Bukarestben a bíróság jan. 4-én szabadlábra helyezte Iulian Vladot, az egykori Securitate vezetőjét, akit 12 évre ítéltek gyilkosságért. Az indoklás szerint büntetésének a negyedét már letöltötte és jó magatartást tanúsított. /Magyar Nemzet, jan. 5./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben felhívással fordult a gyülekezetekhez, gyűjtést indítottak a délvidéki magyarság megsegítésére. Felvették a kapcsolatot a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat képviselőivel. Megállapodtak velük, hogy az összegyűlt pénzből egységcsomagokat képeznek és azokat eljuttatják a vajdaságiaknak, tájékoztatott Sándor Lajos előadótanácsos. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Sándor Lajossal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadótanácsosával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./"

Funar kolozsvári polgármester ki akarja cseréltetni a Mátyás-szobron a latin feliratot román nyelvűre. Funar ezenkívül Antonescu-szobrot is akar állítatni Kolozsváron, makettjét már kiállították a városházán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

A csíkszeredai Juliánus Alapítvány minden évben díjjal tünteti ki azokat, akik a szórványmagyarságért a legtöbbet tették. Idén többek között Györgydeák Lajos plébános a moldvai csángó gyermekek anyanyelvi oktatásáért, Vetési László református lelkész a szórványszolgálatért, dr. Vinczeffy Zsolt gödöllői egyetemi tanár a romániai magyar felsőfokú távoktatás létrehozásáért kapta a Juliánus-díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

"Andrei Plesu a vele készült interjúban kifejtette, hogy nem restaurációról van szó, hanem ostobaságról. A régi gárda nagy összetartásban él, Plesu ezért csodálja őket, a jóravaló emberek meg egymás torkának esnek. Régebben senki sem mert durva gesztust tenni előzetes jóváhagyás nélkül. Most már nem kérnek jóváhagyást a "minden lehetséges" jegyében. /A Romania Liberaban megjelent interjút átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8-9./"

A Román Nemzeti Egységpárt sajtóértekezletén bejelentették, hogy a párt öt minisztériumot követel az új kormányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8-9./

Az RMDSZ - értesülve arról, hogy jan. 8-án Komáromban a Csallóközi Városok és Falvak Tanácsa megtartja nagygyűlését - üdvözli a tanácskozás résztvevőit, olvasható az RMDSZ jan. 6-i levelében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

"Jan. 7-én Madéfalván többezer ember jelenlétében emlékeztek meg az 1764. jan. 7-i Siculicidium néven ismertes öldöklésről. Beszédet mondott Borsi Kálmán Béla, a magyar nagykövetség képviselőjeként, Tőkés László püspök, Markó Béla RMDSZ-elnök, Erőss Péter a moldvai csángók küldöttségének vezetője, valamint a község képviselője. "A felejtés a második halál. jaj annak a népnek, amely elfelejtkezik múltjáról, történelméről, eleiről, atyáiról. Gyökértelenné válik az ilyen nép..." mondotta Tőkés László. Markó Béla beszédéből: "Emlékezzünk mindazokra, akik ezelőtt száz, kétszáz, háromszáz, ezer esztendővel ugyanezért a szabadságért, ugyanezért a szülőföldért tudtak áldozatot vállalni, tudtak meghalni, ha kellett." Ez a nap a remény napja is, hogy "ki tudjuk vívni ezt a szabadságot a magunk számára és az utódaink számmára." /Új Magyarország, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"

Mintegy 8-10 ezer románnak is kárpótlást nyújt a magyar állam a magyar hadsereg katonáiként elszenvedett szovjet hadifogságért, tudósított a bukaresti Adevarul jan. 10-i száma. A kárpótlás mintegy 36 ezer román állampolgárt érint, akiknek 20-25 százaléka román. /Népszabadság, jan. 11./

Az RMDSZ gyergyói területi szervezete jan. 4-5-én politikai kerekasztalt szervezett a gyergyói medence több településén. Minden faluban örültek a megbeszélésnek, sajnálták, hogy eddig ilyen nem történt. Gyergyószentmiklóson jan. 6-án András Imre és Borbély Imre képviselők is megjelentek a megbeszélésen. Borbély Imre felvázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben az RMDSZ politizálni tud. E konszenzusnak lényeges aspektusa az Antall József-i kormánypolitika, amely először vállalt felelősséget 15 millió magyarért. Az RMDSZ támogatja Románia NATO-tagsági törekvéseit. András Imre képviselő a hagyományos közösségek értékválságáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A hivatalos népszámlálási adatok megbízhatatlanságát jelzi, hogy Szatmárnémetiben 27 211 római katolikusról írtak, közben a város plébániái 36 230 hívőjüket tartják nyilván. Ebben benne van a 3679 német és sváb is. A városban él még több ezer görög katolikus, rajtuk kívül magyar adventisták, baptisták, unitáriusok is vannak. A reformátusok is 30-32 ezer hívőt tartanak számon a hivatalosan kimutatott 27 764 fővel szemben. Ebben az egyetlen városban 6-8 ezer magyarral kevesebbet jelzett a hivatalos népszámlálás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság jan. 11-ére tanácskozásra hívta össze a város magyar értelmiségét. A bukaresti magyar nyelvű oktatás további sorvadásának megállításáról tanácskoztak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 197. sz., jan. 12./

