"A Hargita-Kovászna ortodox püspökség 1994 szeptemberében alakult meg, főpapja Ioan Selejan püspök. Ion Iliescu államelnök levélben üdvözölte a püspökség alapítását és Ioan Selejan görögkeleti püspök beiktatását: "Szívből örülünk, hogy ma e csodálatos román tájon az ortodox hívők régi álma teljesül." Az akkori ünnepségen jelen lévők közül kevesen tudták, hogy a csupán 1928-32 között épült templomot a Csíki Magánjavak területére húzták föl, ott állt egykor a gazdasági iskola és igazgatói lakás, és az építési költségek tetemes részét, mint számos helyen az akkori Csík megyében, az elkobzott Csíki Magánjavakból állták. A történelmi igazságot azonban az ortodoxok másként ismerik, ők "erőszakos elmagyarosításról" beszélnek és a visszatérés útját kínálják. Az előzménytelenül megalakított Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség missziója nyílt és egyértelmű: "visszaadni" az ősi román földnek mindazt, amit a magyarok évszázadok óta "elvettek". Az ötvenkét éves Ioan Selejan püspök közönséges halandó számára nehezen elérhető. Munkatársai minden telefonhívásra azt válaszolják: terepen van. Előbb egy udvaron tett séta erejéig állt rá a beszélgetésre, majd az eső miatt úgy döntött, hogy mégiscsak az irodájában ad inetrjút. Így búcsúzott az újságírótól: mindegy, hogy mit mondanak vagy írnak róla, az neki nem számít. 1994 óta 10-12 új templomot építettek és 120-at állítottak helyre vagy építettek újjá Hargita és Kovászna megyékben. Templom és kolostor csak ott épült, ahol őslakos románság él. Ahol a román lakosságot elmagyarosították, ott újraépítették a templomokat, magyarázta. A püspök minden volt görög katolikust románnak számít. A Maros megyéből hozzájuk tartozó kolostoregyüttessel együtt tíz kolostoruk van, kb. 120 szerzetessel. Ezek közül csak Maroshévízen volt kolostor 1994 előtt. Az új kolostorokat románok lakta vidéken alapították. Az újságíró megemlítette, hogy a Hargita-Kovászna Püspökség kormányhatározattal milliárdokat kapott a költségvetésből akkor, amikor a magyar egyházak elenyésző támogatásban részesültek. És nem kapják vissza azt sem, ami az ő tulajdonuk volt. A püspök természetesnek tartja a támogatásukat. Hiszen félig lerombolt templomok voltak. Az újságíró közbevetette: Erdélyben százával vannak szász és magyar templomok, amelyek hívek nélkül maradtak, de nem tartja karban ezeket az állam. A püspök nem híve az elméleti ökumenének. /Oláh-Gál Elvira: "Missziót vállaltunk ezen a vidéken". Beszélgetés Ioan Selejan püspökkel, a Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség főpapjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./"

"Máj. 9-11-e között háromnapos rendezvény színhelye volt az elmúlt hétvégén a Bihar községben található földvár. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED) ötödik alkalommal rendezte meg a Partiumi Diáknapokat, melyen játékok, sportrendezvények, koncertek mellett a fiatalok kiállításokat látogathattak, kézműves tevékenységeket tekinthettek meg, és előadásokon vehettek részt. Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Szűcs István PKE-kancellár és Tőkés László református püspök tartott beszédet, majd A romániai magyarság reális helyzete a III. évezred elején címmel Dénes László újságíró, az Erdélyi Napló főszerkesztőjének moderálásával vitafórumot tartottak. A beszélgetésen részt vett Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke is, valamint Tőkéczki László egyetemi docens, közíró, történész. /Ferenczi Róbert: Előadások és bulik. V. Partiumi Diáknapokat tartottak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./"

"Tőkés László püspök máj. 6-án kelt nyilatkozatában megállapította, hogy Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet az április 26-ai székelyudvarhelyi fórum felett. Téves információból kiindulva, egyenesen a még meg sem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba. Gyorsan engedelmeskedett a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálására felszólított Legfőbb Ügyészség, mely közleményben tudatta, hogy a vizsgálatot máris beindították. Mindez az 1996-ban megtartott alsócsernátoni fórumot követő ügyészségi eljárás rossz emlékét idézi, melyet annak idején Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezett. "isebbségpolitikai kérdésekben, íme, mennyire azonos álláspontot képvisel a magát demokratikusnak valló Szociáldemokrata Párt, valamint a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt." Az eset felidézi a román miniszterelnök 2002 nyarán, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tusnádfürdői beszéde elleni kirohanását, melyben Tőkés László tisztségéből való eltávolítását szorgalmazta. A hatalmi "utasításnak" az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán meg is lett a foganatja. A "kisebbségellenes román hatalom és az őt legitimáló RMDSZ-csúcsvezetőség közötti összefonódás megtermi gyümölcsét. Az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével." Markó Béla ugyan, mint a múlt nyáron tette, ez alkalommal is elítélte Nastase igazságszolgáltatással való fenyegetőzését. Markó Béla elhallgatja, hogy az önkormányzati kezdeményezés, vagyis az erdélyi magyar autonómia az RMDSZ programján alapul; ráadásul a Székelyföldi Fórumot ő maga is elítélte. Az erdélyi fórummozgalom, valamint a nyomában felálló Önkormányzati Kezdeményező Testület viszont nemhogy az RMDSZ ellen volna, hanem az RMDSZ programját kívánja maradéktalanul megvalósítani. Ezt a célt szolgálja az Erdélyi Monitor néven megalakuló, erdélyi magyar figyelőszolgálat. /Tőkés László püspök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"A marosvásárhelyi Jobb Jövő Polgári Kör tiltakozik "az ellen a cinizmus ellen, amellyel a román hatalom meggyalázza Wass Albert személyét, emlékét és munkásságát". A tiltakozást az április 26-ai Székelyudvarhelyi Fórumon olvasta föl Ölvedi Zsolt a polgári kör nevében. Elfogadhatatlannak tartják, hogy amíg Romániában háborús bűnösöknek tartott személyek kultuszát ápolják, addig az erdélyi magyarság egyik legnagyobb írójának szobrait ledöntetik. Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen a városi tanács határozata a román háborús bűnösről elnevezet sétányt átnevezte, a Művelődésügyi Minisztérium nem kötelezi a rebellis polgármestert a tábla eltávolítására. Ugyanez a minisztérium eközben a Marosvásárhelyen avatandó holokauszt-emlékműre a helyi zsidó közösség tiltakozása ellenére is a "magyar fasiszták" megnevezés felírásával próbálja zaklatni az amúgy is megpróbáltatott magyar közösséget. A marosvásárhelyi Jobb Jövőt Polgári Kör tiltakozik az erdélyi magyarság és példaképeinek zaklatása ellen és kéri a Székelyudvarhelyi Fórumot, hogy csatlakozzon a tiltakozáshoz. Azt is kérték, hogy ne Frunda György képviselje Wass Albert ügyét, mert elveszíti azt is, mint a szovátai fürdővállalat esetében történt. /Tiltakozás a Wass-ellenesség láttán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Politikai nyilatkozatban reagált máj. 12-én a szenátusban Sógor Csaba Hargita megyei szenátor nagy-romániás kollégája, Dumitru Badea máj. 5-i kijelentésére, amelyben utóbbi azt kérte, alkotmányellenes tevékenységért Sógort harminc napra tiltsák ki a felsőházból. A Nagy-Románia Párt politikusa azt kifogásolta, hogy Sógor részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum munkálatain. Sógor Csaba leszögezte: "Az RMDSZ tagjaként és szenátoraként nemcsak jogom, de kötelességem is minden olyan rendezvényen részt venni, ahol közösségünk jelenének és jövőjének fontos kérdéseiről esik szó". Rámutatott: "A Székelyudvarhelyi Fórumon nem történt egyéb, mint konstruktív megvitatása azoknak a témáknak, amelyeket maga a miniszterelnök, majd pedig a kormány vetett fel: az ország adminisztratív felosztásának újragondolása, valamint a regionalizmus egyes kérdéseinek a megbeszélése Románia lehetséges uniós csatlakozása tükrében". Sógor kijelentette, a Székelyudvarhelyi Fórum részvevői közül senki sem akarja újrarajzolni az országhatárokat. "Azok, akiknek ilyen gondolataik, álmaik vannak, azok nem vettek részt a fórumon és nem is RMDSZ-tagok. Ezeket az embereket más pártoknál keressék, és esetleg egy olyan pártnál találhatják meg őket, amely párt a nevében is hordozza ezt a lehetőséget" - mondotta. /Kiss Edit: Sógort egy hónapra száműznék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának nagyváradi felavatása jelentős magyar kulturális-egyházi-politikai eseményként fog bevonulni a történelembe. A szoboravatót egyházi rendezvények előzték meg: az istentiszteleteken a Kárpát-medence több sarkából érkezett püspökök, elöljárók hirdették Isten igéjét a váradi református gyülekezetekben. A szoboravató ceremónia végén Orbán Viktor és vendéglátója, Tőkés László püspök találkozott a magyar sajtó képviselőivel. - Milyen elhatározással készül a miniszterelnök úr a Fidesz hétvégi, mondhatni korszakalkotó kongresszusára? - hangzott el elsőként az Erdélyi Napló kérdése Orbán Viktor felé. "- Nagy a készülődés. A tetteknek a súlyát a politikában csak az idő tudja igazán megmérni. Gyakran előfordul, hogy az ember nagy reményekkel készülődik, aztán az eredmény csekélyebb, s van, amikor mértéktartó reményekkel váratlanul nagy dolgokat visz véghez. Egyelőre a sikerről nem tudok biztosat mondani önöknek, az érdeklődésről tudok: az óriási. Az az érzület alakult ki Magyarországon, hogy a nemzeti, polgári és keresztény értékek mellett elkötelezett embereknek ideje egy táborba összegyülekezniük, és most, hogy ezt az igényt a Fidesz - Magyar Polgári Párt megértette, megkezdődött ennek a közös közéleti otthonnak a kialakítása, amit például a párt nevének az átalakítása is jól mutat: Magyar Polgári Szövetség lesz. Ami a lényeget illeti: már a mai nap is a készülődésnek egy fontos stációja volt, ugyanis a szövetség egy komoly dolog. A román nyelv és politika csinált, amit csinált a magyar nyelvvel Erdélyben, ebben én nem ítélhetek, de a szövetség szó Magyarországon egy súlyos kifejezés, ugyanis a magánemberek az életükben csak kétszer szoktak szövetséget kötni: egyszer, amikor házasodnak, és egyszer, amikor megújítják a szüleiknek az egyházközösségben kötött szövetségét, és bérmálkoznak, illetve konfirmálnak. Most mi egy harmadik szövetség megkötésére biztatjuk az embereket. A fölhívásunknak nem az az értelme, hogy kössenek az emberek szövetséget a Fidesszel, hanem hogy egymással kössünk szövetséget bizonyos értékek mellett és bizonyos értékekre épülő Magyarország, magyar nemzet érdekében. A kongresszuson a tervek szerint ezért el is fogadunk egy elvi nyilatkozatot, mert ahhoz, hogy szövetkezni tudjunk, meg kell tudnunk mondani, hogy mire szövetkezünk. Ezt fogja ez a dokumentum tartalmazni, ami könnyen lehet, hogy az alapító vagy újraalapító nyilatkozat címet fogja viselni, kifejezvén annak a bekövetkező átalakulásnak, megújulásnak a mértékét és nagyságrendjét, ami előtt állunk. Tehát egy, az elmúlt tízegynéhány esztendő összes lelki, szellemi