Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kovács István (Kokó)
19364 tétel
2003. március 12.
"Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"
2003. március 14.
"A budapesti Fővárosi Bíróság (FB) márc. 10-én nem tudott dönteni arról: a magyar, vagy a román törvényeket alkalmazza a ciánszennyezés miatt indított perben. Az alperes nagybányai cég jogi képviselője szerint ugyanis a küldött joganyag nem teljes, hiányoznak belőle a kimentési okok. A bíróság a pert máj. 26-ra halasztotta. A 2000. jan. 30-án bekövetkezett környezetszennyezési katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az Aurul SA-ból időközben Transgold SA-vá alakult nagybányai ausztál-román aranykitermelő cégtől. /Májusra napolták Budapesten a ciánper tárgyalását. A nagybányai Transgold szerint a sajtó felnagyította a károkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"
2003. március 15.
"Két napra a csíkszeredai Sapientia Egyetemre költözött a Pilvax kávéház. A Rákóczi Szövetség kezdeményezésére az egyetem előterében márc. 14-én kávéházat rendeztek be, ahol kávéval, teával kínálták a fiatalok az ide betérőket. Az ünnepi hangulat megteremtését az itt kifüggesztett Nemzeti dal és a márciusi ifjak 12 pontja szolgálta, a szervezők különböző programokról is gondoskodtak. Kokárdát készítettek a fiatalok, hogy azokat majd a délutáni programok résztvevőinek adják át. Délután szavalóestet tartottak, majd gitárest szórakoztatta a csíkszeredai Pilvax kávéház vendégeit. /Pilvax kávéház a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./"
2003. március 15.
"Márc. 14-én Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégium emlékünnepélyén a diákok dallal, verssel hajtottak főt a szabadság eszméje, hősei előtt. Hunyad megyében az emlékezések sorát a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében tartott helytörténeti kör nyitotta meg, melyen Schreiber István megyei EMKE-elnök tartott előadást az 1848-49-es szabadságharc helyi eseményeiről.Március 13-án a dévai Traian Elméleti Líceum diákjai zenés-irodalmi műsorral emlékeztek a márciusi ifjakra. Különleges dolog a szabadság - mondta köszöntő beszédében Hauer Erich aligazgató. /Gáspár-Barra Réka: Emlékünnepségek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./ "
2003. március 17.
"Kolozsváron márc. 15-én a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt lelkész tartott rövid áhítatot, majd Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. A kolozsvári Református Kollégium ünnepi műsora következett, majd az emlékezők a Petőfi utcai Biasini szálló elé vonultak, ahol a hagyományoknak megfelelően ünnepi beszédek hangzottak el. Boros János alpolgármester után Kónya-Hamar Sándor beszélt, aki elmondta: ma sem akarunk mást, csak méltó, biztos, alkotó, építő életet itt, Kolozsváron is. Hangsúlyozta: ki kell mondani végre a történelmi igazságot, mert nem igaz például az, hogy a magyar szabadságharcnak negyvenezer erdélyi román áldozata volt. Ezzel szemben az az igazság, hogy az erdélyi diéta 1848. május 29-én kezdődő, Kolozsváron tartott ülése után első igazságként mintegy negyvenezer román erdélyi szabadult fel a jobbágyi sorsból. Dan Canta, Kolozs megye alprefektusa és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök március 15-i üzenetét olvasta fel. Eckstein-Kovács Péter szenátor így fogalmazott: - Furcsa pillanatban ünnepelünk most itt százötvenöt év után. Éjjel katonai repülőgépek szállnak át a város felett, a határtól néhány kilométerre maffiózók ölnek meg miniszterelnököket, régi barátok ugranak egymás nyakának, nemcsak itthon, hanem a nagypolitikában is, egyszóval a háború spektruma néz elénk. Vekov Károly képviselő hangoztatta, azt hitték, 1989 decembere óta eltűnt a cenzúra és az elhallgattatás, azonban most megpróbáltak ünneplő hangokat elhallgattatni, ünnepléseket megakadályozni, és mindezt március idusán. A márc. 14-i fórumról szólva, a képviselő kijelentette: a Márciusi Fórum remélhetőleg új korszak kezdetét jelzi. A hosszú hallgatásnak és apátiának véget kell vetni. Végül a tömeg a Házsongárdi temetőbe vonult, ahol megkoszorúzták a Honvéd obeliszket. /Papp Annamária: Egymással élni testvériségben. Március 15-i ünnepségek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"
2003. március 17.
