Az Illyés Alapítvány áttért az alkuratóriumi rendszerre, ennek megfelelően létrehozták a Romániai Magyar Alkuratóriumot, melynek elnöke Markó Béla, tagjai: Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán /a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke/, Csávossy György /Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke/, titkára /ideiglenesen/ Kötő József. Létrehozták az oktatási, a művelődési, a gazdasági-vállalkozói, a tudományos, az egyházi és szociális, valamint az önkormányzati szaktestületeket. A szaktestületek ebben a hónapban megtartják alakuló ülésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A francia-német megbékélés modelljét kívánja megvalósítani Magyarország és Románia között a Curierul National bukaresti lapnak adott nyilatkozata szerint Emil Constantinescu. /Magyar Hírlap, szept. 17./

A magyar kormány nem kívánja lefaragni a határon túli magyarságnak nyújtott támogatást, arra törekszik, hogy ezt a segítséget nyíltabban, demokratikusabban osszák el, jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök szept. 18-án a Duna Televízióban. A miniszterelnök arra kérte a magyarság szervezeteit, hogy fogalmazzák meg az ezzel kapcsolatos igényeiket. A kormány továbbra is konzultál a magyar szervezetekkel, de ez nem jelenti azt, hogy az államközi kontaktusokban minden egyes kérdésben előzetes egyeztetési kötelezettsége lenne. Az elmúlt négy évben alig történt előrelépés a romániai magyar kisebbség helyzetében, és szinte semmi sem valósult meg abból a jegyzőkönyvből, amelyet Horn Gyula 1989-es látogatása alkalmával készítettek, mégis újból tárgyalni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ A kormány fontosnak tartja a Duna Tv munkáját és nem avatkozik be belügyeibe, mondta. /Magyar Nemzet, szept. 19./

Szept. 17-én román-török csúcstalálkozó volt Isztambulban. Ion Iliescu államelnök Melescanu külügyminiszterrel és a kormány más tagjaival reggel indult repülőgéppel a Boszporusz partjára és még este visszatért. Demirel elnökkel elhatározták a Fekete tengeri gazdasági övezethez tartozó országok csúcsértekezletének előkészítését. A jövő évi találkozó színhelye Bukarest lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A hadsereg sajtóirodája cáfolta, hogy lenne ilyen, a kisebbségek ellen kidolgozott titkos katonai terv. Mircea Pascu védelmi államtitkár a bukaresti konferencián előadásában csak elméleti fejtegetésekről beszélt, írta az Evenimentul Zilei szept. 19-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Az újság sajnálatát fejezte ki a félreértés miatt és a felelősséget a Mediafax független hírügynökségre hárította, amelytől a hír származott. /Magyar Nemzet, szept. 20./ Bukaresti információ szerint a hangfelvétel bizonyítja, hogy a hírügynökségi információ pontosan adta vissza Pascu államtitkár fejtegetéseit. A Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó katonai sajtóosztályt, azonban elzárkóztak a válaszadástól. /Népszabadság, szept. 20./

Szept. 19-én hivatalosan is bejegyeztették a Szenátusnál A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás című törvénytervezetet az azt támogató, közel három hét alatt összegyűjtött 492 380 aláírással. A lap közli az egyes megyékben összegyűlt aláírások számát. A legtöbb Hargita megyéből való /95 371/, a további sorrendben számottevő: Maros: 81 605, Kovászna: 70 378, Bihar: 54 858, Kolozs: 51 656, Szatmár: 35 430 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Szabó Károly RMDSZ-szenátor, frakcióvezető-helyettes interpellációjában tiltakozott a 26-os számú kormányrendelet ellen, melynek értelmében ingyen élelmezést biztosítanak a nemzetbiztonság szolgálatában álló szervek alkalmazottainak. Szabó Károly tagja a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságnak. Egyelőre csak az SRI ellenőrzésére van megbízatásuk. Most dolgozzák ki a különböző titkosszolgálatok működését szabályozó törvényt és csak azután következhet ezeknek a parlamenti ellenőrzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

