"A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 87 tanítóképző főiskolása a budapesti Károli Gáspár Egyetemen államvizsgázhatott. Ez a szám több mint fele a tulajdonképpeni Sulyok István Református Főiskola örökségéből fennmaradt főiskolai karon végzett tanítóknak. Az RMDSZ működtette Apáczai Alapítvány támogatta a diplomák honosítását. Dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora. 2001. október végén megjelent 1027-es kormányhatározat szerint a tanítók felsőfokú képzése nem folyhat magánegyetemen, csak állami egyetem keretei között. A rektor a miniszter asszonyhoz fordult, segítségét kérte, hogy a Sulyok István Református Főiskola végzettjei diplomához jussanak. A válasz az volt, hogy más egyetemen, de magyar bizottságnál államvizsgázhatnak. A Babes-Bolyai Egyetem nem vállalta az államvizsgáztatást. Közel 70-80-an a margittai Goldison keresztül a Babes-Bolyai Egyetemen államvizsgáztak. Diplomájukat ma sem kapták meg, mert a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett szaka sem volt akkreditálva. A miniszter asszony nem engedte, hogy a diplomákat kiosszák amíg ezek a szakok nem lesznek államilag elismerve. A Bihar megyei RMDSZ-honatyák nem segítettek, sőt azt állították, magyarországi diplomavizsga után a hallgatók nem térnek vissza. Ez nem így történt, csak két hallgató maradt, a többi mind hazajött. A másik kifogásuk az volt, hogy sokba fog kerülni a honosítás. Valójában nem így történt, alapítványok viselték a költségeket. Ősztől a a PKE keretében a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tanítói tagozata fog működni. A PKE-n idén is gyarapodik a képzés: 2001 októberében még csak hét szak működött, 2002 őszén már 11 egyetemi szakkal indultak, ősztől 14-gyel, 15.-ként pedig bejöhet az agrárképzés, melynek nemrég letették az akkreditációját Bukarestben. /Balla Tünde: Lediplomáztak az első tanítók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"Ákoson a községi könyvtárban 9000 kötet közül válogathat, aki kölcsönözni akar. Százötven olvasó van bevezetve a nyilvántartásba, közülük 90 fő rendszeresen, hetente-kéthetente látogat az intézménybe. Geréb Edit könyvtárosnő tájékoztatott: öt vagy hat éve egyetlen kötetet sem vásárolt a polgármesteri hivatal, de ígéret van arra, hogy ebben az évben kisebb mennyiséget beszereznek. Az olvasók szinte teljes egészében diákok, akik főleg háziolvasmányokat keresnek. Rajtuk kívül nyugdíjasok jönnek. A könyvtárban eddig villanyáram sem volt, a vezetéket nemrég húzták be a helyiségekbe. Magyar mesés könyv nincs egy sem, ami a gyerekeknek nagyon kellene. /Fodor István: Ákos: A bestsellerek a legnépszerűbbek a könyvtárban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./"

"Március végén próba-kisérettségit tartottak, amire a minisztérium nem küldött magyar nyelv és irodalom tételeket, a matematikatételek pedig román nyelven érkeztek. Továbbra is az történik, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára a középiskolai oktatás keretében nem biztosítanak egyenlő feltételeket és esélyeket. Erről kérdezte a lap Dáné Károlyt, az RMDSZ megyei oktatási alelnökét. Dáné kifejtette, ne csak az az előírás szerepeljen, hogy magyarul tudó vezetők is legyenek a tanfelügyelőségben, hanem azoknak legyen sajátos feladatkörük, azaz a magyar oktatásért, a magyar tagozatokért feleljenek. Dáné bízik benne, hogy a valódi vizsgán minden rendben lesz. Az érettségi vizsga írásbeli tételeinek fordítása viszont bonyolultabb feladat. A beiskolázási számokat illetően a magyar diákok számára továbbra is diszkriminatív módon behatárolják a lehetőségeket. Míg a románul tanuló diákok 63 százalékának biztosítanak középiskolai helyet, a magyar tagozatok végzősei közül 49 százalékuknak. Ezenkívül hiányosak a lehetőségek is, mezőgazdasági, erdészeti, közgazdasági szakosztályok továbbra sem működnek magyar nyelven. Közigazgatási osztály sem működik magyar nyelven. Dáné tapasztalta, hogy a tanintézmények összevonásának terve éppen ott kerül szóba, ahol a magyar tagozat jól működik. /(bodolai): Gondok a magyar oktatás körül. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./"

"Ápr. 4-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében kezdetét vette az orvostan- és gyógyszerészhallgatók X. Tudományos Diákköri Konferenciája. Neves magyar kutatók, egyetemi tanárok jöttek el előadást tartani, akik közül többen visszajáró vendégei a diákok tudományos fórumának. Míg a tíz évvel ezelőtt megtartott első rendezvényen nyolc dolgozat hangzott el, az elkövetkező két nap során a nyolc szekcióban a 216 részvevő diák 190 dolgozatot mutat be. Az egyetem vezetősége nevében dr. Nagy Örs rektor-helyettes értékelte az eltelt tíz év alatt történt fejlődést. /(bodolai): Jubileumi tudományos konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./"

"A belényesi magyar óvoda, Pető Csilla és Puskás Károly hathatós támogatásával az Apáczai Közalapítvány pályázatot nyert didaktikai segédeszközöket /színes televízió, videolejátszó, magnó, könyvek és játékok/. Belényesen a magyar óvoda a Magyar Közösségi Ház épületében fejti ki tevékenységét, az épület felújítása most folyik. Az egyetlenegy magyar csoportba tizenöt óvodás korú gyerek jár. Egyébként a belényesi I-IV. osztályban mindössze 35 magyar anyanyelvű diák tanul, felsőbbfokú oktatásra nincs is lehetőség. Magyar anyanyelvű diákok lennének, hiszen Belényes város lakosainak több mint tíz százaléka magyar, azonban nagy részük román iskolába jár. /Biró Ildikó: Magyar nyelvű oktatás Belényesben. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./"

"Ápr. 5-én folytatódtak az iskolanapok Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. Az angol nyelvórán skót táncot mutattak be a diákok, a kilencedikesek egy zenész életét mutatták be, míg a tizedik osztályosok verseket mondtak. Kiállítás nyílt II. Rákóczi Ferenc felkelésének dokumentumaiból. /Elek Anikó: Tegnap véget ért a Kölcsey Napok idei rendezvénysorozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 7./"

"A magyar tannyelvű oktatás minőségi kérdéséről és a tanerő-továbbképzési lehetőségekről tanácskoztak ápr. 5-6-án Szovátán a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó pedagógusok. A fórum témái: a pedagógusok alap- és továbbképzésének hiányosságai, különös tekintettel a magyar tannyelvű képzési formákra, a minőség menedzselése, a tehetséggondozás, az elitképzés és az általános közoktatás kérdése. Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a tanárképzés jelenlegi lehetőségeiről és az új pontozási rendszer bevezetésének fontosságáról beszélt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a módosuló tanügyi törvény különböző paragrafusait ismertette: a kötelező oktatás kilenc évről tízre nő, és kimarad a képességvizsga. Nyolcadik osztály után a gyermekek elméleti középiskolába vagy szakiskolába, művészeti iskolába iratkozhatnak. A jövőben csak a tovább tanuló diákoknak kötelességük érettségi vizsgát tenni. A városi és a vidéki oktatás között egyre mélyülő szakadékról Setényi János budapesti oktatáskutató, a romániai helyzet egyik jó ismerője beszélt, szerinte a hetedik-nyolcadik osztályban és a szakmunkásképzésben a legrosszabb a helyzet. Az oktatás javítása érdekében az RMPSZ idén immár tizedik alkalommal szervezi a Bolyai Nyári Akadémiát. A szovátai konferenciára látogatott és beszédet mondott Andrei Marga, a BBTE rektora, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Hűvösödni látszik a pedagógusok szövetsége és az RMDSZ közötti viszony - nyilatkozta Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Legutóbb Gáspárik Attila Lászlófy által minősíthetetlennek nevezett kijelentései mérgesítették el a viszonyt a két szövetség között. Az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában a szervezetre nézve sértő jegyzetet olvasott fel. Az RMPSZ Gáspárik elmarasztalását kérte, de sem a rádió magyar szerkesztősége, sem az RMDSZ vezetősége nem határolódott el tőle. Lászlófy szerint Gáspárik jegyzete nem csupán a szervezetet, hanem a teljes pedagógustársadalmat sérti. Az RMPSZ vezetősége egyre inkább hajlik arra, hogy sajtórágalom miatt pert indítson Gáspárik Attila színész ellen. A konferencia résztvevői tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, melyet az RMDSZ különböző vezetőségi fórumaihoz kívánnak eljuttatni./Szucher Ervin: Minőséget a közoktatásban. Kétnapos konferenciát tartott a pedagógusok szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Minőség a romániai magyar közoktatásban címmel tartottak konferenciát Szovátán. Lászlófy Pál rámutatott: a vidéki iskolákban az öt-nyolc osztályban nincs kellő szakember. Dr. Murvai László minisztériumi főosztályvezető az érettségi tételek magyarra fordításáról kifejtette: Úgy néz ki, hogy idén a tételeket minden tantárgyból megyei szinten fogják lefordítani. Este megérkeznek a tételek és reggelig befejezik a fordítást. /(mezey): Konferencia a minőségi oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./"

