Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
1994. május 7-8.
"Magyarország a romániai-erdélyi magyarságnak nem anyaországa, hanem ott él anyanemzete, szögezte le cikkében Szász János. Káros nosztalgia sugallja a határok sérthetetlenségével szembeni ellenállást. "Nekünk harcunkat itthon kell megvívnunk, méghozzá a román demokratikus erőkkel karöltve" - olvashatjuk Szász János tollából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8. p./ "
1994. május 7-8.
"Bethlenben máj. 22-én felavatják Bethlen Béla /Aranyosgyéres, 1888-Kolozsvár, 1979/ szobrát. Bethlen Béla 1940-44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 augusztusától pedig Észak-Erdély kormánybiztosa volt. 1945-ben letartóztatták, 1946-ban ötévi börtönre ítélték. 1952-ben felajánlották, települjön át Magyarországra. Erre nem volt hajlandó, ezért újabb három évre ítélték. 1954-ben szabadult. Emlékiratai 1989-ben jelentek meg: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Kiadó, Budapest. Bethlenben szeretettel emlékeznek rá vissza az emberek, az a román is, akinek apját "Béla gróf" mentette meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./"
1994. május 7-8.
A háború után évekre emlékezett a lap egyik cikke: 1946-ban a román diákok csoportokba verődve bántalmazták Kolozsvár magyar lakóit. 1946. máj. 28-án a Dermata gyár magyar munkásai vonultak a belvárosba és megverték a román diákokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./
1994. május 9.
Több mint négy éves folyamatos és határozott politikai küzdelemmel az RMDSZ elérte, hogy kiszabadult mind a nyolc személy, akiket az 1989 decemberi események nyomán etnikai alapon igazságtalanul bebörtönöztek, olvasható az RMDSZ máj. 7-én kiadott nyilatkoztában. Ez annak is köszönhető, hogy az RMDSZ mindvégig maga mögött tudta a romániai magyarság bizalmát, elnyerve az Európa Tanács támogatását is. Cseresznyés Pál még mindig börtönben ül, tovább küzdenek a kiszabadításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 278. sz., máj. 9./
1994. május 9.
Máj. 9-én Bukarestbe érkezett Sali Berisha albán elnök, máj. 10-én Iliescu elnökkel tárgyalt. /MTI/
1994. május 10.
Kovászna megye prefektusa bírósági eljárást indított Kovászna város és Nagykanizsa testvérvárosi szerződése ellen, annak ellenére, hogy előzőleg jóváhagyták a szerződést. Máj. 9-én Márton Árpád RMDSZ-képviselő kérdéssel fordult Octav Cozmanca államtitkárhoz, a Helyi Közigazgatási Államtitkárság vezetőjéhez, hogy a két ellentmondó álláspont közül melyik a hivatalos álláspont. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 279. sz., máj. 10./
1994. május 10.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ápr. 30-án Gyergyószentmiklóson tartotta soros ülését. Dr. Csapó József szenátor a területi autonómia és az önkormányzati autonómia viszonyáról tartott előadást. Felhívta a figyelmet az Európai Stabilitási Egyezmény konferenciájának fontosságára és kérte, hogy az általa kidolgozott autonómia memorandumot fogadja hivatalosnak az RMDSZ. Patrubány Miklós, aki hat hónappal ezelőtt a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság konferenciáján képviselte a székelyföldi elítéltek ügyét, elmondta, hogy a Magyarok Világszövetségén belül országos tanácsok alakultak és az Egyesült Államok magyar tanácsa az erdélyi magyar tanáccsal hosszú távú együttműködést irányzott elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1994. május 10.
Györgydeák Lajos plébános, a Domokos Pál Péter Alapítvány vezetője elmondta, mennyi figyelmet, megértést kíván a moldvai csángó gyermekek erdélyi iskoláztatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1994. május 10.
Lőrincz József székelyudvarhelyi magyartanár kifogásolta a XII. osztályos magyar irodalomkönyvben az aránytalanságokat, Nyírő József, Reményik Sándor nagyon kis helyet kap, viszont Szőcs Géza, Farkas Árpád, Hervay Gizella és mások kimaradtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1994. május 10.
