1996-ban, a honfoglalás 1100 éves évfordulójának méltó megünneplése lehetne az elszármazottak szülőfalujukba, városukba való hazalátogatása. A vendéglátást és közös ünneplést műsorokkal, a helytörténet, néprajz, műemlékvédelem értékfelmutatásával lehetne összekötni, javasolta Balogh Edgár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

"Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete /KTT/ febr. 9-én ülésezett, hogy kidolgozza az atlantai találkozón követendő tárgyalási stratégiát. Ekkor tudták meg, hogy a román küldöttség kibővült az RNEP képviselőjével. A KTT több tagja ezt a megállapodás megszegéseként értékelte. Ezek után kérdésessé vált az RMDSZ részvétele. A KTT levelet intézett a PER-hez, tisztázza, milyen oknál fogva került a küldöttségbe az RNEP képviselője. Kiderült, hogy a román kormány kérésére történt a változtatás, de az illető csak megfigyelői minőségben lesz jelen. Az RMDSZ úgy döntött, hogy részt vesz a megbeszélésen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára az RNEP jelenléte elfogadhatatlan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./ "...gondoljuk meg: azzal üljünk le tárgyalni, aki tegnap kijelentette, hogy a magyarokat deportálni kell? És miről tárgyaljunk vele?" - idézte beszámolójában Gyarmath János Takács Csabát. /Magyar Nemzet, febr. 11./"

Larry Watts, a PER bukaresti képviselője febr. 10-én bejelentette, hogy a PER felvette az Atlantában tárgyalók listájára Emil Romant, Funar pártjának, az RNEP-nek a képviselőjét. Az RMDSZ Allan Kassofhoz, a PER igazgatójához fordult, miért nem tartják be az előzetes megállapodást, hogy az RNEP nem lesz jelen? Nem kaptak elfogadható választ. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RNEP jelenléte az RMDSZ számára elfogadhatatlan. Keresik a megoldás lehetőségét, mondta Takács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12., Magyar Nemzet, febr. 11./

"Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke febr. 8-án a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSZ "destabilizáló" törekvései ellen. Nastase sorolta az RMDSZ "bűneit" a szeparatizmustól kezdve Frunda György strasbourgi és Markó Béla londoni felszólalásáig. Az RMDSZ-nek tehát fel kell készülni egy újabb kampányra. Ugyanakkor az RMDSZ-tagság tájékozatlan, figyelmeztetett Ferencz L. Imre, nem értik, mi történik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./"

Horn Gyula miniszterelnök Brüsszelben kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés esélyei kevésbé biztatóak. Aggasztónak tartotta a romániai nacionalista szélsőségesek megnyilvánulásait. Bátorító, hogy Iliescu elnök elhatárolódott mindettől, tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

Gazda Árpád megvádolta a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjét, Gyarmath Jánost azzal, hogy nem demokratikus, nem pártatlan, mert nem közölte hamarabb Nagy Benedek röpiratát. A főszerkesztő válaszából kiderült, hogy Nagy Benedek perrel fenyegette meg a lapot arra az esetre, ha hozzájárulása nélkül közlik körlevelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

Meghalt Lázár László újságíró /sz.Marosvásárhely, 1936. júl. 30./, aki évtizedeken át írt az Ifjúmunkás, Ifi Fórum, majd az Erdélyi Napló és a Népújság hasábjain. A fiatal írótehetségek felfedezője volt, az Ifjúmunkás oldalain bátorította, közölte a jelentkezőket. Saját nevén kívül Jakab Péter, J. P., (jakab), (lazics) szignókat használta cikkeiben. 1993-ban a MÚRE nívódíjat adományozott neki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

Bukarestben a városban levő egyházak jan. 18-25-e között ökumenikus imahetet tartottak, felváltva más-más felekezet templomában. Az egyik napon Zágoni Albu Zoltán református lelkész fogadta a Kálvineumban a keresztény egység jegyében összegyűlteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

"Catherine Durandin a párizsi Keleti és Nyugati Nyelvek és Civilizációk Intézetének /INALCO - Institut national des langues et civilizations orientales/ történész-tanára Budapesten tartott előadása után elmondta, hogy megtanult romául, 1968 óta járt Romániába. Nincs összefoglaló mű Romániáról Franciaországban. Ennek híján Seton-Watson harmincas években írt könyvét használták, legújabban pedig az amerikai Keith Hitchinsét. Durandin A román nemzet története /L`Histoire de la natione roumaine/ című könyve 1994-ben jelent meg, amely Románia történelmének XIX-XX. századi időszakát vállalja föl. Hamarosan napvilágot lát egy nagyobb könyve a román azonosságkeresésről a Fayard Kiadónál. - Durandin szerint a román történetírásban már mutatkoznak új jelek, az új szemléletűek közé sorolta Alexandru Zubot /Iasi/, Teodor Pompiliut /Kolozsvár/, Papacoste professzort a Iorga Intézetből /Bukarest/ ugyaninnen A. Dutut a Dél-Kelet Európai Intézetből, végül Andrei Pippidit és körét. /Magyar Nemzet, febr. 8./ Catherine Durandin a budapesti Francia Intézetben tartott előadást. A tájékozott professzor asszony tudása is véges: az első világháborús román hódításokat a Kun Béla elleni jogos föllépésként, szükséges rendcsinálásként értelmezte... Ellenben sok felejthetetlen mondata volt: "Minden népnek szüksége van mítoszokra, lelkesítő térségekre, de roppant nagy baj, ha a múltat akarják meghódítani. A román történészek a mítoszteremtés csapdájába estek." "Nem a románságnak, mint nemzetnek a történetét kell megírni, hanem a társadalomét. Amelyben magától értetődően helye van a zsidók, a cigányok, a szászok, a magyar történelmi kisebbség történetének." /Vasárnapi Hírek, febr. 12./"

Febr. 11-én hazaérkezett Londonból Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elmondta, hogy Londonban előadást tartott az RMDSZ autonómiatervezetéről. A PER táviratban tudatta az RMDSZ-szel, hogy a román kormány elfogadta: az RNEP képviselője megfigyelőként, hozzászólási jog nélkül vesz részt az atlantai értekezleten. Az RMDSZ vezetői febr. 11-én késő éjjelig tanácskoztak, végül úgy döntöttek, hogy mégis elindul küldöttségük, febr. 12-én elindultak repülőgéppel Atlantába. A küldöttség: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba. Tokay György, Frunda György, dr. Csapó József és dr. Kelemen Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Magyar Nemzet, Gyarmath János bukaresti tudósítása, febr. 13./ Jimmy Carter volt amerikai elnök lesz a kétoldalú megbeszélés közvetítője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök egyes kijelentései és dr. Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármester szerepe az Orbán Balázs-szobor avatásán, ez a két téma foglalkoztatta a Hargita megyébe látogató kormánybizottságot.Febr. 8-án Székelyudvarhelyen jártak, a magyar zászlók kitűzéséről érdeklődtek, febr. 9-én pedig Sántha Vilmost keresték fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Dr. Ferenczy Ferenc elmondta a kormánybizottság tagjainak, hogy 1990 óta minden rendezvényükön kitűzik a román, a magyar és a város zászlaját. A város címere nem tartalmaz horthysta elemeket, a címer Horthy születése előtt 400 évvel már megvolt. Az is vádpont volt, hogy a polgármester municípium helyett megyei jogú várost mondott. Ez nem Magyarországról importált szó, egyszerűen magyarul így nevezik, tudósított a bizottság látogatásáról Inczefi Tibor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A New York Times febr. 13-i száma a PER által szervezett magyar-román megbeszélésről írt és elmarasztalta az amerikai kormányzatot, amiért oly hosszú időn át elhanyagolta ezt a világpolitikai fontosságú kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Romániában valamikor jelentős volt a népszaporulat, azonban az apadás következett be. A népszaporulat az országban az utóbbi években a következő, 1989: 5,3, 1990: 3,0, 1991: 1,0, 1992: -0,2. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Hajdú Gábor, az RMDSZ Hargita megyei szenátora háromhetes észak-amerikai utat tett. Politikusokkal és szakértőkkel lezajlott találkozóin kifejtette, hogy a romániai magyarság törvényes jogainak érvényesítéséért küzd. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

