Az RMDSZ márc. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát. Ebben az RMDSZ vezetősége visszautasította a külügyi szóvivő Tőkés László püspök elleni támadását, mert az ő kiállása jogos, erkölcsi alapja van hozzá. A támadással el akarják terelni a figyelmet azokról a kötelezettségekről, amelyeket Románia vállalt az ET-felvételkor. Az RMDSZ 1994. jan. 21-én Aide-mémoire-ban kifejtette álláspontját az ET-ajánlásokkal kapcsolatban. Románia nem teljesítette vállalásait. Az RMDSZ javaslatokat tett a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvények kidolgozására. Ezek a javaslatok válasz nélkül maradtak. Az RMDSZ felkéri Románia kormányát, hogy teljesítse az ET ajánlásait.- A Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6., /Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ - / Corneliu Vadim Tudor kémkedéssel vádolta Tőkés Lászlót és ezt a vádat - célzások formájában - kiterjesztette más RMDSZ-vezetőkre is. /Új Magyarország, márc. 4./

"El kell oda jutni, hogy az állampolgárnak ne tartson levele fölbontásáról, telefonja lehallgatásától, de "az ehhez vezető útnak még csak az elején tartunk" - mondta Szabó Károly RMDSZ-képviselő, a parlamentnek a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellenőrzésére alakult bizottságának tagja. Amennyiben az állampolgárnak az a gyanúja, hogy levelét felbontják vagy telefonját lehallgatják, ehhez a parlamenti bizottsághoz fordulhat. Jelenleg nem lehet teljesen kizárni, hogy az SRI lehallgatja a telefonokat, a postának sincs erre vonatkozó törvénybe foglalt kötelezettsége. A levéltitokra vonatkozóan már vannak rendelkezések. Szabó Károly elmondta, hogy ő is kapott felbontott borítékot. A törvény változtatásra szorul, hogy a posta felelős legyen a szolgáltatásért. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./"

A középületekkel kapcsolatban valamennyi magyarlakta városnak megvan a maga sérelme. Csíkszeredában a város pénzéből 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor a legmagasabb ajánlott összeg 60 millió lej volt, ez nem érte el a kért 80 milliót. Később a csendőrségnek adták az épületet 47 millióért, a második licitálásról nincs dokumentum. Hajdú Gábor RMDSZ-képviselő szerint meg kell szerezni a telekkönyvet és revindikációs pert kell indítani, az adás-vételi szerződés hatálytalanítási kérelmével. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

A bankrendszer számára nincs kialakított jogi keret, hiányzik a devizatörvény, a létező szabályozások sem működnek, ismertette a jelenlegi helyzetet Vida Gyula képviselő. A bankok igazgatótanácsaiban, továbbá az állami számvevőszékben nincs magyar nemzetiségű, az információzárlat hatékony. Fontos lenne, mondta, hogy a jövőben az ország gazdasági-pénzügyi irányító intézményeiben magyarok is legyenek, enélkül nem lehet ellátni a magyarság gazdasági érdekvédelmét. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

Nehézkes a törvénytervezetek, interpellációs szövegek, sok kilónyi papír kezelése, régebbi anyag visszakeresése, számítógépes megoldás segítene, mondta el Zsigmond László, az RMDSZ-frakció képviselőházi titkára. A jelenlegi hatalom igyekszik a számítógépek beszerzését megakadályozni. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

"Rohamrendőrök oszlatták szét Bukarestben a Caritas szerencsejáték bukaresti fiókintézetének megnyitását betiltó határozat ellen tüntetőket. Megjelent a tulajdonos, Ioan Stoica is, aki bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Kolozsváron viszont a becslések szerint egymillió tagot számláló "Caritas áldozatai" szövetség tagjai terveztek tüntetést márc. 5-re. A marosvásárhelyi romák márc. 20-ára terveznek nagygyűlést, amennyiben nem kapják vissza pénzüket, ápr. 2-án megindulnak a Caritas játék kolozsvári székháza ellen. /Magyar Hírlap, márc. 5./"

Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 3-án egynapos villámlátogatást tett Pozsonyban, kollégája, Vladimír Meciar meghívására. A két kormányfő megbeszélést tartott a gazdasági kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről, a nemzetközi szervezetekben való együttműködésről. Aláírták a kereskedelem liberalizálásáról, a kölcsönös beruházások támogatásáról, a kettős adóztatásról, valamint az oktatás, kultúra területén való együttműködésről szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

A magyar nyelvű szakoktatás gyászos dátuma 1954 novembere, ugyanis ekkor szüntették meg a szakközépiskolákat. Addig minden tárgyat magyarul tanítottak, teljesen kiépült magyar szakközépiskolai hálózat létezett, egyedül Marosvásárhelyen tizenhárom magyar szakközépiskola volt. A szakközépiskolákat a hetvenes évek közepén újból megnyitották, azonban a tankönyveknek csak tíz százalékát fordították le magyarra. A jelenlegi tanügyi törvénytervezet a szaktárgyak oktatását államnyelven írja elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

Márc. 7-én kétnapos hivatalos látogatásra Litvániába érkezett Iliescu elnök Teodor Melescanu külügyminiszter, Cristian Ionescu kereskedelmi, Andrei Chirica távközlési miniszter és mások társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Az RMDSZ brassói kongresszusa után komolyan vette a tájékoztatást, ismertette a változásokat Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök, útnak indította a Közlönyt, majd a napi RMDSZ Tájékozatót, 1994. januárjától pedig a Szövetség folyóiratot. A Közlöny ettől az évtől románul is napvilágot lát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Márc. 7-én az SZDSZ küldöttsége Kuncze Gábor frakcióvezetővel az élén Bukarestben tárgyalt a kormány képviselőivel, illetve az ellenzéki pártok vezetőivel a kétoldalú együttműködéstől és a magyar kisebbségről. Hrebenciuc kormányfőtitkár megígérte, hogy a székelyföldi magyar bebörtönzöttek ügyében március végéig döntés születik. Coposu pártelnök megerősítette: az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. A küldöttség találkozott az RMDSZ vezetőivel is. Részletesen megvitatták a határon túli magyarság támogatási rendszerét. Egyetértettek abban, hogy a támogatást át kell alakítani az áttekinthetőség és ellenőrizhetőség alapján. /Magyar Hírlap, márc. 8./ A Bukarestben tárgyaló SZDSZ küldöttek, Kuncze Gábor frakcióvezető és Szent-Iványi István, a párt külügyi szóvivője sajtóértekezletet tartottak márc. 7-én. Az SZDSZ szerint a problémák csak európai keretekben oldhatók meg véglegesen, ezért támogatják, hogy Románia előre lépjen az integráció útján. Alapkérdésnek tekintik, hogy megszülessen a kisebbségi törvény, mert törvényes szabályozás hiányában a helyzet rendezése mindig tele van bizonytalanságokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanár, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke vonta meg a társaság 1993-as mérlegét. Sikeres esztendőt zártak. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával szervezett posztgraduális menedzserképzésen 24 erdélyi fiatal vesz részt, ugyancsak az egyetem tette lehetővé a kéthetes bankártovábbképző tanfolyamot, hasonló ebben az évben is lesz. Hasznos volt az 1993. nov. 10-12-én Illyefalván rendezett II. Közgazdász Vándorgyűlés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Iliescu elnök márc. 9-én megkezdte hivatalos dél-koreai látogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Szász János a televízióban márc. 3-án sugárzott műsorból indul ki /Száműzöttek saját hazájukban/. Ebből az derül ki, hogy Kovászna és Hargita megyében erőszakos magyarosítás folyt és az folyik ma is. Ezek a műsorok nem szolgálják a megbékélést. Hasonlóan az sem, hogy az RMDSZ minden lépést élesen elítélik. Minden támadás ellenére bízni kell abban, hogy az igazság megközelítésének következetessége előbb-utóbb megértésre talál. A román-magyar megbékélés sorstörvény, türelmesnek kell lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Deák János altábornagy, a magyar honvédség parancsnoka Dumitru Cioflina altábornagy, a román hadsereg vezérkari főnöke meghívására márc. 6-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Aláírták a két hadsereg közötti 1994. évi együttműködési tervet, majd Deák János márc. 9-én találkozott az új védelmi miniszterrel, Gheorghe Tincával. Deák János látogatásáról a román sajtó nem adott hírt, Tinca sem tett erről említést a vele készült interjúkban. Az új védelmi minisztert márc. 8-án iktatták be hivatalába. - A román sajtóban támadták az új védelmi minisztert. Horia Rosu, a Liberális Párt `93 elnöke kijelentette, hogy Tinca személyében a Securitate egyik tagja tölt be miniszteri tisztséget. /Magyar Nemzet, márc. 10./ Deák János a Romániai Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy viszonozta Cioflina 1992-es látogatását. 1993-ban nem volt ilyen szintű látogatás a két fél között. A cél az együttműködés, a katonai kapcsolatok folyamatosságának biztosítása. A román fél arról tájékoztatott, hogy a jövőben kivonják a rendszerből a harcászati rakétákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Háromszék falvaiban nemigen alakultak meg az RMDSZ bizottságai, különösen a kulturális, közigazgatási és gazdasági szakbizottság lenne fontos. Nagy gond, hogy az emberek nem jelzik, mi a helyzet a kétnyelvű feliratokkal. Az emberek kiábrándultak, visszahúzódnak, sorolta a problémákat Márton Árpád Háromszék RMDSZ-képviselője. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 11./

