Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
1993. december 21.
Sróth Ödön a magyar nyelvű oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az emberek fásultak, tájékozatlanok. Hiányoznak az egyházi iskolák, többre lenne szükség. A falbak jó része elöregedett. Az elmúlt iskolai évben 274 ezer magyar anyanyelvű tanuló volt, közülük 217 ezren tanultak magyarul. /Sróth Ödön: Tengelytörő vagy amit akartok?= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1993. december 21.
Fey László mindenképpen igyekezett csökkenteni Telegdy Erika és Telegdy Álmos vizsgálatának megállapításait /Objektivitás: központi-e a központi lap?, Romániai Magyar Szó, dec. 4./, szerinte nem mértéke a tárgyilagosságnak az, hogy egy lap milyen arányban közöl ilyen vagy olyan cikkeket stb. /Fey László: A sajtó tárgyilagossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1993. december 22.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ II. közgyűlését dec. 11-én tartotta, Csíkszeredán. A szövetség 1991. október 24-e óta jogi személy, első közgyűlése 1991. dec. 14-én volt. Az 1992/93-as tanévben 1070 óvodában, 1049 elemiben, 151 általános iskolában, 138 líceumban és 12 szakiskolában volt magyar nyelvű oktatás, összesen 216 917 magyar tanulóval. A közgyűlés leszögezte, hogy a román iskolákban levő magyar tagozat csak félmegoldás, ezért önálló tanintézményekre van szükség. Az elmúlt tanévben 57 080 magyar nemzetiségű járt román osztályokba. Lászlófy Pál /Csíkszereda/ elnök beszámolt az RMPSZ tevékenységéről, Bíró István /Bukarest/ főtitkár ismertette a magyar nyelvű oktatás alakulását az elmúlt három év során. Dr. Dezső Sándor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára elmondta, hogy jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen mintegy 500 magyar első éves hallgató tanul. /A Hét (Bukarest), dec. 24./ Az RMPSZ közgyűlésén elfogadott állásfoglalás szövege: Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
"Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./"
1993. december 22.
Antall József miniszterelnök temetésén olyan kimagasló személyiségek vettek részt, mint Lech Walesa lengyel, Leonyid Kravsuk ukrán, Michal Kovac szlovák elnök, Al Gore amerikai alelnök, Carl Bildt svéd, Vaclav Klaus cseh, Vladimír Meciar szlovák, Franz Wranitzky osztrák, Janez Drmovsek szlovén kormányfő. Helmut Kohl német kancellár, aki nem tudott részt venni a temetésen, azt megelőzően rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál. Románia szerény színvonalú részvétele - Dan Mircea Popescu államminiszter, munkaügyi és népjóléti miniszter jelenléte - feltűnő volt. Ezzel a román hatalom újból megmutatta politikája demagóg helyzetét. Szép szavakban náluk nincs hiány, annál nagyobb a tettekben. A parlamentben a Liberális Párt nevében Ioa Ghise képviselő interpellált ez ügyben: a román miniszterelnök távolmaradása a temetésről politikai balfogás volt, jelentette ki. /Székely László: Politikai melléfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök összegezte az 1993-as év eredményeit: teljes egészében birtokba vehették a Kanonok-sort, idetelepítették a Szent László Gimnáziumot, vidékiek részére internátust létesítettek, egyelőre 48 hellyel. - Az állam azonban tovább halogatja a vallásügyi törvény elfogadását. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői dec. 3-án Kolozsvárott összegyűltek, megtették észrevételeiket a kultusztörvénnyel kapcsolatban, majd aláírták és elküldték Bukarestbe. /Mihálka Zoltán: Négy betű új olvasatban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 22.
