Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/
30951 tétel
2004. május 11.
A Maros megyei RMDSZ sajtótájékoztatóján dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje közölte, az RMDSZ 77 településen teljes tanácsosi listával és 56 polgármesterjelölttel indul a megyében a jún. 6-i helyhatósági választásokon. Ugyanakkor bejelentette, hogy elkészült az RMDSZ programja. Megfelelő nyitottsággal Marosvásárhely a régió központjává válhat. /Mózes Edith: Nem füstöt okádó, hanem a 21. század felé mutató program. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2004. május 11.
Az RMDSZ Nagyenyeden indít polgármester-jelöltet. A magyar lakosság aránya 16 százalék, tehát nincs reális esélye annak, hogy RMDSZ-es vezetője legyen a városnak. Erre a tisztségre Rácz Leventét, a megyei RMDSZ elnökét, a tanácsosi lista vezetőjét tartja a helyi szervezet a legalkalmasabbnak. A tét nem a magyar polgármester, hanem az RMDSZ-es alpolgármester. /Sz. K.: Rácz maradt az RMDSZ nagyenyedi polgármesterjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2004. május 11.
Elégedetlenséget szült Egeres-gyártelepen, hogy az RMDSZ községi tanácsosjelöltjeinek listáján az előválasztásokat követően megváltoztatták a sorrendet. Az előválasztásokon Pop Sándor, az RMDSZ Egeres községi szervezetének elnöke csak ötödik lett, ezért nem lett volna esélye bekerülni az Egeres községi tanácsba. A cserét azért írták alá, mert Fekete P. P. János, Egeres község polgármestere megzsarolta őket azzal, hogy nem indul a helyhatósági választásokon. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy vélte, helycserék mindig is voltak az RMDSZ önkormányzati listáin, a lényeg az, amit az alapszabályzat is előír: hogy a jelöltek egyezzenek meg, és foglalják jegyzőkönyvbe a módosítást. Mindez Egeresen megtörtént. /Borbély Tamás: Zsarolásról beszélnek Egeresen. Vitát váltott ki az önkormányzati lista módosítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2004. május 11.
Sepsiszentgyörgyön nyolc polgármesterjelölt indul a választáson, a jelenlegi polgármester, Albert Álmos az RMDSZ jelöltje. A jelöltek között román pártok képviseletében indulnak magyarok is: ifj. Rétyi Ödön közgazdász, Szociáldemokrata Párt és Milik Ottó almérnök, Román Nemzeti Liberális Párt. A tanácsi helyekért indulók között hasonló a helyzet: a Román Ökologista Párt jelöltjei között van Ferenczi Tibor közgazdász és Zsigmond Zoltán menedzser, az SZDP /a kormánypárt/ listáján ifj. Rétyi Ödön és Imre-Dávid Attila, a Román Humanista Párt jelöljei között Korda Elena orvos és Horváth Ion raktáros, a Román Nemzeti Liberális Párt listavezetője Milik Ottó, további jelöltjei között található Józsi Kinga könyvelő és Deák Attila kereskedő, a Demokrata Párt listáján szerepel Fábián László-Szabolcs közgazdász és Vajda Dalma Andrea. /s): Nyolc polgármesterjelölt Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./
2004. május 11.
Garda Dezső gyergyói képviselő a napokban törvényjavaslatot tett a parlament asztalára, amelyben kérte: a történelmi magyar egyházak kapjanak a szórványtelepüléseken állami támogatást. Az előbbi kormányzat még 1999-ben hozott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely különleges státust adott Hargita és Kovászna megyében a román ortodox egyháznak, emlékeztetett Garda Dezső. Ennek megszavazását akkor az RMDSZ meg a kisebbségi képviselők és szenátorok próbálták megakadályozni, végül a többség mégis megszavazta. A törvénytervezet történelmi igazságtalanságot szüntetne meg. Garda elmondta, hogy az ötlet Darvas-Kozma József csíkszeredai plébánosé, aki egyben a főegyházmegye szórványbizottságának titkára is. /Román Győző: Támogatást a szórványban működő egyházaknak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 11./
2004. május 11.