"A moldvai csángók érdekében emelte fel a szavát Gazda József. Az RMDSZ-nek az ENSZ-hez kell fordulnia, hogy nemzetközi nyomással kényszerítsék a jelenlegi román politikai rendszert az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására. "Ami a csángósággal történik, az modell lehet számunkra is." - figyelmeztetett a sepsiszentgyörgyi Gazda József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"A román hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy amennyiben az állam vezetése felszólítja erre, miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira, jelentette ki Mircea Pascu védelmi államtitkár a szept. 16-án véget ért Közép-Európa és nemzeti kisebbségei címmel megrendezett nemzetközi szemináriumon, az Evenimentul Zilei beszámolója szerint. Pascu kifejtette, hogy a hadseregnek számolni kell a kisebbségek erőszakos megnyilvánulásaival, szeparatista akcióival. A Népszabadság Markó Béla szavait idézi. "Példátlan dolog, hogy amikor a kisebbségek kizárólag békés politikai eszközöket használnak céljaik érvényesítésére, a nemzetvédelmi minisztérium egyik vezetője a hadsereg titkos terveiről beszél és kisebbségellenes fellépést helyez kilátásba." "AZ RMDSZ a leghatározottabban tiltakozik és felkéri a kormányt, haladéktalanul határolja el magát Mircea Pascu államtitkár kijelentéseitől. /Evenimentul Zilei (Bukarest), szept. 17., Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, szept. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

Iliescu elnök meghívására szept. 21-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Levon Ter-Petroszjan Örményország elnöke. Aláírták a két ország barátsági és együttműködési szerződését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Szept. 19-21-e között tartják Zalakaroson a II. Külhoni Magyar Sajtótalálkozót, melyre a külhoni magyar elektronikus sajtó mintegy 150 képviselője jött el. Szept. 19-én fogadta őket a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A kormány mindenkivel hajlandó tárgyalni, ha remény van a megyegyezésre. Tabajdi Csaba politikai államtitkár leszögezte:a kormány csak pártatlansággal és semlegességgel közelíthet a magyar szervezetekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Mircea Pascu védelmi államtitkár cáfolta, hogy a bukaresti konferencián a kisebbségek ellen kidolgozott titkos katonai tervről beszélt. Előadásában csak elméleti fejtegetésekről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Szept. 20-án két miniszter nyilatkozott az RMDSZ-ről. Chiuzbaian igazságügyminiszter, az RNEP tagja kijelentette: nem olvasta a Funar-levelet, de egyetért azzal, hogy az RMDSZ autonómiatervének célja az ország szétdarabolása. Liviu Maior tanügyminiszter szerint az RMDSZ oktatási törvénytervezete az etnikai szempontú szeparatizmust szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Iliescu elnök a magyar-román alapszerződés kapcsán megfogalmazott RMDSZ-elvárásokról szólva a bukaresti rádióban szept. 21-én kifejtette: az RMDSZ követelések a romániai magyar lakosság és a román állam közötti viszony körébe tartoznak, éppen ezért nem képezhetik a két szomszédos ország közötti kapcsolatok tárgyát. Az alapszerződés a kisebbségek jogainak európai elvekhez igazodó elveit tartalmazhatja csupán. Az állam belső szervezetét illető kérdések az adott állam hatáskörébe tartoznak, senki sem kényszeríthet rá valamilyen modellt. Azzal érvelt, hogy Magyarországon nem létezik a kisebbségek nyelvén folyó oktatás, az ottani románok sem részesülnek román nyelvű oktatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22., Népszabadság, Új Magyarország, szept. 22./

Etnikai tisztogatás céljából szövetkezett a Nagy-Románia Párt és a Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobboldal, írja a Ziua bukaresti napilap, utcai megmozdulásokat és véres leszámolásokat terveznek, elsősorban a zsidók és a cigányok ellen. /Magyar Hírlap, szept. 22./

Ara-Kovács Attila a létező kilenc román titkosszolgálat egyikét, az UM 0215-öt, a katonai titkosszolgálatot ismerteti. 1990. febr. 1-jén jött létre, Gelu Vican Voiculescu vezetésével. Akkor Voiculescu 400 volt tisztet gyűjtött össze, akik korábban a Securitate katonai titkosszolgálatánál dolgoztak. Több vezetőcsere volt az UM 0215 élén. Petre Roman akkori miniszterelnök igen elégedett volt az UM 0215-nek az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekben játszott diverziós szerepével. 1990. jún. 15-én, amikor Bukarestben bányászok támadtak a tüntetőkre, elfogtak két UM-es tisztet, akik Ioan Ratiu ellenzéki vezető lakására behatoltak és onnan bizalmas iratokat tulajdonítottak el. A szervezet tevékenysége bebizonyosodott a fővárosban, illetve Bacau városában történt újfasiszta provokáció megszervezése kapcsán, illetve ellenzékieket kompromittáló diverziós cselekményekben. 1992-ben a szervezet létrehozója, Voiculescu elhagyta az országot, Románia tuniszi nagyköveteként kényszerűen kívülrekedt a politikai harcokból. 1993 februárja óta Dan Gheorghe vezérőrnagy irányítja az UM 0215-öt, aki elismeri az SRI felsőbbségét, erre utalnak azok a lapértesülések, melyek szerint a szervezet valamennyi információját az SRI komputeres adatbázisának rendelkezésére bocsátotta. A két szervezet között munkamegosztás van: az UM 0215 végzi a piszkos feladatokat, amelyeket az SRI nemzetközi kapcsolatai miatt nem vállalhat. Ilyen például a nemzetiségek megrendszabályozása. /Magyar Hírlap, szept. 22./

