"Több mint egy éve fiatal, csinos szekus nők és srácok látogatják, kerülgetik a tanárokat és a diákokat az erdélyi iskolákban. Úgy egy-másfél havonként keresik fel őket, rendszeresen. Alkalmazva a Securitate régi fenyegető, zsaroló, kecsegtető módszereit, ilyesmik felől érdeklődnek: a diákok éneklik-e a magyar és székely himnuszt; milyen magyar zenét hallgatnak; milyen magyarországi tankönyveket olvasnak/használnak; hogyan vélekednek a státustörvényről és mi a hozzáállásuk; hogyan tanítják a történelmet; milyen anyagi és tankönyvtámogatást kapnak a magyar államtól; (név szerint kik) milyen táborozáson vesznek részt; mi a véleményük az ortodox vallásról; milyen témákat vitatnak a tanári gyűlésen; milyen az iskolában a politikai hangulat stb. Ha az eljárás nem eredményes, akkor elmondják, hogy ők tudják, hogy a magyar középiskolákból hányan kábítószereznek (név szerint), s botránnyal fenyegetőznek, vagy az ember magánéletébe vágó (kitalált) dolgokkal kötekednek. A diákoknak minden információért cserébe pénzt, felvételimentességet, ösztöndíjat, állást ígérnek. A brassói Áprily Lajos, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó és Mikes Kelemen, valamint a csíkszeredai Márton Áron gimnáziumok esetében ez több esetben megtörtént. Ez a jelenség bizonyára nem korlátozódik az említett iskolák tanáraira és diákjaira. /Takáts Csaba: Riadó! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

"Márc. 29-én Nagyváradon erdélyi magyar diákújságírók találkoztak.Négy sajtóorgánum szerkesztői értekeztek a harmadik alkalommal megrendezett erdélyi magyar diákújságíró-találkozóra. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete Praxis című lapjának meghívására idén az Érted Szól (kiadja a Temesvári Magyar Diákszervezet), a Sapientia Satelit (csíkszeredai Sapientia-EMTE), valamint a Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség) munkatársai jöttek el. A találkozó Kelemen Attilának, a Transindex főszerkesztőjének előadásával kezdődött. Simon Judit, az Erdélyi Riport főmunkatársa a mélyinterjú-készítés, Demeter Szilárd, a Korunk munkatársa a jegyzetírás, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője pedig a tényfeltáró riport rejtelmeiről beszélt. Ezután a politikai újságírás volt a fórum témája. Két, különböző értékrendet felvállaló hetilap képviselői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire: a kedden 600. számát megjelentető polgári hetilap, az Erdélyi Napló, illetve a tavaly novemberben indult baloldali és liberális Erdélyi Riport. /Ferenczi Róbert: Tollforgató-találkozó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./"

"A most készülő új román nemzetbiztonsági törvény tervezete a Romániában élő magyar nemzeti kisebbséget veszélyforrásnak tekinti mindaddig, amíg az autonómiára törekszik - jelentette ki Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjújában. Ha ebből a tervezetből törvény lesz, hatályba lépésekor azonnal kezdeményezni lehet az RMDSZ betiltását, mivel a szövetség programja - mint távoli célt - még tartalmazza az erdélyi magyarság autonómiáját. Veszélyes dolog az, ha a kisebbségi kérdést a nemzetbiztonság szigorával próbálják kezelni - fogalmazott. Hozzátette: az RMDSZ vezetése által gyakorolt "kis lépések politikája" fejében elvárható lett volna, hogy a román kormány partnernek tekintse a romániai magyar nemzeti közösséget és elfogadja, hogy az autonómiatörekvések nemhogy veszélyeztetnék, de stabilizálják az államrendet. Toró T. Tibor szerint ezt a törvénytervezetet romániai magyar parlamenti képviselő nem szavazhatja meg. /Román Győző: Nemzetbiztonsági (t)örvény.= Erdélyi Napló"

"A Rákóczi Szövetség marosvásárhelyi tagszervezetének kezdeményezésére márc. 23-án Csipor Antalra, a 13 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom egyik áldozatára emlékeztek Nagyernyén a megboldogult falutársai. A szövetség Kincses Előd három évvel ezelőtti kezdeményezését kívánta életre kelteni: az áldozatokról való megemlékezést és koszorúzást. Komáromi István református lelkipásztor elmondta: "Az eltelt tizenhárom esztendő nem hozta magával az igazságot Csipor Antal halálra gázolásáról. Nem segít az idő sem, az igazságszolgáltatás sem, de mindig vannak olyanok, akik emlékeznek, hogy az igazságtalanság ne ismétlődjön meg." Ráduly Levente, a Rákóczi Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke az 1990-es Fekete Márciusra emlékezett. /Csipor Antalra emlékeztek.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"Márc. 20-án folytatódott az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havonta jelentkező előadássorozata Nagybányán a Teleki Magyar Házban. Az Erdélyi Féniks folyóirat szerkesztője és az előadássorozat útjára indítója, Csoma György ezúttal két meghívottat mutatott be, először Müller Dezső vámfalusi parókus lelkész-költő mesélt életéről, és mutatta be legújabb, Rimánkodó szívverésben /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetét, majd Kacsó Károly, a helyi Történelmi és Régészeti Múzeum aligazgatója emlékezett dr. Schönherr Gyula nagybányai születésű történészre halálának 95. évfordulóján. Schönherr Gyula (1864-1908) fő műve az 1896-ban készült Nagybánya-monográfia (befejezésében korai halála akadályozta meg)./Sz. L. Z.: Nagybánya - Erdélyi Féniks Szabadegyetem .= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztősége tavaly ősszel riportpályázatot hirdetett meg. Kolozsváron, a március végi díjátadó ünnepségen Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője azzal indokolta a riportpályázat ötletét, hogy éppen ez a műfaj hiányzik leginkább az erdélyi magyar sajtóból. A beérkezett 38 pályamű többsége Hargita, Maros és Kolozs megyéből származik, de érkezett egy írás Bukarestből is, kettő pedig Budapestről. A díjazott pályaműveket Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Adorjáni Zoltán teológiai tanár, valamint maga a főszerkesztő méltatta. Az Üzenet pályázatán az első helyet Szucher Ervin, a Krónika napilap munkatársa nyerte Egy lelkész - két gyülekezet, két mezőségi falu, két sors című riportjával. Második a székelyudvarhelyi Kosztolányi Katalin, harmadik a sepsiszentgyörgyi Fekete Réka lett. A riportok egy része a közeljövőben megjelenik az egyházi sajtó hasábjain: az Üzenetben, a Református Szemlében és a Református Családban. /F. T.: Kuriózumszámba menő riportpályázat.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"A Körösvidéki Múzeumnak otthont adó nagyváradi hajdani római katolikus püspöki székház ügyében 1996 óta zajlik a bírósági ügy, annak ellenére, hogy egy kormányrendelet kimondja néhány egyházi ingatlan, köztük a szóban forgó épület visszaszolgáltatását. December eleje óta - Tempfli József megyés püspök felhívására - hétről hétre nem csak katolikus és nem csak magyar hívek serege gyülekezett a barokk palota bejáratánál, hogy imádkozva tüntessenek. Március végén a püspök kihirdette: beszüntetik a tiltakozóakciót. Bukarestig eljutott a híre s tiltakozásnak, és nem vették jó néven a dolgot. A püspök arra számít, hogy kedvező döntést hoztak a Legfelsőbb Bíróságon. Ha mégsem így történne, akkor nemzetközi fórumok elé fogja vinni az ügyet. A püspöki palotára szükség lenne, kell a hely: a gimnázium zsúfolt, a bentlakásban emeletes ágyakon szoronganak a diákok. /T. Szabó Edit: Az ember útjai kifürkészhetők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"A különböző rendezvényeken egy ideje nem jelenik meg Tempfli József katolikus püspök Tőkés László református püspök mellett. Tempfli püspök elmondta, hogy a feszültség a két püspök között az érmindszenti ügy miatt van, ez is egy félreértés: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megpályázta az ottani Ady-központ létrehozását, de nem nyerték azt el. Tempfliék nem pályáztak, nekik felajánlották a lehetőséget. A magyar kormány kereste meg őket, és közölték: ha vállalják a pályázat ellenőrzését-felügyeletét, a Mecénás Alapítvány megkapja a 320 millió forintot egy nagyváradi Ady-központ létrehozására, ha nem, ez a pénz Erdély számára elvész: visszautalják azt az államkasszába. A feszültség tehát a pályázat miatt keletkezett. /T. Sz. E.: Ki-ki végezze a maga dolgát... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"Csíkszeredában ápr. 2-án találkoztak a Reform Mozgalom helyi tagjai. A volt Reform Tömörülés vezetőségéből dr. Szabó Soós Klára önkormányzati képviselő és Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház vezetője volt jelen. Bencze kifejtette: az RMDSZ egyre inkább egy baloldali irányultságú versenypárt. Ha van baloldal, akkor jobboldalnak is lennie kell, mondotta. Ferencz Csaba csíkcsomortáni lakos az általuk létrehozott polgári körről beszélt, Gergely István csobotfalvi plébános után Veress Dávid azt fejtette ki, hogy Erdély magyarságának fel kell ébrednie. Szőke Domokos tanácsos leszögezte: Csíkban nem nagyon lehet ok panaszra RMDSZ-re, itt ugyanis működött a rendszer, voltak előválasztások és nemigen rekesztettek ki senkit, mint másutt. /Kiss Edit: A Reform Mozgalom lábra kapott Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"Marosvásárhelyen sokan ismerik Horváth Ödön szobrászművészt. A városban született 1953-ban. 1972-ben érettségizett a helyi Művészeti Líceumban. Nehéz volt bejutni a kolozsvári főiskolára, ahol 1981-ben végzett. Húsz esztendeje a bábszínháznál bábokat tervez és készít. Közben pedig egy ideig a református temető régi sírköveinek feliratozását, olvashatóvá tételét végezte. Ebből született a boldog emlékezetű Csekme István könyve. Horváth Ödön általában vegyes technikával dolgozik, szereti ötvözni az anyagokat, például a fémet az alabástrommal. /Sz. L.: A szobrász, aki beletartozik a városképbe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./Csekme István: A marosvásárhelyi református temető 1988-ban /Marosvásárhely, 1994/"

