Magyar helységnévtábla jelent meg Kolozsváron
Az ismeretlenek által létrehozott Most-Acum csoport magyar–német nyelvű helységnévtáblát helyezett ki Kolozsvár Torda felőli bejáratához – közölte a Maszol.ro portál.
A szabad nyelvhasználatért küzdő csoport szombaton az egyik közösségi portálon felvételt is közölt a román nyelvű Cluj Napoca helységnévtábla alá kihelyezett magyar Kolozsvár és német Klausenburg feliratról.
A Maszol.ro a csoport közleményét idézve közölte, az akcióval Kolozsvár többnemzetiségű jellegére kívánják ráirányítani a figyelmet, és bátorítani szeretnék a kolozsvári polgárok szabad anyanyelvhasználatát. „Úgy gondoljuk, hogy a Kolozsváron élő 49 ezer magyarnak ugyanaz a tisztelet jár, mint a románságnak, és ehhez kell igazítani nyelvi környezetünket is. A szász eredetű Klausenburg megnevezés feltüntetésével pedig városunk multikulturális történelmi hagyományai előtt tisztelgünk” – írja közleményében a Most csoport. Emlékeztetnek arra, hogy a jelenlegi törvények lehetővé teszik hivatalos többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését.
Arra kérik a helyi elöljárókat, cseréltessék le a jelenlegi egynyelvű helységnévtáblákat a város hagyományaihoz, jelenéhez és jövőjéhez méltó, háromnyelvű táblákra. „A Most mozgalom magyar és román nemzetiségű tagjai a nemzetek közötti egyenrangú partnerség előmozdítása érdekében a jövőben is törekedni fognak a többnyelvűség ösztönzésére. Tevékenységünket civilként, a politikától távol maradva, békés eszközökkel kívánjuk folytatni” – idézte a mozgalom bemutatkozó közleményét a kolozsvári portál.
MTI. Erdély.ma

Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
Közgazdaság – és Gazdálkodástudományi Egyetem
Debüt-díjban részesült dr. Szász Levente, intéztünk oktatója
Egyetemi karrierpályájának első öt évét érintő kimagasló oktatói és kutatói eredményeinek elismeréseképpen 2014. június 27-én oktatói debüt-díjban részesült dr. Szász Levente, intézetünk egyetemi adjunktusa. A díjat minden évben a Romániai Közgazdaságtani Egyetemi Karok Egyesülete (AFER) ítéli oda azon sikeres pályakezdő egyetemi oktatóknak, akik tudományos és szakmai téren kiemelkedő eredményekkel rendelkeznek.
/A Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet 2011 októberében jött létre 21 főállású oktatóval.
econ.ubbcluj.ro/hirek

Nemzetközi konferencia és tábor Havadtőn
A Pro Havadtő Egyesület sikeres pályázata eredményeként 2014. július 2–12. között a Jeunes en Roumanie (Fiatalok Romániában) nemzetközi önkéntes program keretében 19 belgiumi fiatal vesz részt a régi református temető rehabilitációjában. Az egyesület szervezésében 2013-tól kezdődően 8 kalákára került sor, melynek során kiásták és újraállították az elsüllyedt, kidőlt régi sírköveket, 305 mívesen faragott sírkövet örökítve ezzel az utókorra. Felmérésük szerint további félszáz sírkő vár felállításra, azt követően bozótirtást és ösvénykialakítást végeznek, hogy látogathatóvá tegyék a Kis- Küküllő mente legszebb régi temetőjét.
A tíznapos tábor nyitó délutánján a külföldi vendégek és a helybéliek számára a szervezők önálló konferencia keretében számolnak be a település kulturális értékeiről és a kitűzött célokról. A rendezvényt Varga József, Gyulakuta polgármesterének köszöntő szavai nyitják, majd felolvasásra kerül Sógor Csaba európai parlamenti képviselőnek, a konferencia fővédnökének a rendezvényt méltató levele. A szakmai előadások sorát dr. Vajda András néprajzkutató nyitja, aki a Maros megyei kulturális örökség állapotát ismerteti. Ezt követően Donáth Beáta, a havadtői iskola tanítónője Havadtő monográfiájának előkészületeiről számol be. Dr. Kinda István néprajzkutató Havadtő kulturális értékeit veszi számba, Koncz Emma óvónő, a Pro Havadtő Egyesület elnöke, a hagyományos, népi gyermekvilágot idézi fel. Donáth István közösségszervező, a Pro Havadtő Egyesület alelnöke, a 19. századi temető rehabilitációs programjáról és a tábor munkatervéről beszél.
Az előadásokat követően bemutatkoznak a Jeunes en Roumanie belga csoportjának tagjai, akiket végigvezetnek a 2010- ben felavatott helytörténeti és néprajzi gyűjteményből szervezett kiállításon. A rendezvény hivatalos része a régi temető meglátogatásával ér véget.
Havadtő örökségvédelmi programjának szakmai koordinátora dr. Kinda István néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusa. A 2014. év tevékenységeit Gyulakuta Polgármesteri Hivatala, Maros Megye Tanácsa, a Bethlen Gábor Alap és a Székely Nemzeti Múzeum támogatja. A projektet több neves intézmény – a Kriza János Néprajzi Társaság (Kolozsvár), a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) – is támogató figyelemben részesíti. A konferencia napján dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum (Budapest) főigazgatója helyszíni szemle során megtekinti Havadtő kiemelt értékű faragott sírköveit.
A Pro Havadtő Egyesület célja, hogy a belga önkéntes csapat tagjaival a helybéli fiatalok is kapcsolatba kerüljenek, a közös munkák során bepillantást nyerjenek egy másik kultúrába, barátságok szövődjenek. Éppen ezért szívesen fogadják a tábor idejére a segítőkész önkénteseket, a nyitó konferenciára érkező érdeklődőket szeretettel várják!
Pro Havadtő Egyesület, Népújság (Marosvásárhely)

Budapesti kórusok emlékezetes fellépései
Két magyarországi kórus, a budapesti Fővárosi Énekkar és a Budaörsi Sapszon Ferenc Kórus lépett fel Kolozsváron a Szent Mihály templomban, a vasárnap reggel 10 órás szentmisén. Műsorukon főleg magyar szerzők művei szerepeltek, azaz Halmos László Minden földek Istent dicsérjétek, Bárdos Lajos Szentlélek Isten, szállj reánk (Veni creator), Liszt Ferenc O salutaris hostia, Kodály Zoltán Szép könyörgés, Erkel Szózata Bárdos Lajos feldolgozásában. Vezényelt Krasznai Gáspár, közreműködött Illés Péter (ének).
Szabadság (Kolozsvár)

Hírsaláta
KOLOZSVÁR KÉRI A MÁTYÁS-HÁZAT. Átvenné Mátyás király szülőházát a képzőművészeti egyetemtől a kolozsvári önkormányzat, az épülettel az idegenforgalmi kínálatot bővítené a 2021-es Európa kulturális fővárosa címre pályázó városvezetés. Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án – az emléktábla felirata szerint március 27-én – itt született Hunyadi Mátyás.
BÖRTÖNBE SZÁLLÍTOTTÁK CSIBI ISTVÁNT. Büntetése végrehajtása érdekében előállította és a csíkszeredai börtönbe szállította hétfőn a rendőrség a jogerősen szabadságvesztésre ítélt Csibi István üzletembert. A több mint egy évtizeddel ezelőtt a hargitai megyeszékhelyt és környékét rettegésben tartó vállalkozót június 26-án kihirdetett végleges ítéletében hat év tíz hónap szabadságvesztéssel sújtotta a bákói táblabíróság erőszakos fogva tartás miatt. (ÚMSZ) KISEMBEREK KIS PÉNZE SEGÍTI AZ ORSZÁGOT. Romániában a legjelentősebb befektetők nem a nagyvállalatok vagy nemzetközi pénzcsoportok, hanem a külföldön dolgozó egyszerű munkások. Ezek tavaly 3,5 milliárd eurót küldtek haza, míg jelentős nemzetközi befektetők mindössze 2,7 milliárd eurót szántak a román gazdaságra. Igaz, ez utóbbi összeg is 27 százalékkal magasabb, mint 2012-ben. A legtöbb pénzt az Olaszországban munkát vállalók juttattak haza, őket a németországiak követik, harmadik az USA-ba boldogulásukat keresők hazajuttatott pénze. (Jurnalul Naţional) DRÁGULHAT ARATÁS ELŐTT AZ ÜZEMANYAG. Egy hete ugrott meg az olaj hordónként számított világpiaci ára, és noha ennek hatása általában egy hónappal később érezhető a kutaknál, bizonyos romániai töltőállomásoknál máris 5 banival nőtt a gázolaj ára, elérve a 6,41 lejes (kb. 1,45 euró) szintet. Az olaj jelenleg 115 dolláros világpiaci árát az iraki kormányerők és a szunnita felkelők közötti összecsapások befolyásolják: a lázadók Irak legfontosabb és legnagyobb kőolaj-finomítóját, a baiji-it vennék be, ezért annak működése már leállt, a külföldi munkásokat pedig már evakuálták. A helyi benzinkutaknál óriási sorok alakultak ki, és az eladást is racionalizálták. (7határ) SZAKKOLLÉGIUM KIVÁLÓ KÉPESSÉGŰ HALLGATÓKNAK. Mától lehet beiratkozni a BBTE Szakkollégium által meghirdetett felvételire. A 2013-ban létrehozott BBTE Szakkollégium az egyetem szerkezetének újszerű tehetséggondozási formája, amely a BBTE valamennyi karának kiemelkedő képességű hallgatóit olyan szakmai környezetbe tömöríti, ahol az egyetemi tanév során a felsőoktatási intézmény által biztosított kedvezményekben részesülhetnek. A BBTE multikulturális szerkezetét tükröző Szakkollégium a BBTE legtehetségesebb hallgatóit igyekszik bevonni, a jövő kutatóit és egyetemi oktatóit a szakkollégisták soraiból szeretné kiválasztani – áll a BBTE Magyar Tagozatának közleményében. A 2014–2015-ös egyetemi tanévre a BBTE 75 helyet biztosít a kiváló képességű hallgatók számára. Jelentkezni július 9-ig lehet.
(Paprika Rádió), Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egyeseket fáraszt Gáspárik Attila tempója
Mindenféle szempontból sikeresnek tartja a 2013/14-es évadot Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója. A magyar és román tagozat összesen húsz bemutatóval rukkolt elő, ami az utóbbi évtizedek csúcsát jelenti.
A színházlátogatók száma is szinte egynegyedével nőtt, megközelítve az ötvenezret. A Tompa Miklós Társulat előadásait 34 ezren tekintették meg, a Liviu Rebreanu Társulat produkcióira pedig több mint 15 ezren voltak kíváncsiak.
„Úgy érzem, hogy a színház felvette azt a sebességet, amit három évvel ezelőtt terveztünk. Végig hittem abban, hogy a két társulat sokkal többre képes, mint addig, habár a kulturális minisztérium élén történt változások nem szolgálták a színház ügyét. Úgy érzem, a társulat összefogásán, akaratán múlik, hogy sikerül-e megerősíteni azt az előkelő helyet, amit ma a színházunk országos szinten elért, illetve hangsúlyosabban jelen tud-e lenni a nemzetközi színházi porondon” – mondta Gáspárik Attila.
A magyar társulat 34 ezres nézőszámát annál is értékesebbnek tartja, mivel „a kolozsvári színházban, amely egyébként nagyon jó színház, a 23 ezernek is örülnek, pedig a várost nagyjából ugyanannyi magyar lakja, mint Marosvásárhelyt”.
Az igazgató szerint örvendetes, hogy sikerült megszólítani olyan rétegeket, amelyek eddig egyáltalán vagy alig jártak színházba. A Krónikának nyilatkozó Gáspárik kiemelte, hogy a Tompa Miklós Társulat számos fesztiválmeghívásnak tett eleget, ahonnan a művészek több rangos díjjal tértek haza.
Legutóbb a Pécsi Országos Színházi Találkozóról (POSZT) hozták el az év egyik legrangosabb elismerését; az Euripidész nyomán Székely Csaba által írt Alkésztisz kapta a szakmai zsűri különdíját. „Évekkel ezelőtt még csak álmodni sem mert volna a vásárhelyi színház, hogy meghívják a pécsi fesztiválra” – jegyezte meg az igazgató. Kérdésünkre, hogy mit tart fontosabbnak: a fesztiváldíjakat vagy a közönségsikert, az intézményvezető hangsúlyozni kívánta, hogy az erdélyi magyarság Nemzeti Színházaként elsősorban a publikumot igyekeznek kiszolgálni.
Gáspárik ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki az erdélyi önkormányzatokkal szemben, amelyek, megítélése szerint kevés hangsúlyt fektetnek arra, hogy a lakosság minőségi színházi produkciókat láthasson. Ezért sem vállal a marosvásárhelyi színház túl gyakran vendégszereplést.
Aki menni akar, menjen!
Az évad 316 előadása – amelyből a magyar tagozat 183-at játszott, a premierek számában is jócskán meghaladva a román tagozatot – nem szolgált minden színész és műszaki dolgozó örömére. Egyesek úgy vélekednek, a mennyiség a minőség rovására megy, másokat pedig fáraszt az új vezetőség diktálta tempó. Az utóbbi két évben a személyzet egy része távozott, az idén pedig alig néhány hónap leforgása alatt három színművész (László Zsuzsa, Meszesi Oszkár és Kovács Botond) adta be a felmondását.
László Zsuzsa tovább játssza meglévő szerepeit, a színház vezetősége pedig nyitott a vele való együttműködésre. Távozásukat kommentálva, Gáspárik annyit mondott, hogy „ha egy hajó felveszi a sebességet, bizonyos alkatrészei lötyögni kezdenek”. Az igazgató értetlenül állt az olyan kifogások előtt, miszerint egyesek túlterheltnek érzik magukat, és arra kérik a társulatvezetőt és a rendezőket, hogy egy ideig „pihentessék őket”.
„Hogy egy színésznek szinte naponta kell játszania? Na és, az a szakmája. Az esztergályosnak is fel kellene háborodnia amiatt, hogy naponta be kell mennie a munkahelyére?” – replikázott az intézményvezető. Gáspárik hozzátette, hogy a 90-es években éppen az e fajta gondolkodásmód miatt távozott a vásárhelyi színháztól, visszatérése alkalmával pedig eldöntötte, hogy ezen változtatni fog.
„Ha valaki el akar menni, hát menjen! Ez egy szabad ország. Nincs olyan hét, hogy ne jelentkezzék valaki más helyette. És különben is, az erdélyi magyar színjátszásnak is jót tenne egy kis mozgás. Senki mögött nem zárjuk be az ajtót. Amúgy a három év alatt történt három távozás össze sem hasonlítható az elmúlt évtizedekben történt többtucatnyival” – vélekedett a marosvásárhelyi vezérigazgató.
A színész ne énekelje rongyosra a torkát
Gáspárik szerint jó lenne, ha a színészeket a tapson kívül egyébbel is lehetne ösztönözni. „Nem küldhetem el őket a Balatonra nyaralni, de még Szovátára sem; nem adhatok nekik sem prémiumot, sem tizenharmadik fizetést. Viszont azzal sem értek egyet, hogy hétről hétre, a falunapokon ronggyá énekeljék a torkukat, hiszen nem arra való a nyári vakáció” – szögezte le a direktor.
Szerinte egy komolyabb társulatnál fel sem merül, hogy a színész a rádióban híreket olvasson be, vagy a falunapokon konferálást vállaljon, vagy szerepeljen. A társulat fiatalabb tagjai közül néhányan lapunknak elmondták, hogy számukra létkérdés egy-egy falunapon fellépni és ezer lejen aluli fizetésüket kiegészíteni. „A színházban a legkisebb fizetés kezdőknél 1050 lej. Erre sokaknál rátevődik a lakáspótlék, ami körülbelül 700 lej. Aki azt mondja, hogy ezernél kevesebbet keres, az valótlanságot állít. A csíkszeredai önkormányzati színházban a kezdő fizetés 700 lej összesen” – fejtette ki az igazgató.
Kérdésünkre, hogy miért tiltotta meg alkalmazottainak a nemrég alakult Spectrum Színházban való fellépést, Gáspárik Attila pontosítani kívánt: mint mondotta, nem ő, de még csak nem is a színház tiltotta meg. „A törvény szerint a vendégszereplést az alkalmazottaknak kérvény formájában az idény elején kell jelezniük. Eddig még senki nem jelezte, hogy abban a társulatban is szeretne játszani” – tette hozzá az igazgató. Gáspárik szerint a Tompa Miklós Társulat tagjainak a Spectrumban játszani olyan volna, mint egy futballistának – aki az ASA-nál kergeti a bőrt – időnként a Cukorgyárnál is játékot vállalni.
„Sokaknak ajánlottam a szabadúszást. Úgy azt teszel, amit akarsz. Ha tudod, hogy jó vagy, mondj fel, mert amúgy is szükség lesz rád, a rendezők megkeresnek. Tatai Sándor játszik a színháznál is és a Spectrumnál is. Szabadúszó, és ezzel jól sáfárkodik. Nagy István szerepel itt is, a Gruppen Heccnél is és ősztől a Spectrumnál. Nem alkalmazott, ezért maga dönt a sorsáról. Ha van egy szerződésed, az nemcsak jogokkal, kötelezettségekkel is jár” – fejtette ki véleményét Gáspárik.
Kérdésünkre, hogy egyes, régebben sokat játszó, ma már nyugdíjas színészt miért mellőz az új vezetőség, Gáspárik Farkas Ibolya, Makra Lajos, Biluska Annamária és Balázs Éva példáját hozta fel, akik a legutóbbi idényben is vagy kaptak egy-egy új szerepet, vagy a régebbieket játsszák. A hiányzókról, Mózes Erzsébetről és Kárp Györgyről elmondta, hogy az előbbi elzárkózott az együttműködés lehetőségétől, utóbbit pedig egyetlen rendező sem kereste meg.
„Ha lesz egy szereplőválogatás, Kárp is jelentkezhet, mint bárki más, a régi szerepét most is játssza. A nyugdíjas rendezők, mint Kovács Levente és Kincses Elemér is rendeztek az elmúlt években, előadásaikat most is játsszuk. A kerek évfordulós kollegákról folyamatosan megemlékezünk” – fűzte hozzá.
Mulţi ani trăiască! a Figaróban
Az eredményesnek tartott évad dacára a kedélyeket nem csupán a gyenge javadalmazási rendszer, illetve a túl sokat játszani vagy szinte egyáltalán nem játszani típusú helyzetek borzolják. Bizonyos körökben meghökkentést váltott ki a vezérigazgató 49. születésnapjának nyilvános megünneplése.
Keresztes Attila társulatvezető javaslatára a Figaro című előadást váratlanul félbeszakították, és a színpadon maradt Gáspárik Attilát – a színházi életben teljesen rendhagyó módon – az Éljen sokáig! és a Mulţi ani trăiască! dalokkal köszöntötték. A Székelyhon.ro portálon egy néző, Kiss Pál meg is jegyezte, hogy mindezt a kommunista diktátorokra és főként Ceauşescura emlékeztető „spontán” jelenetnek tartja.
A fórumozó szerint a baráti gesztusnak álcázott talpnyalás túllépte a gusztustalanság határát. „Nem azért váltottam bérletet a színházba, hogy az 1989 előtti korszakot idézzék fel bennem!” – írta a néző. Az érintettek közül valaki tisztázni kívánta a színpadon felsorakozó művészek számára is furcsa helyzetet, megjegyezve, hogy őket kötelezték az igazgató felköszöntésére. A névtelen hozzászólásra reagálva a magyar tagozat színésze, Henn János cáfolta, hogy valaki is kötelezte volna őt valamire.
„Nem az én ötletem volt, hogy megünnepeltessem magam, ezzel Keresztes Attila társulatvezető akart meglepetést szerezni. Névtelenségbe burkolózó kommentelők megpróbálták ezt falsul beállítani, de velük nem vitázok” – magyarázta lapunknak Gáspárik Attila. Megkeresésünkre a társulat egyik tagja, Csíki Hajnal kedden a névtelenül kommentelő kollégájának adott igazat.
„Tényleg köteleztek bennünket az igazgató nyilvános felköszöntésére, legtöbbünk nem jókedvéből tette. Kár, hogy a kollégák, akiket felháborított Keresztes utasítása, nyilvánosan nem adtak hangot nemtetszésüknek, pedig az öltözőben, a folyosón és a büfében napokig ez volt a téma. Őket is megértem, mindenki félti az állását” – nyilatkozta a színésznő.
Csíkit az is bántja, hogy egyetlen színészként a napokban az igazgató és a társulatvezető magához hívatta, és azt próbálták vele megértetni, hogy senki nem kötelezte a két társulat tagjait Gáspárik nyilvános ünneplésére. A délután folyamán Csíki Hajnal a rendelkezésünkre bocsátott egy hangfelvételt, melyben Keresztes Attila úgy fogalmaz a születésnapi köszöntésről, hogy „nem volt kötelező, de opcionális sem”.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

Megmenthető az Aranyakakas és a Súrlott Grádics?
A Súrlott grádicsért és az Aranykakasért, egykori Bürger-villáért aggódik a Demokratikus Marosvásárhelyért (DM) civil szervezet. Két képviselője, Kovács István Dávid és Tódor Attila szerdán tartott sajtótájékoztatót arról a kezdeményezésről, amely a két épület megmentését célozza.
Az egykori fogadó
Ha nem figyel kellően oda a civil szféra, könnyen megeshet, hogy két jelentős épülettel lesz szegényebb Marosvásárhely. A Súrlott grádics a 19. századi Marosvásárhely kisvárosi arculatát őrzi, azokról a házakról tanúskodik, amelyek egykor a települést, illetve azt a városrészt jellemezték. Kisvárosi fogadó volt, amelyben Ady Endre is megfordult, és amire nagyon büszkék a vásárhelyiek.
A kis földszintes épületet, amelyben bár működik jelenleg, többször is megpróbálták átalakítani. Kovács István Dávid most arra figyelmeztet, hogy a tulajdonos az ingatlant újfajta, modern anyaggal akarja újrafedni, ami a B-típusú műemlékeknél megengedhetetlen. Ennek megakadályozására a kulturális minisztériumhoz fordult a városvédő, aki elmondta, nem csak a munkálatok leállítását, de az épület eredeti állapotba való visszaállítását is követelte. A Demokratikus Marosvásárhelyért szervezet ugyanakkor pert is indít ez ügyben a táblabíróságon – mondta Kovács.
Romokban az egykori Aranykakas
A másik épület, a vásárhelyiek másik büszkesége, az egykori Aranykakas vendéglő, Bürger Albert volt sörgyártulajdonos lakóháza, amely a rendszerváltást követően a Romarta részvénytársaság tulajdonába került, és azóta évről évre romlik az állaga. Félő, hogy sokáig nem bírja az idő viszontagságait, vagy a tolvajok garázdálkodásait.
Az épület elé a polgármesteri hivatal két óriástáblát helyezett ki évekkel ezelőtt, amivel azt adja a járókelők tudomására, hogy az épület nem a város tulajdona. Ez Kovács István Dávid szerint félrevezető, ugyanis a 2001/422-es törvény 45. cikkelye szerint ha a tulajdonos elhanyagolja az ingatlanját, az önkormányzat kisajátíthatja az épületet. A tulajdonos eladná, de a nagy árat senki nem adja meg érte, ezért tovább rongálódik. A DM felszólította az önkormányzatot, hogy tűzze napirendre a júliusi ülésén az épület ügyét, tartsa tiszteletben a műemlékvédelmi törvényt.
Tudatos pusztítás áldozatai a polgári épületek?
Bürger Albert háza Marosvásárhely egykori legnagyobb befektetőjének és munkaadójának vállalati rezidenciája és családi lakása volt, egy klasszikus polgárház. Az egykori sörgyár szomszédságában épült és 1848-ig magántulajdonban volt, Marosvásárhely épített örökségéhez tartozik. Kevés ilyen villa épült és maradt fönn a városban – mondta a maszol.ro-nak Spielmann Mihály történész, aki szerint ahogy megőrizzük a feudális kastélyokat, ugyanúgy meg kellene őriznünk a városi polgári építészet, a szecesszió örökségét is.
„Ez ugyanis a magyar századforduló egyik tanúja, ilyen erdélyi városok, mint Nagyvárad, Marosvásárhely, Kolozsvár igen jól képviselik azt az irányzatot, amely a kényelem mellett az esztétikumra is nagy hangsúlyt fektetett. Nem véletlen, hogy a kommunista rendszerváltás után az osztályharc éppen az efféle épületek ellen irányult és csoda, ha megmenekültek abban a korban. Az, hogy 1990 után a tulajdonosok méltatlanul, nemtörődöm módon viseltetnek az ingatlanok iránt, mintha azt sugallná, hogy az efféle műemlékek csak akkor pusztulnak el biztosan, ha felvásárolják őket és nem hasznosítják azokat” – mondta a történész.
Antal Erika, maszol.ro

Székelyföld: túl a kétszázadikon
1997-ben indult a Székelyföld kulturális havilap. A Csíkszeredában megjelenő folyóirat századik lapszáma 2006-ban jelent meg, a közelmúltban a kétszázadik is napvilágot látott. A jubileum kapcsán Lövétei Lázár Lászlóval, a Székelyföld főszerkesztőjével beszélgettünk.
– Talán a Székelyföld a romániai magyarság egyik legsikeresebb kulturális folyóirata. Mi ennek a sikernek a kulcsa?
– Talán az a leghelyesebb, ha nem én dicsérem magunkat, hanem idézem egyik kedvenc kolozsvári tanáromat, aki azt mondta, hogy azért szereti a Székelyföldet, mert „szakmailag kifogástalan, és el is lehet olvasni”. Ebből az idézetből számunkra az „el is lehet olvasni” kitét a legfontosabb: nálunk igenis számít, hogy egy irodalmi, történelmi vagy néprajzi tanulmányt az is el tudja olvasni, akinek nincs doktorátusa az illető szakágban.
– Mitől igazán székelyföldi a Székelyföld folyóirat? Szerzők, témák, esetleg más adja meg a jellegét?
– A folyóiratot annak idején (1997 végén) épp azért hívták életre, hogy legyen fóruma a székelységgel foglalkozó szerzőknek. Hál’istennek bőven van még mondanivaló velünk kapcsolatban – a székelység múltját, jelenét és jövőjét illetően egyaránt.
– Nem tartanak a folyóirat egyfajta gettósodásától – gondolok itt elsősorban a „Székelyföldbe zárva” esetleges helyzetére...
– Ezek szerint Mikszáthnak is aggódnia kellett volna, amikor a „tót atyafiakról” vagy a „jó palócokról” akart írni! És Krúdynak is aggódnia kellett volna, amikor nyírségi témákat választott! Sőt, García Márqueznek is aggódnia kellett volna, amikor folyton „kolumbiai” témákkal bíbelődött! Ne vicceljünk: ha valaki komolyan teszi a dolgát, az soha nem jelenthet bezárkózást, feltéve, persze, hogy minőségi munkát végez.
– Túl a 200. lapszámon is, hogy látja: inkább az értékmentés vagy az értékteremtés a lap küldetése, esetleg egyformán mindkettő?
– Ha egyszavas választ kell, akkor: mindkettő! Olyan sok „hatás” éri manapság az olvasót, hogy nem árt egy kicsit az „ízlésével” is foglalkozni. Természetesen ezt nem szájbarágósan, nem a képébe mászva kell tenni, hanem közvetve: olyan írásokat, olyan fiatal szerzőket kínálva elolvasásra, ami egyszer még az olvasó javára válhat.
– A kolozsvári lapbemutatón felmerült már a 300., sőt a 400. ünnepi lapszám lehetséges témája is. Az egyre kevésbé papíralapú világban mit gondol a Székelyföld folyóirat nyomtatott változatának jövőjéről?
– Sokan állítják, hogy a magyar irodalom elsősorban folyóirat-irodalom. Nagyon sok magyar folyóirat van, az tény, de egyik nem feltétlenül hasonlít a másikra. A Székelyföldnek viszonylag sok előfizetője van, én tehát sajnálnám, ha visszaszorulnánk valami internetes tárhelyre. A kollégák/munkatársak nyilván ugyanazok maradnának, mint most, de az online folyóirat már nem az lenne, mint a mostani Székelyföld, nem beszélve arról, hogy az olvasóközönségünk is megváltozna. Nagyon sok olyan előfizetőnk van, aki már a kezdetektől olvassa a lap nyomtatott verzióját, nem lenne tisztességes részünkről, ha ezeket az embereket az online-ra való „átkeresztelkedésre” kényszerítenénk…
Jubileumi és őszinte
A Székelyföld kulturális folyóirat 200. számában a Székelyföld-díjasokat kérte fel a szerkesztőség, hogy verset, karcolatot, naplójegyzetet, szerelmi vallomást, anekdotát, csujjogatót, reklámszöveget írjanak a Székelyföldről mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régióról. Így közel hatvan szerző tollából született írásokat olvashatunk névsor szerint Adorjáni Pannától Zalán Tiborig, illetve Bodor Ádámtól Szőcs Gézán át Markó Béláig. A májusi, jubileumi lapszámot Budapest és Csíkszereda után Kolozsváron is bemutatták. Ez utóbbi helyszínen a kincses városban és környékén élő Székelyföld-díjasok mondták el, hogy számukra mit jelent Székelyföld, illetve mit gondolnak az ünnepi lapszámról.
Benkő Levente újságíró-publicista „kétszuszra” olvasta el a lapszámot. Szerinte Lövétei Lázár László ötezer karakteres írásra vonatkozó kedves kérését egyszerűen nem lehetett visszautasítani. „Olvasva a megjelent anyagokat hol nyerítettem a nevetéstől, hol a könnyem kicsordult. Ezt mindenféle pátosz nélkül mondom” – vallotta be Benkő Levente, aki szerint az a jó a kétszázadik lapszámban, hogy nagyon őszinték az írások, mivel a szerzők felhagytak mindenféle szakmai beidegződést és sablont.
„Próbáltam reflektálni valamilyen többé-kevésbé őszinte móduszban arra, hogy mit jelent számomra a székely identitásom és Székelyföld. A magam részéről avval a konklúzióval maradtam, hogy az én identitásom lokálisabb jellegű, Vlahitai vagyok, ezt büszkén mondom akárhol” – fejtette ki Demeter M. Attila filozófus a jubileumi Székelyföldben megjelent írásáról. Egyed Emese költő-irodalomtörténészt – aki Bodos felé, Bodosban címmel közöl verset a kötetben – Bodor Ádám feltételes mondata állította meg az időben. „Ahogy elkezdi az álmodozást és Székelyföld egy valóságosan is megjelölhető helyét a vágyak netovábbjaként határozza meg, aztán pedig rögtön be is csapja, hogy »de nincs«” – vallott Egyed Emese, aki filozófus-költő-író testvérével, Egyed Péterrel meg is egyezett abban, hogy ők mindenképpen Bodosról kell írjanak. „Ez annyira igaz, hogy időközben megjelent édesapánk könyve, amelynek a címe Bodos. Ez a falu egy szimbólum az életünkben – én például ott fogok fűszállá változni. Jelképe egy jobbik magunknak, a megismerésnek egy nyelve. De ne válasszuk el olyan élesen a dolgokat, Kolozsvár egy székelyföldi alternatíva is” – utalt székelyföldi, de Kolozsváron élő barátaira, tanáraira és tanítványaira az irodalomtörténész.
„A lapszámot olvasva az a kép jutott eszembe, ahogy az acélműhelyben a fémforgácsból összeáll egy érdekes rendszer. Lehet, hogy meg lehetne találni azokat a szinopszisokat, amelyek révén a Székelyföld és a belső tájegységeiből jövő emberek összekapcsolódnak. Nekem Erdővidék, Alsóháromszék és abban Bodos függ össze” – mondta el Egyed Péter filozófus-költő-író. Király László költő-író szerint a kétszázadik lapszám szerzői csapatának névsora világosan jelzi, hogy milyen erővel van jelen a Székelyföld a Székelyföldön és azon kívül is. „Félelmetes dolog a kétszázas szám, ezt már nem lehet kitörölni sehonnan. A folyóiratnak van saját elképzelése és nem kell a szomszédba menjen ötletekért. Büszke vagyok, hogy tagja vagyok annak a nemes társaságnak, akik szerepelnek a lapszám oldalain és remélem, hogy minél tovább fog tartani az együttműködés” – zárta szavait Király László.
Lövétei Lászár László, a folyóirat főszerkesztője szerint „mindenkinek tetszik ez a kétszázadik, félig meddig ünnepi lapszám. Az »egyszerű«olvasónak azért tetszik, mert nagyon szép és sok fontos ember szerepel benne, aki szépeket ír, a lapszámot pedig olyan ügyesen lehet olvasni, mint a Libertateát vagy a Blikket. Balázs Lajos tanár úrnak pedig azért tetszett, mert szerinte olyan, mint egy szellemi kaláka. Ő rögtön hozzá is tette, hogy nem kér honoráriumot, tudniillik a kalákáért nem szoktak pénzt elvenni. Oláh Sándor társadalomkutató szerint ötven év múlva mentalitástörténeti kuriózum lesz ez a lapszám.” Akárhogy is legyen, a Székelyföld kétszázadik lapszámát igazán érdemes kézbe venni. Mint ahogy a folyóirat eddigi és ezt követő kiadásait is. Isten éltesse a Székelyföldet, minden értelemben!
Dénes Ida, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Jegyzői akadály a katolikus gimnázium előtt
A marosvásárhelyi városháza jegyzője szerint törvénytelen és nem kaphatja meg az ő aláírását a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozása érdekében benyújtott határozattervezet. A keddi ülés napirendjén egyelőre ez nem szerepel, de még felkerülhet a sürgősségi pontok közé.
Miután néhány napja megkapta a megyei tanfelügyelőség jóváhagyását, a városi önkormányzat rábólintására is szükség van ahhoz, hogy ősztől a Bolyai Farkas Gimnázium keretében működő római katolikus osztályok különváljanak, és megalkossák az új felekezeti oktatási intézményt. A városháza jegyzője, Maria Cioban két egész oldalon át magyarázza, hogy miért törvénytelen és miért nem kaphatja meg az ő aláírását a marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselőknek a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozása érdekében benyújtott határozattervezete.
Lekésett határidő
Maria Cioban úgy véli, a magyar önkormányzati képviselők által benyújtott tervezet nem felel meg az érvényben levő törvényes előírásoknak. A jegyző szerint a 2014–2015-ös iskolai hálózatot idén áprilisban fogadták el, s abban nem szerepel a létrehozásra javasolt felekezeti oktatási intézmény, így azon már nem lehet módosítást eszközölni. Cioban szerint ahhoz, hogy egy meglevő oktatási intézményből osztályok váljanak ki, és azok egy jogi személyiséggel rendelkező új iskolává váljanak, szükség van az oktatási minisztérium engedélyére is (szerk. megj.: ezt csak az önkormányzat pozitív döntése után lehet kérni). Maria Cioban azt is kifogásolja, hogy bár az újonnan létesülendő oktatási intézmény az első tanévben a Bolyaiból kiváló római katolikus osztályokból állna, s ezek a 2014–2015-ös tanévben még a Bolyaiban tanulnának, az új iskola címe a jelenlegi Unirea Főgimnázium székhelyén lenne.
A jegyző leírja: az oktatási intézmények csak azután viselhetik egy személyiség nevét, miután rendelkeznek a megyei névadó bizottság engedélyével. Maria Cioban azért sem akarja aláírni a határozattervezetet, mert szerinte a helyi önkormányzatok nem, csupán a Romániában elismert egyházak hozhatnak létre felekezeti oktatási intézményeket, így a javaslatnak nincs jogi alapja.
Második variáns
Módosult némileg a marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselők most közzétett, a városháza honlapján tanulmányozható határozattervezete. Figyelembe vették, hogy nem lehet egyből II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumnak nevezi a létrehozandó oktatási intézményt, s Római Katolikus Gimnázium néven emlegetik. A tervezetben továbbra is benne maradt, hogy jelenleg az Unirea Főgimnázium érvényes szerződés hiányában, törvénytelenül használja a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott intézményt, ám amennyiben a helyi tanács beleegyezik az új felekezeti oktatási intézmény létrehozásába, az egyház hajlandó szerződést kötni, legalább 15 évre, helyet biztosítva az Unireának. Kérik, hogy szavazzanak a római katolikus osztályok kiválásáról és egy új, jogi személyiséggel bíró oktatási intézmény létrehozásáról, amely ideiglenesen a Bolyai Farkas Gimnáziumban fog működni.
A marosvásárhelyi önkormányzati ülést július 8-án, kedden 14 órától tartják, 38 napirendi ponttal. Amennyiben Maria Ciobant nem tudják jobb belátásra bírni, nem változtatja meg véleményét és nem írja alá a magyar képviselők által benyújtott határozattervezetet, ez nem kerülhet fel a sürgősségi napirendi pontok közé sem.
Simon Virág, Székelyhon.ro

Magánmúzem székelyföldi emlékekből
Újabb épülettel bővül az Árkosi Tájmúzeum, amelyet Bálint Zoltán gyűjtő saját költségén alapított. Az elmúlt időszakról és a jövőbeni tervekről az említett tulajdonos beszélt.
A tizenhatodik éve működő Árkosi Tájmúzeum először a helységben található unitárius vártemplom egyik bástyájában kapott kiállítóteret, de a jelenleg több ezer darabból álló gyűjtemény miatt nagyobb helyiségre volt szükség. Ebből a meggondolásból fogott neki Bálint Zoltán saját portáján az építésnek.
Több épületben található kiállítás saját pénzből
Már korábban megvalósult egy hagyományosan elkészített épület, amely tapaszos padlóval rendelkezik és kelet-nyugat tájolású, akárcsak a tizenötödik századig épült templomok nagy része, ugyanakkor egy csűr is. A gyűjtő portálunknak elmondta, mivel folyamatosan bővülő gyűjteménye ezen épületeket is kinőtte, négy évvel ezelőtt egy új megépítésének is nekilátott. Tavaly lett kész az épület szerkezete, ugyanakkor az esős idő miatt többszörös megszakítással folyik idén a cserepezése.
A múzeumot Bálint önerőből hozta létre, a tárgyakat pedig saját költségén vásárolta, pályázatok nélkül. „Minden szeg, ami el van ütve, az saját pénzemből történt” – magyarázta Bálint. A jövedelme kemény munkából származik, a környékbelieknél mindenfélét elvállal, legyen az akár mezőgazdaság, építkezés, kertészkedés.
Több ezres gyűjtemény, több száz vasaló
A magánmúzeumban a bölcsőtől a koporsóig minden megtalálható. „Főként az érdekességeket szeretem és gyűjtöm, mint például a csalikorsót, vagy a jellegzetes, díszített baltákat, esetleg olyan leleményes tárgyakat, amelyeket a mi modern világunkban nem ismerhetünk” – ecsetelte a gyűjtő.
Jóval többel rendelkezik, de összesen 365 darab vasaló van kiállítva, egy-egy az év minden napjára, ugyanakkor ötvenkét darab kályha az év heteinek számát jelölve. Az új épület összesen tizenkét boltívből fog állni, az év hónapjainak számára utalva, illetve négy nyílás lesz, azaz három ablak és egy ajtó, ezek pedig a négy évszakot fogják szimbolizálni. Bálint Zoltán elárulta, jelenleg 340 különböző típusú vasalója van, azonban a jövőben szeretné, ha nem csupán darabszámra, hanem a különböző féle vasalóból is 365 lenne. A jelenlegiek között van olyan, amely több mint négyszáz éves, de akad olyan is, amelyik Napóleon korából származik, vagy fémből öntött, és Kossuth Lajos arcképe látható rajta.
Főként Háromszékről származnak a tárgyak
Általában Árkosról és környékéről szerzi gyűjteményébe a darabokat, a helyiek padlásain porosodó régi tárgyak érdeklik. Elmesélte, hogy mindig leellenőrzi, valóban eredeti tárgyért adja-e ki pénzét. „Egyszer Déván egy kereskedő ötven lejért el akart adni egy Kossuth fejes vasalót, de amikor felnyitottam, láttam benne, hogy azt írja: Kolozsvár. Igazából az történt, hogy egy régebbi darabról levette, majd öntött egy újat, erre helyezte az arcképet, hogy drágábban árulhassa” – mondta Bálint.
A magánmúzeumban tárlatvezetést is tart, a gyermekeket játékokkal és édességgel várja. A látogatás ingyenes, azonban az adományokat szívesen fogad, hiszen célja minél több, a székelység múltjával kapcsolatos tárgy összegyűjtése.
Bencze Melinda, Székelyhon.ro

Az RMDSZ nevetségesnek tartja a román külügy érvelését
Az RMDSZ nem ért egyet a román külügyminisztériumnak azzal a döntésével, hogy nem engedélyezi Budapestnek konzuli irodák megnyitását Erdélyben – közölte pénteken Kovács Péter főtitkár.
,,Ezt a döntést nélkülünk hozták meg, nem konzultáltak velünk. Minden amellett szól, hogy újragondolják ezt az álláspontot” – idézte a politikust az RMDSZ sajtóirodája.
Kovács Péter szerint a román külügyminisztérium indoklása nevetséges és nem állja meg a helyét. „Ők az arányosságról beszélnek, arra hivatkozva, hogy a két ország közti diplomáciai kapcsolatokban az arányosságnak kell érvényesülnie. De erről nem lehet beszélni, hiszen Romániában 1,3 millió magyar, Magyarországon pedig néhány ezer román él” – mondta a főtitkár.
Kovács szerint fontos lenne, ha Titus Corlăţean külügyminiszter nem csak a nyilatkozatok szintjén támogatná a jószomszédi viszonyt, „hanem a tettek mezejére lépne, és alkalmazná azt, amit szépen hangzó szlogenekben el tud mondani”.
Az MTI-nek arra a kérdésre, hogy miért lenne fontos a Marosvásárhelyre, illetve Nagyváradra tervezett magyar konzuli iroda az erdélyi magyarság számára, Kovács Péter a kettős állampolgárok növekvő számára utalt, akiknek fontos, hogy ne kelljen messzire utazniuk.
"Nagyon fontos, hogy Kolozsváron és Csíkszeredában működik magyar főkonzulátus, az is nagyon fontos, hogy ezek rendszeresen szerveznek találkozókat más erdélyi városokban, de amennyiben kevesebbet kell utazni, könnyebben elérnek az erdélyi magyar emberek ezekbe az irodákba, az a magyar embereket segíti. Azért tartjuk fontosnak a konzuli hálózat bővítését, hogy közelebb tudjanak jutni azokhoz, akik hozzájuk fordulnak" - mutatott rá az RMDSZ főtitkára.
maszol.ro

Lekerült a magyar felirat a Kolozsvár-tábláról
Lekerült a Kolozsvár határában elhelyezett magyar és német feliratú pannó a román városnévtábláról. A pannót korábban a többnyelvűségért küzdő névtelen civilek szerveződése, a MOST-ACUM helyezte el. Gerillaakciójukról és céljaikról beszélgettünk velük.
Milyen célokkal született meg a MOST-ACUM?
Romániában a hivatalok és az állami intézmények legtöbbször csak az ország hivatalos nyelvén kommunikálnak az állampolgárokkal. Ez nem elégíti ki a magyar közösség igényeit és egyáltalán nem tükrözi a régió interetnikus jellegét. Erre a problémára szeretnénk akcióinkkal felhívni a figyelmet úgy, hogy megoldásokat is kínálunk az észlelt hiányosságokra. Közben az egyének szintjén is szükségesnek találjuk tudatosítani a többnyelvűség vizuális megjelenítésének fontosságát. Akcióinkkal igyekszünk rámutatni arra, hogy a hatóságok és a magánszféra egynyelvű kommunikációja diszkriminatív és elítélendő.
Kik szervezték meg a csoportot, mi az oka annak, hogy nem egy névvel vállalt társaság ez?
Helyi, civil aktivisták vagyunk, akik úgy gondolják, hogy Erdélyben ugyanannyira természetes magyarul írni, olvasni, beszélni, bárhol és bármikor, mint románul. Az anonimitás azért fontos, mert ezt a fajta kommunikációt csak így lehet gyakorlatban is fenntarthatóan képviselni.
Nyelvi jogokért kiálló szervezet létezik még, gondolok itt például az Igen, tessék! mozgalomra. Velük, vagy hasonló szervezetekkel terveznek együttműködést?
Az Igen, tessék! tevékenységét jól ismerjük és nagyon értékesnek, illetve egyre sikeresebbnek találjuk, a céljaikkal magunk is egyetértünk. Ami a lehetséges együttműködést illeti, természetesen nyitottak vagyunk rá, viszont számunkra alapvető fontossággal bír az anonimitás megőrzése. Az együttműködés így egymás nyilvános támogatását jelentheti.
Terveznek hasonló akciókat?
Természetesen igen, de reméljük érthető, ha részleteket most még nem árulunk el. Arra fogunk törekedni, hogy a fent felsorolt célokat a lehető legkövetkezetesebben képviseljük a jövőben is.
Hogyan kellene az államnak, valamint a magyar és a román közösségeknek viszonyulniuk a nyelvi jogokhoz a MOST-ACUM szerint?
Amíg Romániában minden állampolgárnak kötelessége betartani a törvényeket és ugyanúgy fizet adót, addig az államnak is kötelessége egyenlő mértékben kielégíteni az etnikai közösségek kulturális igényeit. Ez magában foglalja a többnyelvű feliratokat, anyanyelvű tájékoztatást és ügyintézést. Járnak nekünk a többnyelvű városnévtáblák, utcanevek, hivatalnevek, hivatali ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok. A magyar és a román közösségek pedig kölcsönös elfogadással, nyitottsággal és megértéssel kell elfogadják egymás nyelvhasználati igényeit. A többnyelvűség egyik közösségtől sem vesz el semmit, csak hozzáad.
Kustán Magyari Attila, maszol.ro

Jó évet zár Erdély „Happy” egyeteme
Sikeres időszakot zárt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – jelentette ki Tonk Márton dékán a 2013-2014-es tanévet kiértékelő sajtótájékoztatón Kolozsváron. Mint ismeretes, a Természettudományi és Művészeti Kar tavaly ősszel már az új, Tordai úti épületben kezdte el tevékenységét, és ez az épület – mint év közben kiderült – beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hisz a lehetőségek egész sorát nyitotta meg az intézmény előtt. A legközelibb példa, hogy a „Sapi” is bekapcsolódhatott a TIFF (Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál) szervezésébe, idén már naponta vetítettek az új épületben filmeket, és jövőre az egyetem, a média szakon tanító oktatók révén, szakmai partnere is lesz az ország legrangosabb filmfesztiváljának – tudtuk meg Szenkovics Dezső kari főtitkártól.
A Sapientián más egyetemekhez képest „családias” légkör uralkodik, ezt bizonyítja az a videó is, amelyet a Happy című világsláger zenéjére forgattak a három helyszínen, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron, és amelyet mostanig már több mint százezren néztek
T. Koós Imola, maszol.ro

Nem értenek egyet a konzuli irodák elutasításával
A bukaresti kormányban részt vevő RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román külügyminisztérium elutasította Magyarország két konzuli iroda nyitására vonatkozó igényét – közölte pénteken az MTI-vel Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Mellettük az EMNP sem ért egyet az intézkedéssel.
Hozzátette: a tárca vezetése nem konzultált az RMDSZ-szel, és minden indok megvan arra, hogy újragondolja döntését.
A politikus nevetségesnek nevezte, hogy az elutasítást Bukarest az arányosság elvével indokolta.
„Nem lehet összehasonlítani az 1,3 milliós romániai magyar közösséget a néhány ezres magyarországi román közösséggel. Másrészt fontos lenne, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter ne csak a nyilatkozatok szintjén támogassa a jószomszédi viszonyt, hanem amikor döntéseket kell hozni, akkor a tettek mezejére lépjen” – mondta a főtitkár.
Arra a kérdésre, hogy miért lenne fontos a Marosvásárhelyre, illetve Nagyváradra tervezett magyar konzuli iroda az erdélyi magyarság számára, Kovács Péter a kettős állampolgárok növekvő számára utalt, akiknek fontos, hogy ne kelljen messzire utazniuk.
„Nagyon fontos, hogy Kolozsváron és Csíkszeredában működik magyar főkonzulátus, az is nagyon fontos, hogy ezek rendszeresen szerveznek találkozókat más erdélyi városokban, de amennyiben kevesebbet kell utazni, könnyebben elérnek az erdélyi magyar emberek ezekbe az irodákba, az a magyar embereket segíti. Azért tartjuk fontosnak a konzuli hálózat bővítését, hogy közelebb tudjanak jutni azokhoz, akik hozzájuk fordulnak” – mutatott rá az RMDSZ főtitkára.
Nagy Anna külügyi szóvivő csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t: Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország igényét, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson.
A román külügyminisztérium a Krónika kérdéseire válaszolva meglepetésének adott hangot Budapest ama állítással kapcsolatban, hogy magyarázat nélkül utasította volna el a kérést. Döntésüket azzal indokolták, hogy „Magyarország már most jelentős konzuli képviselettel rendelkezik Romániában, továbbá hogy az államközi kapcsolatok terén érvényt kell szerezni a kölcsönösség és az arányosság elvének.”
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét. Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár a magyar fél értetlenségét jelezte a román elutasítással kapcsolatban, amelyet Budapest azért is barátságtalannak tart, mert a két külügyminiszter már többször egyeztetett arról, hogyan lehet a két ország kapcsolatát tovább fejleszteni.
Az EMNP barátságtalan gesztusnak, „olcsó taktikázásnak” tartja az elutasítást
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) barátságtalan lépésnek tartja, hogy a bukaresti külügyminisztérium elutasította Magyarország két konzuli iroda nyitására vonatkozó igényét, az elutasítást pedig a román diplomácia „olcsó taktikázásának” tekinti – közölte pénteken az MTI-vel Toró T. Tibor, az EMNP elnöke (fotó). A pártelnök kifejtette: elképzelhető, hogy Bukarest így akarja nehezíteni, hogy Magyarország közjogi kapcsolatot tartson a Romániában élő, magyar állampolgársággal is rendelkezők immár csaknem félmilliós közösségével, de inkább azt valószínűsíti, hogy a román diplomácia természetes igények akadályozásával akar tárgyalási előnyökhöz jutni.
Toró megjegyezte: a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdekérvényesítő képességének gyengeségét jelzi az, hogy megszülethetett egy ilyen elutasítás. „Nemcsak, hogy nem tudta ezt megakadályozni, de a háta mögött hoznak ilyen döntéseket. Ilyen áron nem érdemes ott lenni a kormányban, hogy statisztaként asszisztáljanak mindenféle olyan döntéshez, ami a magyarságnak hátrányos” – mondta az EMNP elnöke.
Székelyhon.ro

Megjelent: Nehéz hűség (Borcsa János publicisztikai írásai)
A Kriterion Könyvkiadó gondozásában a napokban került ki a zilahi Color Print Nyomdából a Kézdivásárhelyen élő és alkotó Borcsa János kritikus, irodalomtörténész kilencedik könyve, a Nehéz hűség*, mely az utóbbi években a szerző a Háromszékben, a Krónikában, a Helikonban, illetve az Eirodalom.ro honlapon megjelentetett jegyzeteit tartalmazza.
A szerző 1974–2006 között írt publicisztikáiból az Őrzők és ébresztők című, saját kiadójánál 2007-ben megjelent könyvében olvashattunk. A frissen megjelent kötet három fejezetre osztott – Erdélyi változásokra, Ismerősünk? és Kishazám – negyvennégy válogatott publicisztikai írása azt igazolja, hogy a főleg irodalomkritikusként ismert Borcsa a jegyzetírásban is otthonosan mozog, éles szemű megfigyelő, és cselekvő szerepet vállal a romániai magyar sajtóban. Közérthetően és mívesen megfogalmazott jegyzeteiben a bicskakészítő bélafalvi néhai Orbán Lázárról, szülőfalujáról, a céhes városról és annak lakóiról ír, egyik, idén lapunkban is megjelent jegyzetében (Zöld faluból kőfalu?) a Kászon patakaának mederszabályozása kapcsán felemeli szavát a patak élővilágának kiirtása ellen. A kötetben a szerző 2011. március 13-án az Incze László Céhtörténeti Múzeumban március 15-e tiszteletére rendezett képzőművészeti tárlat megnyitóján elhangzott beszéde is helyet kapott. A Nehéz hűség borítóját – akárcsak az előző két kötetét – Matei László kolozsvári grafikus készítette, szerkesztője pedig H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó vezetője. Borcsa János Nehéz hűség című könyvének első bemutatójára ősszel a Vigadóban kerül sor.
Iochom István
* Borcsa János: Nehéz hűség. Jegyzetek, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2014.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Diplomata-mesterképzés indul ősszel a Sapientián
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) ez évi eredményeiről, a küszöbön álló felvételiről és az államvizsgáról, továbbá az ősszel induló diplomata-mesterképzésről tartott péntek délelőtt sajtótájékoztatót az egyetem kolozsvári karán Tonk Márton dékán, Murádin János Kristóf kari kancellár és Szenkovics Dezső kari főtitkár.
Premierszámba megy, hogy idén ősztől diplomata-mesterképzést indítanak a Sapientia EMTE-n, amelyet már jóvá is hagyott a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS). A másik új mesterképzésre, amelyet a Filmtudomány szakon indítanak, még várják az ARACIS jóváhagyását, így erre a szakra majd csak ősszel lehet felvételizni. Októberben pedig nemzetközi Gulág-konferenciát szerveznek hét ország 22 szakemberének részvételével, amelynek keretében a 70 évvel ezelőtt a szovjet munkatáborokba elhurcoltakra emlékeznek. Megtudtuk: Kolozsváron jelenleg öt Gulág-túlélő van, akiket meghívtak erre a konferenciára.
NAGY-HINTÓS DIANA, Nyugati Jelen (Arad)

Sikeres év, új mesterképzők a Sapientián
Két új mesterképzőt indít ősztől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara. A véglegesen akkreditált diplomácia és interkulturális tanulmányok mesterképzőre már a nyári beiratkozási idényben jelentkezhetnek a diákok, míg a végső jóváhagyás előtt álló filmtudomány mesterképzőre várhatóan a szeptemberi pótfelvételin iratkozhatnak be az alapképzést befejező egyetemisták – jelentették be hétvégi sajtótájékoztatójukon a kolozsvári kar vezetői.
Mint részletezték, mindkét mesterképzőn 6 ingyenes és 9 költségtérítéses helyet hirdetnek meg. Murádin János kari kancellár elmondta, a diplomácia mesterképzőt illetően megegyeztek az Magyar Protokollosok Országos Egyesületével, amelynek képviselői majd gyakorlati képzéseket tartanak a hallgatóknak, ugyanakkor a magyar belügyminisztérium protokollfőnöke, illetve a külügyminisztérium osztályvezetői is vállaltak előadásokat.
Szenkovics Dezső, a kar főtitkára elmondta, a képzés tulajdonképpen a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen indított mesterképzőnek a folytatása, a különbség csupán abban áll, hogy a diplomát ezentúl a Sapientia EMTE adhatja ki a diákoknak.
Murádin János továbbá bejelentette: október 16–19. között a Sapientia EMTE kolozsvári főépületében szervezik meg a gulágkutatók nemzetközi emlékkonferenciáját, amelyre az egykori szovjet munkatáborok néhány túlélőjét is meghívták.
Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja arról számolt be, hogy a kincses városban négy szakon hirdetnek felvételit alapképzésen. A beiratkozás július 14–24. között zajlik, a jog, illetve a filmművészet, fotóművészet, média szakon felvételi vizsgát is tartanak. Utóbbi szakokon a beiratkozási határidő július 21. A dékán hangsúlyozta, a tandíjak a jövő tanévben is változatlanok maradnak, a film, fotó, média szakon évi 350 euró, a jogi szakon 450 euró, míg az európai tanulmányok szakon évi 250 euró a tandíj-hozzájárulás.
A dékán úgy értékelte, sikeres évet zárt az egyetem, az új, Tordai úti épület beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a diáklétszám stabil maradt, sőt némileg nőt is annak köszönhetően, hogy a néhány éve indult szakok új évfolyamokkal bővültek. Hozzáfűzte, a szeptember 16-án induló új mesterképzőknek köszönhetően tovább gyarapodik a diáklétszám.
Tonk Márton a Happy Sapientia kisvideóra is büszke, a Pharrell Williams Happy című népszerű videoklipje alapján készült kisfilm ugyanis túllépte a százezres nézettséget. Kifejtette, a felsőoktatási intézményben uralkodó közvetlen, családias hangulat elsősorban annak köszönhető, hogy a Sapientián az átlagosnál több az egy főre eső oktatók száma.
Hozzáfűzte, az egyetem továbbra is tartani kívánja azt a gyakorlatot, hogy kis csoportokban minél hatékonyabb munkát végezzenek. A dékán a diákok teljesítményéről is elégedetten nyilatkozott. Mint részletezte, az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián (ETDK) 16 diákjuk nyert díjat, több első helyet és dobogós helyezést értek el.
Kiss Előd-Gergely, Székelyhon.ro

Szobor a fejedelem foglyának
A szentpáli csata 439. évfordulója előtt három nappal, július 5-én leplezték le a kerelőszentpáli római katolikus templom udvarán a csatában részt vevő Balassi Bálint szobrát a kerelőszentpáli falunapok keretében.
Immár harmadszorra szervezik meg a kerelőszentpáli magyarok napját, s minden alkalommal történelemidéző jelt is állítottak, abból a kézenfekvő felismerésből kiindulva, hogy ápolni kell a múltat, hogy jövőnk legyen.
A magyar napok programja délelőtt szentmisével kezdődött, majd szoboravatással folytatódott, délután gyermektevékenységekre került sor, este pedig zenés műsorokat tartottak mindenki kedvére.
A szentmise utáni szoboravatáson a katolikus templomkertben hagyományőrző huszárok, megyei érdekvédelmi szövetségi képviselők, helyi tisztségviselők és nagyszámú szentpáli lakos vett részt. A 14. századi építésű templom kertjében felállított – Miholcsa József által készített – nagyméretű Balassi-mellszobor előtt id. Ilyés József, majd a község polgármestere, Simon István tartott beszédet. Utóbbi kiemelte – a jelenkori szentpáli magyarság igyekszik nyomot hagyni maga után, évente állít kopjafákat, s a mostani szoborállítás is nyomjelzés az utánunk következők számára az elődök tisztelet jegyében.
Jel az utódoknak
A leleplezést követően az RMDSZ megyei elnöke, Kelemen Márton, ügyvezető alelnöke, Kovács Levente mondott köszöntőt, majd a helybéli római katolikus lelkész, Bertalan László szólt az egybegyűltekhez, mielőtt megáldotta volna a szobrot. Beszédében hangsúlyozta: a 16. században élt első igazi magyar költőnket, végvári vitézt a szentpáli csatát követően az Alárdiak várkastélyában ápolták, tehát valós módon kötődik a településhez. A plébános figyelmeztetett azonban: „A zászlólengetéstől és szoborállítástól még nem fog felemelkedni a nemzet. Ennél sokkal többre van szükség.” Mégpedig arra, derült ki, hogy Balassihoz hasonlóan az élet minden területén és minden magyar tegyen azért, hogy a megmaradásunk, s felemelkedésünk valós alapokon nyugodjék. És idézte a csíksomlyói búcsú egyik mély értelmű megállapítását: a legszebb nemzeti lobogók a száradni kitett pelenkák – utalva ezzel a magyarság fogyásának riasztó jelenségére.
A szoboravatás végén kulturális műsort mutattak be a helybeli és a községhez tartozó iskolák tanulói. Miért Balassi és miért itt?
Joggal és okkal tevődhet fel a kérdés bárkiben: miért épp itt, és miért épp Balassi? Nos, a szentpáli csata a fiatal, alig 21 éves Balassinak talán az első igazi tűzkeresztsége volt, és nem a végváraknál, nem a török ellen, mint ahogyan az irodalom- – és esetleg történelem – órákon tanulhattuk. A csata az erdélyi fejedelmi szék elfoglalásáért, illetve megtartásáért folyt az 1571-ben Gyulafehérváron fejedelemmé választott Báthory István és az őt osztrák császári támogatással megbuktatni kívánó Békés (más források szerint: Bekes) Gáspár – egyenként három-négyezres létszámú – csapatai között. Balassa János, Bálint apja, hogy császárhűségét bizonyítsa, a törvényesen – később lengyel királlyá is – megválasztott Báthory ellen küldte a fiát. A fiatalember pedig engedelmeskedett – mást nem tehetett – az atyai parancsnak. Így került Békés csapataival a szentpáli csatába.
A csata 1575. július 8-án 10 órától késő estig tartott, és Békés seregének teljes szétverésével végződött. Egy részük az akkor még Alárdi tulajdonban lévő várkastélyba menekült, őket elfogták. Közöttük volt Balassi is. Békés Mezőség felé menekült seregét kolozsvári lakosok koncolták föl. A várkastélyt a csatát követően bosszúból leromboltatta a fejedelem. 1610-ben a Haller grófok építették újjá.
Báthory még a csatatéren megkezdette a büntetést. „Az elfogott urak közül ötöt tüstént lefejeztetett a szentpáli kastély udvarán. A lázadók felett ez országgyűlés hozott ítéletet. Harminczhárom elmenekült főurat, felségsértésben elmarasztalván, fő- és jószágvesztésre ítéltek. Az elfogottak közül augusztus 8-án 9 főurat lefejeztek, 34 főurat Kolozsvárt felakasztottak s 34-nek Szamosfalván orrát, fülét vágták le” – írja Szédeczki Lajos.
A szentpáli ütközet korszakot alkot Erdély történetében. Innen kezdődik Báthory Istvánnak a császártól független fejedelemsége s a Báthory-ház hatalmi emelkedése.
A vég
A Báthory fogságába került Balassit a fejedelem magával vitte Gyulafehérvárra. Aztán, hogy 1576 tavaszán lengyel királlyá választották, magával vitte Krakkóba. Ez a krakkói „kiruccanás”, az egy évig tartó udvari életben való részvétel meghatározó jellegű volt az alig 22 éves költő, végvári vitéz életében. Hosszú vándorlási, pereskedései, szerelmi bonyodalmai és kicsapongó élet, végvári csatározásai után 1594-ben részt vett Esztergom török elleni ostromában, ahol Balassa Zsigmond tudósítása szerint „Anno 1594 die 19. Maii Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek az vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint Uramot az ostromon. Minden két combján átalment az golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen die 30 eiusdem.” A Kriván havasa alatti Hibbe kegyúri templomában temették el.
Bakó Zoltán, Székelyhon.ro

Folytatódik a kommunista éra börtönparancsnokainak felelősségre vonása
A 88 éves Constatin Istrate ellen tettek feljelentést emberiesség elleni bűntettek gyanújával a legfőbb ügyészségen.
A Kolozs megyei szamosújvári (Gherla) börtön egykori parancsnoka, a 88 éves Constatin Istrate ellen tett feljelentést emberiesség elleni bűntettek gyanújával a legfőbb ügyészségen kedden a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER).
Istratét azzal gyanúsítják, hogy rendszeresen verte és kínozta a felügyeletére bízott politikai foglyokat, gyakran megtagadta tőlük az élelmet, az orvosi ellátást, visszaélései pedig számos esetben a fogvatartottak halálához vezettek.
Levéltári adatok szerint 1957 augusztusa és 1962 októbere között – amikor Istrate volt a börtön helyettes parancsnoka, illetve három hónapig parancsnoka – 216 fogoly halt meg a szamosújvári börtönben. Az IICCMER szóvivője keddi sajtóértekezletén rámutatott: a halálesetek jelentős része olyan, normális körülmények között kezelhető légúti betegségekkel áll összefüggésben, amelyek csak az orvosi ellátás megtagadása miatt váltak végzetessé. „Neki köszönhető a fogva-tartási rendszer eldurvulása, a rabok kiéheztetése, ami ahhoz vezetett, hogy 1958. június 13-án börtönlázadás tört ki, amikor a fellázadt emberekbe belelőttek.
Istrate kedvenc kínzásai közé tartozott, hogy pucérra vetkőztetve fektetett bennünket a betonon néhány napig, utána belénk rugdostak. Ő rendelte el, hogy gépfegyverrel lőjenek be a cellákba, napokon keresztül úgy veretett, hogy szakadt le a hús rólunk" – mondta az MTI-nek Kelemen Kálmán, a szamosújvári volt politikai foglyok egyike, aki azért került börtönbe, mert 1956-ban, a magyar forradalom idején, kolozsvári egyetemistaként az első nem kommunista diákszervezetben vállalt szerepet.
A román kormányzati intézmény tavaly kezdte el a sajtó által „kommunista pribékeknek" nevezett volt börtönőrök és munkatábor-parancsnokok elszámoltatását, akik a kommunista rendszer elnyomógépezetéhez tartoztak: Istrate az ötödik, akit feljelentettek.
Az elsőként leleplezett, kegyetlenségéről elhíresült volt börtönparancsnok, Alexandru Visinescu ellen júniusban emelt vádat a legfőbb ügyészség.
Az IICCMER nyilvánosság elé tárt részletes feljelentései nyomán a román média tág teret szentelt az utóbbi hónapokban a kommunizmus idején elkövetett, politikai hátterű bűnöknek, amelyek a konkrét történetek és a szereplők ismeretében sokkal nagyobb visszhangot keltettek a közvéleményben, mint a korábban közölt statisztikai adatok. „Itt az ideje, hogy a kínzóinkat törvény elé állítsák: még mindig nem késő" – kommentálta az MTI-nek Kelemen Kálmán a szamosújvári volt börtön volt parancsnoka elleni feljelentést.
MTI, Erdely.ma

Volt egyszer egy Kolozsvár
(Barátaimnak, mindenkinek)
Kimondani is lehetetlen, pontosabban hihetetlen: hatvanadik érettségi találkozónkra készülünk, az egykori Református Kollégiumból indultak (a többség), a 2. számú Állami Magyar Fiúlíceumban végzettek.
És ha már megértük ezt az évfordulót, mi, életben maradtak úgy határoztunk, az esedékes találkozást a 2014-es Kolozsvári Magyar Napokra időzítjük. A szokásos osztályfőnöki óra előtti nap délutánján pedig a Kolozsvár Társaság székhelyére hívjuk az egykori fiúkat, hozzátartozóikkal együtt, ide számítva a Kollégium régebbi diákjait és a találkozásra kíváncsi városbelieket, hogy közösen emlékezzünk a régi tanárokra. Meg a régi Kolozsvárra. Biztosan lesz nosztalgiázás, de inkább a személyesen megélt történelem legyen a nyilvánossá tett beszélgetés tárgya. Előzetesként – természetesen nem kötelező bibliográfiául – egy készülő könyv néhány fejezetét kínálom közszemlére, folytatásokban, abban a reményben, hogy nem csupán iskolánk 1954-es „érettjeit” érdekelheti: milyen is volt (tágabb összefüggésben) fiatalságunk éveiben ez a város, tulajdonképpen hol, miben nőttünk fel. Volt egyszer egy Kolozsvár…
Szabadság (Kolozsvár)

„Munkatáborba” küldtek erdélyi magyar újságírókat
Kalotaszegen, a Váralmás községhez tartozó Szilágy megyei Farnason szervezte meg ötödik riporttáborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete július 3-6. között. A tábor célja a Farnason és a környező településeken 2014 nyarán talált állapotok feltárása és rögzítése volt a szociográfiai riport eszközével. A feltáró munka eredményeként riportkötetet jelentet meg az újságíró egyesület.
A tábornyitó rendezvény meghívottja Péntek János nyelvészprofesszor, Kalotaszeg szakértője arról beszélt, hogy román néprajzi szempontból nem, csak magyar szempontból számít néprajzi tájnak Kalotaszeg. “Itt történt meg a magyar népművészet felfedezése Hermann Antal jóvoltából a 19-ik században” – sorolta az előadó a legérdekesebb tudnivalókat a belső-Erdély és Partium között elterülő, nagy vonzerejű, befogadó jellegű vidékről.
A táborban az írott és az online sajtó, a rádió és tévé munkatársai vettek részt, többek közt Kolozsvárról, Nagyváradról, Marosvásárhelyről, Barótról, járták a vidéket, rögzítették mindazt, ami számukra érdekesnek tűnt. Készült film- és rádió-anyag, riport, interjú, színes beszámoló. Az újságíró szakos egyetemi hallgatók napi tudósítást írtak az eseményekről, amelyet a MÚRE honlapján lehet olvasni.
Antal Erika,
maszol.ro

Kilépés, bennmaradás: kit-mit képvisel az RMDSZ?
Napok óta megy a spekuláció a közbeszédben, de méginkább a médiában (mert a közbeszéd az nem feltétlenül a politikáról szól, sőt egyre kevésbé arról), hogy szakad-e a román kormánykoalíció. De ha pontosabban akarunk fogalmazni, akkor inkább az a kérdés, hogy kilép-e a Ponta-kormányból az RMDSZ.
Ugyanis a bukaresti kabinetet jelenleg nem csupán a Szociáldemokrata Párt és a magyarok szövetsége alkotja, hanem néhány kisebb román formáció is az SZDP szatelitjévé szegődött, kellő számú képviselővel és szenátorral ahhoz, hogy a baloldali kormánynak meglegyen az elégséges parlamenti támogatottsága Kelemen Hunorék nélkül is.
Mint ismeretes, a szakítás akkor merült fel, amikor jó egy hónap késéssel az RMDSZ rájött – mert akadtak, akik felhívták a lapító szövetség figyelmét rá –, hogy Románia a magyar érdekekkel szemben, az ezek képviseletével tüntető párt megkérdezése és tudta nélkül avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság jogvitájába. Úgy, hogy közben az RMDSZ („ a romániai magyarok érdekképviselete”) annak a rezsimnek a szekerét tolja, amelynek külügyminisztere világossá tette: román állami érdek, hogy a kisebbségi kérdés ne kerüljön uniós hatáskörbe. Sőt mi több, konszenzus látszik kialakulni a román politikai elitben abban, hogy Romániának az Európai Bizottság oldalára kell állnia a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében, vagyis a kisebbségi kezdeményezéssel szemben. Azaz a kisebbségek európai ernyőszervezetével, a FUEN-nel, a határon túli magyarok mellett kiálló Magyarországgal, sőt a saját kormányát támogató és részben alkotó RMDSZ-szel szemben! A bukaresti hatalom főfői kijelentették: nem fogják a koalíciós partner RMDSZ kedvéért megszüntetni Románia ellenállását.
A kényes helyzetbe került RMDSZ (amelyre eddig is folyton rásütötték a politikai prostitúciót vádját, most pedig egyszerre vált felperessé és alperessé ugyanabban a vitában) elsőre a koalícióból való kilépését helyezte kilátásba, de aztán puhulni kezdett a nagy keménység: előbb Kelemen pártelnök ült le tegnap (kétszer is!) egyezkedni Victor Pontával, majd az RMDSZ bejelentette, hogy a kilépésről úgyis pénteken fog dönteni Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT), meghallgatva a megyei elnököket és egyéb fontos megmondóembereket. Az RMDSZ „belső demokráciáját” ismerők azonban mérget vesznek rá, hogy holnap már egy Bukarestben szűk körben meghozott döntéssel érkezik Kelemen a kincses városba. Ez ugyanis már hosszú évek óta így megy: Verestóyék a román fővárosban megegyeznek valamiben, aztán azt pár nap múlva elfogadtatják a „döntéshozó fórumokkal”, az SZKT-val vagy a SZÁT-tal, végül pedig megmagyarázzák a népnek, hogy az miért jó. Bár mostanság már csak azt, hogy miért kevésbé rossz. Eme kis időhúzásos, hatáskörös, megfontolásos mutatványra már csak azért is szükség van, hogy a párt propagandistái, bértollnokai elvégezhessék a dolgukat: egyre-másra jelennek meg olyan „vélemények” az RMDSZ sajtójában (amely mindmáig a romániai magyar nyelvű média zömét teszi ki), hogy nem kell ezt a kilépést elsietni. Mert...
Minden érv előkerült és elő fog kerülni. Mögöttük pedig felsejlik az igazi ok, de ez nem hangzik el. Tudniillik, hogy a tulipános pártapparátus és a klientúra, a rokonság, a pereputty, a haveri kör, az önkormányzati nómenklatúra stb. semmitől sem akar elesni. Semmilyen morzsától, ami a hatalom asztaláról lehull. Bukarestben vagy bárhol másutt. Emberileg talán érthető is ez, mert hát mindenki úgy próbál boldogulni, ahogy tud. Ám ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a csoportérdekek nem esnek egybe a nemzeti érdekekkel.
[Dénes László] itthon.ma

Megjósoltuk: csak Kelemen Hunor távozik a kormányból
Bevált a Krónika által már szerdán meglebegtetett forgatókönyv, ennek megfelelően csak „fél lábbal”, elnöke révén távozik a bukaresti kormányból az RMDSZ a román szociáldemokratákkal támadt nézeteltérése miatt.
Kelemen Hunor elnök pénteken Kolozsváron bejelentette: ő maga az elkövetkező napokban lemond a Ponta-kabinetben betöltött kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, a szövetség viszont testületileg hatalmon marad.
A politikus a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) négyórás, vitákkal tarkított ülése után közölte, sikerült kompromisszumos megállapodásra jutnia Victor Ponta kormányfővel a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés ügyében.
Az RMDSZ azért helyezte kilátásba távozását a bukaresti kormányból, mert Románia a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság (EB) jogvitájába.
Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority SafePack a kisebbségek védelmében szorgalmaz uniós szintű jogalkotást, de az EB elhárította illetékességét. Az elutasítás ellen a kezdeményezők pert indítottak az Európai Unió luxemburgi bíróságán, amelybe Románia és Szlovákia az EB, Magyarország pedig a kisebbségek oldalán lépett be.
Miközben Kelemen korábban kijelentette, számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen egy időben a perben, Victor Ponta leszögezte: a luxemburgi kereset a román állampolitika része, és a e téren nincs helye alkudozásnak.
Az RMDSZ elnöke pénteken elmondta, a szövetség elfogadta a szociáldemokrata miniszterelnök által javasolt kompromisszumot, miszerint Romániának az európai polgári kezdeményezés ügyében képviselt álláspontját szeptemberben a bukaresti törvényhozás vitassa meg. A Ponta-kabinet a parlamenti vita idején nem tesz le újabb dokumentumokat az EU bíróságán zajló perbe.
„Ez a megoldás lehetőséget teremt a párbeszéd folytatására. Románia a parlament emberi jogi és külügyi bizottságai, a kisebbségek, illetve független és külföldi szakértők bevonásával fogja kialakítani végső álláspontját. Addig a kormány nem lép vissza a perből, de nem küld újabb álláspontot a luxemburgi bíróságnak, még kérésre sem” – jelentette ki a SZÁT ülését követően Kelemen.
Szerinte a vita hozzájárulhat a többség és kisebbség közötti párbeszéd kialakulásához, amely konstruktív megoldásokat eredményezhet, továbbá a javasolt európai szabályozás jó eszköz lehetne az EU-ba törekvő Szerbiában és Ukrajnában élő román közösségek jogainak érvényesítéséhez is.
Kelemen bejelentette azt is, az eddig általa márciustól, az alakulat hatalomra lépésétől betöltött kormányfő-helyettesi és kulturális miniszteri poszt továbbra is az RMDSZ-t illeti meg, amelynek várományosát a jövő héten nevezik meg.
A szövetség vezető testülete egyébként pénteken eldöntötte, hogy az RMDSZ önálló jelöltet indít a novemberi államfőválasztáson. A versenybe minden valószínűség szerint Kelemen fog beszállni, aki a legutóbbi, 2009-es megmérettetésen már indult a posztért, amikor az első fordulóban a szavazatok 3,83 százalékának begyűjtésével az ötödik helyen végzett.
Székelyhon.ro

Egyesülettel és kiadványokkal jogaink ismeretéért
Az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezésére készült el a Jogaink Romániában magyarul című kötet, amelyet Kis Júlia és Kató Katalin ügyvédek szerkesztettek. Közben egyesületet hoztak létre, továbbá újabb kiadványokat is készítenek.
A Jogaink Romániában magyarul című kötet első könyvbemutatójára márciusban Kolozsváron került sor, illetve jelenleg is zajlik az a székelyföldi körút, amely alkalmával ingyenesen juttatják el minden magyar anyanyelvű számára a munkát. A körút sepsiszentgyörgyi megállóján, csütörtökön Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke és Kis Júlia ügyvéd beszélgettek a könyvről.
Sorbán Attila Örs elmondta, a hétköznapi embernek nem minden esetben van lehetősége informálódni, hiszen ha interneten keresgél, akkor gyakran régi passzusokat talál, mivel ezeket nem frissítik folyamatosan. Emellett problémát jelent az is, hogy a román nyelvű törvények értelmezése gyakran az ügyvédeknek is kisebb-nagyobb gondot okoz, így közérthető formában, magyarra fordíttattak több területet is. Összesen húsz fejezetre osztották a könyv tartalmát, köztük az érdeklődők olvashatnak öröklésről, család-, büntető-, illetve munka jogról, valamint kisebbségi anyanyelvhasználati jogokról is.
Kis Júlia ügyvéd, a könyv egyik szerzője hozzátette, a különböző fejezetek elején található egy román-magyar fogalomtár, és a törvényes keretek is meg vannak jelölve. Ezeken kívül különböző intézmények weboldalai és azok elektronikus posta címe szerepel a törvények átfogó ismertetése előtt.
Az ügyvéd, elmondta, eddigi tapasztalatai alapján a leggyakoribb probléma az erdélyi magyarság körében, hogy nem értik a törvénykezést, gyakran nem tudják milyen irányba induljanak a jogorvoslás terén, továbbá sok esetben túl későn fordulnak szakemberhez. Utóbbi esetre Sorbán Attila Örs adott valós példát: amikor egy kolozsvári diák nem volt hajlandó aláírni egy jegyzőkönyvet, a rendőr ezen cselekedete miatt büntetést rótt rá ki. Mivel több, mint két hónap múlva eszmélt fel az egyetemi hallgató, hogy törvénytelenség áldozatává vált, sajnos már nem volt mit tenni az ügy érdekében.
A kötet szerkesztésének ideje alatt különben létrehozták a Jogaink nevű egyesületet, amelyről Kis elmagyarázta, a jövőben azért fog működni, hogy a segítséget igénylőknek információkkal szolgáljanak. Mint mondta, jelenleg egy újabb kiadványon is dolgoznak, amely főként a kiskorúakat és fiatal felnőtteket érintő törvénykezést taglalja majd. Céljuk, hogy minél több jogászt, illetve szakembert bevonjanak munkájukba, továbbá egy internetes fórum beüzemeltetését is kilátásba helyezték. A honlap lényegében véve egy ingyenes tanácsadó szolgálatként működne, ugyanakkor jogi témában írt cikkeket is feltennének.
A könyvbemutatón több alkalommal is hangsúlyozták, hogy sem a könyv, sem pedig az elkövetkezendőkben kiadandó jogi kisokos nem helyettesíti az ügyvédeket, illetve a törvénykezésben jártas szakembereket, csak útmutatókként szolgálnak. A körút következő állomása pénteken Székelyudvarhely és Csíkszereda, szombaton pedig Nyárádszeredában, Csíkszentmihályon és Marosvásárhelyen hallhatnak és juthatnak hozzá ingyenesen az érdeklődők a kiadványhoz.
Bencze Melinda, Székelyhon.ro

Legyen történészeink találkahelye Barót
Ma zárul Baróton, az Erdővidék Múzeumában zajló első Magyar örökség honismereti szabadegyetem és tábor. Öt nap alatt közel harminc előadást, tucatnyi foglalkozást tartottak, kiállítások nyíltak, dokumentumfilmeket vetítettek. Az eseményből hagyomány lesz: évről évre Erdővidéken találkozhatnak a székelység, az összmagyarság és a társnemzetek történelmének, hagyományainak kutatói.
Az anyaországi, mongóliai, brit és nem utolsósorban a hazai előadók jóvoltából többek között szó esett a honfoglaláskori vaskohászatról, nyelvünk és őstörténetünk gyökereiről, a mongol hegykultuszról, a magyar–török nyelvi kapcsolatról, a csíki székely krónikáról, a hun hagyományokról és a Kárpát-medencében végzett genetikai kutatásokról is. A tábor szervezője, Demeter László örömét fejezte ki, hogy neves kutatókat sikerült a rendezvénynek megnyernie, de sajnálja, hogy az erdővidékiek érdeklődése elmaradt: többen érkeztek Kolozsvárról, Kovásznáról vagy éppen távolabbi településekről, de a helyiek közül csak kevesen tértek be Erdővidék Múzeumának udvarára, így előadásonként mindössze 20–50 személy vett részt. „Csupa nagy név, csupa érdekes téma – a történelmünk iránt érdeklődőket mégsem sikerült úgy megszólítanunk, ahogy szerettük volna. Abban bízom, az elkövetkezendőkben a barótiak és az Erdővidék távolabbi szegleteiben élők is felfedezik, milyen remek szakemberekkel találkozhatnak itt, s jelenlétükkel is rangossá teszik az eseményt” – mondotta Erdővidék Múzeumának vezetője.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kötelező lesz Kolozsváron a magyar nyelvű helységnévtábla
Bírósági végzés kötelezi Kolozsvár önkormányzatát arra, hogy magyarul is feltüntesse a város nevét a helységnévtáblákon. A pert egy holland alapítvány kezdeményezte, Monica Trofin bíró pénteken helyt adott a keresetnek. A döntés nem végleges.
A holland alapítvány azzal érvelt, hogy Kolozsváron egy jelentős nemzeti kisebbség él, amely meghatározó szerepet töltött be a település fejlesztésében. Ugyanakkor vállalta, hogy az új helységnévtáblák felszerelésének költségeit fedezi.
Ugyanez az alapítvány pert nyert már a tordaszentlászlói rendőrautók magyar feliratozásának ügyében is. Horváth Anna Kolozsvár alpolgármestere a transindex megkeresésére elmondta, nincs tudomása a perről, de a bíróság döntése reménykeltő, hiszen a közigazgatási törvénynek egy többféleképpen értelmezhető előírása kapcsán született egy bírósági álláspont, ami akkor is fontos, ha az igazságszolgáltatásnak nem a legfelsőbb szintjén hozták azt meg.
Kifejtette, kormányzati szinten sincs konszenzus arról, hogy azok a települések, ahol a nemzeti kisebbség aránya 20% alá süllyed, elveszítik-e nyelvi jogaikat. Horváth Anna üdvözölte a civil kezdeményezést, és elmondta, a civil szféra részéről érkező kezdeményezések sokszor előrevihetik azokat az ügyeket, amelyekben politikai szinten nem sikerül előrelépni.
marosvasarhelyiradio.ro, Erdély.ma

Nyitott előadásokkal kezdődik a BNYA
Hétfőn nyitják meg Csíkszeredában az idei Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) főhetének rendezvénysorozatát.
A romániai magyar pedagógusok továbbképzését szolgáló rendezvényt 1993 óra szervezi meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Miután a héten már elkezdődött néhány program, a továbbképzések zöme jövő héten zajlik Csíkszeredában, Szovátán, Székelyudvarhelyen, Torockón, Kolozsváron és Nagyváradon.
A több száz pedagógus számára szervezett előadások idén a Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a közoktatásban téma köré csoportosulnak. Az akadémia ünnepélyes megnyitóját hétfőn reggel 10 órakor tartják Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusházban. Ezt követően, 11,30 órától zajlik a rendezvény két nyitóelőadása, melyek idén minden érdeklődő számára nyitottak. Hoffman Rózsa magyarországi egyetemi docens, oktatáspolitikus Pedagógusszerepek és -lehetőségek a gyorsan változó világban címmel tart előadást, Barabási Albert László csíkszeredai származású fizikus, hálózatkutató pedig Behálózva - a hálózatok csodálatos világa a sejtektől a világhálóig című értekezésére várja az érdeklődőket.
R. Kiss Edit, Székelyhon.ro

Kolozsváron is megsütik a Magyarok Kenyerét
déntől Kolozsvár is részt vesz abban a programban, amely által a pécsi városvezetés kezdeményezésére magyarországi és határon kívüli magyarlakta települések közös búzájából sütik meg a Magyarok Kenyerét.
A Pécsi Polgármesteri Hivatal meghívására Kolozsvár csatlakozik a Testvérvárosi Búzacsere Programhoz, így augusztus 20-án Kolozsváron is megsütik a Magyarok Kenyerét. Pécsett idén már negyedik alkalommal szervezik meg a Magyarok Kenyere elnevezésű programot, amely politikamentes kezdeményezésként sajátos színt nyújt az Új Kenyér ünnepének.
A Kárpát-medence magyarlakta településeiről összegyűjtött több tonna búzát Pécsett összeöntik, s az ebből őrölt lisztből sütik meg a Magyarok Kenyerét, amelyet augusztus 20-án Pécsett a Dóm téren szelnek fel.
Kolozsváron a búzát az aratás kezdetétől július végéig hozhatják be a Kolozsvár környékén élők a konzulátus udvarán elhelyezett hombárba.
Paprika Rádió, Erdély.ma

11. EU-tábor Marosfőn
Az Európai Unió 2020-as stratégiájához kapcsolódó, fiatalokat érintő kérdésekről és a pályázati lehetőségekről tartott előadást Szávics Petra, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára, valamint Farkas András, a PONT Csoport vezetője a marosfői EU-tábor harmadik napján, július 11-én.
Szávics Petra a fiatalokat érintő problémák közül mindenekelőtt az oktatás és foglalkoztatás területén létező uniós helyzetképet ismertette, továbbá bemutatta a Youth Employment Initiative programot, amely egyszerre érinti a munkanélküli fiatalokat, valamint a munkáltatókat is.
Farkas András két mobilitási programra, az Erasmusra és az Erasmus Pluszra hívta fel a résztvevők figyelmét, s arra bátorította a fiatalokat, hogy éljenek a kínálkozó lehetőségekkel.
Pénteken, július 11-én Frank Visser, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnöke, a YEPP ukrajnai munkacsoport vezetője, valamint Szenkovics Dezső, a Sapientia társult oktatója az ukrajnai válságról tájékoztatta az EU- tábor résztvevőit. Az előadás során megosztották benyomásaikat az Ukrajna és Oroszország között fennálló konfliktusról, de arról is szó esett, milyen pozitív és negatív következményekkel járhat mindez Románia számára.
A Kolozsvár 2015 Európa ifjúsági fővárosa című előadás zárta a 11. EU-tábor péntek délelőtti paneljét. A projektben rejlő lehetőségeket és kihívásokat ismertette Farkas András, a PONT Csoport képviselője, a fővárosi cím elnyerésének kezdeményezője, Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese, valamint Száfta Szende és Borzás Sarolta, a kezdeményezőbizottság tagjai.
"Az ifjúsági főváros nem egy szűk csapattal megvalósítható projekt, több száz önkéntesnek ad lehetőséget a kibontakozásra, fejlődésre. Nem csak az ifjúsági fővárost, hanem a környékét is ismertetni kell az idelátogató fiatalokkal, bemutatva nekik Erdély jellegzetességeit és hagyományait" – hangoztatta Farkas András.
A MIÉRT önkormányzati csereprogramját ismertették péntek délután. A beszélgetésen felszólalt Takács Aranka vajdahunyadi, Geréd Imre kolozsvári és Berde Zoltán székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő.
Takács Aranka, a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Kabinet vezetője kifejtette: "a MIÉRT önkormányzati csereprogram Erdély különböző városaiban tevékenykedő fiataloknak szól. A projekt célja megismerni más települések önkormányzatainak működését, mind határozatok, tervek, mind politikai lobbi szempontjából. A cél ugyanakkor egymás munkájának megkönnyítése tapasztalatcserével".
Takács elmondta, a kezdeményezés 2014 tavaszán indult, a programhoz 13 önkormányzati képviselő csatlakozott Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Vajdahunyad városaiból.
"Számos településen az RMDSZ-es tanácsosoknak szava és befolyása van, de vannak olyan városok is, ahol nincs erre lehetőség a politikai viszonyokból adódóan" – emelte ki Geréd Imre, aki a továbbiakban olyan tevékenységekről számolt be, amelyeket ugyancsak nemrégiben indítottak el, és amelyeket más települések önkormányzatai is előterjeszthetnek. Ilyen például a Fogadj örökbe egy zöldövezetet! vagy az Egy gyerek, egy fa kezdeményezés.
Eline Storeide, a Norvég Konzervatív Párt programfelelőse magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, majd elmondta: "2007 óta vagyok tagja a Norvég Konzervatív Párt ifjúsági szervezetének. Számos kampányban vettem részt, azóta az önkéntesség az életem".
Az előadás elsősorban a norvég fiatalok politika iránti érdeklődéséről és politikai neveléséről szólt, amely különös hangsúlyt kapott az elmúlt évek választási kampányaiban. "A közös programok örömén túl az önkéntesség a kapcsolatépítés, illetve a szakmai fejlődés lehetőségét is magába foglalja" – összegzett Eline Storeide.
– A Magyar Ifjúsági Értekezlet Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel szerződés formájában konkretizált, jól működő kapcsolatot alakított ki. Az együttműködésnek köszönhetően a MIÉRT minden évben öt fiatalnak biztosít gyakornoki lehetőséget Winkler Gyula EP-képviselő irodájában, Brüsszelben. Ezáltal újabb és újabb embereket vonunk be aktívan a szervezet életébe, lehetőséget adva nekik a tapasztalatszerzésre – emelte ki Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese.
– A funkciómból eredően egyik fő célom, hogy segítsem az erdélyi magyar fiatalokat, ezért lehetőségeim szerint támogatom a gyakornokaimat a programok megszervezésében – hangsúlyozta Winkler Gyula, majd közös gulyásfőzésre invitálta a hallgatóságot.
A választási kampányok mozgósítási folyamatáról tartott előadást Novák Levente, az RMDSZ Elnöki Hivatalának tanácsosa, valamint Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. A táborozók megtudhatták, mi az a mozgósítás, illetve, a mozgósításért felelős ember legalább annyira fontos, mint a kommunikációs felelős, hiszen jól átgondolt stratégiája révén nagymértékben hozzájárulhat a kampányok sikerességéhez.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba július 12-én, szombaton délelőtt az EPP cselekvési program 2014: jövőt a fiataloknak! címmel tartottak előadást.
Ma már nemcsak kampányfogásokról van szó, amikor Brüsszelben az Európai Néppárt, de a többi politikai erő is a fiatalok gondjairól beszél, hiszen egyre inkább letisztult mindenkiben, hogy komoly társadalmi kihívásról van szó – indította előadását Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton a MIÉRT által szervezett EU- táborban. Vannak olyan európai országok, mint például Spanyolország, ahol minden második fiatal munkanélküli, Romániában kevéssel jobban állunk, a jelenlegi statisztikák szerint a huszonöt év alattiak közel egynegyede nem dolgozik, és fennáll a veszély, hogy ez a helyzet romlik, ismertette az EP- képviselő. Beszámolt arról, hogy a választás után konzultáció kezdődött a néppárti képviselők részvételével, és megalkottak egy dokumentumot, amely javaslatokat tartalmaz az Európai Bizottság prioritásaira, ezek között hangsúlyosan szerepelnek a fiatalokat érintő kérdések is, mint a munkahelyteremtés, a karrierindítás, de konkrét anyagi támogatások is.
Sógor Csaba azt emelte ki, hogy a közösségi boldogságot mérő skálán a világ országaiból Dánia a listavezető, majd következik Norvégia, Finnország és Hollandia. "A gazdasági versenyképességet mérő skálán ezek az országok szintén vezető helyen állnak. Ez azt jelenti, hogy a közösségi boldogság és egy ország versenyképessége szoros összefüggésben áll. Tehát a boldogság mögött fenntartható fejlődés kell legyen" – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba kifejtette: a közösségi boldogságot többek között a társadalmi bizalom és összetartozás, az ország egészségügyi helyzete, a munkaerőpiac helyzete és a korrupció mértékének arányai alapján határozzák meg.
– Sepsiszentgyörgy az utóbbi években kilépett a szürke zónából, és újból felkerült a térképre – hangzott el az EU-tábor második délelőtti előadásán, szombaton. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Kádár Magor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója arról számolt be, hogyan sikerült mindezt megvalósítani, és mit is jelent a városmárkázás.
Antal Árpád szerint: "nagyon fontos, hogy érzelmileg kötődjünk a településekhez, mert racionálisan könnyű meghozni azt a döntést, hogy elköltözzünk. Városunknak nem lesz jövője, ha nem kötődünk hozzá, és a családalapítást sem itt képzeljük el".
Hargita megye két fiatal alelnöke, Incze Csongor és Barti Tihamér saját munkatapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal.
Romániában a legfiatalabb megyei tanácsi vezetősége Hargita megyének van. "A munka teljes körű készenlétet igényel, és reggeltől késő estig tartó munkaidővel jár, emellett a tevékenységünk akkor válhat teljessé, ha egy szakmai csapatot gyűjtünk magunk köré"— részletezte Incze Csongor.
Barti Tihamér hozzátette: "Hargita megye tanácsában egy komoly fiatalítási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor céljainkat a tapasztaltabb kollégákkal együttműködve tudjuk hatékonyan megvalósítani".
Nyelvi jogokról és többnyelvűségről tartott előadást szombaton, az EU-tábor záróelőadásán Markó Attila parlamenti képviselő, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Szilágyi István, a MaghiaRomânia blog szerkesztője, valamint Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke.
"Nem elég követelni a nyelvi jogainkat, azokkal élnünk is kell. De tudjuk-e vajon, hogy hol és hogyan használhatjuk ki a lehetőségeinket?" – indította az előadást Markó Attila, majd hozzátette, az általa képviselt szervezet a nyelvi jogok megismertetését, illetve monitorizálását vállalta fel. Az interaktív beszélgetésen elhangzott, hogy anyanyelvi tájékoztatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a tanügyben, gazdaságban és a sajtóban egyaránt állampolgári joggal rendelkezünk. Markó Attila kiemelte: "a nyelvi jogok érvényesítésében az egyetlen járható út a párbeszédé".
A román–magyar dialógusok egyik legizgalmasabb példája a MaghiaRomânia blog, amelynek részéről BurePista, azaz Szilágyi István beszélt. Az oldalon megjelenő írások elsősorban a politika, a nacionalizmus, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos témákat járják körül. Rendszeresen figyelik a román és magyar sajtóanyagokat, amelyekre megpróbálnak reagálni, válaszolni.
A továbbiakban Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke beszélt arról a példaértékű kezdeményezésről, amelyet már határainkon túl is eredményesen alkalmaznak. A többnyelvű szolgáltatásokat nyújtó intézmények, illetve gazdasági egységek kiemelését és megkülönböztetését célzó mozgalom ugyanis nem csupán Kolozsvárt nőtte ki, hanem már Hajdúszoboszlón, valamint Ukrajna Romániához közel eső területein is hasonló sikereket ér el.
Népújság (Marosvásárhely)

Megújuló épített örökségünk
Megújuló épített örökségünk – értékmentés a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítás szombaton a kolozsvári ferences kolostor refektóriumában.
A magyar kormány támogatásával megvalósuló, a Teleki László Alapítvány által lebonyolított Határon túli magyar vonatkozású épített örökség felújítása című program eredményeit bemutató kiállítás megnyitóján Káldi Gyula építész, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi tagja beszélt a tárlat anyagáról. Guttmann Szabolcs építész, a Romániai Építészek Rendje erdélyi tagozatának elnöke elmondta: a kiállítás a július 1–14. között Kolozsváron zajló Építészeti Nyári Egyetem egyik programpontjaként valósult meg, és köszönettel tartoznak Káldi Gyulának, és a kiállítást befogadó ferences kolostornak, személyesen Szabolcs testvérnek.
KÖLLŐ KATALIN, Szabadság (Kolozsvár)