Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. február 5.
Nem véletlen, hogy az RMDSZ állatszakit jelöl Marosvásárhely polgármesteri székébe, hisz közismert, hogy önök a magyar szavazópolgárokat eddig is csak urnákhoz terelendő birkáknak tekintették – így kezdi Kelemen Atillához címzett nyílt levelét Kiss Kálmán, a Magyarok Szabad Szövetségének országos elnöke. A zsebpártnak számító csoportosulás vezetője az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Kelemen Atilla állatorvosi szakképesítésére célzott. Ezelőtt három és fél évvel a szabaddemokraták Marosvásárhelyen saját polgármesterjelöltet indítottak, aki alig szerzett néhány száz voksot, de így megfosztotta Fodor Imrét attól, hogy polgármester lehessen. Kiss Kálmán tagadta, hogy a munkahelyét a polgármestertől kapta volna ajándékba. „Meghirdetett versenyvizsgán vettem részt, melyet háromtagú bizottság bírált el. Közülük ketten magyarok voltak, ráadásul RMDSZ-tagok” – mondta. Kiss Kálmán. /Szucher Ervin: Tornatanár vs. Állatorvos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Tibori Szabó Zoltánnal szállt vitába Orbán Zoltán /Budapest/, kifejtve, hogy az újságíró legutóbbi cikkében /Dudások és a csárda esete, Szabadság, febr. 3./ és más írásaiban is gyakran megfogalmazódott indirekt módon: aki nincs velünk, az ellenünk, mármint az RMDSZ ellen, és aki az RMDSZ ellen van, az csak rosszat akarhat az erdélyi magyarságnak, mint például "a FIDESZ mintára szervezett különböző polgári körök és egyesületek tömörülésével létrejött erdélyi Magyar Polgári Szövetség". Orbán Zoltán hozzátette, semmi baja az RMDSZ-szel. Tibori és a hozzá hasonlók felelőssége az, hogy nem alternatívaként, hanem ellenségként tekintenek minden új szerveződésre. /Orbán Zoltán, (Budapest): Heti válasz Tibori Szabó Zoltán cikkére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A legmagasabb rendű kisebbségi jog – s a romániai magyarság álma – az autonómia. A Székely Nemzeti Tanács autonómia-tervezete vihart aratott, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont az autonómia ügyében a kis lépések politikáját képviseli. Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) alkotmányellenesnek tartotta a Székelyföld területi autonómiáját érintő törvénytervezetet. A döntést Ion Iliescu államfő elnökletével hozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az autonómia-tervezettel a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor "nagy politikai baklövésnek" nevezte, hogy a statútum ügyét az LVT tárgyalta. Kovács László külügyminiszter közölte, hogy a kormány nem támogat egységbontó tervet. /Király Ernő, MTI-Press: Az autonómia és a párhuzamos nemzetépítés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
A marosvásárhelyi költségvetésről, valamint az RMDSZ két megyei tanácsosának (Tőkés András és Berekméri Sándor) lemondásáról dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kifejtette, sajnálta, hogy a két tanácsos lemondásával fejeződik be a négyéves választási ciklus, de furcsállotta, hogy nem léptek ki az RMDSZ-ből. /Sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 6.
