Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kovács István (Kokó)
19364 tétel
2003. február 8.
"Zászlóügyben elmarasztaló ítéletet hozott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal ellen az onesti-i bíróság. A több mint fél éve húzódó pert a Kovászna megyei prefektúra indította a megyeszékhelyi városháza ellen. Az ok: a román nemzeti zászlók nem megfelelő elhelyezése, és magyar fejléces papírok használata a városháza levelezésében. Bár a sepsiszentgyörgyi városháza bizonyítékokat mutatott be igazának alátámasztására, az onesti-i bíróság a prefektúra javára döntött, azaz Albert Álmos polgármestert 100 millió lejes bírság kifizetésére kötelezte. Albert Álmos igazságtalannak tartja az ítéletet, fellebbezést kíván benyújtani. /Albert Álmos ellen döntött zászlóügyben a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ "
2003. február 10.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja hivatalos küldöttséggel megjelent Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán, illetve febr. 1-jén, a szatmárnémeti Láncos-templomban sorra került Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén. Katona Ádám platformelnök Medgyessy Péte miniszterelnök kongresszusi üdvözlő beszéde alatt feltűnést keltő módon - az EMK magasra tartott vörös szórólapjával - jelezte, hogy az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja "a pálya elhagyására" szólítja föl a budapesti miniszterelnököt. Az RMDSZ csúcsvezetése a 7. Kongresszust törvénytelen módon, a belső választásokat megelőzően szervezte meg. Ezért tiltakozásul az EMK küldöttsége nem szólalt föl az RMDSZ program- és alapszabály-módosításának, illetve a szövetségi elnök választásának vitájában és a szavazásokon sem vett részt. Viszont véleményét nyilvánosságra hozta az 1000-1000 példányban kinyomtatott, és a kongresszusi résztvevők, illetve a sajtó munkatársai között szétosztott Memorandumában meg a vörös színű szórólapján, valamint nemzetközi sajtóértekezletén. A Láncos-templomban Katona Ádám platform-elnök A harmadik út prófétái című előadásával szerepelt. Bemutatásra került a platform kiadványa, dr. Csapó József szenátor A romániai magyarság - autonóm nemzeti közösség című könyve is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyhangúlag tiszteletbeli elnökévé kérte föl Tőkés László püspököt, aki elfogadta a platform felkérését. Az EMK elnöksége nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen elnökségének valamennyi tagja nyakába akasztott papírlapokra írt protestáló szövegekkel is kifejezésre juttatta véleményét a Szövetség csúcsvezetőségének politikájáról. Az EMK tiltakozott amiatt, hogy a kongresszus megszüntette az RMDSZ tiszteletbeli elnöke funkciót. Egyúttal az EMK tiltakozott az ellen, hogy a kongresszus elnöksége a küldöttek előtt eltitkolta a több mint ezer személy részvételével tartott Egyházkerületi Közgyűlés üzenetét. Ugyancsak tiltakozott az EMK amiatt, hogy a program- és alapszabály-módosítási vitában nem vették tekintetbe az EMK platform írásban, nyomtatásban elkészített Memorandumát. (Ezt a dokumentumot Markó Béla szövetségi elnök kívánságára állították össze.) Az EMK tiltakozott december elsejének budapesti megünneplése ellen, melyen Medgyessy és Nastase miniszterelnökök, illetve az RMDSZ hivatalos küldöttsége (Kelemen Attila és Verestóy Attila) együttesen vett részt. Az EMK tiltakozott továbbá Nastase miniszterelnök kongresszusi beszédében kifejtett azon kijelentése ellen, hogy kormánya nem hajlandó biztosítani a romániai magyar nemzeti közösséget megillető kollektív jogokat, illetve hogy Nastase miniszterelnök jogsértő kijelentését az RMDSZ vezetősége szó nélkül hagyta. Tiltakozott az EMK a romániai magyarság több súlyos közösségi jogsérelmének elhallgatása miatt is. Ugyanis az RMDSZ csúcsvezetősége - noha az EMK hosszú hónapok óta több rendben írásban is segítségét kérte -, nem járt el az egymást követő bukaresti kormányok úgynevezett regionalizálási praktikái ellen, továbbá a Székelyföldnek román egyházi és katonai intézmények betelepítésével történő, központi irányítással folytatott elrománosítása ellen, illetve az Aurel Agache kézdivásárhelyi milicista tiszt i meglincselése ürügyén igazságtalanul elítélt és börtönbe zárt, súlyosan beteg Reiner Antal azonnali kegyelemben részesítése érdekében. Az EMK elnökségi tagjai: Bakk László, Katona Ádám, Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos, dr. Újvári Ferenc. /Kongresszus és rendkívüli közgyűlés után. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"
2003. február 10.
