Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. december 10.
"Bukarestben dec. 9-én a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel. A diákok a Tiraspolban halálra ítélt Ilie Ilascu mellett tüntettek, majd a moldovai nagykövetség elé vonultak "Besszarábia román föld!", "Le Snegur elnökkel!" jelszavakat skandálva. /Új Magyarország, dec. 10./"
1994. december 10.
"Kolozsvárott ülésezett dec. 10-11-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Eldöntötték, hogy Kolozsváron lesz az RMDSZ IV. kongresszusa, máj. 26-28-a között. Markó Béla az SZKT nevében felhívással fordult a hazai és nemzetközi demokratikus közvéleményhez, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságára figyelmeztetett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a visszarendeződési folyamatok és a magyarellenes politikai kurzus erősödése miatt indítványozta a helyi választásokra való felkészülés elkezdését. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta, hogy az RMDSZ kérjen hivatalos magyarázatot a román titkosszolgálattól, az SRI-től a halállistával kapcsolatban. Katona Ádám számon kérte Szabó Károly szenátortól, miért írta alá az SRI jelentését. Az SZKT ülésén interpellációkra is sor került. Volt olyan is, aki megkérdőjelezte csíkszeredai gazdasági főosztály létjogosultságát. Tőkés László püspök kifogásolta Keleti György honvédelmi miniszter nyilatkozatát: új katonai alakulatok telepítése belügy. "Keleti a Ceausescu-doktrínát melegíti föl, ő adja a szájukba a sípot: minden ország belügye..." Katona Ádám interpellációja szerint Tokay György mondta ki: az RMDSZ-ben is vannak szélsőségesek, most pedig a "fundamentalisták" kifejezést használta. Tokay visszautasította a vádat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12, 13./ A sorskérdéseket illetően az SZKT mindig egységes, állapította meg Dézsi Tamás, az SZKT elnöke. Az RMDSZ autonómiatervének van realitása, mondta, Európa sok régiójában megvalósított és élő organizmusokról van szó. /Új Magyarország, dec. 10./"
1994. december 10-11.
Kolozsváron hosszú előkészület után megjelent a Korunk folyóirat román nyelvű antológiája Cumpana /=Mérleg/ címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11./ Az antológia a Korunk 1990-1992-es évfolyamaiban megjelent írásaiból tartalmaz válogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./
1994. december 12.
Dec. 11-én az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége - Gellért Kis Gábor vezetésével - Bukarestbe utazott, dec. 14-ig tartó látogatásra. Megbeszélést folytatnak a román parlament emberjogi bizottságával, találkoznak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral is. /Pest Megyei Hírlap, dec. 12./
1994. december 12.
"Dec. 12-én fogadta Teodor Melescanu külügyminiszter Alfred Mosest, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövetét. A gyors fogadtatással a kormány feledtetni kívánta a hetek, szenátorok és képviselők levelét, akik tiltakoztak Alfred Moses kinevezése ellen. "Nem a múltba nézek, hanem előre, és a hetek levele a múlté." - mondta a nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec., 14./ Előzmény: szept. 22-i jegyzet."
1994. december 12.
A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közreműködésével 1993. febr. 1-je óta 23 fiatal erdélyi szakember négyféléves posztgraduális képzésen van Budapesten. 1995 februárjában gazdaságtan és menedzsment szakközgazdász diplomával térnek haza, ezt a diplomát mindenütt elismerik a világon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
1994. december 13.
Dec. 8-án Bukarestben, a magyar nagykövetségen a romániai magyar sajtó képviselői részére rendeztek fogadást. A fogadás célja nemcsak az volt, tájékoztatott Rudas Ernő nagykövet, hogy találkozzanak a magyar újságok küldötteivel, hanem az is, hogy a lapok munkatársai egymással is megismerkedjenek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./
1994. december 13.
