Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
1995. január 23.
"Zsehránszky István Palinak érzik magukat című cikkében az RMDSZ-t hibáztatja azért, hogy a román pártok ellene fordultak. Mit ad az RMDSZ azért, hogy megértsék? Válasza: szinte semmit. A szervezet magával van elfoglalva. Az újságíró szerint az RMDSZ boszorkányüldözést szervezett: "Lásd neptuniak kiátkozása, Nagy Benedek diverezionistává minősítése stb." A román fél megkérdezheti: "jó-e nekem, kell-e nekem egy inkvizítor barátsága? Mert a kiátkozások, különösen, ha egyházi személytől indulnak ki, ugyan mi mást juttathatnának eszébe, mint a totalitarizmus középkori formáját..." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ A cikkíró Tőkés Lászlóra céloz. "
1995. január 23.
Iliescu elnök jan. 26-án, más államfőkkel együtt részt vesz az auschwitzi haláltábor területén az 50. évforduló alkalmából tartott emlékezésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 23.
Sütő András jan. 5-i cikkére /Szoborpénz és tintahal-effektus/ többen reagáltak. Az író leszögezte: Katona Ádámot nem vádolja egyetlen fillér elsikkasztásával sem, majd közölte, az Illyés Alapítvány tájékoztatása alapján, hogy milyen támogatásban részesült a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Kulturális Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 23.
Kántor Lajos ismertette budapesti sajtótájékoztatójának visszhangját: azonnal visszautasították azt, amit a sajtótámogatásról, a támogatások csökkentéséről mondott, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese védte a mundér becsületét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./ Törzsök Erika megjegyezte, szerencsésebb lett volna, ha kijelentése előtt egyezteti álláspontját a hivatal vezetésével. A MÚRE gyakran hiányosan küldte meg a pályázathoz szükséges dokumentumokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 23.
A bukaresti Evenimentul Zilei a legolvasottabb napilap, melyben Ion Cristou cikksorozatában bírálta az RMDSZ-t. Az RMDSZ radikalizálódását azzal magyarázza, hogy egyes vezetőinek nem tetszett a magyarországi kormányváltozás. Most a Horn-kormány nehézségekkel küzd, népszerűtlen intézkedésekre kényszerül, az RMDSZ aktívan részt vesz a magyarországi politikai harcokban, a jobboldali erők oldalán, írja Cristou. Fey László (Kolozsvár) elfogadja ezt a nézetet. /Népszabadság, márc. 17./ Fey László évek óta jelentkezik Tőkés Lászlót támadó cikkeivel, ő a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform sajtótitkára /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 23.
"Viorel Hrebenciuc Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét is meghívta magyarországi tárgyalására, azonban Takács Csaba a román kormánynak az RMDSZ-t elítélő és fenyegető jan. 20-i nyilatkozata után elutasította a meghívást. Hrebenciuc elutazása előtt interjút adott, hangoztatva, hogy a kormányt támogató négypárti szövetség pozitívan fog hatni a kisebbségek sorsára. Az RMDSZ-ellenes támadásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány "nem érthet egyet olyan erők politikájával, amelynek célja a nemzeti állam alapjainak aláásása". Hrebenciuc elmondta, hogy a kisebbségi szervezetek támogatására a költségvetésből az RMDSZ 181 millió lejben részesült, amiből 101 millió lejt tesz ki a sajtótámogatás, 39 milliót a szervezési költségek, 34 milliót a beruházások és 7 milliót az egyéb támogatások értéke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ "
1995. január 24.
Jan. 23-án a hat magyarországi parlamenti párt közös nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és aggodalmát az RMDSZ politikáját és státusát illető romániai megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a román kormány jan. 20-i nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSZ-t az Országos Önkormányzati Tanács feloszlatására, megdöbbenést váltott ki az RMDSZ betiltásának követelése. Az RMDSZ politikai és jogvédelmi céljait a hat magyarországi parlamenti párt megalapozottnak fogadja el. - Sajnálattal vették tudomásul, hogy most a vádaskodó kampányhoz csatlakoztak felelős román állami és kormánytényezők is. Remélik, hogy a román kormány felülvizsgálja álláspontját. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 25., Magyar Nemzet, jan. 24./
1995. január 24.
