A Helsinki Watch legutóbbi jelentése szerint a romániai magyarságot 1989 óta is sújtja a diszkrimináció az igazságszolgáltatás, az oktatás és a tömegtájékoztatás terén. A bukaresti Adevarul dec. 8-i száma A Helsinki Watch rólunk, Budapest szemszögéből címmel bírálta a jelentést. /A Helsinki Watch és Bukarest egymást bírálják. = Népszabadság, dec. 9./

A bukaresti Evenimetul Zilei dec. 8-i száma közölte a PER /Project on Ethnic Relations/ rendelésére készült felmérés eredményét: a románság 51 százalékban kedvezően ítéli meg a magyarokat. /A románság 51 százaléka magyarbarát. = Magyar Nemzet, dec. 9./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ kongresszusa előtt Toró T. Tibor, a MISZSZ elnöke nyilatkozott a Bihari Napló munkatársának. Az ifjúsági tömegszervezetek kora lejárt, jegyezte meg Toró T. Tibor. Az egyes MADISZ-ok /a MISZSZ alkotói/ karcsú, áramvonalas kis szervezetek, melyek próbálnak a közönségnek programokat szervezni. A MISZSZ-en belül jelentkezett egy politizáló csoport, ők az idők folyamán határozott fellépésű ellenzéki csoporttá váltak az RMDSZ vezetésével szemben. Ez a csoport az RMDSZ-en belüli politikai erőként jelentkezik. A MISZSZ-kongresszusnak az lesz a feladata, hogy szétváljon a MISZSZ politikai és társadalomszervezési része. Meghívták a MISZSZ-szel valaha is kapcsolatban levőket, a parlamenti képviselőket, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket és a Magyarországon határon túliakkal foglalkozókat. A kongresszuson kérni fogják, hogy az RMDSZ hozzon létre az ügyvezető elnökségen belül egy ifjúsági főosztályt. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus kezdődik Félixfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Iosif Constantin Dragan vasgárdista és kommunista kötődéseivel foglalkozott a Timisoara újság. A cikkíró egy közismert vasgárdista, Constantin Dumitrescu Zapada múlt évben nyomdafestéket látott nyilatkozatából idézett, miszerint a kommunisták megpróbálták kisajátítani a nemzeti hagyományt. Ezért karrier ígéretével soraikba fogadtak olyan ismert legionáriuokat, mint Valeriu Anania, Costin Murgescu, Traian Herseni. Ugyanez vezetett Dragan és Ceausescu cinkos együttműködéséhez, Dragan hozta a tráko-dáko-géta zagyvaságokat. A Timisoara cikkírója megjegyezte, érdekes, hogy Iosif Constantin Dragan nem fordult a bírósághoz, nem is tiltakozott Zapada nyilatkozata ellen. /Gazda Árpád: Dragan, a vasgárdo-kommunista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Az RMDSZ részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács jogi bizottságának dec. 7-i egyeztető vitáján, aznap estére pedig meghívta a kisebbségi szervezetek képviselőit, hogy folytassák a vitát, egyúttal ismerjék meg az RMDSZ kisebbségi törvény-tervezetét. A meghívottak elfogadják a személyi autonómiára vonatkozó RMDSZ-előírásokat, de a többi autonómia-formától megijedtek, mondván, ezt nem fogadja el a román társadalom. /Cseke Gábor: Egyeztetések kisebbségi törvény ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Az 1989-es temesvári események negyedik évfordulóján az emlékező menet kihagyja a Mária téri református templomot és teret. Erről Lorin Fortuna az Evenimentul Zileinek nyilatkozott: Tőkés László püspök eltávolodott a forradalomtól, már nem jelképe a forradalomnak, ezért döntöttek így. Több forradalmár szervezet hasonlóan döntött. /Cseke Gábor, Bukarest: Forradalmi megemlékezés Tőkés László nélkül. = Magyar Nemzet, dec. 9./ A Romániai Magyar Szóban megjelent a hír cáfolata: a forradalmár szervezetek megdöbbenéssel értesültek erről, ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. /Gazda Árpád: Sántít a hír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Hosszú, többször megszakadt tárgyalássorozat után dec. 10-én Bukarestben a kormány és a Nemzetközi Valutaalap képviselői aláírták a stand-by egyezményt, mely tizennyolc hónapig lesz érvényes. Az egyezményt - a pénzintézet követelésére - a parlamentnek is el kell fogadni. A Nemzetközi Valutaalap elégedetlen a romániai reformfolyamatokkal, négy év alatt egyetlen állami nagyvállalatot sem privatizáltak. A kormánynak ki kell dolgozni egy rövid távú programot. Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója bejelentette, hogy Románia 680 millió dollárt igényel a program végrehajtására. /Biztató számok. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11., Románia megegyezett a Nemzetközi Valutaalappal. = Magyar Nemzet, dec. 11./

