"Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatának megbízott vezetője korszakalkotó gondolatnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök 1999-ben elhangzott bejelentését az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozásának lehetőségéről. Az "erdélyi magyarság hálával tartozik Magyarország miniszterelnökének" - hangsúlyozta a professzor. Magyarországon az egyetem indításához a magyar kormány jóvoltából biztosított a stabil anyagi háttér. Garantált a tanárok fizetéséhez, valamint az ösztöndíjakhoz, továbbá a tantermek és a gyakorlati oktatáshoz szükséges laboratóriumok használatáért, albérletéért kifizetendő pénz is. A harmadik tanév kezdetéig, 2003 októberéig fel kell szerelni a gyakorlati oktatáshoz szükséges laboratóriumokat is. A tanári kar kialakultnak tekinthető. Vásárhelyen öt szakon indul be ősszel az oktatás: szociálpedagógia, informatika, mechatronika, számítástechnika és automatizálás. /Szentgyörgyi László: Marosvásárhelyen a feltételek adottak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"A Kárpát-medencei magyar történelemtanárok részvételével augusztus 12-18. között konferenciát rendeznek Pannonhalmán, melynek keretében a szakmai kérdések mellett megvitatják a határon túli magyarság helyzetét is. A konferenciát immár negyedik alkalommal rendezte meg a Rákóczi Szövetség és a Pro Iuventute - A Jövőért Alapítvány. Az előadások színvonalasak voltak. Tőkéczki László történész, politológus, egyetemi docens határozottan állította, hogy a történelem pártos, mert a szellemi otthonosság, komfortérzés kifejezője és megőrzője. A legnagyobb érdeklődéssel várt előadást Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartotta ... volna A státustörvény hatásai a Kárpát-medencei magyarságra címmel. Ez az előadás azonban elmaradt. Az "előadó nem tartotta szükségesnek távolmaradása okait" közölni. /Kupán Árpád: A történelemtanítás útjai a Kárpát-medencében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"Böjte Csaba dévai Ferenc-rendi szerzetes Mária földje címmel a sajtóhoz eljuttatott, a szórványhelyzetet és a kallódó ifjúság sorsát megrázó hitelességgel ecsetelő levelében segítséget kért, tanárok jelentkezését, ahhoz, hogy megindíthassák a meglévő I-VIII. osztály mellett a középiskolai osztályokat. /Oktatók kerestetnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

" Régi hagyományt, az egykori Szent István Napokat elevenítette fel a nagybányai magyarság augusztusban, emlékezve meg Szent István királyról, aki az egykori szabad királyi bányaváros védőszentje. A rendezvénysorozat aug. 14-22. között zajlott a helyi plébánia, az evangélikus egyház, valamint a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében. Augusztus 17-én délután vers- és prózamondó versenyt szerveztek, amelyen a koltói fiatalok vitték el a babért. Az evangélikus templomban Magyar éremművészek és Anyaság az éremművészetben témákban éremkiállítás nyílt. Aug. 18-án Énekeljetek az úrnak új éneket! címmel énekversenyt tartottak a fiatalok részére, amit Bura László szatmárnémeti tanár Értelmiségiek helye és szerepe az egyházban című előadása követett. A szabadtéri színpadon népi táncműsort volt. Aug. 22-én a nagykárolyi Collegium régizene-együttes lépett fel. /Szika Levente Zoltán: Szent István Napok Nagybányán. A védőszent ünnepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"Augusztus elején immár ötödik alkalommal rendezte meg az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szabadkán a Nyári Akadémiát, a pedagógusok hagyományos nyári továbbképző tanfolyamát. Idén 24 erdélyi pedagógus kapott meghívót a délvidéki kollegáktól, azonban a jelentkezőknek csupán egyharmada utazott el Jugoszláviába. Az egyhetes programot a szabadkai városháza dísztermében Király Veronka, az ÉBMPSZ elnöke és Kasza József VMSZ-elnök, jelenleg köztársasági miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Az előadások közül a legérdekesebb az első vajdasági magyar oktató-CD bemutatása volt, melynek anyagát Pintér M. Edit szabadkai középiskolai magyartanár szerkesztette (megjelentette a helyi Zenith Műhely), és amely rendkívül érdekes módon ismerteti meg a diákokkal (de nem csak velük) a világirodalmat Homérosztól Molière-ig, a magyar irodalmat az ősköltészettől Pilinszky Jánosig, valamint felsorakoztatja a tegnapi és mai vajdasági magyar irodalom jeles képviselőit is. /Gligor Róbert László: Erdélyiek a Vajdaságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"Egy évtizede, 1991. szept. 5-én jelent meg először hetilapként a Nagyváradon szerkesztett és országos szinten terjesztett Erdélyi Napló, és azóta 519 számot ért meg. Az évforduló kapcsán a szerkesztőség és a kiadóvállalat szept. 6-án újságíró-olvasó találkozóval egybekötött lakossági fórumot szervezett. Dénes László főszerkesztő vázolta a lap tíz éves történetét, majd a jelenlegi, anyagi gondokról beszélt. Mint mondta, nem csupán az EN-nél, hanem az erdélyi magyar sajtóban tapasztalható az a trend, miszerint egyre inkább megfogyatkoznak a belső munkatársak. A lap önmeghatározásáról szólva Dénes László - aki 1997 óta főszerkesztője az EN-nek - a "polgári" jelzőt járta körül, kiemelve az ehhez tartozó kereszténydemokrata vonzatokat is. Szilágyi Zsolt képviselő méltatta az Erdélyi Napló karakterességét, illetve azt az értékvilágot, amelyet főszerkesztői, publicistái a magukénak vallottak-vallanak, és a lap hasábjain közkinccsé tettek-tesznek. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy általában a médiában is úgy járt, mint az RMDSZ-ben: perifériára szorult. Véleménye szerint a "hivatalos" RMDSZ teljes mértékben uralja a hazai magyar sajtót, közvetve és közvetlenül egyaránt hatást gyakorolva arra. /Wagner István: Az Erdélyi Napló jubileuma. Tíz éve jelenik meg hetilapként. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./"

