Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Erdélyi Napló
1682 tétel
2002. augusztus 6.
"Megyei jogú város lett a szomszédos Maroshévíz, ugyanez nem sikerült kétszer a nagyobb, népesebb, gazdaságilag jelentősebb erőt képviselő Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső képviselő 1998-ban benyújtotta Gyergyószentmiklós megyei jogú várossá való emelésének törvénytervezetét. Nem kapta meg a megfelelő támogatottságot. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy Maroshévíz Hargita megye "legrománabb" városa. /B. K.: Szent Illés napján Maroshévíz municípiummá vált. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./"
2002. augusztus 6.
"A 89 éves, Mezőség apostolaként emlegetett Kövesdi Kiss Ferenc nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanárt az Egészségügyet, Tudományt és Oktatást Támogató Alapítvány, az Akadémia ETOT Kuratóriuma - "a magyar nép oktatásáért és neveléséért nyújtott kiemelt szintű szolgálatai elismeréseként" - a Doctor honoris causa címmel jutalmazta. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelykövesd, 1913. jún. 29./ néptanító, költő. A Mezőség Orbán Balázsaként tisztelik mindazok, akik szívükön viselik a tájegység szórványmagyarságának sorsát. Hosszú élete során három verseskötetet is megjelentetett (Derengő tüzek, 1977; Reménységdajkáló, 1977; Beszélgetés a csönddel, 1995). Olvasói körökben a legnagyobb hatást mégis egy, a Mezőségről és annak jövőjéért szóló, kiáltó, monográfia-részleteket, verseket és veretes publicisztikákat tartalmazó Még szólnak a harangok! című, a Magyar Református Presbiteri Szövetség kiadásában 1995-ben napvilágot látott kötete révén érte el. A Reménység Dajkáló Kör szervezésében immár tizenhárom mezőségi szórványtalálkozót tartott, nem beszélve a számos ifjúsági találkozóról, s mindezt úgy, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetén és a Vártemplomi gyülekezeten kívül senki anyagi támogatására nem számíthatott. Kövesdi Kiss Ferenc most próbál anyagi támogatást szerezni az Akié a gyermek, azé a jövendő című, a mezőségi szórványmagyarság problémáit megvilágító füzetecske kiadásához. Kövesdi Kiss Ferenc nem talált kiadót monumentális munkájához: Riadóra szól a harang a címe, s a Mezőség 147 településének monografikus leírását tartalmazza. A kötet 1300 gépelt oldalnyi terjedelmű, amihez 700 dokumentumértékű fénykép is tartozik. Szerinte csak akkor menthető meg a mezőségi magyarság, ha a fiatal magyar házaspárok minél több gyereket vállalnak. "Mindehhez hit és megfelelő anyagi háttér szükséges, de az első elengedhetetlen." A Mezőségen megszűnnek a magyar iskolák gyermekhiány miatt. Évente százszámra cserélnek gazdát az eddig magyar tulajdonos által birtokolt házak, gazdaságok. Ezek legalább egy részének az egyház általi felvásárlását s a gazdálkodást, ezáltal a helyben maradást és gyermekeket vállaló fiatal családoknak a későbbi tulajdonba helyezés reményében történő felajánlást tartja szükségesnek. /Szentgyörgyi László: A Mezőség apostola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./"
2002. augusztus 6.
"Boros Ernő nagykárolyi publicista, a Szatmári Friss Újság szerkesztője "Mindennap eljött a halál" című dokumentumkötete harmadfélszáz oldalon át foglalkozik a második világháború után Észak-Erdélyben bekövetkezett magyar- és németellenes, politikai indíttatású atrocitásokkal, különös tekintettel a Szatmár megyéből a barcaföldvári román királyi fogolytáborba hurcolt ártatlan emberek százainak kálváriájára. A jobbára az oral history módszerével készült, alaposan dokumentált kötet az Otthonom Szatmár megye sorozat 15. köteteként jelent meg a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE kiadásában, s a korabeli feljegyzések, naplórészletek mellett a túlélők és utódok visszaemlékezéseit tartalmazza el egészen a Földváron két évvel ezelőtt felállított, majd leromboltatott emlékmű történetéig és a román történelemhamisítás máig ható jelenségeinek feltárásáig. /Felejthetetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./"
2002. augusztus 13.
