Nincs alapvető összefüggés Tőkés László és a forradalom között. Nem ő idézte elő a temesvári eseményeket - nyilatkozta Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság elnöke a Timisoara újságnak, miután a parlamenti bizottság egy hetet Temesváron tartózkodott. Gabrielescunak nem ez az első meghökkentő megállapítása. Nemrég kijelentette, hogy a temesvári vérengzésnek egyetlen magyar áldozata sem volt. Akkor nevek felsorolásával cáfolták állítását. A szenátusi bizottság többszöri kérés ellenére nem határolódott el a Sergiu Nicolescu vezette korábbi bizottság egyes megállapításaitól, például attól, hogy a temesvári népfelkelés megtorlása indokolt volt. A volt forradalmárok sérelmezték, hogy a szenátusban néma felállással emlékeztek meg a napokban elhunyt Guse altábornagyról, akit Ceausescu a forradalmárok elleni megtorlás megszervezésére küldött 1989. december 17-én Temesvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke Savanyú szél fúj /Püski Kiadó, Budapest, 1993/ című könyvében leírta a székelyföldi elítéltek történetét. A könyvet lefordították franciára, angolra és németre, eljutott az Európa Tanácshoz, az USÁ-ba, Argentínába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Az RMDSZ ápr. 7-i sajtóértekezletén Markó Béla, Frunda György és mások értékelték az Európa Tanács jelentéstevőinek látogatását. Romániában nincs valós politikai akarat a vállalások teljesítésére. Iliescu kegyelmi rendelete nem kompenzálhatja a szenvedéseket, az amnesztia ellenére börtönben továbbsínylődők pedig a helyi kiskirályok áldozatai. Az RMDSZ ezután is harcolni fog az ártatlanul bebörtönzöttek /köztük Cseresznyés Pál/ kiszabadításáért. A háborús veteránokkal kapcsolatos törvény az intolerancia, a xenofóbia megnyilvánulása. A tanügyi törvény diszkriminatív jellegét nem is kell hangsúlyozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Az RMDSZ ápr. 7-én publikálni kezdett feljegyzésének 6. sz. melléklete az egyházi törvénytervezettel foglalkozik. Az 1990. dec. 17-én elkészült tervezet tárgyalását az egyházak írásban és szóban évek óta sürgették, eredménytelenül. A Romániai Magyar Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletének képviselői Kolozsváron 1993. ápr. 21-én kifejtették, hogy nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely nem teszi lehetővé az egyházi iskolák visszaadását, az egyházi iskolák személyzetének államilag biztosított fizetését, az egyházi ingatlanok visszaadását. Az Európa Tanács 8. számú ajánlása felszólítja a román kormányt az egyházi javak visszaadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Románia orosz fegyvereket, pontosabban pótalkatrészeket vásárol Oroszországról, állapodott meg Gracsov orosz és Gheorghe Tinca román védelmi miniszter Bukarestben, a márc. 29-i tárgyaláson. Az orosz pótalkatrészekért Románia abból az amerikai hitelből fizet, amelyet Washington a békepartnerség aláírásakor ajánlott fel. /Magyar Hírlap, ápr. 9./

Ápr. 8-án az elnöki szóvivői sajtóértekezleten Traian Chebeleu visszatért Entz Géza látogatására, azt állítva, hogy kérték, halassza el utazását. Román állampolgárokat tüntetett ki, ez ellenkezik az államközi kapcsolatokkal, állította. Chebeleu szóvivő visszautasította Frunda György állítását, amely szerint a kormány nem tartja tiszteletben az ET-nek tett vállalását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

A román elnöki hivatalhoz közel álló személyekre hivatkozással több román lap közölte, hogy legkésőbb júl. elsejéig aláírják a magyar-román alapszerződést, mert mindkét félre erős nyomást gyakorol az USA és a NATO. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Nemrégiben Magyarfenesen tanácskoztak a környező magyarlakta települések szellemi vezetői. Fontos, hogy a kis közösségek megosszák egymással gondjaikat, mondta Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Ennek a régiónak a rendelkezésére áll a várfalvi 14 szobás tsz központ. Dáné Tibor Kálmán a népfőiskolákról beszélt, Vasas Samu a Kalotaszeg folyóiratról, amelynek főszerkesztője. Szóba került a szekták veszélyessége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Szederjesi Ferenc, a magyarországi Állami Vagyonügynökség nemrég megnyitott csíkszeredai ügyfélszolgálati iroda vezetője elmondta, hogy a 27 732 román állampolgár nyújtott be kárpótlási igényt, összesen 6,3 milliárd forint értékben, nekik szeretnének segíteni, információ nyújtásával. A kárpótoltak 18-20 %-a román nemzetiségű. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

A Moldovai Köztársaságban a febr. 27-i választás eredményeképpen a 104 tagú parlamentben 56 helyet foglal el a Demokrata Agrárpárt. Elnöke, Dumitru Motpan nyilatkozott a bukaresti Expressz hetilapnak. Nem cáfolta, hogy betiltják az egyesüléspárti szervezeteket. Lehetséges, hogy megváltoztatják a himnuszt és a címert. A Romániával való egyesülést a lakosságnak csak kis része akarja, állapította meg, ezt mutatja a Népfrontnak a választáson elért 8 százalékos aránya. /Új Magyarország, ápr. 12./

Ápr. 9-én Kolozsváron megalakult a romániai magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a szakma érdekvédelmi szerve, amely képviseli tagjai érdekeit a hazai és külföldi intézmények előtt. Megválasztották az öttagú elnökséget. Elnök: Káli Király István, alelnökök: H. Szabó Gyula és Bencze Tibor, tagok: Dávid Gyula és Tonk István. Kijelölték a kuratórium összetételét, amely a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt pályázatra beérkezett munkákat bírálja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Ápr. 11-én négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett a Nemzeti Demokrata Szövetség küldöttsége, élén Pozsgay Imre társelnökkel. /Pesti Hírlap, ápr. 13./

Máj. 1-jétől minden Magyarországra belépő külföldi állampolgárnak, minden egyes beutazás alkalmával 5000 forintnak megfelelő konvertibilis valutával kell rendelkeznie, tájékoztatta a lapot a bukaresti magyar nagykövetség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Az árkosi kastélyban rendezte meg az állami levéltárosok találkozóját az Andrei Saguna Kulturális és Keresztény Egyesület, ahol kizárólag a székelyföldi románság történetét tárgyaló dolgozatokat olvastak fel. Szó esett a székelyföldi románok állítólagos elmagyarosításáról, az ottani román iskolákról. Háromszéken egyetlen magyar levéltáros sincs. Készül Bukarestben egy kötet a román állam 1925 és 1945 közötti kisebbségpolitikájáról. /Megrendelt történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A tervek szerint a hónap végén aláírják a román-jugoszláv alapszerződést. Több ellenzéki pártnak súlyos kifogásai vannak. A parasztpártiak véleményét Ioan Diaconescu tolmácsolta: az aláírás a kommunista kormány támogatását jelentené. A Liberális Párt`93 nevében Stelian Tanase figyelmeztetett: Bukarest most az orosz kártyára játszik a délszláv konfliktusban. /Magyar Hírlap, ápr. 13./

Ápr. 9-én Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. Érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, adott ismertetőt az egyesület megválasztott elnöke, Králik Lóránt, a Bihari Napló munkatársa, elnökségi tagok: Gálfalvi Zsolt, Horváth Alpár, Tibori Szabó Zoltán és Torma Sándor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában - nyilatkozta Iliescu a Le Figarónak. Megérti a magyarokat, ez a birodalmi nosztalgia. /Népszabadság, ápr. 14./ 3/ A magyar külügyminisztérium közleményében ismételten hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar nagykövetség előzetesen tájékoztatta a román külügyminisztériumot Entz Géza címzetes államtitkár romániai látogatásáról és arról, hogy kitüntetéseket ad át. Ezen bejelentés után román részről semmilyen ellenvetés nem hangzott el. Adrian Nastase kijelentése a vízumkényszer bevezetéséről a diplomata-útlevelek esetében a nemzetközi gyakorlatban példa nélküli lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A román-magyar alapszerződésről Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 13-án kijelentette, hogy a román fél két hete új javaslatokat nyújtott be a függőben levő kérdésekben. A külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia mindig moldovai testvérei mellett marad, segíti őket politikai, diplomácia és anyagi téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ Herman János külügyi szóvivő cáfolta, hogy új javaslatot nyújtott be a román fél. /Népszabadság, ápr. 14./

