Az RMDSZ jan. 15-re Székelyudvarhelyre önkormányzati tanácskozást hívott össze. Markó Béla elnök elemezte a brassói kongresszus óta eltelt év RMDSZ-tapasztalatait. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte, hogy lehetséges az autonómiát meghirdetni és az ellenzék tagjának maradni, egyben figyelmeztetett az elkényelmesedésre: a cselekvésről lemondás veszélyére. Több előadás hangzott el, a hozzászólók saját területük problémáiról beszéltek. A jelenlevők tiltakozó felhívást fogadtak el: a hazai és nemzetközi közvéleményhez, Iliescu elnökhöz, az Európa Tanácshoz fordulva kérték, segítsenek megakadályozni Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere újabb magyarellenes provokációját: a Mátyás szobor talapzatán levő latin felirat megváltoztatását, a Főtér arculatát megbolygató ásatások elkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A New York Times 1993. dec. 7-i száma beszámolt arról, hogy 1993. okt. 22-én felavatták a Bukarest melletti Slobozián Antonescu szobrát. A fasiszta Antonescu felelős legkevesebb 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány meggyilkolásáért. Kelet-Európában a háború után először emeltek szobrot háborús bűnösnek. Az avatáson beszédet mondott Corneliu Vadim Tudor, parlamenti szenátor, aki dühösen visszautasította az amerikai lap cikkét, hazugságnak nevezte, hogy Antonescu felelős a zsidók meggyilkolásáért. /Politica (Bukarest), 95. sz./ Moses Rosen főrabbi is hangsúlyozta Antonescu felelősségét /Cronica Romana, 1994. jan. 7./, Iosif Constantin Dragan pedig ismételten kiállt Antonescu mellett, akit a nemzet hősének és vértanújának nevezett, emlékeztetve arra, ő maga hogy négy kötetet adott ki Antonescuról. /Cronica Romana, 1994. jan. 6./ A cikkeket ismerteti: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., jan. 19./

Benkő Sándor marosvásárhelyi kiskatona Giurgiu mellett, Mihai Bravu község térségében teljesített katonai szolgálatot. 1993 október elején Dumitru Eugen főhadnagy súlyosan bántalmazta azért, mert nem jelentette neki, hogy látogatók érkeztek a katonai egységhez, holott ez nem tartozott a katona szolgálati kötelezettségei közé. A verés következtében Benkő Sándor dobhártyája beszakadt. Bukarestben, a katonai kórházban mű dobhártyát építettek be a sérült szerv helyére. Borbély László Maros megyei RMDSZ elnök segítségével a kiskatona szülei beperelték a főhadnagyot. Az egységnél megpróbálták rávenni, hogy álljon el az egésztől. A katonai ügyész arra kérte, hogy vonja vissza állításait. Benkő Sándor azt válaszolta: ha Dumitru főhadnagy írásban beismeri, hogy megverte őt, akkor eláll a vádtól. Végül a főhadnagy elismerte, hogy megverte Benkő Sándort. A kiskatona elmondta, hogy a tiszt sok társát szintén bántalmazta, de azok nem mertek kiállni tanúskodni Dumitru ellen. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

Az Alkotmánybíróság döntött: a turistáknak csak 1994. ápr. 30-ig kell határátlépési illetéket fizetni. Ezt az illetéket átmenetinek nevezték, különben az utazás szabadságát korlátozná... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Beke György számolt be életútjáról, az Előre szerkesztőjeként 1974-ig Bukaresten töltött évtizedeiről. Ezalatt ismerkedett meg alaposabban a román fővárosban élt magyarok emlékeivel, Koós Ferenc munkásságával, akinek könyvet szentelt. Az Előrétől az 1970-ben indult A Héthez ment át. Megszülettek barangoló könyvei, majd támadások érték, különösen Magunk keresése, majd a Boltívek teherbírása című munkáiért. Abban, hogy Budapestre költözése után Uzon díszpolgárává választotta, annak igazolását látja, hogy nem tért le a hűség útjáról. Legutóbbi kötetét /Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben/ az egyik kritikus az utóbbi idők egyik legszomorúbb könyvének nevezte. /Gittai István: Az uzoni díszpolgár. = Pesti Hírlap, jan. 19./

Halász Anna visszautasította azt, hogy a különben tisztességes román vicclap, az Academia Catavencu legutóbbi száma a Román Nemzeti Egységpártot /PUNR/ gúnyoló cikkének Ioan Gavra, a PUNR Tőkése címet adta. Tőkés László nagy bűne, hogy sohasem kollaborált, nem hajtott fejet a hatalom előtt. Tőkés László lehet objektíve merev, de nem lehet elvitatni jóhiszeműségét és azt az erkölcsi-szellemi klasszist, amit képvisel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Országos Vezetősége Marosvásárhelyen jan. 14-i gyűlést tartott, ahol nyilatkozatot fogadott el: állást foglalt a személyi, közösségi és regionális autonómia mellett, tiltakoznak az ellen, hogy a MISZSZ-t a liberálisok ki akarják sajátítani, a MISZSZ-nek meg kell őrizni a pluralizmust. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