Az 1989-es temesvári eseményekben sok embert agyonlőttek, megkínoztak. A temesvári vérengzésért vád alá helyeztek 26 főt, közülük azonban csak nyolcat ítéltek el. A nyolcból már csak ketten vannak börtönben, a többit kiengedték, ők ketten is bíznak abban, hogy hamarosan otthon lesznek. /Négy évvel a forradalom után a megtorlások vezérei szabadon. = Timisoara (Temesvár), dec. 16., átvette magyar fordításban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
Tőzsér József, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány alapítója kinevezte az új kuratóriumot. A kuratórium megtartotta ülését, melyre meghívták Kányádi Sándort, akit megkértek, fogadja el a tiszteletbeli elnöki címet. A költő ezt elfogadta. Az alapítvány tíz nehéz anyagi helyzetben elő egyetemista ösztöndíjasának /akiket három éve segít/ kiosztotta az évi támogatást. A Pallas-Akadémia Kft, karácsonyi ajándékként könyvcsomagot ajánlott fel az ösztöndíjasoknak. Az alapítvány folytatja a kollégium építését, amelyet a jövő iskolaévre szeretne átadni. /Erdélyi Fiatalokért Alapítvány Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
Az 1989-es események negyedik évfordulóján Tőkés László püspök ellátogatott Menyőbe, ahol a helyi református gyülekezet fogadta. 1989 decemberében ide hurcolták Tőkés Lászlót. Tőkés László imát mondott Menyő lakosaiért, magyarokért, románokért, békében való élésükért és a Kárpát-medence minden népéért. Innen Diósadra látogatott a püspök. Diósad öregedő falu, az 1992-es népszámláláskor 1126 lelket írtak össze, most alig ezren vannak. /Fejér László: Tőkés László Menyőben és Diósadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 23.
Dr. Bárányi Ferenc képviselő az ünnepi közös megemlékezésre készített beszédét adta közre. A beszédet megint nem tudta elmondani. A képviselő az 1989-es eseményekre emlékezve Tőkés László példáját emelte ki, majd felolvasta volna a temesvári mártírok, az akkor agyonlőtt 119 ember névsorát, hozzátéve mikor derül fény a gyilkosokra, mikor vonják felelősségre a gyilkosokat? /Dr. Bárányi Ferenc képviselőnek az ünnepi közös megemlékezésre készített, ismételten el nem hangzott beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1993. december 23.
Szatmárnémetiből többen jelezték, hogy Antall József temetésének közvetítésénél áramszünet volt. Ez azért feltűnő, mert a városban mostanában alig volt áramkimaradás. A diktatúra idején gyakran pontosan akkor volt áramszünet, amikor az MTV Panoráma adásában a Romániából menekültekről beszéltek. /Az a fránya áram. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1993. december 24.
A külügyi sajtótájékoztatón Mircea Geoana hosszasan magyarázkodott, hogy a román küldöttség megjelent Antall József temetésén, koszorút helyezett el stb., de adós maradt a válasszal, mért nem utazott el az államfő vagy a kormányfő. /Székely László: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1993. december 24.
"Az államtitokra vonatkozó törvényjavaslatot a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítette el, megengedhetetlenül szélesen értelmezve az államtitkot: "...amelyek felfedése Románia politikai, gazdasági, tudományos-technikai és egyéb természetű érdekeit veszélyeztethetik." A parlamentben tiltakozni kell a törvényjavaslat jelenlegi szövege ellen, olvasható a lapban. /Sipos János: Az államtokra vonatkozó törvényjavaslat margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./"
1993. december 24.
Iliescu elnök újabb könyve, a Forradalom és reform /Revolutie si reforma/ két fejezetét közölte a Dimineata. Az elnök könyvében az 1989-es eseményekre emlékezett. Kifejtette, hogy nem hisz Tőkés László szikra-szerepében, szerinte az elmúlt rendszer elnyűtt volt. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket a magyarok türelmetlenségével, elszigetelődési szándékával magyarázta. Szerinte a Vatra Romaneasca megalakulása jogos volt a magyar offenzívával szemben. Iliescu szerint márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár jött át, sértegették a románokat. Mindez törvényszerűen vezetett az összecsapásokhoz. /Cseke Gábor: Elnöki memoár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1993. december 24.
Dec. 20-án iktatták az parlamentben az RMDSZ nemzeti kisebbségekről és az autonóm közösségekről szóló törvénytervezetét. - Az erdélyi magyar politikai élet minden árnyalata köteles kidolgozni egy közös taktikai irányvonalat, sürgetett Tokay György képviselő, különben jönnek az újabb viták, jönnek a vádaskodások. /Tokay György: Jónás levelei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1993. december 28.