Máj. 9-én, vasárnap délután tartotta Szatmárnémetiben kampánynyitó rendezvényét a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezete, a Fidesz Történelem Fő utca csapatának közreműködésével. A megnyitót Pécsi Ferenc a MPSZ megyei elnöke tartotta. Németh Zsolt képviselő /Fidesz/ főleg az anyaország EU-s csatlakozásának kihatásairól és magyar-magyar kapcsolatokról beszélt. Németh Zsolt botrányosnak tartja azt a módot, ahogyan a román hatalom a MPSZ-hez viszonyul. Ez megkérdőjelezi Románia demokratikus jellegét, s egyben veszélyezteti az ország EU-s csatlakozását. Szilágyi Zsolt képviselő szerint a „hatalom az RMDSZ cinkos támogatásával módosította a választási törvényt úgy, hogy megnyomorítsák a Magyar Polgári Szövetséget". Bemutatták az MPSZ függetlenként induló jelöltjeit. Pécsi Ferenc Szatmárnémetiben szeretne polgármester lenni, Kovács Jenő pedig Nagykárolyban. Az újságíró beszámolója szerint a műsorban „magyarkodva hazafiaskodó” dalokat énekeltek. /(Sike Lajos): Csakugyan ez volna a Fő utca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2004. május 12.
Papp Előd szerint az RMDSZ-nek sincs Hargita megyei szervezete, így nem indíthat jelölteket a székely megyében – jelezte Papp Előd, aki óvást nyújtott be a csíkszeredai bíróságon. Az RMDSZ-nek ugyanis – állítja – csupán gyergyószéki, udvarhelyszéki és csíkszéki szervezetei vannak. Dézsi Zoltán, a gyergyószéki RMDSZ elnöke szerint mindig is volt Hargita megyei szervezet. Ha elfogadják az óvást, és a Német Demokrata Fórumot is kizárják a versenyből, Hargita megyében csak a román pártok indíthatnak jelölteket. A Hargita Megyei Törvényszéken máj. 10-én tárgyalták a Német Demokrata Fórum vezetősége által benyújtott óvást, amelyben az NDF nevében leadott MPSZ-es /Magyar Polgári Szövetség/ megyei tanácsosi jelöltlista semmissé nyilvánítását kérték. Sükös József, az NDF helyi szervezetének a védőügyvédje felmutatott az NDF Erdélyi Regionális szervezete elnökének kézjegyével ellátott dokumentumot, amelyben Paul-Jürgen Porr beleegyezését adja, hogy a székelyudvarhelyi tagszervezet választási listát állítson. Az ülésen jelen lévő ügyész az NDF által benyújtott óvás visszautasítását javasolta, tehát a máj. 11-i ítélethirdetéssel mégis indulhatnak a fórum listáin az MPSZ jelöltjei. /D. Balázs Ildikó, Erdei Róbert, Gergely Edit: Román tanács lesz Csíkban? = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2004. május 12.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség keretében működő, joghallgatókat tömörítő Jurátus Kör 25 tagja Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. Máj. 11-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a joghallgatókat, ismertette a fiatalokkal a szövetség autonómiapolitikáját. Ezután a joghallgatók a képviselőházba látogattak, ahol Varga Attila képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, és Frunda György szenátor, a szenátus jogi bizottságának elnöke fogadta őket. Máj. 12-én Kozsokár Gábor alkotmánybíró fogadja a joghallgatókat az Alkotmánybíróságon. /Bukarestben a Jurátus Kör tagjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./
2004. május 12.