"Febr. 8-án a Bihar Megyei Diákparlament megalakítására gyűltek össze Nagyváradon, az Ady Endre Gimnáziumban 22 iskola diáktanácsainak képviselői. A résztvevők elfogadták a szervezet struktúráját, megvitatták az alapszabály-tervezetet. A Diákparlament közgyűlése, melybe minden diáktanács három személyt delegálhat, félévente fog összeülni, hogy meghatározza a következő időszakban követendő stratégiát, vezetőket válasszon, vagy módosítsa az alapszabályt. A Diákparlament feladata az érdekérvényesítés, tájékoztatott Debreczeni Sándor MAKOSZ-elnök, az egyik alapító. /Pengő Zoltán: Diákok parlamentje. A diáktanácsok együttműködése a cél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./"
2003. február 11.
"Kétértelmű ígéreteket kapott Vekov Károly képviselő a Nevelési és Kutatási Minisztériumhoz címzett interpellációjára, amelyben a kisérettségi és érettségi tételek központi fordításának megoldását sürgette. Ecaterina Andronescuminiszter kijelentette: a minisztérium lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy a tételek többségét központilag fordítsák le a nemzetiségek nyelvére. A magyar és német nemzetiségű diákok számára minden tételt központilag fognak majd lefordítani. Megfigyelők szerint az ígéret tudatosan kétértelmű, és szinte előrevetíti az eljövendő magyarázkodást: minden kisebbségnek ugyanazon jogok járnak ki, így a magyarnak és németnek nem lehet pluszjogokat adni. /Kétértelmű válasz Vekovnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"
2003. február 11.
"Napvilágot látott a Haza a magasban. Magyar nemzetismereti tankönyv a szórványban élő, magyarul tudó és tanuló, tíz éven felüli diákok és tanítók számára. A tankönyv áttekintést ad a magyar őstörténetről; a Kárpát-medence magyar népéről és tájairól, az Észak-Amerikában és Nyugat- Európában élő magyarokról; a magyar történelemtől a világhírű művészek, tudósok és sportolók nemzeti panteonjáig, a magyar nyelv és az irodalmi művek szépségeitől legjelesebb alkotóink portréjáig. A kiadvány a magyar nemzet határokon átívelő egyesítését, kultúrájának átörökítését, identitásának erősödését, a közösségi kapcsolatok építését is szolgálja. /Haza a magasban. Magyar nemzetismereti tankönyv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"
2003. február 12.
"A magyarországi felsőoktatási intézmények erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai magyar anyanyelvű hallgatói rendeztek vitafórumot a határon túli magyarokról a számukra otthont adó Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén. Csapody Miklós MDF alelnököt, országgyűlési képviselő elmondta, a megbeszélésen a hallgatók megkérdezték, van-e Magyarországnak nemzetstratégája, mik a tervei a határon túli magyarsággal? "A nemzetstratégia ügyében a kormányzati válasz és az én válaszom teljes mértékben egybeesett, a mi elképelésünk a szülőföld stratégia." Szemben a német elképzeléssel, mert ők a németeket "kivásárolták Romániából". "A cél érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyar százezrek, milliók a szülőföldjükön érezhessék otthon magukat, ott boldoguljanak, olyan eszközökre van szükség, melyekkel a szülőföld valódi hazává formálható." Ez egyetlen természetes megoldás, ezért van ez ügyben a magyar parlament pártjai között is ritkán tapasztalható konszenzus. Ehhez a magyar kormányzatnak törvényhozási, anyagi és kulturális eszközrendszerével hozzá kell járulnia. Nem elég a kedvezménytörvény, nem elég az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Segítő Jobb Közalapítvány és más szervezetek, alapítványok támogatása, hanem a magyar államnak is szerepet kell vállalnia, mégpedig állami vagy államilag garantált privát stratégiai befektetésekkel, beruházásokkal. - Az Illyés Közalapítványnál egy bírónő formahibákat vétett. Csapody védte a kormányt: akik nem kapták meg a támogatást, szidják a kormányt, a kormány azonban nem tud beavatkozni a folyamatba. Foglalkoztatja a diákokat a Magyarország EU-s csatlakozásából adódó vízumkényszer küszöbön álló bevezetése. Ez a közeljövőben két magyar közösséget érint, a kárpátaljaiakat és a vajdaságiakat, egy 150-200 ezres és egy 300 ezres közösséget. A kormány hibája, hogy a tervezetből a kedvezményezettek köréből hiányoznak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok mint olyanok. Az MDF szerint egyszerűsített eljárással kedvezményes vízumhoz való hozzájutást kellene biztosítani. Elképzelhető például - a kishatárforgalomról szóló kétoldalú egyezmények módosításával - az a bizonyos 15 km-es sáv megszélesítése mindkét oldalon. Egy másik lehetőség pedig a tartós vízum bevezetése. - A kettős állampolgárságot a kormány elutasítja. A későbbiekben, ott, ahol erre a partnerország részéről esetleg fogadókészség mutatkozik, Csapody elképzelhetőnek tartja. /Guther M. Ilona: Interjú Csapody Miklóssal a Magyarországon tanuló határon túli magyar főiskolásokat foglalkoztató kérdésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "
2003. február 13.
