Január 23-án Nagybányán a civil szervezetekkel találkozott a nagybánya-központú területi RMDSZ elnöksége a helyi RMDSZ székházában. A városban működő legtöbb civil szervezet (EMKE, a Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány, a helyi RMPSZ, a Magyar Tanítók Klubja, az Erdélyi Múzeum-Egylet helyi orvosi köre, az EKE Gutin osztálya, a Nagybányai Ifjak Szövetsége, az RMGE, valamint a Romániai Magyar Nők Szövetségének helyi fiókjai) egy-egy képviselője megjelent a tanácskozáson. A tevékenységhez szükséges pénzforrások megszerzésének nehézségeiről esett a legtöbb szó. Ludescher István felhívta a figyelmet, hogy immár hivatalosan az önkormányzatokhoz is lehet pályázatokat benyújtani. . /(Farkas E. Zoltán): Civil szervezetekkel... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

"Azoknak, akik nem adták fel" – ezzel a mottóval adja az olvasó kezébe a két szerző, Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina azt a könyvet – Erdélyi magyar politikatörténet, 1989–2003, Budapest, 2003. –, amely ezekben a hetekben jelent meg Budapesten. A könyv azokhoz szól, akik nem adták fel a küzdelmet a magyarság útjának korrigálásáért, a helyes irány megtalálásáért. Tőkés László a mű bevezetőjében kidomborította, hogy a trianoni pszichózisból fakadó tudati-társadalmi-politikai öncsonkítás folytatódásának körülményei között ez a munka sokkal inkább egy olyan történelmi útikalauznak és kézikönyvnek számít, melyet nemcsak a "szakmának" vagy az érdeklődő olvasónak, hanem valamennyi, nemzeti sorsa és jövendője iránt elkötelezett magyar politikai és közéleti szereplőnek a napi használatára készült. Ez a könyv mintegy folytatása Mikó Imre a Trianon utáni erdélyi magyar politika történetét és tanulságait összegező Huszonkét év című kötetének – természetesen az 1940 és 1989 közötti időszakot kihagyva, hiszen ’45 után a kommunista korszakban aligha kerülhet szóba erdélyi magyar politika vagy magyar érdekképviselet. Az jelenleg RMDSZ protokollumokkal szegődik a kormányzó román Szociáldemokrata Párt irányvonalához. Hogy miként jutott ide, erre válaszolt a két szerző alaposan dokumentált munkája. Az RMDSZ válsága arra vezethető vissza, hogy annak csúcsvezetése fontosabbnak tartotta saját pozíciójának megőrzését, mint a szövetség demokratizálását. A szerzők számba vették a megjelent szervezeteket, pártokat és platformokat, végül felvázolták a szervezet távlatait. Itt figyelembe kell venni, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amelynek elnöke, Tőkés László kifejtette: "A tavalyi év a behódolás éve volt, 2004 az autonómia éve lesz. Két alternatíva van: folytatni a behódolást, a visszarendeződést, vagy áttörést elérni kisebbségi és magyar szempontból, megteremtve az autonómia feltételeit. Nem akarjuk megosztani a magyarságot, nem lépünk ki az RMDSZ-ből, de ellenezzük a totalitárius pártegységet. Pártegységből célegységet kell alakítanunk." Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina úttörő könyve ezt a távlatot egyengeti. /Mihálka Zoltán: Erdélyi magyar politikai látlelet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 27./

Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) további együttműködését jelentősen befolyásolja majd, hogy az aradi Szabadság-emlékmű és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozandó két önálló magyar kar ügyében milyen megoldás körvonalazódik a következő hetekben – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Január 26-án ülésezett Bukarestben a két szervezet együttműködését szabályozó egyeztető bizottság. Markó Béla elmondta, áttekintették a 2003-as együttműködési megállapodás mérlegét. Egészében véve kedvező a kép – mondta –, de megoldatlan maradt az aradi Szabadság-emlékmű helyzete, illetve a BBTE-en létrehozandó két önálló magyar kar sorsa. Ami az aradi Szabadság-emlékművet illeti, az RMDSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az 1848-as szabadságharc tizenhárom kivégzett magyar tábornokának emlékét idéző szoborcsoportot a Tűzoltó-téren állítsák fel. /Ismét egyeztetett az RMDSZ és az SZDP. Markó: Egészében kedvező a kép. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Az idei parlamenti választások után is szövetségesként számít az RMDSZ-re a Szociáldemokrata Párt (SZDP) – hangoztatta január 27-én Serban Mihailescu alelnök. /Továbbra is számítanak az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