Felháborodást váltott ki Kovászna megyében, hogy a most megalakult állami vagyonalap vállalatok fölé rendelt megbízottait szinte kizárólag román nemzetiségű, a régi rendszerben kompromittált emberekkel akarja betölteni. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is tiltakozott. Ennek hatására több kinevezés függőben maradt. /B. Kovács András: Függőben maradt döntések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1993. december 28.
Hargita megye 1992-es népszámlálási adatainak részletezése olvasható a napilapban. Hargita megye 347.637 lakosának 84,6 %-a /294.269 fő/ magyar, 14 %-a /48.812/ román, 1,2 %-a /4.104/ cigány, rajtuk kívül más etnikumúakat is számba vettek. Csíkszereda 46.029 lakosának 83 %-a /38.204 lélek/ magyar, Székelyudvarhely 39.959 lakosának 97,4 %-a /38.926 fő/ magyar, Székelykeresztúr 9450 lakosának 95,8 %-a /9058 fő/ magyar, Gyergyószentmiklós 21.444 lakosának 88,3 %-a /18.938 fő/ magyar, Maroshévíz 17.148 lakosának 29,1 %-a /4992 fő/ magyar, Szentegyháza 7,613 lakosának 98,6 %-a /7.507 fő/ magyar. /Oláh István: A népszámlálás tükrében. Megszámláltattál - Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24., folyt.: dec. 28./
1993. december 28.
A jelenlegi magyar középiskolás mozgalom nem működik megfelelően, nincs információáramlás, ezért a MAKOSZ /Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége/ helyébe kilenc magyar középiskola diákszervezete egy új szövetség megalakítását indítványozta dec. 4-én. Várják az iskolák, diákszervezetek csatlakozását. /Középiskolások, válaszúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1993. december 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa memorandumban foglalta össze a kommunizmus időszakában törvénytelenül eltulajdonított értékek és javak kérdését. 1948-ban elvették az egyházi iskolákat, még a kántori lakásokat is, 1950-ben kezdődött az egyházi levél- és irattárak kifosztása, 1962-ben a püspöki székházat vették el, 1971-ben a bukaresti Történeti Múzeum elkobozta az egyházközség hét legértékesebb kegytárgyát, 192-73-ban az Állami Levéltár összeszedte és ismeretlen helyre szállította az 1700-1900-as évekből való anyakönyveket és protokollumokat, továbbá a felekezeti oktatásra vonatkozó dokumentációt. 1989 óta követelik az egyházi értékek visszaadását, eddig nem értek el eredményt. Felterjesztéseiket válaszra sem méltatták. /Memorandum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
1993. december 29.
Az Amnesty International attól tart, hogy a román hatóságok nem tudják megvédeni a hadrévi cigány közösség életét és testi épségét. Szeptember 20-21-én történt Hadréven az incidens, a rendőrség akkor nem kelt a romák védelmére, tétlenül nézték a verekedést. /Az Amnesty International tájékoztatója a hadrévi eseményekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
1993. december 29.
A romániai magyar nyelvű oktatást az 1989 utáni egyszeri létszámemelkedés után a fokozatos csökkenés váltotta fel. Az általános iskolákban a létszámcsökkenés kevésbé szembetűnő, a középfokú oktatásban azonban ez a jelenség kezd aggasztó méreteket ölteni. Az 1992/93-as tanévben az országban a tanulók 61,7 %-a folytatta tanulmányait középiskolákban, addig a magyar tanulóknak csak a 45 %-a jutott be a középiskolákba. Minden megyében a magyar lakosság arányszáma alatti a továbbtanulók aránya. /Murvai László, Debreczi Árpád: Továbbtanulási esélyek anyanyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
1993. december 29.
Megújulóban van a MAKOSZ, a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége. Csíkszeredán dec. 4-én a megújítás szándékával tanácskoztak tíz diákönkormányzat képviselői. Eddig a MAKOSZ centralizált volt és nem működött megfelelően, gyakorlatilag szétesett. Most a tanárokat és a végzett diákvezetőket is bevonják munkájukba. /Gazda Árpád: Polgárosodás a MAKOSZ-ban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
1993. december 29.