Csalódást jelent számomra az, ahogyan az Európai Unió egyik-másik bürokratája viszonyul az észak-erdélyi autópálya kérdéséhez – jelentette ki a Krónikának Markó Béla. Az RMDSZ-elnök szerint az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy a sztráda a magyar közösség által lakott területeken haladjon át. /Salamon Márton László: Markó Béla csalódott az „európai uniós bürokratákban”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke kiállt az RMDSZ mellett és elítélte, hogy a Magyar Polgári Szövetség megbontja magyarság egységét. Az MPSZ egységbontó törekvése addig fajult, hogy bevallják: nem óhajtják a magyarság parlamenti képviseletének a megvalósítását. Kelemen Kálmán szerint „2004-ben ez több mint cinizmus, ez halálos bűn. Ez ugyanis nem más, mint a magyarság érdekei ellen történő szervezkedés, autonómiák és más hangzatos jelmondatok öltözékébe bújtatva.” /Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke az MPSZ-ről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
Továbbra sincs előrelépés az önálló magyar karok ügyében. Az oktatási minisztérium államtitkára február 5-én Kolozsváron közölte, hogy a szaktárca csak akkor alakítja ki saját álláspontját az önálló magyar karokkal kapcsolatban, miután a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa eldönti, hogy ez jót tesz-e az intézmény működésének, vagy sem. Kása Zoltán, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes úgy vélte: a minisztérium ingadozása annak tulajdonítható, hogy egyrészt a román kormánypártban is sokan ellenzik a karok létrehozását, másrészt idén Romániában parlamenti választásokat tartanak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke november közepén úgy fogalmazott: lényegbe vágóan befolyásolja a szövetség és a kormánypárt együttműködését egyebek között a BBTE-n létesítendő két önálló magyar kar. /Borbély Tamás: Továbbra sincs elmozdulás a magyar karok ügyében. A választások egyre csökkentik a sikeres megoldást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Boros János, Kolozsvár alpolgármestere a vele készült interjúban kifejtette, a legfontosabb a jelenlegi polgármester leváltása. Jelenleg úgy tűnik, hogy nem lesz egységes jelölt. Ilyen esetben az RMDSZ-nek is indítania kellene jelöltet, Boros szerint szükséges lenne közvélemény-kutatást végezni annak érdekében, hogy kiderüljön: ki a legnépszerűbb politikus, kinek sikerülne kiütni a ringből a város jelenlegi vezetőjét. Amennyiben az RMDSZ úgy döntene, Boros vállalná a polgármester-jelöltséget. /Kiss Olivér: Szó sem lehet két magyar jelöltről. Interjú Boros János alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
A napokban a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet két alelnöke, György Sándor politikai alelnök és Bereczky Szilárd ifjúsági alelnök benyújtották lemondásukat az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Lemondásukat azzal indokolták, hogy nem értenek egyet a jelenlegi elnök vezetési módszereivel, aki mindenről egyedül dönt, megválasztása óta még egyszer sem hívott össze elnökségi ülést, s a március 28-i RMDSZ előválasztás dátumáról sem tájékoztatta az elnökséget és a választmányt. „Lemondásunkkal tiltakozunk a dr. Garda Dezső parlamenti képviselő úr ellen indított lejáratási kampánysorozat ellen (Új Kelet, Fény Televízió) – nyilatkozták –, amelyből világosan látszik, hogy a helyi, de főleg a területi RMDSZ vezetőségének hallgatólagos beleegyezésével, sőt, támogatásával történik. Megkérdőjelezni a képviselő úr magyarság iránti érzelmeit? Ez felháborító! Mit tett a képviselő úr a székelyföldiekért? Szeretnénk, ha minden jelenlegi RMDSZ-tisztségviselő annyit tenne mint ő!" György Sándor a 90-es években városi elnökségi tisztséget is ellátott, s egykori állomásfőnökként a nevéhez fűződik az első magyar helységnévtábla kitétele az országban. /(Gál Éva Emese): Lemondott két RMDSZ-es alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
Tibori Szabó Zoltán elutasítóan válaszolt az előző napon napvilágot látott hozzászólásra: „Orbán Zoltán Budapestről bértollnoknak nevez (Heti Válasz, Szabadság, 2004. február 5.) amiatt, hogy az RMDSZ egységének a megőrzése mellett foglaltam álláspontot.” Tibori elképedve írta, hogy ha jól értette, le is kommunistázta őt a hozzászóló. Ezután Tibori felidézte gróf Teleki Bélát, aki 1941–1944 között magyar országgyűlési képviselő volt, és ő is úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarságot eredményesen csakis egyetlen párt képviselheti. Az erdélyi magyarság politikai egységét egyébként 1990 után is minden magyar kormány érdekének tekintette, érvelt tovább a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Politikai egységünk tegnap és ma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Ha a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) saját listákkal indul a helyhatósági választásokon, a román demokrata-liberális ellenzéki szövetség (PNL-PD) kész támogatni a magyar többségű Kovászna megyében több helyen is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit – erősítette meg Petre Strachinaru, a szövetség szóvivője. /Választások. A román ellenzéki pártok Kovásznában készek az RMDSZ-t támogatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./
2004. február 6.