"Bukarestben nagy felháborodást keltett, hogy a Moldovai Köztársaságtól elszakadni kívánó Dnyesztermenti Köztársaság bírósága Tiraszpolban gyilkosság vádjával halálra ítélte Ilie Ilascut, négy társát pedig börtönbüntetésre. Mircea Snegur moldovai államelnök is elítélte a "jogi színjátékot", Iliescu elnök pedig a román rádiónak kijelentette: "Felháborodásomat fejezem ki az előre megfontolt gyilkosság miatt, melyet egy anakronisztikus és primitív rezsim készít elő." A szenátus dec. 10-i ülésén határozatban szólította fel a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. Traian Chebeleu elnöki szóvivő kifejtette, hogy mindezért felelősség hárul az ott állomásozó orosz csapatokra /az orosz 14. hadseregre/. Tiltakozó tüntetés volt Bukarestben az orosz követség előtt. A nagykövet kijelentette, hogy Oroszországnak nincs köze a perhez. /Pesti Hírlap, Új Magyarország, dec. 12./ Iliescu elnök Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnökhöz küldött üzenetében kérte, járjanak közben Ilascu és társai ügyében. A román képviselőház és a szenátus nyilatkozata törvénytelennek minősítette az ítéletet, egyben a kormányfők és nemzetközi szervezetek közbenjárását kérték. /Ilascut halálra ítélték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"

Katona Ádám nyílt levélben kért Iliescu elnöktől amnesztiát az ártatlanul bebörtönzött székelyföldi magyaroknak és cigányoknak. Katona Ádám emlékeztette Iliescut arra, hogy 1990. jan. 4-én amnesztiát adott, ezt egyedül az oroszhegyi és a zetelaki emberekre nem alkalmazták. /Katona Ádám: Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Jeszenszky Géza külügyminiszter szeptemberi látogatásakor Nicolae Vacaroiu miniszterelnök kijelentette, hogy Romániában megoldották a magyar nyelvű oktatás kérdését, mivel a magyar nyelvű iskolák száma meghaladja a magyar lakosság arányát. Ez emlékeztet a néhai diktátor, Ceausescu szavaira: a nemzetiségi kérdés megoldott. Valójában például Maros megyében a magyar lakosság részaránya a hivatalos 1992-es adatok szerint 40,3 %, ugyanakkor a megye magyar nyelvű IX. osztályainak az aránya 20,7 %, tehát minden második gyermek nem anyanyelvén tanul. /Szabó György Pál: Ő ne tudná? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

A bukaresti orosz követség előtti tüntetések miatt dec. 11-én Moszkvában a külügyminisztériumba hívatták a román nagykövetet, mondván, a tüntetések veszélyeztetik a követség tagjainak biztonságát. Orosz részről nehezményezték, hogy Ilies Ilascu halálra ítélése után megszaporodtak az oroszellenes írások a román sajtóban. - Oroszország moldovai nagykövete elmondta, hogy Jelcin elnök a tiraszpoli hatóságokhoz fordult: legyenek jóindulattal az elítéltek iránt. /Bukaresti tüntetés, moszkvai tiltakozás. = Új Magyarország, dec. 13./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő sajtókonferenciáján Iliescu aggodalmát tolmácsolta a tüntetések /dec. 8-i bukaresti tömegtüntetés/ miatt, ezek szerinte a belső stabilitást veszélyeztetik. Iliescu elnök kiállt a kormány mellett. Chebeleu szerint az Antonescu-szobor nem jelent antiszemitizmust. Chebeleu visszatért arra, hogy a Rudas Ernő magyar nagykövet nov. 30-án kivonult, amikor Valentin Dolganiuc, a Moldovai Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területekről beszélt. A szóvivő nehezményezte ezt és igyekezett megmagyarázni, a képviselő csak Eminescu költőtől idézett, ennek " szerinte " senki sem ad politikai jelentőséget. /Ferencz L: Imre: Újul a falkerítés a Cotroceniben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

Késik a kisebbségi kérdés átfogó európai rendezése, némi reményt a Balladur-terv jelent, amelynek célja a kisebbségek jogainak szabályozása, garantálása. A terv bizonyos kollektív jogokat is említ. Az Európa Tanács kedvezően értékelte Európai Népcsoportok Föderális Uniója /FUEV/ által 1992-ben kidolgozott tervezetet a kisebbségek jogairól. /Szigeti László: Késik a kisebbségi kérdés átfogó európai rendezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Tőkés László püspök megállapította, hogy az elmúlt években történt előrelépés. Az úton nehéz előrehaladni, de mégis nyitás történt. Hangsúlyozta, hogy nincs szó egyházi restaurációról. A magyarországi segítség sokszor balul üt ki, ez mutatkozik meg abban, hogy jelenleg mintegy háromezer erdélyi magyar egyetemista tanul Magyarországon. De jelentős részük nem fog visszatérni. Ezért példás Gödöllő kezdeményezése, amikor erdélyi városokban alapított kihelyezett tagozatokat. Erdélyben nincs szó egyházi restaurációról. Tőkés László az elmúlt négy év változásairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Szőcs Géza, a MISZSZ-kongresszuson megalakult Reform Tömörülés tiszteletbeli elnöke elmondta: továbbra sem kíván visszatérni az aktív politikai életbe Szükség volt erre az elkülönülésre az MISZSZ-en belül, hogy elváljon a politikai funkciót betöltő része. /Barabás Zoltán: Elkülönülés és professzionalizálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Évente tartanak csángó fesztivált Jászberényben. Papp Imre, a Jászsági Népi Együttes művészeti vezetője emlékezett a kezdetre. 1990 elején Kallós Zoltán kalauzolásával több moldvai csángó faluba eljutott, itt ismerhette meg a moldvai népi táncot és zenét. A Jászsági Népi Együttes nemzetközi táncház- és zenész táborba meghívták a moldvai csángókat is, főleg a klézseieket. Az első csángó fesztiválon, 1990-ben meghalt Hodorog Luca néni Lőrincz Györgné. Az volt az utolsó kívánsága, hogy Jászberényben temessék el. A következő évben, 1991-ben megrendezték az első Csángó Fesztivált majd konferenciát Jászberényben. A mostani harmadik fesztiválon erdélyiek, felvidékiek, kárpátaljaiak és vajdaságiak is szerepeltek. /B. Kovács András: Jászberényi csángó zarándoklat.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

"Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO "kétféle sebességet" alkalmaz a volt szocialista országok felzárkózásában. Nemrégiben Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot említette, amikor a NATO kelet-európai politikájáról volt szó. A térség többi országát "más államok" névvel illették. Annak ellenére, hogy Niculae Spiroiu védelmi miniszter bejelentette, Románia csatakozni akar a NATO-hoz. Alain Lamassure, a francia kormány európai kapcsolatokkal foglalkozó miniszter leszögezte, kormánya nem helyeselné Románia NATO-tagságát. /B. T., Bukarest: Bukarest is a NATO-ba készül. = Magyar Hírlap, dec. 16./"

