Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. december 30.
Tőkés László püspök ellen valóságos hajtóvadászatot indított az év során a Tinerama hetilap, még azt is állította, hogy Tőkés László temesvári sajtóértekezletén beismerte: a Securitate ügynöke volt. A hatalom évek óta el akarja szigetelni Tőkés Lászlót a magyarságtól és a demokratikus ellenzéktől. Borbély Imre elmondta, hogy képviselőtársa, Nagy Benedek Tőkés László-ellenes írását terjeszti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
1994. december 30.
"Herédi Gusztáv összegezte az elmúlt évek tapasztalatait. A romániai magyarság demográfiai helyzete 1989-ben az összes régió magyarságához képest kedvező volt. Azóta sokan kivándoroltak, nagy a veszteség az értelmiség területén, orvosok, tanárok, mérnökök távoztak. "Fölemeltük a fejünket" , "megtanultunk szervezkedni" - emelte ki alcímekben a pozitívumokat. A falu azonban nagy gondban van. Az RMGE nem siet a segítségére gazdakörökkel, a szövetkezeti hálózat kiépítésével.- A gazdasági kérdésekkel többet kell foglalkozni. Meg kellene alakítani a magyar kereskedelmi és iparkamarát, a kisiparosok, kiskereskedők szövetségét. Szükség van arra, hogy a képviselők, jogászok járják a falvakat. Meg kell erősíteni az RMDSZ városi, falusi szervezeteit. - Bankot kell létesíteni, műhelyeket, gazdaboltokat. /Folytatásokban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28., 29., 30./ "
1994. december folyamán
"Kováts László, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője ismertette a kiadó megtett útját. 1989 után megindult "népünk hőn szeretett fiának" és tudós feleségének fényképeinek és tettei ismertetésének kigyomlálása a tankönyvekből. Megszülettek az új tankönyvek. A IX. osztályosoknak írt Régi magyar irodalom tankönyv megírását is tervezik. A kiadónál nagy gond a jó fordítók hiánya. A készen álló Román-magyar iskolai szótár a könyvterjesztési gondok miatt áll: nem tudnak megrendelőt találni, a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanfelügyelőségek passzivitással akadályozzák a magyar nyelvű tankönyvek forgalmazását. /Közoktatás (Bukarest), dec./ "
1995. január 4.
Román területről folyamatosan érkező, nagy mennyiségű olaj szennyezi a Berettyót. A román vízügyi szervek erről jan. elsején értesítették a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1995. január 4.
"A Romániai Magyar szó egész oldalt szentelt a Tőkés-ügynek. Közli Tőkés László A Securitate markában című állásfoglalását és három volt diáktársának nyilatkozatát. Tőkés László az 1994. dec. 28-i kolozsvári sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. A lapban olvasható három volt diáktársa /Ferencz László, Jenei Tamás, Vetési László/ Tőkés Lászlóhoz írt közös levele, melyben hitet tettek a püspök becsületessége mellett. Amit még 1975-ben elmondott a Securitaten /ezt közölte a Tinerama/, arról Tőkés László hamarosan tájékoztatta őket, a jelentés rájuk nézve semmiféle terhelő adatot nem tartalmazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"
1995. január 4.
Ioan Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke ötven évet élt száműzetésben. Az itthon töltött öt év mérlegét kérte a riporter. A demokráciát létrehozni jött haza, mondta. Ebből kevés valósult meg az elmúlt években. Az országban jogegyenlőség van, a kisebbségeknek is van joguk. Létezik a sajtószabadság, de gond a papírbeszerzés és a terjesztés. Még nem garantált intézményesítetten a magántulajdon. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 4./
1995. január 4.
1994 végéig 42 ezer külföldi befektető összesen 1 226 millió dollárt ruházott be Romániában. A befektetők élén Dél-Korea áll /158 millió dollárral/, a következők: Egyesült Államok 112, Németország 107, Franciaország 105, Olaszország 104 millió dollár. Magyar vállalkozók 1100 vegyesvállalat keretében 20 millió dolláros beruházással vannak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1995. január 4.