"Kolozsváron a Korunk román nyelvű antológiája, a Cumpana megjelenése alkalmából a folyóirat szerkesztősége dec. 10-én magyar-román tanácskozást rendezett a hagyomány és korszerűség, nemzeti identitás és európaiság, többség és kisebbség kérdéseiről. A távolabbi cél, nyilatkozta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a folyamatos román-magyar párbeszéd, a feszültségek csökkentése érdekében. Nem sokan jöttek el Bukarestből a meghívottak közül, folytatta, de az őszinteséget és a nyíltságot tekintve "elégedettek lehetünk." Eljött és felszólalt Dinu Giurescu, Geo Serban, a Secoul XX. főszerkesztője, Micea Muthu, Mariana Celac, Maria Voda-Capusan, Liviu Matei, Monica Ghet, Iordan Chimet, Marius Tabacu és Octavian Buracu. /Szabadság (Kolozsvár),dec. 13./"
1994. december 13.
Iliescu elnök dec. 10-én részt vett Essenben az Európai Unió tagállamainak és a kelet-közép-európai társult országok vezetőinek találkozóján, dec. 11-én pedig Berlinben megbeszélést folytatott Roman Herzog német szövetségi elnökkel. Iliescu megerősítette vendéglátója romániai meghívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
1994. december 13.
"Dec. 12-15-e között Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Romániába utazott látogatásra, a román kormány és az RMDSZ meghívására. Tabajdi Csabát Oliviu Gherman szenátusi elnök és Theodor Melescanu külügyminiszter, Lábody Lászlót Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és külügyi vezető tisztviselők fogadják. Dec. 14-én Temesváron találkoznak az RMDSZ vezetőivel, Tőkés László püspök meghívására részt vesznek a "Kelet-és Közép-Európa 1989 után" című nemzetközi konferencián. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Új Magyarország, dec. 13./"
1994. december 13.
"Temesvár forradalmi harcosai konzultatív tanácsának néhány tagja a bukaresti Ziua című lapban nyilvánosságra hozott közleményében a "román forradalom kisajátításával" vádolta Tőkés Lászlót és felszólított mindenkit, ne vegyenek részt a püspök által szervezett konferencián. /Új Magyarország, dec. 13./"
1994. december 13.
A Román Hírszerző Szolgálat jelentésében két olyan temesvári kiadót jelölt meg, amelyek a legionárius irodalom kiadásával veszélyesek az államrendre. Az egyik a Gazeta de Vestet is megjelentető Gordian Kiadó, melynek igazgatója, Ovidiu Gules nem titkolja, hogy a legionárius eszmék híve. A másik a Marinesa Kiadó, egyik kiadványuk a legionarista Radu Gyr verseskötete, a Stigmate. Ebből a kormány osztályvezetője, Gheorghe Marinescu nemrég 50 példányt rendelt, hogy adományként eljuttassa egyes határon kívüli román közösségeknek. A kormány tehát terjeszti a legionárius irodalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
1994. december 13.
A csángó sorsról szóló film szerepelt a televízióban: Budapesten bemutatott Csángó Kánaán című filmet /szerkesztő: dr. Majos Árvácska/. Jelenleg 140 moldvai csángó gyermek tanul Csíkszeredában, mondja el Györgydeák Lajos atya, de mi lesz velük, erre kell választ adni. Nincs egy felépülő rendszer, nincs pontosan meghatározott cél. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
1994. december 14.
Dec. 3-án tartotta meg tisztújító közgyűlését az egyik legjelentősebb RMDSZ-szervezet, a Maros megyei RMDSZ. Borbély László leköszönő elnök szólt először, majd Sütő András, akit megerősítettek tiszteletbeli elnöki minőségében. Zonda Attilát választották meg elnöknek, aki kifejtette, nem sok esélye van a platformosodásnak. - A tagság körében még mindig az első időkben tett ígéretek élnek, azóta viszont megváltoztak a körülmények. A tagok számon kérik a Bolyai Egyetemet, a magyar iskolákat, a gazdasági esélyegyenlőséget. Vitát váltott ki az, hogy Jakabffy Attilát nem választották be a vezetőségbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./
1994. december 14.
A Temesvári Új Szó napilap 1995. januárjától kénytelen lesz hetilappá alakulni Heti Új Szó néven, ha nem tudja nagymértékű veszteségét kiegyenlíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./
1994. december 14.
