A Temes megyei RMDSZ elnöksége, a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői Takács Csabával, az RMDSZ országos ügyvezető elnökével és Porcsalmi Bálint szórványkérdésekért felelős alelnökkel folytattak megbeszélést január 14-én Temesváron. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az EMNT egyik alelnöke szerint az RMDSZ elvesztette monopolhelyzetét, és nem képviseli kellő eréllyel az autonómiát. Ugyanakkor kollégáival együtt biztosította Takácsot, hogy Temes megyében az önkormányzati elveket szem előtt tartva építkeznek, s nincs szükség alternatív listákra. Fórika Éva és Szász Enikő elmondták: RMDSZ-es tisztségviselőkként, városi, illetve megyei tanácsosként képviselik a magyarságot, de nem találják “összeférhetetlenségnek”, ha tagjai az EMNT-nek, ugyanis mindketten csakis az autonómiát tartják a romániai magyarság megmaradási esélyének. Bodó Barna és Marossy Zoltán megyei tanácsosok nehezményezték, hogy a szövetség gyakorlatilag egy szavazógépezet, a döntéseket ráerőszakolja a más véleményen lévőkre. /Pataky Lehel Zsolt: Takács: leleményesség és politikai helyzetfelismerés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

A Szász Jenő polgármester vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány közel 40 millió forintot kapott két évvel ezelőtt az Illyés Közalapítványtól, egy civil központ létrehozására, illetve ingatlanvásárlásra. A Szász Jenő polgármester vezette Székelyudvarhelyért Alapítványtól most visszakérik a már elköltött összeget. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az elszámolás ellenére a pályázati célt nem sikerült megvalósítani. A nagybányai Németh László Iskola Alapítványnak 6 millió forintot hagytak jóvá egy nagybányai magyar nyelvű napilap indítására. A Bányavidéki Új Szó munkatársa megjegyezte: szeretném látni, hogy a Németh László Alapítványtól visszakérik a 6 millió forintot, a pályázati cél meg nem valósulása miatt. Merthogy napilap biztos nem lesz belőle, nem is annak szánták. Az RMDSZ saját magának vásárol ajándékba médiafórumot, pazarol el szórványvidéken értékes lejmilliárdokat, olvasható a lapban. /(dl): Bizalomgeseft. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 16./

Frunda György cáfolta a sajtóban megjelent hírt, miszerint az RMDSZ kész lenne a Magyar Polgári Szövetséggel tárgyalóasztalhoz ülni. Frunda hangoztatta, az RMDSZ az egyedüli törvényes képviselet Romániában, amely eredményesen képviselte a magyarság érdekeit és értékeit, és ezentúl is ezt fogja tenni. /Antal Erika: Nem tárgyalnak az MPSZ-szel. = Krónika (Kolozsvár), jan.16./

Közös nemzetstratégia kidolgozását és a határon túli magyar szervezetek egységes támogatását kéri Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a magyarországi értelmiségtől. A Heti Válaszban, illetve az Élet és Irodalomban egyidejűleg megjelenő nyílt levelet külön is elküldi az államfőnek, a kormányfőnek, az Országgyűlés elnökének, a parlamenti pártok elnökeinek, az MTA elnökének és számos vezető értelmiséginek. /Markó Béla: Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről. = Heti Válasz (Budapest), 2004. január 16., Élet és Irodalom, jan. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ellene dolgozik, rontja az RMDSZ esélyeit és rosszat akar tenni a magyarságnak, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a január 16-i sajtótájékoztatón, azután, hogy Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Elemezték a 2003-as évet és kijelölték 2004 prioritásait. Kijelölték az önkormányzati választások kampánystábját. Kampányfőnök Nagy Zsolt ügyvezető alelnök. Markó szerint a módosított helyhatósági törvény elfogadható az RMDSZ számára, bár az egyfordulós polgármester-választásról szóló javaslatát nem fogadták el. Markó hajlandó tárgyalni Tőkés Lászlóval, de csak az RMDSZ keretében, püspökként, vagy a civil társadalom képviselőjeként, nem abban a minőségében, amit most képvisel. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ, úgymond, keresztbe tesz- e majd a székely meg magyar tanácsoknak, kijelentette: az RMDSZ mindenkinek keresztbe tesz, aki rosszat akar tenni az erdélyi magyarságnak. /Mózes Edith: Markó Béla: Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ártani akar a magyarságnak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Kovács László pártelnök-külügyminiszter január 15-én a Magyar ATV-ben elutasította a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részvételét a közeljövőben sorra kerülő budapesti MÁÉRT-értekezleten. A Tőkés László püspök vezette ,,erdélyi autonómiásokat” mint legitimációval nem rendelkező csoportosulásnak, RMDSZ-egységmegbontónak mondta. Kovács László figyelmen kívül hagyta azt, hogy az alkotmányban továbbra is szerepel az egységes román nemzetállam fogalma, amelyet – valahányszor valaki autonómiát emleget – a román politikai elit az alkotmányra szavazó magyarok orra alá dörgöl, emelte ki cikkében Sylvester Lajos, aki az SZDSZ-es Bauer Tamást idézte: ,,az RMDSZ pedig, Tőkés Lászlóékkal szemben, eltökélt támogatója volt annak a román alkotmánymódosításnak, amely, miközben fontos kisebbségi jogokat garantál, nem változtat Románia nemzetállami meghatározásán...” /Sylvester Lajos: Az autonómia szögletes kerekasztala. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

Kónya–Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, a helyhatósági választásokon legalább azt kellene elérni, amit 2000-ben sikerült. Amennyiben az egyfordulós polgármesteri választás érvénybe lép, az Kolozsváron rosszul sülhet el, nincs olyan választói háttér, hogy egy fordulóból sikerüljön bejuttatni magyar támogatottságú polgármestert. Alapvető fontosságú, hogy a kisebbségi kollektív jogok ügye benne legyen az európai alkotmányban. Kolozs megyében RMDSZ-szempontból politikai stabilitás van, a választásokon nem lesz belső magyar versenytársuk. /Csomafáy Ferenc: Autonómiát – európai jogi pillérre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke kifejtette: a szövetség nem híve a kizárásoknak, ő azonban erkölcsi kérdésnek tartja, hogy a helyhatósági választásokon részt vevő MPSZ-jelöltek lemondjanak az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Szász Jenő leszögezte, továbbra is nyitott RMDSZ-szel a párbeszédre. "A legjobb állásfoglalás az, amelyet eredetileg Frunda György szenátor fogalmazott meg, hogy Marosvásárhelyen kész tárgyalni az MPSZ-szel. Sajnos utólag, Markó Béla RMDSZ-elnök hatására támadni kezdett bennünket", mondta Szász. Elmondta: ha Markó Béla felelős politikusnak tartja magát, nem engedheti meg magának, hogy kijelentse: nem ül le tárgyalni Tőkés Lászlóval vagy Szász Jenővel, mivel "nem képviselheti a magyar közösséget az, aki nem hajlandó tárgyalni egy másik magyarral". /Le kell mondaniuk RMDSZ-tisztségeikről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A sajtóban megjelent, hogy Frunda György szenátor a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelölés kapcsán úgy vélekedett: az RMDSZ nyitott a párbeszédre a Magyar Polgári Szövetséggel, de kizár minden megállapodást, a Kis Kálmán-féle Romániai Magyar Szabad Demokrata Szövetséggel (RMSZSZ), melyet kullancspártnak nevezett. A hír kapcsán Kis Kálmán, RMSZSZ elnöke kijelentette: ha a Magyar Szabad Demokrata Szövetség „kullancspárt", akkor Frunda György a főkullancs, mert 1990-ben, még mielőtt átnyergelt volna az RMDSZ-re, eredetileg az RMSZSZ elődjeként ismert Romániai Magyar Független Párt jelöltjeként jutott a közös listán a parlamentbe. Frunda György viszont leszögezte, hogy nem volt soha más alakulatnak tagja, mint az RMDSZ-é. /Bögözi Attila: Kullancs és környéke avagy tiszta vizet a pohárba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

„Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ellene dolgozik, rontja az RMDSZ esélyeit, és rosszat akar tenni a magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ez arra utal, hogy az RMDSZ vezetői félnek. Közel másfél évtizeden keresztül az erdélyi magyar nemzetközösség sorsát legjobb belátásuk szerint alakíthatták, élvezik a bukaresti és a budapesti kormányok támogatását, döntési jogkörrel bírnak a jelentősebb pénzosztó intézmények kuratóriumaiban – és mégis félnek – írta Zilahi Imre. /Zilahi Imre: RMDSZ mindenekfölött? = Krónika (Kolozsvár), jan.19./

Akik februárban a román parlament elé kívánják terjeszteni a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet, nem reménykedhetnek abban, hogy azt bármikor is elfogadja a törvényhozó testület – írta január 19-i számában az Adevarul. A bukaresti lap emlékeztetett, hogy az autonómia szorgalmazóit még az RMDSZ sem támogatja. A Ziua lap szerint a román titkosszolgálatnak, az SRI-nek nyomozati és tájékoztatási kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor az állam egysége és biztonsága forog veszélyben. Külön osztály foglalkozik a szervezeten belül az "alkotmány védelmével", amelynek hatáskörébe ez a mostani eset is tartozik. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, Bogdan Niculescu Duvaz e lapban kifejtette: nem merül fel az állami hatóságok beavatkozásának a lehetősége, mivel a székely autonómiára tett javaslat nem tartalmaz egyértelműen nemzetellenes kitételeket. A szélsőséges hangvételű Cronica Romana címlapján hatalmas betűkkel olvasható: "A magyar szélsőségesek dacolnak a román törvényekkel és az alkotmánnyal". /Román lapok az SZNT–ről, a székely autonómiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Markó Béla esszéjével hatásosan érvelt a magyar–magyar paktum szükségességéről. Írásával a konszenzuskeresésen túl egyéb céljai is vannak, írta Bakk Miklós. Az egyik: kivetíteni a román parlamentbe való esetleges be nem jutás felelősségét egy olyan tág politikai közegre, amelyben az megragadhatatlanná válik. Az esetleges választási fiaskóé ebben az esetben már nem az RMDSZ-t terheli, hanem a magyarországi közszereplőket. A másik: annak elrejtése, hogy az RMDSZ egyre inkább baloldalra sodródik. Bakk Miklós leszögezte, hogy a konszenzushoz vezető utat az itthoni, elrontott helyzet körülményei közt kellene keresni. /Bakk Miklós: Paktum és faktum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Markó Béla tanulmányáról vitáztak január 19-én a budapesti Teleki László Alapítvány találkozóján. „Ez az első alkalom, hogy egy politikus nyíltan kimondja azt, amire eddig csak utalások történtek: Magyarországnak nincs egységes nemzetstratégiája” – jellemezte Kántor Zoltán, a budapesti Teleki László László Alapítvány kutatója Markó Béla RMDSZ-elnök tanulmányát, melyben a magyarországi értelmiséget szólítja meg. A szervezők szándékosan nem politikusokat hívtak meg, hanem a kisebbségi kérdéssel régóta foglalkozó szakértőket. Markó Béla vitaindítóját követően a felkért szakértők az RMDSZ-elnök által felvetett kérdésekre reflektáltak. Balogh András elmondta, meglátása szerint az utóbbi években szűnt meg az a konszenzus, amely a magyarországi pártok között a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben a kilencvenes években létezett. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének vezetője és Szász Zoltán, az MTA Történelemtudományi Intézetének kutatója nem értettek egyet a Markó-tanulmány azon tételével, miszerint az erdélyi magyarság megosztottsága magyarországi sugallatra alakult ki. „Egy másfél milliós közösségtől nem várható el, hogy az azt alkotó valamennyi egyén azonos véleményen legyen bármilyen kérdésben. A megegyezéshez szükséges minimumot ennek a pluralizmusnak a keretében kellene megtalálni” – hangsúlyozták a felkért szakértők. A jelen levők egyetértettek a közös nemzetstratégia kialakításának szükségességében, ennek gyakorlati megvalósíthatóságával kapcsolatban többnyire szkeptikusnak mutatkoztak. /Salamon Márton László: Kerekasztal a nemzetstratégiáról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