"Idén immár harmadszor tartottak nemzeti ünnepet a klézsei csángómagyarok. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége klézsei fiókszervezete által kezdeményezett rendezvényen mintegy harminc klézsei tűzte ki a kokárdát és vett részt a magyar házban tartott meghitt, bensőséges megemlékezésen. A helyi szervezet vezetője, Benke Pál, valamint Hegyeli Attila klézsei magyartanár a márciusi ifjak történetét, az 1848-as szabadságharc néhány fontos momentumát elevenítette fel. Az ünnepségen a hallgatóság szívesen énekelte a Himnuszt és a Kossuth-nótát. A szabadság ünnepén - miközben még korántsem került le napirendről a magyar nyelv oktatását követelő szülők egyházi megfélemlítése - így a szabadság jelenkori megéléséről is szó került. Hegyeli Attila így fogalmazott: ha Klézsén kokárdát hord valaki, az már a szabadság biztos jele. /(Ferencz): Március 15. csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./"
2003. március 18.
"A nagyszalontai MIDESZ évekkel ezelőtt a Hasbeszélő című periodikával lépett az olvasók elé. Most új kiadványt jelentettek meg Demokrata címmel. A négyoldalas kiadvány legszembetűnőbb érdekessége a nemzetiszín kokárda, amelyik nemcsak nyomtatott formában látható a címlapon, hanem szalagként rátűzve is. A Demokrata első oldalán olvasható a szalontai nép 2003-as követelése, a mai 12 pont. Ezek között a sajtószabadság mellett felelős városvezetőket, beruházásokat követelnek, olyan elöljárókat, akik a nép közül emelkedtek ki, akik szolgálnak, de nem kiszolgálnak, nem kótyavetyélik el a város vagyonát, s határozataikban a fokmérő csakis a nép érdeke lehet. A szerzők gyűjtést kezdeményeztek a város jelképe, a Csonkatorony restaurálása érdekében. A Demokrata példányait a március 15-i ünnepség idején ingyen osztották a fiatalok. /C. Patócs Júlia: Gondolatok a forradalom jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./"
2003. március 19.
"A kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre idén ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. A kör jelenlegi elnöke, Czika Tihamér emlékezett: a kört 1993-ban az akkori joghallgatók egy csoportja hozta létre, majd 1996 őszétől vált a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ szakosztályává. 1996-tól kezdődően évente ötven helyet biztosítottak az egyetemre felvételiző magyar diákok számára. Az eredeti cél a jogi szakmában már tevékenykedő szakemberekkel való tapasztalatcsere volt. Később lehetőség nyílt nagyobb rendezvényekre is. 1999-ben sikerült megszervezni az első parlamenti látogatást. 1996-tal kezdődően az ELTE Jogi Karának nyári egyetemeire küldenek diákokat. Idén márc. 25-én szeretnének Bukarestbe látogatni, és a parlamenten kívül megnéznék az Alkotmánybíróságot és az RMDSZ központi székházát is. /Varga Zsuzsa: Feltette az első X-et a Jurátus Kör Feltette az első X-et a Jurátus Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 19.
"A budapesti Kós Károly Kollégium 1990 óta minden évben, közvetlenül márc. 15-ét megelőzően egyhetes hagyományápoló és kulturális rendezvénysorozatot szervez a többi fővárosi kollégium bevonásával. Idén mintegy kétezer diák kapcsolódott be a programba, köztük határon túli magyar középiskolások is. A rendezvénysorozat hagyományosan márc. 9-én kezdődik, a fővárosi nemzetiségi iskolák fesztiváljával, másnap a fővárosi kollégiumok versmondó versenyével folytatódik, illetve a harmadik és ötödik napon népek, nemzetek kultúrájából ihletődött színpadi produkciókkal, vetélkedővel, végül 14-én a színpadi produkciókat bemutató gálával és az ünnepélyes díjkiosztóval zárul. A Kós Károly vetélkedő az író életéhez és munkásságához kapcsolódik. Határon túli középiskolások 1993 óta kapcsolódtak be a programokba. Az idén Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Székelyudvarhelyről és Beregszászról jöttek diákok. Április 8-án újabb hagyományos rendezvény lesz, a történelmi verseny, erre is várnak kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmárnémeti és a székelyföldi csapatokat, illetve Szlovákiából négy, Kárpátaljáról és Vajdaságból két-két, Horvátországból és Szlovéniából pedig egy-egy csapatot. /Guther M. Ilona: Erdélyieket is meghívnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"
2003. március 19.
