"Iliescu elnök elégedett lehet ápr. 16-án zárult franciaországi látogatásával, vélte a Le Monde, amely a párizsi újságok közül egyedül foglalkozott érdemben az államfői vizit mérlegével, mert Franciaország az egyetlen nyugati ország, amely vendégül látta Iliescut, segít neki kitörni abból a "diplomáciai karanténból", amely 1991 óta elszigetelte Romániát. Azonban Iliescu elnök még Párizsban volt, amikor a társulási szerződés ratifikálást előkészítő parlamenti bizottság megállapította, hogy Romániában a "reformok elégtelenek", Bukarest nem teljesítette az ET-vel szembeni kötelezettségvállalását. /Magyar Nemzet, ápr. 18./"

Ápr. 16-án Nagyváradon a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete ülésén az egyházi vezetők döntöttek arról, hogy létrehozzák a Felekezeti Iskolaalapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A Maros megyei közigazgatási bíróság ápr. 18-i ítéletével helyt adott a megyei prefektus keresetének, aki megtámadta a 67 %-ban magyar lakosságú Magyaró község kétnyelvű helységtábla felállításáról szóló döntését. A tárgyalás légköre feszült volt, a bíró nem engedte, hogy az ügyvéd felolvassa az ET emberi jogokkal foglakozó tagjának a kétnyelvű táblákkal kapcsolatos franciaországi gyakorlattal kapcsolatos nyilatkozatát. A bíróság indoklása szerint az 1945-ös nemzetiségi statútum hallgatólagosan hatálytalanná vált. Maros megyében 36 községben született határozat a kétnyelvű helységtáblákról, a megyei prefektus valamennyi ellen eljárást indított a közigazgatási bíróságon. A magyarói tanács döntésével kapcsolatos ítélet az első volt ezek közül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Magyar Hírlap, ápr. 19./

Horn Gyula, az MSZP elnöke megígérte, ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a következő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. - Az MDF külügyi szóvivője kijelentette: az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt - vélhetően összehangolt módon - a választási kampányban pártcéloknak veti alá Magyarország alapvető külpolitikai érdekeit. Ez a magatartás súlyosan sérti Magyarország biztonságát, rontja a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét, gyengíti az ország tárgyalási pozícióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Tőkés László püspök egyházi körlevelében azt kérte a hívektől, hogy a következő vasárnapi istentiszteleteken gyűjtsenek a Felekezeti Iskolaalapítvány pénzügyi megalapozására. Ezen a napon a magyarországi testvéregyházak is erre a célra gyűjtenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A Romániai Magyar Cserkészszövetség a Világtanács tagjává is vált, egyenrangú félként a román szövetséggel. Jelenleg 78 cserkészcsapat működik 3300 taggal, de állandóan alakulnak újabbak, adott hírt magukról Schmidt Péter /Csíkszereda/ elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A washingtoni Holocaust Múzeumban a túlélőket nyilvántartó osztály igazgatója, Radu Ioanid nyilatkozott a romániai Holocaustról. Mintegy ötszázezer oldalnyi hivatalos irat van a múzeum birtokában, ezek túlnyomórészt román nyelvűek, romániai, moldovai, ukrán és orosz levéltárokból származnak. 1930-ban Romániában 759 ezer zsidó élt. Közülük 150 ezer Észak-Erdélyben élt, akiket náci koncentrációs táborokba hurcoltak, akik közül legfeljebb 15 ezren kerültek haza. A román hatóságokat a többiekért, a 600 ezernyi zsidóért terheli a felelősség. Romániában már 1940-ben voltak pogromok. Akik rehabilitálni akarják Antonescut, azoknak tudni kell, hogy Antonescu a perében elismerte, hogy az ő 1941-ben kiadott parancsára Besszarábiából és Bukovinából 150-170 ezer zsidót deportáltak Transznisztriába. A Holocaust Múzeum és Tanács leszögezte: Antonescu felelős 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány kiirtásáért. /22 (Bukarest), febr. 9-22., fordításban: A Hét (Bukarest), ápr. 1. - a hetilap jelzi: tényleges megjelenés: ápr. 22./