"Febr. 11-én a Brassó Megyei Tanfelügyelőségre elé vonult a 6-os számú általános iskolában tanuló diákok szüleinek egy csoportja, követelve, hogy a felújított Áprily Lajos Gimnázium épületébe költözhessenek vissza a románul tanuló diákok. Ígéretet kaptak már régebben, hogy új román iskolát építenek. Andronescu miniszter asszony pár hete látogatta meg az Áprily Lajos Gimnáziumot, s akkor azt mondta, hogy az új román iskola alapkőletételére március elején kerül sor. A háborgó szülők most azzal fenyegetőztek, hogy febr. 17-én a szabad ég alatt az Áprily udvarán fognak "órát tartani", ha nem engedik őket be az iskolába. /(Tóásó Áron Zoltán): Az Áprilyban akarják taníttatni gyerekeiket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Egy évtizede kérik, hogy legyen egyetlen magyar középiskola Brassóban, a román szülők ez ellen tüntetnek, annak ellenére, hogy gyermekeik részére új román iskola épül."
2003. február 17.
"Az Irak ellen tervezett háború elutasításáért, a béke megőrzéséért febr. 15-én tömegtüntetéseket rendeztek szerte a világon. A világ hatszáz városában a szervezők szerint több mint tízmillió ember tiltakozott az amerikai háborús terv ellen: Londonban egymillió, Olaszországban hárommillió, Spanyolországban négymillió, Berlinben félmillió ember vonult az utcákra. Ázsiában is többezres tüntetéseket tartottak. Olyan tüntetésről, amelyen incidens történt, csak Görögországból érkezett hír. Athénban a rendőrség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott a tüntetőkkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntetők többezres tömegéről levált anarchisták több száz fős csoportja benzines gyújtópalackokkal, kövekkel dobálta meg a rendőröket. Az ország északi részén fekvő Szalonikiben a rendőrök szintén összecsaptak az amerikai konzulátus előtt tüntető anarchistákkal. Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség előtt egy hónap óta tartott ülődemonstráció. A legjelentősebb ausztráliai demonstráció a pénteki melbourne-i volt. A százezres tömeget a legkülönbözőbb korú résztvevők alkották. A hatóságok szerint a vietnami háború óta ez a legnagyobb háborúellenes megmozdulás Melbourne-ben. A tüntetés John Howard miniszterelnök ellen is irányul, aki korábban 2000 katonát és harci repülőgépeket küldött a Közel-Keletre. (Nagy-Britannia mellett Ausztrália az egyetlen ország, amely katonai erőt küldött az Arab-öbölbe az Irak elleni háborúra készülve.) 750 ezer és kétmillió közé tették a londoni tüntetők számát. Kétszázötven más brit városból is érkeztek tiltakozók. Lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt Harold Pinter drámaíró a nagygyűlésen mondott beszédében, amit óriási üdvrivalgással fogadtak. Párizsban 250 ezer ember tiltakozott. Az osztrák fővárosban a rendőrség szerint 15 ezer, a rendezők szerint 20-30 ezer ember vonult fel. Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. Alig kétszáz ember tüntetett Belgrád főterén. Moszkvában közel ezer ember tüntetett a kommunista párt felhívására. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában kétezren,. Prágában és Ostravában háromszáz ember tüntetett. A tömegtüntetések sorából az Egyesült Államok városai sem maradtak ki. A legnagyobb, több tízezer embert mozgósító demonstrációra New Yorkban került sor. Budapesten két békedemonstráció is volt. A Békelánc elnevezéssel tartott rendezvény résztvevői a Szabadság-hídon láncot alkotva békeüzeneteket tartalmazó papírhajókat dobtak a Dunába. A hídtól egészen a Kálvin térig folyamatos volt a sor a járdán, ahogy az Erzsébet tér felé vonultak. A Civilek a Békéért nevű tömörülés szervezésében az Andrássy úton vonultak végig az emberek, akik annyian voltak, hogy le kellett állítani az autóforgalmat. A Civilek a békéért mozgalom petíciót juttatott el az Országgyűléshez és az amerikai követségre, amelyben elítélték a Bagdad elleni katonai akciót. Bukarestben néhány tucat ember vett részt a rendezett tüntetésen. / Háborúellenes tömegtüntetések világszerte. Kolozsváron alig százan, Bukarestben harmincan tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"
2003. február 17.