"Az SZKT egy felhívást és egy nyilatkozatot adott ki: Az 1989. decemberi fordulat ötödik évfordulójának előestéjén az RMDSZ felhívással fordul Románia és egész Európa közvéleményéhez a romániai magyarság helyzetének megoldatlansága miatt. A "kommunista ideológia helyett egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre." Félő, hogy a nyugati demokrácia tehetetlen lesz ezzel az új veszedelemmel szemben. A rendezési folyamat az Európa Tanács, az EBEÉ keretében túlságosan lassú, a kötelező jogi normák nem jelentenek garanciát az etnikai feszültségek megoldásában. Az RMDSZ sürgeti a jogi dokumentumok kidolgozását, a két- és többoldalú garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Az SZKT megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat eldöntötte több prominens személyiség likvidálását. A "halállistán" van Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, olvasható az SZKT nyilatkozatában. Az SZKT megbízza az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy indítványozza a "halállista-ügy" kivizsgálását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"
1994. december 14.
Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnök dec. 12-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett, eleget téve a román kormányfő meghívásának. Pawlak és Vacaroiu a gazdasági kapcsolatok bővítéséről tárgyaltak. A lengyel kormányfőt fogadta Iliescu elnök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
1994. december 14.
Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke dec. 13-án Bukarestben Oliviu Ghermannal, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökével, Victor Herbenciuc kormány-főtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel tárgyaltak. Még 13-án Temesvárra utaztak, hogy Tőkés László püspök vendégeiként részt vegyenek az 1989. decemberi forradalomról rendezett tudományos tanácskozáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Tabajdi Csaba államtitkár Bukarestben sajtóértekezleten adott tájékoztatást tárgyalásairól. Elmondta, hogy a határon túli magyarokért felelős személyt eddig még nem fogadtak Bukarestben, a hivatal fennállása óta. Előrelépést jelentettek ezek a tárgyalások. Jelzésértéke van annak, hogy a kényes kérdések kerültek szóba. Januárban Hrebenciuc Budapestre látogat. Az államtitkár elmondta, hogy felvetették az oktatási törvény tervezetét, a szakoktatás helyzetét, a felsőfokú oktatás terén levő megszigorításokat, az egyházi tulajdon visszaadásának kérdését, Cseresznyés Pál ügyét. Tabajdi Csaba találkozott az RMDSZ parlamenti frakciójával is, ahol az alapszerződésről, az anyagi támogatás rendszeréről volt szó. Tabajdi Csaba Oliviu Gherman előtt kifejtette, hogy egy kétmilliós kisebbségtől nem tagadható meg, hogy megszerveződjenek, akár etnikai alapon is. Hivatkozott a dél-tiroliak néppártjára, a spanyolországi katalánok pártjára és a svédországi finnek pártjára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A magyar-román együttműködés legösszetettebb, legérzékenyebb területéről tárgyaltak, jelentette ki Tabajdi. /Új Magyarország, dec. 14./
1994. december 14.
1993-ban jegyezték be Marosvásárhelyen a Kós Károly Alapítványt, célja a nagy író, építész szellemének, hagyatékának közkinccsé tétele. Emlékfüzetet adtak ki, Kós Károly emlékkiállítást rendeztek és olvasótábort szerveztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
1994. december 15.
Halálának századik évfordulója alkalmából dec. 7-én névadójára emlékezett a temesvári Ormos Zsigmond Közművelődési Társaság. Tudományos ülésszakon idézték fel alakját Benkő Samu történész, Miklós Ilona muzeológus és Szekernyés János helytörténész. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1994. december 15.
Engedve a tüntető tömegnek, dec. 13-án mégis Resicabányára utazott Vacaroiu miniszterelnök. A bukaresti lapok ezt a kormány meghátrálásaként értékelték. Az éjszakába nyúló tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a kormány garanciát vállal a kohászati kombinát korszerűsítéséhez szükséges hitelekért, kölcsönt nyújt, hogy megakadályozza a pénzügyi válságot, hozzájárul a városi vízellátás javításához. Félő, hogy más helyeken is követni fogják a sztrájkkal kikényszeríthető engedményeket. /Magyar Nemzet, dec. 15./
1994. december 15.
