Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
1994. december 17.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Alfred Moses dec. 16-án országa aggodalmát fejezte ki a szélsőségeseknek Románia kormányára gyakorolt befolyása miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19., Magyar Hírlap, dec. 17./
1994. december 17-18.
Dec. 8-án és 9-én Kolozsvárott tanácskoztak a 15 megyéből érkezett magyar szakos tanfelügyelők és módszertani szakfelügyelők. Elhatározták, hogy az 1995-ös Mikes Kelemen Anyanyelvű Tantárgyverseny színhelye Nagyvárad lesz. Munkacsoportokat alakítottak a tantervek kidolgozására. Megállapították, hogy gyakrabban kell ilyen tanácskozást rendezni /az utolsó 1992-ben volt/, hiszen az oktatási reformot az anyanyelvi oktatásban is ki kell dolgozni. A magyar nyelv és irodalomszakos tanárok testülete állásfoglalást adott ki, ebben kérik, hogy az V-XII. osztályos új magyar tantervek kidolgozásához küldjenek javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./
1994. december 17-18.
Dec. 15-én Liviu Maior oktatási miniszter fogadta dr. Csiha Kálmán püspököt és Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnökét. Megegyezés született arról, hogy a Református Teológiai Líceum a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum épületében működhet, továbbá minisztériumi bizottság fog megoldást találni a református középiskola bentlakásának ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./
1994. december 19.
"A kormány dec. 16-án kiadott közleményében az alkotmány kétségbevonásával vádolta meg az RMDSZ-t, továbbá azzal, hogy álláspontja súlyos merényletet jelent "a román nép történelme és léte ellen". Az RMDSZ állásfoglalása a magyar kisebbség önkormányzatára irányuló igényekkel párosul, amelyek " a demokrácia legelemibb szabályaival is ellentétesek". Az RMDSZ legmagasabb európai fórumokhoz intézett panaszai feszültséget keltenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ A példátlanul kemény megfogalmazás az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári, dec. 11-én befejeződött tanácskozásán elfogadott nyilatkozatát támadta. Ez a nyilatkozat a romániai magyarság helyzetének romlására és a Román Hírszerző Szolgálat halállistájára hívta fel a nemzetközi fórumok figyelmét. A kormány állásfoglalása a terjedelmes RMDSZ-dokumentum egy mondattöredékét idézi, azt is rossz fordításban. Ez eredeti nyilatkozatban az szerepel, hogy "egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre." A románban a "történelem süllyesztője" kifejezés nem használatos, ezért a hevenyészett fordításban a süllyesztő helyett szemétláda került. Annak ellenére, hogy az RMDSZ hivatalos értesítője más kifejezést alkalmazott, a román sajtóba az első változat került és ezt idézte a kormány közleménye is. /Új Magyarország, dec. 17., Magyar Nemzet, dec. 19./"
1994. december 19.
Az RMDSZ dec. 16-án kiadott nyilatkozatában kifejtette, hogy a dec. 16-i kormánynyilatkozat egy nem hivatalos fordítást idéz, holott az RMDSZ már a dec. 12-i tájékoztatójában a média rendelkezésére bocsátotta az RMDSZ nyilatkozatának hivatalos fordítását. A kormány viszont - kihasználva a fordítási hibát - ürügyet talált arra, hogy megvádolja az RMDSZ-t és az ellenzéket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
1994. december 19.
Dec. 16-17-én először tartotta külföldön, Nagyváradon elnökségi ülését a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/. Csoóri Sándor fő okként az 1989-es események évfordulóját jelölte meg. Az öt évvel ezelőtti népfelkelés évfordulóján az MVSZ nyílt levelet intézett Románia polgáraihoz: ismét nyújtson békejobbot egymásnak a két nép. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19., a nyílt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ A nagyváradi ülésen megtárgyalták az MVSZ helyét és szerepét az 1996-os millecentenáriumban. /Magyar Nemzet, dec. 19./
1994. december 19.