Február közepén, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kezdeményezésére Kolozsváron találkozott a szakma és politikum képviselete, ahol erdélyi magyar iskolatérkép elkészítéséről döntöttek. Az iskolarendszer átszervezésére készülő jogszabály előírja a 200 főnél kisebb oktatási intézmények jogi személyiségének megszűnését. Ez lenne az első lépés a kis iskolák felszámolására, hiszen gyakorlatilag már egy nagyobb körzet intézményéhez csatolnák. Ezt követően a felső tagozatokat számolnák fel azokban az iskolákban, ahol összevont vagy nagyon kis létszámú osztályok működnek és nagyobb iskolaközpontokba irányítanák a tanulókat. Kötő József oktatáspolitikai alelnök kifejtette: az alapkoncepció az, hogy minden magyarlakta településen legalább az elemi szintű oktatásnak meg kell maradnia. A felsőbb szinteken viszont szembe kell nézni a demográfiai helyzet alakulásával. 2020-ig az iskoláskorú gyermekek számának 50%-os csökkenésével kell számolni. A romániai lakosságnak általában 39%-os csökkenéssel lehet számolni, a magyar közösség ennél lényegesen nagyobb arányban csökken. A világon áttérnek a fejkvótarendszerre. Az RMDSZ elindított egy kérdőíves felmérést, 1020 magyarok által is lakott településen gyűjtenek adatokat, és 1220 tanintézetben mérik fel az állapotokat, a tanerő-ellátottságot, a gyereklétszám alakulását. Ez lesz Erdély iskolatérképe, ami megmutatná, hogy a megszűnő, életképtelen iskolák helyére hol lehet kistérségi iskolaközpontokat létrehozni. /Oláh-Gál Elvira: Készül Erdély iskolatérképe. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
2004. május 12.
A 2002-es népszámlálási szerint Brassó 283 543 lakosából a magyarok aránya 8,24% /23 369 személy/, székely 52 személy és csángó 30 személy. Idén Kovács Attila RMDSZ megyei elnök Brassó magyar polgármester-jelöltje. Dr. Kovács Attila hat éve tagja az RMDSZ vezetőségének: 1998-2001 között ifjúsági alelnök volt, 2001–2004 között pedig megyei elnök. Egyetemi adjunktus a brassói Transilvania Egyetemen, kommunikáció-elméletet tanít. Elmondta, hogy szívügye volt az Áprily Lajos Középiskola (ÁLK) önálló magyar középiskolává való átalakítása. Nagyszebenben a szászok sokkal kevesebben vannak, mégis szász a polgármester. /Tóásó Áron Zoltán: Magyar polgármesterjelölt Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2004. május 13.
Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2004. május 13.
Székelyudvarhely egyetlen napilapja, az Udvarhelyi Híradó rendszeresen kritizálja Szász Jenő polgármestert. Mostani számából megtudható, hogy Szász Jenő a „politikai hűtlenség virtuóza semmitől sem riad vissza, felvállal bármilyen eszmét, pártot, szerveződést, nincsenek erkölcsi, ideológiai, etnikai aggályai,” továbbá „hogy lehet jó szásznak Szász, amikor még magyarnak is gyenge?” „Az RMDSZ majd akkor tárgyal a Magyar Polgári Szövetséggel, amikor szervezetük eredményeink közelében teljesít, és nem csak a folyamatos rombolásban és gyalázkodásban jeleskedik.” /Ványolós A. István, városi tanácsos: Mester és Tanítvány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./
2004. május 13.
A Hargita Megyei Törvényszék máj. 12-én elfogadta a Német Demokrata Fórum (NDF) által a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tagjainak nevét tartalmazó jelöltlisták ellen benyújtott óvást. Óvást nyújtottak be Papp Előd csíkszeredai független polgármesterjelölt ellen arra hivatkozva, hogy a csíki MPSZ alelnöke az NDF önkormányzati listáin is indul a helyhatósági választásokon, ez pedig törvényellenes. Az óvást Hajdú Áron Péter, a csíkszeredai RMDSZ elnöke nyújtotta be. A bíróság elfogadta az óvást, és érvénytelenítette Papp polgármester-jelöltségét és helyi tanácsosi jelöltségét is. Papp, aki Csíkszereda jelenlegi alpolgármestere, kijelentette: megfellebbezi a bírósági döntést. /Elfogadták a "német" MPSZ-esek elleni óvást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2004. május 14.
Máj. 13-án Bukarestben a szenátus és a képviselőház együttes ülésén elfogadták a Románia védelmét és biztonságát bemutató Fehér könyvet. Az RMDSZ véleményét ez ügyben Szabó Károly Szatmár megyei szenátor, a szenátus honvédelmi bizottságának tagja ismertette: Románia parlamentje első alkalommal fogad el egy alapdokumentumot az ország belbiztonságára és védelmére vonatkozóan. /Belbiztonsági és védelmi dokumentum. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2004. május 14.