Temesváron dec. 13-án megkezdődött a kétnapos Kelet-és Közép-Európa 1989 után című nemzetközi konferencia. /Előzetesen a program: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ Levélben üdvözölte a konferenciát Mihály volt román király, Mircea Dinescu, továbbá Hans Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, aki jelezte, hogy nem tudott eljönni. Viorel Oancea, Temesvár polgármestere a kezdés előtt öt perccel telefonon lemondta részvételét, és azt a kérést, hogy ő nyissa meg az értekezletet. Tőkés László püspök beszédében emlékezett az öt évvel ezelőtti eseményekre, amikor Temesvár lakosai nemcsak egymásra, de Istenre is rátaláltak, és belekóstoltak a kimondás bátorságába is. Doina Cornea egy kisebbségi statútum megszövegezését sürgette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1994. december 15.
Adrian Nastase parlamenti elnök román parlamenti delegáció élén dec. 13-án kétnapos látogatásra Bécsbe érkezett. Sajtóértekezletén arról beszélt, hogy az emberi jogok a román politika szerves részét képezik. A kíséretében levő Borbély László RMDSZ-képviselő hozzátette: a kisebbségi jogok kezelése a parlamentben nem kielégítő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1994. december 15.
A Romániai Magyar Szó közölte Sütő András és Katona Ádám levélváltását. Ennek lényege: Sütő András szorgalmazta, hogy Orbán Balázs Székelyudvarhelyen felállítandó szobrára meghirdetett gyűjtésre befolyt pénzt utalják át a polgármesteri hivatalnak, a szobor költségeinek fedezésére. Sütő András nem fogadta el Katona Ádám érvelését, hogy az összeget könyvkiadásra kell fordítani. Ugyancsak nem ért egyet azzal, hogy Udvarhely megyét most vissza kell állítani, mert az egyetlen magyar várost is elrománosítanák, ezt jelzi Csíkszerda és Sepsiszentgyörgy példája is. Mindezek miatt Sütő András lemondott az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület tiszteltbeli elnöki tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1994. december 15.
Dec. 15-én a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetősége. Markó Béla beszámolt a Moldovai Köztársaságban tett látogatásukról. Elmondta, hogy Moldova lakosságának 60 %-a moldovai, 40 %-a más nemzetiségű, a gagauz kisebbség számára speciális státust biztosító törvény készül. A Moldovai Köztársaság alkotmánya kimondja, hogy az ország soknemzetiségű állam. Markó Béla elnök cáfolta a bukaresti sajtó hírét, hogy az RMDSZ nyilatkozatban állást foglalt volna egy ún. Nagy-Moldova létrehozása mellett. /RMDSZ Tájékoztató, 433. sz., dec. 15./
1994. december 16.
"Temesváron az 1989-es romániai forradalom emlékére rendezett konferencia második napján /dec. 14-én/ Borbély Imre előadásában Tőkés Lászlót mint politikai indikátort mutatta be. A következetesen morálisan politizáló Tőkés Lászlóról a sajtómanipuláció miatt fekete kép alakult ki a román társadalomban, ez a politikát megszabó érdekek eltorzulásának a jele. A Németországban élő ismert emberjogi harcos, Doru Brai elmondta, hogy többen azért nem jöttek el erre a konferenciára, mert megfélemlítették őket. Õ is kapott németországi lakásában fenyegető telefonhívást. - Bejelentették, hogy II. János Pál pápa is üdvözölte a konferenciát. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a térség államainak összefogása szükséges az európai integrálódáshoz. Nicolae Corneanu ortodox érsek és Neumann Ernő főrabbi kiálltak a nemzetiségek közötti közeledés mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette, hogy Romániában ma egyfajta tudatosan létrehozott politikai káosz van. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Tőkés László püspök rámutatott arra, hogy öt évvel ezelőtt Temesvár egyértelműen rácáfolt a "magyar veszély" tézisére. /Új Magyarország, dec. 15./ A temesvári konferencián véleménykülönbséget okozott az a kérdés, hogy forradalomnak tekinthető mindaz, ami 1989-ben történt. A kisebbségi kérdésről is sok szó esett. Varga Attila RMDSZ-képviselő a romániai magyarság integrációs törekvéseiről beszélt. Doina Cornea kifejtette, hogy Romániában nem csupán nemzeti, de politikai kisebbségről is lehet beszélni és szükséges e két csoport összefogása. Többen kimentették magukat a meghívottak közül, többen el sem jöttek, a távol maradók nem kívántak Tőkés László meghívásának eleget tenni. /Magyar Nemzet, dec. 16./"
1994. december 16.