"Markó Béla a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDM/ elnökének, Varga Lászlónak írt levelében kifejtette, hogy a kereszténydemokrata ideológia "közösségünk egyik legerősebb - vagy talán legerősebb - eszmei áramlata". AZ RMDSZ megfigyelői státust élvez az EUCD-ben, egyetértenek azzal, hogy az RMKDM kérje megfigyelői, majd teljes jogú tagságot az EUCD-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"

Az RMDSZ Kovászna megyei ügyvezető elnöksége állásfoglalásában tiltakozott az ellen, hogy a megyében ún. belső névsorok alapján jelölték ki az Állami Vagyonalap megbízottait, nem vették figyelembe a megye nemzetiségi összetételét. Javasolják, hogy vonják vissza az eddigi megbízásokat és hirdessenek nyílt versenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Herkulesfürdőn állt egy fekete márványlap, amely megörökítette, hogy három uralkodó: Ferenc József, I. Sándor szerb és I. Károly román király itt találkozott és együtt ünnepelték meg a magyar állam ezeréves fennállását. A márványlap 1993-ban eltűnt. Hasonlóan eltűnt Herkulesfürdő házairól több mint húsz márványlap, amelyekre a házak magyar építőinek a nevét vésték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak megsértésével vádolta meg a kijevi kormányt Teodor Melescanu külügyminiszter, Ukrajna pedig azt vetette Bukarest szemére, hogy mesterségesen beolvasztja a romániai ukrán kisebbséget. /Magyar Hírlap, jan. 21./

"1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felhívással fordult az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz és a magyar közösséghez: tiltakozásul Funar polgármester újabb tervére Mátyás király szobrának módosítása ellen, jan. 22-én 11 órakor minden templomban konduljanak meg a harangok, ugyanebben az időpontban "lélekben és érzéseitekben legyetek velünk az önazonosságunk jelképeit gyalázó indulatok ellen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ "

A Demokratikus Konvenció /DK/ és Iliescu elnök találkozóján az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A DK kifejtette álláspontját, Iliescu elnök azonban csak általánosságokat mondott. Kiderült, hogy az elnök nem új kormány megalakításáról kíván tárgyalni, hanem egyezség megkötésére gondol. A DK elzárkózott ilyen egyezségtől. Iliescu elnök javasolta Markó Bélának, hogy a romániai magyarság problémáiról külön tárgyaljanak. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 21-27./

Garda Dezső történelemtanár Gyergyószentmiklóson megszervezte a szabadegyetemet 1990 novemberében, 1991. júl. 29-én hivatalosan is bejegyezték a bíróságon. Azóta zajlik a gazdaképzés, havonta pedig közművelődési előadásokra kerül sor. Legnagyobb tervük az idei máj. 13-15-e közötti Az erdélyi fejedelemség című ülésszak, erre Magyarországról tíz egyetemi tanárt hívnak meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Borbély Imre RMDSZ-képviselő tiltakozott az ellen, hogy a Romániai Magyar Szó eltorzítva és félrevezető szerkesztői kommentárral közölte arról szóló sorait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./, hogy kormánypárti támadás készül képviselőtársa, Kónya-Hamar Sándor ellen, helyébe egy kormányhű képviselőt szeretnének bevinni a parlamentbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22-23./

Vladislav Jovanovics jugoszláv külügyminiszter jan. 24-én Bukarestben tárgyalt kollégájával, Teodor Melescanuval. Jovanovic hangsúlyozta, hogy elégedettek Románia magatartásával. /Magyar Hírlap, jan. 25./

Szeben megyében szórványban él a magyarság, az 1992-es népszámlálás szerint 19 3093-an vannak, közel háromezerrel kevesebben, mint 1977-ben. A megyében a legtöbb magyar Medgyesen él /8 675 fő/, a város lakosságának 13,4 %-át teszik ki, Nagyszeben 4158 magyar lakosa a városnak 2,5 %-át jelenti. Szeben megyében 10 olyan falu van, ahol a magyarok lélekszáma meghaladja a 100 főt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Dr. Octavian Buracu elnök aláírásával az Interetnikai Párbeszéd Egyesület nyilatkozatban ítélte el Funar mesterkedését Mátyás szobrával kapcsolatban, rámutatva, hogy ezzel interetnikai feszültséget szít. Tiltakozik az Interetnikai Párbeszéd Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Melescanu külügyminiszter jan. 26-án Brüsszelben, a NATO központjában elsőnek írta alá a Partnerség a békéért okmányát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28., Pesti Hírlap, jan. 26./

Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt. Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./