A 2000-ben tartott helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen kellett szervezett magyar csoportokkal megküzdenie. Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt épp annyi szavazatot vitt el a szövetségtől, amennyivel Fodor Imre polgármester lehetett volna. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ ellenzéke a Nemzeti Liberális Pártba bekérezkedve szerezte meg a városi tanácsosi helyek harmadrészét. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) a székelyudvarhelyi városi tanácsban nyolc, a Hargita Megyei Tanácsban négy mandátumot szerzett, képviselőit azonban 2001 őszén kizárták e testületekből, amikor kiderült, a bíróság formai hibát követett el az egyesület bejegyzésekor. /2000-es magyar–magyar választási csaták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

A január 10-i helyi Elnökök Konzultatív Tanácsára az Arad-kerületeiket mellőzve csak a vidéki RMDSZ-elnököket hívta meg Király András megyei elnök. A találkozón a nem létező határozattervezethez kért módosító javaslatokat Király András megyei elnök. Rá egy hétre a 45 tagú választmányból 32-en jelentek meg, hogy a jelöltállítás módjáról, a kampánystábról és a kampánystratégiáról határozzanak. Aradon a helyi vezetők kizáró és szűk körű döntéshozatalt eredményező álláspontot juttatnak érvényre: a megyei tanácsosi listát ne egy 150-200 tagú megyei küldöttgyűlés, hanem a kétharmadrészt Arad városiakból álló 45 tagú választmány gyűléseken megjelenő 25-30 embere állítsa össze. /Aradon zárt az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet munkatársa Markó Bélához írt nyílt levelében elutasította Markó Béla állításait. Ezt írta többek között: „S nem mint politikustól, hanem mint értelmiségitől kérdezem: milyen érzés, milyen morális kihívás Tőkés László helyett egy Verestóy Attilával kormányozni az RMDSZ-t? Emlékszel-e még, amikor 1990-ben a derék Katona Ádám azt javasolta, hogy a székelység gyűljön ismét össze Agyagfalván, és nyilvánítsa ki az autonómia iránti igényét? Emlékszel, Verestóy Attila párttársad milyen aljas módon járatta le már akkor az autonómia eszméjét és gondolatát? Verestóy ilyeneket beszélt: hogyan is képzelik mindezt a szervezők? Eztán majd külön járdája lesz a románoknak meg a magyaroknak…” /Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának /Magyar Nemzet (Budapest), jan. 20./

Szász Enikő színésznő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, az RMDSZ megyei tanácsosa néhány hónapja az RMDSZ megyei művelődési alelnöki tisztségét is betölti. Művelődési és közösségszervező tevékenysége újabb intézményi megerősítést kapott. Elmondta, hogy a 2003 őszén megalakult Civil Tanács művelődési szakcsoportjára támaszkodhat. Január 23-án megemlékezést tartanak a Temesváron, a temetőben Székely László építész halálának hetvenedik évfordulója alkalmából. Szeretnének szobrot állítani Temesvár első főépítészének. A tavaly felavatott Kós Károly Közösségi Központban az idei első előadó Jancsó Árpád út-, híd- és vasútépítő mérnök lesz, aki a Bega-hídakról tart előadást. Februárban Csomafáy Ferenc kolozsvári fotóművész Erdélyi arcképcsarnok című tárlatát hozzák Temesvárra, márc. 15-re pedig a szegedi Szőke János fotóit állítjuk ki. Kilencedik alkalommal rendezik meg, eurorégiós méretűre tervezve a Bánsági Magyar Napokat ápr. 16–25. között. Ruszkabányán emléktáblát fognak állítani Maderspach Károlyné Buchwald Franciskának. /Szekernyés Irén: Szobrot állítunk Székely Lászlónak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