Ápr. 21 és 24 között rendezik meg Bukarestben a Crans-Montana Fórumot, ahova 48 országból várnak résztvevőket, több államfő és miniszter is eljön. 1989 óta Románia még nem rendezett ilyen nagyszabású nemzetközi összejövetelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Ápr. 21-én Bukarestben Catherine Lalumiére asszony, az ET távozó főtitkára és Iliescu elnök beszédeivel nyílt meg a Crans-Montana Fórum. A tanácskozáson 125 ország, illetve nemzetközi szervezet képviseltette magát. A megnyitóra megérkezett Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere is. /Magyar Hírlap, ápr. 22./ Iliescu elnök felszólalásában népe ősi eredetét, európai elhivatottságát, toleranciáját hangsúlyozta. /Magyar Nemzet, ápr. 22./

Ápr. 21-én ünnepélyes székfoglalót tartott Gyulafehérváron a székesegyházban Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A kinevezést tartalmazó pápai bullát Bukowsky bíboros, bukaresti pápai nuncius olvasta fel. A szertartáson megjelent Paskai László bíboros, Esztergom-Budapest érseke, számos püspök és egyházi méltóság Magyarországról, Svájcból, Németországból, a romániai egyházi vezetők, továbbá Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a román kormányt Gheorghe Vladutescu államtitkár képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Új Magyarország, ápr. 22., Új Ember, máj. 1./ A helyhatósági szervek előzetesen kérték, hogy a résztvevők ne énekeljék el a nemzeti himnuszt, erre nem is került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A leköszönő Bálint Lajos érsek elmondta, hogy egészségi állapota nem egyetlen oka lemondásának, 1989 után kudarcok sorozata érte. Ha személyének szólt a hatóságok viselkedése, reméli, hogy az új érseknek jobban sikerül elvégeznie feladatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./ A gyulafehérvári római katolikus érsekség új címerében a nap és hold, mint Erdély címerében is, a magyarság és a székelység szimbóluma szerepel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A nacionalista-diverziós erők felelőtlen akciója című levelével fordult dr. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora a sajtóhoz, visszautasítva az egyetemet ért szélsőséges sajtótámadásokat. A rektor nem volt hajlandó a Vatra Romaneasca javaslatára interetnikai feszültséget fokozó emléktáblát elhelyezni az épületen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Az RMDSZ érdeklődik a magyarországi választások iránt, de távol tartja magát a választási csatározásoktól. Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással olvasta, hogy az MSZP Szegeden, a román kormánypárttal tárgyalva, az erdélyi magyarság hiteles képviselői megkérdezése nélkül máris ígéreteket tett, hogy véget vet a magyar-román konfrontációnak, olyan engedmények árán is, hogy megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

A nemzeti érdeket veszélyezteti és nem állja meg a helyét Horn Gyula nyilatkozata, amely szerint Antall József 1989-ben szabadcsapatok Romániába küldését szorgalmazta, nyilatkozta Jeszenszky Géza külügyminiszter. Valójában azt javasolták Antall Józseffel közösen, hogy kérjenek segítséget nyugattól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Gyergyói Területi RMDSZ szervezésében az ártatlanul elítéltek és közelmúltban kiszabadultak látogattak el Gyergyószentmiklósra. Kiderült, hogy amikor Bálint Lajos érsek Szamosújvárra utazott, hogy a börtönben a székelyföldi elítélteknek mondjon szentmisét, más rabokat vezettek elő. Katona Ádám elmondta, hogy teljes rehabilitálásukért harcolnak, továbbá a még börtönben levők kiszabadításáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

"Szász János Szuverenitás? címmel vitába szállt Tőkés László Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelének néhány passzusával, vitatta a "korlátozott szuverenitás" fogalmát, továbbá úgy érezte, a levél valósággal megszabja, hogy Magyarország milyen politikát folytasson, azonban a magyarországi politikát nem Romániában "döntjük el". Szász János nem értette, miért kell Boross Péterhez fordulni, aki egy hónap múlva alighanem nem lesz miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26. - Tőkés László levele: Magyar Nemzet, ápr. 11./ Szász János cikkére egyetértően reagált a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, Gyarmath János a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, ápr. 27./"

Tőkés László legutóbbi sajtótájékoztatóján kitért a két egyházkerület, a Királyhágómelléki és Erdélyi Református Egyházkerület közötti ellentétre. Eredménynek számít, hogy a zsinat nem szakadt szét és a két egyházkerület közös állásfoglalása kimondta, nem fogadja el a Református Világszövetség nyilatkozatát az Egyetemes Református Zsinattal kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