A Hargita Megyei Törvényszék máj. 13-án hozott ítéletével visszautasította Papp Előd, az RMDSZ megyei tanácsos-jelölt listája elleni óvását. Előzőleg Hajdú Áron magánszemélyként óvást nyújtott be Papp Előd független polgármesteri és a NDF színekben való tanácsosi jelöltsége ellen. Papp Előd kijelentette: „Ha Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke, akkor valószínűleg mindannyian fogunk találkozni.” /(Daczó Dénes): A törvényszék döntése végleges. Papp Előd nem indul a választásokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2004. május 14.
A Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi szervezetének elnöksége máj. 11-én helyzetértékelő ülést tartott. Az MPSZ sajtóközleményt adott ki, amelyben elítélte s "demokrácia-ellenesnek bélyegzi azt az SZDP-RMDSZ háttéralkura épülő gyakorlatot, melynek eredményeként a Magyar Polgári Szövetséget megfosztották ama alkotmányos jogától, hogy indulhasson az idei június 6-i helyhatósági választásokon." Tőkés András, az MPSZ Maros megyei elnöke kifejtette, hogy az MPSZ jelenleg a szervezet építését tekinti legfontosabb feladatának. Az elnökség "tényként állapította meg, hogy miközben az RMDSZ-vezetők mind szorosabbra fűzik kapcsolataikat és együttműködésüket az utódkommunista kormánypárttal, addig a maga mögött jelentős magyar tömegeket felvonultató MPSZ-től elhatárolódnak, kibontakozásában minden eszközzel akadályozzák." /-demeter-: Tőkés András háttéralkuval vádolja az RMDSZ-t. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2004. május 14.
Biró Rozáliának, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltjének meghívására máj. 13-án Bihar megyében kezdte romániai látogatását az SZDSZ magas rangú küldöttsége. Biró Rozália megbeszélést folytatott Szent-Iványi Istvánnal, a kisebbik magyar kormánypárt ügyvivőjével, aki az Országgyűlés Integrációs Bizottságának elnöke és az EU parlamenti lista II. helyén szerepel. /Megkezdte erdélyi látogatását Szent- Iványi István és küldöttsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2004. május 14.
Smaranda Enache, a Népi Cselekvés (NCS) kolozsvári polgármesterjelöltje heves támadást intézett az RMDSZ és az általa támogatott Ioan Rus ellen. Smaranda Enache szerint Rus belügy- és közigazgatási államminiszter manipulál, amikor azt állítja: a magyaroknak rá kell szavazniuk a jelenlegi városvezető legyőzése érdekében. – Rus választási hirdetésében egyetlen magyar szimbólum sem jelenik meg, tehát nem vállalja a magyar kisebbség érdekeit és értékeit. Enache szerint a belügyminiszternek zsarnoki, a dél-amerikai katonai diktatúrákra emlékeztető megnyilvánulásai vannak. Kifejtette, amennyiben a kormánypárt jelöltje nyeri meg a választásokat, Kolozsváron az erdélyi autópályára az állami költségvetésből származó pénzekből elsősorban az RMDSZ-hez és az SZDP-hez közel álló cégek részesülnek. – A két párt gazdasági szövetséget kötött. /Kiss Olivér: Smaranda Enache: az autópálya-pénzekért folyik a harc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2004. május 14.
Püspökválasztás előtt áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök újabb mandátumra jelölteti magát, kihívója pedig előreláthatólag Csernák Béla bihari lelkész lesz, aki megkérdőjelezi Tőkés jogosultságát egy újabb ciklus vállalásához. Júliusban egyházmegyei szinten lesznek választások, melyek során az espereseket és a főjegyzőket jelölik ki, októberben pedig egyházkerületi választásokat tartanak, melyen a püspök, valamint a tisztségviselők személyéről döntenek. Tőkés László püspök bejelentette, hogy közeli munkatársaival, Csűry István lelkészi főjegyzővel, Kovács Zoltán főgondnokkal, Tolnai István világi főjegyzővel és Gellért Gyula generális direktorral egyetemben újabb megmérettetést vállal. Csernák Béla nagy népszerűségnek örvend a Tőkés ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) tagjai között. „Nem leszünk partnerek egy személyeskedő kampányban” – jelentette ki Tőkés László. A püspök ellenzéke a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel szervez konferenciát a hét végén, a felszólalók között pedig ott lesz Markó Béla RMDSZ-elnök is. A Csernák Béla köré tömörülő REMEK strukturális váltást és lelki megújulást akar, azt, hogy a politika a jelenleginél kisebb szerepet játsszon az egyházkerület életében. Tőkés Lászlónak a jelenlegi a harmadik mandátuma (1990–94, 1994–98, 1998–2004), ezért Csernák szerint Tőkés László nem jelöltethetné magát. Juhász Tamás, a protestáns teológia rektora, a zsinati állandó tanács tagja elmondta, a zsinat kimondta, hogy a jelenleg hivatalban levő tisztségviselők esetében a mostani az első ciklusnak számít. /Pengő Zoltán: Vitatják Tőkés jelölhetőségét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2004. május 14.