Vasvári Aladár nyugalmazott főesperes kilencven éves, elmesélte, milyen kálváriát járt. Brassóban volt plébános, a fordulat másnapján, 1944. aug. 24-én letartóztatták. 1946-ban kiengedték, de 1947-ben újra elvitték. Egy idő múlva Bukarestbe vitték, Avram Bunaciu belügyminiszterhez, ott volt Petru Groz miniszterelnök is. Arra akarták rávenni, hogy mint főesperes, vegye rá híveit és paptársait, hogy ez a rendszer elfogadható. Nem vállalta, erre visszavitték. Egy idő múlva kiengedték, három évig élhetett otthon, majd 1950-ben jöttek érte a szekusok. Jilavára vitték, a hírhedt börtönben találkozott Szász Pállal, Venczel Józseffel. Jilaván föld alatti cellákba kerültek. Egy cellában huszonöten szorongtak. Szadista őreik voltak. Nem kaptak takarót. Vasvári 1951-ben a máramarosszigeti haláltáborba került. Rettenetes volt a bánásmód, ott halt meg több főpap. Egy ideig öten voltak egy cellában, közülük négyen papok, Durkovits Antal püspök, dr. Boga Alajos gyulafehérvári püspöki helynök, a iasi-i püspök és ő. Durkovits egyre gyengébb lett. Elvitték a cellából, hiába kérték, hagyják velük, olyan beteg. Durkovits végül egyedül halt meg, magánzárkában. Boga Alajos állapota is egyre rosszabb lett, végül Vasvári Aladár karjai között halt meg, 1954-ben. Sírjaikat később sem találták meg. 1955-ben felszámolták a máramarosszigeti börtönt, a csak lézengő rabok hazaindulhattak. Őt azonban újra elvitték, újra kezdődtek a kihallgatások. Végül csak 1956-ban szabadult. 1957-ben újra elvitték, egy évet ismét börtönben kellett töltenie. Azután kiengedték, de a megfigyelése tartott tovább. /Váradi Mária: Ordas idők ünnepei. Hallatlan eltökéltséggel, megalkuvás nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
1993. december 30.
"Melescanu külügyminiszter dec. 29-i sajtóértekezletén a román-magyar kapcsolatokban érezhető javulásról számolt be. A jövőben is erősíteni kell a két ország közötti kapcsolatokat, szögezte le. - A kormány dec. 29-én nyilatkozatban reagált Vlagyimir Zsirinovszkij Romániát sértő kijelentéseire, amelyeket "mocskos szidalmaknak" nevezett a dokumentum. A külügyminisztériumba hívatták az orosz nagykövetet és közölték vele a hivatalos román álláspontot. A román parlamentben is foglalkoztak dec. 29-én Zsirinovszkij véleményével, aki szerint Románia mesterséges képződmény, amelyet olasz cigányok laknak, akik Oroszországtól, Bulgáriától és Magyarországtól oroztak el területeket. /Bukarest: haladás a román-magyar viszonyban. = Népszabadság, dec. 30./"
1993. december 30.
Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok újraválasztott elnöke elmondta, hogy létrehozzák a Pedagógusszövetség Alapítványát. Az alapítvány célja: a tanárok továbbképzése, az iskolák felszerelésének támogatása és szociális segítségadás. A pedagógusok fizetése rendkívül alacsony. A tanügyi törvénytervezet jelen formájában elfogadhatatlan. /B. Kovács: Nem hagyhatják az iskolát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
1993. december 31.