"Febr. 24. -márc. 1. között a romániai katolikus püspöki konferencia tagjai Rómába mennek, ad limina látogatásra: a katolikus püspökök öt évente meglátogatják a pápát, ugyanakkor a kongregációknál megbeszélik az elmúlt öt évben adódott kérdéseket. A romániai katolikus püspökök konferenciája, mely három rítust foglal magába (latin, görög és örmény), 1991-ben alakult meg és azon év márciusában a püspöki kar tagjai első ízben voltak ad limina látogatáson Rómába, először 1937 óta. E látogatáson választották meg a megyéspüspökök Alexandru Todea metropolitát, a későbbi bíborost a konferencia elnökének. A konferencia jelenlegi elnöke Ioan Robu bukaresti metropolita-érsek. A második ad limina látogatásra 1996 decemberében került sor, a jelenlegi a harmadik lesz. Az öt éves ciklus szerint 2001-ben került volna sor a következő látogatásra, de a jubileumi esztendő zsúfoltságának és II. János Pál pápa betegségének következményeként két évvel kitolódott. /Romániai katolikus püspökök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "
2003. február 18.
"Mintegy 150 román diák és szüleik tüntettek febr. 17-én Brassóban, az Áprily Lajos Gimnázium épülete előtt azért, hogy a 6-os iskola román diákjai ugyanabban a felújított épületben tanulhassanak márciustól, mint az Áprily diákjai. Az Áprily-gimnázium világbanki támogatásból felújított épületét a korszerűsítési munkálatok 2001-es megkezdéséig közösen használta a két tanintézmény, azóta azonban külön épületbe járnak a 6-os iskola román és az Áprily Lajos Gimnázium magyar diákjai. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter brassói látogatásakor megígérte, hogy szeptembertől kezdődően a 6-os iskola testületileg egy teljesen új épületbe költözhet, a román szülők bizalmatlanok. A sorozatos kudarcok után úgy döntöttek, hogy tüntetést szerveznek az Áprily Gimnázium előtt. 1990 óta harcolnak a brassói magyarok azért, hogy a gimnázium újra magyar legyen. Az épületet egyébként a katolikus egyház visszaigényelte, a restitúciós eljárás folyamatban van. /Román diákok tüntettek Brassóban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./"
2003. február 18.
"A Moldvai Magyarság folyóirat idei első számában Bilibók Jenő ismertette a Pusztinán, az általános iskolában magyarul tanuló diákok új ingyenes lapját, az Első Magyarórát. Mirk Szidónia-Kata Halász Péternek a moldvai magyarok néprajzáról szóló, Bokrétába kötögetem vala című kiadványról közölt ismertetőt. Demény Lajos a csángó-magyar kérdésnek 1857-ben a moldvai ideiglenes országgyűlésen felvetett történetét idézte fel. Domokos Péternek a 19. századi sematizmusokról közölt adatait hozta ez a szám. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"
2003. február 18.
"Belső választásra készül az RMDSZ segesvári és környékbeli szervezete. A lélekszám apadása leginkább a végeken érződik. Gál Barna tanár, megyei tanácsos, Segesvár helyi RMDSZ szervezetének elnöke tájékoztatott: Segesváron 1990-ben 84 magyar I. osztályos tanuló volt, ma 32. 2002-ben a magyar fiatalok 65%-a vegyes házasságot kötött. A tavaly érettségizett 43 diákból 27-en iratkoztak be főiskolára vagy egyetemre, s csak ketten tanulnak a Sapientián. Ide, Segesvárra, még a szele sem ért el az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezménynek. A kétnyelvű táblák közül egyet valahogy kitettek, de azt is lemázolták, s azóta sem cserélték ki. Az erdő-, föld-, háztulajdonjog- visszaszolgáltatásból semmit sem valósítottak meg. Magyarul tudó köztisztviselő nincsen a polgármesteri hivatalban. A Gaudeamus Alapítványt hat 6 évvel ezelőtt együtt hozták létre, a szórványban levő diákok támogatására. Ma márt nincs kapcsolatuk, mert önállósultak, ők kapják a pénzt, ők rendezik, nincs szükségük az RMDSZ-re. Segesváron a helyi szervezet választmánya nem működött, a tagok a székház felé se jönnek. Valahogyan meg kellene szólítani az embereket. Az RMDSZ-bálon kívül semmi nincs, ami megmozgatná a segesvári magyarokat. - Segesváron volt magyar ifjúsági szervezet, a megyében először itt indult be a magyar vállalkozók klubja, ez mind megszűnt. Létezett az EMKE helyi szervezete, ez is megszűnt, mert azt mondták, nincs rá igény. A helyi rádióadó magyar nyelvű műsorát is több nekifutásból beindították, s a néhány lelkes szerkesztőn kívül nehezen kapnak munkatársakat. /Vajda György: Szórványdilemmák. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ "
2003. február 19.
"Febr. 22-én dönt a tisztújításról az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: ha felkérik a tisztség betöltésre, kész elvállalni azt. Máté András városi tanácsos, ügyvéd szintén vállalja a megmérettetést. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezeténél eddigi elnökök Kántor Lajos, Balázs Sándor, Buchwald Péter, Kötő József és Boros János voltak. Kónya-Hamar Sándor 1999-től a megyei szervezet elnöke. /Papp Annamária: Tisztújítás előtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor és Máté András vállalja a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"
2003. február 20.
"Az OTP továbbra sem mondott le arról, hogy belépjen a romániai piacra: a magyar pénzintézet jelenleg a Banca Romaneasca (BR) többségének átvétele iránt érdeklődik - közölte febr. 19-i számában a Ziarul Financiar című román gazdasági napilap. A lap emlékeztetett arra, hogy az OTP tavaly a német Hypo Vereinsbankhoz tartozó Bank Austria-Creditanstalttal konzorciumot alkotva indult a legnagyobb román kereskedelmi bank, a BCR végül sikertelennek bizonyult privatizációs pályázatán. Ezek a tárgyalások nem jártak eredménnyel. "Ha az OTP-nek sikerül megvennie a Banca Romaneascát, ez az üzlet referenciát jelentene a román bankvilág számára, mivel a Banca Romaneasca az egyike a Romániában még eladó közepes méretű bankoknak" - írta a Ziarul Financiar. /Az OTP és a Banca Romaneasca. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 20./"
2003. február 20.
"Átfogó stratégia kidolgozása végett hívta össze Temesvárra a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés hármas számú munkacsoportjának ülését Bodó Barna, a testület tavaly novemberben kinevezett elnöke. A Temes megyei RMDSZ-es tanácsos, művelődési bizottsági elnök invitálásának a DKMT négy romániai megyéjének - Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény - képviselői, a Vajdasági Autonóm Tartomány küldöttsége, Magyarországról pedig Csongrád Megye Közgyűlésének kulturális főtanácsosa tett eleget. Az Eurorégió című háromnyelvű, színes, Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Montenegróban egyaránt terjesztett folyóirat újbóli megjelentetésének szükségességét Bodó Barna vetette fel. A kiadvány 2002-ben nem jelent meg pénzhiány miatt. Az elhangzott javaslatokat a DKMT legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökök Fóruma elé terjesztik a febr. 26-i szegedi tanácskozáson. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítenék az együttműködést az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"
2003. február 20.
"Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőben a középfokú tanítóképzés mellett néhány éve elkezdődött a főiskolai képzés is, a felsőoktatási tanintézet szintén a nagy meseíró nevét viseli: Benedek Elek Tanítóképző Főiskola. 1997-ben felvetették a tanárok, hogy át kellene térni a főiskolai tanítóképzésre. Az udvarhelyiek magától értetődően a magyar nyelvet jelölték meg az oktatás nyelveként. Az egyetem rektorátusa hallani sem akart magyar nyelvű tanítóképző főiskoláról, végül mégis beleegyeztek. 1998-ban megszületett a miniszteri rendelet: Romániában a tanítóképzés csak főiskolai szinten történhet. 1999-ben indult is az első évfolyam a Benedek Elek Tanítóképző Főiskolán. Román vidéken nagy volt az ellenállás a főiskolai oktatás bevezetése ellen. A miniszter asszony végül úgy rendelkezett, hogy maradjon meg a középiskolai tanítóképzés is, így 2001-től párhuzamosan folyik Romániában ez a szakoktatás. A főiskolára felvételizők közt szép számmal akadnak olyanok is, akikből hiányzik a hivatástudat. Ami a magyar nyelv és irodalom körébe tartozik főiskolai tananyagként, azt Antal Sándor egymaga tanítja. Tanít leíró nyelvtant, általános nyelvészetet, nyelvtörténetet /jelentéstannal, szövegtannal együtt/ és irodalmat. Mindezek mellett létezik anyanyelvi tantárgy-pedagógia, szakmódszertan, beszédkészség-fejlesztés. Antal Sándornak nincs könnyű dolga, de ez a jelenlegi helyzet. A főiskola a kolozsvári egyetem pedagógia-lélektan tanszékéhez tartozik, ők pedig azt tartják, hogy az intézet elsősorban pedagógiai irányultságú. Ezért a pedagógia és lélektan körébe tartozó tantárgyak aránya a főiskolán jóval meghaladja az ötven százalékot, mintha erre a szakra képeznének tanárokat vagy kutatókat. Sőt, kutatási tantárgyak is vannak, holott arra a tanítónak vagy óvodapedagógusnak semmi szüksége nincs, viszont alapos, megbízható magyar nyelvi tudásra annál inkább. Tanulmányi útmutatóik vannak, nem jegyzetek, körülbelül 70-80 oldalasak, a könyvtáruk viszont elég jól felszerelt. /Komoróczy György: Döcögő főiskolai oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./"
2003. február 20.
"Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /"
2003. február 20.
"Febr. 20-án tölti be 75. életévét Nagy György, Székelyudvarhely egyik legidősebb képzőművésze. Tanár, szobrász, grafikus, ő mintázta a főtéri szökőkút egyik alakját, az Aratólányt. Kiváló művészcsapat élt a városban, emlékezett a múltra. Sok csoportos kiállításuk volt. /Katona Zoltán: 75 éves Nagy György képzőművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./"
2003. február 21.
"Febr. 20-án, az RMDSZ szokásos bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy febr. 21-én Marosvásárhelyen, a Szövetségi Elnöki Hivatalban az RMDSZ módosított alapszabályzatának értelmében megtartják a Platformok Konzultatív Tanácsának alakuló ülését, másnap pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésezik. Markó részletesen ismertette az SZDP-vel aláírt együttműködési megállapodás tartalmát. Ebben jelentős helyet foglal el a magyar nemzetiségű szakemberek jelenléte az állami, területi, helyi és kulturális intézményekben. A megállapodás értelmében a kormány támogatja a felekezeti iskolák további működését, valamint új egyházi tanintézmények létrehozását is. A megállapodás mellékletei az erdélyi megyék infrastrukturális fejlesztésével, valamint szociális kérdésekkel foglalkoznak. /Több magyart a közintézményekbe. Markó Béla az RMDSZ-SZDP protokollumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"
2003. február 21.
"Sem a magyar, sem a román diákok nem költöznek be a brassói Áprily Lajos Gimnázium felújított épületszárnyába addig, amíg a román iskola is fel nem épül - jelentette ki Otilian Neagoe Brassó megyei prefektus a román diákok szüleivel folytatott febr. 20-i megbeszélésen.Az Áprily Lajos Gimnázium márciusi átadásáról az idei RMDSZ- PSD országos protokollum rendelkezik, arra azonban nem tér ki, hogy a felújított épületben az átadás után mely oktatási intézmények folytathatják tevékenységüket. A román iskola teljes felépítése leghamarabb őszre várható. Petki Pál, az Áprily Lajos Gimnázium igazgatója megerősítette: a néhány héttel ezelőtti megbeszélésen, amelyen Ecaterina Andronescu tanügyminiszter is részt vett, konkrét ígéretként hangzott el, hogy március folyamán, az épületszárny befejezésekor az Áprily Lajos Gimnázium osztályai birtokba vehetik az épületet. /Lukács János: Senki nem költözik be őszig az Áprilyba. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"
2003. február 22.
"A román kormány tagjai most meglehetősen elégedettek lehetnek. Az ország meghívást kapott a NATO-ba, de Washington máris teljes jogú szövetségesnek tekinti Romániát. Amíg a de facto NATO-tag Magyarország és Törökország a vonakodó csatlós szerepét játssza, addig a még csak aspiráns Bukarest készségesen fölajánlotta az ország teljes infrastruktúráját az Irak elleni háborúhoz. Románia ezzel egy olyan háborúban való részvétel mellett kötelezte el magát, amelynek legitimitása kétséges, annak ellenére, hogy Szaddám, a véreskezű diktátor már régóta megérett a bukásra. Az ENSZ nem találtak bizonyítékot a vádakra. Az iraki olajkincsről van szó, amely becslések szerint a szaúd-arábiai tartalékok után a második legnagyobb a világon? Balogh Levente leszögezte: hosszú távon nem a legésszerűbb belerohanni egy olyan háborúba, amelyet még a civilizált Nyugat nagy része is hevesen ellenez. Balogh Levente: A készséges csatlós. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"
2003. február 24.
"Febr. 23-án Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter oktatókkal, egyetemistákkal, polgármesterekkel, tanfelügyelőkkel és vállalkozókkal tárgyalt. Dáné Károly egyetemi adjunktus a magyar diákok líceumi továbbtanulási számarányát (50 százaléknál kevesebb) kevesellte a román diákokéhoz (60 százalék fölötti) képest, nehezményezve, hogy több szakterületen (mezőgazdaság, gazdaság) nincsen anyanyelvű képzési lehetőség. Másik felvetése az érettségi tesztek magyar nyelvre való fordítására vonatkozott. Kérte, hogy a tételek már a minisztériumból magyarul érkezzenek. Az első kérdés kapcsán a miniszter úgy vélte, a bemutatott az adatok nem valósak, mert nem tükrözik azon magyar diákok számát, akik román tannyelvű osztályokban tanulnak tovább, az érettségi tesztekkel kapcsolatban pedig biztosította a kérdezőt: idén a vizsgateszteket a minisztérium magyarul is kiküldi a középiskoláknak. Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora a bentlakások hiányát és a vendégdiákok ügyét vetette fel. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyen járt az oktatásügyi miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./"
2003. február 25.
