Romániát nem fenyegeti külső veszély, jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hivatal /SRI/ vezetője a Romania Liberanak. /Magyar Hírlap, júl. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Klaus Kinkel német külügyminiszter júl. 13-án egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel, az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. Németország támogatja Romániát az európai struktúrákba való integrálódásában, nyilatkozta a találkozó után Melescanu. Vacaroiu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Németország Románia első számú gazdasági partnere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Júl. 13-án Budapesten Gál Zoltán házelnök találkozott az Országházban a közép-kelet-európai országok nagyköveteivel. Magyarország kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minden országgal - főleg Romániával és Szlovákiával megkötni az alapszerződést, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

A Demokratikus Konvenció nyilatkozatban ítélte el a Funar által erőltetett kolozsvári ásatásokat. A provokáció igazi célja a feszültségkeltés. A felelőtlen provokációk sorozata bármikor ellenőrizhetetlen konfliktushelyzetet teremthet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., Magyar Nemzet, júl. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1989 után új oktatási formát hoztak létre, a líceumi szemináriumokat, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak az egyes felekezetek papi utánpótlásáról. Az itt érettségizők, ha nem óhajtanak egyházi pályára lépni, bármelyik főiskolán vagy egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg nyolc római katolikus líceumi szeminárium működik a következő városokban: Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad. 1994-től további három indul Székelyudvarhelyen, Déván és Gyimesfelsőlokon. /A Hét (Bukarest), júl. 15./

"A júl. 13-án közzétett kormányközlemény foglalkozott a kolozsvári ásatásokkal, leszögezve, helyi illetékesek próbálkozása, hogy semmibe vegyék a kormánydöntést, zavarja a nyugalmat és közrendet, ugyanakkor elítélte a júl. 7-i polgári engedetlenségi megnyilvánulást is, azt a demokrácia fogalmának lebecsülésének minősítette. "A jogállam demokratikus keretét megszegő bármilyen akció törvénybe ütköző cselekedet, s mint ilyen büntetendő." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./ "

Román-magyar kormányfői találkozóra kerül sor Triesztben, jelentette az MTI. /Magyar Nemzet, júl. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Nem sétálhattunk, zárkáinkban nem ülhettünk le, nem kaphattunk levelet, emlékezett vissza Vass Kiss Előd, a hét székelyföldi egyike, akik márciusban amnesztiával szabadultak, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Budapesten tartott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform és a Magyarok Világszövetsége. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a strasbourgi emberi jogi bíróságon kezdeményezi a perújrafelvételt, mert mindnyájukat gyilkosokként helyezték szabad lábra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Népszabadság, júl. 16./ Nemzetközi összefogás segítségével kiszabadultak a börtönből, ez csupán az első győzelem, mondta Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője. Iliescu elnök a spontán hatóságellenes cselekményekre, amennyiben azok 1989. dec. 22-én éjfélig zajlottak le, amnesztiát hirdetett, de ezt a román hatóságok csak a románokra alkalmazták. /Magyar Hírlap, júl. 18., Új Magyarország, júl. 18./

Júl. 17-én Bukarestbe érkezett William Perry amerikai védelmi miniszter, aki tájékozódni akar a Balkán biztonságának kérdéséről. Találkozik Iliescu elnökkel is. Négy hónapja üresen áll a washingtoni román nagyköveti poszt és az Egyesült Államokat sem képviseli jelenleg nagykövet Bukarestben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Magyar Hírlap, júl. 18./

Júl. 15-én Bukarestben kiosztották az Írószövetség 1993-as díjait. A kisebbségek közül Kovács András Ferenc Költözködés /Kriterion, 1993./ verseskötetét és egy szlovák szerző, Dagmar Maria Anocha verseskötetét érdemesítették a díjra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

William Perry amerikai védelmi miniszter elégedetten nyilatkozott júl. 18-i sajtóértekezletén, elutazása előtt, romániai tárgyalásáról. Melescanu vázolta, hogy Románia milyen szerepet tölthetne be a boszniai válság rendezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20., Magyar Hírlap, júl. 19./

A színfalak között készül valami, ami az etnikumközi feszültség fokozódásához vezethet. A román lapok ismertették, hogy Iliescu elnök szóvivőjén keresztül elítélte az RMDSZ tervét, a polgári engedetlenség módszereinek alkalmazását. A Romania Libera viszont kommentálta: Iliescu a bányászok Bukarestbe hívásával meghonosította a polgári engedetlenség módszerét, most viszont, mert érdekei úgy kívánják, ugyanezt elítéli. A Román Nemzeti Egységpárt pedig rendkívüli ülésszak összehívást kérte a tanügyi törvény ügyében. /Magyar Nemzet, júl. 19./

Nits Árpád feltette a kérdést, miért olyan zajosak, botrányosak a kilépések és miért olyan csendesek a visszasomfordálások? A legutóbbi SZKT-ülésen történt kilépésről vezércikk sugallta, hogy ez maga a megoldás. Egy másik SZKT-tag viszont nyilvános feljelentést közölt egyik kollégájáról Horthy temetésével kapcsolatban és kijelentette, amíg ez a kolléga az SZKT tagja, ő nem vesz részt az üléseken. Ennek ellenére most megjelent az SZKT-ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Kántor Lajos júl. 10-i ülésen történt kilépéséről van szó. A vezércikk: Miklós László: Nincs felelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Bányai Péter jelentette ki /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 24./, hogy nem vesz rész az üléseken, amíg azokon jelen lesz Borbély Imre, akinek cikkében /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 14./ az szerepelt, hogy Horthy tisztességes magyar ember volt.

Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

"Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügyi miniszter júl. 18-i közleményében tiltakozott a Duna Tv egyik műsora ellen, amelyben a székelyföldi amnesztiával szabadultak ügyével foglalkoztak. A közlemény szerint a perekben bebizonyosodott, hogy gyilkosság történt, sőt dec. 22-én a hadsereg és a Securitate átállt a forradalom oldalára. Ezek erősen vitatható megállapítások, továbbá kérdés marad, a székelyföldiekre miért nem vonatkozik az amnesztia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ Paunescu szenátor gyilkosoknak nevezte az ártatlanul bebörtönzötteket, majd gyalázta az RMDSZ-t és kérte a román hatóságok erélyes fellépését a "nemzetellenes és románellenes akciókkal szemben". /Új Magyarország, júl. 20./"

"Az eddigi eszközök, tehát a dialóguskeresés, a parlamenti küzdelem, a külpolitikai munka föllendítése nem bizonyult elegendőnek - állapította meg Markó Béla a vele készített interjúban. Olyan értelemben kell a stratégiát megváltoztatni, hogy ezen eszközök mellett fokozottabban kell építeni a civil társadalom szolidaritására. Az oktatási törvénytervezettel kapcsolatban kidolgoztak egy akcióprogramot, ennek része az aláírásgyűjtés. A kolozsvári események a román belpolitikai élet tragikus anomáliáira figyelmeztetnek, "hogy minden közbenjárás ellenére nem lehetett ezt a nyilvánvalóan magyarellenes, kultúraellenes" provokációt másképp megállítani. - "Az erdélyi magyarságnak az a célja, hogy megmaradhasson itt Romániában magyar közösségnek", megőrizhesse identitását. - A Demokratikus Konvenció nem támogatja egyöntetűen az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

A román rendőrség néhány napon belül átadja magyar kollégáinak a budapesti zsidó múzeumból tavaly decemberben elrabolt és egy Bukarest környéki román faluban megtalált műkincseket. /Népszabadság, júl. 22./

Fey László a megbékélés mellett állt ki. Vannak a feszültség fenntartásában érdekelt csoportok, írta, vannak, akik ellenzik a kézfogás politikáját. Vannak olyanok, akik harcias, merev politizálással igyekeznek népszerűségre szert tenni. Fey László nem írja ki Tőkés László nevét, de őt támadja. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./

"Júl. 20-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba politikai államtitkár jelenlétében a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A "magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül." - fejtette ki Markó Béla. Kérésekre válaszolva az RMDSZ elnöke aggályát fejezte ki e garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" - jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba arra a kérdésre, hogy a kormányprogram miért nem tartalmazza a kollektív jogok kérdését, kijelentette, hogy a nyugat-európai közvélemény sajnos nem ismeri el ezeket a fogalmakat. Mindez nem jelenti azt, hogy a határokon túli magyarságnak le kellene mondani azokról a tartalmakról, melyeket ezek a jogok jelentenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. - Horn Gyula kifejtette, hogy nem kívánják elkapkodni a magyar-román alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ "

Júl. 20-án a szakemberekből, régészekből álló bizottság közzétette jelentését: a kutatás szükséges, a tér déli részén, a Szent Mihály templomtól 50 méterre próbaásás végezhető. Az ásatás nem érintheti a főtér műemlékeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22., a bizottság jelentésének szövege: Szabadság (Kolozsvár),júl. 22./