"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Communitas Alapítványa osztja szét ebben az évben is - a Nastase-kormány megbízásából - a Kisebbségi Tanács által a romániai nemzeti kisebbségek támogatására kiutalt közpénzek nagy részét, ugyanis számarányánál fogva az erdélyi magyarságnak jut az állami költségvetésből elkülönített lejmilliárdok legnagyobb hányada. A magyar nyelvű sajtónak szánt összegre 182 lap, szerkesztőség, műhely, intézmény stb. pályázott, a pályázatokat a Szövetségi Egyeztető Tanács nevű RMDSZ-testület által kinevezett héttagú szaktestület bírálta el, amelynek elnöke maga Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő volt, aki egyben a SZET elnöke is. Tagtársai: Gálfalvi Zsolt bukaresti lapszerkesztő, az RMDSZ képviselője a Román Televízió igazgatótanácsában, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Miklósi Ildikó, az RMDSZ elnöki hivatalának alkalmazottja, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Magyari Tivadar szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Papp Sándor Zsigmond közíró, az Erdélyi Riport című lap főmunkatársa. A testület 118 pályázónak ítélt meg különböző nagyságrendű összegeket. Az ERDÉLYI NAPLÓ nyomdai költségtérítésért folyamodott, de a szaktestület többségi szavazással úgy döntött, hogy egyetlen lejt se kapjon. (Kapott ellenben az Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, hogy csak az "erdélyieket" említsük.) A közpénzekből megtámogatott száznál is több kiadvány között legalább ötven olyan van, amelyiknek a neve ismeretlenül hangzik sajtószakmai berkekben, a másik ötvenet maga az RMDSZ adja ki, illetve a párt központi és helyi tisztségviselői írják-szerkesztik. /RMDSZ - Communitas Alapítvány. Nem támogatják az Erdélyi Napló megjelenését. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Erdélyben Neptun egyet jelent a hatalmi motivációjú politikai korrupcióval, a román hatalomnak való behódolással. Az utolsó SZKT-ülésen Tokay György büszkén mutatott rá, hogy az a politikai magatartás, amiért őt kis híján megfosztották frakcióvezetői tisztségétől, ma az RMDSZ egészének politikai irányvonalát határozza meg. Frunda György 1996-ban állította, hogy az 1995-ös atlantai tanácskozás legitimálta Neptunt. Akkor - miként arról az Erdélyi Napló 1996 októberében hírt adott - Markó Bélában volt még annyi tartás, hogy rámutasson: a nyílt színen, az RMDSZ minden irányzatának részvételével zajlott atlantai tanácskozás nem legitimálta, hanem korrigálta Neptunt. Kősbb Markó Béla élére állt a neptuni csapatnak s oroszlánrészt vállalt az RMDSZ neptuni pályára állításában. /Borbély Zsolt Attila: Neptun mint politikai irányzék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa határozatban tiltakozott a múlt héten az ellen, hogy az Erdélyi Református Egyház püspökét (Pap Géza) és egyik főgondnokát egyes lapok elvtelen módon kikezdték. "Az Igazgatótanács úgy ítéli, hogy Stanik István (Erdélyi Riport) és Barabás István (Romániai Magyar Szó) személyeskedő és sértő hangvételű, tárgyszerűtlen írásai részét képezik egy olyan egyházellenes hangulatkeltésnek, rosszindulatú lejáratásnak, amely egyházi elöljáróink személyén keresztül is a református egyházat veszi célba." Az igazgatótanács arról is határozott, hogy a kánon előírásainak alapján megtiltja az egyházkerület lelkipásztorainak, hogy akár politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott vagy fizetett tisztségviselőként feladatot végezzenek. /A püspökség a sarkára állott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét immár harmadszorra választották meg erre a tisztségre. Az ellene kampányolók részéről elhangzott az az "ígéret", hogy amennyiben új elnök kerül a szervezet élére, akkor a pénzosztó alapítványok kuratóriumaiban, illetve szaktestületeiben helyeket biztosít a csúcsvezetőség. Eddig semmibe sem volt beleszólásuk, úgymond a radikalizmusuk és ellenzéki szereplésük miatt. A Kolozs megyei RMDSZ precedenst teremtett, megmutatta, hogy a békés politizálásban is lehet keménynek, következetesnek lenni. Kolozsvárt a magyarságnak nem szabad föladnia, s ezt el kell fogadnia az RMDSZ vezetőinek is. /Román Győző: Békésen, de határozottan és következetesen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Éles szópárbaj zajlott a múlt héten Fodor Imre RMDSZ-es marosvásárhelyi alpolgármester és Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke között. Markó Béla, Frunda György és Borbély László szemére vetették Fodornak, amiért egy olyan rendezvényen vett részt - a kolozsvári Márciusi Fórumra utalva -, amelyen az RMDSZ ellen kampányt folytatott és Vásárhelyen sorozatosan polgármester-jelölteket állított Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke, Kiss Kálmán is jelen volt. Erre reagálvs a Népújság hasábjain Fodor Imre " kijelentette: soha az életben semmiféle kapcsolata nem volt a Kiss-féle párttal. "Úgy gondolom, K. K. egyszerűen odament valami céllal. A célja, mint mindig, a diverzió"- jelezte Fodor. Kiss Kálmán RMSZDP-elnök erre az Erdélyi Naplóban leszögezte: ő írásos meghívó alapján volt jelen a kolozsvári fórumon. Elismerte, hogy pártja, az RMSZDP és Fodor között soha nem volt politikai természetű kapcsolat. Kiss Kálmán saját pártjáról azt állította, hogy 1993 után volt bátorságuk külön útra lépni, nos azóta nevezik őket fantompártnak, szekus-, zseb- és faxpártnak. Kiss Kálmán tagadta, hogy pártja miatt vesztette el Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztséget az RMDSZ. /Sz. L.: Pengeváltás a belső ellenzék soraiban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./Kiss Kálmán nem mond igazat, az ő fantompártjára adott szavazatok hiányoztak az RMDSZ győzelméhez."