"Az RMDSZ elnöksége nem tudott Tőkés László leveléről, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ nem akar beavatkozni a magyarországi választási kampányba, de a levélben megfogalmazott alapvető szempontokat fontosnak tartotta az RMDSZ is kifejezni. Sajnálatosnak tartják, ha olyan kijelentések történnek, amelyek figyelmen kívül hagyják a romániai magyarság érdekeit, mert "a fejünk fölött rólunk és nélkülünk folytatott tárgyalások nem szolgálhatják sem a stabilitást, sem a jószomszédság ügyét." /Népszabadság, ápr. 29./ 2/ A Genfben székelő Református Világszövetség állásfoglalásában elítélte az Egyetemes Magyar Református Zsinatot /EMRZS/ és megalapításának elutasítását ajánlotta. A Romániai Református Egyház Zsinata 1994. ápr. 19-i ülésén megdöbbenéssel értesült erről az állásfoglalásról és nyilatkozatában kiállt az EMRZS mellett, nem fogadta el az ajánlást. A magyar református egyház különböző politikai fennhatóságok alatt élt, ennek ellenére megtartotta zsinati egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./"

A Süddeutsche Zeitungban Henriette Schröder tette fel a kérdést: Hogyan határolódik el Virgil Magureanu, a mostani titkosszolgálat vezetője a hírhedt Securitatétól. A Securitatét 1990. jan. 3-án oszlatták fel, felelte Magureanu, aki a Bukaresttől 12 km-re levő Baneasában, a titkosszolgálat villájában fogadta az újság munkatársát. 1990 márciusában alakult meg az SRI /Serviciui Romani de Informatii/. Magureanu az újságírónak azt mondja, hogy a régi szeku 17-18 %-át vették át, viszont 1993. szeptemberében a parlamentnek tett jelentésében még 60 %-ról beszélt. Petre Mihai Bacanu, a Romania Libera főszerkesztője szerint a volt Securitate-munkatársaknak 80 százalékát vették át. Szerinte a szekusok ma is úgy dolgoznak, mint régen: lehallgatják a telefonokat, elolvassák a leveleket, kutakodnak az emberek magánéletében. Az SRI-nek hatezer munkatársa van, ismerteti az adatokat Magureanu, de ezenkívül öt másik titkosszolgálat létezik: a külföldi kémkedés, a hadsereg kémelhárító szolgálata, a hadsereg védelmi szolgálata, a belügyminisztériumi védelmi szolgálat és a magas tisztséget viselők őrszolgálata. Ezek a szervezetek függetlenek egymástól és csak a parlamenti bizottságnak tartoznak beszámolni. 1991. májusában az SRI megpróbált néhány teherutónyi ügyiratot eltüntetni, de az ellenzéki újságírók a zsákok nyomára bukkantak. Az előkerült anyagokból kiderült, hogy az SRI részt vett a bányászakciók megszervezésében és az ellenzék megfigyelésében, de találtak az akkori kulturális miniszter és egykori másként gondolkodó, Andrei Plesu figyelését bizonyító jegyzőkönyveket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Ápr. 29-30-án tartották meg Szabédon és Kolozsváron a III. Szabédi-napokat. Szabédon a református templom falára elhelyezett, Hunyadi László szobrászművész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése alkalmából Hubay Miklós, a Magyar Pen Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője tartott beszédet. Kolozsvárott tudományos értekezlet kezdődött Magyar irodalom - magyar egyetem témakörben. Előadást tartott Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár, Cs. Gyimesi Éva, Péntek János Kolozsvárról, Szász János Bukarestből, Gheorghe Cusing Londonból, Pomogáts Béla és Hubay Miklós Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., RMDSZ Tájékoztató, 274. sz., máj. 3./

"Ábrahám Dezső "a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány egyik kezdeményezője és alapító tagja" aláírással a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez írt hosszú levelével védekezik a támadások ellen, azt állítva, hogy eddig saját vagyonából eddig kb. 6-8 millió forintot költött az alapítványra és napi 18-20 órás munkájáért egy fillért sem kért. Könyvelőt nem alkalmaztak, mert erre nem biztosítottak anyagi alapot. /!/ Ábrahám Dezső elutasít minden bírálatot és elmarasztalja Tőkés Lászlót is, amiért kifogásolta az ő működését. Ugyanezen oldalon Ábrahám Dezső közöltette Sütő Andrásnak és Tőkés Lászlónak írt levelét, ebben is fenyegető hangot használt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30.-máj. 1./ Ábrahám Dezső leveleiben nem említette, hogy a Koblencz József vezette könyvvizsgálók súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg. /Mai Nap, 1993. nov. 20./ "