"Jakobovits Miklós /sz. Kolozsvár, 1936/ festőművész a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagyváradra költözött, ahol kiteljesedett művészi tevékenysége és szervezői képessége. Rendszeresen jelentkezett munkáival a nagyközönség előtt, külföldi csoportos kiállításokon is. Esszéivel művészeti íróként is sokat tett az erdélyi képzőművészet népszerűsítéséért. 1993-tól 1996-ig a Barabás Miklós Céh alelnöki, 1997-től pedig elnöki tisztét tölti be. 2003. március 15-én a Magyar Köztársaság kiemelkedő munkásságát Munkácsy-díjjal jutalmazta. /Németh Júlia: A titkokat keresem - vallja a Munkácsy-díjas Jakobovits Miklós festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 19.
"A kolozsvári Történelmi Múzeum egyik tagja beszámolt arról, hogy a dákok milyen élelmesek voltak, bátran hamisították a római birodalom ezüstpénzeit. Kérdés, hogyan tudott egy olyan nép pénzt hamisítani, amelynek még nem voltak meg a kellő eszközei a pénzveréshez, azonkívül pedig nemesfémüket eladták a rómaiaknak. A szerző, Tóth József /sz. Arad, 1915/ évtizedeken át a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára volt a Politikai Gazdaságtan katedrán. Egy alkalommal Bukarestben a hírneves történész, Zaharescu professzor előadást tartott a különböző történelmi elméletekről. Ezután Zaharescu professzor bemutatott egy érdekes dokumentumot, előrebocsátva, hogy a dolog bizalmas természetű, és ne beszéljenek róla senkinek. Elvitte őket egy bukaresti múzeum laboratóriumába, ahol alaposan felszerelt római kori pénzverdét láttak, annak kellékeivel, a pénzverés folyamatának összes állomásával, emellett igen nagy mennyiségű, a római birodalom korából való ezüstérmét láttak, amelyeket különválasztottak történelmi korokra, római császárok idejére. Olyan ügyes hamisítások voltak, hogy még nagyítóval sem lehetett megkülönböztetni őket az eredeti érméktől. A professzor elmagyarázta, hogy gondos kutatás, analízis alapján állapították meg az ezüst eredetét, annak megfelelően verték a pénzérmét. Az elkészült érméket öregbítették, hónapokig tárolták, hogy megkapják megfelelő színüket. Nagy mennyiségű pénzt hamisítottak. /Tóth József: Nem csak a dákok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 20.
"Sepsiszentgyörgyön a januárban alakult Megyei Közrendi Hatóság (MKH) márc. 19-én a razziaüggyel, a sepsiszentgyörgyi Sláger diák-szórakozóhelyen márc. 14-én tartott, rohamosztaggal bővített rendőrségi razzia során őrizetbe vettekkel való bánásmódot kifogásoló beadvány megvitatásával kezdte meg a tevékenységét. A razziás beadványt Orbán Barra Gábor az őrizetbe vett gyermekek szülei nevében nyújtotta be, a másikban bölöni polgárok egy csoportja kifogásolta a helyi rendőrőrsparancsnok magyarellenes, törvénytelen cselekedeteit. A MKH a felektől bizonyítékokat kér, s harminc napon belül megfogalmazza álláspontját. A razziás eset kapcsán Constantin Scurtu megyei rendőrfőkapitány ismételten az akció jogossága, törvényessége mellett foglalt állást. Az MKH-ban hat megyei tanácstag kapott helyet, továbbá a polgári társadalmat három, a tanácselnök által felkért személy képviseli, hivatalból tagja a megyei rendőrfőnök, a polgárőrtestület vezetője, az alprefektus, valamint az országos rendőrtestület egy tagja. Bármely állampolgár, aki emberi vagy szabadságjogainak rendőrök általi megsértését tapasztalja, panasszal fordulhat a hatósághoz. /(Szekeres): Megyei közrendi hatóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./"
2003. március 20.