Az RMDSZ dec. 19-én a szenátusban /Buchwald Péter/ és a képviselőházban /Tokay György/ benyújtott azonos szövegű interpellációban tiltakozott Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes hadjárata, a lakásrekvirálási szándéka és annak diszkriminatív jellege miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ A polgármester egy 1973. évi, még a Ceausescu-rendszerben sem alkalmazott törvényre hivatkozva - amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet - peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag magyar neveket tartalmaz. Mindezek alapján az RMDSZ Gheorghe Funar polgármesteri tisztségéből való felfüggesztését kezdeményezte . /MTI/
1994. december 19.
"Claudiu Iordache 1989 decemberében Temesváron a felkelés egyik szervezője, vezetője volt. Bekerült a Nemzeti Megmentési Front vezérkarába, Ion Iliescu első helyettese lett, beválasztották a parlamentbe. Később rádöbbent, hogy az Iliescu vezette Front letért a meghirdetett útról. Iordache kiábrándult és félreállt. A felkelés ötödik évfordulójára Iordache megjelentette Jézus Temesváron született című könyvét. Sorin Rosca Ntalescu, a Ziua főszerkesztője találó címmel: "Jézus Temesváron született és Bukaresten feszítették keresztre" ismertette a könyvet. - végre megjelent Iliescu elnök is az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság előtt. Egy mondatát idézi a sajtó: "Legfontosabb megtudnunk, hogy kik lőttek belénk 1989 decemberében, de ez nem tartozik a bizottság hatáskörébe." /Népszava, dec. 19./ "
1994. december 20.
George Serban, a Temesvár Társaság elnöke belépett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba, egyúttal lemondott elnöki tisztségéből. Az alapszabályzat szerint ugyanis az elnök nem lehet politikai párt tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
1994. december 20.
Tanügyi reform Romániában. A magyar nyelvű oktatás reformtörekvéseinek kapcsolódási lehetőségei címmel rendezett tanácskozást Kolozsváron a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, melyen a Tankönyvtanács, a magyar tanerők és a bukaresti Neveléstudományi Intézet képviselői vettek részt. Crisan Alexandru, a Neveléstudományi Intézet osztályvezetője nem tudott válaszolni arra, hogy lehetnek-e a magyar tanulóknak eleve anyanyelven írt tankönyveik és kik fogják azokat felülbírálni. A román tanügyi reform tervére, bevezetésére az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 23 millió dolláros támogatást ad. Jelen volt Berki Anna, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője és a Soros Alapítvány megbízottja is. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
1994. december 21.
A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság /BPMT/ 1991. febr. 25-én alakult meg, majd csatlakozott az EMKÉ-hez és a Magyarok Világszövetségéhez. A BPMT elnöke dr. Lőrinczi Gyula, alelnökök: dr. Molnár Szabolcs, a Hungarológiai Tanszék docense, Bíró Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok titkára és Zágoni Albu Zoltán, a Calvineum lelkipásztora. Hétfőnként jönnek össze, amikor előadásokat hallhatnak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./
1994. december 22.
"A román hadseregben minden katona Romániáé! - címmel interjút közölt a Cronica Romana dec. 21-i száma Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. A miniszter válaszol azokra a vádakra, amelyek romániai magyar vagy magyarországi sajtóban láttak napvilágot. Tinca ezeket a lapokat "jelentéktelen papírosoknak" nevezte. A miniszter tagadta Székelyföld militarizálásának tényeken alapuló felvetését, ugyanúgy az etnikai egyensúly megbontását. Nevetségesnek nevezte azt, hogy az önkormányzatok beleszóljanak a védelmi politikába. Az öngyilkos kiskatonákról szólva elmondta, hogy az 1993-94-ben öngyilkosságot választó kiskatonákból csak hét volt magyar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Magyar Nemzet, dec. 22./"
1994. december 22.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kiadott nyilatkozatában kegyelttel adózott Temesvár mártírjainak, hitet tett amellett, hogy az 1989-es népfelkelés Temesvárról, a Tőkés László köré tömörült református gyülekezetből indult ki. A hatalom a temesvári eseményekkel kapcsolatos tények elferdítésén munkálkodik, igyekszik a felkelésnek minél kisebb jelentőséget tulajdonítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1994. december 22.
Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke is részt vett Szatmárnémetiben az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulóját ünneplő, dec. 17-i rendezvényen. Muzsnay Árpád megyei RMDSZ-elnök, Reizer Pál és Tőkés László püspökök is mondtak beszédet, üdvözölte a megjelenteket Gheorghe Lazic alprefektus és Annamaria Biris, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt képviselője is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1994. december 22.
A dél-tiroli parlamenti képviselők szolidaritási nyilatkozattal fordultak dr. Eva Maria Barkihoz, akit a román titkosszolgálat halálosan megfenyegetett. Barki válaszában mindenkit biztosított: kitart az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1994. december 22.
"Bukarestben az 1989-es eseményekkel kapcsolatban dec. 21-én két különböző nézet szembenállásának jegyében zajlott le az ünnepi parlamenti ülés. A forradalmi szervezetek meghívott szónokai élesen bírálták a hatalmat, hogy még mindig nem lehet tudni, kik voltak a gyilkosok. Sergiu Nicolaescu szenátor fenntartotta álláspontját: 1989-ben forradalom volt, szerinte külföldi terroristák és ügynökök ezrei vettek részt benne, egyben minimalizálta Tőkés László szerepét. Azt állította továbbá, hogy Romániában a kommunizmust "más etnikumúak és hazaáruló románok honosították meg". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Magyar Hírlap, Népszabadság, dec. 22./ "
1994. december 22.
"Sütő András nyílt levéllel köszöntötte Domokos Gézát, a Kriterion fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Az 1970-ben indult Kriterion "kerek évtizeden át a romániai magyar szellemi ellenállás egyik központja volt", állapította meg az író. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ "
1994. december 23.
Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./
1994. december 23.
A székely tömb megbontását, a románok tömeges betelepítését szemlélteti Sepsiszentgyörgy nemzetiségi összetételének változása. 1966-ban a 22 058 lakosú város 86 %-a /19 000 fő/ volt magyar, 12,3 %-a /2613 fő/ román. 1977-ben a 40 800 lakost számláló város 82,6 %-a /33 700/ volt magyar és 14,8 %-a /6 060/ román, 1992-re a város lakossága 68 359 főre nőtt, a magyarok aránya 73 %-ra csökkent /52 000/, a románoké 23,4 %-ra növekedett /16 000 fő/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1994. december 23.
Sok helyen megoldatlan az RMDSZ-tagdíjak beszedése, számolt be a jelenlegi helyzetről Somai József, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szervezési osztályának vezetője. A tagdíjakból befolyt összeg 50 %-a a helyi szervezeté, 30 %-a a megyei szervezeté és 20 %-át az országos szervezet működési költségeinek fedezésére fordítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1994. december 23.
Mircea Snegur moldovai elnök és Igor Szmirnov, a Dnyeszter menti területek vezetője nyolc hónap után újra találkozott dec. 21-én. Megállapodtak abban, hogy rendszeresen fognak találkozni. Snegur már előzőleg autonómiát, különleges státuszt ajánlott föl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1994. december 23.
II. Alekszij pátriárka szentesítette az orosz pravoszláv egyház szent szinódusának döntését, áldását adta az önálló moldovai egyházra és kinevezte az eddig neki alárendelt Vladimir érseket egész Moldova metropolitájának. Vladimir bejelentette, hogy létrehozza az önálló moldovai zsinatot. Az unionisták viszont előzőleg a bukaresti patriarchátusnak alárendelt egyházat szorgalmazták, élükön Péter püspökkel. Vladimir szektásnak minősítette Pétert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1994. december 23.
