"Balogh Edgár ismételten kiáll Kolozsvár német megszállás alóli felszabadulása történetének hitelességéért: úgy történt, ahogy szemtanúként emlékirataiban szerepel. Vitába szállt vele Francisc Pacurariu, aki a "Horthy-kamarilla" románellenes fondorlatának mondta a Teleki Béla köré tömörülő csoport, majd a helyükbe lépő Erdélyi Magyar Tanács szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

"1944. október 8-án a "Maniu-gárdisták" Csíkszentdomokoson megöltek 11 ártatlan magyar embert. A román szabadcsapatok rémtettei a szárazajtai mészárlással kezdődtek, majd rablás és fosztogatás kíséretében tovább gyilkoltak, Csíkmadarason két, Csíkkarcfalván egy, Gyergyószentmiklóson három embert végeztek ki, utána érkeztek Csíkszentdomokosra. A magyar áldozatokra emlékezve okt. 8-án Csíkszentdomokoson emlékművet avattak, Bara Barnabás alkotását. Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek celebrálta a misét, majd az emlékműnél többek között Magyari Lajos szenátor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ "

Okt. 7-én Mihály volt román király repülőgépen Bukarestbe utazott, párizsi felszállása előtt nyilatkozott, hogy nem rendelkezik vízummal a romániai beutazáshoz. A repülőtéren összegyűlt tömeg éltette a királyt, a román hatóságok azonban Hohenzollern Mihályt nem engedték be az országba, ezért visszafordult. /Új Magyarország, okt. 8./

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek, az RMDSZ nevében Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, a magyar kormány nevében Szent-Iványi István külügyi államtitkár, az aradi magyarok nevében Tokay György képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője mondott beszédet. A magyar kormány bizonyította jó szándékát, mondotta Szent-Iványi István, ehhez azonban Magyarországnak partnerekre van szüksége. Biztosítani kell, hogy e folyamatot ne akadályozzák meg szélsőséges erők. A magyar kormány koszorúját Szent-Iványi István, a Határon Túli Magyarok koszorúját Törzsök Erika elnökhelyettes, a Magyarok Világszövetségéét Beke György helyezte el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./ Nagyváradon okt. 6-a alkalmából Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

Szent-Iványi István külügyi államtitkár okt. 6-án Aradon a megyei prefektussal, Avram Craciummal folytatott megbeszélést a határ menti együttműködésről és a határátkelőkről. Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter 1993 őszén három határállomás megnyitásáról írt alá jegyzőkönyvet. A magyar fél teljesítette a kötelezettséget az előírt határidőig, jún. 30-ig. Román oldalon azonban nem fejeződtek be a beruházások, ugyanakkor a román fél másik négy határátkelőhely megnyitására tett javaslatot. Szerencsés lenne az erőfeszítések összehangolása, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

A tanügyi törvénykezés ellentmondásaira, helytelen értelmezésére hívta fel a figyelmet Murvai László. Az utolsó, 1978-as tanügyi törvény 1989 után érvénytelen lett, helyette évente adtak ki egy-egy kormányhatározatot. Ezekről kaphattunk képet a cikkből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

Iliescu elnök okt. 8-án népes kíséretével megjelent és beszédet mondott Brassóban, a román-magyar polgári fórumon, amelyet a pécsi Román-Magyar Baráti Társaság szervezett. Kifejtette, hogy az ellentétek, a feszültségek a két nép, a két ország között mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok. A kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Romániában az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Magyar-Román Baráti Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache felszólalásában azt ajánlotta, hogy az európai normákat minimumnak kellene tekinteni. Végül a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Vita alakult ki egy mondatról, mely szerint pozitívnak tartják, hogy a szélsőséges erők a magyar választáson vereséget szenvedtek, ám sajnálatos, hogy ilyen erők részt vesznek a román kormányban. Szavazás után a többség elvetette ezt a megfogalmazást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11., Magyar Nemzet, okt. 10./

Okt. 8-án Washingtonba érkezett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes amerikai körutat tesz az Egyesült Államokban. Találkozik Richard Schifterrel, az elnök egyik főtanácsadójával, a nemzetbiztonsági tanács közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatójával, képviselőkkel, külügyi és nemzetbiztonsági szakemberekkel, az amerikai magyar és román közösség tagjaival, továbbá előadásokat fog tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12., Népszabadság, okt. 10./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének okt. 6-i ülésén meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla közölte, hogy okt. 8-a és nov. 1-je között látogatást tesz az Egyesült Államokban. Távollétében az Elnöki Hivatal felügyeletével Takács Csaba ügyvezető elnököt bízta meg. Markó Béla amerikai útjának célja: tájékoztatni az amerikai politikai közvéleményt és a helyi magyar emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Teodor Melescanu külügyminiszter a parlament okt. 10-i ülésén kizárta annak lehetőségét, hogy az RMDSZ képviselői részt vegyenek a román-magyar alapszerződésről folytatott tárgyalásokon. Ez nem zárja ki azt, hogy konzultációt folytassanak az RMDSZ-szel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Iliescu elnök okt. 11-i sajtóértekezletén amerikai és strasbourgi útjának jelentőségét hangsúlyozta, a volt király látogatásával kapcsolatos incidenssel kapcsolatban kijelentette: senki sem boríthatja fel az ország alkotmányos rendjét. Funar előző napi kijelentéséről, követeléseiről nincs tudomása, mondta, de megjegyezte, ezért nem szabad az alapszerződést belpolitikai kérdések függvényévé tenni, mert ilyen fejleményekig lehet eljutni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

A stratégiaváltás azt jelenti, hogy aktívabban kell részt venni a román belpolitikai életben, jelentette ki Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Az RMDSZ tanügyi törvénytervezetét támogató félmillió aláírás összegyűjtése a kelet-európai országok történetében példátlan polgári kezdeményezés. A választók kiábrándultak, a romániai demokratizálódás elakadt. Az RMDSZ-képviselők elsősorban a szakértelemmel kelthetnek bizalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Át kell írni a történelmet, mert Kolozsvárt nem az orosz, hanem a dicső román hadsereg szabadította fel, hangzott el a város felszabadulásának 50. évfordulóját köszöntő okt. 11-i szimpóziumon. Kolozsváron a Hősök emlékművénél koszorúzott a kormány, a szenátus, a polgármesteri hivatal. Avram Iancu szobránál Funar polgármester beszélt. Megígérte, hogy jövőre állni fog a román katona alakját dicsőítő emlékmű. Jelen volt Gheorghe Tinca honvédelmi, Chiuzbaian igazságügyi miniszter és Paul Cheller tábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A Szövetség, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége 1994. januárjában indult folyóiratának eddig megjelent számait ismertette Kovács Ferenc. Nem pártjellegű kiadvány, mindenkihez szól. Jobban meg kellene szervezni a terjesztését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke meghívására okt. 13-án Budapestre látogattak az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai. Találkoztak meghívójukkal és Tabajdi Csaba államtitkárral, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel, továbbá a szenátusi és képviselőházi frakció vezetői Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Tompa Sándorral, az MSZP frakcióvezető-helyettesével. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása, az egyházi vagyon visszaadása és a Duna Televízió helyzete szerepelt. Az RMDSZ delegációja találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságával, a megbeszélésen a román-magyar kapcsolatokról volt szó, továbbá arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen a romániai magyarság érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16., RMDSZ Tájékoztató, 390. sz., okt. 14./ A tárgyalás után Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője kijelentette, hogy az alapszerződés megkötése az alapja annak, hogy mindkét ország az Európai Unió tagja legyen. Tokay György a problémák között felsorolta az anyanyelvi oktatás nehézségeit, a kétnyelvű feliratok kérdését. Egyetértenek azzal, hogy a magyarság támogatási rendszerét úgy kell átalakítani, hogy ellenőrizhető legyen. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője fontosnak tartja, hogy a szakbizottságok legalább kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. /Új Magyarország, okt. 14./

Az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban Markó Béla, az RMDSZ elnöke Richard Schifterrel, az elnök egyik főtanácsadójával, a nemzetbiztonsági tanács közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatójával, továbbá kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják a magyar anyanyelvi oktatás igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14., Népszabadság, okt. 14./

"A román állam nagyobb figyelmet szentel a határon túli románok kérdésének. 1993. jan. 1-jétől a Külügyminisztérium keretében kialakították a határon túli románokkal való kapcsolatok ápolásának igazgatóságát. 1993. januárjában az Oktatásügyi Minisztériumban is külön osztály létesült a határon túli románok számára. Már előzőleg a kormány az 1992/93-as tanévre a következő létszámot állapította meg külországi diákok romániai iskoláztatására: Bulgária 70, Jugoszlávia 210, Magyarország 125, Albánia 70, Görögország 35 hely. 1993 februárjában megalakult a Bulgáriai Vlachok Egyesülete. 1993. okt. 8-án a rádióban Sandu Criestea-Timoc író és történész, a bulgáriai és jugoszláviai vlachok vezéregyénisége kijelentette: "Csak azok a népek maradtak fenn, amelyeknek volt anyaországuk, és az támogatta is őket." - 1993. szept. 29. - okt. 3-a között zajlott le Mamaia fürdőhelyen a keleti románság első konzultatív összejövetele a Román Kulturális Alapítvány szervezésében, ahol tizenegy országból érkezett negyven küldött. Megállapították, hogy a környező államok hibájából az ott élő románokat a teljes asszimiláció fenyegeti. 1993. okt. 9-én pedig Herkulesfürdőn nyílt meg a Román Szellemiség I. kongresszusa, tizenhat ország ötszáz küldöttjével. A díszelnökségben ült - többek között - Adrian Nastase, Gheorghe Funar, Adrian Paunescu, Gheorghe Dumitrascu, Vasile Vacaru és Doru Ioan Taracila /jelenleg belügyminiszter/. A Cuvantul vezércikke /1993/43./ szerint azért volt szükség erre a másodikra Herkulesfürdőn, hogy szaboltálja az elsőt, a hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt. Herkulesfürdőn az elnökségben az agresszív nacionalisták jelen voltak. /A Hét (Bukarest), okt. 14./ "

"Fábián Ernő Egy vita margójára címmel fűzte gondolatait a Dávid Gyula és D. Lőrincz József közötti vitához. Nem tudja elfogadni D. Lőrincz József azon állítását, hogy a "kulturális nomenklatúra" hozta volna létre az "etnikai pártot", mely eredendően konzervatív volt és befelé intoleráns. Nem új az etnikai pártok létjogosultságának kétségbe vonása, mert az etnikai pártok a homogenizáló pártoknak útjában álltak. Elhangzott a vitában a kisebbségi fundamentalizmus kifejezés és az, hogy a radikális álláspont nem vezet eredményre. Vajon mi vezetett volna eredményre, kérdezi Fábián Ernő. Árulja el valaki, mit jelent Romániában a magyar kisebbségi fundamentalizmus? A kulturális és területi önkormányzatot fundamentalizmussal azonosítják. Ami természetes Svájcban, Finnországban, Dél-Tirolban, az "mifelénk fundamentalizmus". /A Hét (Bukarest), okt. 14./ Előzmény: szept. 16-i jegyzet."

Nem volt eredményes a román-orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat. Románia ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a szövegben nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herta tartományt a második világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov-Robbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már a Moldovai Köztársasághoz, illetve Ukrajnához tartoznak. /Magyar Hírlap, okt. 15./

A Magyar Pen Klub konferenciát rendezett hagyomány és modernség témakörében. Gálfalvi Zsolt, a bukaresti A Hét főszerkesztője elmondta, hogy állandó veszélyben vannak a nagymúltú folyóirataik. Szerkesztőik hónapokig nem kapnak fizetést, a tiszteletdíjat sem tudják fizetni. A határokon túli magyar irodalmi folyóiratok terjesztése megoldatlan. 1990 februárjában az akkori magyar és román művelődési miniszter által aláírt egyezmény értelmében biztosítani kell a szellemi termékek szabad áramlását. Ez azonban csak írott malaszt maradt. /Magyar Nemzet, okt. 15./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 11-i nyilatkozatában provokatívnak minősítette a két székely megye rendőrségi épületeiről a magyar feliratok eltávolítását. A lakosság megfélemlítésére hónapról hónapra egyre több rendőrt telepítenek a két megyébe, ez az etnikai összetétel megváltoztatását eredményezheti. Székelyudvarhelyen lakáshoz akarják juttatni az odahelyezett katonatiszteket, miközben a városban 400-an várnak lakásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16./

Okt. 16-án háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett Teoctist bukaresti pátriárka. Gyulára, Méhkerékre látogat, majd Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök fogadja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot /RKDP/ márciusban a Budapesten ülésezett Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniója /EUCD/ felvette tagjai sorába, ezt a határozatot szept. 24-én Brüsszelben a közgyűlés megerősítette, nyilatkozta Varga László, az RMKDP elnöke, aki Kelemen Kálmánnal, az RMKDP főtitkárával vett részt Brüsszelben az EUCD közgyűlésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Mihai Viteazu román fejedelem személyisége és kora, illetve a középkori erdélyi városfejlődés volt a két témája a román és magyar történészek vegyes bizottsága Bukaresten és Nagyváradon megtartott ülésének. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu professzor, magyar elnöke Szász Zoltán professzor. A legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

"Okt. 15-16-án rendezték meg a Román Szellemiség II. Kongresszusát Herkulesfürdőn, az elnöki hivatal és a kormány támogatásával. Öt munkacsoport volt: kulturális, gazdasági, nemzetnevelési, nyelvi, néprajzi. /Dimineata, okt. 14./ Iliescu elnök megjelent és beszédet mondott, teljes a jogegyenlőség, hallhatták tőle a megjelentek. Az elnök nemzeti összefogásra buzdított. Megválasztották a vezetőséget, Iliescu a tiszteletbeli elnök, mellette Nastasét és Paunescut szavazták a vezetésbe. Kritizálták a "moldáv nyelv" kifejezést. Felolvasták a vasgárdista-fasiszta Iosif Constantin Dragan üzenetét: ne hívják a cigányokat romáknak, mert sokan összetévesztik őket a románokkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A kongresszusra 26 országból gyűltek össze a román diaszpóra képviselői. Iliescu beszédében megkülönböztette a kisebbségben élő románokat, illetve a románságot /Moldova, Bukovina/, amely éppúgy házigazdája a találkozónak, mint a Romániában élők. Történelmi küldetésüket is megfogalmazta: összetartás, a román ügy szolgálata, hídszerep. Több mint száz előadás hangzott el, kiadványok jelentek meg, azzal az igénnyel, hogy megrajzolják a határokon túli románság etnikai térképét. Ennek értelmében Románián kívül mintegy 10-12 millió román él, közülük 3,4 millió Moldáviában, Dél-Besszarábiában és Bukovinában, 300 ezer Ukrajnában, 500 ezer Oroszországban, 1,2 millió Bulgáriában, 1,2 millió Szerbiában, 300 ezer Macedóniában, illetve Albániában, 1,1 millió Amerikában, 18 ezer Ausztráliában. Elhatározták, hogy ezentúl évente Herkulesfürdőn tartják az összromán találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ A határokon túli románság mintegy 600 kulturális, társadalmi szervezettel bír, szinte ugyanannyi lappal és folyóirattal. /Magyar Nemzet, okt. 18./ "

Horn Gyula miniszterelnök okt. 14-én fogadta az RMDSZ parlamenti küldöttségét, majd a megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSZ-ben az új magyar kormányról kezdetben kialakultak. A tanácskozáson az erdélyi magyarság támogatásának kérdéséről, az alapszerződésről és az oktatási törvénytervezetről volt szó. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait, s az ottani oktatási törvény sérti a Romániában élő magyar kisebbség jogait. A miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16./ Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyaláson érezte a félelmet, hogy az új kormány megegyezési szándéka hátrányos helyzetbe hozza a határon túli magyarokat. Az RMDSZ küldöttsége tárgyalt az összes parlamenti párt frakcióvezetőjével. /Magyar Nemzet, okt. 15./ Az RMDSZ parlamenti delegációja ellátogatott a Határon Túli Magyarok Hivatalába is, a megbeszélés után Tokay György nyilatkozott: a tárgyalások egyértelművé tették, hogy az új magyar kormány is támogatja a magyar kisebbség törekvéseit az anyanyelvi oktatás fejlesztéséért, a kétnyelvű feliratokért. /Magyar Hírlap, okt. 17./ Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett csoport a frakcióvezetők találkozójáról sikerrel kizárta az RMDSZ-küldöttségben részt vevő különböző irányzatok képviselőit. Annak ellenére tette ezt, hogy előzőleg Bukarestben megegyeztek, hogy mindegyik irányzat képviselői jelen lesznek a tárgyalásokon. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

A Képviselőházban okt. 18-án Kerekes Károly RMDSZ-képviselő megkérdezte Vacaroiu miniszterelnöktől, miért nem reagált korábbi kérdésére. Kerekes jún. 6-án interpellált a kormányhoz a rokkantak és fogyatékosok segélyezésének elmaradása miatt, azonban nem kapott választ. Szept. 12-én a pénzügyminiszterhez fordult, ugyanezzel a problémával, de a válasz ezúttal is elmaradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Okt. 16-án Borbély Imre és András Imre RMDSZ-képviselők jelenlétében okt. 16-án Gyergyószentmiklóson megnyílt a képviselőiroda. Borbély Imre elmondta, hogy privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. A Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen működő képviselőirodák a közvetlen kapcsolattartás szolgálatában állnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

"Zilahon okt. 17-én iskolásokat kivezényeltek, hogy megünnepeljék a város felszabadításának 50. évfordulóját, majd a polgármesteri hivatal homlokzatán leleplezték a márvány emléktáblát, melynek szövege szerint 1944-ben "a román seregek szabadították fel a várost az átmeneti fasiszta-horthysta megszállás alól". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Okt. 18-án Sepsiszentgyörgyre látogatott Alfredo Miccio, az Európa Tanács "Bizalomerősítő intézkedések" elnevezésű programjának igazgatója, és megbeszélést folytatott mind a megyei RMDSZ-szervezet vezetőivel, mind a prefektúra képviselőivel. Az RMDSZ képviselői beszámoltak gondjaikról, a kétnyelvű feliratokról, az oktatási törvényről, a kultúra központosításáról, a rendőrséggel és a helyi autonómiával kapcsolatos problémákról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"