A Szenátus védelmi bizottsága elfogadta a külföldi állampolgárok romániai tartózkodását szabályozó törvénytervezetet. Ennek értelmében a külföldi állampolgároknak 48 órán belül jelentkezni kell a rendőrségen, ugyancsak jelenteni kell a külföldi vendéget a magán szállásadónak és a szállodának is. A rendőrség korlátozhatná a külföldiek romániai mozgását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Magyar Hírlap, nov. 4./

A bíróság helyt adott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fellebbezésének, a püspöki palota ismét a református egyházé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány idén másodszor nov. 4-én, Medgyesen rendezte meg a szórványtalálkozót, hogy díjazza a szórványmagyarság megmaradásáért kifejtett munkásságot. A legjelentősebb díjakat, a Celder Márton és Földes Károly díjakat most id. Herman János, a Kissármáson szinte önerőből templomot állító lelkész, Szegedi László magyarigeni esperes és az észak-erdélyi falvak szolgálatát felvállaló Sárkány Ferenc főgondnok kapták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./

Temesváron hivatalosan is bejegyezték a Magyar Ház Rt-t, amely bírósági eljárást indított a városban levő Magyar Ház visszaszerzéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Előzmény: máj. 11-i bejegyzés.

Venczel József, a város nagy szülötte születésnapján, nov. 4-én Csíkszeredában Székelyföldi települések sorsa címmel rendeztek tanácskozást. Imreh István és Kolumbán Gábor tartott előadást. A résztvevők megkoszorúzták Venczel József 1993-ban fölavatott emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

"Iliescu elnök nov. 3-án Londonban két előadást tartott, az egyiket a Business Week amerikai gazdasági folyóirat szervezésében tartott kerekasztal-tanácskozáson, a másikat a Brit Királyi Külügyi Intézetben. Iliescu figyelmeztetett: új vasfüggöny veszélye fenyeget, amennyiben a nyugati országok nem támogatják gazdaságilag a szegényebb keleti "rokonokat". A Külügyi Intézetben kiemelte, hogy a még nem versenyképes gazdaságok elszigetelése olyan következményekkel járhat, amelyek helyrehozatala a jövő évszázadban sem lesz lehetséges. Iliescu óvott Oroszország birodalmi politikájának újjáéledésétől. A Romániát fenyegető külső veszélyek között említette a katonai konfliktust és az agresszív nacionalizmust, amely revizionista jellege miatt destabilizáló erejű. A BBC-nek nyilatkozott a magyar kisebbség helyzetéről: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó magyar panaszok csak kitalált dolgok. A magyar kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./"

Bukarestben nov. 2-3-án országos szimpóziumon mérték fel Románia demográfiai helyzetét. Alexandru Radocea, az országos statisztikai bizottság elnöke ebből az alkalomból a rádióban az ország lakosságának csökkenését és elöregedését illusztráló adatokat ismertetett. Romániának jelenleg 22 750 ezer lakosa van. 1993-ban a születési arányszám 11 ezrelék, a halálozási pedig 11,6 ezrelék volt. Amennyiben ez az irányzat nem változik, az ország lakossága 25 év múlva 2 millióval kevesebb lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./ Románia lakosságának lélekszáma az 1992-es népszámláláshoz képest 80 ezerrel csökkent. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5-6./

Nov. 4-én és 5-én az MSZP küldöttsége látogatást tett Marosvásárhelyen, a megyei RMDSZ meghívására. A találkozón jelen volt Markó Béla is. A delegáció felkereste Sütő András írót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Új Magyarország, nov. 7./

Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja nov. 5-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen a román parlament által rendezett, az európai integráció biztonságpolitikai dimenziójáról rendezett szemináriumon. /Új Magyarország, nov. 7./

Philippe Séguin, a francia nemzetgyűlés elnöke nov. 7-én kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, Vacaroiu miniszterelnökkel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 3-i ülésén tájékoztató hangzott el az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájával kapcsolatban. Markó Béla beszámolt amerikai útjáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

A Nagy-Románia Párt összehívta országos tanácskozását és nov. 6-án megszavazták, hogy további három hónapra bizalmat szavaznak a kormánynak. Több feltételt szabtak: a hazai ipar védelme, árak ellenőrzése, kormányellenőrzés bevezetése a Nemzeti Bank fölött stb. Mindezek jelzik, hogy Corneliu Vadim Tudor pártja a támogatásért miniszteri tárcákat kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Iliescu elnök kijelentette, hogy nincs szükség közvetítőre, ez derül ki a Vocea Romaniei című kormánylapnak adott nyilatkozatából, ezzel reagált arra, hogy esetleg Németország közvetítsen a Magyarországgal kötendő alapszerződés ügyében. /Vocea Romaniei (Bukarest), nov. 7., Magyar Nemzet, nov. 8./

"A Román Nemzeti Egységpárton belül éles az ellentét a Funar-Gavra vezette szélsőségesek és a mérsékeltebb Viorel Salagean között. Funar és hívei ki akarják zárni a pártból Salageant. Egyre több szó esik arról, hogy éppen Salagean vezetésével létrejönne az Északi Liga, egyesítve mindazokat a pártokat, amelyek az "erdélyi" szellemet akarják érvényesíteni, állapítja meg cikkében a bukaresti Gyarmath János. /Magyar Nemzet, nov. 8./"

"Iliescut "egyedül Közép-Európából" alapon hívták meg Marokkóba, további közreműködésre. A bukaresti rádió hallgatói megtudhatták, hogy nélküle létre sem jött volna az arab-izraeli megegyezés. Iliescu a casablancai fórumon az újjáépítésben való részvételt ajánlotta fel. Londonba nem kormánymeghívásra érkezett, hanem a Business Week folyóirat kerekasztal-értekezletére hívták. A diplomaták összehoztak számára egy-két találkozót, írta ironikusan az Erdélyi Napló. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./"

Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió tájékoztatási és dokumentációs központjának avatásán. Martinez elszánt Bukarest-párti, a kormánykörökhöz közel álló Curierul Nationalnak nyilatkozott: bízik benne, hogy Románia képes modellértékűen megoldani a kisebbségi problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Ugyanezt várja el Magyarországtól is: segítse hozzá Romániát a megoldáshoz, anélkül, hogy beleszólna az ügyeibe, s izgatná a magyar kisebbséget. /Magyar Nemzet, nov. 9./

"A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar elnök aláírt nyilatkozattal emlékezett meg Románia felszabadulásának 50. évfordulójáról: a román nép "mindig itt volt a Dnyeszter és a Tisza között", nem azok közé tartozott, akik "a nyers húst a nyereg alatt puhítva lépték át a határokat". Az 1940-es bécsi döntés után "a magyar nép barbár szelleme teljes mértékben érvényesült, ami a románok ezreinek bestiális meggyilkolásához vezetett". A kormányban több miniszterrel képviselt párt szerint az lett volna természetes, hogy Magyarország "elnöke révén kérjen bocsánatot a megszállás idején tanúsított magatartásáért" /Cronica Romana (Bukarest), okt. 26, ismerteti: Népszava, okt. 27./ A nyilatkozat szerint Románia minden jogot megad a kisebbségnek. Amennyiben ezzel elégedetlenek a magyarok, anyaországuk tárt karokkal fogadj őket. /A nyilatkozatból részletek: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./ "

"Nov. 7-én a Nyugat-Európai Unió vezetői és Iliescu államelnök jelenlétében felavatták Bukarestben a NYEU romániai tájékoztató és dokumentációs központját. Sir Dudley Smith, a NYEU közgyűlésének elnöke, Wim van Eekelen, a NYEU főtitkára és más vezetői tárgyaltak Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Ugyancsak nov. 7-én Bukarestben nemzetközi szeminárium nyílt "Közép-Európa egy európai biztonsági rendszerben" címmel. Magyarországról Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja érkezett a szemináriumba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ "

Nov. 3-4-én Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és EBEÉ-képviselője részt vett Budapesten az EBEÉ értekezletén. AZ RMDSZ az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek Szervezete, az UNPO tagjaként vehetett részt az EBEÉ-nek a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétnapos ülésén. Tokay átadta Rob Zaagmannak, Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsosának Gheorghe Funarnak a kisebbségeket gyalázó újabb nyilatkozatát, valamint a romániai sajtóban napvilágot látott, az RMDSZ létjogosultságát megkérdőjelező politikai esszét, Oliviu Gherman tollából. Az EBEÉ rendezvényén jelen volt Tőkés László püspök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége, a MAKOSZ idén nov. 4-6-a között rendezte meg Csíkszeredában kongresszusát /MAKOSZ VI. kongresszusa/. Ezen 31 diákszervezet képviselői vettek részt. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nov. 3-án Chisinauban felavatták Magyarország ottani nagykövetségének új székházát. Ebből az alkalomból Szent-Iványi István külügyi államtitkár járt Moldovában. Örültünk volna, mondta, hogy ha az EU-trojka - tehát nem német közvetítés -kezdeményezésére Bécsben folytatott tárgyaláson Románia is részt vett volna, mondta az államtitkár /EU-trojka: Németország, Franciaország, Görögország/. Az alapszerződésben a magyar fél átfogó, részletező kisebbségi megállapodásra törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Dr. Lichtenberger György, az orvostudományok kandidátusa a találmányára kapott jogdíjból létrehozta az Erdély és a Szent Rókus Kórház betegeiért és orvosainak továbbképzéséért elnevezésű alapítványt. A kisebbségi orvosok továbbképzését szeretné elősegíteni. Kezdeményezéséhez csatlakozott a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, valamint az Állatorvostudományi Egyetem, az ünnepélyes megállapodás szept. 8-án történt. Nemcsak lehetőségünk, hanem erkölcsi kötelességünk is kell hogy legyen ez a segítségnyújtás - mondta dr. Lichtenberger György. A nagy gyógyszergyárak kétmillió forintos támogatást adnak az alapítvány céljaira. A továbbképzések koordinálása a Szent Rókus Kórházban történik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ tanár, történész előző munkája /Gyergyó a történelmi idő vonzásában, Székelyudvarhely, 1991/ után újabb könyvvel állt elő: Székely hadszervezet és faluközösség /Gyergyószentmiklós, 1994/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Frunda György részt vett október végén Rómában az ET közgyűlésének jogi bizottsága kétnapos ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Janson raportőrök jelentése, akik megállapíthatták, hogy Románia még nem teljesítette a vállalásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szemináriumon, felszólalásában javasolta egy "kisebbségi minimum" kidolgozását. A konferencia alkalmat adott a NYEU küldöttségének, hogy találkozzon Iliescu elnökkel. A román diplomácia hatékonyan dolgozik, a román vezetők nagy súlyt helyeznek arra, hogy az európai országok politikusait Románia mellé állítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ "

A Határon Túli Magyarok Hivatala Helyi közigazgatás és kisebbségek címen rendezett tanácskozást /nov. 9-10./, amelyen a szomszédos országok önkormányzati képviselői vettek részt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár a magyar kormány aktuális külpolitikai kérdéseit ismertette. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság oktatási, kulturális jogvédelme mellett a gazdaságira is nagy figyelmet kell fordítani. Bejelentette, hogy Magyarország idei költségvetésének 0,67 ezreléke fordítható a határon túli magyarság támogatására, ez az összeg jövőre nem emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Megállapodtak abban, hogy a közigazgatási szakemberek negyedévenként más-más régióban rendszeresen találkoznak. A következő tanácskozás Székelyudvarhelyen lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Szent-Iványi István elmondta, hogy a bukaresti magyar nagykövetségen keresztül a magyar kormány kifejezte felháborodását Gheorghe Funar kijelentései miatt. A hivatalos válasz szerint Funar magánszemélyként nyilatkozott. /Új Magyarország, nov. 10./ Nov. 10-én pedig sajtótájékoztatón összegezték a tanácskozás tapasztalatait. Az egyik előadó Kolumbán Gábor, az RMDSZ Hargita megyei tanácsának elnöke volt, aki sajtótájékoztatón kifejtette: a privatizációt vezénylő vezetőség zömmel román nemzetiségűekből áll. - Tervbe vették egy önkormányzati akadémia létesítését, amely nem Magyarországon, hanem az adott országban működne. /Új Magyarország, nov. 11./

Nem tisztázódott Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő bukaresti látogatása után sem, hogy mi az orosz kormány álláspontja az 1970-ben kötött szovjet-román barátsági szerződéssel kapcsolatban, a szóvivő a sajtóértekezleten kitérő választ adott. Meg nem erősített hírek szerint Karaszin átadta Kozirev orosz külügyminiszter üzenetét, hogy országa szeretné folytatni a tárgyalásokat az új orosz-román szerződésről. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

"A képviselőház nov. 10-én elfogadta a Funar Román Nemzeti Egységpártja által beterjesztett büntető-törvénykönyvi változtatást: hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. A jogkorlátozó, antidemokratikus döntés ellen az RMDSZ képviselői tiltakoztak, de kisebbségben maradtak. Félő, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság is jóváhagyja ezt a változtatást. Székely Ervin RMDSZ-képviselő nov. 10-én, az RMDSZ rendkívüli bukaresti sajtóértekezletén hangoztatta, hogy a módosítás alkotmányellenes, ha a két ház közötti egyeztetés után is ez a változat marad, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fordul. Tokay György frakcióvezető aggasztónak nevezte az immár mindkét házban elfogadott másik módosítást, amely 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést ír elő a "nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért". Ez a megfogalmazás a Ceausescu-korszak törvényeinél is ködösebb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./ Tokay elmondta, hogy az RMDSZ román szövetségesei közül is többen erre a módosításra szavaztak, és arról próbálták meggyőzni az RMDSZ-t, hogy a romániai magyarság a román nemzet része. Ezzel nem értünk egyet, hangsúlyozta Tokay György, ahogy korábban az erdélyi románság egy évszázadon át harcolt a politikai nemzet fogalma ellen, ugyanúgy 1918 után a magyar kisebbség is a magyar nemzethez tartozik. /Magyar Hírlap, nov. 11./ "

Az elnöki intézmény félhivatalos lapja, a Dimineata Magyarországot okolja a kétoldalú kapcsolatok megtorpanásáért. /Dimineata (Bukarest), nov. 11., Magyar Hírlap, nov. 12./