Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. november 23.
A 86. születésnapjához közeledő Méliusz József írónak nov. 21-én a magyar nagykövetségen Rudas Ernő nagykövet átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, amit Göncz Árpád köztársasági elnök adományozott a neves írónak. A kitüntetett érdemeit Pomogáts Béla és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar írók PEN klubjának elnöke méltatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1994. november 23.
Székelyudvarhelyen fogják megünnepelni a tévé magyar munkatársai a magyar nyelvű adásának huszonöt éves évfordulóját. Valójában húsz évig szólhattak a romániai magyarsághoz, mert 1986-ban megszüntették a magyar adást és csak 1989 decembere után kezdődhetett újra az adás. Boros Zoltán főszerkesztő visszatekintett az eltelt időszakra. 1990 januárjától heti háromórás volt a magyar adás, majd 1991 februárjában csökkentették az adásidőt és a műsor egy részét áttették a másik csatornára, amelyet a magyar lakosság túlnyomó része nem tudott fogni. Jelenleg két állami magyar tévéadás van, a bukaresti és a kolozsvári, valamint négy állami rádióadás - a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári - működik. Az antennás sugárzású városi adók közül a temesvári közvetít magyar műsort, előkészületben van a marosvásárhelyi és a háromszéki adó. Kábeltelevízió több erdélyi városban van. A romániai magyarság lélekszámát tekintve a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája értelmében külön magyar csatornára lenne szükség, melyet az állami költségvetés tartana fent. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1994. november 23.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a tévé magyar adásában kíván válaszolni, mert sértésnek tartja a Márton Árpád RMDSZ-képviselővel készült interjút, amely elhangzott a nov. 7-i magyar nyelvű műsorában. A Romániai Magyar Szó közli a kérdéses interjú szövegét. A lényege: Márton Árpád kifogásolta, hogy az utóbbi időben többen megkérdőjelezték az RMDSZ létjogosultságát, így Iliescu elnök, Oliviu Gherman /veszélyt jelent az RMDSZ/, Funarnak egy szatmári lapban megjelent cikke fasiszta megnyilvánulás. A képviselő ezt nov. 1-jei parlamenti felszólalásában is elmondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1994. november 23.
Kolozsváron a román nyelvű egyetemi oktatás 75. évfordulóját ünnepelték. Nekünk nincs egyetemünk, nincs mit ünnepelnünk, írta Kovács Ferenc. De van mire emlékeznünk. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581-ben alapította meg Kolozsváron a jezsuita főiskolát, melynek királyi akadémiai jellege volt. Az utókor által adott néven Báthory Egyetem harminckét évig működött. A jezsuiták 1693-ban kezdik meg újra Kolozsváron a főiskolai oktatást. 1872-ben alakult meg a modern tudományegyetem Kolozsvárott, 1901-ben avatták fel az Egyetemi Könyvtárat. 1940-ben, az újrainduláskor az első rektor Málnási Bartók György. 1945 után, a Bolyai Tudományegyetem megalakulásakor olyan kitűnő professzorok működtek Kolozsváron, mint György Lajos, Tavaszy Sándor, Benedek Marcell, Szabó T. Attila, Búza László, László Gyula, Bíró Vencel, Entz Géza, Borbély Samu, Fényes Imre és sokan mások. 1948 után elüldözték a legjobb professzorokat, ekkor kerültek hatalomra a Gaál Gábor-Csehi Gyula klikk tagjai, akik az elsorvasztott egyetemet már nem tudták megtartani, és az 1959-ben, 35 évvel ezelőtt beolvadt a Babes Egyetembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1994. november 24.
Nov. 19-20-án Ifjú szívekben élek címmel tartott rendezvény keretében Szatmárnémetiben, a Mit ér az ember, ha magyar? irodalmi vetélkedőre 14 iskolai csapat nevezett be. Nov. 20-án Érdmindszenten az Ady-szobornál folytatódott az ünnepség. Több megyéből jöttek emberek az ünneplésre, huszonnégy szervezet koszorúzott, köztük volt Vasil Valer Suciu megyei prefektus és a városi tanács is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 24.
Nov. 22-én Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lakásán rendőrök jelentek meg, letartóztatási paranccsal. Molnos bemutatta fellebbezését, akkor a rendőrök elálltak szándékuktól. Molnos Lajos előzőleg nov. 17-én beszélt Virgil Ardeleannal, Kolozsvár rendőrparancsnokával, közölte vele, hogy fellebbezett. Mindezt súlyosbítja, hogy a megyei törvényszék az előző napon, nov. 21-én tárgyalta ügyét, helyt adott fellebbezésének és megsemmisítette a börtönbüntetés kiszabását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 24.
"Geoana külügyi szóvivő nov. 23-i sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a bukaresti román-magyar szakértői megbeszélésen a magyar fél "első ízben terjesztett elő a határok sérthetetlenségéről és a kölcsönös területi igények hiányáról" szóló törvénytervezetet. /Népszabadság, nov. 24./"
1994. november 24.
A két székely megye tanácsának elnökei Horn Gyula miniszterelnökhöz és az országos RMDSZ-hez írt levelükben azt kérték, hogy őket is vonják be az alapszerződés előkészítésébe. Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke nem érti, miért találta ezt az RMDSZ több parlamenti tagja a bizalmatlanság jelének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 24.
"A hatóság elleni sértés körének kitágításakor Lucian Stangu államtitkár a felségsértésről beszélt, ez jól jellemzi az eluralkodó bizánci szellemet, amely egyre inkább tekintélyelvűvé kívánja alakítani a hatalom gyakorlását, állapította meg Székely Ervin RMDSZ-képviselő. A szenátorok, képviselők, az államelnök, a kormány tagjainak megsértése a jövőben bűncselekmény. - A román jogrendszer egyik rákfenéje, hogy egészen más a törvényhozás és más a törvény alkalmazása. A "zászlótörvényt" sem fogják egységesen alkalmazni, szögezte le Székely Ervin. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"
1994. november 24.
Illyefalván az 1991-ben életre hívott Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítványnak /KIDA/ a Keresztény Ifjúsági Központ, a gyermekfalu után a harmadik nagy kezdeményezése az egészségügyi központ épületkomplexuma. Nyolcszáz négyzetméter hasznos terület beépítése szerepel a tervben: orvosi rendelők, gyógyszertár, orvosi lakások és laboratórium. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 24.
Román-magyar vegyesvállalat a Pallas-Akadémia, amely nemcsak kiadó, hanem üzlethálózattal is rendelkezik. Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Besztercén, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön /most avatták/ van könyvesboltuk, hamarosan nyílik egy Gyergyószentmiklóson is. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója elmondta, hogy lexikonaikat, szakkönyveiket rendszeresen hozzák boltjaikba. A Magyar Nagylexikon első kötetét odaajándékozzák minden romániai magyar iskolának és közkönyvtárnak, remélvén, hogy a második kötetet megrendelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 25.
Ady születésnapja alkalmából immár ötödik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben az Ifjú szívekben élek című irodalmi vetélkedőt, melyre 14 csapat nevezett be, köztük magyarországi középiskolások is. A Czine Mihály egyetemi tanár vezette zsüri a szatmárnémeti Tanítóképző csapatának ítélte az első díjat. Másnap Érdmindszenten, a költő szülőházánál folytatódott az ünnepség, beszédet mondott Muzsnay Árpád, Szatmár megye újraválasztott RMDSZ elnöke, Vasile Mitrasca, Érkávás község polgármestere, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Czine Mihály. Huszonnégy szervezet, intézmény koszorúzott, köztük volt Vasil Valer Suciu, Szatmár megye prefektusa is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Szilágyság (Zilah), nov. 25./
1994. november 25.
Melescanu külügyminiszter, aki előzőleg a Román Nemzeti Egységpárt vezetőit tájékoztatta a román-magyar szakértői tárgyalásról, nov. 23-án fogadta az RMDSZ vezetőit, hogy nekik is adjon tájékoztatást. Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a belpolitikai élet nem jelent garanciát a dialógusra. Magyarellenes nyilatkozatok és intézkedések voltak, az utóbbiakhoz sorolható az oktatási törvény helyzete, az SRI jelentése, amely a magyarságot, a magyarság törekvéseit jelöli meg fő veszélyforrásnak. Továbbra is véleménykülönbség van, az RMDSZ szerint szükség van az alapszerződésben rögzíteni a kisebbségi megállapodást, a külügy viszont ezt nem tartja szükségesnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1994. november 26-27.
Nov. 23-án az erdélyi történelmi egyházak a kolozsvári Szent Mihály templomban gyászistentiszteletet tartottak az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak és elhurcolásainak áldozatául esett erdélyi magyarok emlékére. A megjelentek között volt Markó Béla és Takács Csaba is. Dr. Csetri Elek történész megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a tudományos számbavétel a politikamentes történetírás feladata lenne. Felolvasták az ismert áldozatok névsorát. Az elmúlt időszakban nem volt szabad emlékezni Szárazajta, Gyanta, Kőröstárkány, Kishalmágy, Magyarremete, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Egeres, Földvár, Tg-Jiu, Baragan, Duna-csatorna, Máramarossziget, Jilava, Nagyenyed ártatlan mártírjaira. - Meg kell mutatnunk, hogy mi nem vagyunk bűnös nemzet, elnyomott kisebbség vagyunk, amely élni akar és Isten segedelmében bízva jogaiért, életéért és jövőjéért harcol - mondta Tőkés László püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 26-27.
Iliescu államelnök meghívására nov. 23-án Bukarestbe érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és megkezdte tárgyalásait. Nov. 24-én folytatta Iliescuval a megbeszélést, majd dokumentumot írtak alá a román-egyiptomi együttműködés alapjairól, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ megkötötték a két ország gazdasági és műszaki egyezményét. Mubarak a sajtóértekezleten kijelentette, hogy rövidesen vegyes bizottság fogja tanulmányozni a két ország közötti szabadkereskedelem bevezetésének lehetőségét. Mubarak európai körútján Nagy-Britanniába, Olaszországba és Romániába látogatott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 26-27.
Szatmárnémetiben három hete volt a leendő Rákóczi György Református Kollégium alapkőletétele, most pedig a Hildegárda templom kertjében egyházi szertartás keretében tették le az épülő Szent Alajos római katolikus diákotthon alapkövét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 28.
Nov. 26-án Székelyudvarhelyen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a romániai magyar televíziózás 25. évfordulójáról. Az ünnepségen megjelent Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29., Népszabadság, Pest Megyei Hírlap, nov. 28./
1994. november 28.
Nov. 23-27-e között az orosz parlament meghívására romániai parlamenti küldöttség látogatott Moszkvába. Adrian Nastase, képviselőházi elnök, a küldöttség vezetője számolt be tárgyalásaikról. Kifejtették, hogy Románia nem kíván olyan ország lenni, amelynek helyzetét egy nagyhatalom határozza meg. Románia érvényre kívánja juttatni érdekeit a Moldovai Köztársaságban történt fejleményekkel kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Nastase Jelcin elnökkel és Csernomirgyin miniszterelnökkel is szeretett volna tárgyalni, azonban ezt nem tudta elérni. Elmondta, hogy a médiákon keresztül akart szólni a román álláspontról, de ezt nem tették lehetővé. /Népszabadság, nov. 28./
1994. november 29.
Nov. 26-án Kolozsvárott zajlott az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/ első munkaülése. Az oktatásszervezés stratégiáját vitatták meg, tájékoztatott Csávossy György, a SZET elnöke. A vitában elhangzottak alapján készíti el az oktatási szakbizottság a végleges koncepciót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
Tizennégy erdélyi magyar diáklap és két román nyelvű iskolaújság szerkesztői vettek részt a második alkalommal megtartott Zilahi Diákújságíró Napok rendezvényén nov. 26-27-én. Szilágysomlyón jelenik meg a nevét Garbonciásról Bökényre változtató lap, Szatmárnémetiben a Tintaszósz, Kolozsváron a Talentum, Marosvásárhelyen a Tarisznya, Nagyenyeden a Diáklárma, olvasható a beszámolóban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
Nem egyezik Iliescu elnök véleményével a Dimineata nov. 25-i számában megjelent írás, amely bírálta Melescanu külügyminisztert a román-magyar szakértői tárgyalásokról az RMDSZ-nek adott tájékoztatásáért, közölte nov. 28-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Világgazdaság (Budapest), nov. 29./
1994. november 29.
Határon túli és hazai ifjúsági szervezetek és iskolák részvételével szervezte meg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió /IKU/a konferenciát Kisebbségek szerepe az önkormányzatokban címmel a Lakiteleki Népfőiskolán. Lezsák Sándor házigazda, MDF-képviselő és Surján László, a KDNP elnöke nyitotta meg a háromnapos /nov. 25-27./ tanácskozást, melyen Tabajdi Csaba államtitkár is részt vett. Előadást tartott - többek között - Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. A résztvevők nov. 27-én zárónyilatkozatot adtak ki, amely síkraszáll a nemzetiségi fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális, illetve tájegységi önrendelkezése mellett. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek nem kapják meg azokat a jogokat, amelyeket a helsinki egyezmény garantál számukra. /Népszabadság, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
Nov. 29-én Hupp Schaffer, Max van der Stoelnak, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának tanácsosa és Arie Bloed, a hágai Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány /The Foundation on Inter-Ethnic Relations/ igazgatója Bukarestben az RMDSZ székházába látogatott és találkozott az RMDSZ vezetőivel. A találkozón elemezték a romániai magyarság helyzetét a nacionalizmus felerősödésének és a magyarellenes nyilatkozatok gyakoribbá válása körülményei között. Markó Béla átnyújtott Hupp Schaffernek egy Max van der Stoelnak szóló levelet a romániai magyarság helyzetét érintő utóbbi eseményeket elemző dokumentációval. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./
1994. november 29.