"Újfent egymás nyakába borult a két cucilista politikai formáció, a Szociáldemokrata Párt nevű román kormányerő és leghűségesebb csatlósa, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség - írta Dénes László. "A rommagyar baloldal ezzel kinyilvánította: folytatódik az a kormányzati együttműködés", tette hozzá. /Dénes László: Nagyvilág, kisvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"A Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformjának elnöksége Sepsikőröspatakon ülésezett szept. 8-9-én. Megvitatták az RT alkotmányreformot célzó javaslatcsomagját és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét. A platform kiemelten fontosnak tartja, hogy a román alaptörvény tartalmazza a nemzeti közösségek kulturális autonómiához való jogát, megteremtve ezáltal a valós önrendelkezés alapjait. Az RT síkra száll a regionalizmus elvének határozott érvényesítéséért az alkotmányos reform folyamata során. Az elnökség üdvözölte az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ párbeszédét. Az RT elnöksége tudomásul vette, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának szept. 7-ei marosvásárhelyi ülésén sajnálatos módon csak négy területi szervezet - Temes, Arad, Fehér és Gyergyó - állt ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítása mellett. (A csíkiak már korábban megtették.) A reformisták aggasztónak tartják és elítélik, hogy az Ügyvezető Elnökség igyekszik fenntartani az ex lex állapotot, és semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy megakadályozza az SZKT - és az egész RMDSZ - működésének demokratizálását. Mivel a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság azóta sem ült össze megvizsgálni az SZKT saját megújítását ismételten elodázó döntésének szabályosságát, az RT ez ügyben a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz fordul. Az elnökség felkéri az RMDSZ-nek a politikum feletti társadalmi felügyeletet biztosítani hivatott testületét, éljen szabályzat adta jogával, és kérje az SZKT korábbi, önhatalmúlag és szabályzatellenesen hozott döntésének felülvizsgálatát, írja ki a szövetségi választásokat. /Az RT szerint továbbra sincs belső demokrácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"2000 őszén Katona Ádám tanár szerződését felbontották, Kódex tanár úr, ahogy tanítványai hívták, aki a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskolán magyar irodalomtörténetet és gyermekirodalmat adott elő, utcára került. A főiskola a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem fennhatósága alá tartozik. Bálint Mihály, egy személyben a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Középiskola és Tanítóképző Főiskola igazgatója jelentést írt a BBTE vezetőségéhez arról, hogy az ő főiskolájára egy olyan renitenskedő irodalomtörténészt neveztek ki, aki a kormány és az RMDSZ ellen morgolódik, autonómiát követel, igazságtalanul elítélt oroszhegyi, zetelaki, kézdivásárhelyiekért áll ki... A románul készült beadványt Bálint Mihály direktor készítette, majd megkísérelte opusát aláíratni az udvarhelyi főiskola tanáraival. Azonban a tanárkollégák visszautasították az aláírást. Dr. Vofkori László egy nézeten volt a direktorral, de ő sem írta alá a beadványt, sőt maga Bálint Mihály sem írta alá. Bálint Mihály igazgató elment Kolozsvárra, az egyetemre, azonban a beadványt Kása Zoltán professzor, a magyar nyelvű egyetemi oktatásért akkor felelős rektor-helyettes kezébe került, aki a direktori művet szerzőstől, azonnal hazairányította, hozzátéve, hogy ez a beadvány vetekszik egy szekuritátés besúgói jelentéssel. Bálint Mihály újból elment a kincses városba, és megkereste az egyetem egyik román vezetőjét, aki továbbította feljelentést Marga rektornak. A feljelentés szövege nem ismert, de az szerepel benne, hogy Katona Ádám helyettes főiskolai tanár "irredenta magyar". Katona Ádámról egyébként 1961-ben hasonló minősítés került a neve mellé. "Ismeretes továbbá, hogy Katonát 1989 decembere óta efféle irredentizmussal vádolni valóságos rituálévá vált a román sajtóban. Mi több, anyaországunk legolvasottabb napilapjában már évekkel ezelőtt meg-megjelent ez a megbélyegzés Tőkés Lászlóra és híveire értve, főként a minden rendszert túlélő és megmagyarázni képes Aczél Endre tollából." - írta Grausam Géza. Katona kérésére február 15-én a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskolán részt vehetett egy munkaülésen, melyen megjelent a BBTE rektorátusának képviseletében Néda professzor is, és ismertették a feljelentés lényegét. Katona hiába kérte, nem mutatták meg neki a feljelentés szövegét. Végül Katona Ádám Andrei Marga rektorhoz fordult kérelmével, aki visszaírta, hogy "természetes személy" csak az egyetem szenátusa jóváhagyásával olvashatná el a feljelentést. /Grausam Géza: Kódex tanár úr esete három udvarhelyi testőrrel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"Új vezetőség áll a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egyesület élén. A lemondott Seprődi József helyett nyár óta Iszlai Géza tölti be az elnöki tisztséget. Az alelnök, Ilyés Lajos a folytonosságot biztosítja; a titkári teendőket Balázs Éva látja el. A Magyar Házat patronáló három történelmi magyar egyház képviselőiből álló kuratórium az egyesület kincstárnokának Rencz Andrást nevezte ki. A Magyar Ház Dicsőszentmárton központjának egyik legízlésesebb épülete, ennek ellenére rengeteg a gond körülötte. Az alagsorban felgyülemlő vizet rendszeresen kell szivattyúzni. Rencz András könyvtáros is. A nyolcezer kötetet számláló könyvállomány gazdája naponta két-két órát, keddenként négyet áll az olvasók rendelkezésére. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány jóvoltából nemrég 799 kötetnyi könyvvel és 219 folyóirattal gyarapodtak. A könyvtárnak közel háromszáz rendszeres olvasója van. A már régebben működő Dicsőszentmártoni Magyar Ifjak Szövetsége (DEMISZ) mellett a Magyar Házban talált otthonra a holland-magyar baráti társaság, a Holma, valamint a nemrég alakult ALKISZ, az Alsó-Küküllő menti Ifjúsági Szövetség. Tavaly jelentették meg a Város a Kis-Küküllő partján című helytörténeti füzetet, amint sikerül pénzt szerezniük kiadják a három helyi magyar egyházközség rövid történetét tartalmazó füzetet is. /(szentgyörgyi): Dicsőszentmárton. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"Harminc esztendővel ezelőtt a Kőrösvidéki Múzeum /Nagyvárad/ részeként olyan néprajzi alapkiállítást nyitottak meg Nagyváradon, amely akkor s azóta is európai rangon képviseli a szakterületet. Mózes Teréz emlékezett a néprajzi alapkiállítás megszületésére. A nagyváradi Népi Alkotások Házában igazgató volt, járta falvakat, felmérte a vidék néprajzi jellegét. Mózes Teréz gyűjtötte a legértékesebb népi hímzéseket, felvásárolta az intézet számára valamennyi fazekasközpont jellegzetes készítményét és a néprajzi tájegységek viseletét. Tapasztalhatta, hogy ez az érték a szemünk előtt pusztul, tűnik el. Sokáig érvelt, míg végül 1964-ben megalakult a múzeum keretében a néprajzi osztály, 1966-ban pedig a különálló képzőművészeti és etnográfiai osztály. Az értékes gyűjteményt a Népi Alkotások Házából sikerült átvinni a múzeum tulajdonába. Néhány év alatt 7000-nél több múzeumi tárgyat gyűjtöttek be. /Fábián Imre: Aki álmodott és cselekedett. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"Nagyajtán szept. 22-én megnyílt Kriza János munkásságát bemutató állandó kiállítás. Az avatást megelőzően Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kriza János tudományos emlékülést szerveztek. Az előadók és meghívottak között szerepelt Kriza Ildikó (Budapest), Olosz Katalin (Marosvásárhely), Móser Zoltán (Bicske), Pozsony Ferenc (Kolozsvár), Tari Lujza (Budapest) is. /(Flóra Gábor): Kriza emlékének hódolva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Nagyajtán felavatták a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével berendezett Kriza János emlékkiállítást. Kriza Ildikó előadásában a 190 éve született unitárius püspök munkásságának jelentőségét méltatta: "Kriza János mindenféle módon a magyar kultúra szerves része, akár verseit, akár nyelvészeti stúdiumait, akár gyűjtéseit nézzük. 1863-ban jelent meg a Vadrózsák első kötete - amit sajnos nem követte a második, és a kéziratok is elvesztek -, amely bemutatta, hogy milyen egy nép költészete, milyen gazdag a tudáskincse." Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a Kolozsváron működő Kriza János Néprajzi Társaság munkáját ismertette. Az ünnepség Nagyajtán folytatódott, ahol a falu lakói, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai segítségével berendeztek egy állandó Kriza-kiállítást. "Az anyagok egy része itt volt a faluban, a paplakban, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársai Kolozsvárról gyűjtöttek anyagot, ezeket mi kiegészítettük a Magyarországon található Kriza-kötetekkel, -levelekkel" - mondta Birck Edit, akinek segítségével a Székelyföldön több kiállítás is készült már. /Turoczki Emese: "Aki ma népköltészetet gyűjt, az mind Krizától indult és Krizához is tért vissza" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./"