"Az Erdélyi Napló exkluzív interjút készítette Orbán Viktorral, aki tizenvalahányadik alkalommal volt vendége már a bálványosi tábornak. A "mögöttünk hagyott négy esztendőnek egy erőteljes nemzetpolitikai dimenziója is volt. Megpróbáltuk a magyar nemzet érzelmi, erkölcsi, gazdasági és politikai újraegyesítését végrehajtani, vagy legalábbis elindítani", jelentette ki a volt miniszterelnök. Azt, hogy a nemzet miniszterelnökeként szólítják meg, azt jóindulatú túlzásnak érzi, illetve egyfajta szeretet-megnyilvánulásnak. - A Fidesz fontos és jelentős szereplője a magyar politikai életnek. Alig néhány mandátummal van kevesebbje a parlamentben a polgári oldalnak, mint a kormánykoalíciót támogatónak. - - "A magyarországi választások Magyarországon dőltek el. Az igaz, hogy volt egy olyan szakasza a kampánynak idén januárban, amikor a magyarországi ellenzéki pártok alárendelték a nemzetpolitikai kérdéseket és a nemzet érdekét a saját kampánycéljaiknak azzal, hogy megvádolták az itt élő magyarokat, illetve a románokat azzal, hogy milliószámra özönlenek majd Magyarországra és elveszik a munkalehetőséget az ottaniak elől, de március környékén már világos volt minden magyar választópolgár előtt, hogy ez egy ócska blöff és kisstílű, szűk látókörű pártpolitikai húzás volt." - "...botorság lenne azt kérni a Kárpát-medencei magyaroktól, hogy ne figyeljenek az anyaországra. És ha már figyelnek, akkor van véleményük is. Ha van véleményük - miután szabad világban élünk -, akkor ezt el is mondják." "Én hiszek abban, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzet egyetemes és egységes, ezért nem lehetnek az anyaországnak olyan fontos ügyei, amelyeket nem éreznének sajátjuknak a vajdasági, a felvidéki, a kárpátaljai vagy éppen az erdélyi magyarok." Az erdélyi magyarság számíthat Orbán Viktorra. /Kristály Lehel: Az erdélyiek számíthatnak rám. Exkluzív interjú Orbán Viktorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"
2002. augusztus 13.
"A budapesti székhelyű Teleki László Alapítvány jelentette meg azt a kötetet, amely a 2001 novemberében a XXI. Század Intézettel közösen megrendezett A státustörvény: előzmények és következmények című konferencia anyagát tartalmazza. A magyar kedvezménytörvény elméleti megközelítését Schöpflin György és Kántor Zoltán tanulmányai adják, a Státustörvény a jogalkotásban fejezetben Jakab András, Renate Weber, Tóth Judit, Varga Attila, Constantin Iordachi okfejtései, elemzései olvashatók, míg a végrehajtásról és a magyar kisebbségpolitikákról szóló részben Bárdi Nándor, Veress László, Józsa László és Székely István mondanivalója, beszámolója, tájékoztatója olvasható. A kötet utolsó részében a konferenciát követő, Heltai Péter által moderált kerekasztal-beszélgetésen elhangzott hozzászólások kaptak helyet, a részvevők Bakk Miklós, Brenzovics László, Dobos Ferenc, Öllős László, Losoncz Alpár voltak. /Amiről sok szó esik mostanában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"
2002. augusztus 13.
"F. Diósszilágyi Ibolya legújabb könyve /A búsképű lovag kalandjai, Convex Kiadó, Nagyvárad/ drámáit, színműveit tartalmazza. F. Diósszilágyi Ibolya 1918-ban született Makón, Szegeden és Kolozsváron járt egyetemre, 1973-as nyugdíjazásáig különböző bihari iskolákban tanított, verseskötettel debütált 1946-ban, közíróként volt jelen évtizedeken át a honi sajtóban, de elsősorban ifjúsági íróként és irodalomtörténészként tartják számon, legismertebb munkái a Tündér Ilona című mesemusical, amelyhez Horváth Károly szerzett zenét, valamint a Juhász Gyuláról írott könyve /Költő a Holnap városában, Literator Kiadó, Nagyvárad, 1994/. /Az életmű egy fontos szelete. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"
2002. augusztus 13.