"A Körösvidéki Múzeumnak otthont adó nagyváradi hajdani római katolikus püspöki székház ügyében 1996 óta zajlik a bírósági ügy, annak ellenére, hogy egy kormányrendelet kimondja néhány egyházi ingatlan, köztük a szóban forgó épület visszaszolgáltatását. December eleje óta - Tempfli József megyés püspök felhívására - hétről hétre nem csak katolikus és nem csak magyar hívek serege gyülekezett a barokk palota bejáratánál, hogy imádkozva tüntessenek. Március végén a püspök kihirdette: beszüntetik a tiltakozóakciót. Bukarestig eljutott a híre s tiltakozásnak, és nem vették jó néven a dolgot. A püspök arra számít, hogy kedvező döntést hoztak a Legfelsőbb Bíróságon. Ha mégsem így történne, akkor nemzetközi fórumok elé fogja vinni az ügyet. A püspöki palotára szükség lenne, kell a hely: a gimnázium zsúfolt, a bentlakásban emeletes ágyakon szoronganak a diákok. /T. Szabó Edit: Az ember útjai kifürkészhetők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"Az Arad megyei Selénd községhez tartozó Dezsőháza 120 magyar lakosa a külvilágtól szinte teljesen elzártan él. Dezsőháza elfelejtett magyar falu. Nincs autóbuszjárat, nincs patika, a legközelebbi orvoshoz Seléndre kell gyalogolni két kilométert. Domokos István, Dezsőháza egyetlen községi magyar tanácsosa elkeseredésében levelet írt Arad prefektusának, amelyben részletesen kifejtette a falu gondjait. Akármilyen javaslatot tett tanácsi üléseken, mindent leszavaztak a román tanácsosok - mondta. Az aradi prefektus válaszlevele a mellébeszélés klasszikus példája. Segíteni nem tud, de emlékezteti Domokost, hogy az iskola vagy kultúrotthon megjavítása a helybeliek feladata. Az egyetlen, még megmaradt közösségi létesítmény, a kultúrotthon tetőszerkezete tavaly beszakadt. Ablakok, ajtók hiányoznak. A kicsiny színpadon tíz évvel ezelőtt volt utoljára előadás. Nincs, ahol a falu 120 magyarja összegyűljön. Nincs magyar oktatás. A gyerekek kiszorultak az iskola nagyterméből. A nagytermet az annak idején ideiglenesen beköltöztetett moldvai vendégmunkások szétverték, az iskola magyar könyvtárát, régi iratait az udvarra hordták és elégették. A vendégmunkások később kiköltöztek átmeneti lakhelyükről. A fiatalok menekülnek Dezsőházáról. A Máltai Segélyszolgálattól segítség csak néhány embernek jut, akik tűzközelben vannak. Nem akarnak a helyeikkel dolgoztatni, a moldvai munkaerő olcsóbb, igénytelenebb, ráadásul megváltoztathatják Dezsőháza nemzetiségi összetételét. /Irházi János: Dezsőháza. Akiket a délibáb is elkerül. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./"

"Temesváron ápr. 15-17-e között rendezik meg a Bartók Béla Líceumban a már hagyományossá vált iskolanapokat. Lesz "diákigazgató" választás: a líceumi osztályok ún. pártokba szerveződnek, és megpróbálják elnyerni a szavazó diákok bizalmát és voksát. Ápr. 2-8. között zajlik az igazgatói kampány, majd meghallgatható az igazgatójelöltek beszéde. Ápr. 9-én, szerdán kampánycsend lesz, ápr. 10-én pedig megtartják a diákigazgató-választást. A HAVI, azaz a Huncut Alakok Vigadozó Ifjúsága és a FENÉK, vagyis a Független Erkölcsös Nebulók Értelmiségi Köre küzd a győzelemért. /László Árpád: Bartók Napok tizenkettedszer. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./"