Máj. 13-án ünnepélyes keretek között, az RMDSZ országos és megyei vezetői, a magyar történelmi egyházak, és a helyi önkormányzat képviselőinek jelenlétében avatták fel az önálló magyar tanintézménnyé váló brassói Áprily Lajos Középiskolát. – A brassói magyarság kitartása és összefogása bebizonyította, hogy egységgel a legnehezebb célok is megvalósíthatók – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla. – Együtt kell maradnunk és együtt kell haladnunk- szögezte le Frunda György szenátor. Az ünnepség résztvevőit levélben üdvözölte Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok hivatalának elnöke. /(Csernik Attila): Önálló tanintézménnyé vált az Áprily Lajos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2004. május 15.
A romániai magyarság csak egységes fellépéssel érhet el bármit is, a magyarországi belpolitikai megosztottságot nem lehet mesterségesen „átültetni" Erdélybe – egyebek között erről beszélt Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott interjújában. Az RMDSZ számára alapvető fontosságú volt a jelenlegi kormánypáttal, a kormányzó Szociáldemokrata Párttal (SZDP) való együttműködés. Az utóbbi időben az autonómia kérdése látszott megosztani a romániai magyarságot. Markó Béla kijelentette, hogy a jövőben mindenképpen szükség lesz az autonómia valamilyen formájára: a szórványban élő magyaroknak a kulturális (személyi elvű), a tömbben élőknek pedig egyfajta területi autonómiára. Az autonómia ügyét csak lépésről lépésre lehet megvalósítani. Markó úgy véli: a magyarországi politikusok közül sokan nem értik, hogy Erdélyben más a politikai értékrend, mint Budapesten, az ottani belpolitikai megosztottságot nem lehet „átültetni" egy másik ország földjére. Az RMDSZ-elnök ostoba és veszedelmes kísérletnek nevezte, hogy több Fidesz-politikus az RMDSZ-szel szemben alternatív szervezetet akar létrehozni, veszélybe sodorva ezzel az erdélyi magyarság jövőjét. A mindenkori magyar kormánnyal is akkor lehetett a legjobban együttműködni, amikor az nem próbált beleszólni a romániai magyarság ügyeibe – mondta Markó. A mostani kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájában Markó egyfajta határozatlanságot vél felfedezni. Szerinte ennek is tulajdonítható, hogy a költségvetési megszorítások keretében e téren is automatikusan akarták volna érvényesíteni a „fűnyíró" elvét ahelyett, hogy figyelembe vettek volna bizonyos prioritásokat. /(Garzó Ferenc / MTI): Markó Béla az erdélyi és a budapesti politikai értékrend különbségeiről. „Ostoba és veszedelmes kísérlet" a Fidesz-igyekezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2004. május 15.
- Tudjuk, hogy kampányidőszakban jöttünk, de látogatásunk időpontja tudatos, mert segíteni akarjuk az RMDSZ-t – mondta Szent-Iványi István képviselő, az SZDSZ ügyvivője máj. 13-án Kolozsváron. „Nem avatkozunk a belső küzdelmekbe, de elítéljük azokat a törekvéseket, amelyek gyengítik a képviseletet" – fogalmazott. /SZDSZ küldöttség Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2004. május 15.