Gyulafehérváron tartotta III. országos konferenciáját a Polgári Szövetség /PSZ/, ahol megfogalmazták a Demokratikus Konvencióval kapcsolatos ajánlásaikat, /PSZ-alternatíva. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./ egyben dec. 16-ra nagygyűléseket szervez az ország városaiban a tiraszpoli elítéltek érdekében, a PSZ támogatja a Bukaresti Egyetemisták Konvenciójának aláírásgyűjtési akcióját az 1989-es események kivizsgálása ügyében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./

Dec. 5-9-e között Markó Béla RMDSZ-elnök és Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök Svájcban tett látogatást az ottani Helsinki Egyesület meghívására. Előadást tartottak a magyar kisebbség helyzetéről, majd Bernben találkoztak külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Genfben az Amnesty International képviselőivel. Mindenütt kifejtették, hogy az Európa Tanács Romániával szemben támasztott követelményeivel szemben nem tapasztalható előrelépés. /Az RMDSZ-vezetők svájci útjáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Szilágy megyében az 1992-es népszámlálás adatai szerint 68.148 magyar élt, a megye lakosságának 23,7 %-a, kevesebb, mint 1977-ben, amikor 64.017-en voltak /24,2 %/. Zilahon 13.636 magyar él, a város lakosságának 20 %-a, Szilágycsehben 4508 magyar, 50,4 %, Szilágysomlyón 4894 magyar, 27,8 %, Zsibón 1801 magyar 15,7 %. A megyében a magyarság nagyobb része falvakban, községekben él: 38.309 lélek. A magyarok lélekszáma Sarmaságon 5.194 fő, Szilágynagyfaluban 4.412, Szilágykrasznán 4.169 fő. /Fejér László: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Melescanu külügyminiszter dec. 15-én Washingtonba érkezett. Találkozni fog Warren Christopher külügyminiszterrel, aláírják a beruházások kölcsönös védelméről szóló szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

"Székelyudvarhelyen dec. 15-én Oroszhegy, Zetelaka és Marosvásárhely igazságtalanul bebörtönzött magyarjaiért rendezett rokonszenvtüntetést az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, helyi RMDSZ és a Szabad Szakszervezetek szervezete. Magyar és román zászlókkal gyülekezett a tömeg, Katona Ádám felolvasta Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nemzeti szolidaritásra buzdító levelét. /Oláh István: "A reményt nem adjuk fel?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

A képviselőház dec. 16-án tárgyalta a háborús veteránok törvényének három éve elkészített tervezetének harmincadik /!/ változatát. A többség megszavazta, hogy a bécsi döntés után Észak-Erdélyből a magyar hadseregbe besorozottak nem kaphatnak támogatást. A hitlerista német hadseregbe bevonult szászok viszont részesülnek a támogatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18., Kirekesztett Horthy-katonák. = Új Magyarország, dec. 17./

Dec. 15-én Temesváron az egyházak ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg 1989 negyedik évfordulójáról. A temesvári egyházi vezetők /Nicolae Corneanu ortodox érsek metropolita, Kóbor György római katolikus püspöki helynök, Neumann Ernő főrabbi, Nicolae Teodorescu görög katolikus vikárius, Bálint György evangélikus lelkész, Bálint Pál baptista lelkész/ és Tőkés László püspök közösen fogalmazott állásfoglalást olvastak fel, majd a tömeg az utcára vonult és ott hallgatta meg Tőkés László és a forradalmár szervezek vezetőinek beszédeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Tőkés László beszéde: /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19., Állásfoglalás szövege: Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 17.