Az erdélyi magyarság egyetlen jogképviseleti és érdekvédelmi szervezete az RMDSZ. Jól-rosszul, de tizennégy esztendőn keresztül szolgálta ügyünket, olykor nem kis áldozatok árán. Bitay Ödön felháborodottan visszautasította, hogy az RMDSZ-en kívül szervezetek autonómiastatútumuk parlamentben történő előterjesztésére az RMDSZ-es honatyákat kértek fel. Terjesszék be ők maguk, ajánlotta Bitay. Ezeket az új szervezetek személyes érdekek vezérlik. Szász Jenő például Verestóy Attila ellen acsarkodik. Tőkés László szélmalomharcot folytat Markóék ellen, mert – Bitay szerint – az elnöki titulusra áhítozik. „Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt talán elégtelen parlamenti előmenetelük miatt orroltak meg orrolnak folyamatosan a frakció vezetőire, holott maguk majdnem semmit nem tettek annak kiérdemeléséért!?! „ – írta Bitay. A széthúzás vert ki bennünket a politikai hatalomból a két világháború között is. ,,Magyarok, tartsunk szét!” – ezt kívánják elérni. /Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum: Magyarok, tartsunk szét! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
Vita folyik a Bányavidéki Új Szóban a Nagybányára tervezett új napilapról. Pál Teréz visszautasította, hogy közreműködött volna a magyarság megosztásában, ehelyett a Teleki Magyar Házban a különböző klubtevékenységeket szervezte. /(Pál Teréz): Érdekvédelmi „iromány"/ A Szatmári Friss Újság kiadója tisztázta, hogy egy új napilap beindításnak semmiképpen nem lehet célja a Bányavidéki Új Szó hetilap megszüntetése. / A Bányavidéki Új Szó „beszüntetése" nem feltétel!!/ Farkas E. Zoltán kiállt a több hozzászólásban vitatott megállapítása mellett: „az RMDSZ nem SAJÁT MAGÁNAK akar lapot, hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat” közölni. A Teleki Magyar Ház politikamentes tevékenységre kötelezte el magát a Ház. Farkas E. Zoltán szerint viszont földalatti tevékenység és aknamunka a Reform Tömörülés, a nagybányai Polgári Kör tevékenysége. /Farkas E. Zoltán: Egy szintén tisztességtelen magyar tisztázó viszontválasza/ Varga Károly visszautasította Farkas E. Zoltán minősítését. Az RMDSZ egyik korifeusa, amely úton-útfélen „megosztással" vádolja a másként gondolkodókat, most tisztességes, és értelemszerűen tisztességtelen magyarokra osztja nemzettársait. „Aki felemeli a kezét a Markó Béla újraválasztására tett javaslatkor, az kap pénzt az egyháznak megítélt keretösszegből, aki nem, dörzsölje a szemét, hogy ilyen is megeshet.” „Aki bátorkodik lapjában az "érdekvédelmi szervezetünket" bíráló cikkeket lehozni, az hiába pályázik a Communitas Alapítványnál. (lásd: Erdélyi Napló). Aki hajlandó a balliberális irányzatot felvállalni, az lapot indíthat. (lásd: Erdélyi Riport) /Varga Károly: Hatalmi arrogancia. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 6./
2004. február 7.
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet vitatta Tibori Szabó Zoltán Dudások és a csárda esete /Szabadság, febr. 3./ című cikkének hangnemét. Tőkés Erzsébet RMDSZ-tag, szavazáskor a tulipánra szavaz. Tibori azt írta: "Kevés remény van arra, hogy csárdájában a püspök a második dudást megtűrje, annak viszont még kisebb az esélye, hogy »az erdélyi magyarság tiszteletbeli elnöke« másoddudási állást vállalna éppen abban a mulatóban, amelyet egyházi súlyával, politikai befolyásával és az RMDSZ elleni sokéves aknamunkájával ő maga grundolt össze." Vajon nem fordítva van: a püspöknek éppen múltja miatt van súlya. Úgy látszik, hogy személyes ambícióból, aknamunkával össze lehet grundolni magyar egyetemet, iskolát, bennlakást, sajtóházat és még sok mindent, ahogy Tőkés László tette. Azonban azok, „akik a maradék népszabadságot is feláldozzák, az ön dudáján újból rosszemlékű mozgalmi nótákat fújnak.” /Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet: Melyik csárda, milyen nóta, ki fújja? Kérdések Tibori Szabó Zoltán 2004. február 3-án megjelent Dudások és a csárda esete című cikkének elolvasása után. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 7.