"A kolozsvári-szegedi közös kiadású filozófiai folyóirat, a Kellék 21. száma, amely nemrég jelent meg, hat szerző dolgozatát tárja az olvasók elé. A tanulmányok a nagyváradi Posticum katolikus ifjúsági központban tavaly októberben megrendezett Isten arca és/vagy a szentség megnyilvánulása a zsidó és a keresztény hagyományban című konferencián hangzottak el elsőként. A szerzők: Bruncsák István, Bendl Vera, Veress Károly, Gáspár Csaba László, Petres László és Rigán Loránd. A Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület újabb konferenciát hirdet ez év októberére Lélek és élet - a bioetika és a keresztény vallás lehetséges kapcsolatai címmel, amelyre a fenti témában írott tanulmánnyal nevezhetnek be a szerzők. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"
2002. augusztus 20.
"Vincze Gábor Aradon aug. 5-én a Magyar Népi Szövetségről tartott előadást. A szegedi történész a témát jól ismerő szakember. A háború után sokan úgy hitték, hogy kölcsönös bizalom, együttmunkálkodás kezdődik magyarok és románok között. Azonban a háború nem tudta kiirtani a bizalmatlanságot és félelmet a néplélekből. A különböző alapokból kifejlődött, eltérő eszmeiséggel és szerkezettel bíró, más-más műveltségű népek egybeolvasztása politikai eszközökkel bárhol a világon kudarccal jár. Az előadásról beszámoló Kövér Gábor szerint az RMDSZ jelenlegi együttműködése a posztkommunista román kormánnyal hasonlít a Magyar Népi Szövetség nagy öregjeinek elképzeléseire, ami kudarccal végződött. Sorozatos kudarcokat fogyatkozó nemzetünk nem tud kompenzálni, szögezte le. A Polgári Együttműködési Mozgalom vagy a Polgári Körök feladatainak meghatározására szolgáló irányelvek megvalósítására hivatottak nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a kis írást. /Kövér Gábor, Arad: Szegedi történész aradi előadása kapcsán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./"
2002. augusztus 20.
"Örvendetesen szaporodnak Erdélyben a falu-, egyház-, iskolamonográfiák. Talán kissé megkésve, de nem végleg lekésve ölelik magukhoz az erdélyi magyar falut és mentik az utánuk jövőknek annak történetét az összefoglaló könyveiket szerzőik. Nagyszerű a monográfiát írók hangyaszorgalma, sziszifuszi munkája. Anyagi gond a könyv előállítása, kiadó keresése, pénzügyi támogatók felkutatása. Mindezekért tiszteleg a cikkíró a máréfalvi Kovács Piroska, a barátosi Kelemen József, az árapataki Lőrincz Etelka, a szentkatolnai Bakk Pál, a nyárádgálfalvi Sebe Ákos, a nyárádselyei, 92 esztendős Péter László református tiszteletes, aki nyolc falu - Kibéd, Héderfája, Bonyha, Kend(ek), Nyárádselye, Gyulakuta, Balavásár és Siklód - egyház- és falutörténeteit írta meg, továbbá a máramarosszigeti Mazalik Alfréd, a szinérváraljai orvos-publicista-riporter Ábrám Zoltán, Oroszhegy élő lelkiismerete, Mihály Tibor előtt. /Ferenczy L. Tibor: Monográfiák és íróik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./"
2002. augusztus 20.
"Az idén hatodszor tartandó Nagykárolyi Napokon /aug. 23-25./ nagyszínpadán hat ismert romániai könnyűzene együttes lép fel. A nyitónapon a sajtósátorban bemutatják Nagykároly új magyar nyelvű, független közéleti hetilapját: Impressum (felelős szerkesztő Végh Balázs, helyettese Szabó Andrea, információk a kiadóban: impressum@freemail.hu. /Károly napjai - lapindítással. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./"
2002. augusztus 27.