Az RMDSZ elemzése szerint Erdélyben 14–15 százalékra tehető azoknak az aránya, akik magyar állampolgárság birtokában áttelepülnének, írta a Népszabadság. A lap szerint ha a kettős állampolgárság migrációs hatásairól Budapesten készülő tanulmány következtetése is ez lenne, az kínos politikai helyzetet szülne. A kettős állampolgárság hívei ugyanis csak olyan következtetést hajlandók elfogadni, amely szerint az állampolgárság megadása szülőföldjükön tartja a határon túli magyarokat. A vajdasági magyarok úgy nyilatkoztak: ha a tanulmány tömeges áttelepülést jósol, nem a valós tényeken alapul. "Ötvenezer aláírást gyűjtöttünk a kettős állampolgárság támogatására, aminél jobb hatástanulmányt el sem lehet képzelni" – mondta a VMSZ képviselője. A Külügyminisztérium hatástanulmányát a Magyar Állandó Értekezlet februári ülésén hozzák nyilvánosságra. /(b): Kettős állampolgárság: Milyen következménnyel járna? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 20./

Nemcsak a román sajtó és a román politikusok támadják a székely tanácsokat és a Magyar Polgári Szövetséget, hanem a Romániai Magyar Szó és a Népújság munkatársai is. Barabás István cikkében támadta Tőkés Lászlót és Csapó Józsefet, akik két táborra osztják a hagyományosan összetartó szavazóbázist. Funar követelte, hogy kormány, ügyészség, rendőrség a törvény szigorával lépjen fel az alakuló tanácsok ellen. Barabás hozzátette: Funar véleményét a kutya sem veszi figyelembe, „Tőkés Lászlónak és Csapó Józsefnek, a két fő-tanácsnoknak haja szála sem görbült, ami részben az RMDSZ érvelésének is köszönhető: javasolgatni, tervezgetni, sőt Szövetségünket fúrogatni mindenkinek jogában áll” Barabás szerint „a romániai magyar szakadárpolitika január 17-én egy nyilvánvalóan életképtelen autonómiatervezettel újabb fejezetet” írt történetébe. Corneliu Vadim Tudor az RMDSZ-t támadó nemzeti tanácsoknak emlékművet helyezett kilátásba. A szenátusban 2003. március 10-én kijelentette: „Amikor majd Tőkés László alaposan szétveri az RMDSZ-t, hozzám jösztök, hogy bevigyelek a politikába. Tőkés László is tett valami jót az életében: megosztotta az RMDSZ-t. Emeljünk szobrot neki!” Gyarmath János március 15-én tudósítást közölt erről a szenátusi vitáról, megjegyezve: „Erre a szoborra vágyna a püspök úr?! Vélem, hogy nem. Csakhogy az áskálódást folytatva, akár ide is eljuthat.” Barabás szerint Tőkés László és áskálódó hívei is megérdemlik azt a bizonyos emlékművet, amelyet a román extrémizmus akar emelni mindazoknak, akik a romániai magyar kisebbség erejét gyengítik. Az RMDSZ-t három irányból éri szüntelen támadás: A Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca Egyesület és Tőkés László tábora részéről. Miközben Tőkés László és elvbarátai kígyót-békát kiabálnak az RMDSZ-re, a román politikai elit pozitívan ítélte meg az RMDSZ szerepét. /Barabás István: Hasraesés magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő kéri szövetségbeli kollégáit, nevezetesen Kónya-Hamar Sándort, Vekov Károlyt, Kovács Zoltánt, Szilágyi Zsoltot és Tóró T. Tibort, hogy nyújtsák be helyette a parlamentben Székelyföld autonómiatervezetét. Birtalan 2001-ben bekövetkezett agyvérzésére hivatkozik, amelyből még nem épült fel teljesen. A képviselőt az SZNT január 17-i ülésén részt vevő küldöttek bízták meg az autonómiatervezet beterjesztésével. Birtalan kifejtette, hogy az SZNT kezdeményezése Székelyföld lakóinak érdekét szolgálja, az autonómiatervezet európai modell, nem az elkülönülésre, hanem a szubszidiaritás elvére, a kölcsönös tiszteletre és megértésre épül – áll a képviselő közleményében. Vekov Károly képviselő úgy nyilatkozott: eleget tesz Birtalan felkérésének, vállalja Székelyföld autonómiatervezetének benyújtását a román parlamentbe. /Sz. K.: Birtalan az autonómiatervezet benyújtására kéri társait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Markó Béla négy hazai és magyarországi lapban közölt írása szerint a szerbiai magyarok választási kudarcukat a Magyarországról importált politikai megosztottságnak köszönhetik. Simó Erzsébet, a Háromszék munkatársa vitatta, hogy egy esetleges választási kudarcért nem itthon kell a felelősöket keresni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke egységes gondolkodásra és cselekvésre szólította fel a magyar politikai pártokat és a kettészakadt magyar közéletet, közben, írta Simó Erzsébet, jó lenne, ha esélyt adnának a helyhatósági választásokra készülő, RMDSZ-en kívüli magyar szervezeteknek. /Simó Erzsébet: Nemzetstratégia és választások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

