Febr. 10-én, közel ötévi igénylés után a bukaresti Petőfi Könyvtár visszakerült jogos tulajdonosához, a magyarsághoz. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság tulajdonában levő Petőfi Házban működő Petőfi Könyvtár az első könyvtár, amelyet a Romániában élő magyarság visszakapott jogtalanul elkobzott könyvtárai közül. A könyvtár az államosítás után is magyar nyelvű kölcsönkönyvtárként működött a Petőfi Házban. Az 1970-es években azzal az indokkal, hogy régi „nacionalista, soviniszta, irredentista" könyveket tartalmaz, könyvállományát egy szép napon teherautóra rakták. Dr. Molnár Szabolcs, a Bukaresti Tudományegyetem hungarológia szakának tanára, abban az időben a magyar nyelv és irodalom tanszék tanársegédje, szemtanúja mindenek. A könyvekből leemelt egy párat a teherautó rakományából és kegyelettel őrizte meg a tanszéken. A magyar könyvek minden bizonnyal zúzdába kerültek. A magyar könyvtárból kétnyelvű könyvtár lett, és 1945 után megjelent könyvekkel töltötték fel, nevét is megváltoztatták, jó ideig Alexandru Donici nevét viselte. 1995-ben a könyvtárat bezárták, csak 1998 őszén nyitották meg újra, amikor Árvay Zsolt személyében magyar könyvtárost alkalmaztak. Az épületet a román kormány 1999 nyarán sürgősségi rendelettel visszaszolgáltatta a bukaresti magyar közösségnek, és Petőfi Ház néven a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság tulajdonába került. A sürgősségi rendelet azonban nem vonatkozott az épületben található könyvtárra. Így a könyvtár ingóságai, bútorai, könyvei a Sadoveanu Könyvtár leltárába tartoztak. A Petőfi Művelődési Társaság a ház átvétele után saját, magyar nyelvű, Petőfi nevét viselő nyilvános könyvtárat létesített. A Sadoveanu Könyvtárral való tárgyalások első eredményeként 2000-ben mintegy 18 ezer kötetet szállítottak el (főleg román nyelvűeket), így megnyílt a lehetőség az adományokból származó, mintegy 16 ezer kötetet számláló állomány elhelyezésére is. Ellenben a Sadoveanu Könyvtár nem volt hajlandó kivonulni, s átadni a könyvtárat. A társaság számos beadványt juttatott el Bukarest főpolgármesteréhez, alpolgármesteréhez és a Kisebbségi Hivatalhoz. Egyik beadványukra sem kaptak írásbeli választ. Czédly József, a bukaresti RMDSZ területi elnöke (2001–2003 május) folytatott tárgyalást több ízben a Petőfi Könyvtár átadása érdekében, de nem tudott eredményt elérni. Végül egy tipikusan bürokratikus, de a jelenlegi törvényeknek megfelelő, megkerülő megoldást született: leírták a könyvállományt, megszüntették a román könyvtárhoz tartozó könyvtárrészleget, és árveréssel a Petőfi Társaság megvásárolhatta az ingó javakat. Így a társaság megvásárolta jogtalanul elvett könyvtárának ingóságait, a Petőfi Könyvtár végre visszakerült jogos tulajdonosához. /Árvay Zsolt: Újra a miénk a fővárosi Petőfi Könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Balogh György kiállt az egység mellett, az RMDSZ nem rosszabb, és nem is jobb, mint az erdélyi magyar társadalom. Sértődött, esetenként karrierista, vagy csak feltűnést kedvelő próféták tűntek fel, „új alternatívát" kínálva. /Balogh György: Egység és alternatíva? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./

Az „ illetékes szervek kérésére" kitiltották Bayer Zsolt magyar újságírót Romániából, mivel korábban itt elhangzott beszédei „érintik az ország területi épségét, veszélybe sodorják a nemzet védelmét, közrendjét és biztonságát." Most már bizonyossá vált, hogy a szó félelmetesebb fegyver mint a kard, a bomba, a géppisztoly, olvasható a Bányavidéki Új Szóban. Az öngólra Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő hívta fel a figyelmet: ha Románia ki fogja utasítani az európai újságírókat, Európa ki fogja utasítani Romániát. /(tami): Öngól.= Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./