"Nagyváradon 1994-ben alakult meg az Ady Endre Sajtókollégium, tájékoztatott Kinde Annamária, a sajtókollégium vezetője. Az újságírókat képző iskola első igazgatója Stanik István (akkor az Erdélyi Napló főszerkesztője) volt. A sajtókollégiumot a budapesti Bálint György Újságíró Akadémia mintájára hozták létre. A tanrend is a budapesti minta alapján alakult ki. A harmadik évben médiamenedzser-képzést is hirdetett a sajtókollégium, valamint az egyházi újságíró szak indításával is próbálkoztak. Később indult fotóriporter képzés, valamit olvasószerkesztő-korrektor tanfolyam is, illetve két éve már tördelőszerkesztőket is képeznek a sajtókollégiumban. Mindehhez sok segítséget kaptak a magyarországi és a hazai sajtós kollégáktól. A tanrendben ugyanis négy hetes szerkesztőségi gyakorlat is szerepel. Az új tanévre is meghirdették nappali tagozaton az újságíró-, valamint a tördelőszerkesztő-képzést, levelező tagozaton négy szakot: újságíró, egyházi újságíró, olvasószerkesztő-korrektor valamint fotóriporter-operatőr képzést. A sajtókollégium Nagyváradon, a Kanonok soron működik. /Gergely Tamás, Stockholm: Kitömött magyar újságírók? Interjú Kinde Annamáriával, az Ady Sajtókollégium vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Siklód Hargita megyei elszigetelt település, csökkenő lélekszámú lakossággal. A népmozgalmi adatok szerint (lásd Péterfy László: Siklód és egyháza, 2001, Infopress Rt. Székelyudvarhely) 1790-ben 1674-en, 1900-ban 1671-en, 1950-ben 1735-en, 1993-ban 489-en lakták. Az iskola összevont I-IV. osztályának öt tanulója van. Balázs Ilona nyugalmazott tanítónő 1963-tól 1988-ig tanára volt a helyi iskolának. "A 35 év alatt kilencvennyolc tanügybelit mondhattam kollégámnak, kit diplomával, kit helyettesítőként, mind elment a faluból, én maradtam, itt letelepedtem" - vallotta. Siklód rendtartó, hagyományőrző református székely falu. 1994. május 15-én új református templomot avattak a faluban, Kós Károly 1947-48-ban készített terve alapján. A faluközösség és az azt összefogó Incze Zoltán lelkipásztor és neje, Ilona munkája nélkül itt ez a szinte csoda nem következhetett volna be. Dezső Tibor Attila mostani lelkész elmondta, hogy a faluban ma 350 ember él, de az országban szétszóródottak közül még 38-an fizetnek ide kepét. /Lakatos István: Sajátos mikroklíma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./"