A romániai magyar kisebbség parlamenti képviseletének megfelelő szintű szavatolása önmagában nem oldja meg a kisebbségi problémákat, mivel a román politikai elit egész szemléletén kellene változtatni – írta a Ziua bukaresti lap január 20-i számában Adrian Severin volt külügyminiszter. Utalt arra: az RMDSZ ellenzi, hogy a jelenlegi arányos választási rendszerről áttérjenek az egyéni választókörzeti rendszerre, attól tartva, hogy a romániai magyar közösség a jövőben valódi súlyánál kisebb arányú parlamenti képviseletet tud csak elérni. Severin jogosnak tartja e félelmeket. A politikus ezért is tekinti veszélyesnek az RMDSZ kebelén belüli versengéseket. Severin szerint a román pártok kizárólag az "etnikai pártokra" hagyják a kisebbségek gondjainak kezelését, ezekkel a politikai alakulatokkal "alkudoznak" a kisebbségi jogokról. A román pártok ugyanis nem rendelkeznek meggyőző kisebbségi programokkal, mert a kisebbségieket "megtűrt idegenekként" kezelik – írta Severin. /A politikai elit egész szemléletén kellene változtatni. Adrian Severin a hazai kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Január 20-án tartott sajtótájékoztatót a Szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés vezetősége. Kovács Jácint elnök közölte, a MIK 2004–es tervei között olyan programok szerepelnek, amelyek nemcsak szórakoztatják, hanem nevelik is a fiatalokat és nemzettudatukat is ápolják. A szatmári MIK pályázik az áprilisban esedékes féléves MIÉRT–közgyűlés megszervezésére. Májusban a Magyar Ifjúsági Értekezlettel közösen egy Partiumi Ifjúsági Konferenciát szervez a MIK. A Partiumi Magyar Napok megszervezésében idén is szerepet vállalnak. A szervezet ifjúsági lap beindítását tervezi. Kereskényi Gárbor, a MIK ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a MIK részt kíván venni a kampányban, az ifjúsági szervezet az RMDSZ partnereként fog fellépni. A MIK célja, hogy 14–15 ifjúsági jelölt kerüljön befutó helyre a Szatmár megyei tanács, valamint 8 település helyi tanácsosi listáin. A MIK–ellenes plakátok célja Kereskényi szerint a szervezet jó hírének megrontása rágalmazás útján. A MIK ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett a szatmárnémeti rendőrségen. /(anikó): A MIK tizennégy–tizenöt fiatalt akar önkormányzati tisztséghez juttatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./

Nem válhat a napi politika színterévé március 15-ének a megünneplése – véli a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, ezért javaslatot tett az ünnepségek közös szervezésére. „Az MPSZ társszervezőként kíván részt vállalni az ünnep programjának összeállításában, ennek érdekében együttműködne az RMDSZ-szel és a civil szervezetekkel” – jelentette be Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke egyetért azzal, hogy ne engedjék a napi politikát eluralkodni a magyar nemzeti ünnepen. A Krónika kérdésére elmondta, polgármesterként lényeges szerepet vállal a szervezésben, és nagyon fog figyelni arra, hogy se az egyik, se a másik tábor szónokai ne használják ki az ünnepet. /Farkas Réka: Közösen ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete, a területi autonómia, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem tévesztendő össze az etnikai alapon szerveződő területi autonómiával – áll a január 21-én Bukarestben ülésezett Legfelsőbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a testületnek az autonómiatervezet helyett egyéb sürgős teendőire kellene összpontosítaniaToró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke /egyben a parlament védelmi szakbizottságának is tagja/ kifejtette: a Védelmi Tanács hatásköre a védelmi stratégiák kidolgozása, a különféle, nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények koordinálása, ezen a területen pedig elég nagy a zűrzavar, figyelmét ide kellene összpontosítania. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint egyedül a parlament illetékes eldönteni a tervezet sorsát. A Legfelsőbb Védelmi Tanács döntéséről Markó Béla, RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a tanács Ion Iliescu elnökletével foglalkozott az autonómiatervezet kérdésével. Markó hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. Akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben – hangoztatta –, azok vagy rossz politikusok vagy pedig rosszhiszeműek, és feszültséget akarnak kelteni a román–magyar viszonyban. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elégedetten állapította meg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat intézményi reformját, és elfogadta a további stratégiát /Sz. K.: Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Az SZNT által a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslat ügyének parlamenti képviseletével megbízott, de betegeskedő Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő levélben kérte fel Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly Kolozs megyei, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar megyei, Pécsi Ferenc Szatmár és Toró T. Tibor Temes megyei képviselőket, hogy fizikailag képviseljék, és iktattassák a parlamentben a székelyföldi autonómiastatútumot. Toró T. Tibor a felkérést vállalja. Fontosnak tartja, hogy csoportos indítványként nyújtsa be a román parlament két házába. Szilágyi Zsolt szintén jelezte, eleget tesz a felkérésének. Kovács Zoltán részt vesz annak a csoportnak a munkájában, mely a Székelyföld területi autonómiájának statútumát a parlament elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor felrótta a kezdeményezőknek, hogy a sajtóból értesült a felkérésről, de az ügy felvállalását a legtermészetesebb feladatának tekinti. Ugyanis az RMDSZ programjában szerepel az autonómia, tehát valójában minden vezetőnek vállalnia kellene azt. Kónya szerint ez a helyzet kitűnő alkalom lehetne arra, hogy valamennyi RMDSZ-tisztségviselő színt valljon, hogy tisztázzák álláspontjukat egymás és választóik előtt. Ki kell derülnie annak – jelentette ki –, hogy ki mit gondol, s egyben annak is, hogy az RMDSZ valóban az erdélyi magyarság érdekképviselete-e, vagy álmainak temetője. Pécsi Ferenc szintén vállalja a felkérést, Vekov Károly is a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy Birtalan Ákos és Csapó József felkérésének eleget tegyen. /(s.): Vállalják Birtalan Ákos felkérését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg Romániában 1.4 millió magyar él, a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz viszonyítva 200 ezerrel kevesebb. Dr. Puskás György professzor ezeket az adatokat csak részben tudja elfogadni, tekintettel arra, hogy a román sajtó számos terméke szerint is a közintézmények és hivatalok számadatai nem valósak. Egy közvélemény-kutatás szerint – román forrás – az itt élő magyarok 20-25%-a ki akar vándorolni az anyaországba. Egy másik megállapítás szerint a romániai magyaroknak több tízezres száma tavasztól késő őszig hivatalosan vagy nem, az anyaországban dolgozik. Puskás szerint az említett magyar csoportok az utolsó népszámláláson nem voltak itthon és így nem is kerültek be kimutatásba. A csángó népcsoportból vajon hányan vallották magukat románnak a félelem miatt? A janicsár neveléssel lett Rab Jánosból Robu Ioan katolikus püspök. Az RMDSZ egyezkedései, úgynevezett "protokollumai" és látványos kézfogásai nem sok eredménnyel járnak. A professzor így fejezte be eszmefuttatását: „Fogjunk össze úgy, hogy becsületes, tisztakezű magyarok maradjunk, és bizonyítsuk be, hogy nem revíziót akarunk, hanem önrendelkezést, emberi, egyéni