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, április 5-ei ülésén Sántha Pál Vilmos, a Hargita Megyei Tanács egykori elnöke felszólalásában jelezte: munkahelyén, a megyei tanácsnál másként gondolkodóként kifejtett véleményeiért, az RMDSZ vezetőségétől eltérő politikai nézeteiért valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene, mindent elkövetnek, hogy jelenlegi tisztségéből, a belső pénzügyi ellenőrző osztály éléről eltávolíthassák. Sántha Pál Vilmos egyik ellenőrzése nyomán súlyos, bűncselekményre utaló rendellenességekre bukkant: sikkasztás, csalás, okirat-hamisítás. Ő mindezt - a szabályzatnak megfelelően - 2002. jan. 31-én jelentette a tanácselnöknek, illetve az ügyészségnek is. Az illető alegység vezetője a megyei tanácselnök, Zsombori Vilmos klientúrájához tartozott, így élvezte annak védelmét. Az ügyészségi kivizsgálás azon nyomban beindult, a tanács részéről az ügynek semmiféle következménye nem volt. Sántah újabb szabálytalanságra bukkant: Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke 2001-ben, külföldi útjai után, megszegve a törvényes előírásokat, mintegy 35 millió lejt számolt el költségtérítésként. Sántha Zsombori tanácselnökhöz eljuttatott jelentésében felhívta erre az illetékesek figyelmét, javasolván a szabályszerű megoldást is: a szóban forgó pénzösszeg haladéktalan visszafizetését. Ez a mai napig nem történt meg. Ekkor Zsombori és Bunta a másik alelnököt, Petres Sándort is bevonva, fegyelmi bizottság elé citálták Sánthát és a köztisztviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályzat - az illető szabály szerint előírt határidőből már kifutva - és mondvacsinált bizonyítékok alapján hat hónapra visszaminősítették osztályvezetői tisztségéből. Az SZKT-n replikázó Bunta szerint Sántha a fegyelmi bizottság döntése miatt a közigazgatási bíróságon kereste az igazát, de a pert mindkét fokon elveszítette. Sántha szerint ez bizonyítja, hogy az igazságszolgáltatás nem pártatlan. /Szentgyörgyi László: Aki nincs velük, az ellenük? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke az Erdélyi Napló kérdésére cáfolta Sántha Pál Vilmos kijelentéseit, mondván, nem igaz, hogy politikai nézetei miatt hátrányosan megkülönböztetnék őt. "Sántha Pál Vilmos fegyelmi vétséget követett el, nem ismerte fel, hogy a feladatköréből adódóan hogyan kell neki viselkednie, hol keresi a kenyerét és hogyan viszonyuljon az intézményben dolgozókhoz és tisztségéhez." - minősített Bunta. Hozzátette: Sánthának nem az a munkája, hogy turkáljon a papírokban, hanem az, hogy a hivatal döntéseit segítse abban, hogy az jobb döntéseket hozzon. Bunta elmondta : "Több rendben felajánlottuk neki azt, hogy térjen jó útra, és áthelyezzük egy másik osztályvezetői beosztásba", de ő ezt nem akarja. /Kiss Edit: Cáfol az alelnök. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Barabás Zoltán eddig megjelent négy verseskötetének anyagát gyűjtötte egybe és toldotta meg a most készülő ötödikből vett ízelítőkkel, a könyv Pótszavak nélkül címmel jelent meg a nagyváradi Convex Kiadónál. A borítóterv Holló Barna munkája. A kötethez Pomogáts Béla írt utószót Váradon költőnek lenni címmel. Nagyváradom a református egyház szervezte Könyvtári esték második rendezvényén a Barabás-kötet csupán az egyik bemutatott kiadvány volt, a másik Koncsol László nevéhez fűződik, ő a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke. Csontok című verseskötetét költőtársa, Hodossy Gyula, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó vezetője méltatta az est folyamán. /Könyvtári esték. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"1992 óta folyamatosan jelennek meg Máramarosszigeten Máramarosi havasok cím alatt a régió magyar költőinek, íróinak, publicistáinak antológiái. A nyolcadik kötetet a Tisza-parti város Hollósy Simon Művelődési Egyletének székházában mutatták be. A szerkesztők, Gáspár B. Árpád, Iosif Pop és dr. Serényi-Sprenger Ferenc egyben szerzők is. Gáspár két elbeszéléssel, valamint a máramarosi örményekről szóló tanulmánnyal szerepel a Serényi-Sprenger által előszavazott kötetben, utóbbi Poppal együtt verseket is közöl. Az antológia olvasmányosságát fokozzák a szigeti születésű, Németországban élő festőművész, Boros Lajos Korok és művészetek című tanulmánya, valamint a most Ukrajnához tartozó, a Tisza túlpartján található Nagytécsőn alkotó dr. Szöllősy Tibor három helytörténeti írása és Fábri Sándor bökversei. A kötet végén a szerzők