"Közel százéves múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kihelyezett gyűléseket tart - mondta dr. Egyed Ákos akadémikus ápr. 5-én Zilahon, a vándorgyűlés megnyitásakor. Ez már a második ilyen rendezvény a megyében, az elsőnek a korábban alakult szilágysomlyói fiókszervezet volt a házigazdája néhány évvel ezelőtt. Az EME elnöke mellett Keszeg Vilmos néprajztudós, Sipos Gábor történész, Tóth Zsombor irodalomtörténész és természetesen Bajusz István egyetemi tanár, a rendezvény házigazdája volt jelen. Az egyik előadó, Mitruly Miklós nyugalmazott egyetemi tanár szerint a Szilágyságban még mindig sok a fehér folt, a kevésbé feltárt tájegységek közé tartozik. A fórumon 16 tudományos dolgozatot ismertettek, mindegyik kizárólag a Szilágysággal foglalkozott. Dr. Egyed Ákos örömmel üdvözölte a fiatalok részvételét. Szinte kivétel nélkül egyetemisták vagy nemrég végzettek, akik elsősorban néprajzi szempontból dolgoztak fel kevésbé ismert területeket területileg Szilágycseh környékétől Krasznán át a Szilágynagyfalu községhez tartozó Bagosig. Az ismertetett tanulmányok megjelentetését a nemrég egyéves születésnapját ünneplő HEPEHUPA kulturális folyóirat vállalta, amely következő számának törzsanyaga e helytörténeti és néprajzi tanulmányokból fog összeállni. /Józsa László: EME-vándorgyűlés Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ A zilahi Szilágysági kutatások témájú konferencián pár előadó kivételével többségében fiatal egyetemi oktatók és egyetemisták ismertették a vidékhez fűződő kutatások eredményeit összefoglaló dolgozataikat. Mitruly Miklós a szilágysági folklórkutatás történetét; Lakóné Hegyi Éva a 18. században élt Dobai Sándorné Bíró Sára egyházpatrónus életét ismertette, Tóth Zsombor adalékokat a Szilágyság 17. századi protestáns művelődési életéhez. A fiatal tanárok, így Turai Tünde a leányszöktetésről, Fóris Monika a désházi házassági szokáskomplexumról, Virt István selymesilosvai halottas szokásokról, Czégényi Dóra a népi írásbeliségről értekezett, illetve a zilahi Molnár Károly egy első világháborús, általa összeállított emlékalbumot mutatott be. /Fejér László: Szilágysági kutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./"

"A szűkös anyagiakkal rendelkező diákok számára Csíkszeredában kizárólag egy tanintézmény, a taplocai Xantus János Általános Iskola működik, ahol a 142 tanulóból 52-en segítséget kapnak a helyi tanácstól és a Riehen Egyesülettől. Az itt tanuló diákok száma 1994 óta folyamatosan növekszik. A tanulókat ingyenesen szállítják iskolába, ingyenesen kapnak tízórait és ebédet, délután az iskolában tanulják meg a másnapi leckéket. Az iskola külön foglalkoztat egyéni felzárkóztató tanítónőt is, a gyerekek kislétszámú osztályokban tanulnak. /Egyre több igénylő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) UNESCO Felsőoktatási Menedzsment Tanszéke megbeszélésre hívja a kolozsvári egyetemek tanszékvezetőit a kolozsvári egyetemek egyesítésének ügyében. Az utóbbi években Európa-szerte tapasztalható bizonyos egyetem-egyesítési folyamat, Magyarországon is városi egyetemek jöttek létre. Ezzel szemben Romániában jelenleg 110 akkreditált felsőoktatási intézmény működik. Az egyetemegyesítés után az egyetemek nagyobb közös projekteket indíthatnának, megnőne a diákok és tanárok mobilitása, csökkennének a költségek. /A Babes-Bolyai küzd az egyetemek egyesítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Ápr. 22-én tárgyalja a megyei törvényszék a prefektúra Zágon község ellen indított perét. Barátos, Borosnyó és Zágon a közbirtokossági, községi erdeivel, legelőivel, valamint az egyházak és iskolák által visszakapott birtokokkal magánerdészetet kívánt létrehozni, magyarázta Kiss József, Zágon polgármestere. Megszerezték a szükséges láttamozásokat is a minisztériumtól. Kiss József tizenöt alkalommal járt ez ügyben Bukarestben. Mindezek ellenére Horia Grama prefektus pert indítottak Zágon község ellen, mert úgy véli, az alapító irat egy ponton megegyezik a kisrégiók - általuk elutasítandó - alapszabályzatával. Hasonló magánerdészeti egyesületek már működnek az országban Szeben és Beszterce megyében. A prefektus ezzel a községek prosperitását akarja akadályozni, miközben Zágon lakosságának több mint fele román. De inkább a sajátjaikat is megrövidítik, csak a magyarok gazdaságilag ne tudjanak haladni. Kovászna megye prefektúrájának egyetlen meghatározható célja van: mindenáron akadályozni a megye magyar lakosságának gazdasági haladását. Ezt egyelőre díjazza a román állam, támogatja az a kormány, melynek az RMDSZ hűséges partnere. /(simó): Zágont pereli a prefektúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./"

