Nagy meglepetést keltett, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között a megyei tanács a pótköltségvetésből egymillió lejt utalt át a Beszterce Művelődési Alapítványnak, amely a szórványvidék magyar nyelvű oktatását és művelődési életének támogatását tűzte ki célul 1990-ben és azóta is ellátja feladatát. Ugyanekkor összeget juttatott a tanács a Vatra Romaneasca megyei szervezetének is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Magyari Lajos /Sepsiszentgyörgy/ szenátor. költő, a Forrás második nemzedékének tagja Zilahon, az EMKE-házban bemutatta Út az alkonyatba című verseskötetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./

Jan. 10-én megtartották az Székelyudvarhelyen az udvarhelyszéki önkormányzati RMDSZ-képviselők konferenciáját és megválasztották az önkormányzati tanácsot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

"Politikai fogoly volt és a börtönben megtagadta a kollaborációt, tehát elégséges erkölcsi alappal rendelkezett ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson, nyilatkozta Nagy Benedek képviselő. Sajnálja, hogy óhaja ellenére nyilvánosságra hozták írását és ez botrányt kavart az RMDSZ-ben. Ezért a felelősség Borbély Imre képviselőt terheli. Nagy Benedek emlékeztetett arra, hogy jan. 6-án az RMDSZ parlamenti csoportjával való megbeszélésén visszavonta írását, aláveti magát az Etikai Bizottság kivizsgálásának. Sajnálja, hogy írása nyilvánosságra hozatalával Tőkés László tiszteletbeli elnököt sérelem érte. Sajnálja, hogy az RMDSZ csíki választmánya jan. 5-i ülésén kizárta őt tagjai sorából, a "legsötétebb bolsevista korszak gyakorlatát idéző" vésztörvényszékhez hasonló eljárással, ahogy Nagy Benedek minősíti. /Nagy Benedek képviselő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 12./"

A Romániai Magyar Kisgazdapárt Mihály József elnök jegyezte állásfoglalása hitet tesz Tőkés László püspök mellett, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége nem kíván állást foglalni, de diverziós eredetűnek tartják az egész ügyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Gál Éva Emese /Gyergyószentmiklós/ Egy hős jelleme címen áll ki Tőkés László mellett, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Fey László sem kételkedik Tőkés László becsületességében, csak arra figyelmeztet, hogy érvekkel vitatkozzanak, ne egymás megbélyegzésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Csíkszeredában a Corvina könyvklubban bemutatkoznak a marosvásárhelyi Mentor Kiadó szerkesztői. A könyvklub következő rendezvényét Szabó Dezsőnek szenteli, akiről Fábián Ernő tart előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Jan. 9-én a helyi tanács határozatának megfelelően kétnyelvű irányjelzőket helyeztek el Gyergyószárhegyen. Jan. 10-én megjelent Ghindea ezredes a megyei rendőrségtől és utasítást adott a táblák levételére. A helyi tanács ezt megtagadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

A Szocialista Munkapárt hét vezetője /három alelnök és négy titkár/ bejelentette, hogy lemondanak tisztségükről és kilépnek a pártból, esetleg új pártot alakítanak, amely megpróbálja egyesíteni a különböző pártokba szétszórt szocialista erőket. Ilie Verdet pártelnök és Adrian Paunescu kijelentették, hogy ez Tudor Mohora akciója. A kilépettek kijelentették, hogy megunták a Verdet-Paunescu páros diktatórikus vezetési stílusát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15., Magyar Nemzet, jan. 13./

Tovább érkeznek a testületi és egyéni állásfoglalások Tőkés László mellett a Romániai Magyar Szó szerkesztőségébe. Az RMDSZ gyergyói választmánya egyetért a csíki RMDSZ határozatával, szintén megvonja bizalmát Nagy Benedektől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1994. dec. 10-én tartott közgyűlésén ismertették A megmaradás esélye című tanulmányt, melyet a szövetség megbízásából Nagy F. István alelnök és Balla Júlia nagyváradi tanárok készítettek. Az A Hét két folytatásban közölt részleteket a tanulmányból. A demográfiai adatok csökkenést jeleznek. Az életszínvonal erőteljes romlásával magyarázható az óvodai létszám csökkenése. Megnőtt a pályát elhagyó pedagógusok száma. Az elmúlt években a középiskolai képzés iránti igény növekedett. Aggasztó jelenség a magyar nemzetiségű tanulók lélekszámának csökkenése: vagy kimaradnak és munkát vállalnak, vagy átiratkoznak román iskolába. 1994-ben 275 073 magyar gyermekből 64 648-an jártak román osztályokba. Az előző tanévben 57 080 magyar iskolás tanult román nyelven. - Súlyos gond a szakemberek hiánya. 1994-ben 14 676 pedagógus tanított a magyar iskolákban, közülük 3 180 /26 %/ képesítés nélküli. A képesítetlen pedagógusok aránya éppen ott a legrosszabb, ahol a legjobbak a beiskolázási arányok /Kovászna, Hargita stb/. - Az oktatási rendszer elavult, általános iskolában túlméretezett műveltséganyagot közvetít, elavult az iskolatípus-választék. A lemaradás felszámolására szolgál a jelenlegi oktatási reformtervezet. Ebből a koncepcióból hiányzik a nemzeti kisebbségek oktatási sajátosságaival foglalkozó problémakör. /A Hét (Bukarest), jan. 6., jan. 13./

1990 óta sok alapítványt hoztak létre Erdélyben, de még mindig nincs teljes, átfogó lista az erdélyi magyar alapítványokról. 1993 decemberében, az alapítványok II. találkozóján 47 szervezet képviseltette magát, 1994 decemberében 86 alapítvány számolt be tevékenységéről Sepsiillyefalván. A beszámolókból kiderült, hogy többségük alkalmakra összpontosított munkát végez /emléktábla-, szobor-, kopjafa állítása, a nekibuzdulást hullámvölgy követi, hiányzik az átfogó stratégia. Nagyon sok alapítvány az anyaországi támogatás függvényében létezik. Az illyefalvi dokumentációs és tájékoztató iroda 1994 májusában közel száz alapítványt tartott számon, egyes vélemények szerint viszont 120-nál is többre tehető a számuk. A hetilap közli mintegy száz alapítvány névsorát, a működési hely megjelölésével. /A Hét (Bukarest), jan. 13./ Az alapítványi kezdeményezésekből sokminden megvalósult, többek között: Brassóban egyórás magyar nyelvű közszolgálati rádióadás indult, Csíkszeredában csángó gyermekek tanulnak, Marosvásárhelyen hároméves népfőiskola indult 629 hallgatóval, biztosítják a Látó irodalmi folyóirat megjelenését, elkészült Szilágysomlyó kismonográfiája, Gyergyószentmiklóson gépköröket létesítettek, Kolozsváron egy művelődési hálózat centrumát hozták létre, létrejött a hétfalusi líceumi oktatás, Magyarózdon kultúrközpont alakul, Nagyváradon 1800-an fordultak a Családsegítő Szolgálathoz, Sepsiszentgyörgyön helyi televíziós adás indult, Marosvásárhelyen 30 ágyas magánkórház létesült. /A Hét (Bukarest), jan. 20./ Az alapítványok legutóbbi találkozója: Illyefalva, 1994.dec. 2.

"Iliescu elnök igazságtalanságnak nevezte a romániai németek deportálását, kijelentette, hogy a deportálások idején "voltak olyan momentumok, amelyekért a románok voltak felelősek". 1945 januárjában 70 ezer erdélyi szászt és bánáti svábot tartóztattak le és a Szovjetunió követelésére szovjet munkatáborokba hurcolták őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./ A lágerekben 15 ezer deportált halt meg. /Új Magyarország, jan. 14./"

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke jan. 13-án hivatalosan is bejelentette, hogy újra jelölteti magát az ellenzéki tömörülés elnöki tisztségére, ezzel ő lenne az ellenzék jelöltje a jövő évi államelnök-választáson. A liberális pártok nem találják őt alkalmasnak erre a tisztségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./ Takács Csaba az Új Magyarországnak nyilatkozott: az RMDSZ nem vonta meg bizalmát Constantinescutól, de az RMDSZ még nem alakított ki hivatalos véleményt erről a kérdésről. /Új Magyarország, jan. 14./