"Orbán Viktor miniszterelnök kérte, hogy a magyarországi politikusok ne járjanak Bukarestbe panaszkodni. Milyen anyagi vagy erkölcsi haszna származik a Magyar Szocialista Pártnak abból, hogy miniszterelnök-jelöltje tősgyökeres kolozsvár-napocás román nyelven behízelegte magát a hatalomba beláthatatlan időkre visszatelepedett román szocialisták lelkivilágába? - tette fel a kérdést Nits Árpád. Sejtető, hogy a román-magyar szocialista találkozón a Fidesz-kormányzatot szapulták, a jelenlegi "áldatlan" magyarországi helyzetre panaszkodtak és megígérték, hogy ha ők is újra visszatérnek a kormányrúdhoz, a magyar-román viszony kerékvágását a szocialista internacionálé keretében közösen mélyítik egyirányú kátyúvá. Medgyessy mellett a Szabad Demokraták Szövetsége is beletercel időnként ebbe a kórusba. Nits Árpád Tamás Gáspár Miklósra célzott: az SZDSZ "egyik ideológusa (ördög és pokol: ez is kolozsvári származású!), aki azzal a sirámmal borult a bukaresti siralomfal tövéhez, hogy ha sajtószabadságot akar látni, Romániába siet. Egy másiknak az a zseniális ötlete támadt, hogy a státusigazolvány helyett biztosítani kell az erdélyi magyarok hozzáférhetőségét a magyarországi kereskedelmi tévék műsorához." Nemcsak magyarországi pártaktivisták, hanem erdélyinek mondott magyarok is szoktak panaszkodni a jelenlegi magyar kormányra. Ezeknek kiemelt témája szintén a státustörvény, de szívesen beleakadnak a Trianon-emlékműbe is. Ezek a bedolgozókat "amúgy is túlfizetik. Ők, akik a magyarországi sajtószabadság hiányára panaszkodnak, a legkedveltebb, legpénzesebb - legpénzeltebb - sajtóorgánumokban közölnek, soha egyetlen sorral sem fordulnak olyan lapokhoz, amelyeket éppen a véleményszabadság betartása miatt egyre inkább kirekesztenek a pályáról a régi-új sajtómágnások." "Valami nagyon bosszanthatja a magyarországi balliberálisokat a határon túli magyarok viselkedésében, amit szeretnének közömbösíteni. Ez nem lehet egyéb, mint az erősebb nemzettudat. /Nits Árpád: Bukaresti siralomfal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./"

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy Nastase kormányfő az RMDSZ-SZDP-csúcstalálkozón megpróbálta zsarolni az RMSZ-t. Nastase telekonferencián utasította a prefektusokat: hogy vizsgálják ki, a magyar iskolákban használnak-e jóvá nem hagyott tankönyveket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy igen, akkor büntessék meg az igazgatókat. A frissen, de csak ideiglenesen kinevezett Kolozs megyei főtanfelügyelő azonnal beszélt erről a helyi rádióban. A képviselő hangsúlyozta: vissza kell utasítani azt, ahogyan a miniszterelnök tudati fertőt sejt a magyar lapok, újságok szándékaiban. Áttételesen támadta az erdélyi magyar sajtó nemzetitudat-formáló, identitásébresztő szerepét. Ez ellen tiltakozott a Kolozs megyei RMDSZ közleményében. Megalapozott az a keringő hír, hogy a kormánypárt lazítani akarja a szövetséget az RMDSZ-szel, mert a román pártokból való átülések következtében már vannak elegen a parlament két házában. Ennek a román sajtó nagyobb teret szentel, mint a romániai magyar média. /Román Győz: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./"

"Iliescu elnök és Nastase kormányfő következetesen ellenzik a magyar státustörvényt, kinyilvánítva, hogy Románia nem ért a másság megkülönböztetésével. Tiltakozásukkal már megfordultak mindenfajta európai fórumon, s bár nem kaptak igazat, ragaszkodnak álláspontjukhoz. Ugyanakkor Románia többletjogokat biztosított egy "más ország" állampolgárainak, jócskán beavatkozva ama ország "belügyébe", mert a Moldovához való román viszony "más", az az ő dolguk, mondjuk úgy: "román belügy", Magyarország lépése viszont eme belügybe való beavatkozás. Mert a romániai magyarok román állampolgárok, s az ő kérésük megoldása - ez is kimondatott - Romániára tartozik. Románia nyolc évtizede dolgozik a határain belülre nagyhatalmi döntéssel került magyar nemzetrész elsorvasztásán, kultúrájától, önismeretétől való megfosztásán, állapította meg Gazda József. Ennek a politikának az eredménye, hogy miközben az ország lakossága 1918 óta közel megháromszorozódott, a magyarság száma stagnál. A tömbök nagy részét - kivéve a Székelyföldet - sikerült fellazítani, szórvánnyá sorvasztani, a szórványokat pedig fokozatosan felszívni. Olyan méreteket öltött a beolvadási folyamat az egész Kárpát-medencében, hogy a magyar kormánynak ezért kellett lépnie a sorvadás lelassításáért. És ezért tiltakozik Románia. Nastase Székelyföldön kijelentette: "Senki nem maradhat saját történelmének foglya!" Meg: "Az országon belül nem alakulhatnak ki különbözően fejlett vidékek, földrajzi határvonalak!" Beszélt a magyar státustörvény első megnyilvánulása ellen (ajándékcsomagokat kaptak az iskolakezdő magyar gyerekek). "Ezekkel az ajándékokkal, melyek egyik vagy másik irányból érkeznek, nem érünk el semmit. Itt, ebben az országban kell közös erőfeszítéseket tennünk a sikerért." "A párbeszédnek egyetlen eszköze van, az ország hivatalos nyelve, a román" - nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön. - A világnak fel kell figyelni arra, hogy itt valami nincs rendben. /Gazda József: Státusgondok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./"

"Szept. 29-én, Szent Mihály napján tartotta búcsúünnepét a gyulafehérvári székesegyház. A jeles ünnepre a városba látogatott Jean-Claude Périsset apostoli nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete. A Szent Mihály-búcsúra a hagyományokhoz híven több keresztalja érkezett, elsősorban a szomszédos vidékekről, Alsó-Fehér, illetve Hunyad vármegyék területéről, de messzebbről is jöttek zarándokok. Az ünnepi szentmisét 52 pap és 4 püspök mutatta be, a házigazda Jakubinyi György érseken és a nunciuson kívül jelen volt Tamás József segédpüspök és Pápai Lajos győri megyés püspök is, aki aznap délután a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt főcelebránsa az ünnepi szentmisének. A gyulafehérvári búcsún megemlékeztek a főegyházmegye nyugalmazott főpásztorának, Bálint Lajos érsek püspökké szentelésének 20., illetve az egyházmegye érseki rangra emelésének 10. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésből ezúttal sem maradt ki boldog emlékű Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki 21 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el. Szept. 27-én Jakubinyi György érsek Marosvásárhely vendége volt, ahol ünnepélyes szentmise keretében felszentelte a Koronkai (Tudor) negyedbeli új plébániatemplomot. Okt. 1-jén Jakubinyi érsek Székelyudvarhelyen felszentelte az új plébániatemplomot. /Katolikus ünnepi alkalmak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

"Hámos Lászlóval, a Magyar Emberi Jogok Alapítványának (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) elnökével nemrég a Lőcsei Gabriella, a Magyar Nemzet munkatársa beszélgetett el abból az alkalomból, hogy a budapesti Országházban magas kitüntetést vehetett át. Hámos László anyja erdélyi születésű, apja a Felvidékről való, a bátyja Ausztriában született, ő Franciaországban, Párizsban. Amerikában nevelkedett, ott is él. Tizennégy esztendős volt, amikor először Kelet-Közép-Európába látogatott. Nem Magyarország, hanem Erdély volt rá nagy hatással. Később erdélyi írókkal, költőkkel került közeli ismeretségbe, Sütő Andrással, Kányádi Sándorral... A 70-es években Ceausescu és emberei sötét eszközeikkel nem is egyszer eredtek a nyomába annak a fiatalembernek, aki a Magyar Emberi Jogok Alapítványát "tető alá hozta", majd igazgatta, s aki látványos tüntetéseknek állt az élére. (A tizenkét demonstráció közül a legnevezetesebb a romániai falurombolás ellen tiltakozó, tizenhét országot érintő, 1988-as megmozdulás volt - emlékeztet.) Hámos megalapította 1976-ban a Magyar Emberi Jogok Alapítványát. A HHRF, amely augusztusban Budapesten ünnepelte meg fennállásának negyedszázados jubileumát, az első tizenöt esztendőben kizárólag sérelmi és panaszpolitikával élhetett. 1990-ig könnyű volt a Magyar Emberi Jogok Alapítványának "nevén nevezni az ördögöt", bemutatni az áldozatokat, az angyalokat. 1990 után a HHRF létrehozta a maga világhálóját. Öt magyar nyelvű erdélyi napilap és három hetilap (köztük 1997 ősze óta az Erdélyi Napló), egy szlovákiai magyar nyelvű napi- és egy hetilap található meg honlapjukon (www.hhrf.org) és annak archívumában, de több más magyar nyelvű periodika ingyenes interneten való megjelenését is tervezik. Naponta friss összefoglalót adnak a négy kisebbségi terület (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) legfontosabb történéseiről - angol nyelven. Ez a Hungarian Minorities Monitor. Kimutatásaik szerint hetvenhárom országból keresik meg rendszeresen honlapjukat, olvasóik száma havonta átlagosan tizennégyezerrel nő. Szép számmal vannak "ügyfeleik" között amerikai politikai címekről érkező érdeklődők is. A magyarok világközösségét szervezi s erősíti az Internet. A határon túli kisebbségi magyarok internet-hozzáférését is igyekszik segíteni a Magyar Emberi Jogok Alapítványa. Első lépésként - kísérleti jelleggel - Marosvásárhellyel a középpontban ezer önkormányzathoz, egyházi közösséghez és civil szervezethez juttatják el a világhálót. Azután következik a többi magyarok lakta régió, hogy - az esélyegyenlőség nevében - a legkisebb falu lakói is "kitekinthessenek" a világra, sorstársaikra, rokonaikra, bárhol élnek is a földgolyón. /Könnyű volt 1990-ig megmutatni az ördögöt! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

"Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./"

"Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés /RT/ elnöke egy éve parlamenti képviselő, ebből az alkalomból beszélgetett vele az Erdélyi Napló munkatársa. "Egy pártosodó kisebbségi szervezetben nehezen lehet politizálni, mert a pártérdek sokszor ütközik a kisebbségi érdekkel, márpedig én nem vagyok hajlandó pártérdekek miatt feladni közösségünk érdekeit." - jelentette ki. Az RT célja egy olyan tisztességes érdekképviseletet kialakítása, amely választ tud adni a közösség kérdéseire, jövőképet tud felmutatni. Az RT-puccsnak kikiáltott állítólagos RT-elnökségi emlékeztető "energiáink egy részét elvonta az építkező, jobbító szándékú munkától". Az elmúlt hetekben hangsúlyozódott az a kiszorítósdi, amelyet a szövetség jelenlegi vezetése alkalmaz. Az alkotmánymódosítási bizottságból - amelybe a szövetségi elnök jelölt jogász kollégákat - kimaradt Tamás Sándor, a képviselőház jogi bizottságának tagja (akinek fő bűne, hogy a Reform Tömörülés egyik alelnöke), de Kerekes Károly képviselő is, kiváló munkajogi szakértő. Egy másik példa: az alsóház külügyi bizottságában tevékenykedő másik alelnököt, Szilágyi Zsoltot Markó Béla szövetségi elnök jó egy éve mellőzi. - Az autonómiaprogramot nem hajlandó képviselni az RMDSZ vezetése. - Az RT szeretné, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ismét az RMDSZ igazi döntéshozó testületévé - az erdélyi magyarság parlamentjévé - váljon. Az RT nem adta fel a belső választások gondolatát. Az RT szorgalmazza a regionalizmus elvének alkalmazását. - A státustörvény ügyében a két kormány áll szemben egymással, közben meg az RMDSZ megpróbál elsomfordálni az ügy mellől. Valójában az RMDSZ-nek feladata megfogalmazni és képviselni az erdélyi magyar közösség követeléseit a román kormánypárt felé, az anyaország kormányának lehet támogató, időnként közvetítő szerepe, nem fordítva. Az RT ebben a kérdésben is következetes: a státustörvény végrehajtása nem lehet rövid távú politikai alkuk tárgya. /Román Győző: Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./"

"Választott szülőföldjének nevezi a szerző, Józsa Ferenc Élesdet és környékét, amelynek monográfiája a nagyváradi Literator Könyvkiadó jóvoltából napvilágra került. 1990-ben még csak egyharmada nem volt magyar az ötezer élesdinek, ma már csak egyötöde az a tizenegyezernek. /M. Zs.: Hiánypótló monográfia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./"

"A mai Nyárádszereda község tizenegy történelmi települését mutatja be az ifjú monográfus, Gligor Róbert László. A községközpont (és a vele egybenőtt Szentanna és Andrásfalva) mellett a közigazgatásilag Szeredához tartozó Demeterfalva, Süketfalva, Székelytompa, Székelysárd, Kisszentlőrinc, Székelymoson, Székelybő, Vece vázlatos múltjával és jelenével ismertet meg az inkább csak füzetnek mondható kiadvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./"

"Marosvásárhelyen rendeztek ÉS-estet, az Élet és Irodalom népes gárdája találkozott az érdeklődőkkel. A házigazda a Látó folyóirat volt. Az ÉS gárdája jelen volt: Kovács Zoltán főszerkesztő, Tarnói Gizella főszerk. helyettes, Vásárhelyi Mária médiaszakértő, Megyesi Gusztáv főmunkatárs, Csuhai István vers-szerkesztő, Károlyi Csaba - kritikai rovatvezető, Dérczy Péter - prózaszerkesztő. Kovács Zoltán elmondta: 22800 példányban nyomják az ÉS-t, s ezt fel is tüntetik a lapon, hogy bosszantsák a mesterségesen létrehozott kormány-hetilapot, a Választ. Az ÉS 10 millió forintot kap évente a Soros Alapítványtól, de évi költségvetése 140-150 millió forint. Három hónapon át Princz Gábor (a "postabankos") volt a tulaj. Lapszerkesztési alapelvük: a liberalizmus, a másság tiszteletben tartása mindenekelőtt, és: a sajtó, az értelmiség legyen minden körülmények között kritikus. A lap baloldali, de legfőképpen liberális. - Az ÉS-est a FIDESZ szapulásával telt el. "Jól éreztük magunkat. Valamivel kevésbé jól azok a vásárhelyiek, akik jobboldali, konzervatív beállítottságúak" - tudósított Máthé Éva. /(Máthé Éva): ÉS végre eljöttek hozzánk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Egyik olvasójuk kipécézte a bukaresti magyar sajtó úgymond balos elhajlásait. A Romániai Magyar Szó tudósítója "intellektuális kéjjel" számolt be egyes magyarországi szoclib közvélemény-formálók erdélyi virgonckodásáról, írván: "A marosvásárhelyi Élet és Irodalom-est a Fidesz szapulásával, a lap rovatainak elemzésével, majd baráti csevegéssel telt el. Jól éreztük magunkat." Valami pesti irodalmárok erre jártukban (megint) azokat szidták - nota bene: a Látó meghívására -, akiknek nagyon sokat köszönhet az erdélyi magyarság. Beleértve a Romániai Magyar Szó és a Látó munkatársait is. /D. L. [Dénes László]: Jönnek és szájalnak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./"

"Ül a szürke kis erdélyi magyar magába roskadva, magába feledkezve, és arra gondol, azt számolgatja, hogy mióta is érzi magát ennyire számkivetettnek saját hazájában, írta Kádár Ferenc. Eltengődött valahogy ezer esztendeig ezen a kies tájon, a számkivetettség érzése mindössze jó nyolcvan esztendeje rondított bele a mindennapokba. A népbutítás folyik lankadatlan. A miniszterelnök telekonferencián igazgatja az ország ügyeit, megparancsol, és értékes útmutatásokat ad. Nekünk azt is el kell viselnünk, hogy a mellébeszélők kórusában ott vannak "választottjaink". Szatmár megyei román napilapok tudósítottak arról, miszerint néhány magyar polgármester átigazolt a szocdemekhez. A megyei magyar párt csúcsvezetése számon kérte az illetőket, akik az RMDSZ támogatásával lettek megválasztva. Az illetők elismerték, hogy szimpatizálnak a kormánypárttal. Az egyik kijelentette, büszke arra, hogy legjobb barátai a mai hatalom megyei vezetőinek köréből kerülnek ki. Régi barátság ez, még abból az időből való, amikor maga is községi KISZ-titkár volt. Most már nyugodt lehet a szürke erdélyi magyar. Ezek az elvtársak lesznek azok, akik visszaszolgáltatják az elkobzott egyházi vagyont, visszaadják a magyar állami egyetemet. /Kádár Ferenc: A népbutítás magasiskolája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./"

"Túl sok a megoldatlan kérdés címmel az RMDSZ marosvásárhelyi II. körzetének választmánya nyílt levelet küldött Markó Béla szövetségi elnöknek. A levélírók felrótták Markó Bélának a szövetség jelenlegi vezetésének felemás, ellentmondásos és időnként visszakozó viszonyulását a státustörvényhez, elítélték egyes RMDSZ-es képviselőknek és szenátoroknak a bukaresti hatalomhoz való dörgölőzését, kifogásolták a magyarországi baloldal részrehajló ajnározását, a magyar polgári pártokkal és a budapesti kormánnyal szembeni számonkérő arroganciát, egyáltalán azt a magatartást, amelyet az RMDSZ-vezetés saját belső ellenzékével szemben megenged magának, Tőkés László tiszteletbeli elnök elleni - mintha csak a román nacionalista körök által vezényelt - áskálódást, a közösségi érdekvédelem tíz éve megoldatlan feladatait (pl. moldvai csángók magyar oktatását). A marosvásárhelyi tagszervezet választ vár a szövetség elnökétől. Egy másik nyilvánosságra került dokumentumból az derül ki, hogy az RMDSZ marosludasi kerületi elnöke, Andrássy Árpád óvást nyújtott be a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz, mivel a szövetség alapszabályzatát megkerülve az SZKT soraiba kooptálta a szervezet Maros megyei ügyvezető elnökét, aki kinevezett fizetéses alkalmazottként nem lehetne tagja a "miniparlamentnek". Túl sok a megoldatlan kérdés /Túl sok a megoldatlan kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./"

"Szatmári Tibornak a legutóbbi SZKT-n elhangzott és a bukaresti magyar sajtóban is közzétett felelőtlen vádaskodásából az Adevarul október 23-ai számában "leleplező" cikket közölt arról, hogy miként tüntetik el az erdélyi magyarok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására a magyar kormány által adományozott összeget, s hogyan rövidítették meg a hiszékeny, türelmes, jó románokat. A vádaskodás szerint a csíkszeredai Hargita Szálló egyetemmé való átalakításában Birtalan Ákos az egyik főszereplő. A megtámadott Birtalan Ákos kifejtette, mi a valóság. Csak 2000. december 6-án tárgyalhatta meg a kuratórium, hogy ajánlatos lenne az ingatlanfejlesztést illetően a csíkszeredai variánsok közül megvizsgálni a Hargita Szálló megvásárlásának lehetőségét. 2001. április első napjaiban írták alá az adásvételi szerződést az akkor már magántulajdonban lévő szálloda megvételéről, mégpedig az akkori tulajdonos és a Sapientia Alapítvány képviselője - vagyis Birtalan Ákos. A kuratórium döntött arról, hogy a Hargitát mennyiért vásárolhatják meg. Erről még a román sajtó is beszámolt annak idején. A vásárlást bárki ellenőrizheti, minden törvényes előírást betartottak. Az Adevarul összemosva két, időben távol lévő eseményt. Tehát nem a Sapientia vette meg a Fenyő Rt. részvényeit az ÁVA-tól. /Román Győző: Zavarkeltés a Sapientia körül. Beszélgetés BIRTALAN ÁKOS parlamenti képviselővel, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

"Korunk potyautasa a megélhetési politikus. Közülük is a legjobban az úgynevezett érdekvédelmisek járnak, írta Fábián Tibor, sokan egyenesen a parlamentből mennének nyugdíjba. Kiszámítják, hogy melyek az úgynevezett biztos helyek a jelöltlistán, ahonnan kényelmes út vezet Bukarestbe. A parlamenti folyosón Vadim kebelbarátaival ugratják egymást, amit a nyílt színi lefasisztaárulózás követ, némi dramaturgiával megspékelve. n már újra szűk körben újfent jöhet a bratyizás: "Tudod, hogy nem személyesen rád gondoltam, csak úgy általában. Nem is vagy te olyan bozgor." A megélhetési politikus néha felhívja újdondász ismerősét a helyi lapnál, akinek elmondja, hogyan állta a sarat a héten a parlamentben, hogyan mentette meg a nemzet becsületét. Jut eszébe: emelni kéne már a pályadíjat, mert ennyiért nem éri meg a nemzet keresztjét cipelni. Kapcsolatai vannak, ismeri a nagy-romániás keresztapákat, a szociáldemokraták fiukká fogadták... /Fábián Tibor: Transzszilván panoptikum. A megélhetési politikus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

