"Szász János visszautasította a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének azon részét, ahol őt szembeállították az RMDSZ-szel, mint "korrekt magatartásút". Igaz, több ízben bírálta az RMDSZ-t, de az iránta való lojalitása jegyében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalásukat, csak a nem közölt állásfoglalás elmarasztásáról tudósított, amely a Szabadelvű Kör kolozsvári sajtóértekezletéről számolt be. A szerkesztőség válaszában rögzítette, hogy csak az RMDSZ elnökségének közleményeit hozzák le teljes terjedelemben, a többit csak kivonatolva adják közre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat - mondta Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke, amikor Nagyváradon találkozott a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőivel, Weisz György elnökkel és Gervai Tamás alelnökkel. Gervai Tamás a magyar külügyminiszter megbízásából kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján. E misszióra még Jeszenszky Géza külügyminiszter kérte fel és megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta Moses Rosen volt főrabbi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

"Dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő életét veszély fenyegeti, tudatták vele nov. 24-én az osztrák államrendőrség hivatalnokai. A román titkosrendőrség nov. 22-én olyan döntést hozott, hogy az ügyvédnőt likvidálni kell. Oka: szeptemberi erdélyi körútja során kezdeményezte az "Autonómia Most" mozgalmat. Ezen döntés előtt már nem kívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ez a terv, hogy Barki ellen merénylet készül, nagy felháborodást váltott ki Ausztriában, hiszen csak azt mondta el, amit minden nemzetközi fórumon is képviselt. Az osztrák titkosrendőrség állítását dec. 2-án közölte a bukaresti rádió. Még aznap reagált a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője, Nicolae Ulieru: az általa képviselt intézmény eszköztárában nem szerepel a fizikai megsemmisítés. A román titkosszolgálat halállistáján Tőkés László és Katona Ádám neve is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Nemzet, dec. 3./"

"Koszorúzásokkal, ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg dec. 1-én az 1918. dec. 1-jei "nagy egyesülésről". Idén mintha visszafogottabbak lettek volna az ünnepségek. Bukarestben Iliescu koszorúzásán alig száznéhány ember jelent meg. Kolozsváron az RMDSZ székházának falán emléktáblát helyeztek el a városi hatóságok. Ebben az épületben élt Ion Lupas történész, az 1918-as események egyik résztvevője. Az avatóünnepségen Stefan Pascu akadémikus és Gheorghe Funar polgármester mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3-4./ "

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Kriterion Kiadó. A rendezvények dec. 5-én kezdődnek, tájékoztatott H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója. A Kriterion eddig tíz nyelven - magyarul, románul, németül, szerbül, ukránul, jiddisül, szlovákul, törökül-tatárul, oroszul és cigány nyelven - adott ki munkákat, csaknem 62 millió példányban. Rövidesen albán és örmény nyelvű könyv is megjelenik. Magyar nyelven eddig 2130 kötet hagyta el nyomdájukat, 28 millió példányban. A Kriterion jelenleg mindössze öt irodalmi szerkesztővel működik, 1990-ben és 1991-ben még évi hetven körül járt a kiadott művek száma, az utóbbi évben ez 35-re csökkent, ennek fele magyar nyelvű. Szó van a Kriterion privatizálásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Hírlap, dec. 5./

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának 365. évfordulója alkalmából nov. 18-19-én Nagyenyeden ünnepségsorozatot rendeztek. Az iskolások történelmi vetélkedőjével kezdődött, majd történelemtanárok emlékeztek a fejedelemre, végül a régizene együttesek léptek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

"Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua bukaresti lap folytatja az 1989. decemberi eseményeket kivizsgáló bizottság által összegyűjtött titkos dokumentumok közlését. Iliescuék hatvanezer halottat terveztek, ezért röppentette fel az első napokban ezt a számot Silviu Brucan. A Ziua szerint Gheorghe Goran, a bukaresti Securitate egykori vezetője elmondta, hogy már dec. 20-án Bukarestbe érkezett a Hezbollah öt tagja, akiket Ceausescu saját védelmére hívott be az országba. Goran azt is hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok főhadiszállását, a tévé adótornyát. Azt is érthetetlennek tartotta, hogy a párt központi bizottsági épületét egyetlen találat sem érte, holott ott volt a "nagyvezérkar", élén Iliescuval. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: "Állítsátok le a vérengzést!", ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. /Magyar Hírlap, dec. 5./ "

November elején Sepsiszentgyörgyön tartott tanácskozásra hívta meg Ioan Selejan püspök az ortodox pópákat. A megvitatott referátum címe: Hogyan viszonyul az egyház saját és nemzeti egységét fenyegető jelenségekhez. A hangadók kifejtették, hogy nagyfokú nemzeti ébredésre van szükség Hargita és Kovászna megyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./ Selejan azt állította, hogy az utóbbi kétszáz évben száz ortodox templom tűnt el Háromszék megyében, ortodox híveivel együtt, akik most más felekezethez tartoznak. A két világháború idején épített ortodox templomokat műemléknek kell nyilvánítani, javasolta a jelen levő államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Novemberben megjelent Tg. Jiuban Scinteia címmel egy fénymásolt lap, alcíme: az RKP országos tanácsának lapja. Dec. 22-én újból ki akarják adni a Scinteiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

"Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter Budapestre érkezett, részt vesznek az EBEÉ államfőinek dec. 5-6-i csúcstalálkozóján. Még dec. 4-én Iliescu elnök több mint egy órás megbeszélést tartott Horn Gyula miniszterelnökkel. A találkozó után a két fél nem tájékoztatta a várakozó újságírókat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök dec. 5-én a bukaresti rádiónak nyilatkozott tárgyalásáról. Megegyeztek abban, hogy a kétoldalú viszony nem konfliktusos természetű. Megállapították, hogy "vannak még bizonyos problémák, különösen az alapszerződés vonatkozásában." Iliescu hangoztatta a magas szintű találkozók szükségességét, úgy, hogy "nem szabnák előfeltételéül bizonyos megegyezések létrejöttét." A találkozóról dec. 5-én kiadott magyar kormányszóvivői közlemény szerint Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémákat. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló okmányát a két ország az elsők között írná alá. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Népszabadság, dec. 6./ Iliescu államelnök a Magyar Nemzetnek kifejtette: a jövő év folyamán véglegesítik az alapszerződést. Melescanu külügyminiszter kiemelte, hogy Horn Gyula és Iliescu egyaránt szorgalmazta a két külügyminisztérium közötti tárgyalási folyamat felgyorsítását az alapszerződésről. /Magyar Nemzet, dec. 6./ "

Borbély Ernő, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke találkozott Koszta Nagy Istvánnal, akiről azt állította az SRI jelentése, hogy a szervezet ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírásgyűjtést. Megállapították, hogy a megjelölt napon nem is tartott az RMDSZ gyűlést. Koszta Nagy Istvánnak valóban voltak fenntartásai, de nem nevezte álcázott referendumnak az aláírásgyűjtést, ahogy az SRI jelentésében olvasható. Mindezt hivatalos nyilatkozatában adta közre a Romániai Magyar Szóban. /Új Magyarország, nov. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

"Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Budapesten tartott EBEÉ csúcskonferenciára érkezett Iliescu elnököt. A tervezettnél hosszabb, több mint egy órás volt a tárgyalásuk. Iliescu a közös érdekek dominanciáját tartotta fontosnak. "Feladatunk, hogy a pozitív elemeket emeljük ki és ezekre épüljenek a román-magyar kapcsolatok" - mondta és hibának tartotta, hogy a két ország viszonylatában állandóan a feszültségeket emlegetik, noha pozitív példák is vannak. Göncz Árpád válaszában leszögezte, hogy helytelen lenne a problémákról megfeledkezni, azokat meg kell oldani. A Romániában élő magyarság helyzete belpolitikai problémát jelent Magyarországon, mondta. Iliescunak arra a megjegyzésére, hogy mintegy 10 millió román él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád javasolta, hogy a román és magyar elnök a jövőben együtt lépjen fel a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Nemzet, Népszabadság, dec. 7./"