Jan. 25-én az Európa Tanács politikai bizottságának ülésén Florin Radulescu Botica, a román küldöttség vezetője hosszasan magyarázkodott, miért nem teljesítette Románia a tagfelvételkor megszabott pontokat. A tervezeteket a sajtó tanulmányozza, mondta, azért nem tudta még megvitatni a törvényhozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Balogh Edgár is megszólalt, érzékelve Kolozsvár nehéz helyzetét, Funar törvénytelen akcióit. A magyarság bátor fellépésén múlik, hogy megállítsák a kolozsvári Arturo Uit. /Balogh Edgár: Kolozsvár élő szobrai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

"Az amerikai körúton levő Frunda Györgyöt Borbély Imre RMDSZ-képviselő képviselte az Európa Tanács /ET/ közgyűlésén. Borbély Imre jan. 24-én találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az ET főtitkárával, majd jan. 25-én felszólalt Strasbourgban, az ET közgyűlésén. A délszláv menekültproblémával foglakozva kitért a romániai magyarság problémáira is, hangsúlyozva a politikailag elismert közösségi autonómiák kiépülésének fontosságát. "A térség nemzeti kisebbségi problémáira vonatkozó átfogó rendezési koncepciónak tartalmazni kell az érintett közösségeknek sorsukat eldöntő tárgyalásokon vétójoggal való részvételét, valamint a megkötött szerződések betartásának nyugati garanciáit." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ "

Országjáró körútja során jan. 27-én Temesvárra látogatott Iliescu elnök. Tüntető tömeg fogadta a megyeházán, egyesek köveket dobáltak az elnök páncélozott gépkocsijára. A rendőrökkel kirobbant összetűzésben egy ember súlyosan megsebesült. Rohamrendőrök tartották távol a tömeget, antiterrorista egység kergette el az újságírókat. Több újságíró és rádiótudósító, köztük a Romániai Magyar Szó munkatársa tiltakozott amiatt, hogy megtagadták akkreditálásukat Iliescu elnök temesvári látogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Népszabadság, jan. 28./

1990-ben indult újra Szőcs Géza vezetésével az Erdélyi Szépmíves Céh, azonban eddig csak két könyv jelent meg, ez lassú ütem, állapította meg Kiss Jenő költő, a kiadó tiszteletbeli elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Tőkés László meghívására Romániába látogatott Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. A területi és közösségi autonómia esélyeit vitatták meg. Duray Miklós a helyi önrendelkezés szavatolását elengedhetetlennek mondta a térség felzárkózása szempontjából. – Román politikai körökben elégedetlenséget váltott ki Borbély Imrének az ET parlamenti közgyűlésén elhangzott felszólalása. A kormány lapja, a Vocea Romaniei kifogásolta Borbély Imre állítását, hogy az autonóm közösségek létrehozása jelentené a legbiztosabb módját annak, hogy minden állampolgár számára szavatolják az identitás szabad megválasztását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Duray Miklós Erdélybe látogatott. = Magyar Hírlap, jan. 31./

Jan. 27-e és 30-a között Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke erdélyi körúton vett részt, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli alelnöke társaságában, melynek állomásai: Nagyenyed, Nagyvárad, Nyárádszereda, Marosvásárhely és Barót, de a környező falvakba is ellátogattak. Duray az önkormányzati modellről beszélt. Nagy lelkesedéssel, szeretettel fogadták mindenütt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Nagyváradon politikai fórumot tartottak jan. 28-án, ahol Duray Miklós ismertette a jan. 8-i komáromi nagygyűlés jelentőségét. Több mint 3500 szlovákiai magyar önkormányzati képviselő gyűlt össze ezen a napon, hogy az önrendelkezés mellett voksoljanak. Célkitűzéseik között a területi önkormányzat is szerepel, mondta Duray Miklós. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 8./ Duray Miklós jan. 29-én Marosvásárhelyen részt vett a fórumon Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Tőkés Lászlóval. Markó Béla mutatta be Duray Miklóst, aki azon kevesek közé tartozik, akik 1989 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát-medencében élő magyar közösségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell változtatni. Kutyaszorítóban című könyvében a magyarság fájdalmáról szólt, ezért volt veszedelmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániában és másutt is. - A magyar közösségek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságosan jövőjüket. Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Számbelileg kisebbségben vannak, de ez nem szabad, hogy olyan helyzetet teremtsen, mely jogkorlátozást eredményez. Tőkés László a fogyatkozó lélekszámról beszél. Felvetődött az a kérdés, hogy miért határolta el magát az RMDSZ Katona Ádám autonómia-javaslatától. Markó Béla kijelentette: semmiféle elhatárolódás nem történt attól a gondolattól, hogy a romániai magyarság ki akarja alakítani az autonómiaformákat. Tőkés László úgy vélte, hogy csak a módszerektől volt elhatárolódás. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Ismeretlenek betörtek Kónya-Hamar Sándor /Kolozsvár/ lakásába jan. 28-án, elvitték parlamenti naplóját, iratait, a különböző beszélgetéseket rögzítő kazettákat, továbbá az ékszereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Háromszéken erősödik a magyarellenes kampány, az Állami Vagyonügynökség képviselőinek túlnyomórészt románokat neveznek ki, a nem választott tisztségeknél tovább tart az etnikai tisztogatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./