"Okt. 26-án megszűntnek nyilvánította az Udvarhelyért Polgári Egyesület listáján Székelyudvarhelyen megválasztott képviselők mandátumát a Hargita Megyei Tanács. A határozat tervezetét Sófalvi László udvarhelyi képviselő terjesztette a közgyűlés elé azzal a magyarázattal, hogy bírósági döntés mondta ki az UPE bejegyzésének szabálytalanságát, így az egyesület de jure soha nem létezett, nem vett részt a választásokon (!), és a listáján induló tanácsosok törvénytelenül jutottak mandátumhoz. A már másfél éve húzódó székelyudvarhelyi UPE-RMDSZ-konfliktus legutóbbi mozzanataként megszületett tervezetet 23-13 arányban elfogadta a magyar többségű tanács. Kizárásukat követően a négy érintett magyar nemzetiségű tanácsos elhagyta a termet, és rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondták: sajnálják, hogy politikai játékszernek használják egyesek a megyei tanácsot, nem jogi, hanem erőfitogtató politikai döntés született ügyükben. Furcsának találják, hogy Verestóy Attila szenátor és irodavezetője, Sófalvi László udvarhelyszéki mandátummal kizárat négy udvarhelyi magyar tanácsost, és arra kéri a plénumot, hogy helyükbe két APR-s román és két RMDSZ-es póttag kerüljön be. (Nota bene: az APR ma már nem is létezik, beolvadt egy másik román pártba.) A mandátumuktól megfosztott tanácsosok bírósági úton fogják megtámadni a kizárásukról szóló határozatot. Mint ismeretes, a 2000. évi helyhatósági választásokon az RMDSZ-ben és exponenseiben csalódott polgárok jelentős számban szavaztak a frissen megalakult érdekvédelmi és közképviseleti egyesületre, ám az egyeduralomra törő RMDSZ az UPE bejegyzését formai okokra hivatkozva megtámadta a román bíróságon, s noha a formai hibát nem a szervezet, hanem a legalizáló hatóság követte el, az Eckstein Kovács Péter jogász-szenátor képviselte RMDSZ a Legfelsőbb Bíróságig menően pereskedve érte el a választások eredményét visszamenőleges hatállyal megváltoztatni amúgy sem tudó ítéletet. Adódik a kérdés: vajon ugyanilyen kitartó szívóssággal küzdöttek az RMDSZ jogászai a kézdivásárhelyi politikai foglyok szabadságáért, az elbitorolt közösségi vagyonokért, a csereháti kisegítő iskoláért, az állami magyar egyetemért? /T. P.: Hargita megye Magyarellenes RMDSZ-akció. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

"A Sepsiszentgyörgyön született Moyses Márton költő lelkébe az 1956-os magyar forradalom kitörölhetetlen szabadságvágyat ültetett. Az akkor tizenöt éves baróti diák október utolsó hetében titokban útra kelt, de nem jutott át Magyarországra. Vizsgálati fogságba került, majd más iskolába, Marosvásárhelyre kényszerítették. 1960-ban a kolozsvári tudományegyetem első éves magyar irodalom szakos hallgatóját a Securitate emberei a tanteremből vitték el. Az akkor 19 éves Moysesnek kommunistaellenes, forradalmi versei miatt kellett bűnhődnie. Verseit elkobozták, őt pedig hét év börtönre ítélték. Szabadulásával a megaláztatások nem értek véget. Nagyajtára kényszerítették - istállószolgának. A költő 1970. február 13-án, egy évvel Jan Palach prágai és Bauer Sándor budapesti mártíriuma után bement Brassóba a kommunista párt székháza elé, leöntötte benzinnel, és meggyújtotta magát. Megtagadták tőle az orvosi ellátást. Rettenetes kínok között szenvedett hónapokon át, május 15-én halt meg. - November 3-án Brassóban Moyses Mártonra fognak emlékezni. Brassó, Alsó-Háromszék és a Barcaság templomaiban délelőtt 11 órától öt percig szólnak majd a harangok, utána a város főterén a magyar egyházak, a Magyarok Világszövetsége és a megyei RMDSZ tiszteleg emléke előtt. Raduch Zsolt evangélikus lelkész igehirdetését követően Tófalvi Zoltán beszél a mártír költővel kapcsolatos kutatásairól, utána az egykori osztálytárs, Kincses Előd emlékezik a mártír költőre. /Brassó (és Erdély) Moyses Mártonra emlékezik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./ November 3-án Moyses Mártonra emlékeznek Brassóban, a prefektúra előtt, ott, ahol a nagyajtai ötvenhatos a kommunista rendszer elleni tiltakozásként 1970. január 13-án az akkori pártszékház előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. A székely Jan Palachra egykori osztálytársa, Kincses Előd emlékezik. Jelen lesz Tófalvi Zoltán újságíró is, akinek bemutatják a Moyses életútjáról szóló filmjét. Délután Földváron a volt fogolytábor utolsó közös sírdombjánál lesz halottak napi megemlékezés. Az 1944 ősze és 1945 ősze között itt szenvedett, illetve elhunyt erdélyi és anyaországi magyarok emlékére koszorúkat helyeznek el, majd Hídvégen megtekintik a Fogoly-emlékszobát. /(be. l.): Megemlékezés Brassóban és Földváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./"