- Azzal, hogy a parlamenti pártok egyetértettek a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételének korlátozásában, Románia visszasüllyedt az Európa Tanács által monitorizálható országok sorába – kommentálta Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke a választási törvények módosításával foglalkozó bizottság döntését, miszerint a választásokon induló kisebbségi szervezetek az általuk képviselt közösség 15 százalékát kitevő tagsággal, vagy legkevesebb 25 000 taggal kell hogy rendelkezzenek. – Nagyon szomorú volna, ha kiderülne, hogy az RMDSZ csúcsvezetése részese e döntés előkészítésének, s hogy a szövetség törvényi eszközzel, nem pedig a választások nyújtotta versenylehetőséggel élve kíván leszámolni esetleges ellenfeleivel – nyilatkozta a képviselő. A 25 000 aláírás összegyűjtésének kötelezettsége eleve kiirtja a választási kampányból a regionális pártok megjelenését, és a kisebbségi szervezetek körében gyakorlatilag megszünteti a verseny lehetőségét – mondotta. /Székely

Fodor Sándor a múlt év november 13-án bizakodva írt a Szabadságban a Székely és a Magyar Nemzeti Tanácsokról. Bizakodva, mert nem szándékoztak a parlamenti választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben önálló jelölteket állítani. Fodor azonban attól tart, hogy az említett, Székely, illetőleg Magyar Nemzeti Tanácsok előbb-utóbb párttá – pártokká szerveződnek, hogy a választásokon az RMDSZ ellen induljanak. Attól is tart, sok vezérember nem jut hozzá az RMDSZ többé-kevésbé jól fizetett pozícióiba, emiatt is van ellentét. Fodor megkérné a vezető politikusokat, mind Markó Bélát, mind pedig Tőkés Lászlót, hogy nyugdíjazzák közeli munkatársaik közül azokat, akik már a diktatúra asztalánál lakmároztak. „Nem kívánom én semmi módon sem a felelősségre vonását sem a Nagy Vegyésznő egykori munkatársának, se a Kárpátok Géniusza egyik (azóta alkotmányjogásszá nemesült) mezőgazdasági szakértőjének”, ők is a piacról éltek. /Fodor Sándor: Amitől félek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A Nagy Vegyésznő egykori munkatársa Verestóy Attila, aki Ceausescu felesége nevében írt vegyészeti szakkönyveket.

Harmadik mandátumát kezdte meg Seres Dénes szenátor az RMDSZ Szilágy megyei szervezete élén, miután újraválasztották elnöknek. Seres Dénes kifejtette: nem tett le a szilágysomlyói magyar nyelvű gimnázium létesítésének tervéről. A Szilágy megyei RMDSZ- nek mintegy 16 ezer tagja van, a megyében mintegy hatvanezer magyar él. Növelni kellene a magyar iskolák számát. Tervezik, hogy minél több RMDSZ-székházat megvásároljanak, valamint hogy közösségi házakat hozzanak létre a magyarság számára. A jövőben nagy figyelmet fordítanak az emlékhelyekre: Zsibón a felújított Wesselényi-szobor avatását március elejére tervezik, továbbá Ady-szobor felállítását, valamint háborús emlékművek létrehozását. A Szilágy megyei magyarságot nem jellemzi a megosztottság, jelezte a szenátor. Nem igaz az, hogy a református egyház és a Szilágy megyei RMDSZ között van feszültség. Az újságíró megjegyezte, a feszültség minden bizonnyal enyhülne, ha a Wesselényi Kollégium igazgatói székébe egy, az egyház által is akkreditált személy kerülne. /Jelenleg ugyanis Seres szenátor felesége az igazgatónő/. Seres erre kijelentette: már tavaly kiírták a versenyvizsgát, csakhogy a jelentkező nem ütötte meg azt a mércét, amelyet kellett volna. /Makkai Imola: Régi-új elnök közösségépítő tervekkel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Hosszas huzavona után január 27-én megalakult a Kolozs megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács. A Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök javaslatára összegyűlt 22 ifjúsági szervezet képviselői egyöntetűen elfogadták a fórum megalakulását. Arra a kérdésre, szeretnének-e majd a Magyar Ifjúsági Értekezlettel együttműködni, amint ezt az RMDSZ-Miért egyezmény kimondja, több szervezet nemmel válaszolt. Rácz Norbert, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület részéről nyilatkozatot olvasott fel, mely szerint a Magyar Ifjúsági Tanács az RMDSZ országos vezetésével nem ért egyet, ezért függetlenedni kíván tőle, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselettel viszont szeretne együttműködni. Ezt több szervezet is aláírta. /Bálint B. Eszter: Egyeztető ifjúság. Együttműködve függetlenednének az RMDSZ-től. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A Bihar megyei RMDSZ választmánya Nagyváradon zárt ülésen vitatta meg a helyhatósági választásokkal kapcsolatos teendőit. A Bihar megyei RMDSZ-nek egyetlen nagyváradi polgármester jelöltje van: Biró Rozália, a jelenlegi alpolgármester. A Demokrata Párt koalíciós ajánlattal fordult az RMDSZ-hez: a választások után felkínálnak egy alpolgármesteri helyet az RMDSZ-nek, a másik alpolgármester személyének kiválasztásába pedig az RMDSZ is beleszólhat. /(Balla Tünde): Zárt ülésen a helyhatósági választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Szatmárnémetiben Ilyés Gyula az RMDSZ megyei elnöke bejelentette, hogy még idén, az RMDSZ, a város civil szervezetei és a lakosság támogatásával szobrot állítanak Petőfi Sándornak. Ilyés Gyula szerint jó esély van rá, hogy a történelmi városrész egyik terén helyezzék el a szobrot. /(Sike Lajos): Szobrot állítanak Petőfinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Felhívást intézett az RMDSZ az ellene indulni készülő szervezetek vezetőihez, kérve: ne indítsanak saját jelölteket a júniusi önkormányzati választásokon, mert az csökkenti az RMDSZ választási esélyeit. A felhívást Borbély László, az RMDSZ országos kampánystábjának tagja, a kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnök közölte január 28-án Kolozsváron. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ választási stratégiája tartalmazni fogja-e az autonómia szót, Nagy Zsolt, az országos kampánystáb tagja elmondta: az RMDSZ azért harcolt, hogy az önkormányzatok, amelyek a helyi autonómia letéteményesei, minél nagyobb hatáskörrel rendelkezzenek, és forrásaikat saját maguk kezelhessék. /B. T.: Csökkenhet az RMDSZ választási esélye. Felhívás a polgári körökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A Magyar Polgári Egyesület január 28-i nagyváradi ülésén eldőlt: a szervezet Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állandó bizottságának tagját indítja jelöltként a város polgármesteri székéért. Sárközi Zoltán, az MPE elnöke szerint azért volt szükség a saját jelölt állítására, mert ezzel el tudják venni az RMDSZ kedvét a „nemtelen alkuktól”, amelyet egy román párttal készültek megkötni, ahelyett hogy leültek volna tárgyalni az MPE-vel. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke kijelentette: „Meggondolatlan, durva lépés az MPE részéről a saját polgármesterjelölt állítása.” Szilágyi Zsolt elmondta, jövőképpel és nem ellenségképpel vállalta a megtisztelő felkérést. Vannak idők – tette hozzá –, amikor „vállalni kötelező”. /Balogh Levente: Szilágyi Zsolt a nagyváradi jelölt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Január 28-án az egyeztetésen nem született döntés Nagyváradon az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó, polgári erdélyi szervezetek országos szövetségének létrehozásáról. Szász Jenő, az elsősorban Székelyföldön tevékenykedő Magyar Polgári Szövetség elnöke a partiumi szervezeteknek az MPSZ-be való beolvadásaként képzeli el a szövetkezést, míg a Nagyváradon bejegyzett, Arad és Temes megyében is tevékeny Magyar Polgári Egyesület vezetője, Sárközi Zoltán csak valamiféle ernyőszervezet létrehozását tartja lehetségesnek. Sárközi szerint néhány napon belül sikerül létrehozni az egységes magyar érdekképviseletet. „Szász Jenő, MPSZ-elnök közölte, hogy a Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei szervezetei az MPSZ-be való beolvadásról döntöttek, és képviselőik jelen lesznek a jan. 31-i székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson. /Salamon Márton László: Még nem jött létre