgárok 56 százaléka szavazna az RMDSZ-re, a magyar lakosság esetében az RMDSZ-t választók aránya 94 százalékos – jelentette ki az RMDSZ Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján Borbély László képviselő. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje a voksok 51 százalékát tudhatja magáénak. A képviselő szerint a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a magyarok 1,6 százaléka szavazna Dorin Florea jelenlegi polgármesterre, mintegy 6 százaléka pedig az MPSZ jelöltjére. A felmérés szerint a parlamenti választásokon az RMDSZ 54 százalékos eredményt érne el. /Kelemenre szavaznának a marosvásárhelyiek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A héten átalakítják a Nastase-kabinetet. A kormányfő miniszterelnök-helyettesi hatáskört betöltő három államminisztert nevez ki csapatába. Adrian Nastase febrár 28-án közölte a kiszemelt három államminiszter nevét: a kormányátszervezés után Dan Ioan Popescu ipari és kereskedelmi minisztert, Ioan Rus közigazgatási és belügyminisztert, valamint Ioan Talpes tábornokot, az államfő védelmi és nemzetbiztonsági tanácsosát nevezi ki államminiszternek. Dan Ioan Popescu a gazdasági, Ioan Rus a szociális és közigazgatási területeket irányítja majd, Ioan Talpes pedig az európai integrációval és az igazságüggyel foglalkozik – jelentette be Nastase. A kormány átszervezéséről szóló törvényt kormánypárti és RMDSZ-többséggel fogadta el a parlament. /Tábornok az egyik kormányfő-helyettes. Adrian Nastase megnevezte a három államminisztert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Február 28-án Erdélybe látogatott Lamperth Mónika belügyminiszter, aki az erdélyi magyarság politikai vezetőivel találkozott, és előadást tartott Magyarkapuson az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány által közigazgatásban dolgozó szakemberek részére szervezett tanfolyamon. A belügyminiszter közölte: a magyar kormány eddig is támogatta és a jövőben is támogatja, hogy Románia mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Lamperth Mónika Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőségével. A belügyminiszter emlékeztetett: Magyarország és Románia egyaránt kihirdette az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, amely szerint a helyi önkormányzatok jogosultak együttműködni más államokban működő önkormányzatokkal. Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadásában Románia európai integrációjának kérdését boncolgatta. Az integráció a határok leomlását, a romániai magyarság és az anyaország egymáshoz való közeledését segíti elő. A sajtótájékoztatón a belügyi tárca vezetője elmondta: Magyarország azt szeretné, ha európai uniós csatlakozása nyomán nem alakulna ki valamiféle „új függöny”. Románia és Magyarország között további együttműködési megállapodásokat készítenek elő. Közölte: április 27-én és 28-án találkozik román kollégájával, akivel határforgalmi egyezményt ír alá Bukarestben. Ez várhatóan tartalmazni fogja a Székelyhíd–Létavértes határátkelőhely megnyitásának tervét is. Lamperth Mónika ezután Nagyváradra utazott, ahol megbeszélést folytatott az ottani RMDSZ-székházban. /B. T.: Magyarország nem szeretne "új függönyt". Erdélybe látogatott Lamperth Mónika magyar belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Feltartóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határőrei február 28-án hajnalban. Szemtanú elmondása szerint hajnali fél négykor Bayer Zsoltot a határátkelő hely román oldalán a határőrök feltartóztatták és közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ő számítógépes tilalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekről készült. Székelyudvarhelyi forrásból az MTI úgy értesült, hogy Bayer Zsolt magánlátogatásra érkezett volna Romániába, ahol ismerőseivel, barátaival akart találkozni. – Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére – szögezte febr. 28-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban, miszerint Bayer Zsolt újságírót a román határőrség nem engedte belépni az országba. Lamperth Mónika belügyminiszter Magyarkapuson közölte, nem tud érdemben nyilatkozni a hivatalos helyen meg nem erősített hírrel kapcsolatban, előbb alaposan kell tájékozódnia. Az újságírói kérdés elhangzásakor román hivatalos részről még nem erősítették meg a hírt Bayer Zsolt feltartóztatásáról. Markó Béla az újságíróknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetről, ezért tájékoztatást kért a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a vezetőitől. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják majd a magyarok politikai szervezetét. Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. /Bayer Zsoltot feltartóztatták a román határon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./ Az, hogy Bayer Zsolt kitiltását Tőkés Lászlótól Markó Béláig és Smaranda Enachéig politikai érzelmeitől függetlenül mindenki elítéli, annak a jele, hogy az alapvető szabadságok és a méltányos eljárások tekintetében immár létezik valami egyetértés-minimum, írta Bakk Milklós. Azonban Bayer Zsolt kitiltása a szerző autonómiával kapcsolatos állásfoglalására vezethető vissza, ez a román politikai elit gondolkodásmódjának változatlanságát mutatja. A kilencvenes évek elején Romániából kitiltott Eva Maria Barki és Doru Braia szintén az autonómia kulcsszavával vétett az ellen, amit nemrégiben Adrian Nastase a „románok sértegetésének” nevezett. Minderre akkor kerül sor, amikor Adrian Nastase kormánya az uniós tárgyalások felügyeletét egy titkosszolgálati múlttal rendelkező államminiszterre bízza. /Bakk Miklós: Egy kitiltás olvasata. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Bíró Rozália személyében megválasztotta polgármesterjelöltjét az RMDSZ nagyváradi szervezete. A jelenlegi alpolgármester asszony jelölését a küldöttek 96,7 százaléka támogatta. Hozzászólásaikban többen – Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ alelnöke, Kiss Sándor választmányi elnök, Pete István szenátor, Jakabffy László, önkormányzati igazgató, Varga Gábor államtitkár, egykori területi elnök és Lakatos Péter jelenlegi területi elnök – kivétel nélkül elismeréssel szóltak Bíró Rozália önkormányzati munkájáról. Lakatos Péter kijelentette, Szilágyi Zsolt képviselőnek, a Magyar Polgári Szövetség jelöltjének is ott lett volna a helye a jelölőgyűlésen, ám mivel nem jelent meg, nem vállalta a nyílt megmérettetést, utólagos egyezkedéseknek nincs helye. Szilágyi Zsolt bejelentette, hogy indul az MPSZ színeiben a polgármesteri címért. /Pengő Zoltán: Bíró Rozália az RMDSZ nagyváradi jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Mind a tíz Kolozs megyei RMDSZ-es megyei tanácsos négyéves tevékenységét pozitívan értékelte a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 28-i ülésén. A küldöttek elfogadták Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet városi tanácsosok beszámolóit is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete májusban nagyszabású értekezletet szervez, amelynek fő témája az autonómia kérdése – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A rendezvényre meghívnák azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselőit is, akik már az autonómia különböző formáival rendelkeznek Európában. A megyei elnök felkérte az RMDSZ platformjait, hogy az elkövetkezőkben a Szabadelvű Körhöz hasonló értekezleteket szervezzenek az autonómia kérdéskörének minél alaposabb megismerése érdekében. Három kolozsvári városi tanácsos – Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet – négyéves tevékenységét a testület korábban nem fogadta el. A három tanácsos óvást emelt a döntés ellen. Az MKT mostani ülésén ismét meghallgatta az érintett tanácsosokat, akiknek a tevékenységét végül az MKT titkos szavazás útján elfogadta. Ezután következett az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosainak a meghallgatása és tevékenységüknek kiértékelése volt. A jelenlévők Kerekes Sándor, Bitay Levente, Böjte Dániel (Alsó-Aranyosvidék tájegység), Buchwald Péter, Lakatos András (Kalotaszeg), Molnár Géza, Pálfi Zoltán, Pethő Zsigmond, Székely István (Torda-Aranyos), Váncsa Pál (Szamosmente) beszámolóit hallgathatták meg. Az MKT szintén titkos szavazással elfogadta mind a tíz megyei tanácsos tevékenységét. /Papp Annamária: Sikeresen vizsgáztak a városi és megyei tanácsosok. Következik a jelöltállítás és a rangsorolás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Megvolt az RMDSZ nagy port felvert kongresszusa. Az RMDSZ háza táján mindent rendbe tettek: akit ki kellett rúgni, kirúgták, akit