életrajzi adatai találhatók. /Román János: Szigeten a nyolcadik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő leszögezte: Kolozsvár nemcsak Funar miatt, hanem az RMDSZ felső vezetősége miatt is ostromváros. Kommunikációhiány van a szövetségben. A kapcsolatok rosszak. A magyarországi választások után pedig feltűntek olyan gesztusok, amelyeket úgy lehetett értelmezni, hogy na lássuk, mire mentek nélkülünk. Úgy hozták például Kolozsvárra Medgyessy miniszterelnököt, mint aki mit sem akar tudni a Kolozs megyei RMDSZ-ről, mintha nem is létezne a kolozsvári magyar közösség. Megtették azt is, hogy Mádl köztársasági elnökkel messze elkerültették Kolozsvárt, Nagyváradon találkozott az RMDSZ helyi vezetőivel. Legutóbb Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke járt úgy Kolozsváron, mintha itt RMDSZ-szervezet, számottevő magyarság nem is létezne. Idén a kolozsvári magyarság a megosztott helyzetben is együtt tudott ünnepelni március idusán. Ezt is el kellene fogadni országos modellként. Ő is érzékelte azt, amit az újságíró állított, hogy az RMDSZ-ben a marosvásárhelyi gárda diktál és minden eszközzel a csúcson akar maradni. Egyetlen kolozsvári sincs az RMDSZ szűk körű vezetőségben. Marosvásárhelyi annál több. Kolozsvár minden látszat ellenére még mindig Erdély legfontosabb központja, történelmi fővárosa. Székelyföld sincs kellőképpen képviselve az RMDSZ-vezetésben. /Román Győző: Az RMDSZ mostohagyermekei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"Hetekkel ezelőtt a magyar bíróság jogerős ítéletben helyreigazításra kötelezte a legnagyobb példányszámú magyar politikai napilapot a 2002. okt. 6-ai aradi megemlékezésről írottak kapcsán. Emlékeztetőül: a Népszabadság kolozsvári munkatársa, Tibori Szabó Zoltán tudósításában azt állította, hogy a tizenhárom vértanú tábornok emlékművénél zajló ceremóniát Magyarországról érkezett nemzeti érzelmű fiatalok zavarták meg, kifütyölve a baloldali magyar kormányzat nevében szónokló vendég politikust. A lap a helyreigazításnak jókora késedelemmel, csupán ápr. 17-ei számában adott helyt, a következő formában: "A Népszabadság 2002. október 7-ei számában megjelent Nemzeti gyásznap felhangokkal című cikkben valótlanul állítottuk, hogy 2002. október 6-án Aradon, a vesztőhely obeliszkjénél magyarok intették csendre a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom közbekiabáló képviselőit. Ugyancsak valótlanul állítottuk ugyanezen cikkben, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját, akik bekiabálással próbáltak zavart kelteni, az aradi magyar szervezőknek kellett rendreutasítani." A megfogalmazás igyekszik elfedni a lényeget: Aradon tavaly ősszel romániai magyarok demonstráltak a magyarországi hatalom képviselője ellen. /Helyesbítés félszájjal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"Ápr. 12-én Székelyudvarhelyen tartotta 4. kongresszusát a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt - zárt ajtók mögött. Kiss Kálmán elnök elmondta, a kongresszus legfontosabb feladata a szabaddemokraták közeljövőben követendő stratégiájának kidolgozása volt. "A romániai magyarság mély, eddig példátlan méretű politikai válságon megy keresztül, melynek tagadhatatlan kiváltója és fenntartója a kiszorító, kisajátító és lejárató hadjáratairól elhíresült jelenlegi RMDSZ-vezetőség" - áll a kongresszus által elfogadott határozatban. A szabaddemokraták az egység helyreállítását maga elé célul tűző Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz csatlakoznak. A szabaddemokraták felkérik azokat a parlamenti képviselőket, akik az EMNT tagjainak vallják magukat, hogy amennyiben nem értenek egyet az RMDSZ jelenlegi vezetősége által követett politikával, lépjenek ki az RMDSZ-frakcióból, s független törvényhozókként képviseljék az EMNT törekvéseit. A kongresszuson Kisst újraválasztották az elnöki tisztségbe, Molnár István személyében pedig első ízben van ügyvezető elnöke a pártnak. Munkájukat öt alelnök segíti. /Sz. L.: Szabaddemokraták kongresszusa. Keresztút előtt az RMSZDP. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"Szászrégen az 1926-ban közigazgatásilag is egyesített Szász- és Magyarrégenből, majd az 1956-ban hozzácsatolt Abafája és Radnótfája falvakból állt össze. Az 1994-ben megyei jogú városi rangot elnyert Szászrégenben egy évtizeddel Trianon után is egyenlő arányban éltek magyarok, románok és szászok. Utóbbiakból mára csak mutatóba ha maradtak néhányan. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 36 hatezer lakosú kisváros mintegy 30 %-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Nagy András, a második mandátumánál tartó alpolgármester leszögezte: A város és a vonzáskörzetéhez tartozó települések lakosságát igen érzékenyen érintette a gazdaság lassan másfél évtizede tartó mélyrepülése. Magas a munkanélküliség, ezért nagyok a szociális gondok. Folyamatos az elvándorlás, a 92-es népszámlálás adataihoz képest most négyezerrel kevesebb lakost számoltak össze a városban. A hiány felét a magyarok teszik ki, akiknek zöme fiatal, és Magyarországon vállalt munkát, ahonnan a többség számára már nincs visszaút. A 21 tagú városi tanácsnak a héttagú RMDSZ-csoport a legerősebb frakciója. Legutóbb a Petőfi-szobor felállítását akadályozta meg a többi tanácsos, holott előzőleg már hosszas egyeztetés folyt ez ügyben. Egyetlen magyar vonatkozású köztéri szobor sincs a városban, holott csak az utóbbi évtizedben három román személyiségnek állítottak emlékművet a központi parkban. A városban élő magyarok eddig nem tudták elérni, hogy a helyi Radio Son adásaiban legyen magyar nyelvű műsorok is. Tavaly ősztől állandósult a gyógyszerhiány. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános a hatalom által meghatározott legutolsó pillanatban vetette le a talapzatáról a Wass Albert-szobrot. Most meg azért zaklatják s fenyegetik 5-től 250 millió lejig terjedő pénzbüntetéssel, mert a szobor talapzatát építkezési engedély nélkül állíttatta fel. Pakó egyébként a templom előtti kertben valóságos szoborparkot hozott létre, Márton Áronnak egész alakos szobrával szemközt a szóban forgó Wass-büszt mellett egy Petőfi-mellszobor is áll. A magyarrégeni református templom előtti téren pedig Koós Ferencnek és az 56-os mártír-lelkésznek, Horváth Lászlónak állítottak emléket. Pakó plébános a kilencvenes évek szórványkollégiumot hozott létre, ahol a Régen vonzáskörzetében élő, illetve a környező megyékből származó iskoláskorú gyerekeket látnak el, akik jelenleg 95-en vannak. A városban van kulturális élet, amelyet a Böjte Lídia magyar szakos tanárnő által vezetett Kemény János Művelődési Társaság szervez. /Szentgyörgyi László: Szászrégeni magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"Nagypénteken, ápr. 18-án Kőröstárkány és a Fekete-Körös völgyi magyarság képviselői, lelkészei az 1919-es vérengzés áldozataira emlékeztek. Az Erdély megszállására induló román csapatok berkeiből származó félkatonai martalóccsapatok több mint száz ártatlan civilt mészároltak le Tárkányba és Nyégerfalvára betörve. A pusztán nemzetiségük miatt mártíromságot szenvedett helybéli magyarokra 1989 után is csak félve mertek s mernek ma is emlékezni az utódok, hiszen a román nacionalista ellenpropaganda mind a mai napig a történelemhamisításra esküszik. Nyolcvan évvel az 1919-es nagyszombati kőröstárkányi vérengzés után Gábor Ferenc akkori helyi RMDSZ-elnök és néhány társa kitartásának eredményeképpen, Csapó I. József szenátor és a Magyarok Világszövetsége támogatásával sikerült emlékművet állítani a falu központjában az áldozatoknak. A kőröstárkányi Pro Tharkan Egyesület (elnök Gábor Ferenc) szervezésében lezajlott méltóságteljes megemlékezés során a Fekete-Körös völgye 10 településének magyar közösségei átvették - képviselőik révén - a Magyarok Világszövetsége Kossuth-emlékzászlaját. A többnyire reformátusok lakta Kőröstárkány, Magyarremete, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Belényes, Belényessonkolyos, Kőrösjánosfalva, Belényesújlak, Tenke és Gyanta lelkipásztorai, gondnokai, küldöttei köszönték meg Patrubány Miklós MVSZ-elnöknek az ajándékot. Az emlékműnél Patrubány Miklós és Csapó I. József mondott beszédet. /Kőröstárkányi emlékezés és találkozó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"Ápr. 16-án délután mutatták be Csíkszeredában Beder Tibornak A szék /Magiszter Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. A kötetben a szerző a főtanfelügyelői székben eltöltött több mint tíz esztendő történéseit írta le. A nyugalmazott főtanfelügyelő a kötetben beszél élete egyik nagy kudarcáról is: nem sikerült elérni, hogy a földrajzot és a történelmet anyanyelvükön tanulhassák a magyar diákok. A kötet végén Beder úgy vélekedett, hogy csak a területi autonómia tudja megvédeni az erdélyi magyar oktatást. /K. E. Nem hátra, előre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"Stanik István pontosította életrajzi adatait, vitába szállva Tőkés Lászlóval, idézve az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvet. Eszerint őt 1988-ban politikai okok miatt eltávolították a sajtóból. 