Funar felszólította az RMDSZ-t, költözzön ki székházából. Az RMDSZ örömmel kiköltözne jelenlegi székházából, ha visszakapná az egykori Mágnás Kaszinót. Még 1991-ben a bíróság kiutalta az épületet az RMDSZ-nek, de a bírósági döntést nem hajtották végre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

"Banner Zoltán művészettörténész 1988-ban települt át Erdélyből Békéscsabára, ahol a Kőrösi Csoma Sándor Tanítóképző Főiskola művészeti tanszékének vezetője. Egyetlen magyar kultúra létezik, amit mesterségesen osztottak régiókra, hangsúlyozta. Sok éves munkájának eredménye az Erdélyi magyar művészet a XX. században /Budapest, 1990./ című munkája, 780 hivatásos képző- és iparművészről szól, 6000 példányban jelent meg, ebből 2000 eljutott Erdélybe. Most készíti az erdélyi magyar naívokról és ábrázoló mesterekről szóló könyvét Teremtő önvédelem címen. Egy halódóban levő világot szeretne megörökíteni. "Nincs Európában még egy olyan nép, melybe annyi művészi hajlam és ihletés szorult volna, mint az erdélyi magyarságba."/Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ "

Nov. 12-én Csíksomlyón harminchét év után először szenteltek ferencrendi szerzeteseket. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta, hogy utoljára - titokban - 1957. nov. 24-én volt ferences papszentelés, most pedig négy fiatalt szentelt fel, akik erősíteni fogják a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartományt. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 7-13./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Dél-Afrikai Köztársaságban járt. Visszatértekor kijelentette: "Nem fegyvert árusítani vagy vásárolni voltam. Olyan védelmi iparunk van, amelyet egy fejlett iparú országgal együttműködve a felszínen kell tartanunk, csak azután gondolhatunk exportra is." Szeretnének együttműködni a páncélosok, a repülők, a szimulátorok és a távközlés területén. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 7-13./ "

"Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Iliescu elnök hazatérve nyitott, baráti jellegűnek nevezte Horn Gyula miniszterelnökkel és Göncz Árpád elnökkel lezajlott megbeszéléseit. Áttekintették az összes, közös érdeklődésre számot tartó kérdést, mondta. Traian Chebeleu szóvivő szerint a megbeszélésen szerepeltek a magyar kisebbség nézetei, így az etnikai alapú autonómia. Iliescu véleménye: "az ilyen nézetek a bizalmatlanságot táplálják és elősegítenek bizonyos szélsőséges álláspontokat." Iliescu meghívta Göncz Árpádot romániai látogatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Tőkés László püspök Göncz Árpád elnökhöz írt levelében kifejtette, hogy a magyar vezetők találkozása Iliescuval "akaratlanul is" a romániai magyarság rosszabbodásához vezethet. Romániában tovább romlik a magyarság helyzete és belpolitikai téren egyetlen jel sem mutat arra, hogy a román félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés megkötése, illetve - ennek alapfeltételeként a kisebbségi magyarság sorsának rendezése. A püspök utalt Oliviu Ghermannak, a kormánypárt elnökének levelére, az SRI parlamenti jelentésére, a zászlótörvényre. Tőkés László szembeállította a román kormányzat "Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját" az "ennek szögesen ellentmondó valós hazai helyzettel." Mindezek alapján kifejtette, hogy a találkozó egyetlen indokolt célja a kisebbségi állapotok őszinte feltárása. "Ellenkező esetben Ön a legjobb szándéka ellenére is elősegítené a félrevezető román politikai manőverezések sikerét" - írta. Tőkés László hasonló tartalmú levelet küldött Horn Gyula miniszterelnöknek is. /először beszámolt a levélről: Magyar Nemzet, dec. 6., az MTI alapján a legrészletesebben: Pest Megyei Hírlap, dec. 7., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./ "