Ha a magyar kormány nem felejtette volna el az elmúlt tanévben kiosztani a státustörvény értelmében a határon túli magyar családoknak járó nevelési-oktatási támogatást; ha éppen a helyhatósági és parlamenti választások évében az RMDSZ nem telepedett volna rá az egy év alatt jól bejáratott státusirodákra, és alapítványa révén nem kaparintotta volna meg a pályázatok begyűjtésének és a támogatások szétosztásának lehetőségét, ha a 2003/2004-es tanévre kifizetendő összegeket nem szeptember 1-jéig, tanévzárás után közel három hónappal juttatnák el a jogosultakhoz, akkor jobban örülnének, hogy most már az egygyermekes magyar családok is részesülnek a támogatásban, és egyetemistáink is kapnak egy szakkönyvre való (2800 forintos) zsebpénzt, írta Fekete Réka. A jelen tanévben 143 287 diák tanul magyarul, és tizenötezer magyar egyetemista tanul részben vagy egészben anyanyelvén. A 2002-es népszámlálási adatokból kitűnik szerint a magyar gyermekek száma 246 523 (a magyar lakosság 17,2 százaléka, míg ugyanez a korosztály országos viszonylatban 22 százalék körüli). Ha ebből kivonjuk a közel 30 ezer öt- és hatéves óvodást, akkor 216 ezerre tehető az iskoláskorú magyar gyermekek száma, ami 73 000-rel több, mint ahányan anyanyelvükön végzik az iskolát. Nagyon sokan lemorzsolódnak az általános iskola után, és nagyon sokan román iskolában tanulnak. /Fekete Réka: Forintos hiányérzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2004. február 7.
Bakk Miklós tanulmányában leszögezte: alapvető stratégiai hiba volt, hogy a magyarság 1989 decemberében szerepet kapó vezetői nem az autonómiakérdés napirendre tűzésével jelenítették meg az erdélyi magyarság igényeit. Az RMDSZ kétségtelenül hozott eredményeket, nem alaptalanul hivatkozik ezekre. Megteremtette a kisebbségi kultúrák támogatásának intézményrendszerét: iskolák, intézmények létesültek, lapok, kiadványok jelentek meg, sőt a kisebbségi nyelvhasználat valamiféle kvázi-hivatalosítása is elkezdődött. Azonban a „román modellnek” van két sajátos vonása. Az egyiket „stratégiai határozatlanságnak” nevezhetnénk. Hiányoznak a nagyobb távlatra szóló koncepcionális elképzelések. A „román kisebbségi modell” másik vonása az, hogy a nemzeti közösségek politikai képviselőit amolyan „etnikai ügyintézőkké” próbálta meg átalakítani. /Bakk Miklós: Modellek peremén (1.). = Krónika (Kolozsvár), jan. 31. (2.) febr. 7./
2004. február 9.
Február 7-én Kolozsváron ülésezett a civil szervezetek képviselőit, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és más közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amelyen Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke felkérte az RMDSZ vezetőségét: vesse latba befolyását Medgyessy Péter miniszterelnöknél, hogy ne csökkenjen a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványok támogatása. Pomogáts ismertette a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint 30 százalékkal csökkentenék a költségvetésből támogatott közalapítványoknak – köztük az IKÁ-nak – szánt összegeket. Ebben az esetben az IKA rendelkezésére álló pénz 300 millió forinttal csökkenne. A romániai alkuratórium idei, mintegy 232 millió forintos költségvetése közel 60 millió forinttal lenne kevesebb. Az alapítvány elnöke leszögezte: lemond a kuratórium elnöki tisztségéről, ha a magyar kormány megvalósítja ezt a tervet. Pomogáts elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy 2001 óta nem nőtt az az összeg, amelyet az IKA az állami költségvetésből kap. Az infláció miatt ez mintegy 25–30 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Az alapítvány helyzetét nehezíti, hogy a mostani kuratórium 260 millió forint nagyságú teherrel kezdte munkáját, mert a Halzl József által vezetett régi kuratórium 2000 szeptemberében – miután már tudta, hogy változni fog a testület összetétele – óriási pénzeket osztott szét. Pomogáts elmondta: az IKA 2004-ben is 1 milliárd 21 millió forintból gazdálkodik, amiből a határon túli alkuratóriumoknak 505 millió forint jut. Az összeg nagy része a romániai alkuratóriumhoz érkezik, amely 232 millió forinttal gazdálkodhat. Felvidék 115,5 milliót, Vajdaság 81 milliót, Kárpátalja 36 milliót, Horvátország 21 milliót, Szlovénia és Ausztria 9,5 milliót kap. A budapesti kuratóriumnak 434 millió forint áll rendelkezésére. Ebből a stratégiai alapból mintegy 80 millió forintot fordítanak a működési költségekre, és körülbelül 100 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az előző kuratórium által megkötött többéves szerződésekre kell kifizetniük. Pomogáts a Székelyudvarhelyért Alapítvány ügyére is kitért. Megerősítette: az IKA azért kéri vissza a mintegy 40 millió forintot (168 ezer eurót) a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette alapítványtól, mert az ellenőrzések során kiderült, hogy a pályázat nem valósult meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai helyzetelemzésében hangsúlyozta: semmiképpen sem fogadható el, hogy csökkentsék a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó alapítványok költségvetését. /Borbély Tamás: Csökkentenék a határon túli magyarok támogatását. Pomogáts Béla kilátásba helyezte lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2004. február 9.