A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságnak ezer tagja van, tájékoztatta az MTI-t Iglói Zoltán elnök. A tagság háromnegyede Romániában él és negyven százaléka román. A társaság tevékenységét igyekszik kiterjeszteni Románia Kárpátokon túli területeire, mert a felmérések szerint a népek közötti ellenérzés azokon a területeken erős, ahol magyarok és románok soha nem éltek együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1995. január 5.
"Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő nyílt levélben fordult az RMDSZ jan. 5-re összehívott operatív tanácsához és parlamenti frakciójához. Emlékeztetett arra, hogy a Kossuth rádió 1994. dec. 16-án - bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott -, két ízben is bemondta a román sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. A dec. 27-i sajtóértekezletben előzetesen megegyeztek, azonban Tőkés László az útviszonyok miatt későn érkezett, az akkori ügyvezető elnökségi ülésről akkorra Tokay György képviselő, Verestóy Attila szenátor és Markó Béla elnök Bukarestbe repültek. Az ottmaradtak /Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna, Kötő József, Tőkés László, Patrubány Miklós, Borbély Imre/ tisztázták, hogy tájékoztatni kell a sajtót és a közvéleményt. Borbély Imre magyarul és románul közzétette Nagy Benedek röpiratát, mert "az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához". Borbély Imre bírálta Tokay Györgyöt és Verestóy Attilát. /MTI/"
1995. január 5.
1993. dec. 28-án éjjel ismeretlen tettesek betörtek a kolozsvári Szent Mihály templomba, a szentély világhírű reneszánsz ajtaját felfeszítették, a több mint négyszáz éves ajtót megrongálták, felfeszítették a perselyeket és a bennük levő pénzt elvitték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
1995. január 5.
Marosvásárhelyen mégis felállítják Antonescu szobrát, közölte egy tanácstag. Eddig öt perben tiltakozott ez ellen a városi tanács. A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a helyi tanács köteles a szobor állítására az engedélyt megadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
1995. január 5.
A bukaresti Ziua azt állította, hogy nemrég román államtitkár vezette küldöttség járt Budapesten. A lap szerint megállapodtak, hogy a következő években nagy tételben szállítanak fegyvert Magyarországra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ Erdélyi Lajos, honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a Ziua hírét, nem járt itt román küldöttség és Magyarország nem szándékozik fegyvert vásárolni Romániától. /Magyar Nemzet, jan. 5./
1995. január 5.
Sütő András Szoborpénz és tintahal-effektus címen ismertette azt, hogyan próbálta Katona Ádámmal tisztázni az Orbán Balázs-szoborral kapcsolatos elszámolást. Próbálkozása eredménytelen volt. Elszámolást sürgető levelét az elmúlt év augusztusában írta, amikor még nem indultak meg a támadások Katona Ádám ellen. A Román Hírszerző Szolgálat halállistáján viszont tévesen szerepelt Katona Ádám neve a Magyarországon élő Katona Szabó István neve helyett. Az író bejelentette: a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt elnökeként közzé fogja tenni elszámoltatási kísérleteinek dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5., Pest Megyei Hírlap, jan. 6./ Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület intéző bizottsága közleményt adott ki arról, hogy az egyesület pénzkezelése megfelelő, az Orbán Balázs szoborpályázatra mindössze 70 ezer lej gyűlt össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
1995. január 5.
Az RMDSZ oktatási főosztálya segítséget szeretne nyújtani a diploma honosításában mindazoknak, akik Magyarországon vagy más országban szerezték meg diplomájukat és hazatértek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
1995. január 6.