Gyakran hívják ünnepségekre, nyilatkozta dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Szept. 8-án Budapesten részt vett a szemináriumok lelki vezetőinek találkozóján, Leányfaluban pedig a magyar püspökök lelkigyakorlatán vesz részt, amely szept. 22-ig tart, szept. 23-24-én pedig Temesváron tartják a romániai közös római és görög katolikus püspöki konferenciát. Utoljára aug. 20-án tartották Hármasfaluban, Székelyszentistvánon az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőnek állandó értekezletét. A román görög katolikusok ügyét még mindig nem oldották meg, nem kapták vissza templomaikat. Amelyik községben az utolsó magyar katolikus hívő is meghalt, ott átadták a görög katolikusoknak a templom használati jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

"Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./"

A gyárosok és vállalkozók nemzetközi bukaresti tanácskozásán megfogalmazták, hogy Romániának a FÁK-hoz kell közeledni, írta a Romania Libera. Az értekezleten elfogadott dokumentum szerint létre kell hozni a volt szocialista országok közös, regionális piacát. A rendezvény alkalmával Arkagyij Volszkij, az orosz hadiipar szakembere titkos eszmecserét folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A román napilap szerint már elkészítették a FÁK-hoz történő csatlakozás forgatókönyvét. /Magyar Hírlap, szept. 27./ Előzmény, a tanácskozás: /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

"Szept. 17-én Biharvajdán, a határ menti színmagyar faluban szüreti bál volt. A szomszédos, első világháború után létrehozott román telepesfaluból, Mihai Bravuból teherautóval románok érkeztek és nekiestek a magyaroknak, lebozgorozták őket,"hazátlanok, takarodjatok Magyarországra!" kiáltozták és megverték őket. Több ember megsebesült, Nagy Kálmánt kórházba kellett szállítani, egy állapotos asszony a sokk hatására elvetélt. Balogh Barnabás, a falu református tiszteletese értesítette a rendőrséget, de a rendőrök nem jöttek a helyszínre. A történtekről a falusiak küldöttsége értesítette az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., Népszabadság, Új Magyarország, Magyar Nemzet, szept. 21./ Az újságírónak nem mertek nyilatkozni Biharvajda lakói a történtekről, még mindig félnek. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ "

Kovács László külügyminiszter szept. 21-én előadásában kifejtette, hogy Magyarország az alapszerződéssel nem mond le a határok békés megváltoztatásának lehetőségéről. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződés tartalmazza a kölcsönös kötelezettségvállalást a nemzeti kisebbségek jogainak elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

A Legfelsőbb Törvényszék szept. 22-én elutasította a Marosvásárhelyen Antonescu szobrának felállítását támogató megyei bírósági döntést. Ennek ellenére a Cuvantul Liber helyi lap szept. 22-i száma felhívást közölt, amelyben a kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és más pártok helyi szervezetei bejelentették: szept. 28-án leleplezik a városban Antonescu szobrát, felkérnek mindenkit, legyen jelen. A szoborállítási kísérlet törvénytelen, hangsúlyozta Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24., Új Magyarország, szept. 23./

Évről évre csökken a magyarul tanulók és növekszik a román nyelven tanuló magyar gyermekek száma. Közben egyre több szervezet foglalkozik az anyanyelvi oktatással, írja Barabás István: a szakminisztérium, a tanfelügyelőségek, az RMDSZ oktatás- és ifjúságügyi főosztálya, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a parlamenti tanügyi bizottság RMDSZ-képviselői, illetve szenátorai, a Bolyai Társaság, a történelmi egyházak tanácsai, a számtalan alapítvány és 1993. dec. 12-én megalakult az Oktatási Tanács, amely eddig nem adott életjelet magáról, tavasszal pedig megalakult az RMDSZ Egyezető Tanácsának oktatási szakbizottsága. Ez utóbbi szept. 2-i tanácskozásán megállapították, hogy szükséges a magyar oktatási hálózat sokrétű felmérése. Ilyen felmérést már többen elvégeztek, például az RMDSZ oktatási és ifjúságügyi főosztálya által elkészült memorandum a magyar oktatás helyzetéről. Ezt az összeállítást az RMDSZ januárban elküldte az Európa Tanácsnak, Strasbourgba. Ezenkívül a Romániai Magyar Szó évente közli a felmérést az előző tanévről. Szomorú, állapítja meg Barabás István, hogy ezek a jelzések megjelennek a csökkenésről, de nem méltatják figyelemre. /A Hét (Bukarest), szept. 23./