és intellektuális tapasztalatát egy-két oldalban összegyúrni akaró dokumentum formálódik most, aminek jegyében szövetséget tudunk kötni. Egyébként tegnap két-három tucat akadémikus, veretes értelmiségi, Magyarországon a közéleten kívül is, egyéni életteljesítménye okán is magasan jegyzett személy csatlakozott hozzánk, föl is vettük őket az országos választmány ülésén. Körük kiterjed a humán értelmiségiektől a társadalomtudósokon át az egzakt tudományok képviselőiig. Tehát így készülődünk, s a jóisten segedelmét kérjük, amit reményeink szerint Tőkés püspök úr szavaiból is meríthetünk, akit meghívtunk a kongresszusra, és reméljük, szólni is fog hozzánk." Tőkés László püspök hangsúlyozta: jelenleg nincsen fontosabb ügy a státustörvénynél, ezen keresztül pedig az anyaország és a határon túli magyarság szövetségénél. "Ennek a szövetségnek a megalapozását, az anyanemzet és a határon túli nemzetek szövetségének és egységük helyreállításának az alapkövét tette le a státustörvény, és még ezt is ki akarják egyesek forgatni, folyton Európára hivatkoznak, pedig a vak is látja, hogy nem Európának van baja ezzel a törvénnyel, hanem valójában denunciáltak bennünket Európa előtt és följelentették a státustörvényt, közben az EU-ra való hivatkozással próbálják ezt az alapvető eredményt is elvitatni, elerőtleníteni vagy magyartalanítani, ahogyan egy román újság fogalmazott. Ezt nem szabad hagynunk." Orbán Viktor kiemelte: "Én a határon túliaknak mindig azt mondom, hogy bennünk ne azt keressék, hogy jobb- vagy baloldaliak vagyunk, hanem azt, hogy a "fel" vagy a "le" élethetőségek közül melyiket képviseljük, és ha úgy látják, hogy a velünk való együttműködés a felemelkedéshez vezet, minket nem érdekel, hogy milyenek a politikai-ideológiai nézeteik. Az együttműködés szempontjából csak az a fontos, hogy fölemeljük azt, ami közös tulajdonunk, örökségünk és jövőnk." /D. L.: A szobor áll és állni fog. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Gáspárik Attila sokoladalú, színész, médiaszakértő és publicista egy személyben, aki rendszeresen jelentkezik az Erdélyi Riport nevű balliberális propagandaorgánumban. A kötészet napján írt megállapításait Torday Levente nemzetellenes fröcsögésnek minősítette. Gáspárik így vallott: "Rossz költők rossz verseit rossz előadók (szavalók) megmaradásos ünnepeken szokták mappából világgá fájni. Ezek a versek általában nem kortárs szerzők művei, sőt. Régi falvédőkről, padláson felejtett, filléres füzetekből másztak le és elő. Kínrímbe szedett publicisztika, de még annak is silány. Jaj, majd elfelejtettem, ezekkel a versekkel ÜZENNI szoktak, NEKIK. Kötelezően használt szavak: láng, hit, sors, kitartás, csakazértis." (Gáspárik Attila: A költészet napja, Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2003. ápr. 17.) Miért kell feltétlenül gúnyolódni azon, hogy vannak, akik ragaszkodnak gyökereikhez, akiknek a múlt nem "végképp eltörlendő" kategória, hanem épp ellenkezőleg: ihlet- és erőforrás? - kérdezte Torday Levente. /Torday Levente: Kérdések válasz nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"A falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről tanácskoztak az elmúlt hét végén a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban. A Magyar Művelődési Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közös szervezésében létrejött találkozón Kemény Bertalan, a magyarországi falugondnoki intézményrendszer szellemi atyja, kidolgozója mellett a helyi önkormányzatok, az egyházak és a különböző civil szervezetek képviselői voltak jelen. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök a házigazdák, valamint Halász Péter, az MMI munkatársa a rendezvény anyagi támogatója nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd Kemény Bertalan ismertette a falugondnoki szolgálat tizenhárom esztendős történetét. Az 1990 áprilisában, 24 helységben beindított program sikeresnek bizonyult, ma már 765 településen működik, megyénként egyesületekbe tömörülve. 2000 februárjától pedig tizenkét egyesület részvételével megalakult a Magyar Falu- és Tanyagondnoki Szövetség. A falugondnok igen összetett feladatokat lát el: szociális munkás, amolyan motorizált lelkigondozó, továbbá népművelő és kisbíró egy személyben. Kádár Magor fiatal kutató elmondta, Romániában a törvényi keretek adottak lennének a magyarországival analóg program beindításához, csak éppen a közösségi igény hiányzik, ennek ellenére sok helyen már működik hasonló szolgálat, csak nem e név alatt, és nem rendszerként. Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi szakértője szerint az ma már evidencia, hogy Erdélyben is be kell vezetni a szolgálatot, de ehhez el kell adni az ötletet a románságnak is. Ezt megkönnyítendő a vonatkozó alapvető dokumentumok román nyelvre való lefordítását szorgalmazta. Kerekes Károly képviselő a román kormányzat ilyen irányú szándékait ismertette, hangsúlyozva: a falugondnoki szolgálatot, az erdélyi tradíciókra alapozva, az önkormányzat, az egyházak és a civil szféra együttműködése révén be kell indítani. Az éppen előkészületben lévő szociális szolgáltatások rendszerének törvénye ezt jelentősen megkönnyítené. /Sz. L.: "A falut valakinek fel kell vállalnia". Tanácskozás a falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ nyugalmazott orvos, éremgyűjtő régóta közöl a helyi lap, a Bányavidéki Új Szó hasábjain, de más kiadványokban is jelentek meg írásai. Gazdag éremgyűjteményének egy részével már a