Sikereikről és kudarcaikról számoltak be a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció, illetve az RMDSZ tanácsosai és városi elöljárói. Míg az MPF vezetője elsősorban a különválás indokait sorakoztatta fel, az RMDSZ-es polgármester a megvalósításokat hangoztatta. Február 6-án alig harminc érdeklődő jelent meg a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció tanácsosainak meghívására; Pethő István alpolgármester és hét képviselő ismertette az elmúlt négy évi tevékenységét. Tulit Attila frakcióvezető nem a megvalósításokra tért ki, politikai beszámolója elsősorban azt igyekezett alátámasztani, mi vezetett a városi tanács magyar frakciójának kettéválásához. Kónya Ádám az RMDSZ-es megyei önkormányzattól kapott román meghívót ismertette (hiányzó ékezetekkel tüntették fel nevét, és ugyanígy szerepel a helyszínként szolgáló Gábor Áron terem, ám az aláíró elnök, Demeter János neve már helyesen jelenik meg). „Ez az oktalan, indokolatlan önfeladás, legalább félszáz ilyen megaláztatás kötelezett arra, hogy a Magyar Polgári Szövetség tagjának kelljen vallanom magam” – hangsúlyozta. Fodor László, Nagy Gábor, Gazda Zoltán, Tölcséres Sándor, Kovács István beszámolóiból sikerek és kudarcok egyaránt visszaköszöntek. /Farkas Réka: Négy év eredményei és kudarcai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
2004. február 9.
Kiss János megvédte Tibori Szabó Zoltánt, akit Orbán Zoltán kiokított (Szabadság, február 5.), és RMDSZ bértollnokoknak nevezett, olyannak, aki ellenségként tekint minden új szerveződésre. Kiss János szerint a budapesti Orbán Zoltánnak dunsztja sincs az alapvető gondokról. Kiss János is elismételte az RMDSZ-vádat: a polgári szövetséget Budapestről hozták, „import polgárimicsodának” nevezte. /Kiss János: A másság alternatívája testközelből avagy sok szék közt... = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2004. február 9.
- A magyarországi politikai erők nem mérik fel, mekkora történelmi hibát követnek el azáltal, hogy Erdélyt a magyarországi belpolitika színterévé változtatják – jelentette ki február 8-án Újhelyi István országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták (FIBISZ) elnöke Kolozsváron. Újhelyi a FIBISZ vezetősége és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke között lezajlott megbeszélés után rendezett sajtótájékoztatón nyilatkozott, amelyen Zuschlag János országgyűlési képviselő, a FIBISZ alelnöke is részt vett. Takács Csaba elmondta: örvend annak, hogy a magyarországi baloldal markánsabban jelenik meg Erdélyben, mert ez bizonyítja azt, hogy ők is ugyanúgy érdeklődnek Erdély iránt, mint mások. Hozzátette: Erdély mindenkié, és minden magyarországi vendéget szívesen látnak. Takács Csaba arról biztosította a Magyar Ifjúsági Értekezlettel /MIÉRT-tel/ együttműködő FIBISZ-t, hogy az RMDSZ logisztikai segítséget is biztosít majd a romániai ifjúsági szervezet által támogatott jelölteknek. Az ifjú jelölteket a FIBI
2004. február 9.