újra kellett választani újraválasztották. De ebből a magyarságnak semmi haszna nem volt, így foglalta össze éves kiértékelőjét Molnár István, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség alelnöke febr. 27-én Szovátán, az RMSZSZ helyi szervezetének alakuló ülésén. Kiss Kálmán elnök bejelentette, hogy febr. 12-én hivatalosan bejegyezték a szövetséget, egyúttal azt is, hogy bemutatják a szovátai helyi tanácsosi listájukat, amelyen "olyan emberek vannak, akik a közösségi érdekeket az egyéni érdekek elé helyezik, ami az RMDSZ-nek nem sikerült". Két helyi tanácsos, Moldvai Balázs és Tóth Károly beszámolt az elmúlt időszakról. Előbbi szerint az RMDSZ-tanácsosok "Markó utasításai alapján végezték a feladatukat", így ők sokat nem értek el. Nyílt szavazással választották meg a szövetség vezetőit. Elnök: Tóth Károly, alelnök: Moldvai Balázs. /Mózes Edith: Alakuló ülést tartott Szovátán a Szabadelvű Szövetség. "Sokat harcoltunk a jelenlegi RMDSZ- vezetéssel". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./ Kiss Kálmán rejtélyes alakulata mindig a választások előtt tűnik fel.

Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között tárgyalások folynak az esetleges új protokollum megkötéséről. Borbély László képviselő adott tájékoztatást: hetente találkoznak az SZDP-vel. Az RMDSZ várja, hogy az SZPD lépj a két kérdésben (a magyar karok és a Szabadság-szobor). Megvan a politikai akarat a kormányhatározat meghozatalára a két kart illetően. /Köllő Katalin: Tárgyalnak az új protokollumról. Borbély: az SZDP térfelén a labda. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Országos felmérésekkel nagyon nehéz korrekt képet kapni az RMDSZ-ről, szögezte le Markó Béla szövetségi elnök. "Az országos szintű közvélemény-kutatások esetében igen kicsi a magyar nemzetiségű megkérdezettek száma, ezért az RMDSZ-szel kapcsolatos eredmények esetében jóval nagyobb a hibalehetőség", nyilatkozta Markó Béla a legutóbbi IMAS-felmérés kapcsán. Az IMAS szerint az SZDP-re a biztos szavazók 36,8 százaléka voksolna a parlamenti választásokon. A második helyen az NLP–DP szövetség áll 20,8 százalékkal, majd következik az NRP 7,5 százalékkal, az RMDSZ 2,8 százalékkal, az RHP 1,9 százalékkal, a KDNPP 1,1 százalékkal, az Új Generáció Pártja 0,9 százalékkal és más pártok 0,6 százalékkal. A megkérdezettek 8,6 százaléka nem szavazna. Markó elmondta: az utóbbi időszakban végzett felmérések szerint az RMDSZ 4 százalékos, 4 százalék alatti vagy 6 százalékos támogatottságnak örvend, a választóközönség bizalma kapcsán igen nagy különbségek vannak. /Markó Béla optimista. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Csökkentik az anyaországon kívül élő magyaroknak szánt támogatás összegét: a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta megszorító intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kisebb az összeg, amelyet a határon túli magyarok különféle támogatási formáira szántak. Eszerint kevesebb jut az Illyés Közalapítványnak, az Apáczai Közalapítványnak és az Új Kézfogás Közalapítványnak is, a legnehezebb helyzetbe azonban mégis a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) került: a 380 millió forintos visszavonás az intézmény puszta létét veszélyezteti. Dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora elmondta: az intézményt teljesen váratlanul érte a magyar kormány döntése, amely megkérdőjelezi a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem működését. Át kell hogy gondolni az egyetemépítési tervet, beleértve a marosvásárhelyi campus építési ütemét. Új szakok indítására nem is gondolhatnak, de a régieknek sem tudják majd biztosítani a működést. Több oktatóra is szükség van, tehát a fizetéseket is növelni kell. Amennyiben nem tudják biztosítani a szükséges feltételeket, akkor nem teljesülnek az akkreditációs bizottság által kijelölt kötelező feltételek sem. Amennyiben nem teljesítik az előírt feltételeket, akkor visszavonják az illető szak működési engedélyét. Ugyanebben a helyzetben van a Partiumi Keresztény Egyetem. Korábban Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Transindex internetes portálnak felháborodását fejezte ki az intézkedés miatt, és kijelentette, hogy ebben az esetben lemond tisztségéről. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azonban úgy értékelte: nem történt tragédia, inkább örülni kell annak, hogy az oktatási-nevelési támogatásra szánt összeget nem kurtították meg. /(sbá): Veszélyben a Sapientia – EMTE léte. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Márc. 1-jén másfél órás megbeszélést tartott a sajtó nyilvánossága előtt Medgyessy Péter magyar kormányfő és Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke. A találkozón a határon túli magyarok támogatásáról és az autonómiáról is szó esett. A találkozót kezdeményező miniszterelnök Orbán Viktornak a helyszínen indítványozta a nyilvános megbeszélést, aki ezt elfogadta. A megbeszélésen a felek egyetértettek abban: „összefogásra szükség van”, és a leendő európai parlamenti képviselőknek közösen kell majd munkálkodniuk. Orbán Viktor konkrét javaslatai közül megegyeztek a határon túli magyaroknak járó családtámogatás ügyében: a kormányfő igennel válaszolt a Fidesz-elnök kérdésére, miszerint akkor is kifizetik-e a támogatást, ha az eléri a 3,5 milliárd forintot. Orbán Viktor a határon túli magyarság érdekében azt javasolta még, hogy a Sapientia Egyetem kapja meg a teljes költségvetési támogatást, illetve azt, hogy mondják ki: a székelyföldi autonómia reális kérdés. Medgyessy Péter válasza: „Ha nekünk a magyar lakosság felé szigorú, megtakarító, megszorító törekvést kell megfogalmaznunk, akkor ez bizony érinti a Sapientia Egyetemet is”. Medgyessy Péter közölte: az autonómia kérdésében Markó Bélának, az RMDSZ elnökének véleményével ért egyet, aki szerint az autonómiának sok fajtája van, ezen belül kell megkapnia a lehetőséget az erdélyi magyarságnak. A miniszterelnök felvetésére Orbán Viktor elmondta, nem zárkóznak el egy erdélyi televízió létrehozásától, de meg kell vizsgálni, az milyen hatással lenne az anyagi nehézségekkel küzdő Duna Tv működésére. Mint mondta, a kérdés az, hogy „a Duna Tv-t akarjuk működőképes állapotban tartani, fejleszteni, vagy egy új tévével akarunk kísérletezni”. – A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megkezdheti az aláírások gyűjtését a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásáért, mivel az Alkotmánybíróság (AB) megfelelőnek találta az aláírásgyűjtő ívre tervezett kérdést. „A tervezett népszavazás kérdése szerint arra kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják” – áll a közleményben. Patrubány Miklós elnök az MVSZ febr. 15-ei kolozsvári elnökségi ülésén azt mondta, hogy a magyar államnak alanyi jogon kellene biztosítania a kettős állampolgárság jogát a határon túl élő magyaroknak. /B. L.: Fizetik a határon túli családtámogatást. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Márc. 1-jén új vezetőséget választott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. Az egyetem új rektora Nicolae Bocsan történész lett. Andrei Marga egykori rektor továbbra is a vezetőség tagja maradt, mivel az akadémiai tanács elnökévé választották. Salat Levente politológus és Nagy László fizikus lett a két új rektor-helyettes, míg az akadémiai tanács alelnöki tisztségét Szamosközi István professzor tölti be. Salat Levente az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezség értelmében létrehozandó magyar karok ötletét nem támogatja, mivel az a szakértők feje fölött jött létre. Salat szerint a magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében Salat az önálló magyar struktúra megteremtését csak abban az esetben látja megvalósíthatónak a közeljövőben, ha valaki nagyon rövid időn belül elkészíti ezt a tanulmányt, és kiderül, hogy ez a legszerencsésebb megoldás a BBTE-n zajló magyar oktatás intézményi struktúrájának korszerűsítésére. /Borbély Tamás: Margáék győztek a BBTE vezetőségi választásán. A magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Febr. 27-én oktatáspolitikai fórumot tartottak Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományok Intézete szervezésében egyetemi tanárok, politikusok, társadalomkutatók és önkormányzati vezetők részvételével. – A székelyföldi felsőoktatás akkor tesz eleget a kihívásoknak, ha a régiófejlesztés motorjává válik, a gazdasági fejlődést kiszolgáló korszerű erőforrássá – hangzott el Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnökének összegző beszédében. Lányi