Bukarest belvárosában a hazai kisebbségek könyveit és újságjait árusító üzlet nyílt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

"Jan. 12-én a Romániai Demokratikus Konvenció küldöttsége találkozott Iliescu elnökkel. Az RMDSZ-t Markó Béla és Takács Csaba képviselték a megbeszélésen. Iliescu fölvetette egy politikai paktum szükségességét, a DK képviselői pedig hangsúlyozták, hogy nem megegyezésre van szükség, hanem a jelenlegi válságot kezeli tudó kormányra. Markó Béla rámutatott, hogy az Európa Tanács feltételeit nem teljesítették, annak ellenére, hogy ezt a kormány megígérte, köztük a kisebbségi törvény és az oktatási törvény kérdését, valamint a magyar elítéltek ügyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12., 197. sz./"

"1987. febr. 26-27-én Ceausescu összehívta a Magyar és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát. Ez a két fantomszervezet korábban sem fejtett ki semmilyen tevékenységet, de már évek óta a látszat kedvéért sem ülésezett. A diktátor akkor azért hívta össze a két tanácsot, hogy elítéljék a Budapesten megjelent Erdély történetét. A történelmi munkát nem is ismerték, de az ülésen el kellett ítélniük. Többek között Bálint Ferencet, a szászrégeni sörgyár párttitkárát is felrendelték Bukarestbe. Ez volt az utolsó útja. Azt mondták, hogy kiugrott a bukaresti szálloda ablakán és meghalt, még a gyűlés előtti napon, febr. 25-én. Talán nem akarta elmondani az elítélő szöveget? A családja nem tudta meg, valóban mi történt. Holttestét hazahozták. Teljesen összetört, felhasított volt, szúrás nyomát is látták a holttesten. A gyilkosság tényét erősíti meg, hogy nagyszámú szekus lepte el a környéket, figyelték a családot és kérdezgették őket. /Tófalvi Zoltán: Túlságosan sokat tudott, kidobták az ablakon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./"

Románia kész vállalni mindazt a felelősséget, amely reá hárul a békepartnerség, távlatilag pedig a NATO tagjaként, szögezte le Iliescu elnök nyilatkozata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

A külügyminisztériumi nyilatkozat üdvözli a Partnerség a békéért javaslatot, Románia hajlandó maximálisan hasznosítani a NATO nyújtotta lehetőségeket és javasolja a kormánynak a keretdokumentumok aláírását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jan. 13-án Csiha Kálmán kolozsvári református püspök kezdeményezésére Kolozsváron tanácskozást tartottak az egyházi javak visszaadásáról. A résztvevők, köztük Buchwald Péter RMDSZ-szenátor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, elhatározták, hogy törvénytervezetet nyújtanak be az egyházaktól elvette javak visszaszolgáltatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 199. sz., jan. 14./

Csíkszeredában tanácskoztak a magyarországi kárpótlási törvény alkalmazásának erdélyi vonatkozásáról. Az RMDSZ csupán segítséget nyújt a jegyeknek a címzettekhez juttatásában és a visszaigazolásnak a hivatalba történő továbbításában. Közérthetően fogalmazott füzetet adnak ki a tudnivalókról, ez egyben segít a magyar szaknyelv megismerésében is. A Kárpótlási Hivatal becslése szerint Erdélyben mintegy 36 ezer embert érint a kárpótlás, összesen mintegy 8,3 milliárd forint értékben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Háromszék megyében sorra románokat neveznek ki az állami vagyonalap megbízottainak. Olyanokat, akiket a népharag elűzött 1989 végén, azokat most mind visszahozzák és vezető állásba helyezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete nevében Borbély László megyei elnök, képviselő levélben fordult Traian Chebeleu elnöki tanácsoshoz és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárhoz, tiltakozva a Maros megyei törvényszék 1993. dec. 13-i, Antonescut rehabilitáló határozata ellen. Borbély László mellékelte a Marosvásárhelyen történő Antonescu-szoborállítási kísérlet aktáit is, egyben hivatalos állásfoglalást sürgetett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 199. sz., jan. 14./