és kollektív jogokat.” /Prof. dr. Puskás György: Gondolatok a romániai magyarság számának csökkenéséről és ennek következményeiről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Hatalmas keresztet készül állítani a Brassó megyei önkormányzat a megyeszékhely közeli Cenk-tetőre. A hegyen 1916-ig egy magyar honfoglaló szobra állt, ezt a beözönlő román seregek felrobbantották. A brassói magyarok köztudatában a Cenk a századelőn felrobbantott honfoglaló magyar harcos szobra által sugallt szellemiséget őrzi mindmáig. Aranyosi István, a brassói kulturális bizottság RMDSZ-es tagja elmondta, szó sincs arról, hogy a kereszt az egykori műemlék helyére épülne, sőt elképzelhető, hogy a későbbiekben a hegyoldalban megtalálható kövekből az egykori szobor 24 méter magas talapzatát is rekonstruálják. A köztudatban Árpád-szoborként élő, de valójában honfoglaló magyart ábrázoló, 10 méter átmérőjű kör alakú oszlopon álló alkotást Jankovics Gyula budapesti művész készítette a millenniumi megemlékezések alkalmából. Bár a szobor az 1913-as robbantást túlélte, még ugyanabban az évben, szilveszter éjjelén egy szélvihar ledöntötte, majd 1916-ban a román katonák újra felrobbantották. A többszöri merénylet után a 3,5 méter magas szoborból mindössze a fej maradt meg, ezt jelenleg az evangélikus egyház parókiáján őrzik. /Dénes Jónás: Stilizált kereszt a cenki honfoglaló helyén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Január 21-én Aradon, a Jelen Ház kávézójában mutatott be három kötetet Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője. Mindhárom könyv kapcsolódott Bodó Barnához, hiszen a Romániai Magyar Évkönyv 2003-at szerkesztőként, a Státusdiskurzus című kötetet társszerzőként jegyezte, a harmadik bemutatott könyv pedig Bodó Barna-esszéket, -tanulmányokat fogott össze. A hármas könyvbemutatón jelen lévő Bodó Barnát Toró T. Tibor olyan személyiségként jellemezte, aki a politikai, a civil, és az akadémiai szféra eseményeiből egyszerre szűri le a tanulságot. – Temesváron bemutatták a Szórvány Alapítvány negyedik évkönyvét /Romániai Magyar Évkönyv 2003/ Az Évkönyvben szerepel a romániai magyar oktatás, a kultúra, a civil szféra stb. kérdése. /Segédkönyvek délutánja. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

Kovács László külügyminiszter úgy látja, méltánytalan lenne, ha a jelentős tagsággal és szavazótáborral rendelkező, az elmúlt tíz év alatt komoly eredményeket felmutató RMDSZ mellett három új romániai magyar szervezet ugyanolyan szavazati joggal jelenne meg a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT). "Ha a magyar kormány a radikális szervezetekre az RMDSZ-szel egyenjogú partnerként tekint, az ő szintjére emeli velük a kapcsolattartást, akkor ezzel mintegy elismeri egységbontó törekvéseiket, és az erdélyi magyarság számára eredményeket nagy valószínűséggel nem hozó tevékenységüket" – hangsúlyozta Kovács László. Szerinte attól lehet tartani, hogy az EMNT, a SZNT és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség fellépése megosztja az RMDSZ-t – "tagságuk egy része az RMDSZ-nek is tagja" –, és az egész erdélyi magyarságot is. "Az év végi parlamenti választásokon még az is előfordulhat, hogy a több magyar párt és szervezet egymással való versengése miatt egyik sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt" – fűzte hozzá. A külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak az RMDSZ-szel egyeztetve kell alakítania viszonyát az EMNT-vel, az SZNT-vel és az erdélyi Magyar Polgári Szövetséggel. Kovács László szerint Tőkés László nyitott ajtón dörömböl, amikor azt követeli, hogy a magyar kormány foglaljon egyértelműen állást a romániai magyarság autonómiatörekvéseivel kapcsolatban. "Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján" – jelentette ki a külügyminiszter. /Kovács László: a kormánynak az RMDSZ-szel kell egyeztetnie. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./