Haza a magasban címmel, tizenegy erdélyi magyar személyiségről készített portréfilm-sorozatot mutattak be február 7-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén. Az RMDSZ Művelődési Főosztályának kezdeményezését a Communitas Alapítvány karolta fel, és a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége valósította meg. Víg Emese, a sorozat gondozója elmondta, hogy a portréfilmeket 2002-ben kezdték el gyártani olyan személyiségekről, akik az erdélyi magyar kultúra gyarapodásáért kiemelkedő munkát végeztek. Az első tizenegy kazettán Szász János író és újságíró, Senkálszky Endre színművész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Ruha István hegedűművész, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, László Ferenc muzikológus, Egyed Ákos történész, Kós András szobrászművész, Domokos Géza író és szerkesztő, Fodor Sándor író, Lászlóffy Aladár költő látható. A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök is jelen volt, aki egy-egy kazettát nyújtott át a tizenegy alkotónak. /B. T.: Portréfilm-sorozat erdélyi alkotókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2004. február 10.
Nem az aradi Szabadság-szobor, hanem a tavaly felállított diószegi Kossuth-szobor esetével hozta párhuzamba Markó Béla a hét végén visszaállított rozsnyói Kossuth-szobor esetét. Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar képviselő kiemelte, hogy a Révkomáromban nemrégiben felavatott állami magyar egyetem mellett a múltban többször is lebontott rozsnyói Kossuth-szobor felállítása a felvidéki magyarság második legnagyobb fegyverténye. Markó Béla, az RMDSZ-elnöke kifejtette, az RMDSZ következő feladata, hogy Marosvásárhelyen helyükre kerüljenek a Kossuth utcanevet jelző táblák, és kiemelte: a Szabadság-szobor ügye továbbra is napirenden van. „Előbb-utóbb az önálló állami magyar egyetemet is létre fogjuk hozni” – jelentette ki Markó. /S. M. L.: Magyar sikertörténet a Felvidéken? = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./
2004. február 10.
Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa keményen támadta Bayer Zsoltot, aki szerinte „a budapesti kormánypárt ellenzékének zsoli-zsokkerje” és „ahol összeül három vagy háromszáz búsmagyar, hogy az RMDSZ-t mocskolja, ott hopp!, megjelenik Bayer Zsolt is, hogy mindenkit túllicitáljon”. A Magyar Nemzet január 20-i száma közölte Bayer Zsolt nyílt levelét Markó Bélához, ezt újraközölte a Krónika. Erre nem Markó válaszolt, hanem Barabás ebben a cikkében. Bayer nyílt levele Elvándorlás és megmaradás című fejezetében azt írta, hogy az RMDSZ „lélekölő politikája” miatt számtalan magyar fiatal menekült el Erdélyből. Barabás szerint ez sületlenség. Románok, németek, zsidók (százalékban kifejezve) ugyanannyian – ha nem többen – hagyták el az országot, mint magyarok. „Ez a bayeri logika egyik bökkenője.” /Barabás István: Elhazudott jelenünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2004. február 10.
Markó Béla RMDSZ-elnök dolgozatánál /Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről/ már a mottónál megakadt, írta Román Győző. "Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni" – idézett Markó Kós Károlyék Kiáltó szó című felhívásából. Eddig minden rendben, de valami hiányzik e mondat végéről. A Kiáltó szóban a fenti bekezdés így fejeződik be: "A cél: a nemzetiségi autonómia!" Erről egy magyar szövetség elnökének tudnia kellene. /Ezt már nem idézte Markó Béla/. A magyarság Erdélyben való megmaradásának ez a záloga. Kós Károlyék is így gondolták ezt. A többi csak látszatcselekvés. /Román Győző: Az elhallgatott cél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
2004. február 10.
Január 19-én a Duna TV műsorában Markó Béla szerepelt, a Krónika napilapban szintén, a Kossuth Rádió Esti krónikájában ugyanő, írta olvasói levelében Csepei Balázs. „Markó Béla folyt minden közszolgálati csapból ezen a napon.” Markó fölvetette a lehetőségét egy esetleges bukásnak és elkezdte megjelölni a felelősöket az RMDSZ parlamentbe jutásának esetleges kudarca miatt. „Azt mondja Markó, ő autonómiapárti, s ezt mondja Kovács László elvtárs is. Nem, kérem, ez nem címkézés. Most nézem a Duna TV híradóját, január 20-án este, amikor is Szekeres Imre beolvasta az MSZP Európai Parlamentbe jelölt képviselőit. Idézem: "az első helyen Kovács László elvtárs..." Csepei megállapította: „az RMDSZ összefeküdt a volt kommunistákkal.” /Csepei Balázs, Ipp: Ezt nem lehet szó nélkül hagyni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
2004. február 10.