1993 karácsonyán román fiatatok kővel beverték a református parókai ablakait Somkeréken. Az 1992-es népszámlálás szerint 738 román és 264 magyar él a faluban. Magyar iskola egy évtizede nincs. Vincze István református lelkész magyar óvodát szervezett, mivel termet nem kaptak, a parókián tanulnak a gyermekek. A román fiatalok beismerték, hogy az öregek bíztatták föl őket az ablakok beverésére. Féltékenyek voltak arra, hogy a tiszteletes összefogja a gyermekeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Román parlamenti küldöttség Adrian Nastase, a Képviselőház elnöke vezetésével látogatást tett a Fülöp-szigeteken. A küldöttséget jan. 11-én fogadta Fidel Ramos elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ 8/

Első esztendejét zárja a Diaszpóra Alapítvány, ismertette munkájukat Vetési László lelkész. Céljuk: a szórványmunka szervezése, végzése, segélyszolgálat, ifjúságmentés, tudományos- és statisztikai felmérések, gyermek, ifjúsági és evangelizációs táborozások. Terveik között szerepel az összes magyar templom, műemlék felmérése, a szórványközösségek felmérése. Árpádkori templomok állnak üresen. A legsürgetőbb feladat a négy lélekkel maradt magyarigeni templom megmentése. Segítség a Román Televízió magyar adásában elindított Juhaimnak maradékát összegyűjtöm című szórványsorozat. A szórványalapítványok 1993-ban Csíksomlyóban együttműködési tanácsot hoztak létre, hogy összehangolják tevékenységüket. A Julianus Alapítvány Székelyföld szellemi erőit mozgósítja, a Szórvány Alapítvány /Temesvár/ elméleti kutatást végez, a Beszterce Művelődési Alapítvány a régió iskolai és egyéb segélynyújtását vállalta, a Domokos Pál Péter Alapítvány a csángókérdéssel foglalkozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

"Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöki kifejtette, hogy a Kisebbségi Tanácsot a kormány hozta létre, vezetője a kormány főtitkára, ez csak látszatintézmény. Ehelyett – vagy ennek ellensúlyozására - létre kellene hozni a Kisebbségek Civil Tanácsát, amelyben a kisebbség és többség képviselői megvitathatnák a legfontosabb kérdéseket. Ezt a tanácsot civil kezdeményezéssel kellene megalakítani. A hatalom biztosan nem nézné jó szemmel, mint ahogy az Interetnikai Párbeszéd Egyesületet vagy a marosvásárhelyi Pro Europa Ligát sem nézi jó szemmel. /Gáspár Sándor. Erdélyi Tanács - civil kezdeményezésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

"A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

Az RMDSZ sajtópublikációiról is szó volt Kolozsváron a legutóbbi sajtótájékoztatón. Az RMDSZ Közlönye (Marosvásárhely) időszakosan jelenik meg és a szervezet hivatalos állásfoglalásait tartalmazza. Az RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), a napi híreket közli, újabban román nyelven is megjelenik /Buletin Informativ/. A legújabb pedig a Szövetség folyóirat, kiadja az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége /Kolozsvár, 1. szám: 1994. január/. A Szövetség az RMDSZ tevékenységét ismerteti a kisebbségvédelem területén. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

A tanügyi törvénytervezetről Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy az Oktatási Reformtanács 90 pontos módosító javaslatot tett, ennek megfelelően újból kell tárgyalni a tervezetet, így mód nyílik a kisebbségi szempontok újbóli előhozására. Eddigi eredmények: a diplomák honosítása, vendégtanárok hívásának lehetősége, magánoktatásban alternatív programok és tankönyvek engedélyezése. A tervezetet februárban tovább tárgyalják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Ingerült hangú levélváltást közöl az újság. Katona Ádám Székelyudvarhely iskoláinak küldött körlevelében kifejtette: fájdalommal vette tudomásul, hogy az 1993. dec. 15-re meghirdetett tömeggyűlés ellen beszéltek egyes pedagógusok, akik kiszolgálják a neokommunizmust, továbbá nem írták alá a hét bebörtönzött magyar melletti szolidaritást vállaló íveket. Az iskolaigazgatók közös levelükben ezt a vádat visszautasították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

"A Hunyad megyei RMDSZ és az EMKE képviselői Déván tartott tanácskozásukon lapalapítást határoztak el, melyet az 1990-ben 30 lapszámot megélt, majd anyagi nehézségek miatt megszűnt Hunyad Megyei Hírlap utódjának képzelnek el. A jövendőbeli lapnak megbízott főszerkesztője már van, a Bukarestből hazatért, a Romániai Magyar Szótól tavaly nyugdíjba vonult Zsók Béla személyében. /Lapok a szórványnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"