Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
1994. szeptember 28.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szept. 24-i Szovátán tartott ülésén megjelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium küldöttsége, Egyed Albert főosztályvezetővel az élen. Lászlófy Pál elnök számolt be a napirendről. Megvitatták a magyar oktatáspolitikai stratégiáról készült tanulmányt és a magyar módszertani központokat vették számba: Csíkszeredában működik, Kolozsváron már van székhely, szükséges, hogy Marosvásárhelyen is legyen, Szovátán pedig országos szintű lesz, rendezvényeknek otthont adó, szálláshelyet is biztosító épület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1994. szeptember 28.
Szept. 26-án a Szenátusban Corneliu Vadim Tudor szenátornak, a Nagy-Románia Párt elnökének javaslatára napirendre tűzték az RMDSZ csíki szervezetének szept. 23-i nyilatkozatát, amelyben a szervezet felszólított mindenkit, maradjon távol Csíkszeredában az ortodox püspök felszentelési ünnepségéről. A nyilatkozatot hibásan fordították románra, ezt tendenciózusnak is lehet tekinteni, nem adtak lehetőséget arra, hogy Verestóy Attila a szöveghű fordítást ismertesse. Tudor kifejtette: az RMDSZ terrorszervezet, be kell tiltani. A kormánypárti képviselők szintén nacionalista hangon ítélkeztek az RMDSZ fölött. Tudor közel húsz perces vádaskodása után az RMDSZ-nek csak két percet adtak a válaszra. Brassóban a hívek 200 ezer aláírással kérték, hogy a városban létesüljön ortodox püspökség ennek ellenére nem ott alakult meg az új püspökség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Alig adtak szót a vitában Verestóy Attilának, aki a Népszabadság tudósítójának elmondta, mit akart kifejteni: megengedhetetlen egy ortodox vallási szertartás felhasználása a hatalom erőfitogtatására, a magyar lakosság ellen. /Népszabadság, szept. 27./ Szabó Károly szenátor a BBC román nyelvű adásában kifejtette, hogy a csíkiakat nem a püspök kinevezésének ténye zavarta, hanem az, hogy az eseményt nacionalista politikai mázban próbálták a magyar lakosság megfélemlítésére felhasználni. /Magyar Nemzet, szept. 28./
1994. szeptember 28.
A hírügynökségek már jelentették, szept. 26-án hivatalosan is közölték: kolerás megbetegedések fordultak elő Vidrátszegen és a közeli falvakban. Marosvásárhelyen a kórházban 39 személyt ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1994. szeptember 28.
Szept. 27-én az RMDSZ küldöttsége Budapesten folytatott tárgyalásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes fogadta a Takács Csaba ügyvezető elnökkel az élen érkező delegációt /tagjai: Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Bodó Barna politikai alelnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök, Magyari Nándor önkormányzati alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes/. A küldöttséget fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi államtitkár, Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Új Magyarország, szept. 28./
1994. szeptember 29.
Szilágysomlyón a Báthory István Alapítvány rendezésében szept. 24-25-én kétnapos ünnepség keretében emlékeztek meg a város neves szülöttjéről, az erdélyi fejedelemről és lengyel királyról. A tavalyi első rendezvényen emléktáblát avattak. A református templom volt a színhelye annak az ülésszaknak, ahol tudományos dolgozatokat felolvasó szerzők /köztük magyarországiak/ foglalkoztak a város múltjával és Báthory István korabeli politikusi jelentőségével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1994. szeptember 29.
"Nagyváradon az áramszolgáltató vállalatnál felvételre jelentkezőknek alá kell írni egy feltételt: "Vállalom, hogy munkahelyemen kizárólag csak románul fogok beszélni." A diszkrimináció nem csak ennél a vállalatnál fordul elő, sok helyen érdeklődnek a felvételnél a nemzetiség, az eredet felől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"
1994. szeptember 29.
"Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese megállapította, hogy az elmúlt években a hivatal alapvető feladatát, a koordinációs szerepkört igazából nem tudta ellátni. A "kisebbségpolitika feladata létrehozni azokat a feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség a saját szülőföldjén maradhasson, tanulhasson, teremthesse meg, méghozzá hosszú távon, egzisztenciáját." Fiatal szakembereket kell kinevelni. Hiba volt, hogy a kisebbségi elit sem használta ki privatizációs és kárpótlási folyamatokban rejlő tőkekoncentrálási lehetőséget. Szükség van önkormányzati akadémiák létrehozására. Jelenleg folyik a finanszírozási rendszer áttekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"
1994. szeptember 29.
A Demokratikus Konvenció /DK/ szept. 29-i ülésén reagált a Román Szociáldemokrata Párt /RSZP/ levelére, amely megkérdőjelezte a DK működését szabályozó pártközi egyezményt, egy hónapra felfüggesztette az RSZP tagságát, gondolkodási időt hagyva, döntse el, tagja marad-e a DK-nak vagy nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1-2./
1994. szeptember 30.
Iliescu elnök szept. 25-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés szept. 26-án kezdődő ülésszakán és találkozzon Bill Clinton elnökkel. Iliescu elnök találkozott Mexikó, Bosznia-Hercegovina, Lettország elnökével, Simon Perez izraeli külügyminiszterrel, majd Clinton elnökkel. Az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése során Clinton elismerően szólt Románia belső stabilitásáról és a térségben stabilitási tényezőként betöltött aktív szerepéről. A román államfő kifejezte reményét, hogy a jelenleg egyéves határidőre szóló legnagyobb kedvezményt kiterjesztik határidő nélkülire, majd meghívta az amerikai elnököt, aki a meghívást elfogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./ Iliescu az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében felvetette a világszervezet szerepének újradefiniálásának kérdését. Románia részt vesz a regionális konfliktusok elsimítására tett nemzetközi kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Iliescu elnök szept. 27-én Washingtonban találkozott a Világbank alelnökével, Franc Thalwitzcal, megbeszéléseket folytatott amerikai kongresszusi képviselőkkel. Iliescu sajtónyilatkozatában rendkívül konstruktívnak minősítette a megbeszélések légkörét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Iliescu szept. 28-án - Melescanu külügyminiszter kíséretében - találkozott a Képviselőház külügyi bizottságának elnökével, Hamiltonnal, majd a Szenátus külügyi bizottságának elnökével, Bell szenátorral és más kongresszusi tagokkal. Lloyd Bensen pénzügyminiszterrel tartott megbeszélésén a romániai reform haladását méltatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1994. szeptember 30.
Szept. 28-29-án kétnapos hivatalos látogatást tett Bukarestben Nicita Valentic, Horvátország miniszterelnöke. A tárgyalások eredményeképpen egyezményeket írtak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1994. szeptember 30.
"Az RMDSZ SZKT ülésezett szept. 30-a és okt. 1-e között Marosvásárhelyen. Takács Csaba ügyvezető elnök tett jelentést a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos kérdésekről. A Szórványkutató Központ fél éven belül pontos képet ad a szórványban élő magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokról, ennek alapján készül átfogó program, mert az RMDSZ tagságának 46,7 százaléka ilyen helyzetben él. Markó Béla elnök tájékoztatójában kiemelte, hogy az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató csaknem félmillió aláírás példás szolidaritásról tett bizonyságot. Az RMDSZ-t felvették az UNPO-ba, a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezetébe, ez lehetővé teszi, hogy az RMDSZ az ENSZ bizottságaiban megszólaljon. Az alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy az új magyar kormány elfogadja az RMDSZ-szel való konzultálás gondolatát, ennek megfelelően történtek a megbeszélések, végül a román külügyminisztérium is elfogadta ezt az igényt. Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a "romániai magyar nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia." Az alapszerződés aláírását bizalomerősítő intézkedések előzzék meg, az egyéni és közösségi jogokat pedig nemzetközi garanciák szavatolják. Nagy vita volt az Illyés Alapítvány alkuratóriumának kérdésében. A civil társadalmi szervezeteket kell bevonni, depolitizálni kell az elosztást, továbbá nyilvánosak legyenek a juttatások. - Tőkés László tiszteletbeli elnök levele nyomán felmerült, hogy lépéseket tegyenek a Magyarországon tartózkodó Kincses Előd helyzetének rendezésére, hogy törvényes garanciákkal hazatérhessen. - A következő időszakban felmérik a romániai magyarság lélekszámát, összetételét, ez szükséges a kisebbségi önkormányzat intézményeinek felállításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása arról, hogy a magyar-román alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a magyar és román kormánnyal. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és új határozatot hoztak: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság belső önrendelkezésének. Miközben a kormány európai nyitásról beszél, a nemzetiségi oktatás helyzete egyre rosszabb. A nyugati hatalmak által sürgetett integráció előfeltétele a kisebbségi problémák rendezésének szavatolása, jelentette ki Markó Béla. Az SZKT-nak nem sikerült dűlőre jutni az RMDSZ belső politikai szerveződése kérdésében. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSZ állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. /Népszabadság, Magyar Nemzet, okt. 1,3./ "
1994. szeptember 30.