A magyar kormány kész elismerni a szlovák, illetve a román alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
"Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete nov. 29-i ülésén tiltakozást fogadott el és tett közzé Székelyudvarhely és környéke militarizálása ügyében. Nem fogadták el Gheorghe Tinca védelmi miniszter tévényilatkozatát, hogy a térségben nem növekszik riasztó módon a román hadsereg létszáma, továbbá azt, hogy "a Kárpátok védelme nemcsak Románia, hanem egész Európa számára fontos." Székelyudvarhely az ország közepén van, az országot nem fenyegeti támadás, tehát Székelyföld militarizálását semmi sem indokolja. A többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Barkóczy István és alelnöke, Katona Ádám írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"
1994. november 29.
Az Aradi Minorita Kultúrházat, a belvárosi római katolikus templomhoz tartozó épületet 1992-ben visszaadták az egyháznak. Renoválása költségeinek egyharmadát az Illyés Alapítvány, egyharmadát a római katolikus plébánia vállalta, a többi a hívek munkája volt. Nov. 19-én, Szent Erzsébet ünnepén volt az ünnepélyes átadás. Felléptek - többek között - a Periszkóp Népszínház, a Pedagógusok Színjátszó Köre, az aradi Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis ökumenikus gyermekkórus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
"Az egyik legmaradandóbb kezdeményezést valósította meg Majla Sándor székelyudvarhelyi költő a Fagyöngy versantológia sorozat indításával, melynek első kötete 1993-ban látott napvilágot. Megjelent a sorozat újabb kötete /Fagyöngy 1994 - Kortárs romániai magyar költők, Ablak Kiadó, Székelyudvarhely, 1994/, a könyvbemutatót Székelyudvarhelyen tartották, a kultúrotthonban. Nem sorakozott fel mindenki a kötetben, erre Majla is kitér a könyv utószavában: "...nagy hányaduk a saját maguk eldöntötte észérvek miatt hiányzik.", többen nem akartak részt venni a második Fagyöngyben. Majla Sándor saját verseit mellőzte a könyvből. Sokan eljöttek a bemutatóra, ahol megjelent a kötet több szerzője is. Az antológiát a magyarországi könyvkuratórium is támogatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ "
1994. november 30.
Nov. 11-12-én Marosvásárhelyen a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány kétnapos szemináriumot szervezett, melyen megjelent a PER igazgatója, Allen B. Kassof és Larry Watts, a romániai igazgató is. Tömegtájékoztatás és az etnikai kapcsolatokról szóló tudósítás volt a szeminárium témája . A közismerten magyarellenes marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársai a szemináriumra is elhozták vádaskodásuk arzenálját. Sok volt az üresjárat, a szócséplés, kevés a szakmai megközelítés. A PER-vezérkar megjelenése jelezte, milyen fontosnak tartják kezdeményezésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ A szervezők között volt Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője is. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Arra a kérdésre, hogy a PER közel áll a román kormányhoz, Allen H. Kassof, a PER igazgatója azt válaszolta, hogy a PER független szervezet. A PER újfajta közlekedési módokat, új utakat keres, olyanokat, amelyek csökkentik a konfliktushelyzeteket. - Szerinte anakronizmus Romániában a kemény nacionalizmus újjáéledése. A PER beszámolókat készít az amerikai külügy számára az itteni helyzetről. A neptuni találkozó nem volt titkos, hangsúlyozta. Annak az volt a tanulsága, hogy lehet racionálisan beszélni a témáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./
1994. november 30.
Nov. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Az ülésen részt vettek a pártok, platformok vezetői is. Megállapították, hogy intenzívebb külpolitikai tevékenység szükséges. Sürgős az autonómia-statútumok kidolgozása és egy diplomáciai akcióterv készítése. Az RMDSZ-nek szorosabbra kell fűznie kapcsolatait a határon túli magyarok más szervezeteivel. A magyar-román szakértői tárgyalásokkal kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan: az alapszerződésben helyet kell kapnia egy kisebbségi megállapodásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1994. december 1.
"Iliescu elnök Párizsban felszólalt a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén, majd a sajtóértekezletén az államfő a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, kedvező kilátások vannak arra, hogy a két ország közötti jószomszédság szerződését március-áprilisig aláírják. A sajtóértekezleten tagadta, hogy a jelenlegi román kormányban nacionalista politikusok lennének. Van Romániában szélsőséges, nacionalista párt, ennek politikája mintegy válasz a "magyar szélsőségesekre". /Magyar Nemzet, nov. 30./ Iliescu párizsi sajtóértekezletén cáfolta, hogy a magyar-román viszonyt konfliktusok jellemeznék. A kisebbségek helyzetéről szólva megismételte a bukaresti álláspontot: a kisebbségeknek minden joguk megvan, parlamenti képviselet, stb. Egyes szélsőséges kisebbségi vezetők az etnikai autonómia gondolatát felvetették, de ez Iliescu szerint "bantusztánok" kialakításához vezetne. - Iliescut fogadta Francois Mitterand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"