Tizenkilenc "mellette" és két "ellene" szavazattal fogadták el az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) való együttműködés folytatását a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) márc. 6-i marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ–SZDP protokollum aláírása ellen voksoltak Kónya-Hamar Sándor és Ráduly Róbert képviselők, az RMDSZ Kolozs, illetve Hargita megyei szervezetének elnökei. A Szabadság kérdésére Kónya-Hamar Sándor elmondta: nem ért egyet azzal, hogy újabb központilag elfogadott egyezménnyel olyasmire kényszerítsék a megyei szervezeteket, amelyeknek nem szívesen tesznek eleget. Szerinte az új protokollum aláírása előtt legalább annak a kettős feltételnek kellett volna érvényt szerezni, amellyel a kormánypárt még tartozott a szövetségnek, ezek pedig a Szabadság-szobor felállítása és a két önálló magyar kar létrehozása a BBTE-n. Kónya-Hamar továbbá azt kifogásolta: a megállapodás szövegét senki nem látta végleges formában, hiszen az még közvetlenül az aláírás előtt is módosult, bizonyos protokollmegkötések pedig olyan általános szinten mozognak, amelyek nem jelentenek konkrét fogódzót. Ráduly Róbert szerint mielőtt az új protokollum aláírásáról tárgyaltak volna, előbb az előző megállapodást kellett volna elemezni. /P. A. M.: A protokollum aláírása ellen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A Romániai Magyar Szó közölte az RMDSZ és a kormánypárt /Szociáldemokrata Párt/ közötti márc. 9-én elfogadott megállapodás, a protokollum teljes szövegét. Többek között szerepel benne: „Méltányos módon finanszírozzák a nemzeti kisebbségek kiadóit és kiadványait, valamint művelődési rendezvényeit.” „Biztosítják a nemzeti kisebbségek arányos képviseletét, beleértve az intézményes struktúrák döntéshozó tisztségeit is, országos, területi és helyi szinten.” „Törvényt fogadnak el a vallási felekezetektől elkobzott anyakönyvi és számadási dokumentumok visszaadásáról.” „A minisztériumok alárendeltségébe tartozó kihelyezett intézményekben, különösképpen azokban a megyékben, melyekben jelentős a magyar etnikumúak részaránya, biztosítani fogják a magyar szakemberek jelenlétét is.” Újból szerepel a megállapodásban a kisebbségi kutatóintézet alapítása, alkalmaznak a kisebbség nyelvét is ismerő rendőröket, szó esik utcák elnevezéséről is. Biztosítják kisebbségi szakemberek részvételét a tanügyi reformmal és az iskolahálózat átszervezésével kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában. Biztosítják a szükséges pénzügyi támogatást a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásában használt tankönyvek elkészítéséhez és kiadásához. /Megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Maros megyében, a helyhatósági választások során bárki jelölt lehet az RMDSZ listáin, aki tagja a szövetségnek. Marosvásárhelyen több mint száz küldöttből álló jelölőgyűlés dönti el a végleges névsort – mondotta Borbély László parlamenti képviselő, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának az elnöke. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje elmondta, az idei önkormányzati választás során szeretnék megtartani a korábbi eredményeket. Eddig az RMDSZ-nek Maros megyében 36 polgármestere és 500 önkormányzati képviselője volt. Tőkés László utóbbi napokban tett kijelentéseivel kapcsolatban, miszerint az RMDSZ-nek esélye van az erdélyi magyarság egységének a megőrzésére, ha elfogadja az ő elképzeléseit, Kelemen Atilla kijelentette: „Mint már korábban mondottam: nem a farok csóválja a kutyát, hanem ez fordítva szokott történni." A román újságírók kérdésére, hogy mi a véleménye az RMDSZ-nek a különböző autonómia-tervezetekről, Borbély László válaszolt: választási évben nem aktuális autonómia-tervezetekkel kell előállni, és emlékeztetett arra, hogy a szövetség már 1993-ban elkészítette a saját, ilyen jellegű tervezetét, ami nem került parlamenti megvitatásra. Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei felhívással fordultak a térség magyar lakosságához, amelyben március 15-e méltó megünneplésére, egységes fellépésre szólítottak fel mindenkit. /Máthé Éva: Maros megyei választási előkészületek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A Népszabadság értesülései szerint Bugár Béla nem veszi át március 15-én a neki szánt magas kitüntetést Budapesten. Kormányzati forrásokból úgy tudni, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetőjén kívül Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjét is kitüntetnék a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt fokozatával. A lap kérésére az MKP elnöke csütörtökön közölte: március 15. előtt nem nyilatkozik szándékairól. Bugár Béla nemrég közvetlen vitába is keveredett a budapesti kormánnyal, amiért Kovács László MSZP-elnök fogadta Robert Ficót, a szlovákiai Smer Párt elnökét. Bugár populista, magyarellenes politikusnak tartja Ficót. /Bugár Béla nem veszi át márciusi 15-i kitüntetését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Adrian Nastase miniszterelnök levelet intézett a romániai magyarsághoz március 15-e alkalmából. Mindazt, „amit közösen cselekszünk az egész ország érdekében, hosszú távon egy modern, európai együttélés érdekében tesszük” – áll az üzenetben. A történelem többször is szembeállított bennünket, de mára előre kell tekinteni „kölcsönösen elfogadva és tisztelve egymás múltját, történelmét”. „Az RMDSZ-szel való együttműködésünkben, túllépve a politikai dimenzión, egyre jobban érvényesül a pragmatizmus. A helyi szinten felmerülő problémák megoldása egyaránt szolgálja mind a román, mind a magyar közösség érdekeit.” /Időszerű problémákra időszerű megoldásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Népes hazai és külföldi részvétellel avatatták fel márc. 14-én Zsibón ifj. Wesselényi Miklós szobrát, Sepsi József zilahi szobrászművész alkotását. Istentisztelettel kezdődött a rendezvény, szabadtéri beszédekkel folytatódott, ahol felszólalt többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint- Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa és a házigazdák részéről Mátyus Éva. Az ünnepségen Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete és a helyi prefektus felolvasta a magyar, illetve a román miniszterelnök üzenetét az erdélyi magyarsághoz. A március 15-ei országos RMDSZ rendezvények nyitányaként megtartott zsibói szoboravató ünnepségre a magyarországi ellenzéki pártok részéről senkit nem hívtak meg. Molnár Endre zsibói református lelkipásztor üdvözölte azokat a helyi törekvéseket, amelyek elvezettek a Wesselényi-szobor felavatásához. A Magyarok Világszövetsége nevében Okos Márton Rákóczi emlékzászlót nyújtott át a zsibói gyülekezetnek, a helyi magyar közösségnek. Mátyus Éva házigazda a szobor történetét mondotta el a hallgatóságnak. 2002-ben a zsibói Wesselényi Társaság, a helyi Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának közös gyűlésén határoztak a Wesselényi szobor felállításáról. Elkezdődött a gyűjtés, azonban az RMDSZ és a magyarországi alapítványok támogatása nélkül ezt a vállalást nem sikerült volna tető alá hozni. Markó Béla beszédében többek között arról szólt, hogy a román és a magyar történelem jeles alakjait, így Wesselényit is másként ítéli meg a két nép, noha, mint fogalmazott "Wesselényi Miklós semmilyen szempontból nem volt ellentmondásos személyiség". Markó bizonyosságként állította, hogy Aradon hamarosan állni fog a Szabadság-szobor, ahogyan Zsibón Wesselényi szobra áll. /Makkay József: Kedvenc templomkertjében Wesselényi Miklós. Magyar és román hivatalosságok részvételével avattak szobrot Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Márc. 12-13-án Szinaján Románia az EU integráció, valamint a 2004-es választások előtt: etnikumközi viszonyok, a nacionalista retorika, illetve az autonómia-törekvések témakörében konferenciasorozatra került sor az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete rendezésében. A szemináriumon több neves közéleti személyiség, pártok vezetői, Enrico Grillo-Pasquarelli, az Európa Bizottság Romániával foglalkozó főtárgyalója, nagykövetek, Allen Kassof a Project on Ethnic Relations (PER) elnöke, Livia Plaks a PER ügyvezető elnöke és az RMDSZ vezetői vettek részt. Olyan kérdésköröket jártak körül mint például az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködési megállapodások hatása a romániai politikai életre, valamint a Magyarország és Románia közötti kapcsolatra, a román politikai ellenzék által megfogalmazott kritikák, valamint a magyar alternatív alakulatok nyomása; a nemzeti kisebbségek védelmének biztosítása. /Románia az európai integráció és a 2004-es választások előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Nemrég a román határőrök nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt fideszes újságírót. A tiltás oka, hogy B. Zs. legutóbbi ittlétekor Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gyűlésén az autonómiatörekvések számára az ír, korzikai és baszk modellt, vagyis a fegyveres, terrorista akciók módszerét hirdette célravezetőként, írta Fey László. Az RMDSZ részéről Markó Béla és Frunda György azonnal nyilatkozott, kifejtve, hogy távolról sem értenek egyet a B. Zs. és társai által hirdetett eszmékkel, de a kitiltással sem. Van egy réteg, amely a B. ZS.