Nagy Pál /Marosvásárhely/ is elmarasztalta a XII. osztályos magyar irodalom tankönyvet: nincs egységes koncepciója, szembetűnőek az aránytalanságok. Már mások is kifogásoltak a lap hasábjain a kimaradt írókat, a cikkíró bővíti a hiánylistát: Wass Albert, Jékely Zoltán, Gellért Sándor, Fodor Sándor, Szász János, Tóth István. Olyan jelentős volt a kommunista Salamon Ernő, hogy külön fejezet kapjon, amikor annyi író kimaradt? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4-5./ Ugyanerről a tankönyvről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10.
1994. május 10.
"Máj. 6-án elhunyt dr. Moses Rosen, a Romániai Zsidóközösségek Szövetségének elnöke. A főrabbi egész életében harcolt a zsidóságért, alkut kötött a kommunista hatalommal, ennek eredményeként 300 ezer zsidó vándorolhatott ki Izraelbe. Iliescu elnök megjelent máj. 8-án Bukarestben a Coral zsinagógában Moses Rosen búcsúztatásán és beszédében elismerte, hogy a vasgárdisták zsidók ezreit ölték meg, és elítélte azokat, akik rehabilitálni akarják "az embertelen kegyetlenséggel elkövetett tetteket." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ "
1994. május 11.
Máj. 11-én Bukarestben Sali Berisha albán elnök és Iliescu elnök aláírták a román-albán barátsági és együttműködési alapszerződést. Iliescu elnök közvetítő szerepet ígért az albánok és a szerbek között. /MTI/
1994. május 11.
"Szabó György Pál az RMDSZ egységéért állt ki, a közös munkáért. "Nekünk egyetlen fegyverünk az egységes és cselekvő fellépés!"- írta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ "
1994. május 12.
Itamar Franco brazil miniszterelnök meghívására Vacaroiu miniszterelnökkel az élen népes küldöttség tesz látogatás Brazíliában, majd Peruba és Paraguayba is ellátogatnak. A kormányfőt elkíséri Dumitru Popescu iparügyi, Cristian Ionescu kereskedelmi, Liviu Maior oktatásügyi miniszter, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és más tisztségviselők, üzletemberek. Máj. 11-én hivatalos megbeszélések szerepeltek a programban. Üzletkötés a céljuk, hangoztatták a küldöttség tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1994. május 13.
Az Európa Tanács miniszteri bizottsága ülésén máj. 11-én a tagállamok aláírták az Európai Emberi Jogi Egyezmény 11. kiegészítő jegyzőkönyvét, Románia nevében Melescanu külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot. Ennek értelmében a strasbourgi Emberi Jogi Bizottság és Bíróság helyett megalakul az egységes Európai Emberi Jogi Bíróság, tehát megszűnik a jelenlegi kétlépcsős rendszer. Melescanu az Adevarul máj. 11-i számában megjelent nyilatkozatában szerencsésnek mondta, hogy az aláírás egybeesett az Európai Emberi Jogi Egyezmény román parlamenti ratifikálásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
1994. május 13.
Tőkés László reagált Szász János írására: nem érti, miért kellett egy-két jelentéktelennek minősíthető vonatkozás kapcsán tollat ragadnia. Szász János válaszolt: szereti, tiszteli Tőkés Lászlót, a tévedés minden embert megkísérthet, tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ Szász János írása: Szuverenitás? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1994. május 13.
"Kántor Lajos fűzött megjegyzéseket a Népszabadságban Tőkés László leveléhez. Szász János lényegében egyetért Kántor nézeteivel, de nem érti, hogy véleményét miért csak magánemberként hajlandó kifejteni. Köti a "pártfegyelem"? A vélemények szabadságának érvényesülni kell a romániai magyarság politikai szervezetében, hangoztatta Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ Tőkés László levele: Népszabadság, ápr. 28. Kántor Lajos írása: Népszabadság, máj. 4."
1994. május 13.