Beke György Atlantisz harangoz című új könyvét méltatta Fábián Ernő. Ezt a könyvet az RMDSZ-nek kellett volna összeállítani az erdélyi Atlantiszról, olyan tényszerű dokumentáció. A fejezetekben szó esik a történelemhamisításról, a csángókról és a háború utáni kegyetlenkedésekről is. /Fábián Ernő: Mi történik Atlantisz földjén? = A Hét (Bukarest), dec. 17./

"Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ "

Melescanu külügyminiszter személyében 1989 óta először lehetett ilyen rangú hivatalos román vendég az Egyesült Államokban. Christopher külügyminiszter bejelentette, hogy üdvözli a román demokratikus átalakulás felé tett lépéseket. /Melescanu Amerikában. = Népszabadság, dec. 17., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./

Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke december elején részt vett az Európai Régiók Gyűlésének Katalóniában tartott tanácskozásán. Az erdélyi magyarság célkitűzése az autonómia elérése. Amikor az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ Aradon, a Küldöttek Tanácsában fölvetette az autonómia gondolatát, akkor Domokos Géza - az RMDSZ akkori elnöke - anélkül, hogy leült volna ezzel a csoporttal beszélgetni, közleményt adott ki, ebben elhatárolódott az EMK fölvetésétől, az autonómia megtárgyalásától. Jelenleg nagyfokú a központosítás, a helyi önkormányzathoz nem tartozik többek között a tanügy, a rendőrség vagy a pénzügy. Több mint harminc olyan megyei hivatal van minden megyében, amelyeket a minisztériumok irányítanak, vezetőiket is a minisztériumok nevezik ki. Sántha Pál javasolta, hogy Kovászna megye evezetőségével kössenek együttműködési szerződést, hiszen gazdasági, turisztikai, mezőgazdasági, ipari szempontból is közös érdekeik vannak. Ezzel létre lehetne hozni a két magyar többségű megye között a minimális kapcsolatrendszert. Kovászna önkormányzata elfogadta ezt a javaslatot, a prefektus /főleg a Kovászna megyei prefektus/ viszont hevesen támadta mindezt. Sántha Pál szeretné Maros megyét is bekapcsolni ebbe. /Régiók, autonómiák, kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./

"Antall József elhunyt miniszterelnöknek a határon túli magyar sajtó képviselőihez intézett beszédét közölte a Romániai Magyar Szó azzal, hogy először lát napvilágot a beszéd szövege. "Mi az egyetemes magyarság gondolatvilágában élünk", hangsúlyozta, majd megismételte vitát kavaró meghatározását: "tízmillió magyar állampolgár kormányfője kívánok lenni, de lélekben és érzésekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke". A szomszéd országokban, ahol a magyarság őshonosként él, tartsa meg helyét, ne hagyja el otthonait, az értelmiség ne költözzön el.- Megismételte, hogy a békeszerződések érvényesek. - "...sem a jobb-, sem a baloldali szélsőségeseknek teret nem engedünk." A sajtónak óriási a felelőssége. - Magyarországot szellemileg és lelkileg is újjá kell építeni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16,17, 18-19./"

Bukarestben folytatódtak a tüntetések az orosz követség épülete előtt. A tüntetők a tiraszpoli Ilascu-perben kimondott ítélet ellen tiltakoztak - oroszellenes jelszavakkal. Az orosz nagykövet tiltakozott a heves tüntetések, a gépkocsik állandó tülkölése ellen a tévében elmondott beszédében. Beszédét elferdítve fordították le, emiatt újból tiltakozott. A tüntetők Bukarestben a Herestrau parkban ledöntötték Lev Tolsztoj, Gorkij és Majakovszkij szobrát. A román-orosz kapcsolatok feszültségét jelzi, hogy Gracsov tábornok, orosz hadügyminiszter elhalasztotta dec. 20-ára tervezett bukaresti látogatását, akkor írták volna alá a román-orosz katonai egyezményt. /Székely László: Mi köze Tolsztojnak Iliascuhoz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./