nagybányai közönség is megismerkedhetett. Egy időben kerámiával is foglalkozott, egy képét pedig kiállították az orvosképzőművészek tárlatán. Kezdetben sok mindent gyűjtött, azután rátért az orvosi témájú érmékre. Jelenleg 2500 darab tulajdonosa. Ezenkívül bélyegeket is gyűjt, szintén orvosi témában. Sikerült összeállítania a román orvosi érmék katalógusát. Elég nehéz ma már hozzájutni ezekhez a darabokhoz. Olyan is előfordul, hogy elvesznek a levélben postázott küldemények. Egy neki küldött Nobel-érem is erre a sorsra jutott. /Szika Levente Zoltán: Hajdúkatonák kései utóda. Beszélgetés Sasi Nagy Béla nyugalmazott orvossal, éremgyűjtővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Alig néhány hete, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban megalakult a Magyar Polgári Frakció (MPF), máris politikai támadások kereszttüzébe került, mert a magyar tanácstagok mintegy fele a RMDSZ-frakció helyett ezt választotta. Tulit Attila a márciusi diákszórakozóban történt rendőrségi razzia kapcsán lemondott, s tíz tanácstag kezdeményezésére Magyar Polgári Frakció néven új csoportot hoztak létre. Albert Álmos polgármester elítélte a Magyar Polgári Frakcióba lépőket és lemondásra szólította fel őket. Legutóbb Kovács István unitárius lelkész nyújtotta be lemondását képviselői tisztségéről, mondván, az RMDSZ eltávolodott a magyarságtól. /Csáky D. Tibor: Magyar Polgári Frakció Sepsiszentgyörgyön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Máramarosszigeten a városi RMDSZ-szervezetnél a máj. 17-ére kitűzött közgyűlés előtt váratlanul újabb elnökjelölt jelent meg Béres István erdészmérnök személyében, majd Gerstmayer József eddigi elnök mondott le a jelöléséről. A tisztújításnál, az elnökjelöltek bemutatkozása után Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő bejelentette, hogy a jelölt, Béres István nem vállalhat politikai tisztséget, mert mint az állami erdőgazdálkodás igazgatója, köztisztviselőnek számít, és a 161. sz. törvény ezt tiltja. A bejelentés vitát váltott ki, majd Gerstmayer tanácsára a szavazók fele elhagyta a termet. Így Markó-hű szárny által támogatott Kósa Árpád simán nyert. Az újonnan bekerült 16 választmányi tag is mind az ő embere. Gerstmayer jelezte, óvást nyújt be az Országos Szabályzat-ellenőrző és Felügyelő Bizottsághoz. /Román János: Máramarossziget. Marakodás, zűrzavar, bojkott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Hiányolta a csíki Polgári Mozgalom képviselőinek részvételét a Csíki Területi RMDSZ belső választásain a szervezet elnöke, Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. Várakozáson felülinek minősítette a részvételi arányt (54,83 százalék). A Polgári Mozgalom tagjai nemcsak hogy nem vettek részt a választásokon, hanem egyes információk szerint a belső táborukat is arra biztatták, hogy jelenlétükkel ne legitimálják az RMDSZ belső választásait. Bencze Tibor, a csíki Polgári Mozgalom egyik alapítója csak annyit mondott: a "jobboldal" járja a maga útját, s hagyja járni Rádulyékat a sajátjukon, ami a mozgalom szerint nem a jobbik út. /K. E.: Csíkszék. Hol volt a jobboldal? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Az RMDSZ gyergyószentmiklósi küldöttgyűlésen volt, aki hamis támogatói listával indult /Dézsi Zoltán/, előfordult, hogy valaki egy küldött társa felhatalmazásának birtokában kétszer is szavazott, bár erre a választási forgatókönyv nem adott lehetőséget. Az alig pár napja társszervezetté fogadott helyi MIÉRT-fiók tizenkilenc küldötte is felborította kissé a rendet. Kétfordulós lett az elnökválasztás: az első körből Hodgyai Géza vállalkozó távozott, hisz az őt támogató nyolc szavazat kevés volt a vezetővé váláshoz, így másodjára Garda Dezső parlamenti képviselőnek és Dézsi Zoltán alprefektusnak kellett összemérni erejét. Az eredmény: Dézsi lett a Gyergyó területi RMDSZ elnöke, négy szavazattal maradt el mögötte Garda. Utóbbi azonban úgy látja, nem volt becsületes a módszer, melynek ez lett az eredménye: "A felső vezetés éppen 19 szavazatot ajándékozott Dézsinek a fiatalok ideküldésével. Ha az RMDSZ olyan területi elnököket tesz székbe, akik listát hamisítanak, másodsorban pedig a választásokat hatalmukkal és bizonyos körök bevonásával döntik el, akkor ezt ne nevezzék belső választásnak. Mert olyanokat akarnak a területi szervezetek élére tenni, akik eddig is csak hajbókoltak, ám akik ki merték mondani a véleményüket, azok kellemetlen figurák - itt főleg magamra gondolok" - jelentette ki Garda képviselő, és azt is hozzáfűzte, gondolkodik azon, hogy mi legyen a történtek után a következő lépése. /Balázs Katalin: Gyergyóvidék. Belső választások RMDSZ-módra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"A múlt hét elején került sor az Aurel Dionisie Agache és Reiner Antal között zajló vagyonmegosztásért folytatott per újabb tárgyalására. Az ügyet ismét elhalasztották, június 9-ére, mert nem érkezett meg a vagyonfelértékeléssel foglalkozó szakértők névsora. Az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt népnyúzó milicista őrnagy legnagyobb fia azért kezdeményezett tárgyalást a másfél évi börtön után februárban szabadult Reiner ellen, hogy be tudja hajtani rajta a - két évvel ezelőtt jogerős bírósági döntéssel megítélt - mintegy 70 millió lejt kitevő erkölcsi és anyagi kártérítést. Reiner egyetlen vagyona esztelneki házrésze, az ingatlanban viszont rajta kívül volt felesége, a Magyarországon élő Bugár Lenke, valamint az esztelneki Vass család