Douglas Hogg brit külügyi államtitkár befejezte bukaresti tárgyalásait. Kifejtette, hogy országa támogatja Románia kapcsolatait az Európai Unióval, kifejezte reményét, hogy létrejön a magyar-román alapszerződés. Brit vélemény szerint az emberi jogok alapvetően egyéni jogok, de ezek közül egyeseket kollektíven kell gyakorolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1994. szeptember 30.
Maros megyében sikerült megfékezni a kolerát, az ország más részein viszont új koleragócokat jeleztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1994. október 1.
Okt. 3-7-e között Temesváron Magyar Kereskedelmi Napokat rendeznek, ahol 30 magyar cég mutatja be termékeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
1994. október 2.
Dr. Kovács Lajos kolozsvári unitárius püspök életének 85. évében, okt. 2-án elhunyt. 1943-tól teológiai tanár volt, 1972-ben választották meg püspöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Kovács Lajos /Kissolymos, 1909. nov. 13. - Kolozsvár, 1994. okt. 2./
1994. október 4.
A privatizációval kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze az RMDSZ gazdasági főosztályának kiadványa, a Privatizáció Romániában /Pro-Print, Csíkszereda/, közli a fontosabb rendeletek listáját is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
1994. október 4.
A Magyarországon tanuló magyar nemzetiségű diákok problémáinak rendezésére rendeletet adtak ki. A tanulmányaikat megkezdő határon túli magyar diákok többsége - mintegy 2500 fő - tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphat tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. Az intézkedés szerint az említett költségek alól mentesülnek az állami, illetve költségvetésből támogatott alapítványi ösztöndíjasok, amennyiben magyar nemzetiségüket igazolni tudják. Akik nem rendelkeznek igazolással, egyedi kérelmet adhatnak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
1994. október 5.
Nagyváradon szept. 27-én tartották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választó közgyűlését, Tőkés Lászlót újraválasztották püspöknek /194-ből 171-en szavaztak rá/, a főgondnoknak pedig Szilágyi Aladárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./
1994. október 5.
Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke okt. 3-án beadvánnyal fordult a megyei prefektushoz, a megyei rendőrfelügyelőséghez és a belügyminiszterhez, tiltakozva amiatt. hogy a megye rendőrségi épületeiről eltüntették a magyar feliratot anélkül, hogy az intézkedés okairól tájékoztatták volna a helyi önigazgatási szerveket. A magyar lakosság ezt a lépést provokációnak tekinti, egyben kéri a magyar nyelvű táblák visszahelyezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1994. október 5.
Miguel Angel Martineznek, az Európa Tanács /ET/ parlamenti közgyűlése elnökének meghívására okt. 4-én Strasbourgba érkezett Iliescu elnök. A román államelnök találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. A vele érkezett Melescanu külügyminiszter több dokumentumot írt alá, többek között az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Iliescu beszédében a nemzeti kisebbségeket a nemzetek közötti kapcsolatteremtés tényezőinek nevezte. Kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy Cseresznyés Pál egyértelműen bűnös, ezért nem segíthet rajta. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. Kifejtette, hogy a magyar kisebbség az európai államokhoz viszonyítva a legtöbb jogot élvezi. /Szabadság, okt. 5., Új Magyarország, okt. 5./
1994. október 5.