"Néhai alapító elnöke, Haas Ede Endre névnapjának előestéjén rendezte meg a Kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Köre (KPÖBK) népdal ismereti és éneklési versenyét a Báthory István Elméleti Líceum elemi iskolai tagozata I-IV. osztályos tanulóinak. Csaknem 30 gyermek adta elő a megtanult dalokat. /László Ferenc: Úgy tetszik, hogy jó helyen jártunk... = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"
2003. március 20.
"Ecaterina Andronescu nagyváradi látogatásakor ért véget a kéthetes tanügyminisztériumi ellenőrzés a Bihar megyei tanfelügyelőségen. Az ellenőrző csoport tagja Matekovics Mihály, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség egyik vezetője, aradi főtanfelügyelő helyettes, aki a kisebbségi oktatás kérdéseiben vizsgálódott Nagyváradon. Matekovics Mihály szerint a megyében elegendő a kisebbségi - magyar, német és szlovák - nyelveken oktató tanintézetek száma, hasonlóképp kielégítőnek találta a magyar osztályok létszámát. Országosan is gond van a vidéki iskolák infrastrukturális fejlettségével, felszereltségével. Az újságíró kérésére Matekovics Mihály összehasonlította az aradi és a bihari kisebbségi oktatás helyzetét. "Biharban minden téren az adatok hatszorosát kell vennünk, amíg nálunk, például Aradon csak a Csiky Gergely Iskolacsoport létezik, s az ezen belüli szakok között választhatnak (szakiskolai csoportokból is), addig Biharban magyar és magyar tannyelvű osztályokat működtető középiskolák között dönthetnek a tanulók és a szülők." A két határ menti megyében erősebb az elvándorlás. /Balla Tünde: Két évi tanfelügyeletet mérlegeltek Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ "
2003. március 21.
"Magyar és román miniszteri részvétellel rendez az RMDSZ önkormányzati konferenciát márc. 22-én Marosvásárhelyen. A mintegy hatszáz résztvevő - parlamenti képviselők és szenátorok, megyei tanácselnökök és alelnökök, alprefektusok, polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei tanácsosok - olyan kérdések megvitatására készül, mint például a térségfejlesztés, a határon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása A tanácskozás előtt az önkormányzatok feladatairól és lehetőségeiről nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Szabályozni kellene, hogy például ha a polgármester nem hívja össze a tanácsot, ki hívhatja még össze rajta kívül a tanács ülését. Az elmúlt években a kormány azt, aminek a kezelése politikailag nagy rizikóval jár, amivel látványos sikert elérni nem lehet, azt átadta önkormányzati szintre. Ezekhez a feladatokhoz azonban sokszor nem adott forrást. Ez a helyzet az iskolák és legújabban a kórházak kapcsán. A régiósítás lesz az egyik központi téma. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége az önkormányzatokban dolgozók számára, pályázati úton, négyfordulós programmenedzsment tanfolyamot szervezett. Jó internetes pályázatkövető rendszerük van, a PONT, s kéthetente kiadványuk is megjelenik. /Tibori Szabó Zoltán: A régiósítás nem lehet felülről irányított folyamat - nyilatkozta lapunknak Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"
2003. március 21.
"A "szórványóvodák megsegítése" akció során a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség több mint 28 millió lej értékű támogatásban részesítette a kapnikbányai óvodát. A színes televíziót, videolejátszót, hang- és videokazettákat, CD-ket, játékokat és meséskönyveket tartalmazó csomagot már birtokba vették Kapnikbánya óvodásai. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége április 5-6. között Szovátán, a Teleki Oktatási Központban megszervezi a "Minőség a romániai magyar közoktatásban" című konferenciáját. Máramaros megyéből még nem volt jelentkező a konferencián való részvételre. /Vida Zoltán RMPSz elnök Ajándék a kapnikbányai óvodának. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 21./ "
2003. március 24.
