Kása Zoltán rektor-helyettes négy évvel ezelőtt rendkívül nehéz helyzetben vette át a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) prorektori tisztségét. Azóta kidolgozták az egyetem új chartáját. Annyit sikerült 2000-ben a chartába bevinni, hogy a jelenlegi charta nem tiltja az önálló magyar karok létrehozását. Ebben a fogalmazásban benne van, hogy egy karon belül lehet több vonal, vagyis több tagozat. Kása mindig is azt képviselte, hogy szükség van önálló struktúrára, karra. A magyar karra nincs politikai akarat, ezt mutatja az utóbbi négy év. A kormánypárt és az RMDSZ közötti első protokollumban szerepelt egy kitétel: a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztése Kolozsváron. Nem történt semmi lényeges. Marga nyilatkozataival ellentétben az egyetem sajtóirodája nacionalista szöveget adott ki többször, nyilván nem Marga tudtán kívül. /Csomafáy Ferenc: Tervezni csak önálló struktúrában lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Lezajlott Kolozsváron a 34. Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntője. A zsűri elnöke, dr. Egyed Emese szerint nagyon nehéz volt rangsorolni a dolgozatokat. Gászpor Réka az Oktatási Minisztérium nevében bejelentette: kiadványt terveznek a tantárgyversenyről, a legjobb dolgozatok alapján. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének különdíjait Kötő József adta át a szórványvidékről érkezett tanulóknak. /Józsa László: Díjeső a tantárgyversenyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Kelemen Attila, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének választási jelszava – "Marosvásárhely – A Székelyföld kapuja Európa felé" – vitát robbantott ki az RMDSZ és az MPSZ, valamint a Maros megyei Székely Tanács (SZT) képviselői között. Andrássy Árpád, a Maros Megyei SZT alelnöke szerint Kelemen populista jelszót alkalmazott. Kelemen Attila azzal vádolta az MPSZ-t, hogy a magyar lakosság félrevezetésével gyűjtötte össze a szervezet bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat. "Az MPSZ képviselői félrevezették a magyar lakosságot, mivel az aláíróknak azt mondták, hogy a kettős állampolgárságot támogatják, nem a szervezet bejegyzését", mondta. Kiss István, az MPSZ Maros megyei alelnöke valótlannak nevezte Kelemen Attila állításait. /Vita Kelemen választási jelszava kapcsán. Az RMDSZ szerint az MPSZ félrevezetett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Lemondott tisztségéről Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa, és azzal egyidőben Csóka Tibor alprefektus. A prefektus lemondását azzal indokolta, hogy pártja a SZDP listáján megyei tanácsos-jelöltként indul a júniusi választáson. Csóka Tibor alprefektus pedig az RMDSZ megyei tanácsos-jelölt listán első helyen szerepel. Jelöltként pedig a választások előtt 50 nappal kötelező benyújtani a lemondását. Csóka Tibor 2000 előtt is alprefektusi tisztséget töltött be. /(Fejér László): Vezetők nélküli kormányhivatal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Nyílt levéllel fordult Pécsi Ferenc, a Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei elnöke, egyben Szatmárnémeti polgármesterjelöltje a Szatmári Friss Újságban Ilyés Gyulához, az RMDSZ megyei elnökéhez és polgármester-jelöltjéhez, melyben nyilvános vitára hívta és javasolta, hogy május 2-ig állóurnás előválasztáson vegyen részt vele. Ilyés Gyula válaszolt: az előválasztást nem fogadhatja el, egyrészt azért, mert az RMDSZ-ben ez már megtörtént. Másrészt nem engedhető meg, hogy külső nyomásra megváltoztassák azt, amit tagság demokratikusan megszavazott. /(Sike Lajos): „Külső nyomásra sem változtatunk azon, amit a tagság elfogadott!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Ápr. 18-án, vasárnap Maros megye 12 községében több mint tizenötezer választópolgár ment el szavazni az előválasztáson, ez jelzi, hogy nem gyengül az RMDSZ iránti érdeklődés, jelentette ki dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. /Mózes Edith: Dorin Florea pánikol. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kijelentette, hogy az SZNT-nek nincs miről beszélnie Markó Béla RMDSZ-elnökkel, aki nemrég közölte, hogy Párbeszéd a jövőért címmel megbeszélés-sorozatot kezdeményez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) és az SZNT-vel. Az SZNT bejelentette: két újabb autonómiatervezetet készítenek. Ferencz Csaba elmondta: Csapó József SZNT-elnök április 8-án levelet küldött Markónak, amelyben kifejtette, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet képviselőházi beterjesztése kapcsán néhány RMDSZ-honatya súlyos vádakkal illette az SZNT-t. Kijelentette: nincs értelme a konzultációknak, mivel az SZNT már tárgyalt az RMDSZ összes végrehajtó szervével és a szövetség parlamenti frakcióival, és válaszokat is kapott. /Az SZNT elutasítja Markó párbeszédre vonatkozó javaslatát. Két újabb autonómiatervezetet készítenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez írt nyílt levelében emlékeztetett: az RMDSZ parlamenti csoportja febr. 25-én, a Székely Nemzeti Tanács által jóváhagyott autonómiastatútum képviselőházába való benyújtásakor közzétett nyilatkozatában súlyos vádakat fogalmazott meg, amelyek szerint az SZNT visszaél a közösségünk bizalmával, lejáratja az autonómia gondolatát. Az RMDSZ vezetői közül többen támadták az SZNT-t és autonómiatörekvését. Markó Béla »párbeszédet kezdeményez a jövőért«. Az SZNT az RMDSZ parlamenti frakcióit korábban megkereste és kérte támogatását Székelyföld autonómiatörekvéseinek támogatására. /Csapó József levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Lehet csodálkozni azon, hogy az összmagyar érdekképviselet ügyét zászlajára tűző RMDSZ miért nem lát legalább ugyanolyan tárgyalópartnert a Magyar Polgári Szövetségben, mint a román Szociáldemokrata Pártban. Azonban az is furcsa, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke visszautasította Markó Béla meghívását. /Lukács János: Párhuzamos párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete tiltakozott Virág Zsolt az RMDSZ területi kampányvezetőjének a helyi televízióban tett kijelentése ellen, miszerint a Polgári Szövetség helyi szervezete külföldről kapott pénzt a helyhatósági választások kampányára. Virág kijelentését a Romániai Magyar Szó márc. 12-i számára alapozta, amelyben Gál Éva Emese azt írta: „a szövetség a közelmúltban 24 millió lejnyi támogatást kapott egy Gyergyóból elszármazott külföldi állampolgártól, az összeg egy részéből a szervezet egy alapelveit népszerűsítő szórólapot készített, amelynek terjesztését a napokban kezdi el.” Árus Zsolt elmondta: telefonon és írásban is kérték a napilapot a helyesbítésre – ám ez mindeddig nem történt meg. /Gergely Edit: Virág nem kér bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Eddig soha nem tapasztalt történt Kolozsváron a városi tanácsban: az RMDSZ-es önkormányzati képviselők pénzt szavaztak meg a Vatra Romaneasca Szövetségnek és az Avram Iancu Egyesületnek, a román tanácsosok pedig hozzájárultak a magyar iskolák és civil szervezetek számottevő támogatásához. Ilyen ára volt annak, hogy a magyarok is kapjanak a helyi költségvetésből. A legtöbb pénzt az iskolák kapták, köztük a magyar tannyelvű középiskolák, valamint olyan oktatási intézmények, ahol magyar osztályok is működnek. Közpénzhez jutott a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (280 millió lej), a Pro Iuventute Kulturális Egyesület (131 millió), a Homo Ludens Kulturális Egyesület (250 millió), 65,3 milliót kapott a Bogáncs-Zurboló Egyesület, de a Magyar Mozgássérültek Egyesülete (havi 50 millió lej), az Unitárius Nők Egyesülete (48, 6 millió), valamint az Agnus Media Alapítvány is (145 millió). /K. O.: Történelmi napok a kolozsvári városi tanácsban. Százmilliók magyar iskoláknak és szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Székelyhídon életveszélyessé vált a Stubenberg kastély, mely a Petőfi Sándor Gimnázium felső tagozatos osztályainak ad otthont. A 2003-as PSD-RMDSZ megállapodás értelmében a felek vállalták, hogy előteremtik egy új iskolaépület és a kollégium építéséhez szükséges pénzt. Ez nem történt meg. Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök szerint az iskolaépületre már megvan az anyagi fedezet. Hegyesi Viktor iskolaigazgató nem derűlátó. /Pengő Zoltán: Nincs új iskola... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