1990 után több lapnál volt /1990: a Bihari Napló és a Kelet-Nyugat főszerkesztője, 1991 augusztusáig a kiadóvállalat igazgatója. 1991-95: az Erdélyi Napló főszerkesztője, 1993-ban megszervezi az újságíró oktatást Nagyváradon, az Ady Endre Sajtókollégium első igazgatója, 1996-ban megalapítja a Scripta Kiadót./ Stanik szerint Tőkés László nyilatkozatának a sajtóra vonatkozó minősítései súlyosan sértik a demokratikus és alkotmányos jogokat. /Stanik István: Pontosítás. Tőkés László 2003. április 22. dátummal keltezett Nyilatkozatához. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Stanik pontosítása azzal egészíthető ki, hogy a Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvnek éppen ő a felelős kiadója"

"Egymillió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Gheorghe Funart a kolozsvári ügyészség, mert a polgármesteri hivatal üvegtermében Ion Antonescu marsallt ábrázoló gipszmaketteket helyezett el." (Háromszék, április 16.) "Megfellebbezhetetlen és végleges ítélet született a Bákó megyei onesti-i bíróságon Albert Álmos zászlóperével kapcsolatosan. A testület a prefektúrának adott igazat, és Sepsiszentgyörgy elöljárójának ki kell fizetnie a prefektúra által kiszabott 100 millió lejes pénzbírságot" (Krónika, április 17.). 50 millió azért, mert Sepsiszentgyörgy polgármestere tavaly júniusban levetette a városháza tornyára kitűzött román zászlót, úgy vélvén, hogy elegendő az épületre egy zászló, mely a törvények szerint a homlokzaton kapott helyet. Pár nap múlva a zászlót visszahelyeztette. A másik 50 milliót azért kell kifizetnie, mert a városháza kétnyelvű fejléces papírokat használt. És van egy 65 milliós pere is a sepsiszentgyörgyi polgármesternek a szebeni bíróság előtt, "mert a tavalyi december 1-jei román nemzeti ünnepen nem tétette ki a román zászlókat a legnagyobb központi utak mentén". Tehát az összes büntetése 165 millió. Funarnak is volt zászlóügye korábban: eltávolíttatta embereivel a magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. Magyar zászlót lehet Romániában letépni, leszedni "eltávolítani", ez itt nem bűn, nem is bírságolták meg érte Funart. Az Antonescu-szobrocskákért neki 1 millió lejt, kell fizetnie, a magyar polgármesternek 165 milliót. Vannak más példái is az egyenlőségnek. Az 1989. decemberében elkövetett gyilkosságoknak csak magyar bűnösei voltak. Mert a románok a forradalom hevében öltek meg a régi rendszert kiszolgáló tisztességtelen rendőröket. A magyarok? Zetelaka, Oroszfalu és Kézdivásárhely magyarjai nem a forradalom hevében, hanem románellenességük bizonyságaként lincseltek. A románellenesség bűn. S hogy a magyarellenesség is az lenne, arról nincs hír. Csak a két falu, Zetelaka és Oroszhegy "bűnösei" pontosan ugyanannyi évet kaptak, mint az egész Ceausescu-diktatúra minden törvényszék elé állított bűnöse együttvéve. 140 évet ezek is és azok is. És amikor az utóbbiak "rossz egészségi állapotukra való tekintettel" már régen szabadon voltak, az udvarhelyszéki bűnösök mind börtönben voltak. És az 1990-es marosvásárhelyi márciusnak is csak magyar bűnösei voltak. Sütő András szemét büntetlenül lehetett kiverni. - Az Európai Bizottság tavaly októberben elfogadott Románia-jelentése szerint is - mely az emberi jogok tiszteletben tartását vizsgálta meg - nincs baj. Javul a helyzet. És nemcsak Clinton elnök 1998-ban, az EBESZ-biztos Ekeus úr is mintaállamnak minősítette tavaly Romániát. Valakinek fel kellene világosítania a világot, hogy milyen is ennek a román demokráciának az igazi arca. Az RMDSZ-nek az utóbbi fél évtizedben nem volt erre ideje. El volt foglalva a jobboldalon-kormányzással, majd a baloldal támogatásával, kormányzóképességének biztosításával. /Gazda József: Egyenlőek vagyunk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Máramarosszigeten a Leövey Klára Református Nőszövetség ápr. 27-én emlékezett meg névadója halálának 106. évfordulójáról. A szigeti református templomban tartott istentisztelet utáni ünnepi műsorban a Református Vegyes Kar, a Hollóssy Simon Vegyes Kar, az Ifjúsági Kórus, a magyar gimnázium tanulói léptek fel, majd a templomkertben megkoszorúzták a Leövey Klára tiszteletére emelt obeliszket. A szigeti önálló magyar iskola megnyitójára éppen csak a tanítás megkezdéséhez szükséges tíz tanterem készült el a majdnem 300 