A marosvásárhelyi Pro Europa Liga kiadásában negyedévente megjelenő Altera című román folyóirat új számában a decentralizálással és a regionális autonómia kérdésével foglalkozott. Olyan szakértők tollából közöl tanulmányokat, mint például Mihal Illner, a regionális autonómia cseh szakértője, vagy a székelységről értekező Horváth Gyula magyarországi szociológus. Közölték az Andreas Gross-jelentést, valamint az Európa Tanácsnak a regionalizmus és az autonómia kérdésével foglalkozó ajánlását és határozatát. Megjelent a lapban Bakk Miklós, Horváth Andor és Salat Levente tanulmánya az RMDSZ távlatairól, valamint Haller Istvánnak a marosvásárhelyi kétnyelvű feliratokkal kapcsolatos esettanulmánya. /Antal Erika: Decentralizáció és autonómia az Alterában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./
2004. február 10.
Július 5-én Szilágyi Domokos-emlékünnepséget tartottak a költő szülővárosában, Nagysomkúton, idézte fel a történteket Varga Károly lelkész olvasói levelében. Itt volt a költő édesapja református lelkipásztor 1930–38 között. A református egyház támogatásával sikerült a templomot s a lelkipásztori lakást felújítani. Sőt a parókia azon szobájában, ahol Szilágyi Domokos meglátta a napvilágot, egy emlékszobát is berendeztek. A 2003-as megemlékezésen a szervezők már "nemkívánatos személynek" tartották Tőkés László püspököt. Varga Károly megkérdezte Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, hogy helyesnek tartja-e ezt az elutasító magatartást, aki ennyit válaszolt: Tőkés Lászlót mint püspököt elfogadja, de mint politikust nem. A másik eset: Koltón RMDSZ-gyűlés volt, természetesen az egyház támogatásával. Varga Károly a gyűlésen kritikusan szólt az RMDSZ vezetőiről, majd hivatali elfoglaltsága miatt távozott. Távollétében gátlástalanul cáfolták "a papot". Amikor Varga mindezt írásban jelezte Ludescher Istvánnak, az RMDSZ területi elnökének, akinek ennyi volt a válasza: "Leveledet a szemétkosárba dobtam!" /Varga Károly, Koltó: Ragadós az elutasítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
2004. február 10.
Február 7-én Kisiratoson a megtartott gazdatanfolyamot követően gazdaköri összejövetelre került sor, eljött Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke is. A közelgő helyhatósági választások megszervezéséről, a gazdakörnek az RMDSZ-listán induló jelöltjeiről folyt a megbeszélés. Németh Emese óvónő, a megyei gazdasszonykör alelnöke javaslatára döntöttek a helyi gazdasszonykör megalakításáról, ugyanakkor elhatározták egy férfi gazdadalárda létrehozását is. /(Kiss): Férfi gazdadalárda alakul Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2004. február 11.
A képviselőház február 10-én hosszadalmas viták után elhalasztotta a döntést a román kormány és a Bechtel International társaság közötti szerződésről szóló sürgősségi rendelet ügyében, mivel az ellenzék több ellenvetést fogalmazott meg. Az SZDP és az RMDSZ képviselői, valamint Sorin Bota közlekedésügyi államtitkár a sürgősségi rendelet védelmében szólaltak fel. A kormány dokumentumai szerint a Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó autópálya megépítése 3,433 milliárd dollárba kerül. A 415 km hosszú autópálya a tervek szerint 9 év alatt készülne el. /Elhalasztott döntés autópálya-ügyben. Vita a Bechtellel kötött szerződés felfüggesztéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2004. február 11.
Az SZDP, az RMDSZ, a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója és az NLP támogatni fogja a román–orosz alapszerződés parlament általi ratifikálását, a Nagy-Románia Párt azonban ellene szavaz, a DP pedig tartózkodni fog. Mircea Geoana külügyminiszter kiemelte: ez az alapszerződés merőben új alapokra helyezi a két ország kapcsolatát. Ami a kényes kérdéseket illeti, a Ribbentrop–Molotov szerződés elítélése, illetve a Románia által visszaigényelt műkincsek kérdése, Geoana elmondta: olyan megfogalmazást keresetek ezeknél a pontoknál, ami mindkét fél számára aláírhatóvá teszi az okmányt. /Ratifikálják az orosz–román alapszerződést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./