A Ziua c. napilap főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu, akit magyarpártisággal vádoltak, most azt írta, hogy a Szabadság szobor felállításánál nagyobb arculcsapás aligha érheti a román népet, mai hivatalosságai asszisztálnak az 1848-as „népirtás" 13 véreskezű gyilkosának rehabilitálásánál. Mérhetetlen pofátlanságnak titulálta az RMDSZ-nek tett gesztust az ún. megbékélési szoborparkkal. A főszerkesztő arra buzdította a honpolgárokat, Arad és Temesvár népét, hogy élő láncot álljanak a szobor körül, az aradi szörnyűség megakadályozására. A lapszám belsejében egészen mást olvashat az ember: Dan Berindei akadémikus, dr. Adrian Niculescu professzor, dr. Dinu Giurescu egyetemi tanár és Dinu Zamfirescu – szinte egybehangzóan leszögezték: a szobor visszaállítása teljesen normális dolog. /Cseke Gábor: Szobrok és gyilkosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Ápr. 20-án Bukarestben tartották az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt erdélyi elnökeinek találkozóját, amelyen a két pártnak a megyei szinten való együttműködéséről, viszonyáról esett szó. Az eseményen a Kolozs megyei RMDSZ nem volt jelen az ápr. 20-án Kolozsváron zajló rangsoroló közgyűlés miatt. A tanácskozáson azoknak az ígéreteknek, közös terveknek a megvalósulását kérték egymástól számon a felek, amelyeket a megyei szinten kötött együttműködésekben rögzítettek. Az erdélyi megyékben a gáz-, víz-, úthálózat kiterjesztésére vonatkozó be nem váltott ígéretek, az ingatlan-visszaszolgáltatások, az iskolarendszerrel kapcsolatos problémák merültek fel. Az RMDSZ álláspontja szerint ezek a gondok zökkenőmentesebben oldódnának meg, ha a szövetség képviselői számarányuknak megfelelően vennének részt a különböző megyei hivatalok, igazgatóságok vezetésében. /B. T. – Sz. K.: RMDSZ–SZDP egyeztetés Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Ápr. 21-én ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A választópolgárok nagy számban vettek részt az előválasztásokon – mondotta Takács Csaba a TEKT ülésén. Markó Béla szövetségi elnök szerint a szövetségnek sikerült megmozgatnia a közösséget, ez bizonyítja, hogy az RMDSZ a választópolgárok nagy többségének bizalmát élvezi. Markó Béla elmondta, nem áll érdekünkben negatív kampányt folytatni. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy márc. 13-án Sinaián, az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete által rendezett szemináriumon a Szociáldemokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Népi Akció, a Román Humanista Párt és a Szociáldemokrata Romapárt közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elismerik a kisebbség és a többség békés kapcsolatának és együttélésének érdekében folyatott együttműködés szükségességét. Ígérték: a választási kampány során nem alkalmazzák a nacionalista retorikát. A szenátusban a Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyben az aláírók az aradi Megbékélési Park létrehozására vonatkozó döntést tartalmazó kormányhatározat visszavonását kérték, a 13 Aradon kivégzett tábornokot pedig 40 ezer román meggyilkolásával vádolják – az elmúlt időszak egyik legkeményebb politikai vitája volt. Markó szomorúnak nevezte azt a tényt, hogy az indítvány szavazása során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt az indítványt támogatta, ugyanakkor értékelte azt, hogy a kormánypárt szenátorai kiálltak az indítvány elvetése, és az RMDSZ mellett. /Sikeresnek értékelte az előválasztásokat az RMDSZ. Ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Közgyűlésen rangsorolta városi és Szatmár megyei tanácsosjelöltjeit a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti szervezete. A listán többen vannak olyanok, akik korábban az RMDSZ-ben választmányi (vezetőségi) tagok voltak, így például Kovács Jenő, a volt nagykárolyi polgármester, dr. György Ágoston, a volt megyei egészségügyi igazgató, Kádár Ferenc nagykárolyi tanár, vagy Zeng László szatmári mérnök. Sike Lajos újságíró szerint a kiszorultak pártjának is tekinthető az RMDSZ itteni ellenzéke, a szatmári reformátusok presbitériumához kötődnek, a megyei tanácsosi lista vezetője ugyanis Pécsi Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki a presbitérium kurátora. /Sike Lajos: Hajrá reformátusok, hajrá magyarok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Markó Béla szerint Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők "kizárták magukat" a szövetségből azáltal, hogy aláírásokat gyűjtöttek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bejegyzése és az alakulat helyhatósági választásokon