"A febr. 23-án Marosvásárhelyre látogató Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter az újabb magyar tannyelvű osztályok létrehozásával, a magyar anyanyelvű iskolaigazgatók etnikai alapon való kinevezésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy mindig is a szakmai hozzáértést tartotta fő kritériumnak az előléptetésben, és nem etnikai alapon kell történnie az igazgatók kinevezésének. Azokban az iskolákban, ahol mind magyar, mind román tannyelvű osztályok működnek, Andronescu természetesnek tartja, hogy magyar anyanyelvű igazgató is legyen. Ovidiu Natea Maros megyei prefektus szerint: "ott, ahol a magyarok többségben vannak, a főigazgató magyar, és fordítva, ahol a románok vannak többen, ott román." Ioan Nicolaescu PSD-s szenátor, a MOGYE fizika katedrájának professzora kijelentve, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem (MOGYE) esetében a román és a magyar diákok számarányának leszögezése nem olyan egyszerű, mérlegelni kell a sikeresen vizsgázók évről évre változó számarányát, ezenkívül a magyar diákok román helyekre is pályázhatnak. A szenátor szerint bantusztáni helyzet állna elő, szeparációhoz vezetne az egyetemen a magyar tanszékekkel. /Antalfi Imola Bantusztáni helyzet kialakulásától tart Ioan Nicolaescu szenátor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./"
2003. február 25.
"Az érvényes jogszabályok felrúgásával történt a Maros megyei nagyközség, Erdőszentgyörgy képviselő-testületének kiegészítése. A polgármesteri hivatalnál alkalmazást nyert RMDSZ-es Székely Béres Attila megüresedett helyének betöltéséről az elmúlt héten döntött a tanács. Erdőszentgyörgyön a törvény értelmében Molnár József volt helyi RMDSZ-elnöknek kellett volna tanácstaggá előlépnie. Ezzel szemben az RMDSZ Sütő Bélát jelölte, merthogy a listán előtte álló "Molnár Józsefet fegyelmi okok miatt nem javasolja". A múlt heti tanácsülésen aztán tizenegy igen és két tartózkodás mellett igazolta is Sütő mandátumát az RMDSZ-többségű testület. Az önkormányzat jegyzője, Mariana Bica kifejtette: az RMDSZ nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, s ezt kénytelen jelezni a prefektúrának. Mint mondta, Molnár Józsefet csak akkor kerülhették volna meg, ha előzőleg kizárták volna a szervezetből. A második gyűlésen megjelentek Kelemen Atilla és Makkai Gergely parlamenti képviselők, előbbi megyei RMDSZ-elnöki minőségében nyíltan a törvény megszegésére biztatta a helyieket, mondván, hogy Molnár nevét át kell ugrani. Utóbbi bő évtizedig volt az RMDSZ helyi és körzeti szervezetének elnöke. A 2000-es helyhatósági választások után, amikor az RMDSZ jelöltjével szemben egy független, de a megyei RMDSZ támogatását élvező jelölt, Tarr Endre nyerte el a polgármesteri tisztséget Erdőszentgyörgyön, Molnárt, valamilyen SZKT-határozatra hivatkozva, az országban elsőként s talán egyetlenként leváltották. Az előzmény: Molnár RMDSZ-elnökként ellenezte, hogy a Petőfi utca elnevezés ellen voksoló tanácsosok a következő ciklusban is mandátumhoz jussanak. Molnár József elmondta: írásban jelezte a jegyzőnek, hogy igényt tart a tanácsosi tisztségre. /Szentgyörgyi László: Erdőszentgyörgyi "demokrácia". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./"
2003. február 25.
"Három évvel ezelőtt rendezte meg a váradi Matyi Műhely Bábszínház az óvodások bábfesztiválját. Febr. 24-én Nagyváradon a Matyi Napok rendezvénysorozat keretében újra bábfesztivál kezdődött. Gyönyörű magyar ruhába öltözött gyermekek palotással nyitották meg a bábfesztivált, amelyen öt óvoda mutatkozott be egy-egy darabbal. A nagyváradi Orsolya óvoda bábosai népi gyermekjátékokat mutattak be. A többiek is sikert arattak. /Tököli Magdolna: Óvodások bábfesztiválja a Tempo Klubban. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 25./"
2003. február 25.