tagjai is résztulajdonosok. Az ún. Agache-bűnperben Reiner ellen tanúskodó Várdó Vilmos és neje, Gizella most kijelentették, hogy nem is ismerik Reinert, jóllehet 1991-ben és 1997-ben keltezett nyilatkozatukban azt mondták, hogy Reiner ott volt az 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén meglincselt rendőrtiszt agyonverői között. Reiner ezt hallva a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, a per újratárgyalását kérve. Viorel Voiculescu, a kézdivásárhelyi rendőrség egyik munkatársa a napokban újra kihallgatta Reiner Antalt. Az ügyben történt váratlan fordulat ellenére az RMDSZ folytatja a gyűjtést a kisemmizett, beteg Reiner megsegítésére. Néhány hete a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa is felhívást intézett az amerikai magyarsághoz a politikai koncepciós perekben meghurcolt, börtönbüntetést szenvedett Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére. /K. Gy.: Agache még mindig pereli Reinert. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Máj. 17-én és 18-án a Magyarok Világszövetségének elnöke Kossuth-emlékzászlókat adott át három településen a csángómagyaroknak: a moldvai Klézsén, a Szeret-Klézse Alapítvány székházában magyar nyelvű mise keretében, másnap az erdélyi Gyimesfelsőlokon, délben pedig Gyimesbükkön került sor a zászlók átadására. A bükki Deáky András egy kárpátaljai település magyar közösségének ajánlotta fel a Kossuth-emlékzászló költségeinek támogatását, míg a most közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozó hegyvidéki településre érkező zászló költségeit Zabolai Csekme Éva és Kvacskay Károly svájci állampolgárok fedezték. A zászlóátadáson jelen volt Berszán Lajos gyimesfelsőloki és Antal Imre gyimesbükki plébános. /Kossuth-emlékzászlók a csángóknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Petrozsény magyarsága szórványban él, tájékoztatott Versánszky Eduárd, a helyi RMDSZ elnöke. Az 1992-es népszámlálás során 5737-en nyilvánították magukat magyarnak, az akkori város összlakosságának 9,8-10 százaléka, azonban a tavalyi számláláskor 1400-zal kevesebben mondták magukat magyarnak. Ez nagy visszaesésnek számít. A rendszerváltás előtt néha ellátogatott ide egy-egy színház. A rendszerváltás után az RMDSZ próbálta a magyarokat összegyűjteni. 1991-ben létrejött a Petrozsényi Ifjúsági Szövetség. Később megszűnt ez az ifjúsági szervezet, de ezelőtt egy évvel újraalakult. Már nincs önálló magyar iskola, az elemiben összevont osztályok működnek 14 diákkal, míg az V-VIII. osztályban 24-en tanulnak. A szülők egyre kevesebb gyereket írattak magyar iskolába. A magyar iskolát kijárt gyermek nem folytathatja magyarul a tanulmányait, a középiskolát Déván kell járnia a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban vagy a Petőfi-Eminescu iskolában. Éveken át nem volt magyar művelődési élet. 1998-ban Versánszky Eduárd kezdeményezésére megalakult a Karborégium Humanitárius Egyesület, hogy művelődési programokat indítsanak. Sikerült a marosvásárhelyi, a temesvári színházat meghívni, a megyében levő táncegyütteseket elhozni. Szüreti bálokat, teadélutánokat rendeztek. A petrozsényi egyetemen régebb több magyar tanult, mára nagyon megcsappant a számuk. Van egy nagyon jó fiatal szervezőjük, Szél Lőrinc, aki a lupényi és petrozsényi MADISZ mindenese. A katolikus káplán és az unitárius lelkész is nagyon fiatal, ők is sikerrel vesznek részt az ifjak szervezésében. Nemrég alakult meg a Zsil-völgyi ifjúsági képviselők szervezete, a ZSIK, amelynek célja a fiatalokat itthon maradásra késztetni. Petrozsény "dupla szórvány", mivel Hunyad megye is szórványvidék, de a magyarság többsége Déva és Vajdahunyad környékén lakik. Van egy száz kilométeres térség, ahol szinte nincs magyar, s aztán következik a Zsil völgye. Eléggé elszigetelten élnek. Ez a maroknyi magyarság három városi tanácsost juttatott a tanácsba. A leányiskolát az egyház vissza fogja kapni. Szerződéseket kötöttek, pályázatokat írtak, májusban megkezdődik az építkezés. Ősztől itt akarják beindítani az V-VIII. osztályt, a petrozsényi és petrillai iskolák összevonásából fog létrejönni, körülbelül 40 gyermekkel. Varga Rezső petrozsényi római katolikus plébános elmondta, hogy mintegy háromezer híve van. A Zsil völgyében két plébánián működik, az egyik a petrozsényi, a másik a hozzácsatolt aninószai. Évente hetven temetésük van és 30-35 keresztelő. Mózes István református lelkész közölte, 1054 lélek tartozik hozzá. /Szász Tibor, Stracula Attila: Az Isten háta mögött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Nagyváradon a Művészeti Szakközépiskolában három évvel ezelőtt beindítottak egy-egy magyar tannyelvű osztályt mind az általános, mind a középiskolai tagozaton. Tavaly nyáron már felhívást kellett megjelentetni a lapokban, hogy jelentkezzenek tanulók, különben megszakad a folyamat. Idén még rosszabb a helyzet, eddig mindössze hét jelentkező akadt az ötödik, és alig egy tucat a kilencedik osztályba. Márpedig ha nem gyűl össze 25-25 diák, ezen az őszön nem indulhat magyar tagozat. Nehéz elhinni, hogy egy Nagyvárad méretű településen nem akad ötven művészi hajlammal megáldott magyar gyermek. Annál is inkább, mert a román tagozatosok között meglehetősen gyakori a magyar nevű nebuló. /T. Szabó Edit: Miért nem tanul magyarul, ha teheti? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"A Marosvásárhelyen élő Hunyadi László nemcsak a legismertebb, de a 89-es rendszerváltás óta legfoglalkoztatottabb erdélyi szobrászok egyike. A hetvenedik életévében járó művész elmesélte, hogy 1989 előtt tíz esztendőben egyetlen szobrot sem készített, ezért örült a megnyíló lehetőségnek. Így született a segesvári Apor Vilmos-, a székelyudvarhelyi Márton Áron- és Orbán Balázs-, valamint a vásárhelyi Petőfi-szobor. De elkészült a keszthelyi háborús emlékművel, a kalocsai sétálóutcát díszítő, Asztrik bíborost ábrázoló, valamint a hajdúhadházi köztéri szobraival is. Hunyadi László a hetvenes évek végén közel két esztendőt az agyagfalvi 48-as emlékművön dolgozott. Kulcsár Béla korai halála után a munkát Kiss Leventével közösen fejezték be.. Mire elkészültek, a művészeti líceumot beolvasztották a pedagógiai szaklíceumba, ő pedig úgy döntött, oda már nem követi kollégáit. Ezért a nyolcvanas éveket szabadúszóként élte át. Ekkor fordult az iparművészet és az ötvösség felé. Hunyadi László már szülőfalujában, Dombón kezdte formálni az agyagot. Hunyadi hangsúlyozta, hogy a fiatal szobrászok alig szerzik meg a mindennapi betevőre valót. Félő, hogy felszámolják az utánpótlást. Ezen sürgősen változtatni kellene. /Sz. L.: A boldog kivétel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"A tízéves fennállását eddig kiadott könyveinek tárlatával és még kapható frissebb kiadványainak kirakodóvásárával az idei Varadinumon ünneplő nagyváradi Literator Könyvkiadó érdekes vállalkozásba fogott: megjelentette Ion Creanga legismertebb művének román és magyar nyelvű változatát egy kötetben. Fábián Imre ültette át újból magyarra az Amintiri din copilarie című prózai írást, a már közismert Gyermekkorom emlékei címet átvéve. A kétnyelvű kiadás külön érdeme, hogy a szöveg tüköroldalon követhető a román-magyar változat összehasonlításának lehetőségével, s ezzel a gyermekek, ifjak nyelvtanulását szeretné elősegíteni a Literator. /Gyermekkorom emlékei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Európa volt az iránytű a román csúcsvezetés múlt heti kirajzásakor: Iliescu Salzburgban vett részt a közép-európai találkozón, Nastase kormányfő Berlinben ünnepelte a Német Szociáldemokrata Párt 140. születésnapját, Geoana külügyminiszter pedig Párizsban ígérgette a terrorizmus felszámolását. A tizenhét államfő salzburgi informális találkozóján abban maradtak, hogy folytatni kell az uniós bővítést. A berlini születésnapi bulin is ez volt terítéken, s ahogy a román miniszterelnök bejelentette: az ő javaslatára döntöttek úgy a szocdem korifeusok, hogy retorikájukban ezentúl a huszonhetek és nem csupán a huszonötök Európáját fogják emlegetni. Közben a honatyák és egyéb magas rangú köztisztviselők vagyonbevallásai felkerültek a világhálóra. Az ellenzék azonban háborgott: a tízezer eurós bevallási küszöb valójában nem sokat mond, tehát pontosítani kellene a bankszámlákra menekített zsákmány nagyságrendjét. - A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság asztalán fekvő dossziék hatvan százaléka t nem véletlenül romániai eredetű... /M. J.: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"A Gozsdu-hagyatékról és az aradi Szabadság-szobor felállításának kérdéséről tárgyalt Razvan Theodorescu román kulturális és vallásügyi miniszter Budapesten a még hivatalban lévő, valamint a néhány nap múlva hivatalba lépő kulturális miniszterrel, Görgey Gáborral, ill. Hiller Istvánnal. "Közös irányban, jó ütemben és igen hasonló gondolkodásmóddal kezeljük az ügyeket" - nyilatkozta Hiller. Theodorescu a találkozót egy barátság kezdetének nevezte, az aradi emlékmű kérdését pedig a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően igyekszik majd megoldani. A fennkölt mondatok mellett a valóság: Wass Albert szobrainak száműzése, a marosvásárhelyi zsidó emlékműnek, majd rögtön utána a nagyváradi Bethlen-szobornak "a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően kialakított" feliratai, mindkettő Razvan Theodorescu baráti gesztusaként. Mindez alkalmat jelentett arra, hogy a magyarságot arcul csapják, a kollektív bűnösséget emlegessék. Szó sem esik a iasi-i, csernovici pogromoknak, a hétszázezer, románok által elpusztított zsidó áldozatról. Ezután következett Bethlen szobra, a mélyen alulreprezentált hivatalos magyar képviselettel egyik részről (Orbán Viktor magánemberként vett részt és mondott beszédet) és a fekete lepellel letakarni kényszerült Gáborral a másik részről. Romániában a magyar még 2003-ban is csak magyar származású román lehet, így aztán a tőle származó idézet ("Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?") sem szólhat magyarul. Cuius regio, eius religio. Akié a hatalom, az a lelkeinkkel is rendelkezik, a román történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően. A cikkíró idézett Aniszi Kálmán írásából (A Céh, 2003. tavasz, 19-20. old.): Mátyás szobra előtt a gödröt rég felverte a gaz, és tábla hirdeti: itt fog állni eredeti nagyságban Traianus oszlopa, alig néhány méterre az "igazságos" szobrától meg közvécé helyeztetett, pedig pár lépéssel odébb van egy másik már közel egy évszázada. A szobor mögött magasodó csodálatos gótikus plébániatemplom körül román parasztok önfeledten esznek-isznak, kártyáznak és a mohos templomfalak felé fordulva "öntözik" a bukszusokat. A Házsongárdi temetőbe magyar már csak örökölt sírhelybe temetkezhet, ha külföldre települt, ismét megváltani potom háromezer dollárral lehet, ám a románoknak ingyen ajánlják fel. Mátyás szülőházának falán az újabb tábla: "A történelmi hagyományok szerint a román Corvin Mátyás Magyarország