éves épület tatarozása során. Pénzhiány miatt még mindig nincsenek rácsatlakoztatva az illemhelyek a csatornahálózatra és az iskolának nincs megfelelő tornaterme. Az előbbi problémák megoldása csak napok kérdése, az utóbbi reménytelennek tűnik. Az SZDP- RMDSZ-protokollumban foglalt igény sem vitte előbbre az ügyet. Az iskolai könyvtárnak kijelölt földszinti terem (amelynek nincs közvetlen szellőztetési és fűtési lehetősége) renoválása befejeződött. A Dragos Voda Főgimnáziumból és a Cosbuc Általános Iskolából, ahol eddig a magyar tagozatok működtek, áthozzák a könyveket. A Leövey Klára Egyesület is átadja majd az adományokból származó könyveket a gimnáziumnak. Megtörtént már az eddigi átszervezésekkor, hogy több ezer magyar könyv került zúzdába. /Román János: Máramarossziget. Megnyílhat a magyar iskola könyvtára. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Ötödik évfolyamánál tart a Szászrégen és Vidéke. 1999 márciusában jelent meg először , az idei áprilisi száma a félszázadik a sorrendben. A lap állandó rovatai között - oktatás-nevelés, történelmi-nemzeti tudat, településeink, hitvilág, kultúra, alkotóműhely, közéleti visszapillantó - a nyelvművelésnek szentelt is megtalálható. A hétszáz példányban nyomtatott folyóirat a Felső-Maros mente 13 településére jut el, a terjesztés feladatát elsősorban az egyházak vállalják. A lap kiadója a Kolping Családi Társulás, helyi elnökének, Madaras Péternek köszönhetően az interneten is olvasható. A főszerkesztői teendőket ellátó Csernátoni József nyugdíjas tanár, újságíró, valamint a szerkesztőbizottság tagjai: Bartha József, Darvas Ignác, Fábián András, dr. Horváth Erzsébet és Pakó Benedek plébános mindannyian önkéntesen végzik munkájukat. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Ápr. 22-én öt fiatal képzőművész tárlatmegnyitója volt Csíkszeredán, a Kriterion Házban. Fazakas Barna, Jakucs Zsolt, Kovács Imre, Magyar Árpád Levente és Maticska Zsolt festők "közös jellemvonása", hogy mindnyájan 1970 után születtek, a rendszerváltás utáni szabadabb szellemű egyetemeken végezhettek. Júniusban Csíkszeredán, a Hargita Visual Art kiállítótermében Ferencz S. Apor képzőművész fogja kiállítani alkotásait. Kedveli az anyagok keverését, előszeretettel használ fel például hangszerdarabokat szobraiban és kisplasztikáiban. Festményein a hullámvonalak dominálnak, mozgást és életet adva ezáltal az alkotásnak. /Grausam Géza: Csíkszereda. Ifjú művészek rajzása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Néhány hete Csíkszeredában gyűltek össze a Hét Város Ifjúsági Mozgalom /HVIM/ erdélyi tagszervezetei, ahol Juhász Attilát választották meg a szervezet erdélyi elnökének. - Hagynak bennünket a hatóságok dolgozni, közölte Juhász Attila. Beindították az eljárást, hogy bejegyeztessék a szervezetet jogi személyként. Csíkszeredában lesz a bejegyzés. Az alapszabályzatban célkitűzésként szerteágazó programot fogalmaztak meg, emiatt négy minisztériumtól kell engedélyezés. Megjelölték a műemlékvédelmet, az oktatást, egyházi programokat, táborok szervezését. A HVIM csíkszeredai kongresszusán elfogadták az alapszabályzatot. Délvidéken is Három Vármegye néven működik a szervezet, az anyaországitól némileg függetlenítve. Természetesen ugyanúgy megvan a kölcsönös segítségnyújtás, partneri kapcsolat, tehát testvérszervezetként működnek. Folyamatban van a felvidéki szervezet megalakulása is. A Hét Város Ifjúsági Mozgalom sok programot elindított. Az első ilyen, egy szaknévsor létrehozása a világhálón. Ebben, Magyarországot kivéve, az egész Kárpát-medencéből összegyűjtik a magyar vállalkozók adatait. Ezzel szeretnék elősegíteni a más országban élő magyaroknak az egymással való kapcsolattartását. A másik tervük egy iskolai csereprogram. A délvidéki Szabadkán egy vagy két osztályt látnak vendégül Szatmárnémetiből.. Utána a szabadkaiakat látják vendégül a szatmáriak. Ha jelentkeznek még iskolák, akkor folytatjuk ennek szervezését. A honlapjukon a kezdőlapon ott van Nagy-Magyarország térképe. Nem akarnak határrevíziót. A térkép azt szimbolizálja, hogy az összmagyarságot akarják képviselni. Most szerveznek egy Kárpát-medencei kirándulást. Autóbusszal körbejárják az egész Kárpát-medencét. A másik tervük, hogy szervezett formában részt vesznek a csíksomlyói búcsún, valamint a tusványosi nyári szabadegyetemen. Honlapjuk címe: www.hvim.hu. /Fábián Tibor: Összmagyarságban gondolkodva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"