"Iliescu elnök az 1989-es események évfordulója alkalmából rádió- és televízióüzenettel fordult az ország népéhez. Öt évvel ezelőtt forradalom volt és nem összeesküvés, államcsíny, jelentette ki. Ismét visszautasította az autonómia-formák kialakításának gondolatát, "az etnikai elszigetelődést", mert azok "sértik a román állam egységes alapon történő megszervezését és működését". A "román nép hagyományainál, kultúrájánál és vallásánál fogva toleráns", ezért Románia mindig az együttélés földje lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Népszabadság, dec. 23./ "
1994. december 23.
"Az RMDSZ Udvarhely széki szervezete dec. 22-i ülésén nyilatkozatban utasította vissza a Román Hírszerző Szolgálat jelentését és a "halállistát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., RMDSZ Tájékoztató 439. sz., dec. 23./ "
1994. december 24-25.
A képviselőház kiszabadult a hatalom ellenőrzése alól, az utóbbi szavazás során a kormány és támogatói kisebbségbe kerültek. Dec. 21-én a privatizálást gyorsító törvény tervezetét sem tudták megszavaztatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24-25./
1994. december 24-25.
Németh János RMDSZ-képviselő szovátai pedagógusként vitatta Törzsök Erikának az Erdélyi Napló okt. 26-i számában kifejtett véleményét, hogy elhibázott volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ szovátai ingatlanvásárlása. A képviselő kifejtette, hogy kedvező áron vették meg a 80 fő számára szállást biztosító üdülőt, ahol az RMPSZ dokumentációs és továbbképző központot hoz létre, emellett kihasználtságát is biztosítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24-25./
1994. december 28.
A kormány támogatásával folyik Antonescu marsall rehabilitálása, a Piatra Neamt-i Antonescu-szoboravatáson részt vett a prefektus is, vagyis a kormány által kinevezett vezető. A marsall végzete című filmet mutatott be a televízió. Szász János rámutat arra, hogy azért folyik a háborús bűnös tisztára mosása, hogy érvelni lehessen: Romániát nem lett volna szabad területeitől megfosztani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1994. december 29.
"A határok védelméről szóló jelentést hallgatott meg dec. 27-én az Iliescu államfő elnökletével ülésező Legfelsőbb Védelmi tanács. A jelentés szerint titokban fegyvereket, lőszereket, továbbá "olyan nyomtatott anyagokat és irodalmat" juttatnak be a Romániába, amelyek "veszélyeztetik az ország biztonságát". A Tanács határozta szerint korszerűsíteni kell a határőr-csapatok felszerelését, növelni kell az ellenőrzés hatékonyságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./"
1994. december 29.
"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsváron dec. 28-án tartott sajtótájékoztatóján cáfolta azt a vádat, hogy a Securitate ügynöke volt. A Tinemara hetilapban fénymásolatban közöltek között van hamisítvány és van tőle származó deklaráció is. Újabb rágalomhadjárat indult ellene. A sajtóértekezleten Takács Csaba ügyvezető alelnök, Bodó Barna politikai alelnök és Borbély Imre RMDSZ-képviselők szintén elutasították a Tőkés László elleni támadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., Magyar Nemzet, Új Magyarország, dec. 29./ Tőkés László sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. /MTI/ "
1994. december 30.
Temesváron a helyi tévé ötrészes interjúsorozatban sugározta Roland Vasilievci nyugalmazott szekus alezredesnek a Securitate munkájáról szóló vallomását. Õ volt 1987-ig a Temes megyei szekun belül az egyházak felelőse. Elmondta, hogy a papaok jelentős része együttműködött velük, kivétel volt Tőkés László és Neumann Ernő főrabbi. Vasilievci előre megírta, hogy milyen vádakkal fogják illetni a sorozat befejezése után. Valóban úgy is történt, a névtelen telefonálók szerint Vasilievci idegbeteg, homoszexuális stb. Az egykori szekust halálosan megfenyegette Pele ezredes, a Román Hírszerző Szolgálat aktív tisztje, akit nemrég váltottak le a Temes megyei hírszerzés éléről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./