legnagyobb királya". /Kövesdy Péter: Szobrok és miniszterek, avagy a gyalázat anatómiája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Többhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a temesvári Szent György Székesegyház felszentelésének bicentenáriumán az egykori templomépítőkre. A templom felszentelésről május 3-án emlékeztek meg. Május 4-én Resicabányán elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplom alapkövét, május 10-én és 11-én pedig Jean-Claude Perisset pápai nuncius celebrált szentmisét Temesváron és Majláton. Az ősi csanádi egyházmegyét - a püspökséget a 18. században helyezték Csanádról Temesvárra - a trianoni békeszerződés háromfelé szakította. Nyugati része 62 plébániával, kétszázezernél több hívővel a Szerbhorvát Királysághoz került, a belgrádi Apostoli Nunciatúra 1923. februárjában állított fel apostoli kormányzóságot Nagybecskerek székhellyel. A temesvári megyés püspökség határa szinte megegyezik Temes, Arad és Krassó-Szörény megyék jelenlegi közigazgatási határaival, illetve idetartozik Mehedinti katolikusok - mintegy háromezer hívő - által lakott vidéke. - A püspökség területe huszonnégy ezer négyzetkilométer, a hívek száma körülbelül száznegyvenezer. Ebből százezer magyar, körülbelül tízezer német, s vannak még románok, bolgárok, csehek, szlovákok, sőt olaszok is, akik Temesváron már kérték az olasz nyelvű pasztorálást - mondta Böcskei László általános helynök. A vikárius kiemelte, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn a Vajdaságba és a Magyarországra szakadt testvéregyházmegyékkel. Tavaly ősszel megkezdődött a temesvári Szent György Székesegyház teljes külső renoválása. /Pataky Lehel Zsolt: Templomépítés és -felújítás a történelmi Bánságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) a legismertebb rendezvénye a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (KAV), amely Háromszékről, a nagy vándor nevét viselő kovásznai iskolacsoportból indult, és most oda érkezett vissza. Az idén május elején ott tartották a verseny általános iskolásoknak kiírt országos döntőjét. Mindössze öt csapat jelentkezett szerte Erdélyből, egy Hargita, egy Kovászna, egy Máramaros, egy Temes, egy pedig Bihar megyéből. A részvétel mindennél többet árult el a mozgalomnak indult anyanyelvápolás jelenéről. A szervezők arról tárgyaltak, miként lehetne változtatni a helyzeten. A tanácstalanságot Ördög-Gyárfás Lajosnak, az AESZ titkárának kérése jellemzi: "Ne azt mondjátok, miként ne legyen, hanem azt, hogyan lépjünk tovább!" /(ezüst): Gondolatok egy vetélkedő után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"A Kolozsváron megjelenő Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat 2002. évi 4-es száma felkerült a világhálóra, elérhetősége: www.hhrf.org/magyarkisebbseg/. A lapszám súlypontját a tavalyi romániai népszámlálás kérdése képezi A Stúdium rovatban Császár Melinda A kedvezménytörvény megjelenítése a központi román sajtóban és Kádár Magor Az érem másik oldala: a státustörvény az erdélyi román köztudatban és a román nyelvű írott sajtóban című tanulmánya jelent meg. Az idei első szám központi témája a regionális politika és a területfejlesztés kérdése. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Drescher J. Attilát, a pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának vezetőjét bízták meg a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetésével - írta a Magyar Nemzet május 20. száma SZDSZ-es váltás a szakkollégiumban címmel. A határon túli magyar hallgatók budapesti diákotthonának előző főigazgatója Horváth Tamás volt, akinek hároméves megbízatása idén április közepén járt le. Az Oktatási Minisztériumban (OM) elégedettek voltak Horváth szakmai munkájával, ennek ellenére új pályázata sikertelen maradt. Drescher - aki 1998-ban SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt - OM-támogatásának hírére április 7-én a MÁSZ munkatársai levelet írtak Magyar Bálint miniszternek és az összes államtitkárnak, melyben a bizottság javaslatának felülvizsgálatát kérték. A szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is levelet küldött az OM-be, melyben kifogásolták, hogy nem kérdezték meg a véleményüket. A vezetőváltás hírére néhány nap alatt összesen kilencven határon túli szakmai szervezet és több közéleti személyiség juttatott el ajánlást a minisztériumba, amelyben Horváth főigazgatót támogatták. A MÁSZ 1991 óta működik. A budapesti diákotthonban 900 teljes és 120 részképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató lakik. Horváth Tamás munkája nyomán Szegeden, Pécsen és Debrecenben is beindult a kollégiumi képzés. A döntés mögött személyes, politikai indítékok állnak: az RMDSZ csúcsvezetése nem kedvelte az OM előző közigazgatási államtitkárát, s a jelenlegi főigazgatót az államtitkár egykori közeli munkatársának tartják. Az is köztudott, hogy az RMDSZ az OM politikai államtitkárságára beültette emberét, határon túli ügyekben való tanácsadás céljával, Szatmári Ildikót (Markó Béla egykori tanácsadójának, a pár évnyi bukaresti pártszolgálat után Budapestre költözött és újabban Erdély-szakértő médiaemberként fel-feltünedező Szatmári Tibornak a felesége). Úgy tudják, hogy az OM Határon Túli Magyarok Főosztályán már semmi sem történik Szatmári Ildikó bólintása nélkül, s a Márton Áron Szakkollégium megregulázása után jelenleg az Apáczai Közalapítvány van terítéken, ahol már sikerült elérnie, hogy az alapítvány kuratóriumi elnökének hiányában ő hozza meg a döntéseket. /Jól dolgozott, de Markóék nem szerették. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Találkozásaim az RMDSZ-szel címen írta meg emlékeit egy olvasó, Keresztúri Judit, Székelyudvarhelyről. Egy új szervezet tagjaiként - már csak a beidegződés folytán is - akaratlanul felfelé néztek akkoriban, 1990-ben (is). A 90-es évek legelejéről merülnek fel, amikor még nem voltak székházak, fizetett ügyvivők, közleményírók, szervezők. Volt akkoriban egy kolléga, akiről már 90-ben kezdett terjedni a hír, miszerint ismét "baj" van vele, mert most már nem a szekunak okoz kellemetlenséget, hanem ott "bent", a szervezeten belül "kelt zavart". Nem akart illedelmesen a sorban menetelni. Tudták róla, hogy őt még Ceausescu politikai rendőrségének sem sikerült megtanítania kesztyűbe dudálni. Ez az ember rámutatott a székeikben hagyott, sőt állásukban megerősített kommunista igazgatókra, polgármesterekre, akikről a kisvárosban mindenki tudta, hogy nem éppen az elnyomó rendszerrel szembeni ellenállásuk miatt maradtak meg funkciójukban. Az akkori városi RMDSZ-titkár sugalmazó kérdéseket intézett többekhez: ugye, hogy ez a kolléga nem vehető komolyan, ez a kolléga antiszociális lény. A nevezetes agyagfalvi gyűlésen ő volt, aki elsőként beszélt nyíltan a kívánatos erdélyi autonómiáról. A többi RMDSZ-vezető megrettent mindettől. Másnap a "közvélemény" arról suttogott, hogy eme "egyénieskedő" kolléga végképp bebizonyította: vesztünket fogja okozni. /Keresztúri Judit, Székelyudvarhely: Találkozásaim az RMDSZ-szel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./Keresztúri Judit nem írta ki, kiről van szó: Katona Ádámról. "

"A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) idén is megrendezi jún. 4-ei fáklyás felvonulását, ahová több ezer fiatalt (és persze idősebbeket is) vár a Kárpát-medence egész területéről. Gyülekezés jún. 4-én 18.30-tól Budapesten, a Regnum Marianum-kereszt előtt, a Felvonulási téren. A menet innen indul Franciaország követsége elé, majd Szerbia-Montenegró külképviseletének érintésével végigvonul a Dózsa György úton, az Ajtósi Dürer soron és a Stefánia útról kanyarodik Románia követsége elé, majd Szlovákia nagykövetsége előtt ér véget a felvonulás. A menet élén platós teherautó halad majd, amelyen a HVIM Kárpát-medencei vezetői és erdélyi, délvidéki és felvidéki elnökei, valamint nyugat-európai nemzetközi szervezetek és a magyarokhoz hasonlóan elnyomott nemzetek (csecsenek, palesztinok, dél-tiroliak stb.) képviselői mondanak beszédet. A diplomáciai képviseleteknek petíciókat adnak át, amelyeken felsorolják a HVIM által az elmúlt egy évben összegyűjtött magyarellenes jogsértéseket és követelni fogják a határokkal szétszabdalt magyar nemzet önrendelkezési jogának elismerését. /Fáklyás felvonulás Budapesten június 4-én. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Árus László református lelkipásztor több mint hétéves moldvai szolgálat után tért haza. 1995 szeptemberében érkezett Bákóba, ahol mostoha körülményekkel szembesülhetett. Jelenleg 141 református lelket tartanak nyilván a bákói szórványmissziós egyházközséghez tartozó hat földrajzi megyében. Magyar szempontból Jászvásár a legnépesebbnek mondható moldvai település, mert mintegy száz székelyföldi magyar egyetemista is tanul ott. Árus László megállapította, hogy a moldvai szolgálatban levő lelkésszel keveset törődnek: soha nincs pénz az autó karbantartására vagy kiszállási költségekre. Árus szerint az egyházi vezetés nem fordít kellő gondot a szórványmisszióra. Az RMDSZ valójában nincs jelen Moldvában. Az egyik főember meg is ígérte, hogy személyesen fog közbenjárni, és küldje el hozzá a beadványát. Azután semmi sem történt. /Fábián Tibor: Beszélgetés Árus László lelkipásztorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./ "

"1989 végén egy emberként Tőkés László mellé állt az egész ország - mondta a hivatalos közvélemény. Azért akadtak kivételek, például pártállami hatóságiak és állampárti aktivisták, karhatalmisták stb. Most Tőkés László ellen felsorakozik az egész ország népe, nemzetiségi különbség nélkül - mondják a hivatalos közvélemény-alkotók, és elhallgatják, hogy kivételek azért akadnak. Méghozzá bőségesen, írta Nits Árpád. Most az elpártolókkal foglalkozik. Elsőként a román nemzetiségű román állampolgárok fordítottak hátat a forradalom szikrájának.. Azután előjöttek a föld alól azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik újgazdag-jelöltekként korábban restellték bevallani, hogy ellenkező barikádoldalon állnak. Elég hamar észrevették, hogy semmi szégyellnivaló sincs a diktatúrák utódpártjai iránti vonzalomban. Még akkor is egyszerű volt a képlet, amikor magyar nemzetiségű magyar állampolgárok szóltak át a határon, hogy egy magyar püspök ne szóljon bele a magyarság ügyeibe. Ezután a Tőkés-ellenesség alakulásának görbéje hirtelen az égbe szökött. Átmeneti megtorpanás csak 1998 és 2002 között volt tapasztalható, de miután a magyarországi baloldal újra megkaparintotta a hatalmat és helyreállította a romániai kormánypárttal és segédjével (az RMDSZ-szel) a szívélyes, baráti kapcsolatot, megteremtődött a lehetőség a romániai ellenforradalom végső győzelméhez. Már nem az eszmék döntnek, hanem a pénz. A pénzzel nehezebb megküzdeni, mint a diktatúra titkosrendőrségével. Akik elfordultak Tőkés Lászlótól, egzisztenciájukra gondolnak. /Nits Árpád: Emberfogyatkozás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"