"Márc. 22-én a Györkös Mányi Emlékházban tartotta alakuló ülését a Kolozsvár Társaság. A tavaly novemberben útjára indított civil társadalmi kezdeményezés ösztönözni kívánja a város magyar lakosságának megmaradását és sikeres jelenlétét. A társaság a város - és különösképpen a magyarság - jövőjét érintő, átfogó vagy ágazati - gazdasági, szociális, művelődési, tudományos, oktatási, felnőttképzési - stratégiák kidolgozását vállalja magára. Fejleszteni kívánja a magyar intézményrendszert, a magyar és a román intézmények közötti párbeszédet, kapcsolatot kíván tartani a Kolozsvárról elszármazottakkal, a helyi nemzetközi képviseletekkel. Az alakuló ülés 19 tagú vezetőtanácsot és héttagú elnökséget választott a társaság tevékenységének irányítására. A vezetőtanács első ülésén elnökké Vetési László református lelkészt, alelnökökké Horváth Andor egyetemi tanárt és Kántor Lajost, a Korunk főszerkesztőjét, titkárrá pedig Tibád Zoltánt, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumának titkárát választották. /Megalakult a Kolozsvár Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"
2003. március 24.
"A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium hat diákja és három kísérő tanára a múlt héten a csurgói Református Középiskolai Tudományos Diákkonferencián mutatta be dolgozatait. Hazatérőben Aradon, a Csiky Gergely Líceumban is felolvasták dolgozataikat. /(Sólya): Nagyenyedi diákok a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./"
2003. március 25.
"Több mint egy éve fiatal, csinos szekus nők és srácok látogatják, kerülgetik a tanárokat és a diákokat az erdélyi iskolákban. Úgy egy-másfél havonként keresik fel őket, rendszeresen. Alkalmazva a Securitate régi fenyegető, zsaroló, kecsegtető módszereit, ilyesmik felől érdeklődnek: a diákok éneklik-e a magyar és székely himnuszt; milyen magyar zenét hallgatnak; milyen magyarországi tankönyveket olvasnak/használnak; hogyan vélekednek a státustörvényről és mi a hozzáállásuk; hogyan tanítják a történelmet; milyen anyagi és tankönyvtámogatást kapnak a magyar államtól; (név szerint kik) milyen táborozáson vesznek részt; mi a véleményük az ortodox vallásról; milyen témákat vitatnak a tanári gyűlésen; milyen az iskolában a politikai hangulat stb. Ha az eljárás nem eredményes, akkor elmondják, hogy ők tudják, hogy a magyar középiskolákból hányan kábítószereznek (név szerint), s botránnyal fenyegetőznek, vagy az ember magánéletébe vágó (kitalált) dolgokkal kötekednek. A diákoknak minden információért cserébe pénzt, felvételimentességet, ösztöndíjat, állást ígérnek. A brassói Áprily Lajos, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó és Mikes Kelemen, valamint a csíkszeredai Márton Áron gimnáziumok esetében ez több esetben megtörtént. Ez a jelenség bizonyára nem korlátozódik az említett iskolák tanáraira és diákjaira. /Takáts Csaba: Riadó! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"
2003. március 25.
"A Bukarest felé vezető országút elzárásával tiltakoztak márc. 24-én Brassóban a Roman Rt. alkalmazottai amiatt, hogy a kormány tömeges elbocsátásokat tervez a brassói teherautógyárnál.A munkások tiltakoztak a kormány döntése miatt, mely szerint a Roman Rt.-től több mint háromezer személyt bocsátanak el. A gyár alkalmazottait nem elégedtek meg azzal, hogy a kormány ipari parkok létrehozását tervezi Brassóban, ami munkát biztosítana az elbocsátottaknak./Cs. P.: Az elbocsátás "ördögi terv". = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"
2003. március 25.