"Beemelték a kormányba a ceausescui hagyományokat folytató pártokat, amelyek a teljes asszimilációt tűzték zászlajukra, hogy ennek súlyát tompítsák, a tömény magyarellességgel lépnek fel, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ jan. 20-án elfogadta Hrebenciuc meghívását a budapesti tárgyalásra, azután aznap közreadták az RMDSZ-t elítélő kormány-nyilatkozatot, emiatt lemondták a részvételt. Furcsa lett volna, hogy "egy olyan kormány meghívásának teszünk eleget, mely a törvényen kívül helyezésünket helyezi kilátásba..." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./"
1995. január 24.
A Demokratikus Konvenció nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást, a kormánytöbbség pártjai közötti együttműködés rögzítését, rámutatva arra, hogy ezzel Románia olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek. Ez Románia nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1995. január 24.
"Kovács Ferenc Márton Áront idézve kiáll Tőkés László mellett. "Amit Márton Áron mondott akkor, azt mondja ma Tőkés László. Jól, rosszul, de azt mondja. És azt kell mondanunk /és főleg tennünk!/ nekünk is. Ha meg akarunk maradni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./"
1995. január 24.
Fey László, a Szociáldemokrata Tömörülés sajtótitkára kifejtette, hogy az RMDSZ-en belül öt éve ádáz személyi harc folyik. Két éven át Domokos Géza ellen, majd Tokay György, Frunda György, Borbély László ellen. Fey László is elítéli Nagy Benedek röpiratát. Elismeri Tőkés László érdemeit, azonban ez nem jelenti azt, teszi hozzá, hogy nem szabad vele vitatkozni. A személyi kultuszt azok táplálják, akiknek csak zászló a püspök neve. A vitát megnehezíti, hogy a romániai magyar sajtó nagy része ennek a csoportnak a kezében van, írja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1995. január 24.
Kevés vállalkozó jelent meg a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma éves közgyűlésén. Pécsi Ferenc elnök beszámolt arról, hogy az elmúlt évben több fontos találkozót szerveztek. Megkezdi működését a városban a Vállalkozás Élénkítő Központ. Ebben a központban a törvényeket számítógépre viszik, ez segítséget nyújt majd a tagoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1995. január 24.
"Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapestre érkezett, jan. 23-án délelőtt és délután tárgyalt Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Az újabb találkozó jelzi, hogy a két kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, emelte ki Hrebenciuc. Az az egyezmény, amelyet a kormánypárt aláírt a Románok Nemzeti Egységpártjával, a Nagy-Románia Párttal, illetve a Szocialista Munkapárttal, "nem befolyásolja a két kabinet közötti viszonyt, ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez egy újabb alkalom a viszony javítására." - jelentette ki Hrebenciuc. Cáfolta, hogy a román kormány beavatkozna egy parlamenti párt életébe. Megfogalmazási eltérések vannak, magyarázta a kormányfőtitkár, a román kormány "helyi autonómiáról", az RMDSZ "helyi önkormányzatról" beszél. Hozzátette, hogy a Budapestre érkező információk "nem mindig a legpontosabbak", ezért szükséges az állandó kapcsolattartás. Tabajdi Csaba megállapította, hogy nem csupán megfogalmazásbeli eltérések vannak. "Itt lényeges tartalmi, politikai, nézetbeli különbségekről van szó, amelyek létét kár lenne tagadni. Vita abban van, hogy egy országban érvényesülnek-e az Európa Tanács normái, nevezetesen az önkormányzati charta, van-e helyi autonómia vagy helyi önkormányzat" - hangsúlyozta. - Hrebenciuc szerint a román kormány állásfoglalása nem szól az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. - A román igazságügy-miniszter azt nyilatkozta, hogy elegendő ok gyűlt össze az RMDSZ betiltásához, erről Hrebenciuc kifejtette: "A román igazságügy-miniszter csak saját, személyes véleményét fejtette ki, s ez nem a kormány álláspontja." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./ Tabajdi Csabát ez a válasz nem nyugtatta meg, hozzátette, hogy "a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa ellentétes lenne a román alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával". Tabajdi Csaba elmondotta, hogy "az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Romániában, amelyeket a magyar kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke lemondta a mostani tárgyaláson való részvételt. Hrebenciuc szerint az RMDSZ ezt a döntését politikai pártként tette. Februárban folytatódnak a szakértői tárgyalások. Tabajdi Csaba szerint talán elmozdulás tapasztalható a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság létrehozása felé. Hangsúlyozta, hogy komoly tárgyalást igényel a kisebbségekre vonatkozó minden kérdés, így az is, hogy a román fél hajlandó-e ratifikálni a kisebbségvédelmi megállapodást. /Magyar Nemzet, Népszabadság, jan. 24./ "
1995. január 25.
A kormány felmentette tisztségéből Adrian Moruzit, Brassó polgármesterét, akit az ellenzék és az RMDSZ is támogatott. Moruzi egyben a romániai városok szövetségének elnöke is. Rajta kívül 27 polgármestert és tanácsost menesztett a kormány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1995. január 25.
"Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök jan. 24-én lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. /MTI/ Ezen a napon Hrebenciuc Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után a kormányfőtitkár közölte, hogy hazatérve tárgyalni kíván az RMDSZ vezetőivel és bízik abban, hogy a Budapesten szinte földrengésnek tűnő vitát sikerül rendezni. Megállapodtak abban, hogy febr. 1-jén Strasbourgban, az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének aláírásakor Kovács László találkozik Melescanu külügyminiszterrel. /Új Magyarország, jan. 25./ Hrebenciuc a tárgyalást rendkívül gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy mikor szerepel pártként és mikor érdekvédelmi szervezetként. Kovács László viszont kifejtette, hogy Hrebenciuc válaszai egyáltalán nem voltak megnyugtatóak. A román kormány a gazdasági átalakulást segítő törvények elfogadása érdekében engedményeket tesz a kisebbségi kérdésben. /Magyar Nemzet, jan. 25./ Viorel Hrebenciuc úgy próbálta beállítani a román igazságügy-miniszter hivatalos közleményét, mintha az magánvélemény lenne. Nem sikerült! Sem a magyar kormány, sem egyetlen parlamenti párt nem hajlandó diplomatikus mosollyal viszonozni a román vezetés legújabb húzását. /Népszava, jan. 25./ Székely László Budapest politikai üzenete Bukarestnek címmel kommentálta azt, hogy a magyar vezetők nem fogadták Hrebenciucot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese szerint az igazságügy-miniszter "tudja, hogy nemsokára meg fognak válni tőle. Azaz bukásának küszöbén tett ezt a kijelentést. A vendég ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ-nek másképpen kellett volna reagálni a történtekre. És igaza van." "...nekem is ez a véleményem" - mondta Törzsök Erika. /Kurír, jan. 25./"
1995. január 25.
"Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 23-án Marosvásárhelyen ülésezett és közleményt adott ki. Ebben kifejtették, hogy az utóbbi napokban tetőzött RMDSZ-ellenes kampány egyszerre jelent támadást a romániai magyarság legitim törekvései és az általános demokratikus törekvések ellen. A közlemény bírálja a most megalakult négypárti koalíciót, és annak jan. 20-i nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. "Ugyanakkor a kormánykoalíció vezető politikusainak az RMDSZ beszüntetését követelő kijelentései, a nyíltan egyfajta etnikai tisztogatásra felszólító lakosságcsere-javaslatok nemcsak hogy válasz nélkül maradnak, hanem maga az igazságügy-miniszter is felelőtlen kijelentésekkel súlyosbítja ezt a kampányt." AZ RMDSZ visszautasítja ezeket a támadásokat. A belső önrendelkezésen alapuló autonómia-koncepciót tartalmazó kisebbségi törvénytervezetet egy éve benyújtották a parlamentnek. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsához hasonló szerveződések több pártnál megtalálhatók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25., Új Magyarország, jan. 25./"
1995. január 25.
Traian Chebeleu szóvivő jan. 24-én elhatárolta magát a szenátus védelmi bizottsága elnökétől, Radu Timofte szenátortól aki az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását nemzetbiztonságot érintő veszélynek minősítve a Legfelső Védelmi Tanács összehívását sürgette. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., MTI/ Timofte szenátor a szenátus védelmi bizottsága nevében adta ki ezt az állásfoglalást. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a védelmi bizottság tagja meglepetten értesült erről, mert nem volt jelen ezen a megbeszélésen, ahol az állásfoglalás született, de Valentin Gabrielescu parasztpárti és Nicolae Manolescu PSZP-s szenátor is hiányzott, az ő véleményüket nem kérték ki. Verestóy Attila kifejtette, hogy az autonómiát a többséggel együtt, parlamenti úton akarják elérni. Szükség van a román hatalommal való nyílt párbeszédre, mondta, Spanyolországban, Olaszországban is parlamenti úton érték el az autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1995. január 25.
Székházhoz jutott a Brassói Magyar Diákszövetség. Nemrég ötezer kötetes könyvtárt is nyitottak /magyarországi támogatás/ és beindították a szórványszolgálatot. Az utóbbiról beszélt felelőse, Kedves Attila, ötödéves egyetemi hallgató. Felmérték a Kárpátokon túli egyetemi központok magyar diákjainak a helyzetét. Galac, Iasi /Jászváros/, Bukarest egyetemein több mint ötszáz magyar diák tanul, akinek szükségük van magyar szakirodalomra, könyvekre, folyóiratokra. Szeretnének velük közös rendezvényt szervezni. Ebben segít a magyarországi Brassói Fókuszú Diaszpóra Alapítvány támogatása. Támogatást nyújt még az anyaországi Illyés Alapítvány, a Pro Hungaris és a Segítség Erdélynek Alapítvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./
1995. január 25.
John Bukowsky érseket, aki 1990 óta volt pápai nuncius Romániában, II. János Pál pápa Moszkvába nevezte ki nunciusnak, a helyére pedig Janusz Bolonek érseket /sz. 1938, Lengyelország/ jelölte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1995. január 25.
Az 1994 júniusában bejegyzett lugosi Putnoky Miklós Alapítvány a környékbeli szórványvidék magyarságát akarja segíteni. A közel 500 lugosi magyar gyermekből mindössze 93 tanul anyanyelvén. A lugosi alapítványt az Illyés Alapítvány segíti, ebből magyarul tanuló diákok tanulmányi és szociális ösztöndíját biztosítják, továbbá a pedagógusok szakmai továbbképzését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1995. január 26.
Jan. 21-én Árkoson az anyanyelvi mozgalom helyzetéről tartott megbeszélés az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/, képviseltette magát az EMKE és az RMDSZ Oktatási Főosztálya is. Eördög Gyárfás Lajos, az AESZ főtitkára ismertette az elmúlt évek anyanyelvi versenyeit, az anyanyelvi táborokat, az Egyház és anyanyelv című, Kolozsváron tartott rendezvényt. Péntek János egyetemi tanár, a Magyar Tanszék vezetője, az AESZ társelnöke figyelmeztetett a nyelvi különfejlődés veszélyeire és az anyaországi hasonló szervezetekkel való kapcsolatok fontosságát hangoztatta. A kolozsvári Aranka György Nyelvművelő Kör is bemutatkozott. Javasolták a romániai magyarság nyelvállapotának felmérését. Szó volt még a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről, amelyet idén ápr. 21-24-e között rendeznek meg, Nagyenyeden. Az AESZ tisztújító ülést tartott. Elnök: Zsigmond Győző /Sepsiszentgyörgy/, adjunktus a bukaresti egyetemen, társelnök: Péntek János professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./ Az AESZ felvállalta a népfőiskolák nyelvi programját. A felnőtt közösségek nyelvállapotán jócskán akad javítanivaló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1995. január 26.
Jan. 24-én hivatalos látogatásra Romániába érkezett Felipe Gonzales spanyol miniszterelnök, az államelnök meghívására. Két államközi egyezményt ír alá, a beruházások védelméről és a kulturális együttműködésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1995. január 26.
"Csapody Miklós, MDF-es képviselő kétnapos /jan. 23-24./ romániai látogatást tett. Jan. 23-án Bukarestben részt vett a bukaresti Magyar Kulturális Központban rendezett "Az identitás Európa történetében" című ankéton, ahol Gabriel Andreescuval és másokkal folytatott eszmecserét. Másnap az RMDSZ vezetőivel, Mihai Ungheanu kulturális államtitkárral beszélgetett, majd Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári püspökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"
1995. január 26.
"Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke sajtóértekezletén Emil Constantinescunak, a DK elnökének a négypárti egyezményt megbélyegző nyilatkozatát "hazugnak, minősíthetetlennek" nevezte. Az RMDSZ legutóbbi "nemzetellenes" álláspontját a "jogállam eszközeivel kell szétrombolni" - mondta, viszont Chiuzbain igazságügy-miniszter kijelentéseinek megalapozottságát meg kell vizsgálni, s ha azok nem bizonyulnak helytállónak, Chiuzbant meneszteni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Iosif Gabriel Chiuzbain igazságügy-miniszter jan. 25-én újból megerősítette, hogy elegendő indok van az RMDSZ törvényen kívül helyezéséhez. Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke jan. 24-i nyilatkozatára, hogy felmentését fogja kérni, kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., Új Magyarország, jan. 26./"
1995. január 26.
Ferencz Csabát 1994. nov. végén választotta elnökének az RMDSZ Temes megyei szervezete. Szervezési és anyagi problémák vannak, ismertette a helyzetet. A kapcsolatrendszert újra kell építeni, elmúlt a lelkesedés időszaka. Elégtelen volt az információ áramlása, sok RMDSZ-tag nem ismerte a szervezet tevékenységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1995. január 27.
"Jan. 25-én Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapesten az Országgyűlés kül- és kisebbségügyi bizottságának tagjaival találkozott. A két bizottság ellenzéki képviselői az RMDSZ ellen indított kampány miatti tiltakozásul nem vettek részt ezen a megbeszélésen. A sajtó képviselői nem lehettek jelen, mert Hrebenciuc nem járult hozzá a megbeszélések nyilvánosságához. A kormányfőtitkár találkozott még Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével, továbbá Petrusan Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének vezetőjével. Hrebenciuc lemondta a délutánra meghirdetett sajtóértekezletet.Ugyanezen a napon a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ terjedelmes közleményében minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t. Leszögezte, hogy pártja mindent megtesz az RMDSZ betiltásáért, élesen támadta a magyar vezetőket, amiért nem fogadták Hrebenciucot. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jan. 26./ A Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ jan. 25-i közleményében fellépett az RMDSZ betiltása mellett. "Budapesten bebizonyították, hogy egy barbár nép utódai, amely ezer éve jött Európába, s ez az ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjék egy civilizált, európai szellemű magatartás normáihoz." Magyarország nem híve a párbeszédnek. A közleményben felszólították a kormányt, hogy hozzon határozatot a magyar etnikumúaknál található fegyver begyűjtésére, tiltsa meg, hogy az RMDSZ templomokban politizáljon, többmillió lejes pénzbüntetéssel sújtsák a magyar himnuszt éneklőket, rendeljenek el kötelező román nyelvvizsgát és aki nem felel meg, bocsássák el. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja még ezen a napon éles hangú közleményben elhatárolta magát az RNEP állásfoglalásától, mert szélsőséges hangjukkal rossz szolgálatot tesznek a román külpolitikának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"
1995. január 27.
"Iliescu elnök jan. 26-án, Auschwitzba utazása előtt "felelőtlen lépésnek" minősítette Funar pártjának közleményét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./A kormánypárt Oliviu Gherman pártelnök által aláírt közleménye szerint Funarnak, az RNEP elnökének a "kijelentései tévesek és szélsőséges árnyalatúak". Funar rossz szolgálatot tesz a román kormánynak. A kormánypárt fontolóra veszi az RNEP-vel való kormányzati együttműködés célszerűségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"
1995. január 27.
Az alapszerződés megkötése nem Budapesten múlik, számos romániai politikai erőnek nem érdeke a megbékélés, hangoztatta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője jan. 26-i sajtóértekezletén, miután visszatért romániai látogatásáról. A bukaresti Magyar Intézet meghívásának tett eleget. /Magyar Nemzet, jan. 27./
1995. január 27.
A kormány jan. 27-én közleményben jelentette be, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordul, amennyiben az RMDSZ nem vonja vissza a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ és az Önkormányzati Tanács létrehozására vonatkozó döntéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/ - Az SZKT az RMDSZ brassói kongresszusa /1993. jan. 15-17./ határozatai alapján jött létre, azóta nem kifogásolták a létezését, sőt Iliescu elnök a brassói kongresszus után táviratban üdvözölte Markó Béla akkor megválasztott elnököt. /Magyar Nemzet, jan. 28./Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a kormányhatóságok előzetesen semmiféle módon nem léptek kapcsolatba az RMDSZ vezetőivel annak jelzésére, hogy vitatják az SZKT-t. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ céljai beilleszthetők az alkotmány kereteibe. - A hat magyarországi párt nyilatkozata a reális aggodalmat fejezte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jan. 30./
1995. január 27.
"A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ rendezésében tartottak jan. 27-én Budapesten sajtótájékoztatót "A vádlott megszólal" címmel, amelyen megjelentek az MVSZ vezetői, Tőkés László püspök, Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, Hegedűs Lóránt református püspök és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke tartotta a bevezetőt, majd Hegedűs Lóránd kijelentette: Tőkés László ügye a romániai magyarságnak, az európaiságnak és az egyetemes emberi jogoknak is az ügye. - Nemcsak személyes megtámadtatásról van szó, mondta Tőkés László, ügye átcsapott az RMDSZ- és az erdélyi magyarságellenességbe. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megfelelő magatartást tanúsított a romániai magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. Romániában intézményesült a kommunista visszarendeződés. A megosztó politika behatolt az egyházba és az RMDSZ soraiba is. Eva Maria Barki elmondta, hogy neve szerepel a Román Hírszerző Szolgálat halállistáján Tőkés László, valamint három magyarországi állampolgár nevével együtt. /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 28./ "Az én helyzetem azon tipikus eset, amikor az áldozatot a hóhérral akarják kompromittálni. Nem hátrálok meg, mert jól tudom, hogy az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatától rettegő hatalom valójában a demokráciától retteg." - mondta Tőkés László a sajtóértekezleten. /Magyar Nemzet, jan. 28./ Álláspontja szerint a kormány meg akarja osztani az ellenzéket, nemzet- és románellenességgel vádolják a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéket, amennyiben az vállalja az együttműködést az RMDSZ-szel. Tőkés László köszönetet mondott a hat magyar pártnak a közös nyilatkozatért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ A püspök kitért arra is, hogy az anyaországban is akadnak olyanok, akik egy követ fújnak a román nacionalizmussal, és teszik mindezt a másság jegyében. Például a jan. 9-i Objektív című televízióműsorból éppen az maradt ki, hogy rágalmazó iratról van szó. A Magyar Narancs pedig odáig ment, hogy majdnem teljesen átveszi a Tinerama román lap címoldalát, melyen Tőkés László fényképe és a "Besúgó voltam", valamint az "Ügynökök - püspökök" cím áll. /Bágyi Bencze Jakab: A román sovinizmust Budapesten is támogatják? = Magyar Fórum, febr. 2./A Magyar Narancs jan. 19-i számáról van szó: 150. sz. jegyzet."