A szenátus szept. 8-i ülésén Frunda György szenátor interpellációjában kifejtette, hogy a kormány visszaél a parlament nyári szünetének időszakára biztosított jogszabályalkotási felhatalmazásával, amikor újból bevezette a határátlépési illetéket, ez a döntés alkotmánysértő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./

"Melescanu magyarországi tárgyalása után megerősödtek az RMDSZ elleni támadások. Az elnöki iroda szócsöve, a Dimineata szept. 7-i száma annak a reménynek ad hangot, hogy az RMDSZ végre letesz olyan "abszurd követeléseiről", mint a belső önrendelkezés vagy a különleges jogi státus. A magyar kisebbség problémáit a bukaresti parlamentnek kell megoldania. /Magyar Hírlap, szept. 8./ "

"Az Evenimentul Zilei közli Törzsök Erika nyilatkozatát, aki a romániai magyarok helyzetéről megállapította: "a teljesen indokolt érvek mellett a vita - s ezt el kell ismernünk - eléggé bonyolulttá válik. Egyrészt támogatást kérnek a román államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvi oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek." /Irina Vainovski-Mihai: A románok és a magyarok egymásnak vannak rendelve - állítja Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatának alelnöke. = Eveninentul Zilei (Bukarest), szept. 8./ "

Mircea V_lcu szenátor több pártvezetővel együtt felsorakozott a Román Nemzeti Egységpárt szept. 8-i sajtóértekezletén Funar Constantinescuhoz írt nyílt levele mellé. Nem állja meg a helyét a kezdeti védekezés, hogy Funarnak az RMDSZ betiltását javasoló levele csak magánvélemény volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./

Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 7-i sajtóértekezletén egyetlen szót sem szólt Melescanu budapesti tárgyalásáról. Az újságírók ezt szóvá tették, a szóvivő azt válaszolta, hogy a külügyminiszter nyilatkozott erről, nincs mit hozzátennie. Mi a külügyminisztériumi álláspont Funar Constantinescuhoz írt leveléről, kérdezték az újságírók. A válasz: nem szokás kommentálni pártvezetők állásfoglalásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Az RMDSZ patformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ fájlalja, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kidolgozásába nem vonták be a platformokat, olvasható az EMK nyilatkozatában. Az EMK szerint a belső önrendelkezés megteremtéséhez a magyar kormánynak védőhatalmi szerepet kell vállalnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Constantin Pavel cikkében Tőkés Lászlót és Funart elválaszthatatlan párosként tünteti föl, akik rossz tolmácsok magyarok és románok között. Pavel szerint közel van az az idő, amikor a magyarok és a románok félreállítják őket és közvetlenül fognak szóba állni egymással. /Adevarul (Bukarest), szept. 9./

A Vocea Romaniei bukaresti kormánylap szept. 9-i száma először kommnetálta Melescanu külügyminiszter budapesti látogatását. A vezércikk szerint a kapcsolatok normalizálásának útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. /Népszava, szept. 10./

Az Európai Unió PHARE programja keretében 21 millió ECU segítséget kap Románia, hogy korszerűsítse a román-magyar és román-jugoszláv határ felé vezető útjainak egy részét. Karen Fogg asszony, az Európai Unió bukaresti irodájának vezetője és Aurel Novac közelkedési miniszter által szept. 9-én aláírt megállapodás értelmében a Szászsebestől Déván, Aradon át Nagylakig, illetve Aradtól Temesváron át Temesmóráig korszerűsítik ebből a hitelből az úthálózatot. További 43 millió ECU térítéssmentes segélyt biztosítanak a határállomások korszerűsítésére. A felsorolásban Bors, Nagylak, Giurgiu és Calafat szerepel. /Népszabadság, szept. 10./

Kormányhatározattal szétosztották az 1994-es költségvetés szerint a kisebbségi szervezeteket megillető másfél milliárd lejt. Az RMDSZ 180 milliót kapott, a németek 197 milliót, az ukránok 109 milliót, a görögök 96 milliót, zsidó közösségek 87 milliót, a romapárt 78 milliót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./