Déván a ferences rendházban 1947-ig működött a teológia, akkor megszüntették. 1989-ben újjáéledt a ferences rendtartomány, 1992-ben nyugati ferencesek segítségével felújították az épületet és 1993 szeptemberétől a szórványvidék sokgyerekeseinek segítenek azzal, hogy egyelőre harminc alsótagozatos tanulónak biztosítanak bentlakást. Ez az első ferences iskola az országban. A közeljövőben szeretnék beindítani a Szerafikum ferences katolikus középiskolát, az ötödiktől érettségiig biztosítanák a képzést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
1994. május 13.
Kántor Lajos megismételte a korábban a Népszabadságban kifejtett nézetét: senki se nyilatkozzon a köz nevében, ezt Tőkés Lászlónak Magyarország választás előtt álló polgáraihoz írt nyílt levelére értette, ezzel egyúttal reagált Szász János írására is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28-29./ Előzmény: Tőkés László nyílt levele /Népszabadság, ápr. 28./, Kántor Lajos: Népszabadság, máj. 4. Szász János: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13.
1994. május 14.
"Máj. 13-án Bukarestben Iliescu államfő és néhány baloldali politikus vendége volt Thürmer Gyula, a magyarországi Munkáspárt elnöke. Thürmer elégedetten beszélt a választásról: lehetőség van a magyar fejlődés demokratikus, baloldali korrekciójára. Sürgette a két ország közötti szerződést, hozzátéve, hogy a kisebbségek jogainak biztosításához "nem az autonómia az út, nem a területi autonómia az út." Thürmer elégedett volt a kommunistautód Szocialista Munkapárt vezetőjével, Ilie Verdet-cel történt megbeszélésivel. /Új Magyarország, máj. 14./"
1994. május 14.
A Nemzetközi Valutaalap jóváhagyta a 700 millió dolláros hitel folyósítását, amelyet 19 hónap alatt, több részletben adnak Romániának. Az első részlet, 316 millió dollár most érkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ A Romániával aláírt memorandum előírja, hogy idén 2300 állami vállalatot privatizáljanak. /Pesti Hírlap, máj. 14./
1994. május 14-15.
Dumitru Cioflina vezérkari főnök bejelentette, hogy a hadsereg létszámát 269 500 főről jövőre 230 ezerre, az évtized végéig pedig 200 ezerre csökkentik. A harckocsik számát 2850-ről 1475-re, a páncélkocsikét 3100-ról 2100-ra, a harci repülőgépekét 505-ről 430-ra, a harci helikopterekét 130-ról 120-ra csökkentik. /Magyar Nemzet, máj. 13./ Némileg eltérő számokat hozott a Romániai Magyar Szó, azonkívül Cioflina bejelentette, hogy tanulmányi csoport alakul a hadseregben egyre gyakoribb öngyilkosságok okainak kivizsgálására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14-15./
1994. május 14-15.
Háromszék polgármestereit megdöbbentette a kormánytól kapott közlemény, amely a külügy, illetve a helyi közigazgatást koordináló államtitkárság állásfoglalását tartalmazza: szigorúan megszabja a polgármestereknek, megyei tanácsosoknak, önkormányzatoknak, hogy miként léphetnek kapcsolatba külföldi településekkel: bukaresti engedélyezésekhez, bonyolult jóváhagyásokhoz kötve a külföldi utazásokat, ugyanígy a vendégmeghívást is. Előírják az aláírandó megállapodások előzetes bemutatását és a találkozásokról történő utólagos beszámolás kötelezettségét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14-15./
1994. május 16.
Január közepén letartóztatták Ferencz Gyulát, a Mapel bőrgyár vezérigazgatóját, Marosvásárhely utolsó magyar vállalatvezetőjét. A vád szerint úgy adott el nagyobb tétel bőrkesztyűt, hogy tudnia kellett volna, a termék ára hamarosan felszökik. Ügyvédje szerint legfeljebb szabálysértésről lehet szó. Öt hónapja nem engedték szabadon, senki sem látogathatja, a felesége sem. Ápr. 19-én tartották az első tárgyalást, a másodikat máj. 9-én, eredmény nem született. A bőrgyár 1600 dolgozója memorandumban kérte Ferencz Gyula szabadlábra helyezését. Ítélethirdetés máj. 16-án lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11., Mai Nap, máj. 16./
1994. május 18.
"A parlament két háza máj. 10-i együttes ülésén, az 1994-es költségvetési vitát megszakítva megemlékezett az erdélyi memorandisták száz évvel ezelőtti kolozsvári perére. Egyes felszólalók felhasználták az emlékezést magyarellenes kirohanásokra. A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ szónoka, Costica Ciurtin szerint akkor a magyarok "vad arroganciával" magyarosították a városokat és a falvakat, az iskolát és a közigazgatást. C. V. Tudor rendreutasította az RMDSZ parlamenti csoportját, majd felhívta a figyelmet, hogy Erdélyben ma is él a magyar nacionalizmus. Tudor elítélte azokat, akik negatívan állítják be Antonescut. Petre Turlea kijelentette, hogy a memorandisták és általában a román nép harca nem állítható párhuzamba az erdélyi magyarság és az RMDSZ küzdelmével. A románok ugyanis mindig a szabadságért, az igazságért harcoltak, míg az RMDSZ a kiváltságokért, előjogokért küzd. Nicolae Draghia /Szocialista Munkapárt szerint a románságnak ma is erőfeszítéseket kell tenni, hogy a kisebbségekkel legalább egyenlő jogokat élvezhessen. /!/ Az RMDSZ nyilatkozatát az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Sinkó István képviselő olvasta föl. A Memorandum-per tanulságai a következők: a nemzetiségek túlélési óhaja nem orvosolható erőszakkal, büntetéssel, az osztrák-magyar birodalom szétesett, mert nem oldotta meg a nemzetiségi problémákat. Felszólította képviselőket arra, hogy ne alkalmazzák a történelmet a kisebbségek megalázására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., Németh János képviselő: Memorandumok időszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./"
1994. május 18.
A Temesvári Magyar Házat 1930-31-ben közös összefogással építette a város magyarsága. 1989 után az itt működő Temesvári Új Szó szerkesztősége irodái közül egyet átengedett az RMDSZ Temes megyei szervezetének, egyet pedig a TEMISZ-nek. 1989 után az RMDSZ már a bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. Most pedig a Tim Press lapkiadó vállalat /elnöke a volt vasgárdista Constantin Dragan/, a szélsőséges Renasterea Banesteana kiadója bírósági úton felszólította a Temesvári Új Szó szerkesztőségét, hogy máj. 15-ig hagyja el irodáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11., 18./
1994. május 18.
Marosvásárhelyen máj. 16-án volt a januárban letartóztatott Ferencz Gyula volt vezérigazgató tárgyalása, a bíróság másfél éves és külön hat hónapi felfüggesztett börtöbüntetést rótt ki a bőrgyári vezetőre. A vállalat alkalmazottai az igazgató szabadon bocsátását követelték és nem fogadták el, hogy a vádlott sikkasztott. /Népszabadság, máj. 17./ Ferencz Gyula kiszabadult a börtönből. Az ítélet nem jogerős, a fellebbezési idő tíz nap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 18.
Máj. 16-án Bukarestbe érkezett Egon Klepsch, az Európa Parlament elnöke, aki kijelentette, hogy személyes ügyének tekinti Románia európai integrálódását. Klepsch találkozott a parlament két házának elnökeivel és Iliescu elnökkel, majd beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 18.
Az Európai Unió máj. 16-án Brüsszelben összeült pénzügyminiszterei elhatározták, hogy Romániának 125 millió ECU-t kitevő kölcsönt folyósítanak, ebből 90 milliót azonnal átutalnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 18.
A Vacaroiu miniszterelnök vezette kormányküldöttség Brazília után Peruba látogatott, ahol máj. 16-án megbeszélést folytattak Ephraim Goldenberg Schreiber kormányfővel, máj. 17-én Alberto Fujimori elnökkel. Kereskedelmi és gazdasági egyezményt írtak alá. A peruiak átnyújtották a román piacra azonnal szállítható termékek jegyzékét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./