Kovászna megye 233.256 lakosával az ország legkisebb lélekszámú megyéje, közülük 122,9 ezren élnek városokban. 177,1 ezren vallották azt, hogy magyar anyanyelvűek, ennél alacsonyabb a magyar nemzetiségűek /175.502/ lélekszáma. A megye nemzetiségi megoszlása: 75,2 % magyar, 23,4 % román /1977-ben még Kovászna megye lakóinak 77,9 %-a volt magyar nemzetiségű és 20,6 % román nemzetiségű./ Sepsiszentgyörgy 68.070 lakosának 74,8 %-a /50.886 lélek/, Kézdivásárhely 22.851 lakosának 91.7 %-a /20.964 fő/ magyar, Kovászna 12.476 lakosának 67,5 %-a /8.423 fő/ magyar. A vallási megoszlás: 85,6 ezer római katolikus, 79,8 ezer református, 10,7 ezer unitárius, 50,5 ezer ortodox, de vannak pünkösdisták, baptisták, adventisták is. Kovászna és Hargita megyében van a legkevesebb vállalkozó az országban. /B. Kovács András: A népszámlálás tükrében. Számok és lelkek Kovászna megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./
1993. december 31.
"A diktatúra idején tömegek jártak templomba, mert megtartó védőbástyának érezték azt - mondta el Hajdó István, a Gyergyói Egyházkerület főesperese. Jelenleg kevesebben járnak templomba. Az egyik ok a kiöregedés. Az idősek, akik az egyház megtartó sziklái voltak, elhaláloztak, a fiatalok nem veszik át a helyüket, itt is érezhető az elmúlt évtizedek romboló hatása. Súlyos gond az elszegényedés, a munkanélküliség és az italozás. /Gál Éva Emese: "A kör, melyből nem zárható ki senki" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./"
1994. január 3.,4.
"A gyász érzése a mai napig sem múlt el - emlékezett Antall József miniszterelnökre Tőkés László a vele készült interjúban. Antall József "nemzeti politikát folytatott, s ennek része volt a határon túli magyarság érdekeinek képviselete." Halálakor a "szeretet söpörte el a támadásoknak, mocskolódásoknak a szennyét..." Nagy megütközéssel tapasztalják Erdélyben azt, hogy Magyarországon mennyire támadják az egyházakat és az egyházi iskolákat." A diktatúra évtizedeiben a "nemzet agymosáson és lélekölésen ment keresztül." Tőkés László az őt ért támadásokról elmondta, hogy "egy rendszeres és átgondolt lejáratási hadviselésről van szó, amiben nem különbözik a magyarországi Kurír vagy Végh Antal magatartása a bukaresti szennysajtó magatartásától..." /Pest Megyei Hírlap, jan. 3.,4./ "
1994. január 4
Az RMDSZ brassói kongresszusa fordulat volt a szövetség életében, mondta Markó Béla elnök. Azóta beindultak az RMDSZ új szervei, testületei, a romániai magyarság közéletének különböző területeivel foglalkozó főosztályok. Az 1993-as év kiemelkedő eseménye az RMDSZ memorandumának és kisebbségi törvénytervezetének kidolgozása. - Az emberek csalódottak, elfordulnak a politikától, az RMDSZ-től. Azonban 1990-ben a közéleti cselekvés jóformán vegytisztán politikai cselekvés volt. Azóta létrejöttek a civil társadalmi intézmények, alapítványok, egyesületek. A fiatalság nagy része elfordul a politikától, a közélettől. - Gazdasági gyarapodásról nem beszélhetünk.- A reprivatizálás és a kárpótlás létkérdés. Iliescu beszélgetésre hívja a pártokat, de ez inkább megosztási kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4, 5./
1994. január 4.
Szatmár megyében 1910-ben 168 ezer magyar élt, a megye lakosságának 62,8 %-át alkották, a románok aránya 35,6 %-os volt. Az 1992-es népszámlálás szerint viszont 140 357 volt a megye magyar lakosságának lélekszáma /35 %/, ugyanakkor 234 528 ezer román lakott Szatmár megyében, arányszámuk 58,5 %-os. Szatmárnémetiben 1910-ben a város lakóinak 94,8 %-a /33 094 fő/ magyar volt, mindössze 986 román élt a városban. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város román többségű volt: 72 701 fő /55,1 %/, mellettük a magyarok aránya 40,9 %-ra esett vissza, lélekszámuk 53 994 fő. Nagykárolyban 1910-ben a 16 078 lakosból 15 772 volt magyar és 216 fő román. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város 25 911 lakosából 13 825 volt magyar /53,3 %/ és 10 866 román /41,9 %/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./