"Febr. 14-én megkezdődött Atlantában zárt ajtók mögött a magyar-román tanácskozás. Bill Clinton amerikai elnök a Romániai Magyar Szó kérdésére elmondta, hogy a "közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a román-magyar megbékélés." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt választmányi ülését febr. 10-én tartotta Marosvásárhelyen. Külön napirendi pont volt Nagy Benedek röpiratának sorsa. Nagy Benedek képviselő kifejtette, hogy mélységesen sajnálja írását. A választmány elmarasztalta a képviselőt meggondolatlan cselekedetéért, amellyel sokat ártott a romániai magyarságnak. Nagy Benedek ügyét a párt fegyelmi bizottsága elé utalták. Számos kereszténydemokrata párti egyben az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek is tagja. A párt úgy döntött, hogy senki sem lehet egyszerre tag két helyen, az érintetteknek el kell dönteni, melyikben maradnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

"Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

"Markó Béla a tárgyalás megkezdése előtt eredmények nevezte, hogy Carter volt amerikai elnök jelenlétében kerül sor a tanácskozásra. Fontos eredmény lesz, ha "kellő súllyal tudjuk az erdélyi magyarság helyzetét elemezni", jelentette ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

Az amerikai sajtó elemzői jól tudják, hogy az autonómia nem országdaraboló erő. Azzal is tisztában vannak, hogy a nacionál-sovén erők Romániába támadásba lendültek. Közhely, hogy a közép-európai béke és biztonság kulcskérdése a román-magyar viszony. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A Bánságban több évszázados hagyománya van a kultúraközi kapcsolatoknak, azért is Temesváron alakult meg 1994-ben a Nemzetközi Interkulturális Intézet, nyilatkozta dr. Victor Neumann temesvári történész, az intézet igazgatója. Saját könyvtárat, dokumentációs központot szeretnének kialakítani, ezenkívül Interferenciák címmel két-három nyelven írt folyóiratot kiadni az Európa Tanács támogatásával. Jelenleg négy kutatási témájuk van: az állampolgári nevelés, a romák szociális integrálása, a bánsági népek kulturális öröksége /többség-kisebbség kapcsolata, ez Neumann témája/, végül fordítói, értelmezői témájú konferenciákat a németországi bielefedi egyetemmel közösen készítik elő. /Párbeszéd az interkulturalitásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 15./

"A Román Akadémián /Bukaresti Tudósok Háza/ és Nagyváradon az egyetemen 1994. okt. 11-15-e között tartotta ülését a román-magyar történész vegyes bizottság. Ezt a bizottságot 1970-ben hozták létre, működése azonban nehézségekbe ütközött, ezért 1982-ben a bizottság megszakította üléseit. A kollegiális kapcsolatok felvételére 1990-ben kerül sor. Először 1992/93-ban tartottak egy "tisztázó" jellegű találkozót Bukarestben és egy "bevezető" ülést Budapesten, illetve Veszprémben. 1994-ben először tartották meg a rendes évi ülést. A napirenden a következő két téma szerepelt: Mihai Viteazul személyisége és A városok fejlődése a közép-délkelet-európai térségben a XIX: századig. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu, a Babes-Bolyai Egyetem professzora, magyar elnöke dr. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt. A következő ülésszak Magyarországon lesz. A tanácskozásról beszámoló dr. Alexandru Porteanu professzor, a vegyes bizottság román alelnöke érthetetlennek tartja, hogy a magyar és a román sajtó nem számolt be erről az összejövetelről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A Romániai Magyar Szó beszámolt erről tavaly , hozzátéve, hogy a legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. okt. 18./ "

Benedek Zoltán Nagykároly, Carei, Großkarol című 1994-ben megjelent monográfiája is mutatja, mennyire megbízhatatlanok a román nemzetiségi statisztikák. 1910-ben Nagykároly nemzetiségi megoszlása a következő volt: 216 román, 15772 magyar, 63 német. 1920-ban: 2938 román, 3337 magyar, 5932 német, 2471 zsidó /ekkor minden római katolikust automatikusan németnek minősítettek/. A következő alkalmakkor is nagymértékű volt a változás /például 1930-ban 5637 magyart és 1719 németet mutattak ki stb./, végül 1992-ben a 13899 magyar mellett 10793 román él, az 1977-ben regisztrált 114 némettel szemben 755 német és 396 sváb... /B. Kovács András: A statisztika nyomorúsága. Például Nagykároly- Großkarol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

"Dr. Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnöke védelmébe veszi Balogh Edgárt, aki a harmincas években - mint annyi európai Nobel-díjas - "fiatal értelmiségiként hittel szegődött a kommunista eszmék szolgálatába, és maradt hűséges hozzájuk. Mint annyian másokat, őt is történelmi okok és folyamatok késztették "a damaszkuszi útra", amelyre annál is könnyebben ráléphetett, mert nem kövezett meg és poroszlók kezére sem adott senkit." Dáné Tibor elítéli Miklós László Szocdem vagy nem szocdem? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./ című írását és kijelenti, hogy visszautasít minden sajtómesterkedést. Helyesen cselekedtek, amikor tiszteletbeli elnökükké választották Balogh Edgárt. /Csak zsdánovi felhangok nélkül! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ "

Markó Béla RMDSZ-elnök az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, elkészítettek egy problémalistát. A második napon, febr. 15-én a tárgyalásokat Jimmy Carter vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Iliescu elnök febr. 14-én fogadta az előző napokban érkezett Borisz Taraszjuk külügyminiszter-helyettes vezette ukrán küldöttséget. A vendég átadta az államfőnek Leonyid Kucsma ukrán elnök levelét. A kétoldalú kapcsolatokról, a közeljövőben sorrakerülő román-ukrán konzultációkról volt szó. A Rompres ismertetésében nem esett szó az alapszerződés hiányáról, a határokról és a kisebbségek helyzetéről. Szíriai és libanoni látogatásáról tért haza febr. 14-én Teodor Melescanu külügyminiszter, aki romániai látogatásra hívta meg Szíria elnökét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

"Funar szélsőséges "sovénnacionalizmusa kimeríti a fasizmus fogalmát és jelenségét" írta Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

Vida Gyula RMDSZ-képviselő az 1995. évi költségvetés vitáján tartott felszólalásában megállapította, hogy az előterjesztés nem tekinthető a költségvetést megalapozó dokumentumnak. Az 1994-es évből csak a pozitív folyamatokat mutatja be. Az eladatlan ipari árukészlet egy év alatt 54 %-kal nőtt, folytatódott tehát az elavult struktúrák pénzelése. 1994-ben 35 %-os volt a magánszektor hozzájárulása a nemzeti össztermék termeléséhez, az iparban azonban csak 10 %-os. Az állami vállalatok adóssága az elmúlt évben 40 %-kal emelkedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Életének 68. évében febr. 8-án elhunyt Vékás Domokos nyugalmazott diplomata, aki 1984-től 1988-ig volt Kolozsváron főkonzul, egészen addig, amíg a Ceausescu-rendszerben bezárták a magyar külképviseletet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Vékás Domokos /Kisgalambfalva, 1926. máj. 7.- Budapest, 1995. febr. 8./ szülőfalujában végezte az elemi iskolát és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait, amit Budapestre költözve folytatott. Diplomata lett, különböző állomáshelyek után lett főkonzul Kolozsváron. 1988. jún. 27-én több százezer ember tüntetett Budapesten a falurombolás ellen, ennek retorziójaként Ceausescu 48 órát adott a magyar főkonzulátus felszámolására. /Magyar Nemzet, febr. 17./

Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta se Nord-Vest. Különös, hogy a Szatmári Friss Újság nem írt az esetről, csak a rendőrségi hírt közölte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Márciusban román-ukrán szakértői tárgyalások kezdődnek az alapszerződésről, és az ukrán fél reméli, hogy az év végéig sor kerülhet a dokumentum aláírására, nyilatkozta febr. 15-én bukaresti tárgyalásairól Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. A román külügyi szóvivő febr. 15-i sajtóértekezletén közölte, hogy amennyiben nem sikerülne megoldani az alapszerződésben a Molotov-Ribbentrop paktum következményeinek elutasítására vonatkozó formulát, akkor csak a két kormány közös nyilatkozatát fogalmazzák meg. Ukrajna, akárcsak Oroszország, nem tartja szükségesnek, hogy a határokra is kitérjen az alapszerződésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./