"Hajdó Csaba, a kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium igazgatója beszélt a szakkollégiumok fontosságáról. Nincs életképes, jövőbe látó, menedzsment hajlamokkal megáldott utánpótlása az erdélyi magyar társadalomnak. Másrészt a felsőoktatás eltömegesedett, elgépiesedett, a diákok száma szinte megháromszorozódott. A szakkollégium olyan rendszer, amelybe az egyetemi oktatásban kiváló diákok bekerülhetnek. Társadalmi elitképzésről van szó, innen egy rendszer irányítására képes csapat kikerülhet. 2001-ben indult, az első tanév. A harminchét kollégista több mint fele közgazdász-, a többi pedig joghallgató. - A szakkollégium egy önálló, belső demokráciával rendelkező szervezési forma. Van közgyűlése, diákbizottsága. A tanárokat ők választják ki, az órákat is ők szervezik, és a kutatási programokat is ők kezdeményezik. Előttük léteztek más szakkollégiumok, így a szociológusok által Kolozsváron létrehozott Max Weber Szakkollégium, ami nagyon jól működik, továbbá a Láthatatlan Kollégium, ami a Cs. Gyimesi Éva nevéhez kötődik. Most kezdeményezik a történész szakkollégiumot. Román viszonylatban nem honosodott meg ez a szervezési forma, de ők is szeretnének szakkollégiumot létrehozni. - A szakkollégiumban életképes alternatívákat, javaslatokat fogalmaznak meg a különböző területek számára. /K. L.: Erdélyben is van igény a szakkollégiumokra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./"
2002. augusztus 27.
"Aug. 13. és 20. között Nagybánya lakossága ismét a város védőszentjét, Szent Istvánt ünnepelte. Az egyhetes rendezvény Kristófi János nagyváradi orgonaművész koncertjével kezdődött. Marx József (1914-1992) marosvásárhelyi fotóművész erdélyi műemléképületeket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás. Sasi Nagy Béla érem-gyűjteménye szeptember elejéig látogatható. Volt még énekverseny, egyházi könyvújdonság bemutatója, Illyés Kinga is jelen volt Az élet kenyere című, Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló pódiumműsorával. /(szika): Nagybánya. Szent István-napok, harmadszor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./"
2002. augusztus 31.
"A Népszabadság aug. 27-i száma azt állította, hogy a Krónika erdélyi magyar közéleti napilapot az Orbán kormány távozása előtt forintban 60 millióval, dollárban pedig 30 ezerrel támogatta meg. A Krónika felelős szerkesztője, Bakk Miklós az Academia Catavencunak arról nyilatkozott, hogy a Krónikát marginalizálják, az RMDSZ pedig arrogánsan, paternalitsta módon viszonyul a sajtóhoz. Ezzel a véleményével különben csatlakozott az Erdélyi Napló főszerkesztőjének azon vádjához, hogy a szövetség nem osztja el átláthatóan a sajtó támogatására rendelkezésére álló összegeket, a kevésbé barátságos lapokat pedig egyáltalán nem segíti. Bakk Miklós cáfolta a Népszabadság állítását, hogy a Krónika "folyamatosan a FIDESZ-nek kampányolt.". /Csomafáy Ferenc: A felelős szerkesztő nem illetékes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"
2002. szeptember 3.
"Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a református templom 1998-ban rendkívül leromlott állapotban volt - erre figyelt fel a fehérgyarmati Kölcsey Társaság, és úgy döntöttek, hogy vállalják a templom felújításának összes költségét. Simonfy Irén festőművészt, az EMKE Szilágy megyei elnökét felkérték ennek lebonyolítására. A Zilahon élő Balajti Károly építész elkészítette a tervet, Csiszár Aladár építkezési vállalkozó végezte a kivitelezést. 1999. szept. 30-ára a felújítási munkálatok befejeződtek, s hivatalosan átvette a Kölcsey Társaság vezetősége, magyarországi szakemberek jelenlétében, nagy megelégedéssel. A templom rendbetételének összes költségét ez a magyarországi Kölcsey Társaság fizette ki. Erdélyből egyetlenegy civil szervezet, állami intézmény vagy magánszemély nem járult hozzá! Egyesek megpróbálják kisajátítani maguk részére az eredményt. /Simonfy Irén festőművész, Zilah: Bajok vannak az emberi fejekben, jellemekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./ Simonfy Irén arra célzott, hogy az Erdélyi Naplóban közölt beszámoló /Bikfalvy György: Kölcsey-zarándoklat Sződemeteren. Meg kell állítani a romlást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./ szerint a Kölcsey-emlékünnepségen Muzsnay Árpád, az EMKE országos alelnöke elmondta: igyekeznek azon lenni, hogy minél nagyobb mértékben sikerüljön a politikus költő szülőfaluját zarándokhellyé változtatni. Civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek összefogásával az elmúlt 12 évben a sződemeteri templomon kétszer is javítási munkálatokat lehetett végezni."