"A megközelítőleg 40 százaléknyi magyar lakosságú Nagysármás mindkét bejáratánál lefestették a kétnyelvű helységnévtáblákat. A tavaly kitett tábla magyar nyelvű feliratát mintegy két héttel az elhelyezése után "ismeretlen" tettesek bemázolták. Ismeretlenek, hiszen senki ellen nem indult nyomozás, van, aki tudni véli, kik a festegetők. - Jeleztük a rendőrségnek, tanácsnak, polgármesternek, de választ nem kaptunk - mondta Sallai Imre helyi RMDSZ-elnök. A táblák azóta is változatlan állapotban vannak. Az intézmények kétnyelvű feliratozása sincs meg, azt mondták, ha lesz rá pénz, kikerülnek a kétnyelvű táblák. A településen a 18 éven felülieknek semmilyen szórakozási lehetőségük nincs. Februárban nagy értékű adományt kapott a nagysármási óvoda magyar részlege, melyet a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség pályázatán nyert el /színes TV, videolejátszó, CD-lejátszó, mesefilmeket tartalmazó videokazetták, gyerekdalokat tartalmazó CD-lemezek, könyvek, játékok/. /Lefestették a kétnyelvű helységnévtáblákat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./"
2003. március 26.
"Váratlan fordulatot vett Sepsiszentgyörgyön a márc. 14-i rendőri túlkapás ügye. Távozik a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-frakció éléről Tulit Attila, mivel a frakció nem szavazta meg, hogy kérik a városi és megyei rendőrség vezetőinek menesztését. A rendőrparancsnokok leváltását a március 14-i, országos botrányt kiváltó razzia miatt két nappal korábban már kezdeményezte a városi tanács, ám a végső szavazáskor csupán öten voksoltak a menesztés követelése mellett. A sepsiszentgyörgyi rendőrségen bukaresti, belügyminisztériumi ellenőrző csoport vizsgálódott. Az akció törvényességét nem kérdőjelezték meg. Márc. 25-én a prefektus ismét kiállt a rendőrségi akció mellett. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke bejelentette, megteszik a szükséges lépéseket, hogy egy általuk javasolt személy kerüljön a városi rendőrség élére.Puskás Bálint szenátor márc. 17-én parlamenti interpellációban fordult a belügyminiszterhez az ügy kapcsán, az érintett gyerekek szülei közül tizenketten pedig a szenátus emberjogi bizottságához fordultak beadvánnyal, amelyben kérték, vizsgálják ki az ügyet. /Farkas Réka: Lemondott az RMDSZ-frakció vezetője. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./"
2003. március 26.
"Márc. 23-án tartották Kökényesd kultúrotthonában a tavaszváró ünnepi rendezvényt, amelyet a településen már évek óta megtartanak a helyi általános iskola diákjai. Idősebb Lukács Dénes iskolaigazgató üdvözlő beszéde után kezdődött a műsor. Az énekkar magyar népdalcsokorral állt elő, majd a második osztályos tanulók elszavalták Petőfi Nemzeti dalát, végül a felsőtagozatosok álltak színpadra, a "Barnamackó" című színdarabbal. /Simon Levente: Kökényesd: Tavaszváró ünnepség a kultúrotthonban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./"
2003. március 28.
"Pákey-Gyerkó Mária /sz. Alsórákos, 1930. febr. 11./ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagybányára került, a Vegyi Művek alkalmazásában állt mint szobrász és festő. 1970-ben költözött Szinérváraljára, azóta itt él. Számos kiállításon szerepelt , 1971-ben volt például a 30 szobrot bemutató szatmári kiállítása, majd 1976-ban a Gyergyószentmiklóson Dudás Gyula festőművésszel közösen rendezett kiállítást. Jelenleg a szinérváraljai Sylvester János Ifjúsági és Rehabilitációs Központban láthatók festményei, újabb kiállításán. Férje politikai meghurcoltatása idején egy ideig még takarítónői állást sem kapott. Férjét 1965-ben ítélték el, politikai okokból, mert megalapították a Kereszténydemokrata Pártot. Öt évnyi börtönt kapott. Nagyenyeden töltötte le a büntetést. Kikötötték, sokat kínozták, verték. Gyerkó Mária a festészetet és a szobrászatot egyformán kedveli. Mindig az adott téma jellegzetessége határozza meg, hogy festmény, fa-, kő- vagy márványszobor, esetleg agyagfigura lesz-e elgondolásából. Vannak munkái Angliában, Amerikában, Németországban, Ausztriában, Izraelben és természetesen Magyarországon is. Sok munkáját tönkretették annakidején. A forrásnál című munkáját például a kiállítás után összetörték. Valamikor Hervay Gizella írta róla: "Gyerkó Mária a lehető legegyszerűbben jutott el a tömörséghez, a tömbszerűséghez, a leegyszerűsített formákhoz. Ösztönösen, s a megmunkálandó anyag iránti alázatból." /Tamási Attila: "A szülőföld mindig első helyen áll". Beszélgetés Pákey-Gyerkó Mária festő- és szobrászművésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./ "
2003. március 29.