Magyarország EU-csatlakozása új helyzetet teremt, új dimenzióba helyezi a román-magyar kapcsolatokat, nyilatkozta máj. 14-én Szent-Iványi István /SZDSZ/, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke, aki Csőzik László és Ara-Kovács Attila diplomata társaságában érkezett Marosvásárhelyre, majd Kelemen Atillával, az RMDSZ polgármesterjelöltjével, illetve értelmiségiek egy csoportjával találkozott a Bernády Házban. Szent-Iványi István hangsúlyozta: nem kíván beavatkozni az RMDSZ belső életébe, pártja mindig a megválasztott vezetőkkel tartja a kapcsolatot és nem helyesli, hogy a magyar belpolitikai megosztottságot bárki exportálja. Az SZDSZ-es politikus szerint a nemzeti jelző fosztóképző a liberális politikában. Szent-Iványi István kifejtette, pártja nem ért egyet a kettős állampolgársággal. /Mózes Edith: SZDSZ-küldöttség Marosvásárhelyen. Lehet-e a róka vegetáriánus? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2004. május 15.
Markó Attila helyettes államtitkárban nagy a keserűség, miután elolvasta Tőkés László püspök nyilatkozatait. Őt már nem idegesíti az, hogy Tőkés szidja az RMDSZ-t. Markó Attilának az fáj, hogy a szórványban élő közösségek sorvadnak, közben „az utóbbi két évben többet járt a püspök úr Magyarországon, mint e szórványközösségekben egész életében.” /Markó Attila: Mi fáj?... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2004. május 15.
Barabás István hosszú cikkében támadta Tőkés László püspököt. Cikkéből megtudható, hogy a püspök azért nem lépett ki az RMDSZ-ből, hogy belülről bomlaszthassa egységét. A püspöknek „elvakult gyűlölettől áthatott” nyilatkozatai, szónoklatai vannak. A román sovén-nacionalizmus 14 éve útszéli módon támadja Tőkés Lászlót és az RMDSZ-t. Közben Tőkés László is támadja az RMDSZ-t és Markó Bélát. Tőkés László máj. 7-i nyilatkozata „új szóalkotással lepi meg a közvéleményt: zsákmányszerzéssel, zsákmányosztó tevékenységgel vádolja az RMDSZ-t, a „zsákmány-elven működő" Communitas, Progress és Mecénás alapítványokat.” A Népszabadság is támadta a püspököt: Tőkés László az Orbán-kormány kedvezményezettje címen jelent meg, 2002. aug. 28-án újraközölte a Romániai Magyar Szó, de előszeretettel idézgetett belőle a román sajtó is. Szó van benne a püspöknek kiutalt 242 millió forint támogatásról. – Barabás cikkében szó esik Tőkés László megátalkodott aknamunkájáról, amelyet vaktöltényeivel és döglött aknáival folytat. /Barabás István: A püspök és az erkölcsök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2004. május 15.
Máj. 14-én Déván szórványkonferenciát tartottak, melyen Hunyad megye magyar civil szervezeteinek jelentős hányada képviseltette magát. Winkler Gyula parlamenti képviselő, Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója és Gáll László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tanfelügyelője vitaindító előadásait követően a szórványban élő Hunyad megyei magyar kisközösségek képviselői számos helyi gondot vetettek fel, kezdve a csernakeresztúri Tájház elé állítandó székely kapuhoz szükséges anyagi támogatás hiányától a megyei érdekeltségű oktatási és kulturális központ kialakításáig. Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója megfogalmazta: egy közösség sorvadása akkor kezdődik, amikor az iskolája tagozattá válik. A tagozatokon tanuló diákoknak nem csupán számuk csökken, hanem lelki struktúrájukban is visszafejlődés tapasztalható, kisebbségi gátlások alakulnak ki és elvesztik identitástudatukat. Ezért nagyon fontos az önálló intézmények megtartása, illetve megteremtése. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság /Déva/ elnöke a dévai oktatási és művelődési központ kialakításáról beszélt. /Gáspár-Barra Réka: Helytállás a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./ Átfogó szórványstratégiát kívántak kialakítani a Déván rendezett szórványkonferencián jelen lévő civil szervezetek és az RMDSZ képviselői. „Szórványvidéknek tekinthető Romániában minden olyan régió, ahol a magyarság számaránya nem éri el a tíz százalékot” – szögezte le Murvai László. Ide tartozik a Hunyad megyei magyarság is, amelynek egy része a szociális gondokkal küzdő Zsil völgyében él. /Lepedus Péter: Anyanyelv és ingatlanok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2004. május 15.
Kolozsvári fiatal magyar egyetemi oktatók számára épít korszerű tanári lakásokat az Iskola Alapítvány – jelentette be Markó Béla Kolozsvárott. A város központjában felépítendő, mintegy 22 lakrészt, egy konferenciaközpontot és egy egyetemi könyvtárat magába foglaló épületegyüttes építési munkálatait az RMDSZ elnöke, valamint Kelemen Hunor az alapítvány vezetője nyitotta meg. Az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta létre 1995-ben, azzal a szándékkal, hogy segítse az önálló magyar oktatási hálózat megteremtését, valamint az erdélyi magyar oktatók élet- és munkakörülményeinek javítását. /Segítség az itthon maradáshoz – Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2004. május 15.
Torockó község jövője elsősorban azon múlik, mennyire tudja kiaknázni az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket – derült ki azon a tanácskozáson, amelyet a helyi RMDSZ szervezett az országos ügyvezető elnökség gazdasági főosztályának bevonásával. Torockó és Torockószentgyörgy csak a vállalkozó kedvű vendégek számára hozzáférhető, a szinte járhatatlan utak megközelíthetetlenné teszik a két falut. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnökségének szórványkérdésekkel foglalkozó alelnöke jelezte, a központi, bukaresti alapokból próbál támogatást szerezni. /Sz. K.: Fehér megye. Gadasági tanácskozás Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2004. május 17.
Nemcsak politikai, hanem morális kudarcot is vallott a Magyar Polgári Szövetség azáltal, hogy a szövetség sikertelen bejegyeztetési kísérlete után más kisebbségi szervezetek, így a Német Demokrata Fórum listáin kívánták jelöltjeiket indítani – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke máj. 15-én Kolozsváron. Szerinte az MPSZ tagjai már akkor kétes erkölcsi magatartásról tettek tanúbizonyságot, amikor a választásokon való indulásukhoz szükséges aláírások összegyűjtésekor különböző módszerekkel megpróbálták félrevezetni az embereket. Markó szerint az MPSZ tagjai nem politikai alternatívát akarnak kínálni, sokkal inkább különböző pozíciókhoz akarnak jutni. Tőkés László püspök kijelentésére ("Nem tartok annyira Funartól és Vadimtól, mint az európai színekben tetszelgő, jogfosztó hatalomtól") reagálva Markó megdöbbenésének adott hangot. Véleménye szerint egy hasonló nyilatkozat, komolytalansága mellett, a románok és magyarok közötti feszültségek szítását eredményezi. /Morális kudarcot vallott a Magyar Polgári Szövetség. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./
2004. május 17.
Máj. 15-én Kolozsváron folytatódott az RMDSZ által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért című konzultációsorozat. Ezúttal az Erdély Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja és Tempfli József nagyváradi katolikus püspök fejtette ki véleményét. Az EMT Köllő Gábor elnök által vezetett küldöttsége szakértői hátteret tud biztosítani az RMDSZ programjának, prioritásainak kialakításában. Markó biztosította az EMT-t, hogy az RMDSZ támogatja az EMT kiadványai tudományos voltának hivatalos elismertetését az illetékes kormányhivatallal. A Szabadelvű Kör képviselői – Eckstein-Kovács Péter elnök, Péter Pál és Magyari Nándor László – az RMDSZ belső pluralizmusának és a platformok helyzetének alakulásáról, illetve ennek újragondolásáról kérdezték az elnököt. Markó a nyitottság és a belső pluralizmus erősítése melletti elkötelezettségéről, a platform cselekvési mezejének növeléséről biztosította őket. A felekezeti oktatás törvényi szabályozásának kérdései, az egyházak karitatív tevékenységének állami támogatása, az egyházi ingatlanok visszaszármaztatási folyamata köré csoportosult a Tempfli József püspökkel folytatott megbeszélés. Tempfli püspök támogatást kért ahhoz, hogy a visszakapott ingatlanok telekkönyvezési folyamata felgyorsuljon. Ugyanakkor bejelentette, hogy püspöki körlevélben szólítja fel híveit a részvételre a helyhatósági választásokon. /A nyitottság és a belső pluralizmus jegyében. Tempfli püspök a választásokon való részvételre szólítja fel híveit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./