-féle demagóg szövegekre rezonál, nem gondolkodik, hanem fanatikusan hisz, állapította meg Fey. /Fey László: Nincsen jobb… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Kemény ellenreakciót váltott ki Tőkés László református püspök márc. 10-én tartott vártemplomi igehirdetése, valamint az ezt követő postaréti koszorúzás. Az eredeti egyezség ellenére az RMDSZ felrúgta a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel (RMPSZ) kötött kompromisszumot. Ennek megfelelően ugyanis a Székely Vértanúk emlékoszlopánál, az RMDSZ által szervezett hagyományos ünnepélyen szót kapott volna Bod Aladár is, az SZNT marosvásárhelyi elnöke. Ugyanakkor az RMDSZ lemondott volna a Petőfi-szobornál a déli órákban szervezett műsoráról, átengedve a teret a hagyományos szervezőnek számító pedagógusszövetségnek. „Belátom, hogy a Székely Nemzeti Tanáccsal a március 10-ei ünnepségek miatt esett el az egyezség. Ezt személyesen is közöltem Bod Aladárral” – jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke. Az RMDSZ vezetői felháborodásukat fejezték ki Tőkés László RMDSZ-ellenesnek ítélt beszéde miatt. A zsúfolásig megtelt vártemplomban a püspök többek között kijelentette, hogy „szomorú, ha a gyávák koszorúzzák a hősöket, az elnyomók a szabadság szobrát és vértanúkét, ha a megalkuvók magasztalják a rendíthetetleneket. Az SZNT tiltakozó közleményt adott ki, amelyben többek között ez olvasható: „Március 15. a világ minden magyarja számára a szabadság, egyenlőség, testvériség ünnepe. Marosvásárhely Székely Tanácsa a forradalom emlékének szellemében akart részt vállalni az esemény méltó megünneplésében. Tiltakozunk ezen önkényes, kirekesztő politikai döntés ellen, mely nemzeti ünnepünk méltóságát csorbítja.” Idén szervez első ízben megemlékezést a Petőfi-szobornál az RMDSZ. Az emlékmű felállítása óta minden évben a pedagógusszövetség és valamelyik történelmi egyház rendezte az ünnepélyt. /Szucher Ervin: Az RMDSZ visszavág. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A tordai magyarok márc. 14-én emlékeztek a református parókián, ahol a szabadságharc idején Petőfi is megszállt családjával együtt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott beszédet. Az Erdélyi Magyar Ifjak szintén jelen voltak az ünnepségen. Elmondták: új forradalomra van szükség. olyanra, amelynek célja a magyar kultúra és identitás megőrzése. A nemzeti ima eléneklése után a megyei és helyi RMDSZ, a történelmi egyházak, a Tordai Magyar Dalkör, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, valamint az Aranyosvidéki Ifjúsági Társaság helyezett el koszorút a Petőfi-emlékműnél. A detrehemtelepi magyarok is megemlékeztek nemzeti ünnepünkről a református templomban. /Ladányi Emese Kinga: Márciusi ünnepségek Tordán és Detrehemtelepen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Szentegyházán a szabadságharcra való emlékezésen, amint azt Rus Sándor szentegyházi polgármester közölte, a tervezett szavalatok, dalok és szónoklatok elhangzása előtt az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Verestóy Attila szenátor megtiltotta a szervezőknek, hogy az országból nemrég kitiltott Bayer Zsolt Szentegyházára DVD-n eljuttatott beszédét levetítsék. Bár a rendezvény társszervezőjeként a polgármester közbeléphetett volna, a botrány elkerülése érdekében nem tette meg. Verestóy Attila felolvasta Adrian Nastase miniszterelnök levelét, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke pedig a sajtószabadság vívmányát féltő beszédében utalt az országból nemrég kitiltott Bayer Zsolt publicista ügyére. Alig százan lehettek még az iskolaudvaron, amikor mégis elkezdődött Bayer üzenetének lejátszása. A huszárok lovaikkal körbeálltak, és a 18 perces felvétel végére újból közel háromszázan álltak az udvaron. /Cenzúrázott üzenet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Dettán a miséről Lokodi Attila plébános vezetésével az RMDSZ-székházba vonultak át a hívek, hogy részt vegyenek a dettai magyarság márc. 15-i ünnepségén. Dr. Libus Endre beszélt március idusa máig érvényes üzenetéről. Pécskán márc. 13-án a kultúrotthonban Áldott legyen emléke a márciusi ifjúságnak címmel emlékeztek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcra. A Búzavirág néptánccsoport egy újonnan tanult széki tánccal lépett fel. /(nagyálmos): Detta őrzi negyvennyolc emlékét A fiatalokban tovább él az üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Márc. 14-én Aradon mintegy ezren tüntettek a Szabadság-szobor Tűzoltó téren való felállítása ellen. A szervező Nagy-Románia Párt az ország több vidékéről mozgósított tüntetőket, akik Bihar, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros és Arad megyei rendszámú autóbuszokkal érkeztek. A téren C. V. Tudort és pártját népszerűsítő propagandaanyagokat osztogattak. Márc. 13-án a Vatra Romanesca immáron negyedik alkalommal szervezett tüntetésén kb. másfélszáz ember vett részt. A vezérszónok – ez alkalommal is Doru Bogdan – az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezést a szégyen protokollumának nevezte, a szobrot pedig románellenesnek. Felszólalt Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, aki rasszistának, háborús bűnösöknek nevezte a 13 vértanút. Nicolae Ieran beszédében többször is ,,a Dnyesztertől a Tiszáig” jelszót ismételgette. Márc. 14-én a rengeteg zászlóval és plakáttal felszerelt tüntetők megtapsolták a felszólalókat, Szabadság-szobor ellenes jelszavakat kiabálva és nagy-romániás zászlócskákat lobogtatva. Ioan Rus Maros megyei szenátor, például, arról is szólt, hogy a román bocskor ismét eljut Budapestig, ha kell. A tüntetés díszvendége Gheorghe Funar, a Nagy-Románia párt alelnöke volt. Szerinte a Szabadság-szobor Nagy-Magyarországot ábrázolja, és a magyar irredentizmus és sovinizmus szimbóluma; azt jelzi, hogy Magyarország és az RMDSZ nem ismeri el az egységes román államot. Kolozsvár polgármestere a Szabadság-szobor kérdését annak beolvasztásával oldaná meg. A tüntetés után Funar megtekintette a minorita rendház udvarán álló szoborcsoportot. Ezt követően sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a tábornokok terroristák. Felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy márc. 15-én megalakul a székely autonóm tartomány, és többször is hangoztatta: a szobrot be kell olvasztani, a terroristákat ábrázoló Szabadság-szobornak különben sincs semmiféle művészi értéke. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ha a szobrot mégis felállítják, addig foglalkoznak vele, ameddig már nem lesz látható. /Karácsonyi Zsolt: Funar beolvasztaná a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Ellenzi a Szabadság–szobor felállításának jelenlegi tervét a Románia Újjáépítéséért Szövetség (URR) Arad megyei szervezete, akik szerint a megbékélési park egy olcsó választási vásár a PSD és az RMDSZ között. Az URR támogatja a Szabadság–szobor és az 1918–as román egyesülés emlékműveinek – külön helyen történő – felállítását, és felkérte Mádl Ferenc és Ion Iliescu elnököket, hogy a kérdés valódi és őszinte megoldása érdekében vegyenek részt a két emlékmű felavatásán, és egyúttal kérjenek kölcsönösen elnézést a két nemzet nevében a történelem során egymásnak okozott sérelmekért. /(b): URR: A Szabadság–szobornak egyedül kell állnia! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./

Nagyszalontán a helyi RMDSZ továbbra tiltakozik az ellen, hogy ortodox kolostort létesítsenek a város egykori kaszárnyájában. Felkérték Markó Béla elnököt, hogy „személyes tekintélyét is latba vetve, az országos RMDSZ elnökségével együtt minden eszközzel akadályozza meg az önkormányzatiság elve ellen vétő, és a magyarság számarányát veszélyeztető kormányrendelet szalontai vonatkozásának gyakorlatba léptetését” – szerepel a hajdúvárosi RMDSZ közleményében. /Rostás Szabolcs: Kaszárnyaügy: Hajthatatlan szalontaiak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, valamint Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét márc. 15-én az Országházban. Markó Béla szövetségi elnök a kitüntetés átvételét követően úgy nyilatkozott, megtiszteltetésnek tartja ezt a legmagasabb állami kitüntetést, és úgy értékelte, ez nem csak személyének, hanem az RMDSZ, az egész magyar közösség 15 éves következetes politikájának is szól. "Amit elértünk az elmúlt másfél évtizedben, azt nem egyedül, hanem közösen értük el", mutatott rá a szövetség elnöke. /Kitüntették Markó Bélát és Kasza Józsefet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Ugyanezt a kitüntetést kapta volna Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, de ő elutasította a kitüntetést. Bugár Béla a díjkiosztó ünnepségen nem jelent meg. Bugár Béla kijelentette, hogy az elutasítás nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól, válaszul arra, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. /Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség idén Nagyváradon tartotta központi ünnepségét. Márc. 15-én a résztvevők megkoszorúzták Rulikowsky Kázmér dzsidás kapitány emlékművét és Nicolae Balcescu szobrát. Utána az ünneplő sereg ökumenikus imán vett részt a Szent László-templomban. Délután Szacsvay Imre mártír politikus szobránál rótták le kegyeletüket az emlékezők. Itt mondott ünnepi beszédet Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter. Ezt követően a kaplonyi fúvószenekar kíséretében huszárok által vezetett zászlós, fáklyás felvonulást rendeztek. A Kolozsvári Magyar Opera díszelőadást tartott, Huszka Jenő Mária főhadnagy című darabját tekinthette meg a közönség. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi polgári erők márc. 15-én folytatták az Európa tavasza Erdélyben című rendezvénysorozat programját. Szacsvay Imre szobránál Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, valamint Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő mondott beszédet. /Nagyváradon volt a központi március 15-i ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Márc. 15-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban az erdélyi magyar történelmi egyházak, a kolozsvári magyar főkonzulátus valamint, a politikai és civil szervezetek képviselőinek részvételével, telt ház előtt tartottak ökumenikus istentiszteletet márc. 15-e alkalmából. Ezt követően az ünneplő sereg a volt Biasini Szálló elé vonult, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Este az ünnepség a Role és a TransylMania együttes koncertjével ért véget. Czirják Árpád érseki helynök márc. 15-ét az összmagyarság ünnepének nevezte. Pap Géza református püspök rámutatott, elmúlt az az idő, amikor mások mondták meg nekünk, hogy milyen szabadságra van szükségünk. Szabó Árpád unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ünnep ne az egymásra mutogatás alkalma legyen, hanem a megtisztult nép megkülönböztetett napja. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök emlékeztetett, a forradalom hősei tudták, hogy harcuk több egyetlen nép harcánál, benne ezeréves szülőföldünkhöz való ragaszkodásuk jutott kifejezésre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a fájdalmas csalódás és a harc közül az utóbbi választását nevezte helyénvalónak. Medgyessy Péter miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul olvasta fel, majd Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa Adrian Nastase román kormányfőnek a romániai magyarsághoz intézett köszöntő levelét tolmácsolta. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta: „azt üzenem a polgármesternek, hogy csomagolja össze műanyag pohárkáit, és menjen el”. Vekov Károly képviselő beszédében hangsúlyozta: „nem reálpolitikusokra és pragmatikusokra van szükségünk, akik végiglépegetik a történelmet, és nem hagynak nyomot maguk után, mondta a politikus hangsúlyozva a szabadság jegyében kívánjuk a szabadságot, az esélyegyenlőséget.” A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Bardóczi Csaba ismertette tizenkét pontban, hogy mit kíván az ifjúság. Ezek: 1. restitutio in integrumot, az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását; 2. önálló állami magyar egyetemet; 3. erdélyi magyar bankot; 4. a csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését; 5. a kötelező katonai szolgálat végleges és azonnali eltörlését; 6. az itthonmaradást ösztönző pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet; 7. bátor kiállást magyarságunkat jelképező történelmi személyiségek szobrai védelmében; 8. Eva Maria Barki és Bayer Zsolt persona non grata minősítésének visszavonását; 9. az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesítését, az ifjúság megosztásának beszüntetését; 10. a magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyarságnak szánt összegek feletti RMDSZ uralkodás felszámolását, a politika kivonulását a támogatások elbírálásából; 11. élni a választás szabadságának lehetőségével; 12. teljes önrendelkezést az erdélyi magyar közösségünk számára, autonómiát. A Házsongárdi temetőben zajlott megemlékezést követően több magyar zászlót lengető fiatal vonult végig a Főtéren, majd a Szentegyház-, Bolyai- és Kossuth Lajos utca érintésével a Protestáns Teológiára ment. /Ördög I. Béla, Papp Annamária: Méltósággal ünnepelte március 15-ét Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Szokásához híven Funar, Kolozsvár polgármestere ismét megpróbálta megzavarni a márc. 15-i magyar rendezvényeket. Ezúttal azonban nem sikerült a tavalyihoz hasonló módon kereszteznie a magyar forradalmat ünneplők rendezvényét. Reggel tízkor a polgármester és kísérete a Petőfi utca 20. szám alatti emléktáblánál tartott szabad téri istentiszteleten vett részt, majd megkoszorúzta a volt Biasini Szálloda oldalán lévő George Baritiu és Nicolae Balcescu emléktáblát, de a városházi koszorúkból a Petőfi-emléktáblára is jutott. A kolozsvári városi tanács RMDSZ-es önkormányzati képviselői és Boros János alpolgármester meglepték Gheorghe Funart, ugyanis kokárdákkal jelentek meg a délutáni ülésen. Mi több, a magyar tanácsosok magyar és román nyelvű üdvözlő lapot adtak át a Funarnak és tanácsos kollégáinak. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos két piros-fehér-zöld üdvözlőlappal lepte meg Gheorghe Funart. A polgármester szokásához híven kirohant a tanácsosok ellen: azt követelte, hogy azonnal vegyék le a kokárdákat. Ez természetesen nem történt meg. – Senki sem viselhet olyan szimbólumot, amely mintegy 40 ezer román hazafi meggyilkolására emlékeztet. Ilyen a terrorizmust jelképező aradi szobor is, amelyet az első adandó alkalommal beolvasztunk – mondta Funar. /K. O.: Kokárdák a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A magyar forradalom és szabadságharc nagy alakjai másképp látták a nemzet jövőjét, de vitáik, nézetkülönbségeik dacára képesek voltak az összefogásra, az együttcselekvésre, mert tudták: a társadalmi reform, a szabadság csupán egységes fellépéssel érhető el – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 14-én Krasznán, Petőfi Sándor készülő szobrának ünnepélyes alapkő-letételénél. Az eseményen jelen volt Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselő, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa tolmácsolta, Medgyessy Péter magyar miniszterelnök levelét Íjgyártó István olvasta fel. /Petőfi Sándor szobrának alapkő-letétele Krasznán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Petőfi arcképével fedőlapján ünnepi műsorfüzetet jelentetett meg Krasznán a helybeli Cserey Farkas Társaság a szabadságharc évfordulója alkalmából. A Cserey Farkas Társaság kérésére jóváhagyták a köztéri Petőfi-szoborállítást. Az alapkövet Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Marc Tiberiu prefektus és Pop Imre polgármester helyezték el. /(Fejér László): Kraszna Petőfivel ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A politikailag másként gondolkodók elleni kampány egyeseket arra indított, hogy még a legtisztább nemzeti érzéseket is saját alantas politikai céljaikra próbálják kisajátítani, írta Bálint Zsombor. Arra utalt, hogy Marosvásárhelyen egy szórólap megengedhetetlen hangnemben uszított az RMDSZ, a magyarság politikai képviselete ellen, s "magyar testvéreinket" a megemlékezéseken való részvétel bojkottálására hívta fel. A szórólap név nélküli, "a hétköznapi magyar ember felhívása" címet