"Élesen bírálta Tőkés Lászlót Dusan Slobodník, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke a kormánylapnak tekintett Slovenská Republika jan. 4-i számában. Slobodník reagált a pozsonyi Új Szó Vasárnap magazinja 1994. dec. 25 -i számában közzétett Tőkés-interjúra. Ebben a püspök kifejtette, hogy ugyanazon tőről fakad szlovák és román részről is a magyarellenes propaganda. "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." -állapította meg Tőkés László. Slobodník szerint nem időszerű a kisebbségek kollektív jogairól beszélni. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./"
1995. január 6.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége közleményben jelentette be, hogy Tőkés Lászlót - a román sajtóban megjelentekkel ellentétben - nem berendelték az ügyvezető elnökség dec. 27-i ülésére, hanem a püspök saját kezdeményezésére ment el oda, Markó Béla elnökkel történt megállapodása alapján. A tiszteletbeli elnöki cím esetleges visszavonása rosszindulatú, tendenciózus kijelentés, erről nem is tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6., Új Magyarország, jan. 6./
1995. január 6.
"A nemzetközi szervezetek tehetetlensége, a boszniai tragédia, ezen belül az etnikai tisztogatás elszemtelenítette a kelet-európai nacionalizmusokat. A veszélyre többször figyelmeztetett Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba és mások. "Közülünk ma már alighanem azok is tisztán látják, hogy tájainkon hosszú évek óta sajátos etnikai tisztogatás folyik, akik két-három éve durvának, provokatívnak tartották Tőkés László erre vonatkozó kijelentését." - írja Sike Lajos. Ha nem vigyázunk: "Tovább szűkítik jogainkat...". Folyik a lejáratási kampány a vezetők ellen /Tőkés-ügy/, kiszivárgott, hogy a hatalom az Európa Tanács elé akarja vinni az oktatási törvény ügyében gyűjtött aláírásokból a "fals aláírások" ügyét. A nemzetközi közvélemény elé kell tárni a román nacionalizmus mesterkedéseit. A múlt század végén a külföldön működő Román Kulturális Ligának még a leendő francia elnök, Clemenceau is tagja volt... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./"
1995. január 6.
Több gazdasági rendelkezés változott jan. elsejétől. A profitadó ezentúl egységesen 38 %, korábban 1 millió lejig 30, afölött 45 % volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
1995. január 6.
"A Romániai Magyar Szó Az önérdektől mentes egység útját keressük! címmel ismerteti a szerkesztőségbe érkezett, Tőkés László melletti állásfoglalásokat. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége szerint Nagy Benedek írása szerves része a Tőkés László elleni lejárató kampánynak, Borbély Imre képviselő nyílt levelében ismertette, hogy közrebocsátotta Nagy Benedek írását román nyelvű változatával együtt, hozzátéve, hogy az RMDSZ-nek még nincs döntése ebben az ügyben. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés állásfoglalása szerint Nagy Benedek "súlyos erkölcsi kárt okozott a romániai magyar nemzeti közösség egészének". Az egység érdekében címmel a magyar történelmi egyházak püspökei figyelmeztetik a vitába bekapcsolódókat, hogy Tőkés László a püspöki méltóság és az RMDSZ tiszteltbeli elnöki címének hordozója /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./, ha "személyéből kifolyólag magyarságunk megoszlana, ez amúgy is megpróbált kisebbségi létünkre nézve súlyos következménnyel járna." /Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./"
1995. január 7-8.
"Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./"
1995. január 7-8.
"Szász János nem kapott választ Oliviu Ghermantól, a szenátus elnökétől nyílt levelére, ezért tovább írja gondolatait. Gherman a legnagyobb veszélyt az autonómiában, az erdélyi románság regionalizálódásában látja. "Fellazult-e a spanyol államegység, miután országszerte megalakult számos önkormányzat? Felbomlott-e a finn állam, miután megalakult az Aland-szigeti svéd önkormányzat? Hát az olasz állam a dél-tiroli önkormányzat megszületése után? Miért éppen Romániát darabolná fel a kisebbségi autonómia létesítése?" - kérdezi Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./ Szász János nyílt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, 1993. dec. 8."
1995. január 7-8.
Nagy szükség lenne a magyar nyelvű bábszínház-képzésre, a színiakadémián kellene indítani báb-szakot. Van is egy kiváló tanár, Antal Pál, azonban a minisztérium csak egyetemi végzettséggel engedi az oktatást és ő főiskolát végzett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./
1995. január 7-8.
"Románia egyensúly-politikájának része, hogy Bukarest alapszerződést kíván kötni Oroszországgal, jelentette ki a Romania Libera jan. 5-i számában Melescanu külügyminiszter. Oroszország "igen fontos vonzási központ", mondta, Romániának egy másik vonzásközpontot is kell találnia, nehogy egy központ vonzáskörébe kerüljön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./ "
1995. január 9.
"Jan. 6-án a területi szervezetek vezetőivel való előzetes konzultáció után Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ elnök Kolozsváron zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjait. A hajnali órákig tartó vita nem járt megnyugtató, a kérdést lezáró eredménnyel. Nagy Benedek képviselő visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök című, Tőkés László ellen irányuló röpiratát, majd újabb személyes vallomást és magyarázatot juttatott el a sajtónak. A tanácskozás után hárman nyilatkoztak. Verestóy Attila szenátor azt hangsúlyozta, hogy az Operatív Tanács jan. 5-i nyilatkozata alapvető dokumentum, Nagy Benedek levele elhibázott, de még nem diverzió. Egyetért azzal, hogy etikai bizottság elé kell utalni az ügyet. Tokay György szerint az "értekezlet nem oldotta fel a feszültségeket". "Ha megköveteljük évekkel ezelőtt mindenkitől: tegyen nyilatkozatot a múltjáról, ma nem lennénk itt." Tőkés László püspök a tanácskozáson javasolta, adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást. Ennek azonban Tokay Györggyel az élen többen ellenálltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
1995. január 10.
Egymás után érkeznek a helyi RMDSZ-szervezetek állásfoglalásai Tőkés László tiszteletbeli elnök mellett, az őt ért támadással kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1995. január 10.
A választott helyhatóságok jogkörét bővíteni kell, különben bajosan lehet azokat önkormányzatnak nevezni, mondta Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az első lépés lehetne: a pénzügyi hivatalok a minisztériumi alárendeltségből a polgármesteri hivatalokhoz kerüljenek, ugyanígy a rendőrség, a népesség-nyilvántartó iroda /jelenleg a rendőrséghez tartozik/, a tűzoltóság, a tanügyi és egészségügyi intézmények, továbbá a múzeumok, könyvtárak, színházak. A központi hatalom minderről hallani sem akar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1995. január 10.
Januártól a Temesvári Új Szó napilap anyagi nehézségek miatt hetilapként tud csak megjelenni Heti Új Szó címen, ismertette helyzetüket Graur János főszerkesztő, a kiadó, a Reflex Kft társtulajdonosa. Az olvasók száma csökkent, két-három ezres volt a példányszám, a veszteség egyre nőtt. - A lapot kiadó Reflex Kft ellen kilakoltatási per folyik, amelyet az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragan által támogatott Tim Press Rt indított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1995. január 11.
Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1995. január 11.
"Jan. 7-én újabb súlyos román-cigány összecsapás volt, most a Bukarest környéki Joita községhez tartozó Bacu faluban. A falu lakói kiverték a faluból a cigányokat, két házukat felgyújtották, sok cigány család otthon nélkül maradt, ahogy az Adevarul beszámolt az eseményekről. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Négy sebesült és négy letartóztatott az összecsapás mérlege. A rendőrség nagy erővel vonult ki és csak úgy tudta "ellenőrzése alatt tartani a helyzetet", hogy távozásra szólította fel a faluból elüldözött cigányokat. /Népszabadság, jan. 11./"
1995. január 11.
A román rádió jan. 9-én ismertette azt az interjút, amelyet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke adott a BBC-nek, kifejtve, hogy Románia és Magyarország között a kisebbség helyzetének megítélésében van ellentét. Ennek megoldása nélkül nem éri el célját az alapszerződés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./