az egységes képviselet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Maros megyei elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a vele készített interjúban azt vallotta, hogy számára és a magyarság számára sokkal fontosabb a polgármesteri szék visszaszerzése, mint a bukaresti bársonyszék megőrzése. Szerinte Dorin Florea jelenlegi polgármester legyőzhető. Nem zárja ki az ellenzékkel folytatandó párbeszéd lehetőségét sem, de csak az RMDSZ-en belül hajlandó tárgyalni. Az újságíró megjegyezte, hogy Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester ősszel még biztos befutónak tűnő jelöltje volt az RMDSZ-nek. Kelemen Attila szerint Csegzinek markánsabbnak kellett volna bizonyulnia ahhoz, hogy meggyőzze a választókat. Kelemen úgy látja, a Magyar Polgári Szövetség nem képvisel olyan fajsúlyt, hogy neki le kellene ülnie a mozgalom tagjaival alkudozni. /Szucher Ervin: Vásárhely fontosabb, mint a képviselőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Tőkés László ellen országos, illetve, ha a magyarországi balliberális politikai alakzatok képviselőinek cseppet sem elhanyagolható nekiveselkedését is figyelembe vesszük, akkor nemzetközi hajsza indult, írta Sylvester Lajos. Végül az RMDSZ VII. kongresszusa elé terjesztendő javaslatcsomagba belefoglaltattak a belső választások, amiért Tőkés László perelt, perlekedett. Sylvester úgy látja, a belső választások elfogadása egyezkedési alap lehetne a tiszteletbeli elnök képviselte szövetségi belső politikai áramlat és az általa ,,neptunos" csoportosulásnak nevezett ,,mérsékeltek" között. A politikai hajsza azonban nem állt meg. Az RMDSZ-vezetés képtelen volt arra, hogy Tőkés László kvalitásait, karizmatikus egyéniségét, kamatoztassa. Az előbb vázolt belső szerepmegosztás létre sem jöhetett, mert eleve ellenségnek, árulónak bélyegezték, és kirekesztik egymást. /Sylvester Lajos: Hecc és hajsza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

Napokon belül indul az erdélyi magyar televíziót működtető alapítvány létrehozása, közölte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, politikai és közéleti személyiségek lesznek az alapítók. Sem az RMDSZ, sem a civil szervezetek, sem az egyházak nem vesznek majd részt jogi személyekként az alapításban. Az erdélyi magyar történelmi egyházak korábban jelezték: igényt tartanak arra, hogy a tévé létrehozásában helyet és szerepet kapjanak. Az erdélyi magyar történelmi egyházak egyszersmind arra is figyelmeztettek: a leendő televízió ne legyen RMDSZ-tévé, sem politikai, sem az erdélyi magyarságot megosztó eszköz. Markó Béla elmondta: a televízió esetében nem lesz semmilyen háromlábú pillér, az egyházak sem vesznek majd részt intézményesen az alapítványban. „A szakma dolga lesz, hogy a leendő televíziót menedzselje” – jelentette ki Markó Béla. A Krónika értesülése szerint Markó Béla mellett a kezdeményezők számítanak Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának tagja, A Hét nyugalmazott főszerkesztője, Gáspárik Attila színművész, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, valamint Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, szentszéki tanácsos személyére. /Benkő Levente: Verbuválják a csapatot. Alakul az erdélyi magyar tévé alapítványa. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Január 24-én ülésezett a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület kuratóriuma. A napirendi pontok közt szerepelt a nagybányai nyári festészeti tábor nyolcéves tevékenységének értékelése is. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész, az egyesület elnöke, a tábor s lelkes szervezője szerint a nyolc évvel ezelőtt kitűzött célok csak részben váltak valóra. A pénzforrások beszerzése körüli gondok behatárolják a tábor működtetését. A hagyományápoláson túl rengeteg értékes alkotás született. Az eddigi „termés" nagyobb hányada a Királyhágómelléki Református Egyházkerület termeit, a többi a felsőbányai, valamint a nagybányai RMDSZ-székházak helyiségeit díszítik. A tábor tevékenysége elismeréseként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az év elején A közjó szolgálatáért díjjal tüntette ki egyrészt magát a tábort, másrészt Véső Ágoston képzőművészt. /Farkas Zoltán: Díj a közjó szolgálatáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke január 29-i sajtóértekezletén kijelentette, nem szeretné, ha a polgári szervezetek saját jelölteket állítanának a választásokon. Az RMDSZ hajlandó együttműködni a választások után mind a Szociáldemokrata Párttal /SZDP-vel/, mind pedig az Nemzeti Liberális Párttal /NLP-vel/ és a Demokrata Párttal /DP-vel/, kivéve a Nagy-Románia Pártot /NRP-t/. /Egységmegőrzést szorgalmaz Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Precedens híján tanácstalannak tűnnek az RMDSZ tisztségviselői abban a tekintetben: mi az eljárás, ha a szövetség egyik tagja egy másik párt jelöltjeként lép fel a választásokon. Ebbe a helyzetbe kerülhet ugyanis a nagyváradi polgármesteri székért MPE-színekben induló Szilágyi Zsolt. Nem maradhat RMDSZ-tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon – áll az RMDSZ tavalyi, szatmárnémeti kongresszusán elfogadott alapszabályban. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a romániai párttörvény rendelkezéseit hangsúlyozta, miszerint egy személy nem lehet egy időben két különböző politikai szervezet tagja. Nagy Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta Szilágyi jelöltségének erkölcsi vonatkozásait: „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői folyton azt hangoztatták, hogy nem kívánnak az RMDSZ-szel szemben fellépni a választásokon. A képviselő úr, mint a testület egyik vezetője, megszegte ezt az ígéretet.” Szilágyi Zsolt abban bízik, hogy a Magyar Polgári Egyesület jelölését az RMDSZ is felvállalja. A 2000-es helyhatósági választásokon volt már precedens RMDSZ-tagoknak a szövetséggel szembeni jelöltetésére. Akkor a Nemzeti Liberális Párt színeiben két, érvényes RMDSZ-tagsággal rendelkező személy indult a gyergyószentmiklósi városi tanácsosi tisztségért. Egyikük Pázmán Attila, aki független önkormányzati képviselőnek tartja magát, bár továbbra is RMDSZ-tag. Pázmán a Krónikának elmondta, jelöltségének nem volt semmiféle következménye, minthogy akkor még nem volt érvényben a jelenlegi alapszabály. /S. M. L.: Hivatalból indítandó eljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Berekméri Sándor és Tőkés András Maros megyei tanácsosok, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tagjai többé nem az RMDSZ-t képviselik a testületben, hanem független képviselőkként dolgoznak tovább, jelentette be Berekméri Sándor a Maros Megyei Tanács január 29-i ülésén. Andrássy Árpád, a harmadik MPSZ-tag megyei tanácsos kijelentette, továbbra is az RMDSZ képviselője lesz, mivel ő a szövetség marosludasi szervezetének elnöke. Tőkés András, aki nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Megyei Tanács keretében együttműködjenek az RMDSZ-szel. /Nem képviselik többé az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Január 29-én Nyíregyházán a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanács székhelyén ünnepélyes keretek között nyújtották át a nemzetközi és etnikai kisebbségek felzárkóztatása és esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kifejtett eredményes tevékenységért a tanács által odaítélt kisebbségi díjakat. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanácsa 28/2003. számú határozata értelmében Szabó Istvánnak, a Szatmár megyei tanács elnökeként az előbb említett területen végzett munkájáért a kisebbségi díj arany fokozatát adományozta. Ugyanazon elismerésben részesült Nuszer Ernő, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Gazda László, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke. Szabó István utalt arra, hogy az elismerés nemcsak őt illeti, hisz mindaz, amit e téren elért, az az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közös erőfeszítésének köszönhető. Emlékeztetett arra is, hogy amikor Szatmár megye csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, azt a hivatalos román politika igen nagy ellenszenvvel fogadta, keményen meg kellett küzdeniük igazuk bizonyításáért. Kihangsúlyozta, hogy a Kárpátok Eurorégió kibontakozása, munkájának eredményessége nagymértékben a magyar fél kezdeményező munkájának, segítőkészségének köszönhető. /Máriás József: Kitüntetés az eredményes tevékenységért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