viselte. /Bálint Zsombor: Magyarok a magyar ünnep ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Marosvásárhely lakossága – nem engedve a röpcédulákon terjesztett bojkottra való buzdításnak nagy számban, méltósággal vett részt márc. 15-én a postaréti ünnepségen. A Székely vértanúk emlékművénél tízezernyi ünneplő gyűlt össze. Ünnepi beszédet mondott Virág György, a megyei tanács elnöke, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Ivanics Ferenc magyarországi képviselő, és György Annamária, a MADISZ képviselője. Virág György emlékeztetett: négy évvel ezelőtt, amikor csupán 163 szavazaton múlott a magyar jelölt sikere az első fordulóban, miközben a másodikban ezrekkel többen szavaztak a magyar jelöltre, de akkor már késő volt. /Az egység mellett tett hitet Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A marosszéki és marosvásárhelyi Székely Nemzeti Tanács megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az RMDSZ Maros megyei vezetősége megtagadta, hogy Bod Aladár, a szervezet elnöke a márc. 15-i ünnepségen a Székely vértanúk emlékhelyén beszédet mondjon. Nyilatkozatban tiltakoztak az önkényes, kirekesztő politikai döntés ellen. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A város magyarsága együtt emlékezett márc. 15-én Szatmárnémetiben. A református temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött az ünnepség. Korda Zoltán református lelkész és Amma Zoltán római katolikus plébános mondott imát. Ünnepi beszédet mondott Varga Attila parlamenti képviselő és Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezetője. Koszorút helyeztek el Kossuth emléksírjánál az RMDSZ, a MIK, az Magyar Polgári Szövetség, valamint több egyházi és civil közösség képviselői. A Kossuth–emléksírtól az Ormos–házhoz vonultak az ünneplők, ahol Kereskényi Sándor szenátor és Kovács Jácint, a MIK elnöke mondtak ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az Ormos–ház falán található Petőfi–emléktáblát. /T. L.: Együtt emlékezett Szatmárnémeti magyarsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Nagykárolyban márc. 15-én a Petőfi–szobornál a Kaffka Margit Művelődési Egyesület ünnepi műsorral egybekötött koszorúzást, Sróth Ödön, a Kaffka Margit Művelődési Egyesület elnöke és Vincze András történelemtanár méltatta az eseményt, Csőkör József a Petőfi–szobor 10 évvel ezelőtt történt felállításáról emlékezett meg. A koszorúzáson részt vett az RMDSZ, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség képviselője is. Este a színházteremben a helyi RMDSZ–szervezet ünnepi műsort rendezett. /Boros Ernő: Nagykárolyban tegnap a hat vezér ismét pajzsra emelte Árpádot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Székely ruhás lovasok felvonulásával vette kezdetét a márc. 15-i ünnepi megemlékezés Székelyudvarhelyen. A Márton Áron téren Szász Jenő polgármester köszöntötte a szép számban összegyűlt városlakókat, meghívottakat. Az autonómia-igényről, az aktuális politikai helyzetről is szólt a Magyar Polgári Szövetség elnöki tisztségét betöltő polgármester. A rendezvény díszvendége, Schmitt Pál, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. Az RMDSZ részéről Antal István parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Szövetség részéről dr. Szakács István Péter, a szövetség udvarhelyszéki elnöke szólt az ünneplőkhöz. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája üdvözlőszavait felvételről hallgatták meg a jelenlévők. /Szász Emese: Együtt ünnepeltek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Gyergyószentmiklóson a Szabadság-emlékmű és a Kossuth Lajos-szobor talapzatára a város jelentősebb politikai és polgári szerveződései, valamint a testvérvárosok küldöttségei helyezték el a kegyelet virágait. A tekerőpataki fúvósok és a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Lovas Bandérium tagjai immár elmaradhatatlan színfoltjai a hasonló rendezvényeknek. A bárminemű politikai felhangot nélkülöző beszédében Farkas Zoltán, a városi RMDSZ elnöke annak a hitével szólott, aki arra vágyik, hogy a jelen és múlt egymásra találásából érdemesebb jövő szülessen. /Bajna György: Méltó megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./