való részvétele támogatására. Az RMDSZ elnöke ápr. 22-i sajtótájékoztatóján leszögezte: azok az RMDSZ-tagok, akik egy rivális szervezet támogatására gyűjtenek aláírásokat, amint a két képviselő tette, "automatikusan megszüntetik szövetségi tagságukat". Markó szerint az MPSZ bejegyzésére támogató aláírásokat gyűjtő személyek "becsapták az aláírókat", mivel azt mondták nekik, hogy egy civil szervezet számára gyűjtik az aláírásokat, amely nem az RMDSZ ellen irányul, és amely nem vesz részt a helyhatósági választásokon. /Markó: Szilágyi és Pécsi kizárták magukat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) három hét alatt 54 000 aláírást gyűjtött össze a június 6-i helyhatósági választásokon való részvétel támogatására, jelentette be Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő ápr. 22-én tartott sajtótájékoztatóján. Az MPSZ jelöltlistáit és választási jelét benyújtják a Központi Választási Irodának. A politikus szerint az MPSZ választási részvétele hasznos lesz a magyar kisebbség számára, mivel olyan szavazókat is mozgósít, akik egyébként nem mentek volna el szavazni az RMDSZ-re, amelynek megítélésén rontottak az SZDP-vel kötött megállapodások és a kormányzati részvétel. Pécsi Ferenc képviselő, szatmárnémeti polgármesterjelölt elmondta: az MPSZ szinte minden Hargita, Kovászna és Maros megyei településen részt vesz a választásokon. Szilágyi Zsolt közölte, az MPSZ-tagokat megfenyegették, hogy ha önálló listákon indulnak a helyhatósági választásokon, kizárják őket az RMDSZ-ből. /Az MPSZ összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Több, mint 160 ezer személy vett részt mindeddig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett előválasztásokon. A polgármester- illetve tanácsosjelöltek rangsorolása három formában – elektoros, állóurnás illetve mozgóurnás előválasztás – zajlott. Állóurnás előválasztáson 131 ezer választásra jogosult járult az urnákhoz. A Csíki medencében 58 településen rangsorolták az önkormányzati képviselő jelölteket, és ahol 27 113 személy érvényesítette szavazatát. Bihar megyében, 22 településen 20 722 személy adta le voksát. Háromszéken 20 ezren járultak állóurnához. Maros megyében 15 000 személy vett részt Brassó megyében 30 településén 4525 elektor vett részt a helyi önkormányzati jelöltek rangsorolásában, Szatmár megyében 28 helységben 3000 küldött adta le voksát. /Előválasztások – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A Szabadság-szobor Egyesület mindenkit hív az ápr. 25-én történő újraavatásra. Amikor Arad megyében megalakult az RMDSZ, egyik követelésük volt a szobor újrafelállítása. Erre tizenöt évig kellett várniuk. A szoborcsoport alakjai most már a talapzaton állnak. /Tizenöt év kényszermunka... = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

Ápr. 22-én Kolozsváron a kolozsvári magyar főkonzulátus üzletember-találkozót szervezett Magyarország az Európai Unió küszöbén címmel. A rendezvény helyi kis- és középvállalkozók számára nyújtott tapasztalatszerzési lehetőséget. A találkozót Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és Borbély László, az RMDSZ országos ügyvezető alelnöke nyitotta meg. /Magyar gazdasági fórum Kolozsváron. Térségünk iránt nő a magyar üzletemberek érdeklődése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Ápr. 21-én Budapesten Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, az RMDSZ ügyvezető alelnökét Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter fogadta. A megbeszélés napirendjén többek között az RMDSZ sportprogramja és a Félsziget fesztivál szerepel. Kovács Péter budapesti látogatása során megbeszélést folytat Zilahi Lászlóval, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, Csőzik Lászlóval, az SZDSZ–Új Generáció elnökével, valamint Nyilas Ágnessel, az Agora iroda programigazgatójával. A MIÉRT vállalkozásfejlesztő programjának megbeszélése is napirenden szerepel. /A MIÉRT elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterrel találkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Formai okokra hivatkozva a Központi Választási Iroda (KVI) nem tekintette érvényesnek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által benyújtott aláírásokat. Jóllehet az MPSZ aláírásgyűjtő ívein a kormány által kijelölt szabványnyomtatványon előforduló valamennyi adat szerepelt, az a mód, ahogy az MPSZ az aláírást gyűjtő személy nyilatkozatát csatolta a felvett adatok hitelességéről, elfogadhatatlan. Pécsi Ferenc képviselőnek, az MPSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltjének tudomása szerint a legvehemensebben a bizottság RMDSZ-es tagja, Péter Zsuzsa jogász, parlamenti szakértő tiltakozott az MPSZ gyűjtőíveinek elfogadása ellen, kérve a választásokon való részvételhez szükséges támogató aláírások visszautasítását. Pécsi Ferenc szerint az MPSZ 48 órán belül benyújtja fellebbezését. Amennyiben negatív lesz a KVI válasza, és az MPSZ nem indulhat a választásokon, a nemzetközi szervek tudomására hozzák, hogy Romániában olyan demokrácia működik, amelyben 54000 ember akaratát figyelmen kívül lehet hagyni. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az MPSZ esetében egyértelmű szabálysértésről van szó. Szász Jenő, az MPSZ elnöke is úgy értesült: egyedül az RMDSZ képviselője volt az, aki az aláírások érvénytelennek tekintését kérte. /Sz. K.: Érvénytelennek tekintették az MPSZ-aláírásokat. Formai okokra hivatkozott a Központi Választási Iroda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Fájdalmas pillanatot jelent a romániai magyar közösségnek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) indulási szándéka a választásokon – állapította meg Eckstein-Kovács Péter szenátor ápr. 23-án tartott sajtótájékoztatóján. Eckstein-Kovács rossz előjelnek nevezte, hogy az MPSZ-t támogatja a Fidesz, amely ezért nagy politikai felelősséggel tartozik. A szenátor szerint a választások majd tűzpróbát jelentenek az RMDSZ-nek, hiszen kiderül, hogy a magyarok hány százaléka támogatja a szövetséget. /Fájdalmas az MPSZ indulása. Eckstein-Kovács: A Fidesz is politikai felelőséggel tartozik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje ápr. 23-án az egyetemi diákszervezetek képviselőivel találkozott. Kelemen Atilla az együttműködés reményében hívta meg a diákságot. Az RMDSZ célja, hogy a fiatalokat bevonja tevékenységébe, együttműködjön a diákság képviselőivel. /(m.r.): Folytatódnak a konzultációk. Találkozó a diákszervezetek képviselőivel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Ápr. 25-én Aradon újraavatják a Szabadság-szobrot. Erre az alkalomra az RMDSZ könyvet jelentetett meg. A Szepessy László szerkesztette gazdagon illusztrált kiadvány felidézte a hányatott sorsú emlékmű történetét. /Vasárnap délben Aradon újraavatják a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

- Az aradi Szabadság-szobor köztérre való visszahelyezésével és ünnepélyes leleplezésével ismét bebizonyosodott, hogy az RMDSZ következetes politikája eredményes, s hogy a szemléletváltás lassan Romániában is bekövetkezik – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Fél évvel ezelőtt politikai válság alakult ki az RMDSZ és a román kormánypárt között amiatt, hogy a Szabadság-szobor visszaállításának előkészületeit leállították. A hónapokig húzódó válságot csak az idei márciusi kormányhatározat elfogadása oldotta fel. Markó szerint igazolódott, hogy az RMDSZ ma már ilyen nehéz kérdést is képes megoldani. Lassan Romániában is elérhető a szemléletváltás. „A szoborvita pontosan arról szólt, hogy ki van otthon Erdélyben, kinek a történelme lehet otthon Erdélyben, s kinek a műalkotásai lehetnek ott erdélyi köztereken. S végül is annak, hogy eljutottunk egy ilyen megbékélési park jellegű megoldáshoz, ahol ott lesz a Szabadság-szobor, de vele szemben a román történelmet megörökítő diadalív is, az az üzenete, hogy egya

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A jogállamiság alapvető szabályaira fittyet hányva, egyértelmű RMDSZ-segédlettel a Központi Választási Iroda elutasította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) 53 000 aláírással benyújtott bejegyzési kérelmét, Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésezett, ápr. 25-én pedig Aradon felavatták az újra felállított Szabadság-szobrot. Az MPSZ bejegyzését az RMDSZ képviselőjének határozott kérésére utasították el. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy az aláírásgyűjtők becsapták az embereket, mi több, megpróbálták hamisítani az íveket. Mindezt az MPSZ vezetői egyértelműen cáfolták. /Makkay József: Megkérdőjelezett választási alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./