Alain Juppé francia külügyminiszter Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel, a pártok vezetőivel, Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó Béla felhívta Juppé figyelmét a kormányba került nacionalista és idegengyűlölő pártok magyarellenességére, amely akadályozza a demokratizálódást, s határozott, egységes európai fellépést tesz szükségessé. Juppé kétnapos látogatása Melescanu külügyminiszter-rel tartott közös sajtóértekezlettel zárult. Juppé elmondta, hogy országa kivátságos kapcsolatokat óhajt Romániával és igyekszik visszaszerezni élhelyét a külföldi beruházók rangsorában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./

Fejér Katalin moldvai csángó nyugdíjas munkásnő perében elmaradt az ítélet, a pert elhalasztották. Lakásában magyarul tanította a csángó gyermekeket, ezért folyik ellene a per. Házkutatást tartottak, elvitték az RMDSZ-től kapott írógépét, hangszalagjait. /Magyar Nemzet, szept. 12./ Előzmény: Orient Expressz (Bukarest), 1993. máj. 28., Orient Expressz (Bukarest), 1993. jún. 11.

Szept. 10-én Nagyenyeden emlékeztek meg dr. Szász Pál mártírhalálára, az RMGE szervezésében, egyúttal az EMGE megalakulásának 150. évfordulójáról. Az ökumenikus istentiszteletet követően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke méltatta munkásságát, majd Veres István ny. professzor vázolta fel a kommunista börtönben 1954-ben elhunyt Szász Pál életútját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a román-magyar viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György RMDSZ-szenátor a bukaresti Cronica politica hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Romániában semmibe vették a magyar kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a magyar kormányok kicsit felülről kezelték a romám kormányt. /Népszabadság, szept. 13./

Az elképzelések szerint Hargita megyének 62 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni az RMDSZ kisebbségi oktatási törvénytervezetének támogatására, valójában Csíkból 36 500, Gyergyóból /nem végleges adat szerint/ 21 ezren, Udvarhelyről 30 ezren, tehát a megyéből 87 500-an írták alá az íveket. Háromszéken 70 378-an, Bihar megyében - ahogy Varga Gábor RMDSZ-elnök tájékoztatott - 54 548-an támogatták aláírásukkal a tervezetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó hivatala Valentin Gabrielescu szenátort jelölte ki a balkáni vlachok /makedonrománok/ raportőrének. A makedorománok megvédésére irányuló akciót egy olasz és francia képviselőkből álló csoport kezdeményezte. /Adevarul (Bukarest), szept. 13./

Dr. Vincze Mária, az RMDSZ Egyeztető Tanácsa gazdasági szakbizottságának ideiglenes elnöke vitaindító anyagot publikált, felvázolva a gazdaság jelenlegi helyzetét, cselekvési programot ajánlott a szervezetnek. Az elmúlt években a gazdasági recesszió, az infláció a szomszédos országok átlagát meghaladó, a beruházások, a külföldi tőkebefektetések szintje alacsony volt. A bérek reálértéke csökkent, folytatódott a lej leértékelése /1993 elején egy dollár 460 lej, 1994 júniusában 1650 lej/. A jogi keretek kialakítása lassú, a privatizáció késlekedik. Az RMDSZ-nek is ki kell dolgozni gazdasági programját. Nem helyes mereven elutasító álláspontra helyezkedni olyan törvényjavas-latokkal kapcsolatban, amelyek bevezetését a gazdasági ésszerűség indokolja. Fontos a rendszerszemléletben való gondolkodás. Az állandó provokációkra való válaszadás miatt az RMDSZ vezetőségének ideje sem marad a gazdasági kérdésekre. Szükséges az információáramlás megszervezése, a gazdasági kérdések ismertetése a sajtóban, szakmai tanácsadó hálózatok kifejlesztése, továbbá az RMDSZ képviselői rendszeresen biztosítsanak információs anyagot a megyei gazdasági alelnökségek számára. - Várható az agrárválság elmélyülése, ez elsősorban a kistermelőket fogja érinteni. Fel kell készülni a részvénypapírok piacának megjelenésére, a munkanélküliség növekedésére, amelynek hatását az átképzési lehetőségek felkutatásával lehet csökkenteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., 15./

"A Vocea Romaniei kormánylap szept. 14-i számában Dan Mihalache azt fejtegette, hogy a magyar kormány politikája megváltozott, az RMDSZ, a szlovákiai és a vajdasági magyarság azonban önállósodik, eltér a Budapest által hirdetett vonaltól. Az autonómiatörekvések mögött "az etnikai elit privilégiuma" húzódik meg. A RMDSZ által igényelt közigazgatási, igazságügyi és kulturális struktúrák szorgalmazása nem a magyar lakosság tömegeit szolgálja, hanem az "elit" érdekeiben keresendő. A cikket ismertető Gyarmath János felteszi a kérdést, mit szól a szerző a magyar oktatási rendszer érdekében összegyűlt félmillió aláíráshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"A választási kampány idején a Magyar Szocialista Párt részéről "az alapszerződések föltétlen sürgetését elgaloppírozottnak ítéltem meg" - nyilatkozta Tőkés László püspök. Aug. 29-én találkozott először az új magyar kormány tagjaival. Úgy látja, hogy a román hatalomnak nehezebb lesz megegyeznie az MSZP-vel, mert ez a magyar kormány nem lesz hajlandó alárendelni a nemzeti érdekeket semmilyen pártpolitikai szempontoknak. - Sokszor bírálják Tőkés Lászlót, hogy pesszimista képet ad. "A romániai valóságot lesújtónak tartom." Ennek ellenére azért bírál, hogy mindez egy katarktikus igenben oldódjék fel. És úgy véli, ez történik Erdélyben. Az emberek a kellő pillanatban összefognak, aláírnak, vállalkoznak. /Orient Expressz (Bukarest), szept. 14./"

Iliescu elnök szept. 13-én a parlament két házának együttes ülésén mondott beszédet, melyet a televízió is közvetített. Előzőleg az ellenzék azt követelte, hogy az elnöki üzenetet mindjárt meg is vitathassa, de ezt nem tudta elérni. Iliescu pozitívnak ítélte meg a választások óta eltelt két évet, zajlik a demokratizálási folyamat. Megállapította, hogy elszegényedés észlelhető, ezen csak a tudatos szociális piacgazdaság segíthet. Az elnök támadta a korrupciót és sürgette a társadalmi megbékélést, az együttműködést egy minimális platform alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., Magyar Nemzet, szept. 15./ Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője feltette a kérdést, mi volt az elnöki üzenet lényege. A társadalmi megbékélés sürgetése. Akkor viszont miért zárkózott el a vita, a párbeszéd elől? A vita lehetőségének leszavazása figyelmeztetés, kinek a kezében van a hatalom. Talán ez volt az elnöki üzenet lényege. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Az RMDSZ képviselőcsoportja szept. 13-án Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek. Tokay György előzőleg 1992. szeptemberétől 1994. márciusáig volt már elnök, akkor Vida Gyulát választották a helyébe, most újra Tokay lett az elnök. Takács Csaba lemondott képviselői mandátumáról, mert az RMDSZ alapszabályzata szerint ez összeegyeztethetetlen RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségével, képviselői helyét Fekete Zsolt foglalta el, aki az RMDSZ-frakció titkára lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., /Új Magyarország, szept. 15./

Bukarestben vasgárdista tüntetés volt szept. 14-én. A hírhedt vasgárdista vezérre, Corneliu Zelea Codreanura emlékeztek, születésnapja alkalmából. A tüntetésen fasiszta jelvényeket árusítottak. Sokak szerint az 1989-es fordulat óta ez volt a legnagyobb fasiszta erődemonstráció. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

"Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója."