Szept. 23-24-én tartották Temesváron a romániai katolikus püspöki kar őszi ülésszakát, Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket választották meg a püspöki kar elnökévé, a római katolikus püspöki kar elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a görög katolikus püspöki kar elnöke pedig Lucian Muresan gyulafehérvári és fogarasi érsek lett. A tanácskozáson 15 római és görög katolikus püspök mellett jelen volt John Bukowski pápai nuncius is. A püspöki kar felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez az egyházi javak visszaszolgáltatása megoldatlan ügyéről és a tanügyi törvény egyházellenességéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

A Biharvajdán történt magyarverés nem elszigetelt eset. Akik részt vettek a verekedésben, azok már hónapok óta zaklatják, inzultálják a vonaton közlekedő magyarokat. Hódoson és Szentimrén is magyarokat vertek meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25./

Zalakaroson befejeződött a külhoni magyar sajtótalálkozó. A résztvevők megalakították a Külhoni Magyar Média Társaságot, budapesti székhellyel. Megnyugvással vették tudomásul, hogy a kormány fenn kívánja tartani a Duna Televízió önállóságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25./

Soha nem látott katonai és rendőri készültség mellett zajlott le szept. 25-én Csíkszeredában Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökének beiktatása, még a zarándokbuszok is szirénázó rendőrautókkal érkeztek. Megjelent Adrian Nastase képviselőházi elnök, Ion Solcanu, a Szenátus alelnöke, a védelmi és a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Iliescu elnök üdvözletét tolmácsoló elnöki tanácsos, valamint 11 megye prefektusa. Az ünnepi beszédek az esemény történelmi súlyát emelték ki, hogy Románia szívében évszázados álmot teljesítettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./

A román parlament hét tagja, Adrian Motiu RNEP-szenátorral, a Szenátus alelnökével az élen az amerikai törvényhozáshoz intézett levelében azt kérte, hogy ne hagyják jóvá Alfred Moses jelölését az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének. Az egyik aláíró a kormánypárt tagja. Levelükben azt állították, hogy Moses közeli kapcsolatban állt Ceausescuval. Valójában Moses nyíltan helytelenítette a szélsőséges román nacionalizmust. A kormány szept. 22-i nyilatkozatában elítélte ezt a levelet, már megadta hozzájárulását a diplomata kinevezéséhez. A kolozsvári Interetnikai Társaság közleményében aggodalmának adott hangot, hozzátéve, hogy a szenátorok Alfred Moses etnikai hovatartozását és extrémizmusellenességét kifogásolták. A BBC-ben Ioan Gavra cáfolta, hogy a szenátorokat képviselőket Alfred Moses zsidó volta motiválta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25., Népszava, szept. 23., a levél szövege: Média (Nagyvárad), okt. 5./ A Liberális Párt kizárta tagjai sorából azt a két szenátort, akik Alfred Mosesnek, az Amerikai Zsidó Közösség vezetőjének bukaresti nagykövetté való kinevezése ellen írtak levelet az amerikai szenátusnak. /Népszava, szept. 26./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 22-én ülésezett. Tájékoztató hangzott el biharvajdai eseményekről, ahol a szomszéd román faluból érkező román fiatalok megvertek helybeli magyarokat, továbbá a könyvkiadásra szánt anyaországi támogatás összegének csökkentéséről. Olyan eseménysorozat figyelhető meg, amely uszításokra ad sugallatot, súlyosan veszélyeztetve a magyar lakosságot. Az Antonescu-szobor marosvásárhelyi felállításáról szóló közlemény szembefordul a bírósági döntéssel, a kisebbségek elleni tervezett katonai fellépésekről kiszivárogtatott információ és a Biharvajdán lezajlott erőszakos cselekmények között összefüggés áll fenn, legalábbis provokatív hatásuk jellegét tekintve. Súlyos ellentmondás áll fenn a kirakatjellegű kisebbségpolitika és a gyakorlat között, tekintettel a sokasodó magyarellenes intézkedésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász alkotása az az emlékmű, amelyet ünnepélyesen felavattak Szárazajtán, amikor megemlékeztek az 1944. szept. 26-án meggyilkolt 13 magyar emberről. Az emlékmű 13 bazaltoszlop. A román félkatonai alakulat tagjai követték el a gyilkosságot, az áldozatok közül kettőt lefejeztek, a többit agyonlőtték. A beszédekben, így Csiha Kálmán püspök üzenetében is, a megbékélést hangsúlyozták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28., Népszava, szept. 27./