Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke aug. 29-én Budapestre utazott, az európai rektorok konferenciájára. Göncz Árpád is fogadja. Constantinescu Budapestről Münchenbe utazik, hogy részt vegyen a bajorországi Keresztényszociális Unió kongresszusán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.31./

"Tőkés László elmondta, hogy elemző tanulmányára, amely folytatásokban jelent meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-13./, mindeddig nem érkezett mértékadó válasz, noha az anyagot megküldték minden mértékadó tényezőnek. Az alapszerződéssel kapcsolatban a legfigyelemreméltóbb a magyarországi sajtóban Méray Tibor Miért nem kellenek alapszerződések? /Népszabadság, aug. 17./ című írása, amely "megerősíti az erdélyi véleményeket, miszerint egy román-magyar alapszerződés felvetése erőltetettnek, elsietettnek tűnik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"

Az 1993/94-es tanévben 620 magyar nyelvű általános iskola vagy tagozat működött, az előző évhez képest az önálló magyar iskolák száma 9-cel csökkent, a tagozatoké 12-vel emelkedett. Ebben a tanévben 79 508 magyar V-VIII.osztályos járt iskolába, közülük 63 905 anyanyelvén /80,4 %/, 15 603 magyar diák románul tanult. A magyarul tanulók lélekszáma az előző tanévhez viszonyítva 4248-cal volt kevesebb. Az országos csökkenés 5,7 %-os, a magyar ennél magasabb, 6,2 %-os. Az egyes megyékben eltérőek az arányok. A jelzett tanévben a magyar oktatásban 6019 tanár tanított, közülük 5496 /91,3 %/ magyar, 523 pedig román nemzetiségű. A tanárok 69,1 %-a szakképesítéssel rendelkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Göncz Árpád köztársasági elnök aug. 31-én fogadta a Parlamentben Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét, bukaresti egyetemi rektort, aki az európai rektorok budapesti konferenciáján vett részt. /Népszabadság, szept. 1./

Az 1993/94-es tanévben 141 líceumban folyt magyar nyelvű oktatás /41 önálló anyanyelvű intézmény, 100 pedig tagozat/, az előző tanévben 151 líceumban volt magyar nyelvű tanítás ebből 31 önálló, 118 tagozatos/. Az 1993/94-es tanévben 30 475 magyar középiskolás végezte tanulmányait, az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkották. Az előző évhez képest 721 tanulóval kevesebben jártak magyar nyelvű középiskolába. IX. osztályba 7331 magyar tanuló járt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Bukarestben a Tudományegyetemen működő Hungarológiai Tanszék a filológiai tudományok doktora fokozatot előkészítő képzést indít magyar nyelvészetből, jelentette be dr. Murvai Olga tanszékvezető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Milan Resutik, Szlovákia bukaresti nagykövete a román sajtóban közzétett nyílt levelében igyekezett tisztázni a félreértést, amely a szlovák nemzeti felkelés 50. évfordulója tiszteletére Besztercebányán tartott ünnepség nyomán terjedt el a román tömegtájékoztatásban. A román tudósítók ugyanis sértődötten vették tudomásul, hogy a beszédekben kifelejtették a román hadsereg szerepét. Milan Resutik rámutatott, hogy a felkelés idején még egyetlen román katona sem eshetett el, ugyanis a román hadsereg hónapokkal 1944. aug. 29-e után érte el Szlovákiát. /Új Magyarország, szept. 1./

Az Adevarul interjút közölt Melescanu külügyminiszterrel. A Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ belépése a kormányba kimondottan jótékony a magyar-román kapcsolatokra, mondta, hiszen az RNEP szintén az alapszerződés megkötését sürgeti. Az RMDSZ etnikai párt, állapította meg, így maximálisan kihasználja ütőkártyáit. Melescanu megmagyarázta az RMDSZ vezetőinek, hogy az általuk felvetett kérdéseket nem lehet megoldani az alapszerződés keretében. /Adevarul (Bukarest), szept. 1., ism.: Új Magyarország, szept. 2./