Szabolcs, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karok dékánja ismertette, hogy míg a fejlett európai országokban a tudományba való – egy főre jutó – befektetés eléri a 300 eurót, s ez az arány Magyarországon is 80 körül van, Romániában fejenként mindössze 3,5 euró körül mozog. A 2004/05-ös tanévben Románia is áttér a bolognai egyezménybe foglaltakra, ennek értelmében az egyetemi képzés három szakaszból áll: a három, esetenként négy évet tartó bachelor képezi a legalsó szintet, amely be kell fogadja a középiskolát végzett fiatalok szinte 100 százalékát, ezt a fokot követi a mesterképzés, majd a doktorátus. A bolognai program másik következménye az egyetemek összevonása, az úgynevezett konzorciumok kialakítása. Hogyan ültethető életbe mindez a Babes-Bolyai Egyetemen működő magyar szakokon (50), amelyek közül mindössze 6-8 esetében folyik mesterképzés – tette fel e kérdést Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, aki szerint, ahol nincs meg a továbbtanulás lehetősége, az új szerkezeti felépítés bevezetése a szakok "degradálódásához vezethet". És mi lesz a Sapientia 16 szakán, amelyek ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek? A Babes-Bolyai Egyetem magyar oktatói négy éve készen vannak az új tagozat működtetésére, ezt lebontani a rektor szerint nagy bűn lenne. Amit a román állam költségvetéséből meg lehet oldani, azt fenn kell tartani. A többi kar esetében egy szaktestületnek kellene felmérni a szükségleteket és megszüntetni a párhuzamosságokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalát képviselő Bálint-Pataki József bejelentette, miszerint a magyar állam a tervezettnél az idén 362 millió forinttal kevesebb támogatást nyújt az erdélyi magyar felsőoktatás számára, azaz az 1894 millió helyett 1531 millió forintot. – Ne várjunk mindent másoktól, központi szervektől, kormánytól – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Kötő József hangsúlyozta: el kell érni, hogy állami támogatásban részesüljenek mindazok a felsőoktatási intézmények, amelyek átvállalnak az állam kötelezettségeiből, amit a Sapientia megtesz. /Bodolai Gyöngyi: Kevesebb pénz, jobb stratégia, nagyobb összehangoltság, versenyképes tudás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Valószínűleg megsértette a 2002/194-es számú, az idegenek romániai tartózkodására vonatkozó jogszabály előírásait – mondta márc. 1-jén Ionela Roman, a román határőrség országos főfelügyelőségének szóvivője a Bayer Zsolt publicista kitiltására vonatkozó kérdésre. Az MTI közbevetésére, amely szerint az idézett román törvény előírja, hogy a feltartóztatott személlyel a határőrségnek helyben kell közölnie a beléptetés megtagadásának indokát, a szóvivő azt mondta: meglehet, valóban azt közölték az illetővel, hogy törvényes tilalom miatt nem léphet be az országba. A szóvivő szerint nem a határőrségnek, hanem a külföldiekkel foglalkozó román hatóságnak kell közölnie az érintettel a tilalom okát. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha ennek a hatóságnak nincs képviselője a határátkelőhelyeken, a szóvivő nem tudott mit válaszolni. Megismételte, hogy a határőrök törvényesen jártak el. Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője ismertette a sürgősségi kormányrendeletet vonatkozó cikkelyeit. Ennek értelmében azok ellen az idegenek ellen léptetnek életbe belépési tilalmat, akiket nem kívánatos személynek nyilvánítottak, akik a nemzetvédelem, a nemzetbiztonság, az ország rendje vagy közerkölcse ellen vétettek, vétenek, vagy alapos gyanúja van annak, hogy véteni fognak. Ezt írásban kell közölni az érintettel, amikor a határhoz ért. Ezt viszont nem tették meg – mondta el Kerekes Károly. Kerekes Károly úgy tudja: a nem kívánatos személy elleni belépési tilalom elrendelése a belügyminiszter hatásköre. Bayer Zsolt közölte, nem követett el sem bűncselekményt, nincs ok arra, hogy kitiltsák az országból. Bayer levélben fordult a budapesti román nagykövethez, kérve: tájékoztassa arról, mi volt az indoka kiutasításának. Szándékában áll továbbá minden létező nemzetközi fórumhoz fordulni, végső esetben pedig a strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz. /P. A. M.: Jogos volt Bayer kitiltása a román hatóságok szerint. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./