2002. szeptember 3.
"Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"
2002. szeptember 3.
"A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"
2002. szeptember 10.
"A kolozsvári Krónika aug. 10-i számában kétoldalas összeállítás jelent meg abból a Transindex című internetes fórumon folyó csevegésből, amely az RMDSZ csúcsvezetésének közpénzgazdálkodását, a magyar és román államtól kisebbségtámogatásra kapott összegekkel való sáfárkodását feszegette. Elsőként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált, de nagyon gyanús körülmények között: a párt szócsövének mondott Romániai Magyar Szóban egy hír jelent meg - éppen aug. 10-én (!) - arról, hogy Takács interjút adott a Magyar Hírlapnak, természetesen cáfolva minden, a szövetséget ért vádat. Ám ezt az állítólagos interjút a balliberális budapesti lap internetes honlapjának nem lehetett megtalálni. Takács szerint hazugság, hogy az RMDSZ vezetői a Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket támogattak. Hazugság, hogy az alapítvány elnökeként Markó Béla kivételezett helyzetbe hozott olyan lapokat s egyéb intézményeket, amelyeket ő maga irányít, illetve amelyek közel állnak hozzá. Az igaz ugyan, hogy Markó lapja (a marosvásárhelyi Látóról van szó) is kapott egy csomó pénzt, de ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. A Népszabadság aug. 27-i számában Tőkés László püspököt vádolták. A püspök "saját rendezvényének" állítják be a Református Világszövetség európai területi nagygyűlését, amelyet együtt támogatott a leköszönt jobboldali magyar és a még mindig regnáló baloldali román kormány. A Népszabadság a Fidesz lapjának nevezte azt a Krónikát, amelynek egyik társtulajdonosa Verestóy Attila. A Népszabadság elhallgatja, hogy a lap nem adományként kapta a számára megítélt összegeket a megnevezett alapítványoktól, hanem konkrét projektekre és invesztíciós tervekre (pl. egész Erdélyre kiterjedő lapterjesztési és csomagküldő hálózat kiépítésére, amely évtizede várat magára). A Magyar Hírlap aug. 31-i számában Takács Csaba ügyvezető elnök Tőkés püspökről és a Reform Tömörülés tagjairól mint magyar közpénzekből agyontámogatott magánemberekről beszélt, hozzájuk sorolva Szász Jenő udvarhelyi polgármestert és Boros Zoltán tévést is, mi több, a Krónika mellett immár az Erdélyi Naplót is a "legtámogatottabb" lapnak nyilvánította. Ez már ízléstelenség. Időközben folyamatosan jelentek meg más érintettek magyarázkodásai a befolyt és elköltött meg állítólag visszautalt pénzek sorsáról. Előbb Kuszálik Péter "tisztázta" a Markó lapjának számos támogatója közé sorolt, látszólag "ártatlan" Aranka György Alapítványt (Krónika, aug. 24.), majd Borbély László mentegette a Communitast és a forintnyelő automataként működő Bernády Alapítványt (uo., aug. 31.). /Dénes László: Megindult a maszatolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"Kolozsváron a törvényességet sértő helyzet alakult ki, a várost a polgármester saját hűbéri birtokának tekinti - ismerte el a múlt héten a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének képviselője. Egy kolozsvári elmeorvos a sajtó teljes nyilvánossága előtt diagnosztizálta Gheorghe Funart, minden kétséget kizáróan megállapítva róla, hogy eszement. Azonban előttük már ezrek és ezrek egyaránt elmondták, leírták, kinyilatkoztatták: a polgármesternek nincs ki mind a négy kereke. Gheorghe Funar 1992 óta Kolozsvár polgármestere, bármit csinált, mégsem történt semmi. Beszélik: Bukarestnek nagyon is megfelelt és megfelel az, hogy Kolozsvár minden szempontból - de főleg gazdaságilag - egy megbélyegzett város. /Dénes László: A hűbérúr. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"Garda Dezső képviselő a parlamentben kifogásolta az erdővisszaadás során elkövetetett törvénytelenségeket, melyet a hatóságok segítettek. Szept. 