Romániában a IX-es tanulók létszáma 1990 óta növekszik, a magyar nyelven tanulók száma viszont csökken /1990/91: 9916, 1993/94: 7331 fő. Az iskolatípusonkénti megoszlás azt mutatja, hogy a magyar tanítási nyelvet választóknak több mint fele az elméleti líceumba jár, tehát olyan szakokra, amelyek folytatásaképpen az anyanyelvi képzés elérhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

"Markó Béla Szegeden, a nyári egyetemen /júl. 25-én/ mondott beszédét közli a hetilap /Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben/. "Erdély tulajdonképpen egy mítosz." - állapította meg Markó Béla. Ez a mítosz nem az elveszett paradicsomról szól, "hanem az ellopott paradicsomról. És végső soron ez is az igazság." "Szabad együtt- és különlétről lenne szó, nem egy olyan egyenlőtlen küzdelemről, amelyben a többségi mentalitás maga alá akarja gyűrni a kisebbség szellemiségét." Ilyen körülmények között nem a természetes egymásrahatás következik, "hanem a védekező elzárkózás egymástól." Az értelmiségiek az önmegőrzés ideológiáját teszik magukévá, jobban fognak támaszkodni a hagyományos értékekre. A megmaradás ideológiája szinte feloldhatatlan ellentétben van a megújulás ideológiájával. Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni, de úgy, hogy az elit továbbra is közösségi maradjon. "Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében." Az "erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is." /A Hét (Bukarest), szept. 2./"

Az 1993/94-es tanévben magyar nyelvű szakiskola négy megyében működött, 25 osztállyal, ezenkívül hat megyében összesen 26 magyar inasiskola, anyanyelvű mesteriskola csak Hargita megyében van, három osztállyal. Ebbe a három iskolatípusba 6242 magyar tanuló járt, 415-tel több az előző évinél. Ennek ellenére a magyar nyelven folyó szak-, inas- és mesterképzésben részesülők arányszáma az országos átlag 2 %-a. - Magyar nyelvű posztliceáris osztályba 891 tanuló járt ebben a tanévben, további 1259 magyar tanuló román iskolába iratkozott be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A kormány nem zárkózik el a magyar-román csúcstalálkozó elől, nyilatkozott Horn Gyula miniszterelnök. Kormánya szívén viseli az erdélyi magyarság sorsát, de elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a magyar-román államközi viszony. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztotta a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, a titkárok között megmaradt Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor. - Az RMDSZ a majd napirendre kerülő oktatási törvénytervezet módosításáért folytat harcot. Ez nem lesz könnyű, mert a Románok Nemzeti Egységpártja szept. 2-3-i tanácskozásán ismételten leszögezte, hogy kisebbségi vonatkozásban sokallja a törvénytervezetnek a Képviselőházban elfogadott változatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Aug. 31-én újabb sajtótermék látott napvilágot Marosvásárhelyen, a Hírmondó, az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa. Felelős szerkesztője Zonda Attila, a szervezet megyei politikai alelnöke. A Hírmondó a Népújság napilap havi melléklete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

"Kovács László külügyminiszter kifejtette: "kormányomnak az az álláspontja, hogy a valós vagy vélt sérelmeket mindkét oldalon félre kell tenni és megfelelő politikai akarattal meg kell teremteni a kölcsönös bizalom légkörét." " A megkötendő magyar-román alapszerződést a magyar kormány nyitánynak tekinti, olyan eszköznek, amely keretet adhat a kétoldalú kapcsolatok teljes skálája fejlesztéséhez." A magyar kormány nem kíván a kisebbségek feje fölött dönteni, ezért rendszeresen konzultál a romániai a romániai magyarság legitim képviselőivel. Ez véleménycserét jelent és nem egyeztetést, "mert a magyar kormány senkinek sem kíván vétójogot biztosítani abban, hogy milyen szerződést köthet meg." Az ET jelentéstevői észrevételeiből kiderül, hogy a "kisebbségi jogok európai szintű biztosításával még sok probléma van Romániában." "Magyar részről ezeket a kérdéseket - a román kormány nemzetközi fórumokon tett ígéreteinek végrehajtását - nem tekintjük bilateriális ügynek." Az ígéretek teljesítésében azonban mi is érdekeltek vagyunk. Melescanu külügyminiszter a Magyar Nemzetben hangsúlyozta, hogy intézményesíteni szeretné a párbeszédet. Az Európai Unió is bátorítja az alapszerződés megkötését. Úgy véli, hogy "inkább szövegezési problémák maradtak függőben, a tartalmiakkal ellentétben." Melescanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Szerinte Romániában most fog megszületni a tanügyi törvény, a kisebbségi törvény, kérdés, szükség van-e még valami kiegészítésre. A kisebbségekkel tanácskozik az alapszerződésről, de nem a tárgyaláson való részvételre gondol, mert ezek kormányszintű tárgyalások, magyar részről is csak előzetes tanácskozás történt. Hajlandó a határátkelőkről is tárgyalni. A konzulátusok megnyitásával szemben nem létezik elvi kifogás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Magyar Nemzet, szept. 3./ "

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Kovács László külügyminiszterrel folytatott megbeszélése alkalmával először találkozott az új magyar kormány képviselőjével. Kovács László biztosította őt, nyilatkozott a találkozóról Tőkés László, hogy a magyar külpolitika elődleges kérdései közé tartozik a határon túli magyarság ügye. Felmerült a Duna Tv ügye. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy "kár volna ezt az igazán autonóm típusú Duna Tévét megszüntetni vagy beolvasztani. Mind Kovács László, mind Tabajdi Csaba ezt a kérdést nyitottnak tekinti és messzemenő megértésükről és támogatásukról biztosítottak a Duna Tévé önállóságát illetően, hogy továbbra is betölthesse sajátos funkcióját, nemzeti televízió jellegét." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a háború előtt a magyar kormány a költségvetésből 0,4 %-kal támogatta a határon túli magyarságot, addig ma ez az arány mindössze 0,2 %-os. Rólunk nélkülünk nem dönthetnek, így összegezte a találkozót Tőkés László. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 31., Tájékoztatás= Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

Melescanu külügyminiszter szept. 2-án fogadta az RMDSZ vezetőit /Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Bodó Barna politikai alelnököt és Varga Attila képviselőt/ magyarországi látogatása előtt. Az RMDSZ-vezetők sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy baráti légkörben zajlott le a megbeszélés, egyben nyilvánosságra hozták az RMDSZ állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszterrel történt megbeszélésük értelmében Magyarországon elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő szept. 2-án bejelentette, Iliescu elnök felhatalmazta Melescanu külügyminisztert, hogy budapesti tárgyalásán a legnagyobb nyitottságot tanúsítsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

"Tordán a városi tanács jóváhagyta a Jósika Miklós emléktábla elhelyezését a főtéren levő szülőház homlokzatára. Az ápr. 29-i ünnepségen jelen volt Ioan Bendea polgármester is, aki hangsúlyozta, hogy "büszkéknek kell lennünk ezekre a személyiségekre." Azóta uszító cikkek jelentek meg, Vi_inescu tordai tanár azt állította, hogy Jósika Miklós románellenes volt. A tanács felkérte, hogy ezt dokumentumokkal bizonyítsa be, ez azonban elmaradt. Medrea alprefektus a kolozsvári prefektúra nevében levélben értesítette a tordai tanácsot, hogy az emléktábla engedélyezésére csak a prefektúrának van joga. A tordai tanács felszólította a tordai RMDSZ-t, hogy vegye le az emléktáblát. A kolozsvári RMDSZ levélben kérte Grigore Zanc prefektust, hogy tartsák be a jogrendet, és ne bolygassák a Jósika Miklós-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

A múlt héten a Zilah főterén álló Wesselényi-szoborból ismeretlen tettesek letörtek egy nagy darabot. A letört kőtömbre nem figyelt fel sem a rendőrség, sem a polgármesteri hivatal, de a műemlékvédők sem, egyedül a járókelők vették észre a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Csíkszeredában megalakult a Hargita megyei Innovációs és Információs Központ, melynek célja az induló kis- és középvállalkozások segítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Az 1992/93-as tanévben 216 705 tanuló részesült magyar nyelvű oktatásban, az 1993/94-es tanévben pedig 211 317 tanuló, 5388 fővel kevesebb. Az óvodai oktatást kivéve a többi oktatási fokozat hátrányos helyzetben az országos átlaghoz képest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Melescanu külügyminiszter szept. 5-én Budapestre látogatott, tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Melescanu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy novemberben a szakértők találkoznak Bukarestben. Meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit illetően, jelentette ki Melescanu a román rádióban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Szept. 5-én, mialatt Melescanu Budapesten tárgyalt, Funar nyílt levelet írt Emil Constantinescunak, a Demokratikus Konvenció elnökének /aki ekkor szintén Budapesten volt/, arra kérve az ellenzék vezetőjét, hogy közösen lépjenek fel az RMDSZ betiltását. Funar levelét a bukaresti rádió szept. 5-én ismertette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Szept. 5-én megkezdte őszi ülésszakát a Képviselőház, megválasztották az állandó bizottságot, melynek az egyik titkára Borbély László. az RMDSZ Maros megyei elnöke lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Az RMDSZ megfogalmazta a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalását: az alapszerződésnek tartalmazni kell egy Kisebbségvédelmi Megállapodást /ennek lényegét 12 pontban foglalták össze/, kormányintézkedéssel kell rendezni - többek között - a kisebbségi felekezetektől, egyesületektől elvett ingatlanok és javak visszajuttatását, a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a nyelvhasználat szabályozását. A Kisebbségvédelmi Megállapodás végrehajtásának felügyeletére vegyes bizottságot hoznak létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Nagyenyeden két és fél éve folyik a vita az RMDSZ helyi szervezete javaslatáról, hogy utcát nevezzenek el Kőrösi Csoma Sándorról. 1992 tavaszán a városi tanács elfogadta ezt a javaslatot, a Fehér megyei tanács viszont nem küldte meg döntését. A javaslat ellen szólók azt állítják, hogy Kőrösi Csoma Sándor kevés ideig tartózkodott a városban. - Valójában 15 évig tanult a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Sepsibükszádon tartották meg aug. 25-28-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ harmadik vándortalálkozóját. Az első Torockószentgyörgyön volt 1992-ben, a második Kőrösréven 1993-ban. Az idei találkozó szervezője a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az EKE társegyesülete volt. Imecs László országos elnök tartott beszámolót. Az egykori 18 menedékházas EKE-vagyonból semmit sem tudtak visszaszerezni. Megválasztották az új vezetőséget. Elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/ lett, az alelnökök: Kovács Attila /Brassó/, Máthé Gyula /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Az RMDSZ Egyeztető Tanácsa oktatási szakbizottsága szept. 2-i üléséről közleményben számolt be. Jelen voltak az oktatási szakkuratórium tagjai /elnök: Kelemen Árpád egyetemi tanár, titkár. F. Ferenczi Rita, tagok: Bíró A. Zoltán, Lászlófy Pál, Sebők Péter, Nagy F. István, Tonk Sándor, Vetési László/. A támogatások odaítéléséhez szükség van a romániai magyar oktatási hálózat sokrétű felmérésére, ennek nyomán a prioritási sorrend meghatározására. Cs. Gyimesi Éva, az oktatási szakbizottság elnöke ismertette, hogy mit kell tartalmazni a pályázatoknak, egyben javaslatot tett az elbírálás szempontjaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Alain Juppé francia külügyminiszter szept. 7-én kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, először Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélésről Melescanu a rádióban elmondta, hogy a román-francia viszony sokoldalúságáról, a magyarokkal kötendő alapszerződés távlatairól volt szó. /Magyar Nemzet, szept. 8./