A sepsiszentgyörgyi Cuvantul Nou márc. 2-i számában közölt, Orbán Árpád, Kovászna megyei tanácselnökhöz intézett levél írója elmarasztalta a megye vezetőit a befejezetlenül maradt ortodox templomok ügye miatt, továbbá a románok erőszakos elszékelyesítéséről beszélt. Orbán Árpád válaszában emlékeztetett arra, hogy a harmincas években büntetésekkel fenyegették a magyar lakosságot, hogy járuljon hozzá ortodox templomok építéséhez, olyan településeken is, ahol nem éltek e vallás hívei. A románság erőszakos beolvasztását a tények cáfolják, írta Orbán Árpád. A családnevek elemzése pedig a fasiszta eszmékkel való azonosulást jelenti. Egyébként a hivatalos román statisztika a román lakosság növekedését mutatja Kovászna megyében: 1930-ban arányszámuk 15 százalékos volt, jelenleg 23 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

"A bukaresti Curierul National a magyarországi pártokat és a romániai magyarság vezetőit támadta márc. 15-e ürügyén. Felsorolta az Erdélybe látogató magyar vezetőket /Katona Tamás, Entz Géza, Kelemen András államtitkárok, Rudas Ernő nagykövet, a cikkíró szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakértői is ott lesznek. A bukaresti lap szerint a magyar tömegek megmozdulására kerül sor, összetűzéseket provokálnak, hogy a magyar média megfelelően tálalhassa az eseményeket. A "diverziós hangulatkeltéshez" az RMDSZ felhasználja a cigány és a szerb lakosságot. Az elszakadási mozgalom élén Tőkés László püspök áll. /Magyar Nemzet, márc. 12./"

A Bolyai Társaság febr. 26-án Kolozsváron kibővített vezetőségi ülést tartott. Magyarországi egyetemekre csak a hiányszakokra hirdetnek meg 20 ösztöndíjas helyet. Stratégiai cél továbbra is a Bolyai Egyetem újraindítása. Egy munkacsoport felmérést készít a nyugati főiskolákon a hasonló anyanyelvi főiskolai hálózat kiépítésére vonatkozóan. Támogatni kívánják a Babes-Bolyai Egyetemen tanító fiatal tanszemélyzetet, számbaveszik azokat a középiskolai tanárokat, akik előtt ilyen perspektívák állnak. Lépéseket tesznek arra, hogy a kolozsvári Zeneakadémián az elmélet tantárgyakat magyarul tanítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Nagykároly főterén márc. 13-án ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását. Magyarországi küldöttség is megjelent, Kelemen András államtitkárral az élen. Beszédet mondott Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök, Corneliu Baba nagykárolyi költő, Ioan Chis, megyei tanácselnök pedig levélben üdvözölte az ünneplőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Vacaroiu miniszterelnök több miniszterével és államtitkárával kétnapos munkalátogatást tett márc. 9-10-én Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyékbe. Hargita megyében Csíkszeredán egy katonai egységet látogatott meg, majd a városházán találkozott a tanácstagokkal és a vállalati vezetőkkel. Doru Vosloban prefektus agresszív, egyoldalú képet festett a prefektúra és a tanács viszonyáról. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség levelét Lászlófy Pál elnök nyújtotta át a kormányfőnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A látogatás után sem könnyű eldönteni, hogy miért jött a miniszterelnök négy megyébe. Csíkszeredában például érkezése előtt megjelent a volt és a jelenlegi védelmi miniszter, a traktorgyárban pedig hiába várták egész nap a kormányfőt, holott a programban szerepelt. A bejelentés szerint a látogatás célja a megyék gazdasági helyzetével való ismerkedés volt, valójában erre nem került sor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./