Január 29-én ülést tartott a nagykárolyi tanács. Hágen József tanácsos kezdeményezésére a helyi RMDSZ több képviselője annak a jóváhagyását kérte a testülettől, hogy a jövőben az eredeti helyének közelében új Kölcsey–szobor állhasson. Nagykárolyban a volt vármegyeháza épületének falán Kölcsey Ferenc emléklap–található. Kölcsey 1829 és 1832 között (az akkor Nagykároly központú) Szatmár vármegye aljegyzőjeként, illetve főjegyzőjeként Nagykárolynak ebben az épületében dolgozott. A helyi RMDSZ tanácsosai ahhoz is jóváhagyást kértek a tanácstól, hogy ezt az emléklapot mostani helyéről átköltöztethessék a volt vármegyeháza főbejáratához. A tanács tagjai mindkét előterjesztést jóváhagyták. /Tanácsülés Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

Erdei D. István parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben leszögezte, nagy előrelépés, hogy visszaadnak egyházi ingatlanokat. Ez mutatja, hogy az RMDSZ következetes politikája célra vezetett. Erdei felsorolta a Szatmár megyében visszaadott épületeket, melyeket 3 vagy 5 év múlva kell visszaadni. /Benedek Ildikó: A magyar egyházak sorra kapják vissza ingatlanjaikat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

Újból leszavazta a marosvásárhelyi önkormányzat Mihály vajda (Mihai Viteazul), illetve II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítását. Az RMDSZ-frakció tagjainak nemtetszését az váltotta ki, hogy a román tanácsosok már nem Mihály vajda mellszobrának felállítását akarják, hanem életnagyságú lovas szobrot szeretnének emelni. Spielmann Mihály tanácsos kifejtette, hogy mindkét fejedelem szobrának helye van Marosvásárhelyen, de a vásárhelyi magyarság nem albérlő a városban, hogy megelégedjék egy kis szoborral, valami eldugott helyen. Dávid Csaba tanácsos kifejtette, hogy amennyiben nem sikerül a magyarságnak megfelelően döntenie, akár 20 évig is elhalasztják a szobrok felállítását. Benedek István tanácsos kifejtette: törvénytelen, hogy a prefektúra előtt továbbra is ott áll a vajda szobra, de ez véleménye szerint nem a tanácsosokon múlik, sokkal mélyebbről ered. „Ha arra gondolunk, hogy Romániában hogyan tartják be a törvényeket, akkor sokáig ott fog állni a prefektúra előtt” – mondta Benedek. /Antal Erika: „A magyarság nem albérlő Vásárhelyen”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Noha törvény írja elő a közpénzeket kezelő intézmények tájékoztatási kötelezettségét, tovább tart a titkolózás a Communitas Alapítványnál. Az alapítvány immár negyedik éve kezeli a romániai magyarság számára nyújtott bukaresti költségvetési támogatást, ám azt is csak sejteni lehet, hogy kuratóriuma az RMDSZ vezérkarával azonos. A Krónika adatai szerint a Communitas által kezelt támogatási összeg egyre nőtt, ennek azonban évről évre kisebb hányadát osztották nyilvános pályázaton. Kurátorai a 2004-es évben 50 milliárd lej sorsáról döntenek. A közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényre hivatkozva a Krónika hivatalos formában volt kénytelen információkat kérni az RMDSZ Ügyvezető Elnökségétől és a Communitas Alapítvány titkárságától az alapítvány működésére, gazdálkodására vonatkozóan. A hivatalos fellépést az tette szükségessé, hogy az alapítvány titkárságától korábban még a kuratórium összetételét sem sikerült megtudni. A törvény előírja, hogy a hasonló intézmények kötelesek évente beszámolni tevékenységükről, ezt a Communitas Alapítvány eddig csak egy esetben tette meg, a 2002 októberében bemutatott adatok is csak részben nyújtanak eligazítást a pénzek elköltéséről. A Krónika megkérdezte, hogy melyek voltak azok a keretösszegek, amelyeket 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban nyilvános pályázatokon osztott ki az alapítvány, mire ment el a támogatás nem nyilvánosan kiosztott része, és mennyit költött az alapítvány ebben az időszakban a saját működésére. Farkas András, az alapítvány irodavezetője