3-ai beszédében leszögezte: segítséget kért az Országos Erdészeti Felügyelőség igazgatójától a Gyergyói-medencében a famaffia ellen folytatott harcban. Azonban az Országos Erdészeti Felügyelőség áttért a famaffia hivatalos megvédésére. Az ellenőrző szerveket a törvénytelenségek elkövetői lefizették. Az ellenőrzők munkáját mind a helyi, mind a megyei rendőrségi szervek, illetve az Országos Erdészeti Felügyelőség, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium egyes alkalmazottai akadályozták. A megyei rendőrség ahelyett, hogy megindította volna az eljárást a valódi bűnösök ellen, Gyergyószentmiklós polgármestere ellen indított bűnvádi eljárást. Amikor végre a tulajdonba adás megtörtént, akkor a csendőrség és a rendőrség közbelépését kérték a békés emberekkel szemben, a rendfenntartó szervek megfélemlítették őket, a szóban forgó területen a birtokba adás alkalmával nem végeztek alapellenőrzést, nem számolták meg a lopások után maradt csutakokat. Garda kérte ezen törvénytelenségeket elkövetők megbüntetését és tisztségükből való felmentését. /B. K.: Nem volt szükség a csendőrökre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"1992-ben kapták vissza Déván a 22 éve lakatlan, több száz éves ferences kolostort. A kolostor épületét azóta teljes egészében kijavították, jelezte Böjte Csaba ferences szerzetes. Ez az egyetlen ingatlan, melyet a gyulafehérvári főegyházmegyében valóban visszaadott az állam. A kolostorépületben beindították Erdély első önálló magyar magániskoláját. Megvásároltak két tömbházat, melyben most 8-10 fős családokban szegény, árva gyerekek laknak az őket befogadó nevelőkkel. Vásároltak két ingatlant, melyet átalakítottak fiú- és lánykollégiummá. Folyik egy ipari mikroközpont megvásárlása, ahol szakképzést, műhelyeket próbálnak beindítani. 1999 januárjában megszületett Szászvároson a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Központ, ahol 70 gyermek és tizenöt felnőtt van. Jelenleg 330 kisebb-nagyobb gyermeknek adnak otthont, összegezte Böjte Csaba. Közel hetvenen segítik őket. Munkatársaik között mind több hajdani növendékük található. A rájuk bízottak közül eddig senki sem veszett el, állapíthatta meg Böjte Csaba. Megvan az óvoda, az I-VIII. osztály, de a IX-XII., a szakképzés még kidolgozásra vár. Az itt felnövő fiatalokat segíteni kell, hogy akár az általános, akár a közép-, akár a főiskola elvégzése után megtalálják helyüket, hivatásukat, megélhetésüket. A fiatalok a becsületes munkával autonóm szigeteket alakíthatnak ki a dél-erdélyi szórványban. Ez az útja a szórványközösségek fennmaradásának. /Böjte Csaba, OFM: A tizedik tanév Déván. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"
2002. szeptember 17.
"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nem akar belenyugodni a népszámlálás eredményébe, abba, hogy Kolozsváron a magyarok száma az összlakosság 20 százalékát sem teszi ki. Több ezer magyart a számlálóbiztosok nem voltak hajlandók felírni a listára. Hiába diktálták be a pillanatnyilag külföldön tartózkodókat, őket nem vették számításba. A magyarság aránya a városban most sem kisebb, mint a múlt népszámláláskor volt. Jelenleg 317 ezer a kolozsvári lakcímmel rendelkezők száma, saját felmérésük szerint ebből mintegy 68 ezer a magyar. Megkezdték a saját népszámlálást, s jelenleg 60 ezer név, címmel ellátva, már a számítógépben van, és reméli, hogy a Belvárosból, a Györgyfalvi negyedből és Monostorról még kikerül a nyolcezer fő. Az sem volt szabályos, hogy a népszámláláskor a városban tanuló diákokat is kolozsváriaknak vették. Igaz, hogy az elmúlt esztendőkben sok magyar távozott, azonban nagyon sok fiatal magyar család letelepedett Kolozsváron. Még külföldről is visszajöttek egyesek. - Mintha elhallgattak volna az RMDSZ-ben a közösségi-területi autonómia igénylésével. - Ha a politikai alanyiságot feladjuk, akkor eleve lemondunk a sikeres politizálásról, szögezte le Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ lemondott a kezdeményezésről, a kockázatvállalásról, a helyzetteremtésről, pedig mindez feladata lenne. Jelenleg a főcél: megfelelni az éppen hatalmon lévő erőknek, úszni az árral és így kicsikarni bizonyos engedményeket. Az erdélyi magyarság önbizalma megszűnőben, elkeseredettek, csalódottak az emberek. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szövetség megtéveszti a nyugati világot. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 17./"
2002. szeptember 24.
"Arad megye RMDSZ-elnöke egy évtizeden át Cziszter Kálmán, a tanügyi felügyelő Matekovits Mihály volt, és Tokay György 1990-től állandó parlamenti képviselő. Idén tavasszal előbb az Alma Mater Alapítvány-beli tisztújítás, majd a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatócseréje izzította föl a hangulatot. Nagy István, az RMDSZ megyei művelődésügyi alelnöke, a Reform Tömörülés helyi vezetője szerint Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő kierőszakolta az igazgatócserét. - Nagyon kevés a magyar minorita pap. A rend Aradon élő tagjainak és jelöltjeinek többsége Moldvából jött és csak románul tud. /K. A.: Aradon a helyzet... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 24./"
2002. szeptember 24.
"Felavatták Erdély első egyházi zeneóvodáját. A kisdedóvót a Nagyvárad-réti Református Egyházközség Csillagocska Alapítványa hozta létre a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jóváhagyásával és támogatásával, mégpedig a réti templom alagsorában. Anyaországi támogatók segítségével több mint ötven gyermek számára sikerült megfelelő körülményeket kialakítani. /Csillagocska. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 24./"
2002. szeptember 24.
"A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal közösen adta elő a Filléres komédia című darabot - nyilatkozta Szabó Tibor színigazgató a Gyergyói Kisújságnak. A magyarországi Árkosi Árpád rendezte a darabot, és szept. 13-án Bukarestben adták elő a kisebbségi színházak fesztiválján, Gyergyószentmiklóson október 4-én lesz a bemutatója. A Figura Stúdió Színháznak jelenleg nyolc színésze van, egyikük szülési szabadságát tölti. Négy színészi állás betöltetlen, de pénzszűke miatt nem tudnak újabbakat alkalmazni. A színház nincs eladósodva, ezt a támogatóinak és pályázatainak köszönhető. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal előadáscserét terveznek. /Mit ígér a Figura? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 24./"
2002. szeptember 24.
"Bukarestben, 74 éves korában elhunyt Vajnovszki Kázmér (Nagyvárad, 1928. júl. 11. - Bukarest, 2002. szept. 21./ újságíró, a MÚRE tagja, aki 1946-tól 1991-es nyugdíjba vonulásáig és azt követően is, a romániai magyar sajtót szolgálta. 1946-48-ban a nagyváradi Új Élet, 1948-1960 között az Ifjúmunkás, a Romániai Magyar Szó, illetve az Előre, 1962-1970 között a Könyvtári Szemle, 1970-től 1991-es nyugdíjazásáig A Hét,1991-től az Erdélyi Napló munkatársa volt. 1956-os budapesti tudósításainak tárgyilagos hangvétele miatt vizsgálatot indítottak ellene. Több riportkötet szerzője, az 1977-es bukaresti földrengésről írott könyve ma forrásmunkának számít. Utolsó percéig dolgozott. Szept. 25-én lesz a temetése. /Vajnovszki Kázmér (1928-2002). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"
2002. október 1.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"
2002. október 1.
"Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes, egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei elnöke visszautasította az Aradon a helyzet /Erdélyi Napló, szept. 24./ címmel megjelent, vele kapcsolatos megállapításokat. Nem igaz, hogy kierőszakolta a Csiky Líceumban történt igazgatócserét. A cikk szerint Matekovits Mihály a Szabadság-szobor felállítását mellékesnek tartja. Valójában a Szabadság-szobor megőrzését felvállaló minorita rend megbízásából a szobor őrzésének megbízottja Matekovics, naponta megnézi a szobrot, zsebből fizeti a takarítást végzőket. Nyáron kb. 60 csoportnak nyitotta ki a vasrácsot és mutatta meg a szobrot. A felállítás viszont az RMDSZ feladata. Matekovits a nehéz időkben, önzetlen segítséggel, csapatmunkával rengeteget tudott tenni a minorita rendért. Még akkor is, amikor börtönben voltak a rend tagjai. Matekovits matematika szakos tanár, három megjelent példatár társszerzője és az egyetlen olyan matematikatanár Aradon, aki magyarul, románul, németül és angolul tud tanítani, és ezt teszi is. Arad megye 237 magyar pedagógusát személyesen ismeri. /Matekovits Mihály, Arad: Szóra bírtak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"
2002. október 1.
"A Nap-kelte adása visszaköltözött a magyar közszolgálati tévébe. Tényleg ezek kellenek a magyar népnek? Ezek a borostás, megfiatalított, elhájasodott, öregesen bölcsködő arcformák? Vagy: Orbán Viktorból nem lehetett volna jó cipőt készíteni? És ezek az ostobaságban mélyrepülési rekordokat döntögető reklámok? Közben az Aranyfüst és más kedvelt műsorok adásidejét csökkentik. És még mi várható a közszolgálati tévében (is) zajló politikai tisztogatástól?! Mintha az MSZP-SZDSZ-cenzúra azt a célt tűzte volna maga elé, hogy az erdélyi magyarokat átterelje a román tévécsatornákra, jegyezte meg Nits Árpád. A magyarországi baloldalon kitermelődött ripacsok produkciójától az embert a sírás környékezi. A magyarországi választóknak állítólag ezek visszajövetele kellett. De mi mit vétettünk? Mi lélekben egészen másként szavaztunk, írta. /Nits Árpád: Mit vétettünk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"
2002. október 3.
"Vajnovszki Kázmér évtizedek óta bukaresti lakos volt. Nagyváradon 1946-48 között szerkesztette az Új Életet, ezután bukaresti lapok munkatársa lett. Az A Hét hetilaptól ment nyugdíjba, de azután is írt a nagyváradi Erdélyi Naplóba és a kolozsvári Krónikába. Még szept. 17-én megírta cikkét a Krónikának, melyet Ágoston Hugónál beírt a számítógépbe, majd elküldte írását. Ez az utolsó cikke szept. 21-én megjelent a Krónikában. Aznap Vajnovszki Kázmér az utcán összeesett és meghalt. Szept. 25-én, temetésén Ágoston Hugó búcsúztatta. /Ágoston Hugó: Kollégánk halálára. = A Hét (Bukarest), okt. 3./"
2002. október 8.
"Kolozsváron Unitárius Püspökség dísztermében tartotta tanévnyitó ünnepségét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi Kara. Az egyetem kolozsvári székhelyének felújítása nem fejeződött be, így a Sapientia húsz kolozsvári diákja az egykori Báthory Apor Szeminárium épületében, az úgynevezett Szentjóskában bérelt helyiségben tanulhat. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora becslése szerint az ingatlan felújítása október végéig megtörténik. A kolozsvári épülethez a Sapientia úgy jutott hozzá, hogy megvásárolta Pászkány Árpád üzletember Syntax (majd Sodalitas) nevű cégét, az ingatlannal együtt. A Kolozsvár központjában, Mátyás király szülőháza mellett levő épületet /Bocskai István szülőházát/ az egyetem egymillió dollárért vásárolta meg. "Az induló Természettudományi Karral Kolozsvár felzárkózott Marosvásárhely, Csíkszereda és Nagyvárad mellé" - hangsúlyozta beszédében Tonk Sándor. Mócsy Ildikó, a tanszék vezetője tudománytörténeti visszapillantásában elmondta, a tizenkilencedik század második felében Dániában már oktatták a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket felsőbb szinten. /Rostás-Péter Emese: A "Szentjóskában" kezdik a Sapientia diákjai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./ Kolozsváron is évnyitót tartott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyre aligha került volna sor az előző magyar kormány intézményépítő és -támogató döntései nélkül. Megjelent többek között Entz Géza magyarországi egyetemi tanár, Mózes Árpád unitárius püspök áldotta meg az évnyitót. Tonk Sándor rektor hangsúlyozta: Kolozsvár nem szűnt meg az erdélyi magyar szellemi élet központja lenni. Végül Pap Géza református püspök beszédében a hit és az ismeret összefüggéseire hívta fel a figyelmet. /N. Á.: Magyar egyetemi tanévnyitó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"