A Gellért Kiss Gábor vezette magyar parlamenti küldöttség sűrű programot bonyolított le. Dec. 12-én fogadta őket Oliviu Gherman szenátusi elnök és Viorel Herbenciuc kormányfőtitkár, dec. 13-án különböző egyházak képviselőivel találkoztak, dec. 14-én képviselőházi partnerekkel terveznek megbeszélést. Oliviu Gherman javasolta, minél több találkozó legyen. A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy aggodalmat keltenek a kisebbségi kérdés különböző vonatkozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A látogatás befejezésekor Gellért Kis Gábor elmondta, hogy a megbeszélések fő témája a magyar kisebbség helyzete, az anyanyelvi oktatás, a határátkelők problémája és az egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1994. december 16.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő nov. 30-án alkotmányossági óvást nyújtott be a határátlépési illetékre vonatkozó 1994/50-es kormányrendeletet jóváhagyó törvény ellen. Beadványát hatvannyolc ellenzéki képviselő és több szenátor is támogatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ Az alkotmánybíróság dec. 14-i közleményében kedvezően válaszolt: az óvás jogos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ezután a kérdéses rendeletet visszautalják a Képviselőházba, ahol újból szavaznak érvényességéről. /Új Magyarország, dec. 16./
1994. december 16.
Dec. 12-14-e között Markó Béla vezetésével a Moldovai Demokrata Agrárpárt meghívására RMDSZ-küldöttség látogatott a Moldovai Köztársaságba. A küldöttséget fogadta Mircea Snegur köztársasági elnök, Petre Lucinschi, a parlament elnöke és Andrei Sangheli miniszterelnök. Találkoztak a Moldovai Demokrata Agrárpárt vezetőivel, a kisebbségeket is magába foglaló Szocialista Egység frakció vezetőivel és a gagauz kisebbség képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató, 433. sz., dec. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1994. december 16.
"Temesváron a nemzetközi konferencia zárónapján, dec. 15-én Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikus Dialógus Csoport elnöke hitet tett a román-magyar közeledés mellett. Levele által jelen volt a tanácskozáson a Budapesten élő Gelu Pateanu is, aki a magyar-román viszonyról megjegyezte: "nem vagyok elkeseredett próféta, csak elkeseredett." Vekov Károly, Toró T. Tibor, Gazda József és Doru Braia mondott még beszédet. Ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a templomból az utcára vonult a tömeg, megkoszorúzták a templom falán elhelyezett emléktáblákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./ Temesvári Ellenállók Szövetsége /TESZ/ néven új szervezet megalakulását jelentette be Temesváron, dec. 15-én, a nemzetközi tanácskozás záró sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A jelenlegi hatalom meg sem hívta őt a dec. 16-án kezdődő hivatalos megemlékezésre, mondta. Tőkés László gyülekezetével már hónapokkal előbb megkezdte az ellenállást, ennek mártírja is volt, a Temesvár környékén holtan talált Újvárossy Ernő, akit a Securitate meggyilkolt vagy halálba kergetett. Különböző mesterkedéssel érték el, hogy sokan elhidegültek tőle, így a Tinerama hetilap sorozatot közölt a püspök ellen, felhasználva a saját egyházán belüli ellenfeleit, illetve közzétéve a Securitate által tőle 20 évvel ezelőtt kicsikart vallomást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Új Magyarország, dec. 16./"