Szász János Oliviu Ghermanhoz, a Szenátus elnökéhez írt nyílt levelében leszögezi, hogy a román-magyar megbékélés tevőleges híveként próbál párbeszédet kezdeni. Gherman írásában politikai hibának tartotta az RMDSZ megalakulását. Ezt a hibát végzetesnek állította be. Félmillió magyar Romániában hátrányos helyzetűnek érzi magát az oktatást tekintve. Ezt jelzésnek kell felfogni a többségi nemzetnek, olyan ügynek, amit nem visszavetni, hanem orvosolni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő cáfolta, hogy Eva Maria Barki, Tőkés László és Katona Ádám az SRI halállistáján lennének. A Román Hírszerző Szolgálat feladatai között nem szerepel a rendszer politikai ellenfeleinek elhallgattatása, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A tizenhét romániai kisebbség képviselői elhatározták, hogy alapítványt hoznak létre. Az alapítvány főként a művelődési terén kíséri figyelemmel a kisebbségek sajátos érdekeinek képviseletét, nyilatkozta a BBC-nek Varujan Vazganian, a romániai örmények parlamenti képviselője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Magyar Nemzet, dec. 8./

Csurgay Miklós vezérőrnagy vezetésével magyarországi katonai küldöttség látogatta Temesvár és Krassó-Szörény megye légelhárítási katonai egységeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Resicabányán dec. 7-én ötezer ember tüntetett. A munkások követelték, Vacaroiu miniszterelnök utazzon a városba. A megmozdulás oka: nem fizették ki a béreket. A szakszervezeti vezetők élére álltak a sztrájknak. A kormányfő bejelentette, hogy nem utazik oda addig, amíg ilyen robbanékony a helyzet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Iliescu elnök a Dimineata dec. 8-i számában megjelent interjújában bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök azt kérte Göncz Árpádtól és Horn Gyulától, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából Budapesten tartózkodó román elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsokat osztogat a magyar elnöknek és kormányfőnek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen, jelentette ki a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11., Magyar Hírlap, dec. 9./

A román rádió jelentése szerint dec. 8-án, a resicai gépgyár fizetés nélkül maradt dolgozói által elindított sztrájk harmadik napján 12 ezer ember vonult a főtérre. A tüntetők politikai követelésekkel is felléptek: Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Krassó-Szörény megye prefektusa mondjon le. A sztrájk hírére a kormány átutalt egy nagyobb összeget, hogy a fizetés egy részét kiadhassák. A tüntetők követelték, hogy Vacaroiu miniszterelnök azonnal látogasson a helyszínre. A kormányfő erre nem volt hajlandó, bejelentette, hogy majd jan. 15-én ellátogat a városba. Több kohászati és más vállalat bejelentette, hogy szolidárisak a gépgyárral. Iliescu elnök dec. 8-án felhívta a gyár szakszervezeti vezetőit és megígérte nekik, hogy Vacaroiut a napokban Resicára küldi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11., Új Magyarország, dec. 9./

Függetlenül attól, hogy halállal fenyegettek, a Román Hírszerző Szolgálat jelentése bizonyítja: Romániában az utóbbi években nem változott semmi - nyilatkozta Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő a Romania Liberanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

"Iliescu elnök a bukaresti rádióban nyilatkozott tárgyalásairól. Kijelentette, hogy "képtelenség" lenne az RMDSZ részvétele a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalásokon. Érthetőnek nevezte a NATO kiszélesítését ellenző orosz álláspontot, ugyanakkor állást foglalt az euroatlanti struktúrába való integrálódás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ "