Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. december 6.
Magyarellenes atrocitások a Fekete-Körös mentén
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes Megyei Szervezete szeretettel meghív minden érdeklődőt Gábor Ferenc köröstárkányi író, közíró előadására a Fekete-Körös menti magyarellenes atrocitásokról és könyveinek bemutatójára, melyre 2017. december 8-án, pénteken 18 órától kerül sor az Új Ezredév Református Központban.
Gábor Ferenc 1958-ban született egy ötgyerekes családban. Az általános iskolát Köröstárkányban, szülőfalujában végezte, magyar nyelven. A továbbiakban román nyelven végezte az asztalossági szakiskolát, illetve fafeldolgozó középiskolát. Tíz évet dolgozott asztalosként, majd nősülése előtt, 1985-ben elszegődött a rézbányai bányavállalat uránbányájába, ahonnan 2000-ben, tizenöt ledolgozott földalatti munkaév után nyugdíjba vonult. Azóta ír könyveket, s mellette újságcikkeket is. Írásai az Erdélyi Naplóban, Bihari Naplóban, Reggeli Újságban, Magyarországon a Vas Népe lapban és a Honlevélben jelentek meg. Az utóbbi időben több száz cikke jelent meg különböző internetes oldalakon. Legtöbbször társadalom-, vallás- és politika-kritikát fogalmaz meg, ugyanis véleménye szerint csak az építő kritika viheti előre közösségeinket, társadalmunkat.
Megjelent könyvei: Egy falu melynek nem látni mását (Köröstárkány monográfiája), Életem viharának emlékére (az 1919 húsvétján történt köröstárkányi vérengzés leírása), Mert magyar vagy (az ugyanakkor történt kisnyégerfalvi vérengzés feldolgozása), Isten se akarja (az 1944 szeptemberében történt magyarremetei atrocitások leírása), Írmagja se maradjon (az ugyanakkor történt gyantai vérengzés feldolgozása). Ezek hiánypótló történelmi könyvek a Fekete-Körös völgyi szórványmagyarság nehéz életéből. Más témájú könyvei: Egy estések (három kisregény), Eszter (magyar–román szerelmi történet).
Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes Megyei Szervezete; Nyugati Jelen (Arad)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes Megyei Szervezete szeretettel meghív minden érdeklődőt Gábor Ferenc köröstárkányi író, közíró előadására a Fekete-Körös menti magyarellenes atrocitásokról és könyveinek bemutatójára, melyre 2017. december 8-án, pénteken 18 órától kerül sor az Új Ezredév Református Központban.
Gábor Ferenc 1958-ban született egy ötgyerekes családban. Az általános iskolát Köröstárkányban, szülőfalujában végezte, magyar nyelven. A továbbiakban román nyelven végezte az asztalossági szakiskolát, illetve fafeldolgozó középiskolát. Tíz évet dolgozott asztalosként, majd nősülése előtt, 1985-ben elszegődött a rézbányai bányavállalat uránbányájába, ahonnan 2000-ben, tizenöt ledolgozott földalatti munkaév után nyugdíjba vonult. Azóta ír könyveket, s mellette újságcikkeket is. Írásai az Erdélyi Naplóban, Bihari Naplóban, Reggeli Újságban, Magyarországon a Vas Népe lapban és a Honlevélben jelentek meg. Az utóbbi időben több száz cikke jelent meg különböző internetes oldalakon. Legtöbbször társadalom-, vallás- és politika-kritikát fogalmaz meg, ugyanis véleménye szerint csak az építő kritika viheti előre közösségeinket, társadalmunkat.
Megjelent könyvei: Egy falu melynek nem látni mását (Köröstárkány monográfiája), Életem viharának emlékére (az 1919 húsvétján történt köröstárkányi vérengzés leírása), Mert magyar vagy (az ugyanakkor történt kisnyégerfalvi vérengzés feldolgozása), Isten se akarja (az 1944 szeptemberében történt magyarremetei atrocitások leírása), Írmagja se maradjon (az ugyanakkor történt gyantai vérengzés feldolgozása). Ezek hiánypótló történelmi könyvek a Fekete-Körös völgyi szórványmagyarság nehéz életéből. Más témájú könyvei: Egy estések (három kisregény), Eszter (magyar–román szerelmi történet).
Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes Megyei Szervezete; Nyugati Jelen (Arad)
2017. december 7.
Csődvédelem az erdélyi magyar sajtóban
Csődvédelem alá került hétfőtől a legnagyobb erdélyi magyar médiavállalkozás. Az Udvarhelyi Híradó Kft. jelenlegi vezetői szerint a korábbi menedzsment „rablógazdálkodása” miatt került válságos helyzetbe a cég, de a fizetésképtelenség elkerülése érdekében kezdeményezett eljárással lehetőség nyílik a helyzet stabilizálására. A mintegy 300 alkalmazottat foglalkoztató, több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és egy hírportált (szekelyhon.ro) működtető kiadó 2016. december 20-án közleményben tájékoztatta az ügyfeleit, hogy visszahívta tisztségéből az ügyvezető igazgatót, aki ellen bűnvádi eljárás is indult. Székely Róbert azonban tagadja a sikkasztásról szóló vádakat, és egyévi fizetésének elmaradásáért, illetve rágalmazásért pereli a kiadót. Idén az újságírók többször is késve kapták meg a fizetésüket, és nemrég válságosra fordult a helyzet. Ezért a kiadó november 24-én csődvédelmi kérelmet nyújtott be, amit jóvá is hagyott a Hargita megyei törvényszék. A kiadó körlevélben értesítette munkatársait a csődvédelemről, hangsúlyozva, hogy a lapkiadás továbbra is zavartalan, a korábbi években felgyűlt adósságok terhelik a céget. A kiadó bevételeit eddig a Magyarországon bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány egészítette ki. maszol.ro; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Csődvédelem alá került hétfőtől a legnagyobb erdélyi magyar médiavállalkozás. Az Udvarhelyi Híradó Kft. jelenlegi vezetői szerint a korábbi menedzsment „rablógazdálkodása” miatt került válságos helyzetbe a cég, de a fizetésképtelenség elkerülése érdekében kezdeményezett eljárással lehetőség nyílik a helyzet stabilizálására. A mintegy 300 alkalmazottat foglalkoztató, több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és egy hírportált (szekelyhon.ro) működtető kiadó 2016. december 20-án közleményben tájékoztatta az ügyfeleit, hogy visszahívta tisztségéből az ügyvezető igazgatót, aki ellen bűnvádi eljárás is indult. Székely Róbert azonban tagadja a sikkasztásról szóló vádakat, és egyévi fizetésének elmaradásáért, illetve rágalmazásért pereli a kiadót. Idén az újságírók többször is késve kapták meg a fizetésüket, és nemrég válságosra fordult a helyzet. Ezért a kiadó november 24-én csődvédelmi kérelmet nyújtott be, amit jóvá is hagyott a Hargita megyei törvényszék. A kiadó körlevélben értesítette munkatársait a csődvédelemről, hangsúlyozva, hogy a lapkiadás továbbra is zavartalan, a korábbi években felgyűlt adósságok terhelik a céget. A kiadó bevételeit eddig a Magyarországon bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány egészítette ki. maszol.ro; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)