"Több száz értékes könyv tűnt el a Babea-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszéki könyvtárából. A lopássorozat azt követően is folytatódott, hogy a rendőrség elkezdte a vizsgálatot. Doru Radosav, az Egyetemi Könyvtár igazgatója elképzelhetőnek tartotta, hogy a gyűjteményt biztonsági okokból elveszik a tanszéktől. "Mindannyian felelősek vagyunk a történtekért - jelentette ki Péntek János, a nyelvészeti tanszék vezetője. Szerinte talán azzal vétettek, hogy nem mérték fel: a folyosóra kikerült könyvszekrényekben a kevésbé értékes könyveket kellene tárolni. A Nyugat eredeti kiadásának a teljes kollekciójából csak hat kötet maradt. Az eltűnt könyvek lajstromát szaporítja az Erdélyi Szépmíves Céh korabeli kiadásainak egész sora, és akadnak a listán 19. században kiadott könyvek is. "Az is lehet, hogy a tettesek megrendelésre loptak, és a könyvek már kint is vannak Magyarországon" - jegyezte meg Péntek János. Tény, hogy ezeket a könyveket magyar nyelvterületen és elsősorban Magyarországon lehet jó áron eladni. Gyakran történik meg, hogy hátizsákkal jönnek a diákok az órákra, hogy az egyetemről egyenest a vonathoz mehessenek. De az épületnek több hátsó kijárata is van. Az udvart több száz méteren át betonkerítés veszi körül, amelyen könnyűszerrel átdobálhatók a könyves csomagok. Luffy Katalin könyvtárosnő egyhónapos magyarországi tartózkodás után március 31-én már a reggeli órákban észrevette, hogy kiürítették a polcokat. Alig állt össze a 256 tételt tartalmazó kárlista, az első rendőri helyszínelés után újabb könyvek tűntek el. A kiérkező rendőrök beérték egy félórás kiabálással. Nyilatkozatokat, ujjlenyomatokat csak ápr. 9-én vettek. Egyed Emese elmondta, hogy a kari könyvtárnak átadott magyar könyvek alig érhetők el a hallgatók számára. Doru Radosav igazgató ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy a könyvek biztonsága rákényszeríti a tanszéki könyvtár beolvasztására. Felvetésére érzékenyen reagálnak a magyar tanszékek tanárai. A különállást azért is fogadta el annakidején az egyetemi könyvtár vezetése, hangsúlyozzák, mert egyetlen lej kiadás nélkül tett szert a magyar tanszék a gyűjteményre, mely most is hetente legalább húsz kötettel gyarapodik. /Gazda Árpád: "Kultúrlopás" a kolozsvári bölcsészkaron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Ápr. 10-én Kolozsváron megkezdődtek a Báthory-napok. Tőkés Elek igazgató emlékeztetett arra, hogy a Báthory István Gimnázium jövőre ünnepli fennállásának 425. évfordulóját. A rövid ünnepi megnyitót a diákok művészi-szórakoztató műsora követte. /Ö. I. B.: Megkezdődtek a Báthory-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Márc. 29. és ápr. 4. között volt a Rákóczi Emlékünnep, amelyre a Nagybányai Rákóczi Szövetség és a Németh László Gimnázium /Nagybánya/ Schönherr Gyula Történelemköre szervezésében került sor. Március 29-én az alsós diákok történelmi vetélkedője zajlott, 31-én pedig a felsősöké. Az ünnepélyes eredményhirdetésen fellépett a Németh László Gimnázium kórusa is, majd Nagy Zoltán történelemtanár, a nagybányai Rákóczi Szövetség elnöke, a vetélkedő főszervezőjeként elmondta: azon kell lennünk, hogy "magyarságunk ne csak anyanyelvünkkel kössön nemzetünkhöz, hanem szívünkkel, tetteinkkel is." Köszönet jár Simori Sándornak, a helyi Lendvay Márton Színjátszó Kör vezetőjének, a színház biztosításáért. /(Szika Levente Zoltán): A nagyságos fejedelem emlékezete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 11./ "

"Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A tavaly először megrendezett Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia (MTDK) sikerére alapozva, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel idén is megrendezte a tudományos ülésszakot. Az ápr. 11-13. között megtartott háromnapos eseménynek Marosvásárhelyen a Szakszervezetek Háza adott otthont. A diákok számítástechnika, villamosmérnöki és gépészmérnöki témakörökben mutattak be dolgozatokat. /Nagy Annamária: Zárult a II. MTDK. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./"

"Ápr. 11-13-a között az ország tizenkét megyéjéből közel száz versenyző vett részt A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő és mesemondó verseny országos döntőjén Szatmárnémetiben. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által évről évre változó helyszínen megrendezett ünnepségnek először adott otthont Szatmárnémeti. A vetélkedőn a kisdiákok Brassó, Dés, Felsőmarosújvár, Gyergyóditró, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Zabola magyar tagozatos iskoláit képviselték. A vetélkedő végén a gyermekeket Szilágyi Regina interaktív bábozással szórakoztatta, az V-VIII. osztályos diákoknak pedig Kiss Zsuzsa mutatta be a város nevezetességeit. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai konferencia, melyen többek között dr. Nyirkos István debreceni egyetemi tanár, dr. Bura László főiskolai tanár, dr. Péntek János egyetemi tanár és dr. Zsemlyei János egyetemi tanár tartott előadást. Délután volt a mesemondó verseny, melyen külön kategóriában indultak az I-IV. osztályosok, és külön az V-VIII. osztályos diákok. A háromnapos rendezvény záróünnepségét az Északi Színházban tartották. /Elek Anikó: A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./"

"Arad az elsők között kezdeményezett testvérvárosi kapcsolatot a szomszédos Gyulával. Tíz évvel ezelőtt a Kézfogások rendezvénysorozattal kidolgoztak egy határon átnyúló kapcsolatrendszert. Ennek eredményeként közös régiós pályázatok születtek. Arad részvétele a Gyula Napokon is természetes. Április 4-én Gyula megismerkedhetett Arad megye népművészetével, most pedig aradi diákok a foci- és a kosárlabdapályán mérkőztek a gyulaiakkal. Az aradiak gyulai bemutatkozása sikeres volt. /Puskel Péter: Arad napja a testvérváros Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./"

"Csíkszeredán ápr. 11-én Tavaszi Gyermeknéptánc Találkozóra került sor. A gyermeknéptánccsoportok oktatói főként a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jelenlegi és volt táncosai, akik heti rendszerességgel oktatják a gyerekeket, fiatalokat. A fellépések után a gyerekek kézműves foglalkozáson vettek részt tojásírást, tojásfestést, csuhézást, mézeskalács- készítést illetve kosárfonást tanulhattak, majd húsvéti ajándékokat készíthettek. /(Daczó Dénes): Néphagyományok ápolása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ "

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, április 5-ei ülésén Sántha Pál Vilmos, a Hargita Megyei Tanács egykori elnöke felszólalásában jelezte: munkahelyén, a megyei tanácsnál másként gondolkodóként kifejtett véleményeiért, az RMDSZ vezetőségétől eltérő politikai nézeteiért valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene, mindent elkövetnek, hogy jelenlegi tisztségéből, a belső pénzügyi ellenőrző osztály éléről eltávolíthassák. Sántha Pál Vilmos egyik ellenőrzése nyomán súlyos, bűncselekményre utaló rendellenességekre bukkant: sikkasztás, csalás, okirat-hamisítás. Ő mindezt - a szabályzatnak megfelelően - 2002. jan. 31-én jelentette a tanácselnöknek, illetve az ügyészségnek is. Az illető alegység vezetője a megyei tanácselnök, Zsombori Vilmos klientúrájához tartozott, így élvezte annak védelmét. Az ügyészségi kivizsgálás azon nyomban beindult, a tanács részéről az ügynek semmiféle következménye nem volt. Sántah újabb szabálytalanságra bukkant: Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke 2001-ben, külföldi útjai után, megszegve a törvényes előírásokat, mintegy 35 millió lejt számolt el költségtérítésként. Sántha Zsombori tanácselnökhöz eljuttatott jelentésében felhívta erre az illetékesek figyelmét, javasolván a szabályszerű megoldást is: a szóban forgó pénzösszeg haladéktalan visszafizetését. Ez a mai napig nem történt meg. Ekkor Zsombori és Bunta a másik alelnököt, Petres Sándort is bevonva, fegyelmi bizottság elé citálták Sánthát és a köztisztviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályzat - az illető szabály szerint előírt határidőből már kifutva - és mondvacsinált bizonyítékok alapján hat hónapra visszaminősítették osztályvezetői tisztségéből. Az SZKT-n replikázó Bunta szerint Sántha a fegyelmi bizottság döntése miatt a közigazgatási bíróságon kereste az igazát, de a pert mindkét fokon elveszítette. Sántha szerint ez bizonyítja, hogy az igazságszolgáltatás nem pártatlan. /Szentgyörgyi László: Aki nincs velük, az ellenük? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke az Erdélyi Napló kérdésére cáfolta Sántha Pál Vilmos kijelentéseit, mondván, nem igaz, hogy politikai nézetei miatt hátrányosan megkülönböztetnék őt. "Sántha Pál Vilmos fegyelmi vétséget követett el, nem ismerte fel, hogy a feladatköréből adódóan hogyan kell neki viselkednie, hol keresi a kenyerét és hogyan viszonyuljon az intézményben dolgozókhoz és tisztségéhez." - minősített Bunta. Hozzátette: Sánthának nem az a munkája, hogy turkáljon a papírokban, hanem az, hogy a hivatal döntéseit segítse abban, hogy az jobb döntéseket hozzon. Bunta elmondta : "Több rendben felajánlottuk neki azt, hogy térjen jó útra, és áthelyezzük egy másik osztályvezetői beosztásba", de ő ezt nem akarja. /Kiss Edit: Cáfol az alelnök. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Erdély-szerte tűnnek el a régi sírok, neves magyar emberek földi maradványait fedő hantok. Az erdélyi magyar történelmi egyházak temetőinek pusztulását főként anyagi okok miatt szinte lehetetlen megakadályozni. Barra Árpád nyugalmazott tanár a dévai református temetőt térképezte fel, kitartó munkával jegyezve le a porladó homokkövek feliratait. Tanulmányát a Déván megtartott áprilisi helytörténeti kör alkalmával mutatta be először. Munkája során csupán a hiányos egyházi és a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társaság által feldolgozott adatokra támaszkodhatott. A levéltár 1818-1903 időszakra vonatkozó részét ugyanis 1950. július 6-án elvitték az állam képviselői megőrzés címen. A jelenlegi jogutód, az állami levéltár már nem vette át, így sorsa ismeretlen, hozzáférhetetlen. A dévai helytörténeti kör tagjai elhatározták, hogy felvállalják a megye magyar temetőiben nyugvó nagy emberek sírhelyének a gondozását. /Gáspár-Barra Réka: Sírok halála. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./"

"Ápr. 16-án Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter Athénban aláírta a Magyarország - és kilenc további állam - Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányt. Magyarországot mintegy 30 fős küldöttség képviselte a csúcsértekezleten. A meghívottak között volt Mádl Ferenc jelenlegi és GönczÁrpád volt köztársasági elnök, valamint a rendszerváltás után hivatalban volt korábbi miniszterelnökök: Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor. Kovács László pártelnök mellett az MSZP-t Lendvai Ildikó frakcióvezető, az SZDSZ-t Kuncze Gábor pártelnök, a Fidesz-MPP-t Orbán Viktor, az MDF-et pedigDávid Ibolya pártelnök képviselte a küldöttségben. /EU-csúcs Athénban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./ Ápr. 16-án Magyarország aláírta az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést. Ebből az alkalomból Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetet intézett a határon túli magyarokhoz. "Az Unió egyenrangú tagjaként Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túl élő magyarok ügye. Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen magyar közösség, egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédaink minél előbb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Megkülönböztetett figyelemben fogjuk részesíteni mindazokat a magyarokat, akik szülőföldjük helyzetéből adódóan egyelőre még nem tartozhatnak az európai közösséghez, annak érdekében, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhessünk a tagság előnyeiből." /Medgyessy Péter üzenete a határon túli magyaroknak. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 16., 2240. sz./"

"Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyre érkezett - tíznapos körútja utolsó állomásaként - az Országos Magyar Diákszövetség egy csoportja. Középiskolai végzős diákoknak mutatták be az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályával közösen kiadott Egyetemi Kalauz, 2003 című tájékoztatót. A vaskos kötetben foglalt számadatokból kiderül, a hazai állami, egyházi és alapítványi felsőfokú intézmények a tavalyihoz hasonló számban kínálnak magyar tannyelvű helyeket. A 135 önálló magyar, illetve magyar tagozattal is rendelkező középiskolában tanuló több mint hatezer idei végzősnek közel ötezer magyar tannyelvű egyetemi, illetve főiskolai hely áll rendelkezésére, melyek 65-70 százaléka tandíjmentes. Az RMDSZ oktatási főosztályán összesített adatok szerint a legtöbb elsőéves helyet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen kínálják, a tizenhét kar összesen több mint ötven szakán 959 államilag fenntartott (ebből több mint száz hely a másoddiplomások számára) és 1357 tandíjmentes helyre lehet felvételizni. Összesen 570 elsőéves hallgatóra számítanak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem három szakán, és tizenöt helyet kínálnak a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszékén. Az egyházi felsőoktatási intézményeket illetően a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán 40 helyet kínálnak, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe tavaly 42 hallgatót vettek fel, az idei beiskolázási szám még nem ismert. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Intézet és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai karokkal) várja az érdeklődőket. A felvételi tájékoztató tartalmazza a magyarországi felsőoktatási intézmények romániai konzultációs központjainak, valamint a tizenkét városban működő technikumok felvételivel kapcsolatos adatait is. /(fekete): Kedvcsináló egyetemhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./ "

"A márc. 14-én Sepsiszentgyörgyön, a Sláger diák-szórakozóhelyen tartott rendőrségi razzia teljes mértékben törvényes volt. Ezt állapította meg a Területi Közrendi Hatóság, mely az egyik érintett szülő, Orbán Barra Gábor panasza nyomán indított vizsgálatot az ügyben. Kicsi József, a testület elnöke elmondta, hogy a kifogásoltakat megvizsgálták, összevetették Ioan Rus belügyminiszternek Puskás Bálint Zoltán parlamenti kérdésére adott válaszát, a rendőrök érdekvédelmi szövetségi elnöke által Orbánnak címzett választ, a megyei rendőr-főkapitányság álláspontját, és a törvényes rendelkezésektől semmiféle eltérést nem találtak. Mindazonáltal a testület két ajánlást fogalmazott meg: kéri, hogy a rendőrség az elkövetkező razziák előtt értesítse a tanfelügyelőséget, a gyermekjogvédelmi hivatalt és a sajtót, továbbá, hogy a diszkók, bárok tulajdonosai biztosítsák a rendet és fegyelmet a szórakozóhelyeken. Kicsi József magánvéleményt megfogalmazva mondta, a razzia törvényes volt, ám nem volt emberséges. /(Szekeres): Sepsiszentgyörgyi razzia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./"

"A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Székelyudvarhely/ végzős színművészeti osztálya ápr. 19-én mutatja be vizsgaelőadását a Művelődési Házban. William Golding A legyek ura című regényét Sarkadi Zoltán Gábor alkalmazta színpadra. A darab koreográfusa Lőrincz József. A székelyudvarhelyi szakközépiskola színészosztályának (hasonló osztályok még Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön alakultak) ez a második színpadi előadása. A tizennégy diák szaktanárok segítségével olyan képzésben részesült, amelyet a közéletben több területen tud majd hasznosítani, hiszen nem mindegyik diák készül színésznek, mindannyiuk célja a továbbtanulás - nyilatkozta Sarkadi Zoltán Gábor színművész, oktató. A diákok segédszínészi diplomát kapnak, amivel el tudnak helyezkedni, a képzés azonban nem azonos az egyetemi oktatással. /Szász Emese: Vizsgaelőadás nagyközönség előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./"

"Ápr. 16-án délután mutatták be Csíkszeredában Beder Tibornak A szék /Magiszter Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. A kötetben a szerző a főtanfelügyelői székben eltöltött több mint tíz esztendő történéseit írta le. A nyugalmazott főtanfelügyelő a kötetben beszél élete egyik nagy kudarcáról is: nem sikerült elérni, hogy a földrajzot és a történelmet anyanyelvükön tanulhassák a magyar diákok. A kötet végén Beder úgy vélekedett, hogy csak a területi autonómia tudja megvédeni az erdélyi magyar oktatást. /K. E. Nem hátra, előre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"Ápr. 15-19. között Egerben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium rendezte meg a XII. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt, melyen 5 országból vettek részt a versenyzők: Magyarországról, valamint Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék magyar tanítási nyelvű középiskoláiból. Így 230 Kárpát-medencei diák és közel 50 tanár találkozott a versenyen. Szatmárnémetiből, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból 6 tanuló vett részt ezen a találkozón, akik helytálltak, és hozzájárultak az erdélyi csapat sikeres szerepléséhez, dicséretben részesültek: Ferencz Ildikó és Vásárhelyi Márta IX., Gábor Enikő XI., osztályos, valamint Reiz Beáta XII. osztályos tanuló. /Kölcseys diákok sikere nemzetközi matematikaversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 23./"