"A Curierul Nationalban Nicolae Popa, Iliescu elnök tanácsadója "A jogállam követelményeinek ellentmondó reakciók" címmel, "Az RMDSZ Budapesten tartott törött tükre" alcímmel megrovóan szólt az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Budapesten tartott sajtóértekezletéről, amelyet a televízió közvetített. Szerinte a kegyelmi kérvényekben soha nem szerepelt Cseresznyés Pál esete. /Curierul National (Bukarest), júl. 21., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

Gajdos Balogh Attila állt ki cikkében Tőkés László püspök mellett, visszautasítva Fey László ismételt kirohanásait Tőkés László ellen. Egyáltalán, mit akarnak az őt támadók, mit kellene tenni? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Bodó Barna júl. 20-21-én Washingtonban tárgyalt a fokozódó magyarellenes intézkedésekről. Útját a Hámos László vezette Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ szervezte. A kongresszusi képviselők szerint az újabb kisebbségellenes lépések veszélybe sodorhatják a Romániának nyújtott segélyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

"Az a székelyföldi elítéltekre vonatkozó bukaresti állítás, hogy a nemzetközi jogvédelem kilátásba helyezése a román állam ellen irányul, jelzi, milyen messze van még Románia a jogállamtól, állapította meg Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségi szakértő. Emlékeztetett arra, hogy az ET Jansson-König-jelentése szerint is "eléggé gyenge bizonyítékokon alapuló" ítéletnek minősítette a székelyföldiek ítéletét. /Új Magyarország, júl. 26./"

"Bucur Ildikó szerint sok RMDSZ-tag magatartás- és stílusváltást vár az RMDSZ-től. A cikkíró kiáll a kézfogás-politika mellett, Kántor Lajos elkötelezett, jeles közéleti személyiség, kilépése tiltakozás az "elszigetelődés politikájával" szemben, írja, továbbá bátorság "történelmi megbékélésről" beszélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ "

Az RMDSZ vezetői júl. 27-én Bukarestben sajtótájékoztatót tartottak, Markó Béla budapesti, Frunda György szenátor strasbourgi, Tokay György képviselő bécsi útjáról számolt be. Frunda György kifejtette, hogy az Európa Tanács tud a romániai kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről, a tanügyi törvényről, a kolozsvári magyarellenes akciókról, sajnálattal állapították meg, hogy Románia az utolsó helyen áll az európai konvenciók ratifikálása tekintetében. /RMDSZ Tájékoztató, 334. sz., júl. 27./

Hajdú Dezső ügyvéd, az oroszhegyi és zetelaki volt elítéltek védőügyvédje nyílt levele intézett Chiuzbaian igazságügyminiszternek, reagálva arra, hogy a miniszter elítélte az RMDSZ és a Duna tévé akcióját a gyilkossággal vádolt székelyföldiek felmentéséért. Hajdú cáfolta a miniszter állításait, rámutatva, hogy az 1990-es amnesztia rájuk is vonatkozott, olyan személyeket fogtak perbe, akik akkor jelen sem voltak, továbbá Zetelakán nem bizonyosodott be, hogy a milicistát megölték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., nyílt levél: Curierul National, júl. 27./

"Értésünkre adták, hogy a román-magyar kapcsolatok javítása előfeltétele úgy Románia, mint Magyarország bekapcsolódásának a nyugat-európai struktúrákba. Bár "ez nemigen tetszik nekünk, és gyakran zavar is: Románia útja az Európai Unió felé Budapesten át vezet", ugyanígy Magyarország útja Bukaresten keresztül, nyilatkozta Melescanu külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Hírlap, júl. 28./ "

Az RMDSZ bukaresti, júl. 28-i sajtóértekezletén Markó Béla beszámolt Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott budapesti megbeszéléséről. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy kikérjék véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. Frunda György képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Srtasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET közgyűlése parlamenti bizottságának a román külügyminisztériumnak az ET raportőrei jelentését kifogásoló memorandumával kapcsolatban. A bizottság az RMDSZ jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta, így a két jelentéstevő /König, Jansson/ még idén visszatér, hogy újból megvizsgálja, miként tesz eleget Románia az ET-ajánlásoknak. - Bécsben, az EBEÉ parlamenti közgyűlésén - éppen Frunda György javaslatára - elfogadták, hogy az önrendelkezési jog nemcsak népeket, hanem népcsoportokat is megillet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./