Romániában még mindig nem fogadták el az 1994-es költségvetést. A kormány arra hivatkozik, hogy előzőleg meg kell szavazni a parlamentnek a luxusadó és a mezőgazdasági jövedelemadó törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Megjelent a Szeretet könyvnaptár, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége kiadványa, Nagyváradon készült, a Szeretet baptista lap szerkesztőségében. A magyar baptisták 60 százaléka Szilágy és Bihar megyében van. Szatmárnémetiben 1992-ben megalapították az Immánuel Keresztyén Magánvállalkozók Szövetségét, hogy támogatni tudják az egyházi iskolákat, árvaházakat, öregek otthonait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A romániai magyar irodalom új tankönyve /Dávid Gyula, Cs. Gyimesi Éva, Bara Katalin, Csutak Judit és Lázok János közös munkája nem hibátlan, állapítja meg Komán János, szembetűnő az aránytalanság. Szilágyi Domokos 13, Reményik Sándor egy oldalt kapott, nem említik Reményik Eredj, ha tudsz, Ahogy lehet, Templom és iskola című verseit. Bözödi György szociográfiája megérdemelne egy oldalt, Balázs Béla helyett Balázs Ferencről kellett volna szót ejteni. Nem lett volna szabad mellőzni Páskándi Géza és Beke György munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Marosvásárhelyen márc. 14-én kezdődött az 1848-as szabadságharcra és Bemre emlékeztek a Kultúrpalotában. A Teleki háznál Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Rudas László bukaresti nagykövet, Markó Béla és más RMDSZ-vezetők helyeztek el koszorút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Székelyudvarhelyen a környékről is hatalmas tömeg érkezett, mintegy 150 ezer ember ünnepelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Márc. 15-én a parlamentben Borbély Imre RMDSZ-képviselő először román nyelven méltatta az 1848-as forradalom jelentőségét, majd mondanivalóját magyarul is összegezte. Amint megszólalt anyanyelvén, a képviselők dühödten kiabáltak, a demokrata párti házelnök többször megvonta tőle a szót, majd kikapcsolta a mikrofont. P. Turlea azonnal reagált, az állítva, hogy a románság számára nemzeti tragédia márc. 15-e. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Márc. 9-én a szenátusban a rendőrségi törvénytervezet tárgyalásakor az RMDSZ módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök ismerjék a kisebbség nyelvét. Nagy felzúdulást keltett ez a javaslat, C. V. Tudor és mások is hevesen reagáltak, végül márc. 10-én elutasították a javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Hosszú Zoltán szenátor márc. 10-én a szenátusban nyilatkozatban tért vissza az elutasításra. A nemzeti kisebbségek jogait nem a többség adja, hanem az a társtulajdonosi minőségből ered. Az egyetemre, az anyanyelv használatára vonatkozó követelések természetesek, mert egyenlők a jogok, európai értelemben így kell értelmezni a többség és kisebbség viszonyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12., a nyilatkozat teljes szövege: Orient Expressz (Bukarest), márc. 18./

Kolozsváron megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát, délután a Magyar Színházban ünnepi előadás volt, majd a Farkas utcai református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./