Otthonában köszöntötték Méliusz József Bukarestben élő írót, 86. születésnapja alkalmából. A magyar nagykövetség nevében Kálmán Béla tanácsos, a romániai magyar írók PEN-klubja részéről Gálfalvi Zsolt köszöntötte. Életútjáért nemrég Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét adományozta az írónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./

"Herédi Gusztáv kolozsvári RMDSZ-tanácsost a főtéri ásatások elleni 1994 júliusi tüntetésen való részvétel miatt a rendőrség "hatóság elleni erőszak" címen 50 ezer lej pénzbírsággal sújtotta. Az ügy a bíróság elé került. Többszöri halasztás után a törvényszék tárgyalta az ügyét és elutasította az ellene benyújtott keresetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Helyesbítést közöl a lap: Herédi panaszát elutasították, maradt tehát a pénzbírság kifizetésének kötelezettsége, de fellebbezni még lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16./"

Az osztrák külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott Romániánál, amiért a román titkosszolgálat megfenyegette Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. Ezt a bécsi külügyminisztérium politikai osztálya megerősítette jan. 13-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Jan. 14-én Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanács elnökét választották. Ez a tanács konzultatív szerv, az RMDSZ listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek legfőbb testülete, az önkormányzatokat érintő kérdésekben döntéselőkészítő, határozathozó feladatköröket lát el, célja az RMDSZ-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Népszabadság, jan. 16./

Markó Béla RMDSZ-elnök kétségét fejezte ki a magyar-román alapszerződés megszületését illetően, a Reuternek nyilatkozva jan. 14-én. Nagyon boldogok lennénk, ha ezt elérnénk /az alapszerződés megkötését/, ám erre nem látunk semmilyen lehetőséget, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Új Magyarország, jan. 16./

Soros György Romániában járt, számbavette romániai birodalmát, találkozott az újságírókkal. Szász János kérdésére, hogy támogatna-e egy román-magyar megbékélést szolgáló lapot, Soros kijelentette, nem kíván ilyen lapok gazdája lenni, csupán a támogatók egyike. Soros György 1995-ben 10 millió dollárt szán Romániának, ez a Soros-birodalom évi jótékonykodási kiadásainak egyhetede. Romániában elsősorban tankönyvek fordításában segíti, továbbá a civil társadalom létrehozását, orvosi felszerelések beszerzését, a számítógépes kommunikáció terjesztését /erre egymilliót fordítanak/ és a könyvkiadás finanszírozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

A háromszéki RMDSZ-szervezet nyilatkozatban állt ki a megtámadott Tőkés László püspök mellett. A Tőkés-ellenes hadjárat célja a magyarság megoszlása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Több alkalommal volt cigány-román összetűzés, legutóbb a Bukaresttől 25 kilométerre levő Bacu faluban. A helyszínen még mindig feszült a légkör, mindkét tábort a bosszúvágy fűti. Országos szinten is létezik egyfajta türelmetlenség a cigányokkal szemben. /Új Magyarország, jan. 16./Előzmény: 52. sz. jegyzet.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ jan. 13-15-e között Sepsiszentgyörgyön tartott választmányi ülésén ötvennél több tagszervezet, köztük sok középiskolás szervezet, a Cserkész- szövetség, az ifjúsági alapítványok képviselői jelentek meg. 1993-ban kivált a szervezetből a politizáló szárny /Reformtömörülés/, azóta hangsúlyozottan politikamentesen dolgoznak, az RMDSZ társszervezeteként. Sepsiszentgyörgyön szándéknyilatkozatot adtak ki arról, hogy a romániai magyar ifjúsági önkormányzat kiépítésének első lépéseként kezdeményezik a Magyar Ifjúsági Tanács létrehozását, melynek célkitűzése az ifjúságpolitikai koncepció kidolgozása, demokratikus intézményrendszerének kiépítése. Tamás László MISZSZ-elnök elmondta, ez az első alkalom, hogy az ifjúsági szervezetek közös platformra akarják helyezni ideológiájukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., 17./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 12-én ülésezett Kolozsváron. Az etikai bizottság elé tárják a Tőkés László elleni írással kapcsolatos dokumentumokat és parlamenti frakcióülést kezdeményeznek. /RMDSZ Tájékoztató 449. sz., jan. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 17./

Jan. 15-én Szilágysomlyón ünnepelték a helyi RMDSZ-szervezet ötéves fennállását. Tőkés László püspök is megjelent az ünnepségen. Acsádi Elek helyi RMDSZ-elnök üdvözlő beszéde után Vida Gyula parlamenti képviselő emlékeztetett az 1990. jan. 18-i alakuló ülésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Nagy Benedek írását förmedvénynek nevezi Mátis Jenő kolozsvári RMDSZ-képviselő. Elmondta, hogy Nagy Benedek 1994. dec. 20-án osztogatta írását a képviselőházi RMDSZ-frakcióban, nem adott mindenkinek. Mátis akkor kérte Tokay György frakcióvezetőt, hogy hívjon össze gyűlést, amelyen megtárgyalják az írás tartalmát. Tokay ebbe nem ment bele. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete jan. 3-i ülésén elítélte Nagy Benedek diverzióját. /Orient Expressz (Bukarest), jan., 2-3. sz. [a megjelenés napja nem szerepel. Az 1. sz.: jan. 10., ez - valószínűleg: jan. 17.]/

A romániai roma etnikai közösség jan. 16-i sajtóértekezletén felolvasták a Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelüket. Az 1989 utáni változások pogromokat is hoztak számukra. Sok roma család házát felgyújtották. Hogyan segíti a kormány a cigányok társadalmi beilleszkedését? - teszik fel a kérdést. A kétmillió romából csak 200 ezer vallotta magát romának, a többi románnak, és a jutalom 32 pogrom volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

"A Romániai Magyar Szó jan. 17-i száma csaknem egy oldalon mutatta be a vita dokumentumait, Megkérdőjelezett égi háborúnak nevezte vezércikkében a vitát, közölte Tőkés László két levelét, amelyben a püspök élesen bírálta a napilap szerkesztőségét, mert nem tette közzé Nagy Benedek ellene irányuló röpiratát. A mostani számban szerepel Nagy Benedek írása, továbbá Borbély Imre nyílt levele és 15 RMDSZ-képviselő állásfoglalása.- Tőkés László levelében sérelmezi, hogy Gyarmath János főszerkesztő a Magyar Nemzetben ismertette Nagy Benedek képviselő rágalmazó írásának lényegét, annak ellenére, hogy a képviselő nem járult hozzá a közzétételhez. Most viszont úgy érzi, ezt a másik levelében írja, hogy közölni kell a Mind nem vagyunk bűnösök című írást.- Az RMDSZ tizenöt parlamenti képviselője állásfoglalásában élesen elítéli Nagy Benedek Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét rágalmazó, megbélyegző röpiratát. Nagy Benedek magatartása összeegyeztethetetlen RMDSZ-tisztség betöltésével.- Borbély Imre az RMDSZ Operatív Tanácsához és a parlamenti frakcióihoz intézett nyílt levelében felvázolta, miért döntött Nagy Benedek írásának nyilvánosságra hozása mellett. Borbély Imre indítványát, hogy a frakció azonnal tárgyalja meg a röpirat ügyét, Tokay György megtiltotta. Számolni kellett azzal, hogy a röpirat "megtalálja útját a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához", ezért döntött a nyíltság mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17., Népszabadság, jan. 18./"

"Az RMDSZ-t csalóka csillag vezeti címmel a bukaresti Adevarul jan. 17-i számában vezércikkben kommentálta a legutóbbi eseményeket. Az RMDSZ "követi autonómia-álmainak csillagát", önigazgatási szervezetet alakított és igényli, hogy "a román állam adja át neki jogosítványainak egy részét." Az RMDSZ-en belül a mérsékelt irányzat térvesztéseként értékeli a cikkíró, Silviu Achim a Tőkés-ügy fejleményeit. Az RMDSZ radikálisainak lépései kiváltják a román nacionalista erők kemény válaszát. /Új Magyarország, jan. 18./"