Nagyváradon ápr. 24-e és máj. 1-je között harmadszor rendezik meg a Varadinum-napokat. A Varadinum`94 ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd kiállítások, könyvbemutatók követik egymást, a hagyományossá vált zsidó napon emléktáblát avatnak, előadásokat, tudományos ülésszakot tartanak, máj. 1-jén lesz a Szent László körmenet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Márc. 30-án házkutatást tartottak Málnási László Levente, Kovászna polgármestere lakásán, feljelentésre hivatkozva, hogy gyanúsan meggazdagodott, a román-holland vegyesvállalkozás iratait vitték el. A feljelentő, Popa Teodor Zaharia évekkel ezelőtt a múzeumból értékes kelyhet lopott el. Málnási polgármestert előzőleg a Vocea Romaniei kormánylap azzal vádolta, hogy nem engedi a vajnafalvi ortodox templom felépítését. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14., a cikket átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. A sérelmeket félre kell tenni. Az MSZP elnöke szeretné, ha megszületne a nemzetiségi törvény, ha a magyar nyelvű oktatásnak lennének jogi garanciái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17., Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 15./

Románia üdvözli az Európa Tanács új főtitkárának, Daniel Tarschysnak a megválasztását, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő. Tarschys a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában a román vezetést figyelmeztetve hangsúlyozta a vállalt kötelezettségek teljesítését. /Magyar Hírlap, ápr. 15./

Az SZKT Állandó Bizottsága ápr. 12-i ülésén a magyar nyelvű Hivatalos Közlöny szükségességéről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Nagy forgalmat bonyolít le az 1993. októberében Csíkszeredában megnyílt Pallas-Akadémia Könyvesbolt, a Pallas-Akadémia román-magyar vegyesvállalat lassan országossá váló hálózata részeként. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó célja az erdélyi kortárs írók közlése mellett az erdélyi múltról szóló munkák eredeti és reprint megjelentetése. Így jelent meg eddig Sütő András Az élet és halál kapujában esszékötete, Páll Lajos: Partraszállás verseskötete. A következők között vannak: Boros Fortunát Csíksomlyó a kegyhely, Endres Miklós Csík, Gyergyó és Kászonszék története, továbbá az Erdély öröksége /emlékiratírók sorozata/ 4, 5. és 6. kötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Románia mulasztását bírálta az ET-jelentéstevő, Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak nyilatkozott. Jelentése elkészítéséhez további felvilágosításokat kért Teodor Melescanu külügyminisztertől. Romániának ápr. 15-ig kellett volna ratifikálni az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. Hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni a Bratinka-Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. /Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin a Demokrata Párt képviselője/. A javaslattal egyetértett Frunda György RMDSZ-szenátor, ellene foglalt állást Florin Radulescu román küldöttségvezető és Dumitru Buzatu. /Magyar Hírlap, ápr. 16./

Iliescu elnök háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba utazott ápr. 14-én, az első napon tárgyalt Mitterand elnökkel. A pohárköszöntőben a két elnök egyaránt a közös latin eredetet, a közös szellemi hagyományokat és Románia európai integrációs törekvéseinek támogatást emelte ki. Ápr. 15-én Iliescu találkozott Edouard Balladur miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel, az UNESCO vezérigazgatójával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

Szabó János magyar mezőgazdasági miniszter ápr. 13-án Nagykárolyban részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének értekezletén, s találkozott a Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei magyar gazdaegyletek képviselőivel. A megbeszélésen részt vettek a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei földművelésügyi hivatalok vezetői is. Az együttműködés lehetőségeiről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

Finnország 5 millió lakosából 300 ezer svéd, ennek ellenére a köztársaság hivatalos nyelve a finn és a svéd. Minden törvényt két nyelven adnak ki. Egy község akkor kétnyelvű, ha a kisebbség aránya meghaladja a 8 százalékot, vagy a lakosok közül legalább háromezren svédek. Van elegendő svéd nyelvű általános és középiskola, Turkuban svéd nyelvű egyetem működik. Négy svéd színház is van, a községek feliratai kétnyelvűek. A Finnországi Svéd Nemzetgyűlés a svédek nem hivatalos parlamentje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17. - átvétel a szlovák Národna Obrada című lapból./

Bernard le Calloc`h ismert párizsi Kőrösi Csoma Sándor-kutató Vita Zsigmondnak írt levelében beszámolt arról, hogy az ő kezdeményezésére Párizsban emléktáblát állítottak márc. 5-én a következő felirattal. Ph. Ed. Foucaux /1811-1894/ a tibeti, keleti világ első professzora ebben a házban folytatta Kőrösi Csoma Sándor, az erdélyi magyar tibetológus munkáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./