A kormány kinyilvánított szándékának megfelelően a magyar-román és magyar-szlovák kapcsolatokban a pozitív elmozdulás kezdeti jelei tapasztalhatók, mondta Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő a külügyi sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 14-én Brüsszelben ünnepélyesen elfogadták a román egyéni békeprogramot. Az esemény alkalmából Ion Mircea Pascu védelmi és Virgil Constantinescu külügyi államtitkár a NATO-tagállamok nagykövetei előtt méltatták a dokumentum jelentőségét Románia számára./Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Minden ülésszak elején új titkárokat választanak. Szept. 5-én választották meg titkárnak a Képviselőházban Borbély Lászlót, az RMDSZ Maros megyei elnökét, aki elmondta, hogy a házelnököt munkájában négy titkár segíti, ő lett ezek egyike. A titkárok intézik a gyűlések szervezését, a kormánnyal való kapcsolattartást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

"Dávid Gyula "Nemzeti vagy /?/ tudományos alapon" /A Hét (Bukarest), júl. 29./ című cikkében vitatta D. Lőrincz Józsefnek a román nyelvű Polis első számában megjelent "Miképpen építsük fel a civil társadalmat: nemzeti vagy tudományos alapon?" című írásában foglaltakat. Erre reagált, igazát védve D. Lőrincz József Hiteles kép és tudomány címen. Dávid Gyula a nemzeti irányzat híve, a cikkíró a tudományos irányzaté, amelyet a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Kutatócsoport /KAM/ dolgozott ki. Dávid Gyula vitapartnere nézeteit áltudományosnak látja. Dávid Gyula nemzetben gondolkodik, a nemzetépítő állásponton van, D. Lőrincz József és a KAM társadalomban gondolkozik. Dávid Gyula a "nemzeti tudományok" /nyelvészet, történelem, folklorisztika/ által megfogalmazott értékeket, a másik fél az elméletileg kidolgozott és alkalmazott modern társadalomtudományt részesíti előnyben. "A nemzetépítő gyakorlat kritikájával tele van a nemzetközi szakirodalom, ez a "nacionalizmus-kutatás" egyik legtermékenyebb ága manapság." A "KAM igyekszik ezt a feladatot itthon is elvégezni". A KAM tanulmányai szerint a mai romániai magyar értelmiségi elit nem szaktudása révén mentette át hatalmát, hanem nemzeti szlogenekkel. Hatalomvágy él bennük, a társadalmat nem ismerik. /A Hét (Bukarest), szept. 16./"

A Bolyai Nyári Egyetem, az erdélyi tanárok továbbképzése eredményességét értékelte többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke. Idén huszonegy tanfolyamot hirdettek meg, a legnépesebb tábor a tanítóké volt, Kirujfürdőn közel 150-en hallgatták az előadásokat. Az egyik hallgató szerint a legértékesebb dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója Erdély hetven éve című előadása volt, amely doktori értekezésén alapult. Ez a főiskola az előző évben elhangzott előadásokat Kőrösi tanulmányok címmel kötetbe foglalta és a hallgatók ezt megkapták. A sorozat első kötete 1993-ban jelent meg és összefoglalta az addig lezajlott rendezvényeket, a 2. kötet a Migráció a Kárpát-medencében című országos tanácskozás anyagát tartalmazta, a legutóbbi, a 3. kötet 14 előadás anyagát nyújtja az érdeklődőknek, bőséges forrásanyag feltüntetésével. /A Hét (Bukarest), szept. 16./

A romániai magyarság jeles képviselői részvénykibocsátó konzorcium létrehozására felhívással fordultak a romániai magyarokhoz és a világ magyarságához, hogy bankhálózatot teremtsenek Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy székhelyekkel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A felhívást ismertetve a Romániai Magyar Szó hozzátette, sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Adrian Nastase képviselőházi elnök háromoldalú találkozó megszervezésére tett javaslatot Románia, Jugoszlávia és Szlovákia között, mivel a három országnak azonos problémái vannak a nemzeti kisebbségek tekintetében - jelentette ki a televízióban Ana Prcic jugoszláv képviselő, miután szept. 16-án tárgyalt Nastasevel. Nastase a sajtóértekezleten nem tett említést erről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20., Magyar Hírlap, szept. 17./