"Előzetes tanácskozás, felhatalmazás nélkül senkinek sincs joga "össznépien" nyilatkozni, hangoztatta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Népszabadságnak tudósítójának Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Magyarország választásra készülő pártjainak leveléről. Neki is van vitája Horn Gyula némely kitételével, de nem hiszi, hogy ezeknek ilyen formájú megvitatása az érdemi megoldást szolgálná. /Népszabadság, máj. 4., Tőkés László nyílt levele: Népszabadság, ápr. 28./- A Romániai Magyar Szó átvette Tőkés Lászlónak ezt a nyílt levelét a Népszabadságból, Horn Gyula válaszával és Kis Tibornak a püspököt elítélő kommentárjával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

Hasonmás kiadásban napvilágot lát Boros Fortunát Csíksomlyó, a kegyhely című könyve a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában. A szerző dr. P. Boros Fortunát történész, ferences szerzetes, tartományfőnök volt, ezenkívül lapszerkesztő, a kolozsvári Szent Bonaventúra nyomda és kiadó igazgatója. Zetelakán született 1895. jún. 3-án, politikai fogolyként halt meg 1952. márc. 16-án Capui Midián, ahol őrei mint gyengélkedő beteget, lapáttal agyonütötték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Stanik István 60 százalékos tulajdonjogával főrészvényese a parabolaantennákkal kereskedő Média Impex Kft-nek és a vele összefonódó Analóg Kft-nak. Ezt a részt megvette Szőcs Géza, Stanik István a jövőben az Erdélyi Napló főszerkesztője lesz. Megszállott rendszerépítő, mondta magáról Szőcs Géza, azért döntött így. Az Analóg adja ki az Erdélyi Naplón kívül a Médiát, a Kelet-Nyugatot, a Cápát, a Szemfüles gyermeklapot és a Családi Tükröt. A bukaresti Orient Expressz is hozzájuk tartozik. Szőcs Géza bízik abban, hogy saját nyomdájuk is lesz. Megmarad a sokrétű tevékenységük: kereskedelmi és idegenforgalmi vállalkozás, továbbá az erdélyi magyar közösség adatbankja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

Az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság nem pártatlan, ezért nem áll eléjük Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1993-ban indították meg a képzést Szatmárnémetiben az új Római Katolikus Egészségügyi Posztliceális Szakiskolában, 28 fővel, ismertette helyzetüket dr. Vörös Gabriella igazgatónő, idén 30 helyre várják a jelentkezőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Magas színvonalú rendezvény volt az európai színiakadémiák és -főiskolák II. marosvásárhelyi találkozója, összegezte Kovács Levente a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozatának dékánja. A Nemzetközi Színházművészeti Intézet a tavalyi eredmények alapján felvette a marosvásárhelyit a támogatandó fesztiválok listájára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A földvári haláltáborról és a Maniu-gárdistákról többet írtak már, azonban a Targu Jiu-i lágerben is sok magyar volt. Mitegy kétezer dél-erdélyi magyar értelmiségit és sok ártatlan magyar lányt hurcoltak 1944 szeptemberében ebbe a lágerbe, kilenc hónap múlva, 1945 júniusában lerongyolódottan, betegen térhettek haza a túlélők. A láger parancsnoksága semmiféle igazolást nem adott a szabadulóknak. Nem voltak háborús bűnösök, a dél-erdélyi magyarságot szolgálták, emlékezik vissza az egyik volt lágerlakó, Vita Zsigmond. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Nem látja, hogy van határprobléma, jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter a vele készült interjúban, határprobléma inkább a határokon kialakult, évek óta tartó helyzet, a hosszadalmas várakozás, az új átkelőhelyek megnyitásának késleltetése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Gyergyószentmiklóson a zsinagógában máj. 6-án ökumenikus gyászszertartással emlékeztek meg a holocaust áldozatairól. Igehírdetők: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tőkés László és Csiha Kálmán református püspökök. Beszédet mondott Avshalom Megiddon, Izrael bukaresti nagykövete, a helyi zsidó közösség képviselője. Délután Burján Gál Emil szobrászművész alkotásainak felavatásán beszédet mondott Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dézsi Zoltán polgármester, SZKT-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8., Új Magyarország, máj. 6./

Máj. 1-től a Magyarországra beutazóknak ezer forinttal vagy ennek megfelelő valutával kell rendelkeznie.A jövőben kiadnak jövedelemszerzési, tanulmányi és gyógykezelési vízumot. A bevándorlási vízum díja számottevően megnövekedett, 100 dollár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Máj. 6-én szabadlábra helyezték Boldizsár Ferencet és Illyés Istvánt, a két igazságtalanul elítélt székelyföldit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./