az újság munkatársát Takács Csabához irányította, az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont azt mondta, az alapítványi irodában adnak tájékoztatást. Az irodavezető drótpostán átküldött levélből azonban lényegében nem kaptak választ kérdésükre. A pénzügyminisztériumi adatbázisból az alapítványnak csak az 1999-es és a 2000-es mérlegét lehet lehívni. A Transindex internetes újság Disputa fórumán 2002 tavaszán-nyarán lángolt fel az alapítvány rejtelmeit kutató jeligés levelezés, melyből a Krónika 2002. augusztus 10-én közölt összeállítást. Akkor Takács Csaba vállalta, hogy a következő ülésen részletes tájékoztatást nyújt az alapítvány pénzügyeiről. E következő ülésre 2002. október 26-án került sor. Az ülésen Frunda György SZKT-elnök eredetileg öt percet engedélyezett a Communitas pénzügyeiről szóló fejezetet megtárgyalására, Takács Csaba ügyvezető elnök ezt az időt is főleg arra szánta, hogy elmondja, miért döntöttek korábban úgy, hogy nem válaszolnak az itt-ott megjelent gyanúsítgatásokra. Az összegző adatokat tartalmazó jelentést az ügyvezető elnök csak a hozzászólások után olvasta fel. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén felolvasott háromoldalas jelentés máig az egyetlen dokumentum, amelyben az RMDSZ vezetősége beszámolt a magyar közösség előtt arról, hogy mire is ment a magyarságnak szánt román költségvetési támogatás. 1997-től már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elestek volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. A dokumentum szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását. Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Azóta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodik. A sajtó, a könyvkiadási, a művelődési, az ifjúsági és a szórvány szaktestület mellett egy ösztöndíjakat megítélő szaktestület is alakult. Míg 2001-ben a kilencvenmilliárdos keretből a magyarságnak 13,385 milliárd jutott, a 2004-es költségvetési törvényben a keretösszeg 240 milliárdra, a magyarság részesedése pedig – a kormány jóváhagyására váró tervezet szerint – 50 milliárdra emelkedett. Az RMDSZ vezetői korábban 2003 őszére ígérték annak az internetes honlapnak a létrehozását, melyen bárki tájékozódhat a támogatottakról és a számukra megítélt összegszerű támogatásokról. Év Össz támogatási Ebből a romániai A keretösszeg Nyílt pályázaton A teljes összeg keret magyarságnak jutott százaléka kiosztott összeg százaléka (milliárd lej) (milliárd lej) (milliárd lej) 2001 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004 240 50 20,83*-al jelölték a becsült, illetve számított adatokat /Gazda Árpád: Tovább tart a titkolózás a magyar közösség támogatásait kezelő Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Az RMDSZ felkérésére készült októberi közvélemény-kutatás adatai szerint a szövetség 2000-ben 82,5%-os támogatottságnak örvendett a magyarság körében, s 2003-ra ez az arány 77,6%-ra csökkent. /(tami): Megérte? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 30./

Farkas E. Zoltán indulatosan reagált a lap múlt heti számában megjelent Bizalomgeseft c. írásra. Kifejtette, hogy az RMDSZ nem saját magának akar lapot, „hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat, különböző értesítéseket” lehozni. Az új napilap indítására pályázott 6 millió forintot nem az RMDSZ, hanem a Szatmári Friss Újság tulajdonosai kezdeményezték. Farkas E. Zoltán azt írta, hogy a Teleki Magyar Házban „földalatti tevékenység folyik, napról napra fogyó magyar közösségünk megosztása irányában.” /Farkas E. Zoltán: Ajándékgeseft?! avagy válasz egy sértő, spekulatív magánvéleményen alapuló irományra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 30./ Dávid Lajos válaszolt Farkas írására. Miért nem tájékoztatta az olvasókat, esetleg a Romániai Magyar Szó olvasóit az új napilap kezdeményezéséről? A hetilap hiába várt erre, amit megtudott, más forrásokból tudta meg és hozta nyilvánosságra, mert egy hatmillió forintos alapítványi támogatásról tudnia kell a nagybányai, Máramaros megyei magyarságnak. Dávid Lajos szomorúan olvasta „a Teleki Magyar Házra utaló zavaros fejtegetéseket.” A Teleki Magyar Ház a nagybányai magyarság, a civil szervezetek és egyesületek érdekét szolgálja. Ezért szorgalmazta Dávid Lajos, hogy az alapító szervezetek sorában az RMDSZ is helyet kapjon. Azonban megszületett az elutasító döntés: az RMDSZ nem támogatja – 17 szervezet, egyház ellenében sem– egy Magyar Ház létesítését Nagybányán. Dávid nem érti, mit jelent a Teleki Magyar Házban folyó „földalatti tevékenység", „közösségünk megosztása". /Dávid Lajos: Egy tisztességtelen magyar válasza. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 30./

Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozott elsőként Bukarestben Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, aki a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság esetleges közös megrendezéséről kezdett tárgyalásokat. A magyar miniszter megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel, Octavian Morariuval, a Román Nemzeti Sportügynökség elnökével és Mircea Sanduval, a Román Labdarugó-szövetség vezetőjével. Gyurcsány Ferenc elmondta: a kormány segíteni szándékozik a magyar közösséget az európai integrációra való felkészülésben. Magyarországnak az idén lesznek forrásai arra, hogy különösen a fiatal korosztályok számára képzést tartsanak a vállalkozások és az üzleti élet területén. A miniszter világossá tette a magyar kormány álláspontját: a magyar közösségnek az az érdeke, hogy továbbra is erős és egységes politikai képviselete legyen. Markó Béla a sajtónak kifejtette: jelképes jelentőségű, hogy a magyar ifjúsági és sportminiszter most Bukarestben közös sportrendezvényről tárgyal. Adrian Nastase miniszterelnök fogadta Gyurcsány Ferencet és kijelentette: reméli, hogy megoldják az aradi Szabadság-szobor helyzetét. A megbeszélésen jelen volt Füleki András helyettes államtitkár, Keszthelyi András, a magyar miniszter kabinetfőnöke és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. Nastase kedvezően értékelte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti jelenlétét, sikeresnek ítélte azt az együttműködést. A magyar miniszter elmondta, vannak megoldatlan kérdések is, mint amilyen az aradi Szabadság-szobor ügye. /Közös labdarúgó Európa-bajnokság 2012-ben? Romániában a magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Markó Attila keményen bírálta a Magyar Polgári Szövetséget és a nemzeti tanácsokat. A nemzeti tanácsok megalakítói éveken át szidták az RMDSZ-t, és követelték a titkos és közvetlen, urnás előválasztások megszervezését, ők viszont nem alkalmazták ezt. „Az MPSZ elnöke odáig ment, hogy antidemokratikusnak nevezte a román választási rendszert, mert az egy adott kisebbségnek csak egy szervezetét ismeri el. Lehet, hogy a román választási rendszer nem tökéletes, de ehhez képest tele van Európa olyan „demokratikus" választási rendszerekkel, amelyekben egyetlen nemzetiséget sem ismernek el – köztük a magyarországi sem, ahol alig most kezd papíron körvonalazódni a kisebbségek parlamenti képviselete.” – érvelt Markó Attila. Szerinte az egyenes gerincű polgári körök egyik kedvenc ügyvédje Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor, aki megfojtaná egy kanál vízben az összes autonomistát... /Markó Attila: Hétvégi „feleselés". Erkölcs és elvszerűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Az RMDSZ-frakcióból kilépett két Maros megyei tanácsos (Tőkés András, Berekméri Sándor) lemondásáról Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnök megjegyezte, hogy kissé zavaros lemondás, a frakcióból kiléptek, de az RMDSZ-ből nem kívánnak távozni. Kelemen ezt erkölcstelen politikai játéknak nevezte, mondván, felelősséggel tartoznak a választóiknak, akik négy évvel ezelőtt az RMDSZ listájára szavaztak. Kelemen Atilla provokációnak nevezte azt a kérdést, miszerint hajlandó-e leülni nyilvános vitára a polgári körök polgármesterjelöltjével. Az RMDSZ-nek múltja van, minden adu a kezében van és sose gondolta, hogy egyenlő rangúak az RMDSZ-szel a gyanús legitimitású szövetségek. Úgy, hogy a nyilvános vita szóba sem jöhet, tette hozzá. /Kissé zavaros lemondás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./