A Ziua című bukaresti lap szerint a szélsőséges, Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobb Pártját a háttérből Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Pártja elnöke irányítja és a két párt közös tervet dolgozott ki a romániai zsidók és cigányok kiirtására. Más feltételezések szerint a Nemzeti Jobb Pártját Dan Iosif volt elnöki tanácsos támogatja. /Média (Nagyvárad), okt. 5./
1994. október 6.
Okt. 2-án és 3-án Háromszék rendőrőrseinek homlokzatáról is eltávolították a magyar feliratot. A döntés ellen tiltakozó állásfoglalást tett közzé az RMDSZ háromszéki szervezete. Okt. 3-án Markó Béla elnök és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tárgyalt erről Victor Herbenciuc kormányfőtitkárral. Verestóy Attila telefonbeszélgetést a Strasbourgba készülő Iliescu elnökkel, okt. 4-én a belügyminiszterrel és Adrian Nastaséval, a parlament elnökével tárgyalt. A megkeresettek ígérték, hogy politikai megoldást fognak hozni. Kiderült, hogy Pitulescu tábornok, az országos rendőrfelügyelőség főnöke adott utasítást az intézkedésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1994. október 6.
A Román Emberjogi Liga, a LADO Háromszéken rendezett kerekasztala alkalmával a résztvevők ismét meggyőződhettek arról, hogy ez a szervezet bátran kiáll az emberi jogokért. A LADO elnöke, dr. Stefanescu-Draganesti jogász hangsúlyozta az RMDSZ tanügyi törvénytervezetének támogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1994. október 6.
Okt. 7-én kezdődik Brassóban a román-magyar polgárfórum. A Román-Magyar Baráti Társaság elnöke, Iglói Zoltán elmondta, hogy romániai politikusok jelezték részvételi szándékukat, azonban ők ragaszkodnak a napi politikától tartózkodó párbeszédhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1994. október 6.
Okt. 12-14-én Bukarestben orosz-román szakértői szintű tárgyalás kezdődik az alapszerződésről. /Dimineata, okt. 6./
1994. október 6.
"Okt. 4-én Tokay György RMDSZ-képviselő röviden akarta méltatni október 6-a emlékét, hangsúlyozva, hogy jelenleg közelebb állunk románok és magyarok megbékéléséhez, mint bármikor, azonban alig hagyták, hogy szóhoz jusson, az ülés vezetőjének csendet kellett kérnie. Petre Turlea képviselő kijelentette, hogy 1848-ban a magyarok 40 ezer románt öltek meg, de felrótta azt is, hogy a magyarok 1994. szept. 25-én Szárazajtán emlékművet állítottak azoknak, akik sebesült román katonákat gyilkoltak meg. Ezért nem kell az RMDSZ-t megtűrni Romániában. Hozzátette: "mi vagyunk ennek az országnak az urai." Ioan Catarig kormánypárti képviselő egyetértett a megbékélés gondolatával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ "
1994. október 7.
Számos helyről érkezett jelzés, hogy a felsőfokú oktatási intézményekben nem biztosították az anyanyelven történő felvételit. Kérik, hogy jelentsék az elnökségnek, hol fordult elő hasonló eset, hogy az RMDSZ memorandumot állíthasson össze ezekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1994. október 7.
"A rendőrségek magyar feliratának eltávolításával a "Belügyminisztérium úgy viselkedik, mint egy megszálló sereg ellenséges vidéken", olvasható az RMDSZ gyergyói szervezetének tiltakozó levelében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
1994. október 7.
A parlament vizsgálta a korrupciót, ennek eredményeképpen külön anyagot készített a kormánypárt, külön az ellenzék és egy harmadikat a Demokrata Párt. Az anyagokat átadják az igazságszolgáltatásnak, szorgalmazták a korrupció ellenes törvényeket, mindössze ennyi történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1994. október 7.
Margittán havi magazin látott napvilágot Margitta és Vidéke címen, a helyi RMDSZ támogatásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./