"A kultuszminisztériumi és belügyes emberek felszólították holtmarosi és szászrégeni lelkészeket, és őket arra, hogy távolítsák el a Wass Albert-szobrokat. Frunda György szenátor, a szoborállítók jogi képviselője leszögezte: "nehéz helyzetben vagyunk, ugyanis az RMDSZ volt az egyik fő indítványozója és fő mozgatója a parlamentben a sürgősségi rendelet elfogadásának, amelyre most a szoborállítás ellenzői hivatkoznak. Szerdán is több mint egy órát vitatkoztunk a parlamentben azon, hogy mi a holokauszt és mi nem, mert a nagy-romániás szenátorok azt próbálták elérni, hogy csak ami Németországban történt a zsidók ellen, az legyen holokauszt, holott a nemzetközi bíróságok megállapították a második világháborút követően, hogy mi a holokauszt. Nem csak zsidók ellen, hanem más kisebbségek, cigányok, homoszexuálisok, vallási kisebbségek ellen elkövetett népirtások is holokausztnak számítanak, és nemcsak Németországban, hanem egész Európában volt holokauszt." Wass Albertet és édesapját egy kolozsvári népbíróság 1946-ban halálra ítélte "háborús bűnökért". 1946-tól 2003 márciusáig a család nem tett semmit azért, hogy megsemmisítsék ezt az ítéletet. A jóhiszemű Wass Albert abban reménykedett, hogy hivatalból elindítják a pert, az viszont nem történt meg. Frunda szerint mivel létezik ítélet Wass Albert ellen, legalábbis formailag, ezeket a szobrokat el kell költöztetni. Az lesz csak megoldás, ha sikerül felülbírálni az 1946-os ítéletet. Ezt a családnak kell indítványoznia. Wass Endrével, az író fiával abban egyeztek meg, hogy Frunda elindítja az 1946-os ítélet megsemmisítését, aztán kérni fogja az író rehabilitálását. Az ügy iratait Frunda márc. 31-én fogja iktatni a főügyésznél. Ugyanakkor a kultuszminisztert, Razvan Theodorescut kéri, hogy mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás döntést hoz, függessze fel a szobroknak az eltávolítását. A kérdés megoldása két dologtól függ: 1. Mennyire tud a Wass család segíteni abban, hogy beszerezzék a szükséges bizonyítékokat arról, hogy Wass Albert nem volt háborús bűnös. Ami - hatvan évre visszanézve, nagyon-nagyon nehéz feladat. 2. Ha sikerül meggyőzni a főügyészt, akkor az már a főügyész dolga, hogy kérje a Legfelsőbb Bíróságtól a 46-os ítélet hatálytalanítását, és ezzel Wass Albert rehabilitálását. /Lokodi Imre: Wass Albert-ügy. A szenátor kéri az 1946-os ítélet megsemmisítését. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./"
2003. március 31.
"Márc. 29-én Marosvásárhelyen zajlott a Kemény János versmondó verseny megyei szakasza, melyen 35 harmadikos, a körzeti szakaszok nyertesei vettek részt. A versennyel Kemény János születésének századik évfordulója előtt is tisztelegtek. A résztvevők, nyertesek szép ajándékokkal, oklevelekkel távozhattak. /(mezey): Kemény János-szavalóverseny. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./"
2003. március 31.
"Márc. 29-én Kónya-Hamar Sándor képviselőt választották meg ismét az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökévé Kolozsváron, Máté András városi tanácsos ellenében a megyei tisztújító küldöttgyűlésen. Az ülés napirendjén szerepelt többek között a megyei elnök, alelnökök, különféle szakbizottságok beszámolói kétéves tevékenységükről. Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy sok rangadó értelmiségi a kezdeti lelkesedés után visszavonult a szervezeti életből, és maradtak az elkötelezettek, akik egyre jobban fogynak és öregednek. A Kolozs megyei RMDSZ egyházakkal való viszonyát talán példaértékűnek nevezte. Az RMDSZ országos vezetősége nem kimondottan Kolozsvár központúságú. A magyarországi pártokkal való viszonyt Kónya-Hamar Sándor így jellemezte: " még mindig jobb, hogy senki klientúrája nem lettünk". És mit jelent a kolozsváriság 2003 tavaszán? "Egyfajta azonosulást egység és kétség választhatósága között, leginkább az elsővel, az egységgel", fogalmazott Kónya-Hamar Sándor. A jelenlévők Pillich László művelődési, Sztranyiczky Szilárd mezőgazdasági, Máté András, a kolozsvári körzetekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöknek, továbbá Lakatos András oktatási, Pálffy Zoltán önkormányzati alelnök, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elnökének, valamint Bitay Levente ügyvezető alelnöknek a jelentését hallgathatták meg. Az elnökségi beszámolókat nagy többséggel elfogadták. A megyei alapszabályzatot módosították. A küldöttek elfogadták azt a módosító indítványt, hogy hozzák létre a Kolozs megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címét. Ennek betöltésére a megyei elnökség Tőkés László püspököt, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét kéri fel. A küldöttgyűlés 172 szavazattal újraválasztotta elnökévé Kónya-Hamar Sándort, megelőzve így Máté Andrást, aki 155 szavazatot kapott. A testület úgy határozott, hogy elektoros módszerrel válasszák meg a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) Kolozs megyei küldötteit. /Papp Annamária: Tisztújító közgyűlés Kolozs megyében. Kónya-Hamar Sándor a régi-új megyei elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ "
2003. április 1.
"A kommunista időszakban a tanároknak kötelező volt előfizetni a központi pártlapra. Most pedig Maros megyében a megyei tanfelügyelőség iskolaigazgatók, valamint az ún. "nevelői és iskolán kívüli programok és projektek tanácsosainak" figyelmébe ajánlotta a megye két román nyelvű napilapját, mert azok kétheti rendszerességgel mellékleteket szentelnek a megyei oktatásnak. Ezért kérik, a legrövidebb időn belül, iskolai szinten fizessenek elő kötelező módon a Cuvantul Liber, illetve a 24 Ore Muresene napilapokra. A cél érdekében felelősöket neveztek ki az iskolákban, akiket felkérnek, hogy közöljék a megvalósított előfizetések számát a tanárok és a diákok körében. A magyar tannyelvű iskolákról, tagozatokról ezúttal is megfeledkeztek. /(ferenczi): Tanfelügyelőség mint sajtóterjesztő? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./"
2003. április 2.
"Szatmárnémetiben azokat az épületeket, melyeket a Slavici Főgimnázium használ, 1998-ban államosították, amennyiben akkor írták át a város tulajdonába az épületet. Ardai Attila püspöki kormányzó az egyháza elleni intézkedésnek nevezte az átírást, hisz az egész város és megyevezetés tudta, hogy a püspökség visszaigényli törvénytelenül elkobzott vagyonát, s a Zárda épületegyüttes minden ezzel kapcsolatban beadott hivatalos papíron az elsők közt szerepelt. Elkeserítő, hogy az EU-felé igyekvő Romániában ilyen trükkökkel játsszák ki ma is ki a kisebbségeket. A Slavici igazgatónője, Angela Negreanu kioktatta a püspökséget: "Egyetlen tulajdonos sem köteles tanácskozni a volt tulajdonossal, ha a tulajdonában lévő épületen valamilyen változtatást szándékozik végezni" /(Sike Lajos): 1998-ban államosítottak egy szatmári katolikus iskolát!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"
2003. április 2.
"Harmadik alkalommal rendezték meg Csíkcsicsóban a Kurutty Általános Műveltségi Vetélkedő körzeti szakaszát, amelyen négy település kisdiákjai vettek részt. /A csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola Sulikoktél című lapjának szerkesztői: Csicsói kuruttyolás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./"