"Febr. 17-én szervezte meg a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium /Csíkszereda/ a tanév második szavalóversenyét. A diákok ezúttal erdélyi költők verseiből válogattak: egyet a második világháború előtti hazai magyar líra gyöngyszemeiből, egyet pedig a kortárs költők alkotásaiból. /Erdélyi költők. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./"
2003. február 26.
"Lupényban a helyi magyar egyházak, az RMDSZ, valamint a MADISZ képviselői a napokban megvitatták a Lupényi 1-es sz. Általános Iskola magyar tagozatának gondjait, a létszámcsökkenés okozta problémákat. A jelenlévők úgy vélték, hogy feltétlenül föl kell keresni azokat a magyar családokat, akiknek gyermekei nem tanulnak anyanyelvükön, különös tekintettel a külvárosi negyedekben, illetve az Urikányban lakókra. A katolikus egyház részéről Marthy Attila plébános a rászoruló gyermekek számára anyagi támogatást ígért. Gál Sándor református tiszteletes Ghermán Margit tanítónő segítségével már megkezdte szombatonként azoknak a gyermekeknek az anyanyelvi oktatását (írás-olvasás tanítása), akik csak a családban beszélik az anyanyelvüket. /Farkas Éva: Vitafórum a magyar oktatás fenntartásáról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./"
2003. február 27.
"A diákok általános műveltségével gond van, állapította meg dr. Cseke Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politológia és Közigazgatási Karának dékánja, aki már többször volt érettségibiztos. Szépirodalmat nem olvasnak eleget. Viszont nagyon jó idegennyelv-tudással jönnek. Az egyes karokon magyar tanszékek akkor hozhatnak létre, ha elérik a 15-ös létszámot. Az újságírói tanszéken jelenleg hatan vannak magyar oktatók /Cseke Péterrel együtt/ heten a politológián. Nehézkes a procedúra: el kell végezniük egy mesterképzőt, utána beiratkoznak a doktorátusra, és akkor versenyvizsgázhatnak, hogy tanársegédként alkalmazzák őket. Másutt, külföldön, jobb lehetőségek vannak, háromszor akkora fizetéssel. A legjobbakat nem tudják ott tartani. A közgazdaságon már vannak magyar oktatók, a jogon bizonyos tárgyakat tanítanak magyarul, vannak oktatók. /Takács Éva: Gond a magyar tanárok biztosítása az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./"
2003. február 27.
"A Máltai Szeretetszolgálat temesvári kirendeltsége több mint hét éve segít a rászorulókon. Az öregek számára létrehozott otthonban jelenleg húszan laknak, ezenkívül ötven idős embernek szállítanak házhoz naponta ebédet. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője és Kertész Éva ügyvezető igazgató a Máltai Központban megmutatta az újságírónak a segélyeket tároló raktártól a konyháig, a gyógyszertártól az orvosi rendelőig, a napközi otthontól a jelmeztárig, a "bennlakók" szobáitól a kápolnáig mindent. A nappali otthonba bejáró idősek varrógépen a segélyből kiválogatott ruhadarabokat újra feldolgozzák, eladás céljából. /Nagyálmos Ildikó: Hasznossá teszik magukat az öregek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./"
2003. február 27.
"Febr. 25-én a képviselőházban Kovács Csaba képviselő politikai nyilatkozatban szólt a brassói Áprily Lajos Líceum helyzetéről: a magyar diákok helyszűkében vannak, nem férnek hozzá a laboratóriumi felszerelésekhez, mindez árt az oktatás színvonalának. A brassói magyar közösség joggal kéri az iskola tulajdonjogának visszaállítását. Dr. Garda Dezső képviselő ugyanakkor elhangzott politikai nyilatkozatában felháborodását fejezte ki a Hargita megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal vezetőinek magatartásával kapcsolatban, amiért a csendőrség és a rendőrség igénybevételével akarják rákényszeríteni a lakosságot a kiirtott erdőterületek átvételére, a csutakvizsga és a törvény által előírt más kötelezettségek betartása nélkül. Ezeket az erdőket az erdészeti hivatalok, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok klientúrája irtotta ki, s amikor a parlamenti vizsgáló bizottság segítségével sikerült az erdő-tolvajok nyomára bukkanni, a rendőrség megakadályozta a kivizsgálások folytatását, az ügyészség megszüntette a kártevők elleni eljárást. Erdő helyett erdőt kéne visszaadni, nem csutakokat- zárta beszédét a képviselő. (Az RMDSZ-tájékoztató nyomán) /Napirend előtti felszólalások. Megint az Árpily, s megint az erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ "